Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-16 / 270. szám

3 Szerda, 1969. november 19. K Kálvária téren épül fel Szeged új központi autóöuszpályaudvara Az 1961-es költségvetést és a Marx tér rendezését vitatta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Szeged város 1961. évi összesített költségvetésének előirányzatát vitatta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága a pénzügyminisztérium képviselőinek jelenlétében. Hosszas tárgyalás után az új költségvetési javaslatot elfogadták és az a városi tanács jövő heti ülésén kerül végjeges jóváhagyásra. Ezután az előterjesztések során a Marx tér rendezését tárgyalták meg. Ez alkalommal állást foglaltak a leendő központi távolsági autúbuszpályaudvar helyének kérdésében is. A szakigazgatási szervek azt javasolták, hogy ezt a központi autóbusz-pályaudvart a Marx téren, a jelenleg piacnak használt területen építsék meg. Hosszabb vita után a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a piac területét nem szabad csökkenteni, mert ez végső soron kedvezőtlenül hatna a lakosság áruellátására. Ezért az új központi autóbusz pályaudvar helyéül a Kálvária teret jelölték meg. Mivel a lakosság ismételten kifogásolja, hogy az Autóközlekedési Vállalat gépkocsijait a Marx téren, illetve a Cserzy Mihály utcában parkoltatja és a súlyos gépkocsik az úttestet is tönkre teszik, a végrehajtó bizottság kötelezte a III. kerületi tanács elnökét, jelöljön ki új parkolóhelyet a 42-es Autóközlekedési Vállalat gépjárművei részére, mégpedig a közvágóhíd mellett, a kis vásártéren. Már az 1961rendelt bjeloruszi rak torok érkeznek A magyar mezőgazdaság az idén hétszáz, MTZ-jelű bjelorusz traktort kapott A gépek a kitűzött határidő előtt érkeztek, így a tervezettnél több munkát végezhettek velük a nyári és őszi időszgkban. Az elmúlt napokban már az 1961-es szállításokat is megkezdték. A jövő évre várt gépekből százhatvan bjelorusz traktor érkezett, s elosztásukat máris megkezdheti a Földművelésügyi Minisztérium anyagellátó vállalata. Gépek, emberek9 forintok M éltán örülhetünk sikereink nek, joggal büszkélkedhetünk népgazdaságunknak az utóbbi három év alatt elért fejlődésével, népünk életviszonyainak javulásával. Pedig sokszor elmondtuk: a hároméves terv beruházásai szerényebbek, mint a régi tervek voltak. Az előirányzatokat erőnkhöz mérték a szakemberek, s feladatul csak annyit jelöltek meg, amenynyire országunk a hároméves terv kezdetekor képes volt. Tervünk számolt a meglévő kincsékkel, üzemeink teljesítőképességével és sok más mindennel. De volt, amit a logarléc nem tudott mérni, s amit nem mutatott az összehasonlító statisztika sem: a végrehajtás során jelentkező új erő szétfeszítette a kereteket, s főbb mutatóiban így már az elmúlt év során, részleteiben pedig Szakmankás-taniolyamok kezdődtek az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban megkezdődött a téli szakmunkásképzés. A korszerű növénytermesztési, állattenyésztési módszerek és a mezőgazdasági gépek alkalmazása iránti érdeklődést mutatja, hogy a hároméves tanfolyam első évfolyamára tizenháromezren iratkoztak be. Az idén készülnek először a harmadévesek közül nagyobb számban, több mint hatszázan arra, hogy a mezőgazdasági szakmákban vizsgát tegyenek. Tavaly ugyanis elsősorban traktoros gépészeket és szerelőket vizsgáztattak. A most vizsgázók között nagy számban vannak szarvasmarha-, serlés-, juh- és baromfitenyésztők is. Hazánkban ís egyre eredményesebb a sugárbiológiai kutatás Századunkat nyugodtan le- lógia fejlődése viszonylag sugárvédelemmel, áltálában hetne a sugarak századának későn kezdődött, bár régeb- a sugárhigiéniával. Részt vesz is nevezni, hiszen a röntgen- ben is voltak elszórtan su- „ „.. , . ,, ' . ,, , sugarak nagymérvű gyakor- gárhatástani kutatások. Ál- " gyakorlata sugarvedelem lati alkalmazása is ebben a lamunk a kérdés nagy jelen- ésszerű kialakitásaban, s fiszázadban kezdődött. Világ- tőségét felismerve, három gyelemmel kíséri munkáját, szerte igen nagy figyelmeit évvel ezelőtt létrehozta a értékeli a levegő a csapaszentelnek a sugárbiológiai Központi Sugárbiológiai Ku- ^ . ... kutatásoknak, a sugárvéde- tató Intézetet, amelyet ké- °fK' a mzeR raaioaktavitálem kérdéseinek. A Frédéric sőbb Frédéric Joliot-Curieről sanak mérési eredményeit Joliot-Curie Központi Sugár- neveztek el. Az építkezés a stb. Mivel az atomfegyverbiológiai Kutató Intézet igaz- közelmúlt hónapokban feje- kísérletek következtében az gatója arról adott tájékoz- ződött be és ma már a mű- - - H . totót, hogyan állunk hazánk- szerekkel is jól felszerelt in- f™06"562^ ero rariioaktiviban ezzel a fontos kérdéssel, tézetben megvan a lehetőség tas azmtJe emelkedett, s ez — A sugárbiológiai kutatá- az eredményes kutatómunkások főleg azokban az orszá- ra. gokban indultak virágzásnak, ahol legfejlettebb az atomkutatás és legelterjedtebben alkalmazzák az atomenergiát. Hazánkban a sugárbioA sugárvédelem Tovább fejlesztik a munkások közötti ismeretterjesztést A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnöksége kedden ülést tartott Megállapította az elnökség, hogy a társulatnak a munkások közötti ismeretterjesztő tevékenysége, az utóbbi években fejlődést mutat, s különösen az idei első fél évben volt igen eredményes. A szakszervezetek hatékony közreműködésével például fél év alatt 111 ezer vasasüzemi dolgozó 54 ezer bányász és 45 ezer építő munkás vett részt a TIT előadásain. Mindezek ellenére a munkásoknak még mindig nem kellő hányada — csupán mintegy tizenöt százaléka — közti veszi igénybe rendszeresen az ismeretszerzésnek ezt a sokoldalú lehetőségét. Országosan még mindig több száz kis- és középüzem van, ahol egyáltalán nem, vagy csak igen kevés, alkalomszerű ismeretterjesztés folyik. Ezért a társulat a jövőben fokozott figyelmet kíván fordítani a munkásokat közelebbről érintő, az üzem életéhez is kapcsolódó műszaki és természettudományok népszerűsítésére, a dolgozók közgazdasági és e°véb ismereteinek bővítésére. Az elkövetkező években a munkásakadémiák rendszerét az üzemi ismeretterjesztés uralkodó formájává teszik, s a résztvevők számára az eddigieknél is tömegesebben rendeznek majd üzemi kirándulásokat, tudományos kísérletezést, találmányok és újítások bemutatását. A TIT a szakszervezetekkel összefogva, továbbra is keresi a munkásszállásokon lakó és a bejáró dolgozóK ismeretterjesztés legmegfelelőbb formáit és módszereit. A jó tapasztalatok felkutatására és elterjesztésére közös pályázatot kíván indítani. Ezenkívül 10 —15 nagyüzemben a jövő év első felében kísérletképpen létrehozzák a TIT üzemi csoportjait. ma már minden embert érint, a közvetlen egyéni sugárvédelmi szempontokon kívül igen nagy a sugárgene— A kutatások legfonto- tikai kutatások fontossága, sabb gyakorlati célja a sugárvédelem, vagyis annak SügárZáS ÉS átÖrÖklÉS megállapítása, hogyárt lehet a radioaktív sugárzás és ál- — Nagyon érdekes kérdés, talában az úgynevezett ioni- hogyan hatnak az ionizáló záló sugárzások ártalmas ha- sugarak a sejtek, különösen tásait az emberi szervezettől a sejtmag egyik leglényegetávol tartani vagy a bekö- sebb alkotóelemére, a nukvetkezett károsodást, megbe- leinsavakra és a nukleoprotegedést felismerni és meg- teidokra. Ezek a vizsgálatok gyógyítani. A sugárbiológia részben biokémiai, részben célja azonban nem pusztán immunológiai módszerekkel a közvetlen egészségkároso- folynak. A nukleoproteidokdások létrejöttének tisztázá- nak 'gon nagy a szerepük a sa, s ezzel a megelőző vagy fehérjeKépződésben, valagyógyító munka megkönnyí- mint az átöröklésben is. Imtése, hanem ezen túlmenően munizálási kísérleteket folyszámos alapvető élettani tatunk besugárzott és nem problémát illetően kutatja az besugárzott nukleoproteddokionizáló sugarak befolyását, kal és egysejtűeken, főleg a sugárzások következmé- baktériumokon tanulmányoznyét zuk a sugárzásnak az átörök— Az intézetünkben folyó lésre> az élőlények megválkutatómunkának egyik köz- tozására gyakorolt hatását, vetlen gyakorlati fontosságú Iu olyan kérdéssel találkorésze annak tanulmányozása, zunk többek között, hogy hogy az atomsugárzás, ille- kialakulhat-e sugárrezisztentőleg az ionizáló sugarak mi- cia> vagyis megszokhatja-e a lyen elváltozásokat hoznak szervezet a számára ártalmas létre a sejtekben és a test sugárzást. Embernél és áltaszöveteiben. A kutatók azo- Iában magasabbrendű szerkat a sokszor nagyon ki- vezeteknél erre ma nemmel csíny elváltozásokat keresik, válaszolhatunk. Az egysejtűamelyeknek segítségével már eken végzett kísérletek sokorai stádiumában felismer- ran azonban találkozunk ezhető a sugárártalom. Ez a munka tehát a korai diagnózis szempontjából fontos. A gyógyítás kérdései Az albán tengerparton* A festői durresi tengerpart természeti szépségeivel az albán dolgozók és évről évre egyre több külföldi kedvelt üdülőhelye. Az Albán Népköztársaság kormánya jelentős összegeket fordít a tengerparti üdülők fejlesztésére, nj szállodák létesítésére. A nemrégiben épült modern üdülőszállók egyikét láthatjuk képünkön zel a jelenséggel, amelynek kielégítő magyarázata, tisztázása még a jövő feladata. — Míg az emberi és állati szervezetre az ionizáló sugárzás eddigi ismereteink — A diagnózist nyomon szerint genetikailag káros, követi a gyógyítás. Ennek addig a növényekről nem lealapja a sugárzás által oko- het ezt száz százalékban ^ZíS"íszs&t ® mak patho-mechanizmusá- hatásara letrejovo genak ismerete. Ezeket a kí- netikai változások egy kis serieteket részben állatokon, töredéke előnyös is lehetrészben a szervezetből izolált _ __ . , , , biokémiai rendszereken, fon- Ez modot ad blTOn}OS Yfsz' tos, iológiailag hatásos anya- nosabb novenyfajtak kitegokon folytatjuk. Ilyen élet- nyésztésére. Ezzel a kérdéstam kutatások intézetünkön ^ ^ Akadémia Martonvákívül az egyetemeken és más kutató intézetekben is folynak. Foglalkozunk az erős besugárzás hatására keletkező shock hatásmechanizmusán kívül a sugárnak a bél nyálkahártyájára a vérsejtek anyagcseréjére kifejtett hatásával. Kutatjuk olyan eljárások lehetőségét, amelyekkel elő tudjuk segíteni, hogy a szervezetbe került radioaktív izotópok minél gyorsabban távozzanak. — Intézetünk szoros kapcsolatban van a gyakorlati sári Mezőgazdasági Kutató Intézetében foglalkoznak. manapság teljesítjük három- landó, vagyis a rendelkezéséves tervünket re álló tényleges üzemidő Hiba lenne azonban, ha jobb kihasználásával több iparunk eredményes mellett árut adhatnak népgazdasánem vennénk észre a hajó- gunknak a szegedi üzemek, kat, problémákat amelyek Mindezt viszonylag kevéa mint a gyom a zöldülő vetésben, temérdek akadályt jelentenek a gyorsabb fejlődés útjában. Ezekre a "gyomokra* hívta fel figyelmünket a párt politikai bizottságának szeptemberi határozata. Az utóbbi Szegeden is több tanácskozáson mérték tel munkánkat, s jelölték meg a feladatokat e határozat tükrében a párt- és társadalmi szervek vezetői, aktívái, az üzemi gazdasági vezetők. befektetéssel érhetnék el. A több műszak gazdaságosságát igazolja, hogy megvalósításához nem kellenek a járulókos beruházások. Ha új üzemet építenénk, az érvényben lévő rendelkezések hetekben szerint minden munkás számára legalább 15 légköbméter térfogatú munkahelyeta valamint dolgozónként 0,6 négyzetméter területű öltözőt, 0,2 régyzetméter mosdót, zuhanyozót kellene építeni. Ma a szegedi üzemekben is minden munkásra — A

z ipar legfontosabb fel- MPPOa adata — állapította üz+n^ületben, szociális lemeg valamennyi tanácskozás — a termelékenység a gyártmányok műszaki színvonalának emelése, a gyártás gazdaságosságának fokozása, a belföldi és az exportáruk mennyiségiének növelése. A múltban megesett és ma is előfordul még egyes üzemekben, hogy — a kérdést leegyszerűsítve —csak az új gépiek beszerzésével kívánják e feladatokat megoldani. Megfeledkeznek annak vizsgálatáról, hogyan lehetne nagyobb beruházások nélkül növelni a termelést, hasznosítani a kihasználatlan kapiacitást, jobban kihasználni a meglévő épütesítményekben stb. — több mint 100 ezer forint értékű állóalap jut. Ez a kiadás — ha nem ls teljes egészében —, lényegében megtakarítható, ha az új üzemépületek helyett, a meglévő gépiekkel több műszakban dolgozunk. ddig többnyire E< a gep>ek egy műszak miatti kényszerpihenőjéről esett szó. Nemcsak emiatt vannak azonban munkanélküli gépiek a szegedi üzemekben. A raktárak mélyén, vagy ahogy a munkások nevezik, a gépteme tökben nem ritkán több millió forint értékű gép várja jobb leteket, gépeket, hogyan le- BOrsát. Egy részük azért hehetne második, harmadik Ver kihasználatlanul, mert műszakot bevezetni. az üzem, amely valaha megA több műszak bevezeté- vásárolta, már nem készíti séhez nagy népgazdasági ér- azokat az árukat, amelyekdek fűződik, a gyakorlatban hex ezek szükségesek volennek mégis igen sok ellen- tak. Változott a profil, de a sége akad. Szegeden is azzal gép maradt. Pedig másutt érvelnek többen; üzemük esetleg nagy szükség lenne így is teljesíti termelési ter- ra. Az Ujszegedi Kendervét Mondani sem keU: bi- Lenszövő Vállalatnál közel cegés ez az érv, mert kétmillió forint értékű ilyen amennyiben a gyár termékeire szükség van és az anyagellátás biztosítható, a több műszakkal szinte minden beruházás nélkül több terméket állíthatunk elő. Ez gép hever. A Kéziszerszámgyárban egy marógép kiált olyan gazda után, aki munkába állítaná. Akadna is ilyen gazda a szomszédban. A Szegedi Kenderfonógyármár azért sem lényegtelen nak SZüksége lenne ilyen Szegeden., mert több munkást is foglalkoztathatnánk üzemeinkben. Lapiozzanak csak bele az irattárak doszsziéiba a -mi anélkül is teljesítjük* nézeteket vallók! Bizonyára találnak több olyan, árut kérő levelet, amelyet kapiacitás hiányágépre, de a két vállalat két minisztériumihoz tartozik. E3 esetben pedig az átadás-átvétel -nehéz dió«. A Csongrád megyei Tatarozó Vállalat parkettakészítő üzemében a tárolási és raktározási helyet foglalja el egy áteresztő gyalugép. Másfél éve ban utasítottak vissza, vagy pihen itt_ pedjg a szegedi csak nagyon távoli időre ingatlankezelő Vállalatnak vállaltak. nagy szüksége lenne rá. HiáV

annak, akik gazdasági ba kéri, nem adják, okokra hivatkozva Vannak gépiek, amelyek mentegeitőznek a dél- üzemhelyre várnak, ugyanis utáni, vagy az éjszakai mű- már jóval előbb, még az szaktól, mondván: ezekben üzemépületek felépítése előtt a műszakokban gyengébb a megvásárolták őket, vagy munkafegyelem, nehezebb az anélkül költöttek rájuk, ellenőrzés, nagyobb az ön- hogy valaha is remény lett költség. Ezek a hamisan csengő érvek a kényelemszerető gazdasági vezetők érvei. Hosszú időből leszűrt tapasztalatok bizonyítják Szegeden is, hogy ha megfelelő a munkaszervezés, az ellenőrzés és rendszeres az anyagellátás, még tizedszázalékos termelési különbség gomblyukkötő sincs a nappali műszak javára díjaztak* a az éjszakaival szemben. Kétségtelen azonban, hogy akik évtizedek óta megszokták a reggel 6-tól délután 2-ig végzett munkát, nem hurráznak a váltott műszak bevezetése mellett. De nem hisszük, hogy bárki is elfogadhatóan érvelhetne, vagy bármelyik szegedi üzem -férfihada* megfelelő érveket tudna felsorakoztatni a több műszak ellen, hiszen a Textilművekben, a Szegedi Kenderfonógyárban. ahol zömében nőket foglalkoztatnak, évek óta három műszakban dolgoznak. A több műszak bevezetésével a meglévő gépek álMagyar professzor — a Humboldt-egyetem díszdoktora A Humboldt-egyetem ala- dósáért, az új magyar bibpííásának 150. évfordulója liafordítással kapcsolatban alkalmából rendezett jubileumi ünnepségek során dr. Pákozdy László Mártont, a Debreceni Református Teológiai Akadémia professzorát, elismerésül az ószövetségi tudományos búvárkovégzett munkájáért, valamint a Holt-tenger környékén talált szövegek tudományos vizsgálatáért a világhírű berlini dóm kápolnájában az egyetem teológiai karának díszdoktorává avatták. volna elhelyezésére. A Szegedi Bútor- és Hangszerkészítő Vállalat egyik előde, a Dekorációs Vállalat vezetői is vásároltak egy piolírozó gépet évekkel ezelőtt, ami még ma is munka nélkül áll egy fészer alatt. A Divatszabó Vállalatnál egy gépiét -nyugjó minőségű munka ürügyén. Ezt akkor tették, amikor országszerte minden ruhagyárban alkalmazták a gomblyukkötő gépeket. Csongrád megyeoen közel tízmillió forint értékű új gép áll munka nélkül. K

ézenfekvő tehát, hogy akiknek Szegeden komoly szándéka a gyártásfeilesztés megoldása/ a termelés növelése, nem gondolkozhatnak a mindent fölülről várók feiével. Most és az ötéves tervben is elsősorban úgy fejleszthetjük itt az ipari termelést, hogy a meglévő kapacitást jobban kihasználjuk. Meg kell végre szűnnie annak a nem éppen szórványos gyakorlatnak, hogy a drága pénzen vásárolt gépieket csak az üzemidő töredékében használják, sőt nem egy esetben kihasználatlanul hevertetik. Helyes lenne Szegeden is annak az elvnek érvényesítése, hogy egy fillér beruházást sem kaphat olyan vállalat, amely a meglévő gépieket sem használja ki megfelelően. Nagy P«l