Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-11 / 266. szám

5 Pintet, 1960. november 11 A szegedi cipőt márka­ként tartják nyilván vi­lágszerte) Varsóban sorbaállnak érte, szállí­tunk Szeged­ről Angliá­ba, még olyan nagy cipőgyárak­kal rendel­kező ország­ba is, mint Csehszlová­kia. Leg­utóbb a Bu­dapesti Cipő­nagykereske­delmi Válla­lattól érkezett elismerő levél: "Vizsgálat tárgyává tettük, hogy melyik gyárak termé­kei a legtetszetősebbek­örömmel tudatjuk, hogy az Önök gyártmányai azok kö­zé tartoznak, amelyek meg­felelnek a követelmények­nek, ezért a szegedi cipőket szívesen vásárolják«, — Szóval állják a ver­senyt? — kérdeztük Szőlősi Sándort, a gyár igazgatóját. — Igen is, meg nem is — felelte. Miért e túlzott szerénység a sok dicsérő elismerés után, kérdezhetné bárki. Aki kö­zelebbről ismeri a Szegedi Cipőgyár életét, munkáját, tudja, hogy nem szerénység ez, hanem panasz, a jogos elégedetlenség hangja. Több hazai cipőgyár megelőzte ugyanis a szegedit Az utób, bi években sokat csökkent a szegedi cipő versenyképes­sége, mert más gyárakhoz mérten alacsony a termelé­kenysége. Az iparág dolgozó létszá­mával számolva országosan egy munkás 4,3 pár lábbelit készít el egy nap alatt. Csehszlovákiában viszont 6,9, a Német Demokratikus Köz­társaságban 6, Romániában pedig 5,8 pár az átlag. A Martfűi Cipőgyárban pedig 10 pár. A Szegedi Cipőgyár­ban, ahol nagy szakmai tu­dással, több évtizedes gya­korlottsággal rendelkező munkásgárda dolgozik, egy munkásra 3,56 pár cipő jut naponta. Mivel magyarázzák a gyár vezetői ezt az elégtelen bizo­nyítványt? — Több év óta ígérik a gyár rekonstrukcióját, egy több millió forintos beruhá­zás révén — mondja Szőlősi Sándor igazgató. — Már há­rom ízben elhalasztották megvalósítását. Most, újab­ban is kitolták határidejét, 1965-re ígérik. A nagy beru­házás címéin elhanyagolták felsőbb szerveink az üzem gépparkjának felújítását, modernizálását. Azt mond­ják, ti úgyis nagy beruhá­zást kaptok majd. — Ha kaptunk is újabb gépeket, egy kivételével azok más üzemekből kerül­tek ki — magyarázza Gre­minger Dezső főmérnök. — Ugy is mondhatnánk, ki­mustrált gépek ezek, ame­lyek helyét Budapesten, Szombathelyen, vagy máshol modernebbek vették át. Vegyük csak elő az 1960­ban kapott gépek listáját. Ezen az alábbiak olvasha­tók: szalagkéses szabászgép, automata kantkalapáló, fel­sőbőrjelölő, három darab saélező, kényszermozgású fu­tószalag, két darab prés, há­rom oszlopos tűzőgép, öt da­rab egyedi csiszoló. Ezek nagy részéit a felújítási ke­retből, tervhitelből vásárol­ták, egyet a vállalat export­termékei utón kapott, a töb­bit könyv jóvá írással adták az üzemnek. Ezek közül a mai követelményeknek egye­dül a kantkalapáló felel meg. Az itt modernnek mon­dott présgép, amely egyidő­ben ragasztja a talpat és a saroknyakat, szintén (-ura­Ságtól levetett* a Divat Ci­pőgyártól kapták. Itt, Sze­geden ezt a műveletet ed­dig két gép, két ember vé­gezte, Most egy. Kaptak egy stancgépef vászonvágásra, ezt egy kis átalakítással bé­lésbőr-vágásra használják, így gazdaságosabb. Kézzel drágábban A cvikkolás, magyarul a felsőrész fárahúzása itt még nagyon kezdetleges és nehéz munka. Kézzel végzik, úgy­hogy a tex-szeget a munká­sok a szájukban tartják, Elég egyetlen figyelmetlen lélegzetvétel, vagy nyelés, és máris leszalad a szúrós szeg. Kellene két előhűzógép, amellyel napi 800 pár cipő készítéséinél öt ember mun­káját takaríthatnák meg. A főmérnök szerint egy ilyen gép 1800 forintba kerül. A fejbőrszabá­szatnál kézi munkát al­kalmaznak. A Duna Cipőgyárban már ezt is régen géppel végzik. A szalagrend­szerű munka már évek óta nem ismeret­len a Szege­di Cipőgyár­ban. De a szalagterme­lés itt abból állt. hogy a kis, sínen függő és gör­dülő kocsikat kézzel továbbították. Csak néhány hónapja kaptak kényszermozgású futószala­got, aimit a szombathelyi gyárban cseréltek ki. Ezt a szabászat munkájának köny­nyítésére kapták, ugyancsak átalakítással, az aljamumka készítéséhez tették alkal­massá. A többi munkakörök ilyenfajta gépesítésére csak ezután kerül sor. Tessék választani! Nem is olyan régen Sze­gleden járt az iparigazgató, aki ugyancsak elismerte, hogy a szegedi gyár az ipar leggyengébben gépesített üzeme. A nagy reményeket keltő kijelentés után úgy gondolták, hogy megnyílik majd a további gépesítés aj­taja és egymás után érkez­nek Szegedre is a modern gépek. Ehelyett Budapesten, az Angol utcai -géptemetö* ajtaját nyitották szélesre a szegediek előtt: --Tessék vá­lasztani!* Itt gyűjtik össze a mástól kimustrált gépeket, amelyekre azt mondják, még használhatók. No de ki ad le jót? Ezért nem esoda, hogy három elavult bukkoló. gépet kellett megvásárol ni­ok, hogy egy jót Összeállít­hassanak belőle. — Hej, mit produkálnánk mi egyszer, ha sok, új, mo­dern géppel, dolgozhatnánk! — mondja a futószalag mű­vezetője. — Elég lenne ne­künk az is, amit tavasszal a Budapesti Ipari Vásáron láttunk. Valóságos búcsújá­rás-szerűen zarándokoltunk Pestre és sóvárgó tekintettel néztük az ott látható külföl­di cipőipari gépeket. Ami­kor hazajöttünk, vártuk, hátha mi is kapunk belőlük. Vgy látszik, Budapest köze­lebb van, ide már nem ér el a minisztérium keze. A termelékenység terén mutatkozó elmaradás ma már valójában folt a Szege­di Cipőgyár hímevén. Sok igazság van abban, hogy a gépesítés elmaradottságával magyarázzák az üzem veze­tői az elégtelen bizonyít­ványt Az érvelés azonban nem fogadható el egészen, mert a termelékenység nem kielégítő alakulását, a hír­néven keletkező foltot más, "•hétköznapibb* okok is elő­idézik. Ezekről azonban majd más alkalommal írunk. Nagy Pál Váratlan művészi meglepetés Nagy élményt jelentő műsorral lépett fel Szegeden a Novoszibirszki Állami Opera• és balettszínház Szibériát mint a szüzföl­dek és a nagy építkezések földjét szokták emlegetni — tegnap délután a szegedi közönség meggyőződhetett arról, hogy a nagy Szibéria az igazi művészet, a muzsi­ka, a balett Jiazája is. A Novoszibirszki1*Állami Ope­ra- és Balettszínház művé­szeinek szegedi bemutatko­zása amellett és azonfelül, hogy nagy művészi élményt jelentett a szépszámú kö­zönségnek, egyik tanulság­ként ezt is meggyőzően bi­zonyította. A szibériai színház mű­vészeinek szegedi fellépése váratlanul, de igaz megle­petésként született meg: szerdán du. érkeztek Szeged­re és csütörtökön délután a szegediek kérésére már koncerteztek is. De ha a fel­lépés gondolata hirtelen született is meg, maga a műsor mély és átgondolt volt, egyáltalán nem valami gyorsan összecsapott egyve­leg, hanem olyan színvona­las és gondosan összeállított program, ami jó és nemes szórakozást, tartalmas szín­házi estét jelentett, s egy­ben keresztmetszetét is ad­ta a szibériai színház — a Szovjetunió legnagyobb mé­retű színháza — tevékeny­ségének. Az opera- és ba­lettszinház jellegének meg­felelően operákból, balett­művekből, operettekből ad­tak elő részleteket a művé­szek, és szerepelt a mű­sorban számunkra teljesen újszerű és ismeretlen mű­faj is. Két kitűnő művész, Pritula és Kruglov duettjére gondolunk. A nép életéből vett kis jeleneteket elevení­tettek fel énekükkel is elő­adásuk annyira újszerű, mai, friss, modern volt, s amel­lett népi is a szó igazi értel­mében, hogy minden néző csodálkozott, miért hiányzik nálunk ez a műfaj. A műsor összeállításának, előadásának átlaga is kitű­nő volt, mégis néhány egé­szen színvonalas teljesít­ményt ki kell emelnünk. Olyan nagy művészekkel is­merkedett meg tegnap dél­után a szegedi közönség, akiknek a nevét nem fogja egyhamar elfelejteni. Nem­csak Pritulára és Kruglovra gondolunk, akik végül is »csak* a könnyű, vagy köny­nyebb műfajt képviselték, hanem különösen Uljanova is Csizova szereplésére. Mindkét művésznő olyan magas színvonalon mozgó teljesítményt nyújtott, olyan rokonszenves nemességgel és művészi mértéktartással tol­mácsolta az előadott müve­ket, hogy énekük minden tekintetben igaz meglepetést jelentett. Legnagyobb sikerük ter­mészetesen a balett művé­szeinek volt. Nem azért, mintha a többiek keveseb­bet nyújtottak volna, hanem a tökéletes előadás mellett azért, mert a szegedi közön­ségnek az utóbbi időben —< a szabadtéri előadásoktól el­tekintve — ritkábban volt alkalma igazi balettelőadás­ban gyönyörködni. Alek­szandrova és partnere, Szaí­kov könnyed, elegáns és bravúros előadását jutal­maeta a legtöbb tapssal • szegedi közönség; több szá­mukat meg kellett ismétel» niök. Kedves színfoltja volt 8 műsornak Borisz Morgunov szereplése, aki Petőfi Horto­bágyi kocsmárosné cimű versét magyarul mondotta el. A vers tréfás, humoros hangját fokozta a kitűnő művész érthetően idegenes kiejtése. Az előadás végén a novo­szibirszki színház szereplői, a közönség hosszú ideig zú­gó tapsának engedve, felso­rakoztak a nézőtéren, ahol a Szegedi Nemzeti Színház képviseletében Vaszy Vik­tor, az MSZBT képviseleté­ben Nagy József virágcsok­rokkal köszönte meg a nagy művészi élményt jelentő, színvonalas, sokáig emléke­zetes hangversenyt. Ö. L Újjáválasztották a KISZ megyei vasutas bizottságát Tegnap, csütörtökön dél­előtt a szegedi MAV igazga­tóság kis tanácstermében 14 Csongrád megyei KlSZ-szer­veziet közel 50Q tagja küld­te el képviselőit, hogy újjá­válasszák a KISZ Csongrád megyei vasutas-bizottságát. A küldöttválasztó értekezlet elnökségében helyet foglalt Zalahegyi Lajos, a Csongrád megyei vasutas csomóponti pártbizottság titkára, a Csongrád megyei és városi KISZ-bizottság képvi­selője és Finta Kálmán, a vasutas szakszervezetek me­gyei tanácsának elnöke. Lugogi József megnvitó szavai után Homti József, a Csongrád megyei vasutas KISZ-bizottság titkára szá­molt be a KISZ-bizottság munkájáról A felszólalások után került sor a jelölésre és a 9 tagú KISZ-bizottság megválasztására­Ötvenezer magyar turista külföldön Változatos külföldi utazások az IBUSZ jövő évi programiában Soha annyian neon utaz­hattak világot látni vágyó magyarok külföldre, mint éppen most, különösen az utóbbi években- A lehetősé­gek igen változatosak, s az utazni vágyók élnek is ve­lük. Ebben az évben például ötvenezer magyar turista látogatott el a Szovjetunióba és a baráti népi demokráciákba. Egye­dülálló ez a szám az IBUSZ működésének történetében, s beszédes bizonyítéka az életszínvonal emelkedésének is, Ilyen gazdag és változa­tos az IBUSZ jövő évre ki­dolgozott utaztatási prog­ramja is. Hat országba: a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába, « Német Demokratikus Köztársaságba, Romániá­ba, Lengyelországba és Kínába utazhatnak a világot látni akaró magyar turisták. A Szovjetunióba utazók 4 le­hetőség kötött válogathat­nak. 2 ezer 300 forintba ke­rül például a 6 napos moszkvai kirándulás, amely­nek résztvevői repülőgéppel utaznak majd a szovjet fő­városba. 12 napos Klev—Lenln­rád—Moszkva körutazás, amely | ezer forintba ke­rül. A tengerpart kedvelőinek a 10 napos ssocsd üdülés kí­nálkozik S ezer 400 forintos költséggel. Csehszlovákiába összesen 13 különféle utazási lehetőséget nyújtanak. Fi­gyelemre méltó ezek közül a 4 napos tátrai kirándulás, amely 900 forintba kerül, az 5 napos prágai különvo­nat-kirándulás. amelynek részvételi díja 850 forint. Vagy a 7 napos szlovákiai körutazás autóbusszal, Közérdekű kérdések Kötelező-e a ruhatár használata a vendéglátóhelyeken? A divatcipőgyárban kimustrálták, Szegeden még mo­dernnek mondják a képen látható présgépet. KIKIÁLTÓ Papp Lajos verseskötete a Tiszatáj Kiskönyvtár sorozatában Idei kiadványai sorozató- Első kötetét közel 6 ív ban újabb könyvet bocsá- terjedelemben, ízléses kiál­tott útjára a Tiszatáj Kis- lítósban adja közre a ki­könyvtár Kiadó, ezúttal adó. A 35 verset tartalmazó Papp Lajos fiatal sze- kötet Papp Lajos eddigi gedi költő első verseskötetét munkásságának a javát tar­Kikiáltó címmel. Papp talmazza. A versek finom Lajos neve nem ismeretlen lírai hangulatukkal minden az olvasó előtt, verseit több bizonnyal felkeltik az ol­folyóirat, napilap közölte vasók érdeklődését a fiatal vaía2lr}t . a Mf®^ költő iránt. Az ízléses borí­Radio irodalmi rovatanak „ „ adásában is számos verse tolapot Horváth Mihály fia­elhangzott, tal grafikus tervezte. A hűvös idő beálltával gyakran ad vitára okot éttermekben, s egyéb ven­déglátóhelyeken, hogy kötelező-e a ruhatár, s ha igen, köteles-e a vendég fizetni? Ilyen kérdés már eddig is több hangzott el, ezért megkerestük dr. Schmidt Ivánt, a városi tanács ke­reskedelmi osztályának főelőadóját, aki a következő felvilágosítást adta: A Belkereskedelmi Minisztérium sza­bályozta a ruhatár használatát. E szerint az I. osztályú és osztályon felüli ven­déglátóegységekben kötelező a ruhatár használata, s azért személyenként egy forintot kell fizetni. Kivétel ez alól a déli közétkeztetés ideje, amikor az ebéd­jegy felmutatása esetén ettől eltekinte­nek. Az említett helyeken jól látható­an fel kell tüntetni, hogy csak a ruha­tárban elhelyezett tárgyakért vállal fe­lelősséget a vállalat. Ez az utasítás ez év szeptember elsején lépett hatályba, s Szegeden is több éttermet, presszót érint — mint a Hungária Vállalat több egységét, a Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat Tisza éttermét, a Jégkunyhót. \ Előadódhat olyan eset is, mint pél­dául a Búbos étteremben, hogy az II. osztályú hely, viszont ruhatárat működ­tet. Itt is kell ruhatári díjat fizetni, ha­sonló összegben — de nem kötelező a ruhatár igénybevétele. Viszont a válla­lat sem vállal semmi felelősséget akár a fogason, akár a szék karján elhelye­zett ruhaneműért, vagy egyéb tárgya­kért. Szó lehet még különféle rendezvé­nyekről, melyek bármely osztályú he­lyen bonyolódhatnak le. Ilyenkor a rendező szerv — üzem, társadalmi szer­vezet stb. — az egyébként is belépődí­jas bálját, vagy egyéb összejövetelét köl­csönös egyezség alapján bonyolítja le a veendéglátó vállalattal, Ha ruhatári -szolgáltatást* kér, vagy saját maga ál­lít ilyent fel, a ruhatár díját a vállalat­nak köteles megfizetni, vagy mag* szá­míthatja fel a ruhatár díját a vendégek­amelynek I ezer 300 forimt a részvételi díja. A nagyobb költségű utazások közül a változatos programú cseh­szlovák körutazás, illetve a 2200 forint költsé­gű tátrai üdülés említésre és figyelemre méltó. A Német Demokratikus Köztársaságba 10 különböző útvonalú utazási lehetőséget biztosítanak. Ezek közül » 2 eawr 300 forint költségű 8 napos tengerparti üdülés, • drezda—lipcsei 6 napos Út és a csehszlovákiai, il­letve csehszlovákiai és len­gyelországi utazással kom­binált körutazások a legnép­szerűbbek, amelyek közül például a 12 napos Cseh­szlovákia—NDK út részvé­teli díja mindöaesze 2 ezer 200 forint. Román iába 5, Lengyelor­szágba pedig 8 különböző útirányú utazási lehetőséget biztosítottak. A romániai utak közül bizonyára nép­szerű lesz a fekete-tengeri üdülés, Z ezer 900 forint, illetőleg a 6 napos fekete-, tengeri kirándulás 1 ezer 999 forintos részvételi díjjal. Választhatnak tengerparti üdülést a Lengyelországba utazók is. 2 ezer 100 forin­tért 10 napig üdülhetnek a sopot-i tengerparton. S vé­gül nem hagyható említés nélkül a 18 napos kínai uta­zós sem. amelynek résztve­vői megtekinthetik a négr legnagyobb kínai várost: Pekinget, Vuhant, Sanghajt és Nankingot. A kínai út részvételi díja 13 ezer Ft. A külföldi utazások mel­lett továbbra is nagy szám­ban rendeznek alacsony részvételi díj mellett 2—3 napos országjáró utazáso­kat. A külföldi utazásokra a jövő év január 15-től je­lentkezhetnek az érdeklődők a sjtegedi IBUSZ kirendelt­ségnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom