Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-12 / 267. szám

3 Szombat, 1969. november 12. Hozzászólás az oktatási vitához A Szegedi Vasútforgalmi Technikum pedagógusainak megjegyzései a szakemberképzéshez Napjaink egyik fegvitato- vizsgán túllehetnek. A gya- utalni. Véleményünk szerint tabb témája: az oktatási re- korlati idő alatt megismerik e kérdésnél sem lehet minformtervezet Jóleső meg- az állomás munkáját, s las- den technikumot, illetve nyugvással vehetjük tudo- sam kialakul bennük a hiva- szakközépiskolát egy kaptamásul, hogy e kérdések a tástudat A kérdés gazdasági fára húzni. A sablonosság legegyszerűbb emberektől az oldalát vizsgálva feltétlenül megbosszúlja magát, intézkedésre hivatott szak- pozitív következtetéseket A mi iskolánk esetében vezetőkig mindenkit foglal- kell levonnunk a vasúti ki- például a kiképzés egyöntekaztatnak. A közelmúltban képzés ilyen formájáról, tűsége, a vasút speciális a Szegedi Vasúttforgalmi Népgazdasági szempontból helyzete, a végzett tanulók Technikum tanári testülete sem közömbös, hogy a med- további kiképzésének együtis összeült, "hogy megbeszél- dő — tehát hasznot nem tes meghatározása, a je a reformtervekkel kap- hajtó — kiképzési idő 5—6, utasszakemberek csolatos elképzeléseit. Leg- vagy 16—18 hónap-e. inkább .vitatott kérdés az vasbiztosítása szükségessé teszi, hogy isko. Iánk továbbra is a Vasúti oktatási reformnak az a ré- A* egysegeS irányítás Főosztály felügyelete alá sze, amely a jelenlegi tech- , tartozzék. nikumokkal, illetve a jövő- Jenn^zetesen nagyon sok ben létrehozandó szakközép- ffugg > *** » veSze* KoZ°S iskolákkal és a felsőfokú í*£lokkaLa 'Az oktatási ^form egyszaktechnikusképzéssel fog- ^a" f°a^kOZ^± magában nem lesz elegenAz iskola nem adhat meg „ .... - . . , , . , mindent, feltétlenül szüksé- ^^JÍ^0^55^^..3 o« a vÁ^őt irár,xn-+á« a ^alakításóra. A reform, ll lalkozik. A technikumok szerepe a letve az ezzel kapcsolatod szuloj haz további ellenőr- ,Ht.. . „ . H , !,. Megállapításunk szerint a zése és az idősebb dolgozók £££ technikumok nagy többsége oktató-nevelőmunkája. Ilyen ™ beváltotta a hozzá fűzött re- tapasztalatokra támaszkod- 3 Amég l^010 menyeket. Ha nem is min- va véleményünk szerint he- *, T" den területen és a gyakor- lyes a távlati programban a í3?' fJ^fT^. kapcs^alati élet minden ágában ott- technikumok, illetve a szak- t* honosán mozgó szakembere- közép- és felsőipari iskolák I •<ket képezték ki ezek az i^- kialakítása. De e kérdésnél t™™***™ észrevételéit es kólák, de mindenesetre a nem nélkülözhetők a teohtechnikumból kikerülő fia- nikumoknak eddigi talok olyan alappal rendel- tapasztalatai az oktató-neve- -fn^^x^S keznek. amely feltétlenül lómunkában, a hivatástudat- p^^ ^i'L- 3^ biztosítja részükre a válasz- ra való nevelésben. K^L? tott szakmában az első lépé- A másik, erősen vitatott meghozni a •is.*,HOGY - r^Ms^n r-^iri'EíEi SSf^SLSSSSSS ^ss^sr' vegye figyelembe a vita hasznosabb észrevételeit és a megvalósításon minden pedagógus, szakelőadó és szügazaag lő dolgozzék becsületesen. A akkor fogják kívánt ered, , _ , _ szakközépiskolákat is a z^rST^nS: ^ művelődésügyi osztáA reformtervezet megjele- lyanak hatáskörébe kell nése után mind több és több kedvezőtlen vélemény hangzik el a technikumokról. Sokan jóvátehetetlen hibának róják fel, hogy ezek az iskolák csak félembereket képeznek ki, és hogy az iskolapadból kikerülő fiatalok valójában nem nevezhetők technikusoknak, mert a gyárakban, üzemekben önálló munkakörökben még , nem használhatók. De vajon az egyetemekről kikerülő mérnökök elvállalják-e azonnal egy-egy üzemrész vezetését? Valószínű, hogy nem. Vasúti tapasztalatok Saját iskolánkból, a Vasútíorgalmi Technikumból is gazdag tapasztalatok állnak rendelkezésre. A technikum életrehívása előtt és napjainkban is a más érettségivel rendelkező fiatal vasutasoknak a legjobb esetben is 16—18 hónapira volt és van szükségük ahhoz, hogy a kötelező vasúti szakvizsgákat megszerezzék, s otthonosan mozogjanak a vasút területén. Ma az iskolánkból kikerülő fiatal technikusok becsületes felkészüléssel 5— 6 hónap alatt minden szakSzőllősi Gyula, a Vasútforgalmi Technikum szaktanára. KORSZERŰ LAKÓSZOBA Túlterhelés okozta az áramszünetet tegnap este a Belvárosban Tegnap este 7 óra táj- vétel miatt leoldódott az ban megszakadt a villany- olajkapcsoló, szolgáltatás a Belvárosban Hasonló zavarok már a a Széchenyi tér és a Sztá- múlt héten is elófordullin sétány között. tak ezen a területen. gatóságáiT "ZSSuF^S A — -^tet^ére ezeket gyorsan Intezkednek a zavarokat a túlterhelés és a jövő hét elejére kicseokozta. rélik a megrongálódott álA Hungária Szálló közeié- katrészeket, illetve nagyobb ben levő transzformátoréi- teljesítményű transzformálomáson a túlzott igénybe- tort szerelnek fel. Önmentő készülék a bányászoknak A Nehézápmri Miniszteri- A napokban megérkezett az um a jövő év végéig vala- első szállítmány és az év vémennyi gázveszélyes munka- géig pedig mind a hatvanhelyen szénmonoxid-szűrő ezret leszállítják. Ez a szükönimentő készülékkel látja el séges mennyiségnek a fele. a bányászokat, hogy megóv- Az önmentő készülék beja őket a robbanás és bá- vezetése új korszakot nyit a nyatűz esetén fenyegető gáz- bányászat munkásvédelmémérgezéstől. Hatvanezer da- ben, mert biztonságossá terab ilyen készüléket Len- szi a munkát a gázveszélyes , . , , . „ , helyeken. Az 1,30 kiló súlyú gyelorszagban rendeltek meg. késuzülék U{wű'nis> amel£t veszély esetén minden bányász a nyakába akaszthat, ártalmatlan gázzá alakítja át a szénmonoxidot és a légzővezetéken beszívott levegő már mentes a méregtől. így a készülék védelme alatt mindenki idejében elhagyhatja a veszélyeztetett bányarészt. A szénmonoxidos helyen bennrekedt eket több mint egy óráig védi a berendezés. Igen sok érdeklődőt vonzott az óbudai kísérleti lakótelepen rendezett kiállítás, amelyen az új lakások korszerű berendezéséhez adtak hasznos gyakorlati tanácsokat. Felvételünk a kiállítás egy részletét mutatja be: egy világos nappali szoba kényelmes és szép bútorzatát Baranyában vendégszerepelt a deszki szerb népi együttes A deszki szerb népi együt- szeretettel és forró tapssal tes tagjai a közelmúltban fogadták a főként délszláv Baranya megyében vendég- Baranya megyei nézők. A szerepjeltek. A megye négy tamburazenekarnak és vezehelységében léptek színpadra, tőjének: dr. Rusz Márkónak, mégpedig sorrendben Nagy- Jevremov Cvetko ha rmomkozárban, Mohácson, Ve- kásnak és Gyukin Gyurlca zsenden és Kátolyban. Mű- furulyaszólójának igen nagy sorukra minden alkalommal sikere volt. Nem különben a nagyszámú és lelkes közön- táncoknak, amelyeket Radics ség gyűlt össze a művelődé- Velyko tanított be az együtsi házakban, azért is, mert tesnek. a műsoros est előtt Ognyeno- A műsoros esteket minden vics Milán, a Magyarországi esetben baráti találkozók köDélszlávok Szövetségének fő- vették. így a szereplések titkára orezággyűlési képvi- utan négy hangulatos, meleg selo tartott kepviseloi besza- . _ , ° .... ' , mólót estet is együtt töltöttek a Az együttes gazdag és ma- deszki népi együttes tagjai gas színvonalú műsorát nagy a baranyai sokácokkal. Állattenyésztésünk sikerei és tél előtti gondjai Minden gazda, szakember kat is. A tavasz idején kor- dott a szarvasmarhaállotisztában van azzal: az egész mányhatározatok születtek mány. mezőgazdasági termelés me- többek között a háztáji koca- A Csongrád megyei Építónete, iránya az állattenyész- és tenyészüsző-juttatási akci- ipari Vállalat egyedül csak téshez igazodik. Ha vannak ók megszervezéséről. Szeged Szegeden 150 szarvasmarhasok és szép haszonállataink, és a járás szövetkezeti gaz- férőhellyel adósa a termelöjó termést várhatunk a ka- dái szívesen fogadták ezt a szövetkezeteknek. Az istállópásoktól, kalászosoktól is, nagy jelentőségű állami segít- építkezések rendkívül lassan mert nem okoz nagy gondot séget. Áprilistól novemberig haladnak, s a vállalat vezea talajerőpótlás. 742 darab új, az államtól ka- tói gyakran úgy tekintik az Mit tettek a szegedi szö- pott tenyészkocát állítottak építkezési határidőket, mintvetkezetek a gazdálkodás e be háztáji gazdaságaikba, ha azok nem is volnának. A fontos kulcspozíciójának, az Ezzel az új állománnyal és munkahelyeken nemritkán állattenyésztésnek fejleszté- a természetes szaporulattal szervezetlenség, anarchia se érdekében azóta, hogy mind Szegeden, mind pedig uralkodik. Az újszeged! Hatermelőszövetkezeti várossá a járásban fél év alatt meg- ladás Tsz 50 férőhelyes lelett Szeged? A tavalyi át- kétszereződött a tenyészko- hénistállójának építésénél szervezés előtti tsz-ek már ca-állomány. Bízhatunk ab- történt meg például, hogy a szilárd, magasan jövedelme- ban, hogy 1961-ben egyedül dolgozók különféle okok miző gazdasági egységeket ké- a járás és a város jelenlegi att hosszabb ideig ócska szepeztek az állattenyésztés vo- tsz-gazdáinak háztáji gazda- gek szedegetésével és hasonnatkozásában is. Jellemző, ságaiból mintegy 20—25 ezer lókkal foglalkoztak, mert a hogy 1959-ben minden 100 darab hízó süldőt és hízott műszaki vezetés a termelés katasztrális holdnyi szövet- sertést vásárolhat a közfo- elemi feltételeit sem biztosíkezeti szántóra 27,9 számos- gyasztás. totta. Most pedig miután állat jutott. (Egy számosállat Hasonlóan szép emelkedés már elmúlt az eredeti átadá5 mázsa élő állatsúllyal tapasztalható a nagyüzemi si határidő, olyan sok munegyenlő.) Ilyen állatsűrűség- baromfitenyésztésben is. A kást küldtek az építkezésgel távolról sem rendelkez- hat közös gazdaságban az év hez, hogy azok szinte egytek a város egyéni gazdasá- elején 24 ezer 975 tenyész- mástól képtelenek dolgozni, gai. Sőt ez az állattenyész- és húsbaromfi felnevelését Az ilyen hibáknak aztán az tési nívó Csongrád megyében vették tervbe. Ezzel szemben az eredménye, hogy a drága is egyedülálló volt. A téli s október végéig 25 ezer 210 vemhes tenyészüszők egy rétavaszi átalakulás folytán — kacsát, pulykát, libát és csir- sze most is az ég alatt van. miután beolvadtak a szövet- két neveltek fel, illetve ad- A szüntelen hideg esőktől kezeti táblákba az egyéni tak el a közfogyasztásnak, megfázhatnak s ezáltal súgazdák földjei — a 100 hold Ha ezeket a tavalyi eredmé- lyosan károsodhatnak a szószántóra jutó számosállat-sű- nyekkel hasonlítjuk össze, vetkezetek közösségei, rűség 16,44 darabra zsuga- akkor rendkívül szembeötlő, » J; rodott össze. Ez is szemlél- hogy az idén 6500 darabbal . , " sze6eal jaraSDan teti, hogy állattenyésztő több aprójószágot adtak a Jelenleg szinten komoly gonszempontjából mennyire tart- szegedi tsz-ek a fogyasztás- dókat okoznak a férőhelyek* hatatlan volt az egyéni gaz- nak és a tenyésztésnek, bar tobb ezer uj allatferohedaságok helyzete. Hiszen Ugyanakkor megteremtették lyet feszítettek a nyar ídeföldjeiken kívül alig tudtak a feltételeket ahhoz, hogy a jé™- Az új istállók nagy valamit bevinni a közösbe, következő években hatványo- többsége szabadtartásos szerAmikor termelőszövetkezeti zott mértékben emelkedhes- fás épület. Most mindenütt várossá fejlődött Szeged, sék a baromfitenyésztés szín- késedelem nélkül hozza kell ezután a tsz-ekben mindösz- vonala. látni a téliesitéshez, annál is sze 5,5 darab szarvasmarha , . . . . mkabb, mert a szövetkezeti jutott 100 hold területre. A A nagytáblák kl3lakl" g^aknak ebben meg ugyteh én állomány ebből pedág . _ . *f ,..1Yasa.le" szolvan semmi tapasztalatuk* csupán 2,48 darabot tett ki. tette a loa lomany jartassaguk sincs. Nem haszAz eltelt 7 hónap alatt a f°kozatos csökkenteset. A 100 naltak eddig szerfas ístallonagy férőhelyhiány ellenére hold szántóra jutó lóállo- kat, s a munka hosszabb is hat darabra egészült ki a many a tavasz idejen meg ideig elhúzódhat. A drága szarvasmarhák 100 hold szán- 10 darab volt- s «ádeig 7,6 állatállományt bűn lenne tóra eső mutatója. Számot- daTabr? zsugorodott A ren- kockáztatni, s kitenni az időtevően gyarapodott a fejős- delkezesre all° er°- ^ mun" járás viszontagságának. Tudtehenek száma is. kagépek mennyiségéhez vi- ni kell, hogy szabadtartásos szonyítva azonban még ez a istállóban csak az olyan jóA

. elöreha- lóállomány is nagy. A lovak szágállomány átteleltetése legOOntODD ladás egy restet szarvasmarhákra lesz eredményes, melynek azonban a szövetkezeti ser- kell átcserélnünk. Szarvas- erőállapota a közepesnél téstenyésztés fellendülésében marha-tenyésztésünk fejlesz- jobb. Lezsarolt kondíciójú álmutatkozik. Száz hold szö- tésének egy másik hatásos latok még fagypxjnton felüli vetkezeti szántóra az átala- módszere az intenzívebb ház- hőmérsékletben is fáznak, a kulás után csupján hét ser- táji szarvasmarha-tartás. Mi- a feletetett takarmány nagy tés jutott, s ebből csak egy hamarabb el kell érnünk, részét testük fűtésére, nem volt tenyészkoca. Most pedig hogy minden tsz-tag háztáji pedig termelésre hasznosítalig fél évvel később 16 ser- gazdaságában legyen egy-egy ják. Az új istállók téliesítétést tartanak a szegedi tsz- tehén egy-két szaporulatával, sével jól haladnak a tápéi ekben 100 hold területre Ez könnyűszerrel megvalósít- Tiszavirág és az Aranyka- , , . „ _ , ható az állami tenyészüsző- lász Tsz-ek gazdái. A tiszaszamitva, s ebből mar 2,6 da- aj^ó segítségével. Minden szigeti Lenin és az algyői rab tenyészkoca. Az év ele- szövetkezeti gazda 4800 fo- Napsugár Tsz-ekben viszont jén összesen 94 tenyészkoca rint állami hitelt kaphat te- a vezetőség hanyagolja ezt vásárlását tervezték, ezzel nyészüszővásárlásra. Az ál- a munkát. , „„^ , Iámmal kotott szerzodes sze- u„„ szemben 234-gyel szaporo- rint ezt az összeget négy év Nem UtOlSOSOrban dott Szegeden a tenyészko- múlva kell visszatéríteni, kel1 számolnunk a takarnpacák száma. Jelenleg 328 ko- mégpedig nem pénzzel, ha- problémáival sem. A cával rendelkezik Szeg«i hat — szövetkezeti gazdasága. Sze- kej[ a Tenyészállatforgalmi mánynormákhoz képest legrény számítások mellett is Vállalatnak visszaadni. Ez- több szövetkezett gazdaságez a tenyészállomány az új ideig Csongrád megyében 15Ö han jelentős abrak- és szeesztendőben mintegy négy- ^ ^tottW ^^ ^ ezer hizlalni való suldot es Felszabadulás és a puszta- hozamai — melyeket tavaly új tenyészállatot ad. Ebből szeri Petőfi Tsz-ek öt-öt, a méS egyénileg műveltek —• következik az is, hogy 1961- szatymazi Szabadság Tsz gaz- számos helyen, mint például ben az ideihez kénest a ser dái P^ig hat tenyészüszőt Sandorfalvan is ketszer-haben az ideihez kepest a ser- vasarolta« jUetve igényeltek romszor kisebbek, mint a teshizlalas nívója megtobb- háztáji gazdaságaik számára. ré& szövetkezeti tablake. Az szörözödik a szegedi tsz-ek- Helyes lenne, 'ha már a kö- aszálynak ez a komoly kar.... .. , . tétele érzékeny hatassal leben" zeljovőben, mas tsz-gazdak het ánatáilományunk áttelel„ , , hatható- is tömegesen követnék piél- tetésére. Éppen ezért már Kormányunk san gg. dáikat Jelentős sikerek szü- most a legszigorúbb takarégíti az állattenyésztés fejlesz- lettek mind Szegeden, mind kosságot kell bevezetni a tatőében^háztáji gazdaságo- pedig . szeged, járásban a SfSt^röveStt juhállomány minőségi és gazdaságban. Különösen a mennyiségi fejlesztésében is. mezőgazdászok kötelessége, Az egyszerű olvasó ember hogy pontosan felmérjék a „ ... . , készleteket, ugy osszak el szinte alig tudja sulyanak azokat ho'gy a végére, a megfelelően értékelni azokat tavaszi hónapokra is jussaaz erőfeszítéseket, melyeket nak lédús, keményítőben és a gazdagabb holnap biztosi- fehérjékben gazdag takarmátásáért tett s tesz most meg nyok. Körültekintő takarmánydolgos szövetkezeti paraszt- gazdaikodás mellett nincs ságunk. okunk a jószágok átteleltetésétől való félelemre. Az a A becsületes lörekvé- sok anyagi és erkölcsi áldó-' sek útja ^t, melyet ebben az évben azonban korántsem sima a hoztak a termelőszövetkezeteljesedés felé. Ezekben a tek a korszerű közös állatnapiokban még sokkal szigo- tenyésztés megteremtéséért, rúbban jelentkezik Szegeden nem veszhet kárba. Hiszen és a járásban egyaránt az ebben van minden reményaz állatférőhely-hiány, A ke- ségünk, hogy — bár az idén vés férőhely okozza azt is, sem volt hiányunk — jövőre hogy a többi állatfajtákhoz még több hús, tejtermék, zsír viszonyítva az év folyamán jut asztalunkra, kisebb mértékben gyacapo- Csépi József t