Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-13 / 268. szám

5 Vasárnap, 1960. november 1& w&m wm A szocialista brigádok mozgalmának néhány kérdéséről Ma még kevés szocialista munkabrigádról, vagy e ci- készítő Üzemben, a Textil- vállalás teljesítésének ellen­mért küzdő munkásközösségről tudunk a szegedi üzemek- művekben még nem tud- őrzését is saját tagjaira bíz­ben. Csak a legöntudatosabb munkások, vagy a kömyeze- ták eldönteni, mit is jegyez- za. Emellett azonban sziük­tükben dolgozók alakítottak ilyeneket. De ez a munkások zenék be a naplóba. Az Uj- séges, hogy az üzem veze­maguk kezdeményezte mozgalom egyre szélesedik, újabb szegedi Kondér- Lenszövő- tői figyelemmel kísérjék a kollektívák kapcsolódnak be, a régiek pedig gyorsan halad- ben a közösen látott film, brigádok munkáját, vállalá­nak előre a maguk útján, erkölcsi és gazdasági hatásuk az vagy színdarabok értékelésé- suk teljesítését, s ha azt ta­egész üzemben érezhető. A dolgozók most szinte árgus sze- vei megbízott brigádtag — p^^talják, hogy elmarad­mekkel figyelik a szocialista brigádokat, s nemcsak ter- ahogy ők mondták — -cik- tak, figyelmeztessék őket, tnelésüket, hanem a brigádok tagjainak viselkedését, maga- ír* és ezt jegyzik be a adjanak segítséget munká­tartását is. Ezért méltán nevezték a Dél-Magyaror- napióba. Máshol a róluk írt jukhoz. Gondoskodjanak az szág szerkesztősége által kezdeményezett, a szege- újságcikkek kivágásait, ra- eredmények, jó munkamód­di újságíróklubban a szocialista brigádok képviselői részé- ga^ják be, vagy fényké- szerek, tapasztalatok nyilvá re tartott megbeszélést közérdekű tanácskozásnak. Sok Gyakorlati kérdések a megbeszélésen érdekes gyakorlati egyébirányú problémáik meg­pekkel díszítik a naplót. nosságrahozásáról. népszerű­A tanácskozáson kézről sitéséről. Használják fel ér­kézre adták egymás napló- re a versenynyilvánosság ját, olvasgatták, s amikor minden eszközét. A naplók néhány helyen a művezetők bejegyzései valódiságának probléma vetődik fel a bri- oldásában. Az Ujszegedi Ken- és mesterek bejegyzéseit, ellenőrzését pedig bízzák a gádok életében még ma is, der- Lenszövő Vállalatnál, a aláírásait észrevették, vita brigádokra, bár a mozgalom már kétéves Falemezgyárban és a Szege- kerekedett. Joga van'-e a Ha lehet némely üzemben múltra tekint vissza, s három di Kenderfonógyárban öröm- brigádon kívülállóknak be- egyik-másik munkás, vagy hónap óta ismeretesek a mel vennék a szocialista bri- jegyzést tenni a naplóba, brigád önmaga meósa — gft STS fftA^teSSÍ ^ ^ákT^rt' adf ^^ 3 ^^ ~ további működésével kapcso- közösségükkel, segítene ne- tok helySségét s így a cialista brigádjának képvi­latban. kik általános műveltségük zetók mindjárt' értékelik is sel6íe —> miért ne lehetne Sajnos - állapították meg növelésében, s bizonyára ma- a ^^ ^kaját saját naplója bejegyzéseinek a tanacskozas résztvevői — ga az iro is hasznos tapasz- , , , ,, , ,, több szegedi üzemben szal- talatokat gyűjthetne közöt- Az a helyes — állapitot- is ellenőre az a kollektíva, malángszerű volt a termelő- tűk. ták meg a tanácskozás részt* amelynek tagjai azt tűzték munkát közvetlenül irányító vevői —, ha a brigád maga célul maguk elé, hogy szo­S15t£ "tfvalS A WelCt0k kaP"°,aU végri az értekelett. Sőt a cialista emberre válnak meg mindenütt az a .-helyes Sok hasznos tanáccsal, üt­I KISZ járási értekezlete elé U árom nap múlva, •" szerdán kerül sor a KISZ Szeged járási kül­döttértekezletére. E jelen­tős eseményre járásunk , minden KlSZ-alapszerve­7,ététől összegyűlnek az if­júkommunisták, hogy tar nácskozásukon az egész járás fiatalságának helyze­tével foglalkozzanak, s megjelöljék a teendőket az ifjúság érdekében. Egy­úttal — a KISZ országos kongresszusára készülve 1 — mérlegre teszik a KISZ­szervezetek munkáját, hogy a párt útmutatásával az eddigieknél még job­ban segítsék a szocializ­mus építését, a lányok és fiúk kulturális, szórakozá­si, sportolási igényeinek kielégítését. A mi járásunkban is bi­zonyították a lelkes ifjú­kommunisták, a fiatalok, hogy becsülettel dolgoz­nak, tanulnak a saját bol­dogulásukat jelentő szo­cializmusért. Járásunkban azonban aránylag sok az olyan fiatal, aki még nem tagja a KISZ-nek Helyes és szükséges is — bizo­nyára foglalkozik ezzel is a tanácskozás —, hogy a tisztességes, becsületes fia­talokat segítsék a KISZ­hez vezető úton az ifjú­kommunisíák. Az új KISZ-tagokkal nemcsak számbelileg, hanem politi­kai tevékenység tekinteté­ben is tovább erősödnek a KISZ-szer vezetek, amelye­ket eltéphetetlen . szálak fűznek az egész ifjúság­hoz. Sok szép tettel szolgál­tak rá a bizalomra, elis­merésre járásunk ifjúkom­munistái, fiataljai. Idén a fiatalok — kíszisták és ifjúsági szervezeten kívü­liek — közel egymillió fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek járta sunkban. A part. népi allamunk lehetőségeket ad a fiata­loknak, hogy kibontakoz­tassák tehetségüket, ké­pessegüket. örülünk an­nak, hogy a ma fiataljai nem ismerik mindazt 3 nyomort és nélkülözést) ami egyszerű, dolgos szü­leik osztályrésze volt a ka­pitalizmusban. Most a fia­talok sorsát szüleik, az­után a munkásosztály kommunista pártja és nép! államunk allandó szerető gondoskodása kíséri. Érté­kelni és becsülni kell ezt minden fiatalnak, s az íf­júkommunisták egyik fel­adata. hogy még tudato­sabbá tegyék ezt a felis­merést az ifjúság körében. A párt és a nép azt várja a fiatatoktól, hogy lelkesen segítsek továbbra is az országépítést, érjenek el újabb eredményeket a,, munkában, a tanulásban, A falvak ifjúkotnmunistái járjanak az első sorokból a szocialista mezőgazdaság megteremtésében, és segít­sék erejük legjavával a<| falu igazi felemelkedését. Hisszük, hogy az ifjú­koiumunisták tanácskozása betölti feladatát. A ta­nácskozásnak minél több eredményt, sikerekben gazdag munkát kívánunk a szocialista építés és a járás fiataljainak javára. AZ MSZMP SZEGED JARASI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSAGA elv, hogy ők is vegyenek mutatással látják el a SZOT részt a szocialista cím elnye- elnökségének irány elvei az réséért küzdő brigádok mun- üzemi, párt, a szakszervezet kajában, akár úgy, mint a a KISZ vezetőit, hogyan, brigád tagjai, akár úgy, mint miként segítsék a szocialista A jutalmazások és a tapasztalatcsere problémái A brigádok jutalmazásé- lista brigádjaihoz is, tapasz­a brigád patronálók Egy fel- brigádok munkáját. Mint a nak módja még mindig tisz- talatcserére. Ilyen kezdemé­szólaló elmondotta, hogy a tanácskozás résztvevői meg- tázatlan kérdés az üzenlek- nyezés mar van az újszege­Textiiművekben is jelöltek állapítottak, az utóbbi idő- ben. -Ahány ház. annyi szo- di lenszövőben. Pélílául a ki patronálót, de például még b031 lanyhult Szegeden e itas- — ahogy a tanácskozás kéziszerszámgyáriak hiá­azt sem tudta elintézni a szervek éndeklódese a szocia- résztvevői mondották. Fon- nyolják, hogy testvérválla­99 ^Zöldkártya-egyedé Ausstriáeal ém Franeiaorssággal A legtöbb európai ország ményt kötött Ausztriával ás részt vesz az úgynevezett Franciaországgal is. Ha va­námáetközá zöldkártya- lamelyik külföldi gépjármű egyezményben, vagyis a köl_ hazánkban kárt okoz. azt a csönpe gépjármű-szavatossá- mcgallapodas értelmében az gi biztosításban. Hazánknak Állami Biztosító megtéríti eddig csak néhány baráti és igy a károsult mentesül orszaggal vött ilyen megal- a sokszor évekig tartó kül­lapodása, a gépjármüforga- földi pereskedés alol. vállalat vezetőivel, hogy a ,!iia brigádok problémai tos, hogy az értékelés bele- lataikhoz hetenként többször j lom megkönnyítse érdeké- Tárgyalnak, hogy az egyez­gépekre adott különböző mi- iránit. Sőt, az újszegedi len- illeszkedjék a munkaver- is megy az üzem gépkocsi- i 'ben azonban most az Álla- ményt további országokra is mi Biztosító hasonló egyez- kiterjesszék. Magyar tudósok érdekes örökléstani megállapításai nőségű nyersanyagot helye- szövőben még brigádértekez- ^^y egész rendszerébe. Ha ja, de még egyszersem volt sen adagoljak, ne egy mun- Jeten sem vett reszt egyet- a brigád elérte munka, ta- üres hely a szocialista cí­kasnak kelljen állandóan eb- ^n esetben sem az üzemi nulás ^s életmód területén mért küzdő brigádok veze­bö! a gyengébb minőségű pártbizottság titkára, a val- tett valamennyi vállalását, tőinek, vagy egy-egy tagja­anyagból dolgoznia, mert az imatvezeto es a sptözerve- teljesíti feladatát, hat hónap nak," hogy látogatást tegye­üyen munkások teljesítmé- ^ bizottság ntKara. Fecüg utári elnyeri a szocialista nek a testvérüzernek szoeia­nye visszaesik, míg mások nelyes lenne, sot szuKseges címet^ újabb hat hónap után lista brigád jaináL könnyen teljesítik terveiket. a_ brigádok munkajának, bel- ^^ ^ oklevelet ^ .Jói . * Emiatt esett vissza a szocia- so életeinek tenulmanyoz^, ^^ hogy ezért nem jár Hasznos volt ez a tanács­hsta brigád1 egyik tagjának £>gy a kap- ^^ jutalmazás. De kozas. megmutatta a jot, munkája, aki különben mar ^g^^^rtseMk a bn ha a term€lésben a brigad_ amelyet tovább kell majd harmincszor érte el a kjvalo gadtagoKKal, vaiaszl aOjanaK külön-külön vaev feVeszteni üzemeinkben bár doteozói szintet szakmai és politikai kérdé- Kuion-Kuion vagy jejieszteni üzemeinkben, oar •i* , f, ,J : KPilcre vrtJk őket ha ne- együttesen kiemelkedő ered- ez a beszámoló erről keve­Meg kel! oldani végre a WJ®^J™ ményt érnek eI, teije6Ítlk a set szólt, inkább azokat az mozgalom, a bngadok meg hezseggel telaljak magukat ^ >'követel- akadályokat tárta fel, ame­eredmenyesebb munkaja ér- szemben. A szocialista bn- menyeit Lpják meg kiér- • lyekkel kapcsolatban a ta­dekeben, a műszakiak, tech- gadokkal való hathatós fog- demelt jutalmukat. vácskozás résztvevői elmon­DOK^UNS^ JAVASOXK LAUTOZÁS VEGSŐ FOKON «EIYES,_LENNE ~ MOLLDC'T- DOTTF' MIELŐBB T9 KEU azt is. hogv a műszakiak a vezetők és a dolgozók, kö- ták —, ha végre megterem- szüntetni azokat, hogy uze­mellett ."helyes lenne meg- vétkezésképp a párt és a tö- tenénk Szegeden a szociális- meinkben a szocialista bri­hívni a Szegedi Tudomány- megek kapcsolatát Ennek brl»adok tapasztalatcsere- gadok munkaja, a dolgozok egyetem tudtaai. tudományi ^ JT! í^t- «a pedig nincsen rokon- tevekenysege meg dolgozói közül, hogy segítse- 6?S^éS€ ***** vállalat, akkor néha lehető- zavartalanabbul szabadab­nek a brigádoknak egyregy du ós rangú vezeto kötete- v_ eljussanak %2'zék U műszaki probléma vagy sege. kőzzek, ki. Régóta vizsgálják ast a kérdést, hogy a különböző élőlények egyes tulajdonsá­gai milyen módon öröklőd­nek át a szülőkről az utó­Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem származás- és örökléstani tanszékén Faludi Béla professzor és Csukás Sándorné tanársegéd ké( fővárosi üzemek jó szocia­fi. P. dókra. A régi, Mendel-féle éven át a muslincák tízez­elképzelés szerint semmi .je- reit vizegrílta izotópos mod­lentőaége nincs annak, hogy szer újszerű alkalmazásava' az utód valamelyik adott tu- Egyes tenyészetekben az lsjdonságát anyjától vagy apaállatok, másokban pedig apjától örökölte-e. az anyák szervezetébe" jut­..... . , . tat tak foszforizotópot es, en­Nyugaton meg ma is ez a nek fl2 ljtja, kbvXk me€. felfogas uralkodik, noha felelő műszerekkel és vegyi egyes kísérletek mar a eljárásokká! a szülök, anyag­' múltban is elleutmondtak cserejeben, ivansejt.jeiben, ennek az elméletnek. Milyenek legyenek a vállalások? A murikások új verseny- állóik, hogy ne adódnának formája nem mentes bizo- újabb és újabb nehézségek, nyos elemi hibáktól sem, an- termelési gondok, anyag­nak ellenére, hogy a mükö- problémák. Erre kell irányí­dősükkel kapcsolatos irány- tani a kezdeménj'ezéseket. A elvek meghatározzák, mire SZOT elnökségének irány­irányuljanak a szocialista cí- elvei főként a brigádokat mért küzdő brigádok válla- hívják fel, hogy tegyék meg lasai. Elmondották a tanács- vállalásaikat. Néhány sze­kozá^ résztvevői, számos he- gedi üzemben korábban az lyen előfordul, hogy az a gyakorlat alakult ki, hogy újonnan alakult közösségek, a mozgalmi és a gazdasági vagy a régiek, és a brigád- vezetők dolgozták ki és ha­tagok vállalásai nem tükrö- tarázták meg, milyen válla­zik az üzem előtt álló leg- lások tehetők. Most viszont fentosabb feladatokat. Az az tapasztalható, hogy ma­üzemi élet, a napi felada- gukra hagyják e közössége­tek korántsem olyan időt- ket. A brigádnapiéré! Tóbb brtgádvesetó elhoz- taikafc. Csupán a Sregedi ta magával a megbeszélésre Kenderfonógyár Bosnyáko­brigádjanak naplóját is ta- vics-brigádjának naplóját pasztalatcsere céljából. Még kérték el négy szegedi üzem­nem volt alkalmuk Szege- ben betekintésre, a tapaszta­den, hogy ilyen tanácskozá- latok áriételére. Több he­rém kicseréljék tapasztala- lyen, a Szőrrhe- és Bőrruha­Hogyan bonyolítják le Siegeden oi élősertés-eladási akciót? A Dél-Magyarország vasárnapi szár maban — és más lapokban is — köz­lemény jelent meg arról, hogy a fő­város és az iparvidékek dolgozói ré­szére ebben az évben is adnak el élő sertést az állatforgalmi vállalatok. Töb­ben érdeklődtek, hogy ez a rendelke­zés érvényes-e Szegedre is. Ezért meg­kerestük Nemeth Pétert, az állatfor­galmi vallalat szegedi járás! helyet­tes vezetőjét, aki t következő tájé­koztatást adta: Szegeden ís hozunk forgalomba idén élő­sertéseket. Előreláthatóan akkora mennyi- ' ségben, mint az elmúlt néhány év vásár­lási átlaga volt. A sertés ára kilónként 14,50—15,50 forint között lesz, súlyától függően. Igényléseket csak dolgozóktól fo­gadunk el, üzeme, vállalata útján. Az akció gyakorlati lebonyohtasa a következőkép­pen történik: az erdeklődö munkás, vagy egyéb alkalmazott bejelents igiényet a szakszervezeti bizottságnak, s onnan a je­lentkezést további tják vállalatunkhóz, ha az igényt jogosnak tartják) tehát az illető nem hizlal maga is sertést, nincs neki, vagy csaladtagjának földje stb.). A jelent­kezés sorrendjében fogja vállalatunk az árusítást, folytatni december második fe­létől. A vásáriasra jogosító utalványt meg­küldi az üzemnek, felesleges tehát ennek utánajárni. A dolgozó értesítést kap, hogy hol veheti át a sertést, a dorozsmai tele­pünkön — a vasúti állómáson túl — vagy pedig a piacon. Az átvevóhélyen készpénz­ben befizeti a felvásárlóknak a sertés arát, melyről eladasi jegyzéket kap, s azonnal elszállíthatja. Félreértések elkerü­lése végett közlöm, hogy ez nem részlet­fizetéses akció, mint ahogyan egyik év­ben sem volt, továbbá, hogy felesleges egyénenként felkeresni a vállalatot, mert az árusítás csak az említett módon zajlik te. majd továbbmenöleg az utó­dokban A vizsgalatok erdekee eredményre vezettek. A szülők szervezettből as útadókba átjutott foszfor egészén más törvényszerű­ségek szerint épült be s vegyületekbe aszerint, hogy az anya, vagy az apa ivars&jtjemek közve­títésével került-e az utódok­ba. Ezek a kísérletek tehát megdöntötték a Mendel-el­méletet és a továbbiakban alkalmasak lehetnek annak a micsurinj tételnek az iga­zolására, hogy bizonyos tu­lajdonságok átörökítésében nagyobb szerepe van az anyának, mint az apának. Az uj felismeres részletes kidolgozása a távolabbi jövőben módszert teremt­het, arra, hogy az állat- es nö­vényvilágban a szülők cél­tudatos táplálásával elősegít­sék az utodokban . a legelő­nyösebb tulaidonságok terv* szerű kialakítasát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom