Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

3 Péntek, 1960. november 4. Minden nagy tsz-ben lesz képzett mezőgazdász és könyvelő Mit tanácsol a Földművelésügyi Minisztérium a háromezer holdnál nagyobb tsz-ek gazdálkodásának fejlesztésére? A Földművelésügyi Mi­nisztériumban irányelveket es javaslatokat dolgoztak ki a háromezer holdnál na­gyobb termelőszövetkezetek Azokban a szövetkeze lek­re üköd ésehez. A Magyar ben, ahol a szántóterület­Távirati Iroda munkatársa nek legalább tíz-húsz szá­erról az alábbi tájékozta- zalékán szőlő- és gyümölcs­tást kapta. termesztést, vagy öntözéses A tapasztalatok azt bizo- gazdálkodást folytatnak, nyitják, hogy ilyen irányú képzettséggel a jelenlegi viszonyok Uö- rendelkező szakembert zött a termelőszövetkeze- alkalmaznak. alább egy nagyüzemi ta- vezetés színvonala pedig pasztalatokkal rendelkező már lehetővé teszi, hogy mezőgazdásza és könyve- üzemegységeket is kialakit­löje lesz. sartak. tek ezer-háromezer holdas területen tudnak a leg­eredményesebben gazdál­kodni. A termelőszövetkezeti moz­galom nagyarányú fellendü­lése során azonban csak­Az az üzemegység, amely egy meghatározott üzem­rész növénytermesztését, állattenyésztését és se­géd üzemeit foglalja ma­gába, önálló termelési terv alapján dolgozzon, is a régebben kialakult üzem­egységekben pedig célszerű Ezernyi lehetőség A háromezer holdasnál az önelszámolás fokozatos nagyobb termelőszövetke- bevezetése, zctek jelentős segítséget A nagy területű, nagy lag­kapnak közös gazdaságuk ságú termelöszövetkezetek­t'ejlesztcséhez a kívülálló ben különösen nagy gondot szakemberektől is. kell fordítani a szövetkezeti A háromezer hojdasnál demokrácia követelményei­nem négyszáz háromezer nagyobb termelőszövetkeze- nek megvalósulására, holdasnál nagyobb termelő- lekben a munkaszervezetet Elsősorban azt kell bizto­Bzövetkeaet jött létre, s is a nagy területnek meg- sitani, hogy a szervezeti területük az ország közös felelően kell kialakítani. élet, a működés és a gaz­művelés alatt álló területé- Helyes, hogyha a hagyomá- dálkodás alapvető kérdő­nek több mint negyedrészét n.vos növénytermesztési brr- seiben teszi ki. Igy tehát nemcsak gádokat gépesített szántó- — mint például az alap$za­ezeknek a szövetkezeteknek földi növénytermesztő bri- bály megállapítása, vagy a tagsága, hanem az egész gáddá alakítják át. esetleges módosítása, a terv népgazdaság szempontjából Azok a szövetkezetek, és a zárszámadás jóváha­amclyek már kialakult gyása. hitelfelvétel stb. — gazdasággal és elegendő az egész fugság akarata szakemberrel rcndclkez- érvényesüljön, nek, komplex-brigádot is Ennek érdekében a Föid­szervezhetnek, müvelésügyi Minisztérium Csillag, az újkígyósi Arany- amely vagy a uövényter- javasolja a nagy területű kalász, a íaddi Lenin stb. — mesztésben és állattenyész- termelőszövetkezetek veze­példája mutatja már, ho- lésben dolgozókat, vagy tőségének, hogy gyan lehet a nagy tcriile- rajtuk kívül még a gépeket küldöttgyűlések előtt mun­ten helyesen gazdálkodni, és azok kezelőit ís egyesi- kaszervezeti egységenként A legfontosabb feladat a tik. kérjék ki a tagság véle­nagy területű termelöszö- Ahol nagyobb területen menyét folytatnak kertészeti ter- s gondoskodjanak. arról, mclést, vagy öntözéses hogy a küldöttgyűlésen gazdálkodást, ott helyes részt nem vett tagok is tá­ezeknek a munkáknak az jékoztatást kapjanak az ellátására speciális brigá- ott hozott haatározatokról. dot szervezni. ——. __ sem közömbös, hogy hogyan gazdálkodnak. Több sok ezer holdas ter­melőszövetkezet — mint a nádudvari Vörös vetkezetek működésének ezervezeti és üzemgazdasági megalapozása. Ehhez első­sorban a megfelelő szakmai vezetést kell biztosítani, ezért T apasztalatból tudjuk, hogy népgazdaságunk fejlődésével mindenre egyre több jut. Amire há­rom évvel ezelőtt még nem futotta, arra ma áldozha­tunk. Amire tegnap még gondolni sem mertünk, hol­nap már elérhető közelség­ben lesz. A holnapot azon­ban csak úgy hozhatjuk élőbbre, ha gondoskodunk a nemzeti jövedelem növelésé­ről, a gazdaságosság, a ter­melékenység növelése révén. Régj igazság, hogy csak ab­ból a perselyből lehet va­lamit kiszedni, amelybe előbb az ember szorgalma­san hordja a gyűjteni valót. Ez az egyszerű igazság vo­natkozik a népgazdaság pénztárára is: csak így le­het nagyobb a dolgozók ré­szesedése, a közösség jöve­delme; vagyis az életszín­vonal emelkedésének to­vábbi lehetőségeit maga a dolgozó nép teremti meg, és nem a kormány adja. A kor­mány csak akkor adhat, ha ennek feltételeit maguk a dolgozók megteremtik. Az államnak nincs vala­miféle külön kasszája, jö­vedelmi forrása, amiből idő­közönként kivehet és adhat. Egyedüli forrás a nemzeti jövedelem, ami a dolgozók­hoz visszakerül, közvetlenül > vagy közvetve. A munkabér, a nyereségrészesedés, a táp­pénz. vagy a nyugdíj átvéte­lénél ma már egyre többen tudják, hogy ez a "vissza­került* pénz. Erre gondo­lunk igen sokan akkor JS, ha a termelési, szociális, vagy kulturális beruházá­sokról hallunk, ha új üze­mek, új munkaalkalmak, is­kolák, rendelőintézetek* ipar­az év végéig minden há- Sok termelőszövetkezetben romezer holdasnál na- a települési és egyéb adott­gjobb szövetkezetnek leg- ságok indokolttá, a szakmai A Víz- és Csatornamű már most gondoskodik a fagyveszély elhárításáról van, már most meg kell fagytalamtó Befejezéshez közeledik város külső területein lévő vizsgálniok a . . csapokat, közkifolyók fagytalamtasa. r .Noha az időjárás még eny­he, a Szegedi Víz- és Csa­tornaművek két szerelőbri­gádja járja már hetek óta ezeket a kutakat. Megvizs­gálják, rendbeteszik és meg- dég, In Ta-o újságíró, a Renminribao munkatársa es Kínai vendégek Szegeden Ma délélőtt két kínai ven­nyit jak a fagytalanító cea­Szan Lin-hon, a pekingi pokat. Igy elkerülhető a konzen/atórium docense ér­befagyás, vagy az esetleges kezik Szegedre. Mindketten csőrepedés; E meglehetősen a kínai—magyar kulturális hosszadalmas munka novem- favezmeny keretében tar­,, . ... tozkodnak hazankban. Sze­ber 15-re teljesen elkeszul geden előreláthatóan kétna­az egész városban. pot 'töltenek és nemcsak a Elvégezték a fagytalani- várossal ismerkednek, ha­tást már több kisvizmünél 11 ífként a munkájukhoz kapcsolódo — — is. Leállították > például a Dugonics utcai vízmű két műszakját, s egyet működ­tetnek csupán: Elvégezték ezt a munkát az újszegedi­néi is, a Londoni körúton pedig akkor kerül sorra, amikor elkészül a víztorony most folyó javítása, karban­tartása. A kisivízművek téli szünete alatt rendbehozzák, karbantartják a felszerelést, hogy ha majd újra jönnek a meleg idők, s növekszik a vízfogyasztás, zavartalanul működhessenek. Ezzel a Víz- és Csatorna­művek lakosságot szolgáló közvetlen ténykedése véget is ér. A közületi és a ma­gánházakban szükséges óv­intézkedésre mindenesetre felhívjak a figyelmet. A házfelügyelőket például egy később kitűzendő értekezle­ten tájékoztatják a tenniva­lókról: már előre vizsgálják meg a pincéket. Nézzék meg, nem huzatosak-e, nincs-e fagyveszély? A ma­gánházak tulajdonosainak is ezt keB tenniök, vagy pedig, ka házukban udvari kút kérdéseket nulmány ózzak. ta­Hatalmas sikerrel mutatták be Szegeden az Ivan Szuszanyui t A Szegedi Nemzeti Szín- ko elvtárs, kulturális attasé, haz idei évadi első opera-. Képviseltette magát a bemutatóját, Glinlta Ivan nagysikerű színházi bemuta­Szuszanyin című alkotásá- tón a Művelődésügyi- Mi­nak előadását* óriási siker nisztérium, a Zeneművészeti kísérte tegnap este. A telt Szövetség, ' az Állam? Ope­haz -előtti bemutató előadá- raház, és több budapesti son megjelent Szirmai Ist- színház, a Zeneműkiadó van elvtárs, az MSZMP Po- Vállalat, ezenkívül a vidéki litikai Bizottságának póttag- színházak is, többek között ja, a Központi Bizottság tit- a debreceni Csokonai Szín­kára, Orbán László elvtárs, ház művészeti szakemberek­az MSZMP Központi Bizott- böl álló 5 tagú küldöttsége, sága tudományos és kultu- Nagy érdeklődést tanúsított ralis osztályának vezetője, a szegedi bemutató iránt a Siklós János elvtárs, a fővárosi és vidéki sajtó is. Csongrád megyei pártbizott- Elküldte képviselőjét többek ság titkára, ríj. Komócsin között a Népszabadság, az Mihály elvtárs/a Szeged vá- Ország Világ, a Film, Szín­rosi pártbizottság első tilká- ház Muzsika és még számos ra, Biczó György elvtárs, más lap. a városi tanács végrehajtó Az opera mindegyik fel­bizottságának elnöke, M. A. vonását szűnni nem akaró Popov elvtárs, a Szovjetunió taps fogadta. A bemutató budapesti nagykövetségének méltatására lapunkban visz­első titkára és J. D. Cricen- szatérünk. GÉPEK AZ ISKOLÁBAN A moszkvai 204-es számú iskolában igen. eredmény csen foglalkoznak a íanulók általános technikai és szakirányú képzésével. Az iskolások meghatározott tematika szerint sajátítják el a politechnikai oktatás keretében az ismereteket és ebben nagy segítségükre vannak a kiváló szakmunkások, akik, mint nevelök is eredménye­sen dolgoznak. A képzés eredménye, hogy a kilencedik osztályban már ilyen modern gépeken is biztonságosan tudnak dolgozni, gyakorolni a diakok. cikkek stb. alakjában kerül vissza hozzánk, amit mun­kánkkal megteremtettünk. Ezért bosszankodunk, ha az annyiszor kipellengérezett épületátalakításokról, vissza­alakításokról, anyag- és pénzpazarlásról hallunk, ha pocsékolják a sok munká­val, fáradsággal teremtett nép vagyont. S ajnos, ma még akad bosszankodni valónk jócskán. A Szegedi Vasöntödében enyhén szólva nem dicséretes jelzőkkel il­lették a munkások azokat, akik miatt elázott az új ön­lóhomok. Ez nemcsak azért volt bosszantó, mert sárrá vált a messziről ideszállított homok egy része, hanem azért is, mert a régit Jcellett keverniük, hogy formázni tudjanak, ezzel pedig rosz­szabb lett az öntvény felü­lete. Amellett sem tudnak elmenni bosszankodás nél­kül, amit az üzem "roncs­temetőjében* látnak. A tö­vőállvány előtt hever a Sze­gedi Kender-fonógyár egyik légi gépiének maradványa. Állítólag a felszabadulás óta nem használták ezt a gépet, most a kiselejtezés sorsára jutott. ' Bizony ária ókkal és joggal ítélték halálra, újbóli beöntésre. De úgy hisszük, bajosan tudnának magyará­zatot adni arra, miért kel­lett vele együtt hasznos fo­gaskerekeket és alkatrésze­ket is kidohni. Rajta hagy­tak a zsírzókészülékeket, s található itt olyan 15 fogú jo fogaskerék is, amilyet külön megrendelés alapjan öntetnek a vasöntödében. Az itteni műszakiak nem is ta­gadják, hogy számukra ez a telep a szabványon kívüli csavarok, anyák valóságos fonása. Ömlesztik ide más vállalatok, ahol aztán ugyan­ilyen alkatrészeket újonnan készíttetnek. A szegedi üzemekben is egyre inkább megho­nosodik a munkások szóhasználatában — a4 új­fajta gondolkodásmódnak megfelelően — a »miénk« szócska. Ez természetes je­lenség, hiszen a többség másfél évtizede érzékeli, ta­nulja érteni a miénk> fogal­mát. "Födémdarut építünk, hogy gyorsítsuk az építke­zést* — mondják a szegedi építőipari vállalat dolgozói. »Üj raktárt építünk, hogy növeljük gyárunk termelé­sét* — magyarázzák a sza­lámigyáriak. "A mi üze­münkben műszakiak, mun­kások összefognak, egymás tudását kiegészítve nagyobb beruházás nélkül akarják növelni a gyár kapacitását, termelékenységét, jövedel­mezőségét* — tájékoztatnak az újszegedi kender- lenszö­vőben. Hallani azonban olyat is, hogy rossz száj ízzel'ejtik ki ezt a szót. "A mi gyárunk­ban még gyenge a szerve­zettség*, »A mi gyárunkban kirakatba tették, hogyan nem szabad építkezni«. Az utób­bit a Csongrád megyei Ta­tarozó Vállalat szegedi te­lepién hallottuk, ahol nem is olyan régen egy nyitott ol­dalú anyagtároló színt épí­tettek. Erös, előregyártott betongerendákon áll az építmény. Még ennél is erő­sebb vasbetonkoszorú köti össze a tartólábakat. Az egész építmény olyan lát­ványt kelt, mint mikor a nehéz vasból készült álló­fogas ágaira muszlinkendut terítenek. Ugyanis ilyen la­bazatra vékony pialatelot szereltek. Nyugodtan elbírna a vasbetongyürü akár egy emeletét is. »Na, ezek is jól vigyáz­nak a sajátjukra* — mon­dotta nem is olyan régen a Felszabadulás Termelőszö­vetkezet egyik fogatosa a vasöntöde udvarán. Az ócs­kaságok között ugyanis me­zőgazdasági gépkulcsokat ta­lált. A Maitói Mezőgazda­sági Gépgyárból küldték be­öntésre a vadonatúj kulcso­kat füzérszámra, nagyobb dicsőségükre a gyári véd­jeggyel és felirattal: MAGÉ". Érdekes eszmecserének vol­tunk tanúi a minap. Faipari munkások vitatkoztak, tár­gyalták, hogy még mindig igen sok hasznos fahulladé­kot tüzelnek el Szegeden. Azt is rrpondták, hogy ez na­ponta több ezer forint kárt okoz a népgazdaságnak. A szegedi újságiróklubban tar­tott egyik ankéton ifjúmun­kások arról beszéltek: kár, hogy nem lesz minden el­herdált pénzből bűnügy, mert azok is bűnösök, akiit nem vágják ugyan zsebre a köz pénzét, de hagyják el­• folyni, el csurogni ujjaik kö­zül. E rős szavak, talán erő­sebbek kissé a kel­leténél, mert felhábo­rodás szülte őket. Hallgat­nunk kell rájuk, mert jel­zik, hogy vannak vállalata­ink, ahol bizony még nem magáiéi értetődő önkéntes kötelesség a közösen szer­zett forintok megbecsülése. Nem mindenütt alakult még ki a közös felelősség érzéke a »miénlí« iránt Figyel­meztetnünk kell a könnyen gondolkodókat, a pazarlókat Meg kell mondani kinek-ki­nek, hogy mit óvhat meg,' s ha hibát vétett, mit és mennyit pazarolt. Nem a másébői, a sajátjából! Kj ne akarna szebben, job­ban élni és ki ,ne örülne, ha gyorsabban haladnánk előre a népgazdaság fejlesz­tése, a népjólét növelése út­ján? Ezt akarja a párt, a kormány, s ezért kéri, hogy a dolgozók sáfárkodjanak jobban a rájuk bízott javak­kal. Ne gondoljuk, hogy tsak nagy dolgokkal, milliós újításokkal segíthetjük ered­ményesen célkitűzéseink megvalósítását. A nagy dol­gok is apróságokból tevőd­nek össze. Csak éberen kell figyelni minden eseményre, kedvező alkalomra, kihasz­nálni a kínálkozó ezernyi lehetőséget. Ilyen alkalom piedig mindennap bukkan fel, egy-egy ötlet, észrevétel, elképzelés vagy javaslat for­májában. Ezernyi a lehető­ség az emberek fejében, szorgalmában, ötleteiben, a gépiekben és szinte minden termelőberendezésben, úgy­szintén az elavult munka­módszerek tökéletesítésében, a technikai folyamatok ja­vításában, a gyártmányok önköltségének csökkentésé­ben, a nagyobb takarékos­ságban, amely mind-mind a magasabb életszínvonal meg­teremtését alapozza meg. Nagy Pál \ Hóromszóznyofcvane rer orvos van a Szovjetun óban Kurasov, a Szovjetunió egészségügyi minisztere saj­tókonferencián tájékoztatta az újságírókat a Szovjetunió egészségügyi helyzetéről, a legújabb orvostudományi ku­tatások eredményeiről. A miniszter többek között elmondotta: míg az egykori cári Oroszország egészség­ügyi szempontból egyike volt a világ legelmaradot­tabb országainak, addig a szovjet egészségügy világvi­szonylatban ie vezető helyeit van. A Szovjetunió lakosságá­nak egészségügyi ellátásáról ma ;;80 ezer orvos gondos­kodik, ami azt jelenti, hogy tízezer lakosra tízennyolc orvos jut. Az egyetemekről évente mintegy húszezer új orvos kerül ki. Igy a hét­éves tervidőszak végén már mintegii félmillió orvos és körülbelül másfélmillió egészségügyi dolgozó lesz, a kórházi férőhelyek száma már ma is több, mint egy­millió-hatszázezer. Tízezer lakosra átlagosan 76,2 férő­hely jut.

Next

/
Oldalképek
Tartalom