Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

3 Szerda, 1980. november 39. Kibővített ülést tartott Szegeden a Csongrád megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) parasztok — számolva belépésükkel a termel ős zövetsét. Törekedjünk arra, hogy az új szövetkezetekben minél nagyobb számban dolgozzanak a családtagok, elkezetekbe — nem végeznek sők ^ött a fiatalok. Seberuhazast gazdasagukba, gitsük; hogy ^ üj SZÖVetkeegyre kevesebb árut termelnek, s egyre kevesebb árut adnak a népgazdaságnak. A mezőgazdaság szocialista átalakításának befejezését lehetővé teszik az olyan tényezők, hogy a mezőgazdaság háromnegyed része a szocialista szektor kezében van; hogy termelőszövetkezeteink az elmúlt két évben jelentősen megszilárdultak. Az új termelőszövetkezeteket alakító dolgozó parasztok — éppen termelőszövetkezetük gyorsabb megszilárdításáért — helyes, ha saját földjük arányában, holdanként legalább 200 forinttal hozzájázetek i6 fokozatosan kialakítsák a közös állattenyésztést. A Központi Bizottság határozata felhívja figyelmünket a számszerű fejlesztés befejező szakaszában is, dolgozzunk úgy, hogy tovább erősödjék a párt és a dolgozó tömegek kapcsolata, valamint a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Következetesen tartsuk meg az önkéntesség elvét, lépjünk fel minden esetleges felelőtlen ígérgetéssel szemben. Végezzük úgy munkánkat, rulnak a közös gazdaság hogy a dolgozó parasztok megalapozásához. Ez előse- egyetértésével mo6t decemgíti a közös alap megterem- ber 1-től a jövő év március tését, a szövetkezetekbe tö- l-ig megtörténjék a mezőmörült dolgozó parasztok gazdaság szocialista átalakímielőbbd igazi felemelkedő- tásának befejező szakasza. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete megyénkben tek a termelőszövetkezeteknek a patronáló üzemek. Szükséges azonban, hogy a patronáló üzemek az eddigieknél jóval több politikai és szervezeti segítséget adjanak a termelőszövetkezeteknek. A továbbiakban a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója hangoztatta, hogy a tavaszi és nyári munkában a termelőszövetkezeti bi időben örvendetesen javult. A termelési tervek teljesítését azonban akadályozta az aszály és a napjainkban is kedvezőtlen időjárás. Mégis ennek ellenére a termelőszövetkezetek általában jóval nagyobb termelési átlagokat értek el, mint az egyéni gazdák, s ez is mutatja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, szükségszerűségét. Megyénkben az állami gazdaságok például búzából holdanként 14,4 mázsa, a termelőszövetkezetek 9 mázsa és az egyéni gazdák pedig 6,6 mázsa termést értek el. öszi árpából a termelőszövetkezetek holdanként 11,2 mázsát, míg az egyéni gazdák valamivel több mint 8 mázsát arattak általában. Az állattenyésztésben a kocaállomány több a tervezettnél. Megyénk termelőszövetkezeteiben több mint tízezer anyakoca található. Ez biztosíték a jövő évi hízóállomány megteremtésére. Jelentős az előrehaladás a barmfitenyésztésben, főleg a csirkenevelésben. A törzsbaromfiállomány 18 ezerről 70 ezerre emelkedett. Az állattenyésztésben azonban az eredmények mellett még sok a kihasználatlan lehetőség, növelni kell az állatállományt. A kedvezőtlen időjárás csökkentette a terméseredményeket, s ez kedvezőtlenül érezteti hatását az egy munkaegységre jutó pénzbeTeendőnk a megyénkben megyei pártbizottság és a jelenleg még gyengébben megyei tanács mezőgazdasáműködő termelőszövetkeze- gi osztályai dolgozzanak ki tek megerősítése. Erre a külön intézkedési tervet Az élet szükségszerű követelménye tagok többsége részt vett. Az ni. é® természetbeni juttatásA megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója a továbbiakban részletesen elemezte a Központi Bizottság határozatának tükrében a megye termelőszövetkezeteinek helyzetét és a számszerű továbbfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Megyénkben is a szocialista szektor kezében van a földterület döntő többsége. A megye összterületének 77 százaléka, szántóföldjének pedig 68,8 százaléka a szocialista szektorok müvelésében áll. A megye 195 termelőszövetkezete a megye összterületének 62,5 százalékán, szántójának pedig 59,7 százalékán gazdálkodik. Idén megyénk termelőszövetkezetei — a Központi Bizottság 1960. február 12-i határozata alapján — politikailag és szervezetileg tovább szilárdultak, s elsősorban a régebbi termelőszövetkezetek gazdaságilag is igen sokat erősödtek. A megszilárdítás eredményeként minden termelőszövetkezetben javult a politikai, gazdasági munka. A termelőszövetkezeti pártszervezetek idén főleg számszerűleg erősödtek. Jelenleg 190 termelőszövetkezetben működik a pártszervezet a megyében, s ezek munkája általában kielégítően javult Sok a javítanivaló azonban A megyei párt-végrehajtó sára. A pártbizottságok és a még a pártirányítás, kezde- bizottság beszámolója ismer- KISZ-bizottságok tekintsék ményezés és mozgósítás te- tette azt is, hogy megyénk feladatuknak a már A termelőszövetkezeti mozgalom további szilárdítása jelentős politikai munkát kíván. Ebben nagy jelentőségű a termelőszövetkezeti mozgalom téli számszerű továbbfejlesztése, mert ez politikailag szilárdító hatást gyakorol a már átszervezett területekre is. A megyei párt-végrehajtó bizottság egyetért és helyesli a Központi Bizottság október 29-i határozatát, amely a számszerű fejlesztés folytatását tűzi célul. Helyesnek és szükségesnek tartjuk, éppen az élet követelményeként, hogy a szegedi járásban és a megye más községeiben, városaiban még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat saját boldogulásukért segítsük abban, hogy szövetkezeti gazdák legyenek. A dolgozó parasztokkal egyetértésben a téli hónapokban, december 1. és március 1. között lényegében fejezzük be a megye mezőgazdaságának szocialista átalakítását Ugy látjuk, hogy ennek a feltételei megvannak. A feltételek kihasználása az egész dolgozó nép, benne a dolgozó parasztság közvetlen érdeke, s további haladásunkat szolgálja. Mert például alacsony az egyéni gazdák árutermelése a szegedi járásban is. Kisteleken — hogy csak egy példát említsünk — az egyéni gazdák kezelésében lévő 10 ezer hold után holdanként átlagosan 27 kiló búzát, illetve rozsot adtak el az államnak. Ahhoz, hogy a megyében lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átalakítását, szükséges a szegedi járás dolgozó parasztjainak szövetkezetekbe tömörülése. Ugyanis a szegedi járás, a megye többi járásához viszonyítva a szövetkezeti mozgalom tekintetében igen elmaradt. Természetesen azonban nemcsak a szegedi járásban, hanem a megye más községeiben és városaiban is cél, hogy szocialista nagyüzemekbe tömörüljenek az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. A politikai meggyőzés eszközeivel őszi betakarítás idején azonban rosszabbodott a tagság részvétele a munkában, s ez összefügg azzal, hogy az aszály okozta termésveszteségek láttán lanyhult a tagok munkakedve, fegyelmezettsége, ami igazi és őszinte eszmecserével hető. A termelőszövetkezetek többsége megyénkben is a tervnek megfelelően, jól végezte a tavaszi munkákat, majd az aratást, cséplést zavartalanul, időben befejezte. megszüntet- esetben a gyengesegei nál. Vannak azonban olyan jól gazdálkodó szövetkezetek, amelyek a rossz időjárás ellenére is elérték, sőt túl is haladták a tervezett munkaegység értékét. Más termelőszövetkezetekben az aszály, amelyhez nem egy munkaszervezés is hozzájárultak, ahhoz vezetett, hogy nem érik el a tervezett munkaegységet, kevesebb lesz a jövedelmük. A pártás tanácsi szerveknek gondot kell fordítaniok arra, hogy az idei zárszámadó közgyűléseken a tagság száEbben nagy segítséget adott mot vessen munkájával, a megye 11 gépállomása, jól megbeszélje a következő amelynek munkája az utób- gazdasági év tennivalóit. Teendők a termelőszövetkezetek további megszilárdításáért kintetében, s ez főleg a nem- termelőszövetkezetei zömmel régen alakult és kis létszámú teljesítik a beruházási terpártszervezetekre vonatkozik. veket Az idei 65 mimó goo Nem sikerült meggyorsítani a KISZ-szervezetek létrehozását. Megyénk mintegy 60 termelőszövetkezetében nincs még KISZ-szervezet, pedig ennek megalakítására a tsz-ek többségében adottak a feltételek. A már meglévő KISZ-szervezetek munkája sokat javult, s a fiatalok komoly feladatok elvégzését vállalták. fontos meglévő termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek erősítését, továbbá — mindazokban a termelőszövetkezetekben, ezer forint beruházási keret 64,8 százalékát szerfás, míg 35,2 százalékát stabil-férő- aho' annak adott a feltétehely építkezés adja. Helyen- le — újabb KISZ-6zervezeként azonban egyes létesít- tek létrehozását. A KISZ semények nem készülnek el Sítse a szövetkezetekben dolidőben, iletve áthúzódnak a Sf^ó fiatalok öntudatának jövő évre, s ez nehezíti az növelését, s vonják be az ifállattartást. Valamennyi ter- júkommunistákat a tsz-ek A szövetkezetek vetése. melőszövetkezet saját erőből további megszilárdításának politikai és szakmai szín- jeientősen hozzájárult az munkájába, vonala megyenkben sokat , J .. fejlődött, de nem teljesen épitkezesekhez. Szovetkezekielégítöen. teink ebben az évben 189 Sokat segített a vezetés ja- traktort, 39 tehergépkocsit vulásában, hogy képzett vásároltak saját „-Ö hozzáA termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztését, a Központi Bizottság október 29-i határozata szerint, az abban foglalt elvek megtartásával és a megyében kialakult gyakorlatnak megfelelően végezzük, figyelembevéve az elmúlt év fejlesztési tapasztalatait. Ezek alapján hozzuk létre a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. A szétszórt szőlők és gyümölcsös területek munikaigénvességére, szakszerű művelési igényeire való tekintettel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek működési szabályán belül különböző, a dolgozó parasztok által javasolt s elfogadható intézkedéseket lehet foganatosítani úgy, ahogy azt a Központi Bizottság határozata rögzíti. Azokban a községekben, ahol már működik termelőszövetkezet elsősorban ahhoz adjunk segítséget, hogy ebbe a termelőszövetkezetbe lépjenek az egyéni gazdák. Természetesen, ha a dolgozó parasztok új szövetkezetet akarnak alakítani, akkor ebben is szívesen támogatjuk őket. Ha egy új szövetkezet megalakul, s amikor egy egész község termelőszövetkezeti községgé válik, akkor adjunk segítséget azonnal a tsz-ek megszilárdításához. Segítsünk abban, hogy a szövetkezeti gazdák jól megteremtsék a közös gazdálkodás minden feltételét. Az egyéni gazdákkal történő beszélgetéseink legyenek nyíltak, őszinték. Ismertessük a nagyüzemek eredményeit, s szükségszerűségét a parasztság és az egész társadalom szempontjából. Ismerjék meg a dolgozó parasztok a szövetkezetekre vonatkozó különböző rendelkezéseket, az alapszabályt. a földjáradék fizetését, az orvosi ellátást, a nyugdíjt, meg a többi más, érdeküket szolgáló kormányhatározatokat. Lépjünk fel mindenféle könnyelmű ígérgetés, a párt- és kormányhatározatoktól való mindennemű eltérés ellen. Leplezzük le az ellenséges nézeteket, vagy az itt-ott esetleg fellelhető ellenséges ténykedést. A szervezés alapvető módszere az önkéntesség elvének szigorú megtartása mellett az egyéni agitáció útján történő politikai felvilágosító munka, a szívélyes és baráti eszmecsere a dolgozó parasztokkal — mutatott rá végül a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója. A felszólalók fontos kérdésekről beszéltek szakemberek vállaltak mun- . ,, kát a termelőszövetkezetek- adasaval, 18-at pedig teljeben. Ma már megyénk szö- sen saját erőből, vetkezeteiben 200 mezőgazdász dolgozik. Még azonban 44 termelőszövetkezetben — amelyből 22 az idén alakult — nincs mezőgazdász. A termelőszövetkezeti vezetőségek mellett lévő különböző bizottságok működése általában megyénkben is gyenge. Az ellenőrző, fegyelmi és szociális bizottságok nem kielégítő, s több helyen teljesen elmaradott tevékenysége a szövetkezeti demokrácia bizonyos fokú mellőzését is mutatja. Felhívta a beszámoló a figyelmet arra, hogy a járási és városi pártbizottságoknak, a falusi kommunistáknak nagy gondot kell fordítaniok a termelőszövetkezetek további politikai és ideológiai erősítésére, a tsz-pártszervezetek gyakorlati munkájának támogatására, a pártépítő munka javítására. A nagyüzemi gazdá'kodás fölénye Járuljon hozzá ahhoz is a KISZ, hogy a fiatalok felismerjék annak igazságát: boldogulásukat saját falujukban kell keresniök és ott meg is találják ezt a mezőgazdaság szocialista nagyüzemében. A közös vagyon fejlesztésének, a számviteli munka tökéletes kialakításának jelentőségét taglalta a beszámoló, majd megállapította: a párt- és tanácsi szerveknek már a téli hónapokban politikai és szervező munkával segítséget kell adniok a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes üléKülönösen fordítsunk nagy gondot a termelőszövetkeze- sén hozott öntözési határotá tagok közötti politikai zatnak a megvalósításához, munkára, az egységes terme- Ennek elősegítésére teremtlőszövetkezeti tagság kiala- Sük meg több termelőszöA megyei párt-végrehajtó- kítására' a közös Sazdasae vetkezet összefogását közös bizottság beszámolója ezután erősítésére, a szövetkezeti öntözési létesítmények felvázolta, hogy sokat segítet- gazdáik öntudatának fokozá- építésére. Ezután megkezdődtek a felszólalások. Siklós János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a többi között hangoztatta, hogy az egyéni gazdákkal folytatott eszmecserékben fontos szerepet kell vállalniuk a termelőszövetkezetek tagjainak. hiszen ők saját tapasztalataik alapján számolhatnak be a nagyüzemi mezőgazdaság jelentőségéről, az ottani életről. Hangoztatta Siklós elvtárs, hogy az új termelőszövetkezeteknek mindjárt a megalakulás után segítséget kell kapniuk a párt- és tanácsi szervektől. S döntsenek okosan, megfontoltan az új termelőszövetkezetek gazdái arról — már első közgyűlésükön is —, hogyan gazdálkodhatnak a legeredményesebben. Végül kérte, segítsenek a kommunisták abban, hogy a várceok ipari üzemeiben segédmunkásként dolgozók visszatérjenek falujukba, hiszen ott jól megtalálják számításaikat Bába János elvtárs, a baksi Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke arról is szólott, milyen jelentőségű az, ha falusi fatalok részt vesznek a termelőszövetkezetek munkájában. Rózsa István elvtárs, a szegedi járási pártbizottság titkára felszólalása elején megállapította: a szegedi járásban is kettős a feladat. Dolgozni kell a termelőszövetkezetek megszilárdításáért, s ugyanakkor eszmecserét kell folytatni az egyéni gazdákkal, hogy megértsék a nagyüzemi gazdálkodás jelentőséget és termelőszövetkezetbe tömörüljenek. Szólott arról, és példákkal bizonyította, hogy a járásban is megmutatkozik a termelőszövetkezetek fölénye. Hibaként említette, hogy több termelőszövetkezetben a rossz munkaszervezés, a munkafegyelem lazasága tetézte az aszály okozta termésveszteségeket. Ez azt is mutatja, hogy nem minden termelőszövetkezetünk használta ki a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket Rámutatott hogy a szegedi járás megfelelő mezőgazdasági kultúrákkal aranybányává tehető, csak élni kell a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségekkel. Hangoztatta, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításának befejezését a meggyőzés, a politikai felvilágosítás eszközeivel kell végezni, az önkéntesség megtartásával. Tanács Vince elvtárs, a röszkei Lenin Tsz elnöke a szerződéses termelésről, majd arról beszélt, hogy a falusi fiatalok megtalálhatják jó megélhetésüket a mezőgazdaság szocialista nagyüzemeiben. Ismertette a Lenin Tsz következő évi tervét. L a b á d i Sándor elvtárs, a szentesi városi pártbizottság titkára a többi között arról beszélt, hogy alkalmazzuk a jó tapasztalatokat mind az új termelőszövetkezetek létrehozásában, mind azok munkájában. Vázolta a szentesi termelőszövetkezetek szép eredményeit. Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke szólalt fel ezután. Rámutatott, hogy az aszályos esztendő ellenére is reményt keltő a helyzet a mezőgazdaságban. Szólott a jő tapasztalatok általánosításának fontosságáról, s arról, hogy milyen szép és felelősségteljes a feladatuk a tsz-ek megszilárdításában, a mezőgazdaság szocialista átalakításában a pártszervezeteknek, a tanácsoknak. Hunyadkürti Lajos elvtársnak, a MÉSZÖV elnökének felszólalása után B a t ó Sándor elvtárs, a kisteleki pártbizottság titkára beszélt. Sok adatot sorolt fel arra, hogy községében is mi teszi szükségessé — a dolgozó parasztok érdekében is — a szocialista nagyüzemek létrehozását. Ismertette, hogy milyen fejlődési lehetőségek állnak a község dolgozó parasztjai előtt, majd végül az egyéni gazdákkal folytatandó baráti eszmecsere kérdéseit tette szóvá. Nagy Dániel elvtárs, az Elnöki Tanács elnökének helyettese, Csongrád megye országgyűlési képviselője a szövetkezeti mozgalom több kérdéséről beszélt. Rámutatott a családtagok és különösen a fiatalok munkájának szükségességére a termelőszövetkezetekben, majd az állattenyésztés fontosságát vázolta. A felszólalók valamenynyien kifejezésre juttatták, hogy helyeslik a Központi Bizottság határozatát. A hozzászólósokra Török László elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt. A kibővített pártbizottsági ülés helyeselte és egységesen elfogadta a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolóját, mint a Központi Bizottság határozata alapján készült útmutatást a mezőgazdaság szocialista átalakításának befejezésére — megyénkben. A kibővített pártbizottsági ülés Fehér Lajos elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának zárszavával fejeződött be.