Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-23 / 302. szám

5 Féntek, 1960. december SS­Nagy felelősség szülőnek lenni... ... Loptál? Ezzfi f ke" r zeddel? Na, gyere. Most megégetjük a kezed, hogy örökre elmen­jen a kedved a lopástól. Gyere hát, te cudar! — Sa két felnőtt ember, az édes­anya és a mostoha apa át­nyalábolta a kétségbeeset­ten jajgató, rúgkapáló 6 éves gyereket Odavonszol­ták a gáztűzhelyhez, ahol kéken lobogott a láng és ... Igy történt. Gallisz Laci, a Mérei utcai általános iskola zét Attól kezdve magának kellett gondoskodnia önma­gáról. Nagyon nehéz időket élt Azokban a napokban sokszor jutott eszébe az in­tézet. Ott voltak pajtásai, ott törődtek vele. Itt véget­ér a munkaidő és aztán nem tudja mit csináljon, nem tudja hová menjen. Nem mehetett »haza«, mint a töb­biek. Barátnői se voltak — állami gondozott; volt. Élt, ahogy tudott. Ahogy egy 15 éves lány élhet. Meg­első osztályos tanulója most ismerkedett egy idősebb fér­a klinikán fekszik. Másod­fokú égési sebbel a jobb­kezén. Ha meggyógyul, inté­zetbe viszik, nem engedik vissza a szüleihez. Állami gondozásba kerül. Farkas Lászlóné összetör­ten zokog a Söprűgyár igaz­gatójának, Seres Istvánnak a szobájában. — Nem akartuk mi meg­égetni — tördeli a kezét — csak megijeszteni. Hogy ne legyen rossz. Hogy ne lop­jon többet Nagyon rossz gyerek volt. Az óvodába se bírtak vele. Az iskolában szinte minden nap az ellen­őrzőjébe írtak ... Meg akar­tuk ijeszteni, aztán ... Nem tudom, hogy történt, a forró zsír borult a kezére, meg ta­lán a tűz is ... Nem tudom, én nem akartam! A gyerek tényleg vásott, minden csinyre hajlandó ko­misz kölyök. Ezt mondták róla az Iskolában, ezt mond­ta a tanítónénije, meg az iskolai napközi vezetője is. A szép, kérő szó falrahányt borsó neki, nem törődik ve­le, nincs szép szavakhoz fival. Tőle kapta az első be­cézgető, simogató szavakat. Szavakat, amelyek hasonlí­tottak az elképzelt anyai szeretet szavaihoz. Hálás, nagyon hálás volt ezért a hasonlóságért Gyereke született Lény­fejjel. Szerelemgyerek. Aki most 6 éves és másodfokú égési sebbel fekszik a klini­kán. ^ dozásba ad ta ő meg élt tovább, most már gátlástalanabbul, mint addig. Aztán jött egy másik férfi. Hozzáment Albérlet­ben laktak, nagyon nyomo­rúságosan. S Farkasnén ek­kor újra az állam, a társa­dalom segített Lakást ka­pott az üzemtói, egyszoba­összkomfortos, új lakást a Mérei utcán. Megbecsülte-e, megbecsüü-e Farkasné ezt a segítséget? Furcsa ember lehet Far­kas László is, a férj. Ami­kor megtudta, hogy a lakást a felesége nevére írták, az utolsó hónapban lévő asz­szokva... Talán otthon ne- szonyt küldte el a lakásért vélték rosszul — kockáztat- járó társadalmi munkára, ja meg a feltevést a tanító S a várandós asszony dolgo­néni. Talán nem kapott elég zott, ahogy tudott — a férj szeretetet! A gyerek mind pedig nem sokat törődött jónak születik, a gyereket vele el lehet rontani rossz neve- A második gyerek egy léssel... Nagy felelősség órát élt a szülés után. Hár­szülönek lenni. man voltak az új lakásban. . . „ A gyerekkel, az elsővel, akit Farkasne nem tudott klhoztak aj, intézetből, mert Ekkor tört ki a vihar. Mert az asszonyok ezt már nem birták ráhagyni. Mert Farkasné elmondta azt is, hogy verte kékre a gyerekét a vasalózsinórral, mindent elmondott. De ez már ször­nyű volt! Az asszonyok nekiestek, szidták, ütötték hisztérikusan. Elkergették maguk közül. Hót így lett egy egész üzem ügye Farkasné histó­riája. Megmozdult az üzemi bizottság, a pártszervezet. A gyereket bevitték a kliniká­ra, a rendőrségnek is szól­tak, beszéltek Farkasnéval, aki először cinikusan, há­nyaveti hangon fogadta az igazgató dorgálását, kemény szavait. De aztán megtört. Mert csak most kezdi igazán érezni, hogy bűnt követett el. Nemcsak a gyerekével szemben, de önmagával szemben, az üzemmel szem­ben, amely segített rajta, áltami mn- mikor legnagyobb szüksége •ZITILJ ™ volt a segítségre, a dolgozó­társaival szemben, akik szintén igyekeztek segíteni neki feddéssel és tanácsok­kal, okos és jóindulatú sza­vakkal, amelyeket ő figye­lembe sem vett S bűnt kö­vetett el a társadalommal szemben ls, amely gondta­lanná tette a gyermekkorát, s aztán gondoskodott arról is, hogy a maga lábára áll­hasson, amely minden pol­gáráról gondoskodik végte­len türelemmel és nagy em­berséggel. Ez ellen az em­berség ellen vétkezett Far­kasné. Igen, Farkasné bűnös, ez kétségtelen. De vannak a bűnnek mentőkörülményei is. Vajon nem tudott megbirkózni ezzel a felelősséggel, ö sem kapott soha szülői szerete­tet Állami gondozottként nőtt fel, az otthon melege, az anvai szeretet melege nél­kül. Talán ezért sem... Véletlen tett volt vajon? Vagy kimódoltan elkövetett cselekedet? De hét elkövet­het egy anya ilyesmit meg­fontolt szándékossággal? Megfojthatja inkább, de kí­nozni és hallgatni a jajga­tását, lótni a rettegéstől el­torzult, riadt kis arcot... Hát akkor miért? Miért gyű­lölné a gyerekét Farkasné? Miért kínozza? Meg akar szabadulni tőle? Igy? ... Válasz nincs, csak kérdé­sek vannak. Nehéz kérdések. Megválás zolhatatlanok. Farkasné három éve dol­gozik a Söprűgyár Cserzy a férfi azt mondta: legalább a gyereknek legyen szülői szeretetben része, ha már nekik nem volt Farkasné azonban nem tu­dott boldogulni a fiával. Ide­gen volt neki ez a gyerek. Talán gyűlölte is, ahogy gyűlölte a múltat, amire ez a gyerek emlékeztette? Most Sír. Néhány nap­pal ezelőtt még nevetve mesélte el a munkatársainak, hogy éget­ték meg a gyerek kezét, hogy büntették meg a lo­pásért Nevetve mondta el, talán jóhiszeműen is és büszkén arra, hogy 5 milyen szigorúan -neveli* a gyere­két — Meg is ölöm azt a bü­dös kölyköt — mondta ne­idejutott volna akkor is, ha nem marad annyira magára 14 éves korában, amikor kike­rült az intézetből? Ha az ál­lam a kezével együtt nem veszi- le róla a tekintetét is? 14—15 éves állami gondo­zásból kikerült fiatal lá­nyok most is dolgoznak a szegedi üzemekben. S a baj most is az, hogy nem törő­dünk eléggé velük, azzal, hogy mit csinálnak munka­idő után, hogy élnek, hogy szórakoznak. Nekik nincse­nek szüleik, akik résen áll­janak a kísértések pillana­tában. S az otthonuk? Al­bérletben laknak, fizetnek havonta 200—300 forintot a szobáért, az ágyért, amely­ben alszanak. Ki teremtene nekik igazi otthont, ha nem az állam, ha nem a mi tár­sadalmi összefogásunk? Farkasné most zokog, ösz­szetörten. Talán nem is a fiát siratja, akit elvesznek tőle, hanem magát. A tizenöt éves Vígh Piroskát Zokog és hálás minden meleg szó­Ellenőrizték a magánkereskedőket és iparosokat a Marx téri piacon kiszilajodva —, ha nem ja­Mihály utcai telepén. Az vul meg ha nem szokik lea ért, simogatásért üzemhez, mint Farkas Lása- lopásról, a gonoszságról. Papp Lajos Ióné került A férje a Fém­ipari Ktsz dolgozója, s va­lamikor szintén állami gon­dozott volt, mint 6. 14 éves korában bocsájtották útra — akkor még Vígh Piroskát — az intézetbőL Az állam le­vette róla gondoskodó ke­Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, valamint a sze­gedi tanács kereskedelmi osztályának előadója szerdán délelőtt ellenőrizte a Marx téri piacon a magánkeres­kedők és a magánkisiparo­sok árusítását. Az ellenőrzés során több visszaélést tapasztal­tak, s így számos esetben vettek fel jegyzőkönyvet és java­solták több kisiparos és ma­gánkereskedő példás bünte­tését. Különösen a magánkisipa­rosoknál találtak az ellen­őrök sok visszásságot. A piac első során a bazárosoknál, ahol szép számmal vannak kendő­festő kisiparosok, csaknem minden második helyen jegyzökönyvet kellett fel­venni a tapasztaltak miatt. így pél­dául Ferenci kendőfestő kis­iparosnál megállapították, hogy a fekete bojhos fejken­dőnek — amelyre fehér ke­resztcsíkokat festettek — minősége kifogásolható. A fehér festék egyszerű dör­zsölésre is csaknem teljesen lejött az anyagról. Mintavé­tel után az ellenőrök a ki­fogásolt kendőt elküldték a Budapesti Kereskedelmi Mi­nőségi Ellenőrző Intézetbe. Egy másik kendőfestőnél sem a szabályoknak megfe­lelő árazás nem volt meg­található, sem beszerzési bi­zonylattal nem rendelkezett. Igy az ellenőrök alapos gya­núval átadták az ügyet a Szeged városi rendőrkapi­tányságnak. A bazárosok során végig szembántóan ott virítottak a giccsek, az őzikék a lilaruhás növel, rettenetes színösszetételben, rikítón, kiabálón, hivalkod­va Amikor a Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai megkérdezték a kereskedő­ket, hallottak-e már a giccs­ről, volt aki azt sem tudta, vagy legalábbis megjátszot­ta, hogy mi az. Legfeljebb amikor a -Szabó-család* is­mert rádiójáték került szó­ba, akkor villant fel ben­nük, hogy a giccs, az vala­mi rossz dolog. De még vé­letlenül sem értették ezt az ő cifra portékájukra. S mi­kor erről felvilágosították őket, még fel is háborodtak, hiszen nem Ők készítik, ha­nem pesti kisiparosoktól veszik. Néhány kereskedőnél, aki­nél túlsúlyban volt a giccs, beszüntették a további áru­sítást A többiekkel pedig megígértették, hogy a leg­közelebbi piacra nem hoz­zák el ezeket a holmikat Giccset találtak még az ellenőrök nemcsak falvédő­émee kortól, választása raertnt, életjáradékot kaphat a Bordás motorházak — héj formázással A héjformázás a fémöntés de két géppel felszerelt héj- ron is tovább munkálható, egyik legkorszerűbb techno- formázó műhelye már idén és súlya mindössze tíz kiló. lógiája. A Szegedi Vasöntő- is szép munkát végzett, de Természetesen a súlykülönb­talán <t jelenlegi kísérletek g^g tetemes anyagtakarékos­gyártásra íerii^ motorházak ^ . »]»? bizonyítják be leginkább az nepgazdasagi szempontból lé­új technológia életrevalósá- nyeges. gát Mivel az elektromotorok A Dinamó Villamosforgó- értékét nemcsak teljesítőké­gépgyár által rendéit bordás p^g^ hanem motorházuk motorházakat először a ha- . x gyományos talajformázással suJya 13 befolyásolja, ebből készítették el az üzemben. A a szempontból a Szegeden nyert öntvény — bár a ta- készült öntvény eléri a vi­lajformázás módszeréhez ké- lágszínvonalat Érthető te­pest jó minőségű — termé- hát hogy a Dinamógyár a szetesen erősen varratos, sikeres 0-széria után a héj­rücskös és súlya 16 kilo- formázással készült bordás gramm- A héj formázással ké- motorházat biztosítás alapján, vagy ha ügy kívánja, lejáratkor egy összegben sok ezer forintot vehet fel. Például: a 30 éves korban Jö­toU nyugdijkiegés&itő biztosí­tás havi dija 32 Ft Ezért a 60 éves életév betöltésétói kezdő­dően havi 150 Ft életjáradékot folyósítunk, vagy helyette 30 620 Ft készpénzt vehet fel­Ka a biztosított az életjáradék folyósításának időpontja előtt meghal, a kötvényben megje­lölt személynek 10 000 forintot azonnal kifizetünk. A biztosítás a példaban fel­tüntetett összeg többszörösére is megköthető. Kérjen részletes felvilágosítást az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ kinetfelügyeléjétói, fidSütötól minden szült ugyanolyan bordás mo- mennyiségben hajlandó át­torházom viszont szinte sem- venni. Jövőre előreláthatóan minemű csiszolást nem kell mintegy húszezer darabot majd végezni, az öntvény si- gyártanak belőle a Szegedi ma, fényes, automata gépso- Vasöntődében. A Falemezgyar dolgozóinak, szakszervezeti bizottságá­nak, ismerősöknek, valamint a rokonságnak fértem és test­vérünk, IGAZ GÉZA elhalálozása alkalmával nyilvánított részvétükért és virág­küldeményeikért köszönetét fejezi kl a gyászoló család ként, hanem festett képként is. Árusa és készítője Ke­pereczki Imre, Szeged, Mé­rey utca 20/b. szám alatti lakos. Százötven kisméretű képet találtak e giccsfestőnél, ár­jegyzés és kalkuláció nél­kül. S ráadásul egy tanácsi ipar­engedélyt, amely festett ké­pek készítésére jogosít. Ha a tanács engedélyezi, mit te­het a Kereskedelmi Felügye­lőség? A bazárosok mögötti soron egy középkorú asszony be­kecseket árult és 540 forint­ra tartotta az árát. Az ipar­engedélye megvolt, melyből kiderült, hogy Gál Jánosné kiskundorozsmai szűcs az eladó, árkalkuláció azonban nem került elő. Gál Jánosné szerint a kalkulációban 480 forint a bekecs hivatalos ára, de szerinte alkudni is kell hagyni a vevőt, ezért tartotta a szabott árnál jóval drá­gábban portékáját Az ellenőrök jegyzőkönyvezték az esetet, hogy eljárást Indíthassanak Gál Jánosné ellen. A bélárusok sorához érve az ellenőrök nem kis meg­lepetéssel tapasztalták, hogy az árusoki suttyomban gyor­san eldugják portékájukat. Persze elő is vetették velük, s kimérették az eldugott 100—150 méternyi belet Meglepődtek az ellenőrök még azon is, hogy bár az üzletekben vau megfelelő mennyiségű bél, mégis sokan felkeresik ezeket a piaci árusokat, akiknél nagyon-nagyon bi­zonytalan helyről került bei található. A zöldségárusoknál !s akadt néhány probléma. Pél­dául Farkas Károlyné 6 fo­rint 60 fillérért árusította a bizonytalan helyről szerzett almát, pedig rendelet van arra, hogy az állami áraknál nem árulhatnak magasabb áron magánkereskedők sem. S így hiába dugta a mérleg mögé az árjelző táblát Far­kasné, az ellenörök a hely­színen intézkedtek, 6 forintért kimérették as alma kilóját és emellett még meg is bün­tetik az árdrágítót A piacellenőrzés ufánsok hasznos tapasztalattal gaz­dagodtak a kereskedelmi osztály, valamint az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársa is, és a jövő­ben még fokozottabb gond­dal, még rendszeresebben ellenőrzik majd a szegedi piacokat Hangulatos irodalmi est Nagysikerű irodalmi estet rendeztek az Építőipari Kol­légium diákjai. A kollégium KISZ-tanácsa Tóth Béla fia­tal szegedi írót hívta meg. A találkozó estjére már a kollégisták jelentós része megismerkedett a szerző A köszörűt kádi című kedves, érdekes könyvével, s élén­ken vitatták egymás között Az irodalmi esten Kovács Péter igazgató üdvözlő sza­vai után Fenyvesi István ta­nár mutatta be Tóth Bélát jellemezte írásművészetét és helyét a szegedi irodalom­ban. Ezután Szalma Mihály, Szabó Sándor és Tanastts Elemér tanulók olvastak fel műveiből. Az előadott íráso­kat — melyeket stílusosan festettek alá a népek zené­jéből merített dallamok — nagy tetszéssel fogadták a Je­lenlévők. Hozzászólásaikban elisme­réssel szóltak a mindvégig izgalmas, érdekes és ízléses nyelvezetű A köszörűs kádj­ról. Kérdéseikre válaszolva az író beszélt arról, milyen körülmények ösztönözték az írásra és körvonalazta ter­veit, azokat a témákat, me­lyek foglalkoztatják. Semmi sem drága Az Ora- és Ék­szerkereskedelmi Vállalat Lenin körúti üzletébe szinte be sem le­het férni ezekben a napokban. Ele­gáns dámától egy­szerű parasztnéni­ig mindenféle em­ber adja egymás­nak a kilincset — Mire szolgál az? — mutat va­laki egy doboz­kára, — Ékszeresdo­boz, 96 forint az ára. — Csak? — Von kérem drágább it, két­száz forintos. Cso­magolhatom? A vevő bólint és fizet. Látásból isme­rem azt az asz­szonykát, aki súg­va beszél a kiszol­gálónőhöz, mintha attól félne, hogy férje meghallhat­ja a Kendergyár­ban. ' — Cigarettatár­cát szeretnék. — Tessék. Meg­felel? — Igen, de mi­be kerül? — Pontosan 371 forint. Ez a vevő is fi­zet, és boldogan távozik. Csak egy idő­sebb férfi setten­kedik már vagy fél órája a pul­tok körül. Nézi, gusztálja az áru­kat Néha oda­odaveti a közel­ben szorgoskodó kiszolgálónak: >— Azt a... » mutatja a tár­gyat —, mennyi­ért vesztegetik? A kiszolgálónő szinte saját magá­segitségére siet. nak. — Talán egy Es "hogy elnéz­szép Idnálódo­bozt? Vagy do­Tagadó a félé­iét. — Kinek tetszik vásárolni? — Hát, a felesé­gemnek, de tud­ja... olyan lakás­dísz-féle kellene. Ajánlhatok valami drágábbat? Tessék nézni ezt a bim-bam órát. Ezerötszáz forint. Zenél? — Hogyne. Meghallgatja a kedves, játékos dallamot és elmo­solyodik. — Látja, ez már megfelel. Elég sokba kerül, as igaz, de a felesé­gem nagyon fog örülni. Most ta­lán semmi sem drága — mondja hányzókészletet ? tem a zsúfolt üz­letet. igazat kel­lett neki adni. V. K. Aranyékszerek, külföldi márkás karórák valamint bizsu ajándéktárgyak ékszerek és különféle fiiagy választékban kaphatók az Óra és Ékszer Boltokban. Lenin krt. 38. Kárász n. 13. Ma nyitva délután 6 óráig

Next

/
Oldalképek
Tartalom