Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-24 / 303. szám

3 Szombat, 1960. december I?. Befejezés előtt az áramátalakító állomás Zrínyi utcai építkezése December 3l-re tervezik az épület műszaki átadását Az oktatási irányelvek vitájához Munkásszemmel a jövő szakemberképzéséről Az utca lakóházai között ilyen gépterem sugároz. De szen üzemzavar történik, az magasodó modern épület ugyanígy már hivalkodóan élénkzöld vakolatával is fölhívja ma­gára az arra járók figyelmét. Szeged villamosenergia-ellá­tásának majdani lelke és szíve épül itt mintegy 7 és fél milliós költséggel. Már csak az utolsó simítások van­többszínűre festették az épület külön részében el­helyezett irodahelyiségek falait is. Ezekben az irodahelyiségek­ben könnyebb lesz majd a munka a Közlekedési Vál­átalakítón keresztül kölcsö­nösen lehetséges lesz tarta­lékenergia kialakítása és be­vetése az üzemzavartól fe­nyegetett helyen. A gépi berendezések föl­szerelésére csak 1961-ben kerülhet majd sor. nak hátra: jelenleg az épü- lalat igazgatósági és admi- Ezt a munkát — a költség­let helyiségeit festik és sze­relik a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat dolgozói. A terv szerint ugyanis de­cember 31-ig be kell fejez­nie a vállalatnak a 4 milliós költségű épít­kezést és végre kell hajtani a? épü­let műszaki átadását is. Ez minden bizonnyal így is történik majd. Így véle­kedett legalább Zsák Mik­nisztrációs dolgozói számára. A hatalmas gépteremben neonvilágítás áraszt majd nappali fényt, s a gépek élénk színű festése, a fi­gyelmeztető színek alkalma­zása is megóvja majd az áramátalakító dolgozóit a balesetektől. Részben automatizálták a kapcsolóberendezések mű­ködtetését is. be beleértve a gépek árát is — 3 és félmilliós költség­gel a Budapesten működő Villamosállomásszerelő Vál­lalat végzi majd el. Ha az áramátalakító állomás telje­sen kiépül, s vele párhu­zamosan végrehajtják a vá­ros villamosvonal-rendszeré­r.ek mintegy 4 milliós költ­séget igénylő rekonstrukciós felújítását is, ez a komp­lett-apparátus 20—25 éves távlatban is képes lesz majd . A gépterem egyik oldalán wvlalual, los, a vállalat. omérnoke de eiheiyeZett üvegfalú fülke- biztosítani a város egyre nö­bizakodoan nyilatkozott Zsi- ben eilenőrzi majd a szolgá- vekvő villamosenergia-igé­ga Sándor, a Szegedi Koz- Iatot teljesit6 kéttagú sze- nyét. lekedési Vallalat íőmer- mélyzet — egy elektrikus Mindez természetesen a noke 1S" , és egy segédelektrikus — a tervezett jövő csupán. Jelen­Sok érdekes technikai úji- fülkében elhelyezendő kap- leg tás fogadja majd az ér- csolótáblákon és vezérlőasz­deklődőt az elkészült, mo- talon a kapcsolóberendezés dern áramátalakító üzem- működését, sőt a vezérlőasz­tal lehetővé teszi a távirá­nyítást is. E technikai újdonságoknál PEDAGÓGUSAINK nagy gondossággal és ifjúságunk iránt féltő gondoskodással tárgyalták és tárgyalják az irányelvekben lefektetett fel­adatokat. Azt a kérdést, hogy kell-e politechnikai képzés, eldöntötte már az a közel 32 ezer ifjú, gimná­dagógusok, szülők és vezető­emberek az üzemekben min­denáron szakmát akarnak adni a diákoknak a gimná­ziumi érettségi bizonyít­vánnyal. Sőt tovább megy és kijelenti, hogy a kettőt egy­szerre — érettségi bizonyít­ványt és szakmunkás bizo­nyítványt — 4 év alatt csak ziumi tanuló, aki jelenleg is politechnikai képzésben vesz csodagyerekekkel lehet pro­részt. A Magyar Szocialista Mun­dukálni. NÉZZÜK MEG ezt a kér­káspárt VII. kongresszusa- közelebbről a gyakor­nak hatarozata megjelöli ben. Már a tervezésnél igyekez­tek fölhasználni a modern építészet legújabb vívmá­az építkezés befejező mun­kái zajlanak az épületben. Voltak ennek a munkának apró zökkenői, kelletmetlen velejárói is. Így például, nyait, amelyek mind az építő átalakító lehetővé teszi fontosabb, hogy az új áram- hogy egyéb festék hiányá­ember kényelmét, munkája megkönnyítését és egészsége megóvását szolgálják. Ügyes technikai trükkel a kábel­térszinten elhelyezett egyenirányító-vlsszahűtő a Délmagyarországi Aram­szolgáltató Vállalat és a Közlekedési Vállalat gya­korlati kooperációját is. ban egy még ki nem pró­bált festékanyaggal színez­ték az épület vakolatát. Ez esetben balul ütött ki a pró­bálkozás. Az új festék cső­elhelyezett döt mondott, amit ékesen részlegben bizonyít az élénkzöld hom­A földszinten . ... ... , , . váltóáramú „„ „„,.,­berendezest egyúttal fűnk- ugyanis küiön helyet bizto_ festésének foltos tar­cioja mellett futcsrc, íl- sítottak a DÁV magasfe- iesiesene* ionos rar letve nyári hőségben hú- szültségű tápkábelei számá- kasága- Mint megtudtuk, a tésre is felhasználhatják ra Ezen keresztül közvet- hibán a napsütéses tavaszi majd- len összeköttetés létesül hónapokban javít majd a Az emeleti hatalmas gépte- majd a város váltóáramú Csongrád Megyei Építőipari rem pasztell színekkel fes- fogyasztói hálózata, vala- ... tett világos és többszínű fa- mint az egyenárammal mű- VaUalat> a vallaIt egyeves lai teljesen feloldják majd ködtetett villamosvonalak garancia követelményeinek azt a mechanikus ridegsé- elektromos hálózata között, megfelelően, get, amelyet különben az s ha egyik, vagy másik ré- P. L. kulturális fejlődésünk to­vábbi menetét. "Köznevelé­sünk további fejlesztése gon­dosan előkészített iskolare­formot tesz szükségessé. A reform legfőbb célkitűzése: közelebb hozni iskoláinkat az élethez, a termeléshez. E cél megvalósítása érdeké­ben általános iskoláink fel­sőbb tagozataiban bevezet­jük a politechnikai képzést. Középiskoláinkat úgy alakít­juk át, hogy a fiatalok az éltalános műveltség mellett elsajátítsanak egy-egy szak­mát is*. A párt által meghatáro­zott feladat megvalósítását szolgálják a kialakuló szak­középiskolák és az 5+1-es politechnikai képzés. A pe­dagógusok egy része helyte­leníti, sőt Halász Péter ta­nár ki is mondja nyíltan a Dél-Magyarország hasábjain: nem helyes, hogy egyes pe­lat szempontjából. Az ipari tanuló, aki há­rom évre szerződik a válla­lathoz, a három év alatt összesen 590 napot tölt el gyakorlati munkával, a töb­bi napokon iskolában, vagy szabadságon van. Az érett­ségizett ifjú, aki az érett­ségi megszerzése után megy el ipari tanulónak, összesen 320 napot tölt el a vállalat­nál gyakorlati munkával, utána megkapja a szakmun­kás bizonyítványt. A középiskolás diák, aki politechnikai képzésen vett részt, 4 év alatt 340 napot tölt el az üzemben gyakor­lati munkával. Nem is szá­mítom azokat a napokat, vagy órákat, amelyeket a ••kötelező* heti egy napon túl magánszorgalomból tölt el a vállalatnál gyakorlati munkával, s amelyek igen számottevők. Jól dotgoxlak a vasutasok A szegedi vasútigazgatóság év végi számadása (Levelezőnktől.) igazgatóság dolgozói is ki­Ez év december 9-re, 22 vették részüket. Ha az 1959­nappal év vége előtt telje- es teljesítményeket össze­sítette tervét a vasút, és ez vetjük az 1960. novemberi azt jelenti, hogy még ötmil- ereményekkel, könnyen meg­lió tonna árut tud elszállt- állapítható, hogy a szegedi tani terven felül. A terv tel- igazgatóság 12,5 százalékkal jesítésében a szegedi vasút- több árut szállított el. A többlet árusúlyhoz nyilván­A héten vízrebocsátották a tápéi hajójavító telepen a 405. számú új uszályt, melyet kilenc nappal a ha­táridő előtt építettek meg a MA­HART részére. Befejezés előtt áll a 406-os számú, hasonló űrtartalmú, négyszáztonnás uszály is Ezen mái az utolsó simításokat végzik. Még ugyancsak idén elkészül a hajójavító telepen egy kecses, ötvenszemélyes motoroshajó, melyet szintén a terve­zett időnél hamarabb adnak át ren­deltetésének. A két nagy uszályt a dunai hajó­zásnál alkalmazzák. Korszerűségük valóan több kocsira is volt szükség. De a kocsifordulók meggyorsításával a többlet­árut mégis mindössze 3,1 százalékkal több teherkocsi és hasznosságuk mellett nagy ké-; felhasználásával szállították nyelmet nyújtanak a kezelőszemély-1 eb Természetesen növeke­zetnek. A kormányos részére előszó | dett a tehervonatok átlagos bát, hálót, irodahelyiséget, mosdót: terhelése is, tehervonaton­építettek, s hasonlóan kényelmes a)ként 55 tonnával több árut matrózlakás is. A szobákat központi ] ^^^ 8 ^^ fűtéssel látták el. Horváth László esztergályos a balatonfüredi hajógyár­nak készülő ölmázsás acélöntésű -csigalevélen*, a mo­toros hajók hajtóművén dolgozik. (Somogyi Károlyné felvételei) Ásványi bácsi, az idős kormányos az új uszályon be­rendezett kényelmes lakással barátkozik. • mint az elmúlt évben. A felsorolt eredmények tették lehetővé, hogy a forgalmi és kereskedelmi szakszolgálat üzemeltetési önköltsége is csökkent, és mintegy 16 mil­lió forintot takaríthattak meg. A vontatási szakszolgálat dolgozói az év elején az ön­költség csökkentését és na­gyobb takarékosságot vállal­tak. Az eredmény nem ma­radt el, mert idén a száz elegytonna kilométertervet november 20-ig teljesítették. Gyakorlatban ez annyit tesz, hogy négy mozdonnyal ke­vesebbet foglalkoztattak, mint tavaly. A szénmegta­karítás csaknem 12 ezer torina. A pályafenntartási és a távközlési szolgálat dolgozói egész évben teljesítették ter­| vüket és az igazgatóságok közti versenyben hónapok : óta a maximális pontszá­;mot érik el. Tehát a szegedi : igazgatóság dolgozóinak munkája egészében jónak mondható, némely dologban azonban még nagyobb erőfe­szítésekre lett volna szük­ség. Az őszi forgalom idején valamint az igazgatóságok egymás közötti versenyében a szegedi csak a negyedik helyet érhette el. S ennek leginkább a vonatok utazási sebességének emelkedése az oka. Sziládi Sándor A fenti adatokból és az eddigi gyakorlatból láthat­juk, hogy az 5+l-es poli­technikai képzés alkalmas arra, hogy szakmát adjon a középiskolás tanulóknak. Ha ide számítjuk és ide kell számítanunk az elméleti színvonal közötti különbsé­get az ipari tanuló és a kö­zépiskolás diák között, ak­kor az előny a középiskolás diák javára szól. Nagyon jól tudjuk, az a gyakorlat, hogy ipari tanulóknak a közepes képzettségű tanulók mennek el, míg a jó, jeles, kiváló tanulók középiskolákba men­nek. FELTÉTLENÜL módot kell adnunk, hogy érettségi után szakmunkásvizsgát te­hessenek a politechnikára járó középiskolás diákok, mert enélkül elveszti célját és értelmét a politechnikai képzés, a diáknak nincs konkrét célja, hogy miért járjon politechnikai okta­tásra. Nézzük meg, milyen égető kérdés a középiskolás diá­kok ipari vagy mezőgazda­sági munkára nevelése. Az 1959—60-as évi statisz­tikai adatok szerint a kö­zépiskolákban tanulók szá­ma 204 401. Az egyetemekés főiskolák hallgatóinak szá­ma 34 340 fő, vagyis a kö­zépiskolás tanulóknak mint­egy 16,8 százaléka mehet egyetemre, főiskolára. Ha le­számítjuk a különböző tech­nikumokban, tanítóképzők­ben, óvónőképzőkben tanuló diákokat, akik egyetem és főiskola nélkül ls állásba mehetnek, akkor is a kö­zépiskolás diákoknak mind­össze 20 százaléka mehet egyetemekre, vagy főiskolá­ra, a többit az élet más te­rületein kell elhelyezni. Az a diák, aki politechni­kai képzésre jár és jó mun­kájával megszerzi a szak­munkás bizonyítványt, 18— 19 éves korában bekapcsoló­dik a termelésbe az élet va­lamely területén, országot építő értékes emberré válik. Míg az a diák, aki politech­nikai képzésen nem vett részt, s nem tud egyetemre vagy főiskolára menni, a szülő és az állam támoga­tására szoruló, önmagával meghasonló, elégedetlen em­berré válik. A POLITECHNIKAI kép­zés célja, hogy a középisko­lás diákokat 18—19 éves ko­rukra olyan emberré nevel­jük, akik be tudnak kap­csolódni munkájukkal a szo­cializmus építésébe. Nagy előny a politechnikai kép­zés ar egyetemeken és a főiskolákon tanuló diákok­nak is. Az egyetemek és fő­iskolák hallgatóik 38—40 százalékából ipari és mező­gazdasági mérnököket ne­velnek. Ezeknek óriási se­gítség a négy év alatt üzem­ben eltöltött gyakorlati mun­ka, de óriási segítség az or­vosoknak, tanároknak stb. is, mert ma már az élet minden területén, laboratóriumok­ban, kórházakban stb. gé­pekkel és műszerekkel dol­goznak. Nagy jövője van a poli­technikai képzésnek. Szocia­lista embert formáló ereje hatalmas, azonban ered­ményt csak úgy tudunk vele elérni, ha konkrét feladatot tűzünk ifjúságunk elé. A po­litechnikai képzés konkrét feladata középiskoláinkban, hogy középiskolás diákjaink az általános műveltség mel­lett sajátítsanak el egy-egy szakmát is. Sarnyaí Vencel, a XI. sz. Autójavító Vállalat igazgatója Már a Tisza vizén ring * négyszáztonnás, 405, számú új uszály — kilenc nappal a határidő előtt Megbeszélés a kisipari szövetkezetek problémáiról A városi pártbizottság, valamint a KISZÖV teg­nap, december 23-án meg­beszélésre hívta össze a sze­gedi kisipari szövetkezetek vezetőit és párttitkárait. Az értekezleten Kispál Jenő, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának munkatársa tar­tott előadást. A megbeszélésen felszó­lalt a KISZÖV nevében Hor­váth Sándor is, és a kisipari szövetkezetek jelenlévő több képviselője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom