Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

Vaaaraap, 19SS. aaveraber «. A

B Auróra ebkáló ágyúInak dördülés© nemcsak a cári Oroszország népeinek jelezte az új korszak kezdetét. A kizsákmányolás. az elnyomás megszüntetésére fegyvert ragadó oroszországi munkások, parasztok, vöröskatonák, matrózok példája forradalmi tüzet borított az egcsz világra. A Kárpátoktól a JangceKiang-lg mindenütt nagyobb darab kenyeret, több emberséget követeltek maguknak az addig elnyomottak, porba taposottak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen halasára jóformán minden országban kibontakozott a harc a világkapitalizmus, a vllágimperializmus ellen. E súlyos, sok vérrel és szenvedéssel teli, évtizedekig tartó küzdelem a Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme után Európa keletén, később Ázsiában ts újabb népeket szabadított tel A népi demokratikus országok az idősebb testvér: a szovjet nép hathatós segítségével alapozták meg új életüket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme igy nyitotta meg a szocializmus útját a kelet-európai népek és több ázsiai nép munkásosztálya, parasztsága, értelmisége számára. Széles fronton; a békének és az alkotó munkának az Elbától a Csendes-óceánig terjedő arcvonalán különböző adottságok és feltételek között, de egy szívvel és akarattal, a lelkesedés azonosan lobogó lángjával formálják már a maguk igazi világát fehérek, sárgák, barnabörúek.. • Erről ad most néhány színfoltot napjaink krónikása írásban és képben. Fejlődő kínai nehézipar Kína tervszerűen fejleszti nehéziparát. A hatalmas or szág rengeteg természeti kincse, érce lehetővé teszi, hogy az ország több részén új kohókat, acélolvasztókat létesítsenek. A kínai munkások nagy szorgalommal sajátítják el az új technikát és igyekeznek minél több nyersvasat, acélt adni hazájuknak. Képünk a kanszeni acélöntő csapolóműhelyében készült * Szerencsés utat, »Népek barátságaid Hét tengeren át a a világ els5 szakszervezeti üdülőhajójával A -NÉPEK BARÁTSÁGA*, partról szívélyesen integet- merkedni kezdtek a hajóval, az NDK első szakszervezeti tek a holsteini lakosok, melyen minden -első osztátengerjáró üdülőhajója, ez -Szerencsés utat, Népek lyú*. Nem csoda, hogy a év íebruár 24-én indult el barátsága!* Röviddel ez- milliomosok, akik azelőtt a első útjára, fedélzetén 531 után a Kelet-Ázsiából ha- svéd luxushajóval utaztak, boldog üdülővel. A 13 na- zafelé tartó 10 ezer tonnás német márkára átszámítva pos út Rostocktól Konstan- -Leipzig* teherhajóval ta- körülbelül 180 márkát fizetcáig, majd a repülőút Bu- lálkoztak, ami persze köl- tek naponta. Ezzel szemben ka restből az NDK-ba, min- csönös lelkes üdvözléssel a mostani utasok, a munkádén résztvevőnek felejthe- járt. sok, és más dolgozók, a 14 tetlen élménye marad. A KELETI TENGEREN napos út költségeihez — a Miközben a 9fi kilométer áthaladva elhúztak Helgo- repülőutat is beleértve — hosszú Észak-Keleti-tengeri land és a keletfriz szigetek mindössze 250 márkával jácsatornán áthaladtak, a partjai mellett, az utasok is- rulnak hozzá, a többit, ko_ rülbelül ezer márkát, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége fedezi. A -Népek barátsága* különben az első szakszervezeti tengerjáró üdülőhajó a világon. IJJ LÓDZi LAKÓTELEP A VA TA SAN BOLGÁR RIVIÉRÁN Nyár végén és resett csemege, sal van a szerveősz elején a ter- míg itt mondhat- zetre. mékeny bolgár ni fillérekért kap- S aki kulturális föld, amelyen im- ható. szórakozásokra már intenzív, Sok idegen, aki vágyik, az sem nagyüzemi gaz- északibb fekvésű marad kielégületdálkodás folyik, hazájában csak len. A -Várnai bőségszaruként drága pénzen jut nyár*-nak, ennek ontja az aromás- gyümölcshöz, az a mindinkább nál aromásabb évnek ebben a nagy, nemzetközi gyümölcsöket, a szakaszaban látó- fesztiválokkal verzamatos körtét és gat el Bulgáriába, senyzö ünnepi műőszibarackot, de hogy minél több sornak zárőelömindenekelőtt a gyümölcsöt fo- adásai még át* szőlőt. A szállók gyaszthasson, s nyúlnak az utó* és üdülők aszta- szervezete háztar- szezonba, s mindlait valósággal el- tását feltöltse az járt utána nyitja lepi a sok gyü- oly nélkülözhe- kapuit a várnai mölcs és szőlő, s tetlen vitaminok- nemzeti színház, köztük is a leg- kai és szőlőcu- megnyílnak a jobb, legizlete- korral Az enyhe sebb, a híres, tengeri levegő, nagyszemü »Bol- paradicsomi bogár* csemegesző- ségben kínálkozó lő, amely külföl- gyümölcs ritka redön oly drága, ke- generálóid hatáshangversenyt ermegindul elevenségkulturális teljes gel a élet. Az Ipar fejlesztése mellett a lakosság életkörülményeit is fokozatosan javítják Lengyelországban. A lakásépítés üteme évről évre gyorsul. Varsón kívül az ország minden nagyobb városában, községeben az új lakások százait-ezreit építik meg. Egyegy új lakóterület avatása ünnepnek számit Lengyelországban, áruikor is öregek, fiatalok lelkesen köszöntik az építőket, akik a szocialista fejlődés legjobb segítői. Képünk Szeged lengyel testvérvárosában. Lodzban készült, a Zsubardzs nevü új lakótelep avatásán. Ötszörösére emelkedett a narancsés citromterinesztés Albániában Az idén Albániában 112 ezer narancs- és citromfát telepítenek, azaz 40 százalékkal többet, mint tavaly. Érdemes megemlíteni, hogy a felszabadulás előtt az egész országban mindössze 50 ezer narancs- és citromfa volt. Az utóbbi években a citrom- és narancsligetek területe tetemesen megnövekedett. elérve 1959 végén a háború előtti ötszörösét. Az előirányzatok szerint 1970-ben az országban körülbelül 2 millió narancs- és citromfa lesz. A telepítéshez szükséges csemetéket 5 nagy4 faiskola biztosítja. Az állams évről évre nagyszámú cse-4 metét hoz be külföldről is,* hogy egyre több fajtát honosítsanak meg az ország ban. Az idén például 50 ezer * narancs-, mandarin- és cifromfa-csemetét hoznak be* külföldről. Az albán narancs, mandarin, citrom keresett cikk aj külföldi piacokon. Tavaly « még egyszer annyit expor-4 táltak belőle, mint 1958-' ban, c - . a város alatt, a Volga partCjszana, ján fogíák el a fehérek az eltévedt vörös lovast. Akkor, amikor a szél lemeztelenítette a folyó felett a csillagos eget, s a hold egy nagy kalap ezüstöt szórt a vízre. Szeges korbáccsal verték véresre az elfogott katona hátát. Bőrét ronggyá tépték a szörnyű ütések. A felszakadó börfoszlanyok az égővörös húsból kiserkenő sűrű vérrel nyúlós masszává keveredtek. — Bolsevik vagy? — kérdezték tőle a fehérek. — Igen! — válaszolta büszkén. Sovány, borotválatlan arcából, mint két fekete drágakő, villogott elő a szeme. — Merre vannak a társaid? Mennyien? Mi a szándékuk?... Beszélj! — ordított rá a fehérgárdisták parancsnoka. Dühtől torz arcán fenyegető elvetemültség honolt. Szarvasbőrkesztyűs kezével mániákusan rázta az elfogott katona vöröscsillagos sapkáját. — Nem!... Nem leszek áruló! — vágta oda a választ a tiszt számára érthetetlen nyelven a fogoly. A fehérgárdisták fürkészve nézték a vöröskatona arcát. Enyhén hullamos, dús, barna haja volt, a két széles arccsont között húsos, vértelen ajak szürkéllett, tömpe orra alatt nyiratlan bajuszpamacs. — Milyen nemzetiségű vagy? — kérdezte a tiszt. — Bolsevik! —• hangzott az elszánt felelet. — Ha nem árulod el vörös barátaidat, kitépetem a szivedet — mondta a tiszt szenvtelenül, s égő cigarettáját eloltotta az összekötözött fogoly egyik szemében. — Nem! — kiáltotta fájdalomtól eltorzult arccal a katona. Hirtelen a zubbonya bélésébe yarrt, a szíve fölött őrzött fényképre gondolt, s a feliratra a kép hátlapján. — Csak azt meg ne találják, csak azt meg ne gyalázzák — aggódott féltőn. A fehérek parancsnoka intett pribékjének, s az sorra kitépte a fogoly körmeit. Az jajszót sem szisszentett, csak a szörnyű kín forró könnyei gördültek végig szél- és fagycserzett arcán. A szívedet is kitépetem, ha nem beBertalan István: Kitépett szélsz! A szívedet, érted? — dörgött a fenyegetés. A katona nagyon jól értette a tiszt szavait, de nem válaszolt. Csak a fejét rázta tagadón. Félszeméből is érződött az elszántság: -A szívemet kitéphetitek, de áruló nem leszek soha, mert az eszmét, melyet a szív hordoz, nem tudjátok kitépni!* Másnap fergetegként száguldott be a városba a proletárok vörös serege. Halálos rémülettel menekültek a fehérek a bolsevik lovasok elől. A vöröscsillagos katonák ham arosan meglelték elfogott elvtársuk holttestét. A fehérek tüzes fogóval tépték ki felhasított melle kosarából a szivét. Vérrel itatott zubbonya bélése alatt egy fényképet találtak. — Nézzétek! Lesein képe! — kiáltott egyikük meglepetten. — Lenin ... Lenin... — suttogták kórusban a soványarcú, szakállas, éhségtől, harctól elgyötört katonák. — Lenin... — s kézről kézre adták a képet. Valaki felkiáltott: — A hátlapján!... írás van Lenin képének hátoldalán! — Olvasd! — mondták a többiek. A katona nem tudott olvasni. Átadta társának az arcképet: — Olvasd te! — Nem orosz nyelvű írás! — rázta fejét a másik, s tovább adta a Lenin-képet. A harmadik ezt mondta: — Én értem... Az én anyanyelvemen írták. Lefordította az írási: -Könnyebb a szívet kitépni. mint az eszmét, mely betölti!* Még aznap elhantolták a kitépett szívű katonát. A fényképet egy orosz bolsevik vette magahoz: