Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

5 Péntek, 1960. november 4. NAPIRENDEN: Ne hangerővel! •»•* ni indítéka van en­nék az írásnak. Az egyik egy szegedi egyete­mi tanár igen bólcs meg­állapítása. hogy "Amelyik ember feltűnően sallango­san és cikornyásan beszél, vagy ír, az a magatartásá­ban sem egyszerű*. A másik indíték — mintegy az előbbinek igazolására — az a felszólalás, amely az egyik hivatah mun­kaértekezleten hangzott el Szegeden. valahogy ilyenképpen: -Szívünk re­pes az örömtől, ha intéz­ményünknek e csodálatos eredményeit vetjük latba, amely a szocializmus vi­lágraszóld győzelmét, nagy pártunk politikájá­nak végrehajtását van hi­va1va elősegíteni.* Egyes olvasók szemében úgy tűnhet talán, hogy eltúlozzuk a dolgot. Vagy ha nem is túlozzuk el, az­az hűen idéztük is a fen­ti ovációt, nincs ebben semmi különös, mert ná­lunk a tömegek már tud­nak szívből lelkesedni az elért sikerek láttán. Nos, mj nem is akarunk vitá­ba szállni ezzel az alap­jában helyes ítélettel. Sok millió állampolgár tett már százszor, ezerszer is hitét a munkáshatalom ol­dalán. Ezt azonban több­nyire nem ízléstelen póz­ban, nem mesterkélt szí­nészi taglejtések közepet­te, nem csinált extázissal, nem feltűnően kiáltozva cselekedték, hanem egy­szerűen, természetesen, píinden önfitogtatáo nél­kül. Kint az üzemekben nem szokás szuperiativuszok­ben beszélni. Ott rögtön feltűnik, ha valaki mell­döngetve mindjárt "életét és Vérét* akarja adni a munkáshatalomért. Még akkor is elég visszatet­sző az ilyesmi, ha az ille­tő rendesen ellátja a rá­bízott dolgokat, mert azt mondják az "öreg szakik«, hogy lássuk inkább a munkaeredményt. Ha pe­dig a szóvirágos, se vége, se hossza beszédű felszó­laló nem látja el rendesen feladatát, könnyen leintik a többiek. A vasöntödében egyszer végighallgattam egy ter­melési tanácskozást. Nem voJt unalmas. Pedig szé­peket se igen mondott ott senki. Amikor arról volt szó, hogy a selejtet mini­málisra kell leszorítani, egymás után álltak fel a gépész külsejű emberek. Ki három nehézkes mon­datot kapkodott össze ha­marjában, ki négyet, vagy ötöt. Többet' nemigen, mert látszólag az is nehe­zükre esett. Csak a lénye­get mondták, ami a leg­terjedelmesebb megfogal­mazásban is körülbelül így hangzott: "Én, a bri­gádok nevében vállalom, hogy.. .* C nagyon igazuk van a szűkbeszédűéknek, a munkapártiaknak a vas­öntödében, a ruhagyár­ban, a postán és minde­nütt. Még akkor is nekik van igazuk, ha gyakran talpig jószándékú, iparko­dó embereknek is hosz­szubbra sikeredik a fel­szólalásuk. Nem ellenük van kifogásunk. Sőt, őket örömmel fogadjuk, meg­tapsoljuk. ha érzéseiket, az ügy iránti lelkesültsé­güket igyekeznek kifeje­zésre juttatni. Senkinek sem jut észébe, hogy le­ihtse okét. A szívből fel­buzogó természetes szava­kat szívesen hallgatja bárki, mégha — mint mondani szokás — ki­megy is az időből. Csak a fentebb emlí­tett nagy hangerejű szó­noklatokat és áradozáso­kat nem szereti a gyűlé­sek hallgatósága. Mihelyt ilyenek szereplését kény­telen elszenvedni, akkor a szócséplés tartama alatt rögtön megkezdődik a sugdolódzás: Ki az, aki beszél? De nagy politi­kai stréber N. I. Ülésezett a megyei békemozgalmi operatív bizottság A megyei békemozgalmi operatív bizottság tegnap ülést tartott Hódmezővásár­helyen, a Hazafias Népfront megyei irodájának székhá­zában. Az ülést Lacsán Mihályné országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei alelnöke nyitotta meg, majd Szögi István elvtárs, a me­gyei pártbizottság munka­társa tartott politikai tájé­koztató előadást. Radnai Fe­renc, a megyei népfront­iroda munkatársa beszámolt a békebizottság elmúlt hóna­pokban végzett munkájáról. Az értekezleten megbe­szélték a további feladato­kat. Többek között 7 elő­adásból álló ankétot ren­deznek a megye minden vá­rosában, s 12 nagyobb köz­ségében. Ugyanakkor to­vábbra is lesznek csoportos beszélgetések, békegyűlések, élménybeszámolók stb. A bóketnozgalmi muhka eredményességét elősegítik a tömegszérvezetek és a tár­sadalmi szervek is. Árvíz Olaszországban 1951 őszének katasztrofá­lis árvize óta immár tizen­negyedszer zúdul a P6, a legnagyobb olasz folyó vize a deltavidék, a Polesina földjeire. A heves esőzések nyomán megáradt folyam szerdán reggel több helyen ls átszakította a gátat, ame­lyek a folyó két ága között elterülő termékeny földeket Védik. Az ái-víz elsősorban Ariano szigetét sújtja, ahol 25 ezer ember él. Csütörtökre vir­radó éjjelen a sziget egy­harmadát öntötte el a víz. A lakosságot kitelepítették. A Pá más szakaszain is vál­ságos a helyzet. Hóra kéziratainak gazdag forrása tárult fel Az Aranykoporsó vázlata és 150 Móra-levél került elő Nagy értékű irodalom tör- véleménye é6 emlékezete téneti dokumentum, egv Bzerint Móra minden forrás­Móra-kézirat került elő sok munka nélkül Csengelén, év után az ismeretlenség ho- egy erdészházban írta meg mályából. Dr. Madúcsy a vázlatot a harmincas évek tanulmányozás mindenkép­pen izgalmas, mert később, amikor Mólja Balatonföldvá­ron megírta az Aranykopor­só ma ismert szövegét, igen László egyetemi docens, az elején. A regény elkészülte sok . forrásmunkát felhasz­ismert Móra-kutató 94 úgy- után pedig a család iránti nevezett "kutyanyelvi-e« írt tisztelete jeléül nyújtotta át papírlapon megtalálta Móra < az első megfogalmazás bizo­Ferenc Aranykoporsó című nyitókét, regényének eredeti vázlatát, A regény vázlat piros színű amelyből később a nagysi- és fekete grafitceruzával író­kerű regény született. A oá- dott, s első látásra olyan ez ratlanul értékes kézirat elő- ar, írás — "ismerve* Móra kerülésének körülményeiről kézírását —, hogy bárme­annyit tudtunk meg, hogy özvegy Horváth Istvánná, egy volt budapesti újságíró özvegyének birtokában vol­tak a nagybecsű "kutyanyel­vek*. A családdal Móra az 1930-as években került kö­zeli kapcsolatba, majd ba­rátságba. * Erről a szívélyes baráti vi­szonyról Mórának mintegy 1,50, a Horváth családnak írott levele is vall, amely talán még az Aranykoporsó vázlatánál is értékesebb do­kumentum. Gazdag lehetőséget adnak ugyanis a szintén most előkerült levelek ai író politikai és irodalmi néze­tcinek alaposabb feltárá­sára. A regényvázlat irodalomtör­téneti értéke és érdekessége viszont abban van, hogy fenvt derít a regény meg­születésének körülményeire. A vázlat bizonysága sze­rint Móra Ferenc már az első megfogalmazásban tel­jesen felvázolta az Arany­koporsó ismert fejezeteit. S ami igazán meglepő, a vázlatban már benne van a rcgóny egész kon­cepciója. A kézirat volt tulajdono­sának, özvegy Horválhnénak 1) ik patikában ma is kiad­nák rá, mint receptre, az orvosságot. Annyi bizonyos, ahogy Móra is vélekedett kézírásáról, miszerint első nap csak ő és az öregisten, utána pedig már az Be bol­dogul vele, az se tudja elol­vasni. Dr. Madácsy László­nak nem kis munkájába ke­iül majd, hogy a kézírást tanulmányozva összevesse a regény ma ismert koncep­cióját a vázlatban lévő szö­veggel. A levont tanulságok nagy értéket jelentenek majd az irodalomtörté­net számára, s többet vallanak Móra Aranykoporsó-ja létrejötté­nek körülményeiről, mint ahogy azt a szei-ző annak idején egy Budapesten tar­tott "Amíg egy regény el­jut odáig . ..« cítnű előadá­sában elarulta. "Meglehető­sen régi deszkából farag­tam* — mondja ö maga a regény születéséről, s ez a régi deszka, a téma. Nagy­váradon találtatott. Ott van ugyanis eltemetve egy Szent Bonifác nevű keresztény mártír, akinek történetéről valóságos legenda kelt szárnyra. Az össaevetós, « továbbá nált. Egy 1954-ben Madácsy Lászlótól publikált Móra-le­vél Vall érről. Ebben OS. Se­bestyén Károly múzeumi munkatársától kéri Móra, hogy küldje el neki Csenge­ri Catullus és Horatius for­dítását, valamint az Antho­lógia graeca-t. Az értékes dokumentu­mokkal a Móra-kutatás tovább gazdagodott, s nem lehetetlen, hogy a most megtalált regényvázlat é» 150 levél nyomán rrfás Móra-kéziratok is előkerül­hetnek még. L. F. ^Közérdekű kérdéiek Miként biztosítják ezentúl az anyagot a családi házak építéséhez? Évről évre mind többen építenek csa­ládi házat Szegeden és környékén. Többször adódott emiatt torlódás, vagy várakozás az anyellátásnál, amiért az érdekeltek érthetően bosszankodtak. A jövőben sokkal tervszérűbbé válik az építőanyagok biztosítása, erről tájékozta­tott Késmárki Kálmánné, a szegedi Tü­zép Vállalat osztályvezetője: — Ezentúl valamennyi magánépíttető­vel olyanféle szerződést kötünk, mint a közületekkel. A torlódások elkerülése vé­gett, a családi ház építők kényelme ér­dekében már az építési engedélyek ki­adása is ezentúl ütemterv szerint tör­ténik. Ennek megfelelően rendeljük meg a meszet, cementet, téglát, cserepet, só­dert, fát és egyéb építési anyagokat. Minden igénylőről nyilvántartási lapot fektét fel az akciót lebonyolító Tisza­pályaudvari telepünk. Ezen feltüntetik az építési anyag szállítási határidejét, s pontosan vezetik, hogy ki mennyi anya­got vitt már el, mennyire van még szüksége. Azon a napon, amikor a kí­vánt anyag megérkezik, lepélben értésitik az építkezőt, nem kényszerű tehát hcwz­szas utánjárásra, várakozásra, többszöri érdeklődésre. Most, ősztől kezdve például kéthónapos határidőn betiil szállítjuk Óz építtetőnek az igényelt anyagot, de az előbb említett módszer bevezetésével a szezonban, tehát tavasszal és nyáron sem lesz torlódás. Ez a módszer most, novemberben lépett életbe, s a jövőben eszerint biztosítjuk valamennyi érdekelt­nek az építkezéséhez szükséges dnyago­kat. EGY NAP BUDAPESTEN A Liberation cikke a magyar fejlődésről Az egyik tekintélyes fran- golyószórósorozatok óta rend- Abból a tényből, hogy a ciaorszagi lap. a Liberation, behozták a házakat Buda- magyar kormány a legutó'o* Jean-Maurice Hermann tol- pest kertjeivel, fákkal sze- b! amnesztia, alkalmával szá­lából október 24-én cikket gélyezett széles sugárútjai- bádon engedte « politikai közölt Magyarországról. Az val, elegáns boltjaival és foglyok nagyrészét, azt a ki­ujságirő cikke mottójaként túlzsúfolt eszpresszóival kez- vetkeztetést vonja lé a fran­mégemlíti, hogy az Ameri- di kiérdemelni a "középeu- eia újságíró: a Kormány hyli­kai Egyesült Államokban rópai Párizs* egykori hímé- ván elég erősnek érái magát több helyen tüntettek az vét Első sétám idején a vá- és biztos a közvélemény tá­1936-os magyarországi ese- ros kereskedelmi központjai mogatásában, ha rászánta nlények negyedik évforduló- elég csendesek voltak, mint magát erre a lépésre ján, illetve az amerikai kül- valami vidéki járási szék­ügy minisztérium kihasználta hely. De nyüzsögtek, amikor Az Operábam az alkalmat arra, hogy teli- 5 óra után visszatértem. A _ ,, vér hidegháborús jelentést boltok zsúfolva, nagy volt a ~ Este az0per?ba ^erttunR adjon a történtekről. Ugyan- tolongás a járdákon. Mi en- — lrJa cikke befejező rásze­akkor Jean-Maurice Her- nek a titka? Egyszerű: hét- hen Jean-Maurice Hermann. mann — aki részt vett az új köznap van, nappal minden- T-,. zsúfolásig my8" Párizs—Budapest léglforgal- ki dolgozik, mi vonal felavatásán — A nyugati újságíró ezután mintegy cáfolatként közli röP megállapítja, hogy az elmúlt . „ „Ql . . .. vid magyarországi útján „égy év alatt lecsillapodtak * wrstta sr st ~ ám„,.« éllé rések r„„,k. £ Senki sem allitja az taps. majd vacsora az egyik utca járókelői közül — írja nagyszállóban, cigányzene­.._., -n hoef az amit i£t ell«n" Vei, kitűnő menüvel. Az ét­nütt kitűnő a konyha. Tes- forradalomnak neveznek, ki- teremben ülők túlnyomó sék? Nem, annak-mór vége. 2aroiag a» e lenforradalma- többsége magyar férfi, cle­Naponta 3300 kalóriát fó- rok ,muve volt, de azt sem g4ns magyar n(5k tarsasagá­gyasztunk Magyarországon, mondja se"kl. b<>gy ilyenek b,in. monseiuer, többet mint, nem létezték. Ki hihetne a A Éikfc egy megkérdezett önök.* A tudósító megálla- 1fS"«P meg feudális, s a 29 nyugati diplomata szavaival pítja, hogy a portás igen eves fasizmusból alig kike- zórul> amely érdekes, hogy büszke Völt arra. hogy tiertl ,fországban, hogy a nyl- megegyezik a holei-portásé­fel ej tette el a francia nyel- leikeresztesek es a monar- vaj. »A magjar kormány va­vet és Franciaországot sem. cl.lis>£ak egyszerűen szociális- jóban minden lehetőt elkövet ahol hosszabb ideig élt, maid Ykka 'ettek? A nep Véget a jólét növelésééri.* a fxirtast beszélteti tovább: akart vatrl1 8 hatalom teve- imo, így látja a mi élé­• Bizonvos. hogy még nem ró- öcséinek, de ugyanakkor hi- tünket az olyan nyugati új­zsás minden- Előfordulnak ven ragaszkodott a szoclanZ- £ág/ró, aki nyitott szemmel bürokratikus hülyeségek, de mua elveihez. A bekóvetke- ,ar és elég gerinces ahhoz, évről évre javul a helyzet. zet' 8ZO™yű zűrzavarnak ve- hogy megírja tapasztalatait. Aztán tudja, monsieur. a kor- ff. kellett vetni: tbcen a Azok a lefizetett, hazudozó má.nyunk minden lehetőt el- tekintetben ma mar minden- tollforgatók pedig, akik még tolt. A közönség jólöltözött és lelkes. Műsoron Richárd Straussnak Oscar Wllde szö­írt "Salomé«-ja és „Többet, mint önök...* Legelőször egy szálloda­portás szavait idézi: "Óh, cui, rnoeieur! Nálunk minde­követ.­„Közép-Európa Párizsa" ki egyetért Találkozás a kormányelnökkel Jean-Maurice Hermann érezhetően-örül magyarorszá- 'A tudósító ezután beszámol gi benyomásainak, s szívesen arról, hogyan találkozott írja le impresszióit, amelyek Münnich Ferenc miniszterei ­csaknem 180 fokban térnek nőkkel a parlament nagyab­el egyes nyugati újságok lakos termében. Münnich ügynevezett tárgyilagos hely- elviársat úgy rajzolja meg. zetismertetésétől. A Libera- mint igen jó erőben lévő, tlofi munkatársa megállapít- szelesvállú embert, aki biz­ja. hogy bármilyen külföldi toaen áll a lábán. Nyugod­érkezik Budapestre (amely a tan és kedélyesen beszé'ge­közvetlen légivonal létrejöt- tett, nagyokat szippantott fe­tével már csak négy órányi- kete és makacskodó szivar­mindig kitalált mesékkel igyekeznek traktálni olvasói­kat, nem érdemlik meg, hogy újságíróknak nevezzék őket. ra van Párizstól), az 1956-os események emlékeit keresi. — Az utcán azonban már nem láthatunk nyomokat: a jából, amit Fidel Castrótól kapott ajándékba. Hajdaná­ban a Spanyol Köztársaságért harcolt — ez bizonyttja sza­badságszeretetét. AZ ÚJ ÜZLETBEN A Marx téri új vas- és faáru boltban különösen piaci napokon nagy a forgalom. A videkiek is szívesen felkeresik, mert a fakanáltól a tűzhelyig minden kapható benne. Új szovjet és NDK-bélyegek jelentek meg A Szovjetunióban új bé­lyegeket bocsátottak ki. Egy 40 kopejkás címlet o Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 43. évfordulója alkal­mából kerül forgalomba. Egy négy bélyegből álló sorozat szovjet gépkocsi­típusokat ábrázol. J. Cogebasvili grúz peda­gógus és publicista születé­sének 120. évfordulója al­kalmából egy 40 kopejkás, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség fennállásának 15. évfordulója alkalmából pedig egy 60 kopejkás bé­lyeg keiült forgalomba. Egy másik új, három bélyegből álló sorozat szovjet hajókat ábrázol. * A kémikusok Tiapja (no­vember 13) alkalmából négy értékből álló külön bélyeg­sorozatot adtak ki a Német Demokratikus Köztársaság­ban. Dobi István megbetegedett Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökét hüléses megbetegedéssel kórházban ápolják. Egészségi állapota javuL

Next

/
Oldalképek
Tartalom