Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

Osd törtök, 1. november S. 2 November jtatfUf | VIM. TAPASZTALNI, TANULNI becserélni a lejárt személyi igazolványokat A városi rendőrkapitány­ság felhívja mindazokat, akiknek a személyi igazol­ványuk az 1960. évben le­járt, és a személyi igazol­vány kicseréléséhez szüksé­ges kérdőívet eddig még nem töltötték ki, a kérdő­ívet ezentúl a lakhely sze­rint illetékes rendőrőrsön vegyék át és azt ugyanott, kitöltve adják le. Az ez év­ben lejárt személyi igazol­ványokat 1960. november 30-ig kell becserélni. A ha­táridőt be nem tartó szemé­lyekkel szemben a rendőr­kapitányság szabálysértési eljárást indít. Azok az állampolgárok, akik 1944-ben születtek és személyi igazolvánnyal el­látva még nincsenek, a sze­gedi lakosok a városi rend­őrkapitányságon, a járási lakosok pedig lakhelyük sze­rint illetékes rendőrőrsön je­lenjenek meg. Vigyék ma­.gukkal születési anyakönyvi kivonatukat, két darab sze­mélyi igazolvány-képet, ál­landó lakásbejelentőt kitölt­ve es 10 forintos okmány­bélyeget. Milyen hasznot hajtanak a külföldi tanulmányutak? } Alapkő helyett... Stn/éketéó U-tdied Mtuánta, „A tudományokban erő van s hatalom . . ." \la 130 esztendeje halt •* meg Szegeden Vedres István, a régi és derék em­lékezetű "hites és esküdt földmérész«, reformkorsza­kunk kimagasló tervezője és építésze, aki nagyszabású tervei között élte át korát s munkásságával időben is két nagy kortársaTessedik Sá­muel és Széchenyi István közé iktatható, akik mér­földjelző kövei'voltak a ha­ladó magyarságnak, A vé­letlen néha'következetességet hordoz magában, mint most is, hogy ugyanazon évben, említettek országra szóló ün­neplése mellett — bár csak helyi viszonylatban — az emlékezésből Vedres István­nak is jut. . . Életéről és működéséről alapvető pontossággal Far­kas Lászlónak, az egykori Dugonics Társaság lelkes tagjának munkájából érte­sülhetünk. Itt most nehéz lenne dióhéjban méltatni Vedres érdemeit. 1765. szep­tember 22-én született Sze­geden. 16 éves korában Pest­re ment, négy év alatt kitű­nő eredménnyel vizsgázott a főiskolai felsőbb mennyi­ségtanból. két év múlva pe­dig oklevelet nyert a »prac­tiea geometria«-ból. Ezzel a képesítéssel Pesten és Po­zsonyban sokra vihette vol­na, de szülőföldje iránt ér­zett szeretete visszahozta o. sivány homok és a szikesek világába, ahol nagyobb szük­ség volt rá: eltüntetni a tö­rök pusztítás nyomait, hely­rehozni egy, a kassárnyák­ból magtárakat, a búzaföl­dekből csataterekét csináló század nemtörődömségét — ez volt élethivatása. Prakti­kus érvekkel felrázni a kor közönyét, küzdeni a német bürokrácia ellen, ápolni a haza szeretetét, törni az év­százados magyar ugart — mindmegannyi sámsoni munka s erőfeszítés váro­sunk lánglelkű fia részére. Elődje. Tessedik a népneve­lés híve, Széchenyi a kimű­velt emberfőkben látja a felemelkedést. Vedres a tu­dományoktól. elsősorban a mérnöki tudományoktól vár­ja, korát messze megelőző látnoki erővel az elkövet­kező — napjainkban ala­kuló — kor gazdasági győ­zelmét. Úttörő volt a legjavából. Fásítás, ármentesítés, csa­tornázás ... éz volt az ő »szentháromsága«. Nem volt kimagasló tudósa, vagy uta­zó világfia korának, csak szorgalmas munkása. Csecse­mőfák, hajókázható csator­nák, hidak építése, árvédel­mi töltések készítése, mai­mok, épületek, Tisza-párti mintaguzdaságok, angol és olasz kefeskedelmi és gaz­dasági példák lebegtek min­dig szeme előtt. Emellett új növényeket honosított, lako­sokat telepített, jobbágyok­nak nyújtott segítséget, új helységet alapított, a róla elnevezett Vedresházát. Kor­szerű mezőgazdasági gépek­ről, »gabónaszóró masinád­ról, gőzerővel működő ku­takról és »selyem matéria fa'óriká-i-ról álmodozott. Közben szüntelen tanácso­kat adott s memorandumo­kat szerkesztett, A széles hazában a Duna —Tisza-csatorna gondolata tette ismertté nevét. Ö ve­tette fel elsőnek egy téli ha­jókikötő tervét is, amely csak korunkban valósult meg Újpesten. Polihisztora völt korának. Ismert volt, mint könyv- és régiséggyűjtő. író és nagy­szilül maecenas. Festett, raj­zolt. maga illusztrálta köny­veit. Érdeklődése kiterjedt a művelődéstörténet csaknem minden ágúra, Feljegyezték róla. hogy maga tervezte az akkori színház függönyét s többször felkérték neves fes­tők munkáinak ellenőrzésé­re is. ff i győzné elsorolni al­kotásait, méltatni sok­oldalú tevékenységét, mely­ről a helyi levéltárban el­fekvő, százakra menő akták tanúskodhatnának... Élete utolsó éveiben csu­pán Széchenyi "Hitele-ének megjelenését érhette meg. Há most, csak egy néhány órára közöttünk megjelen­hetne s végignézhetné az "Építő Szeged« kiállítást, ugyancsak elcsodálkozva a látottakon, amiről ő és Szé­chenyi nem is álmodhattak, milyen gazdasági megújho­dásra leépes a nép, ha vég­ré kezébe veszi sorsát,.. . Munkája mégsem hiaba­vatő. Élete: férfimunka, volt! Szeged Széchenyijének sok­kal vagyunk adósa. Az el­telt 130 év alatt sokat em­legették s idézték nevet. Születésének közelgő hat­századik évfordulójára hir­desse végre méltó emlékmű nagyságét. Dr. Csongor Győző Közérdekű kérdések Egyre többen és többen in- Melyek voltak ezek a ta- zetőt, különösen foglalkozta­tíulnak Szegedről is világot pasztalatok? • tott a szervezettség kérdése, látni, és ezeknek az utazá- _ Nagyon érdekes meg- Az NDK-ban úgy riiégy soknak csak egy része szol- figyelésem volt a Moszkva minden, mintha óramű ve­gál ja az üdülést, szórakozást, környékén meglátogatott zérelné. Percnyi pontosság­más részük többre hivatott, „égy gyárban, hogy az üzem- Jjal érkeznek a blokkokát A külföldi tanulmányút a épületek régiek — némelyik szállító tehergépkocsik, fo­szakember számára felbecsül- a századforduló táján épül- lyik a munka. A nagyblokk hetetlen értéket jelent, mert hetett —, de a géppark va- nálunk még csak a jövő épí­rnás hallani vagy olvasni va- dónatúj. A cserét, a szovjet tésí anyaga, éppen ezért na­íamiről, s megint más látni, szakemberek a technológiai gyon Örülök annak, hogy tapasztalni., tanulni- folyamat végén kezdték meg, már előre gyűjthettem ta­mivel itt érhető el a textil- pasztalatot vele kapcsolat­tgy ev tavlatabol iparban a legnagyobb mun- ban. Lassacskán már egy esz- kaefőmegtakarítás. Ezek sze- Mi lesz az újabb külföldi tendeje annak, hogy Bérezi riní a kiszerelő gépek mind tanulmányút célja? István, a Szegedi Kentíerfo- ujak-, a ^fonógépeknek ^ _ Lengyelországban és nógyór főtechnológusa há- 11 í?Ie> a, ge" Csehszlovákiában is fő­romhetes tanulmányúton járt Spp a kor^rú építési a Szovjetunióban, de az él- tol°kban szmte nmes u uj . ményeket, a tapasztalatokat Sep. Ez nagyon szellemes és technológiákat tanulmanyoz­nemhogy elfelejtette volna Sazdasagos módszer, véle- zuk. Tehát mire ismét haza­inkáW tovább értek benne! ményem szerint nekünk is térek már három szocialis­hogy alkalomadtán munká- hasonlóképpen kell majd esi- u ors^g építkezéseinek ját segítsék hasznot hajtsa- módszereit és építőanyagait nak az egesz üzem szamara. A tanulmanyut egyik leg- f . - Tulajdonképpen arra nápebő eiményét a moszk- fogom xsmerni. ,. Vai Rostipari Kutató Inte­szolgalt utunk - mondja -, zetben te4t lát0gatás jelen- A külföldi utak tapasztala-. hogy felmérjük a gépvásár- tette Bérezi elvtárs szarná- tai mindig hasznosak. Még lásl lehetőségeket, megtud- ra. akkor is, ha a tanultakat juk, hogy milyen szovjet _ Amit ott láttunk az nem lehct azan ny°mban rostipari gépeket alkalmaz- felülmúlt minden Várakoztat, aprópénzre Váltani*, alkal­hatna a magyar rostipar, s Betekinthettünk egy kicsit a mázni a gyakorlatban. Szak­tokeppen Kendergyarainx. A rostipar jövőjébe, hiszen a embereink látókörének bő­Szegedi Kenderfonogyari ge- Szovjetunió ezen a téren is vülésé a szerzett összeha­pi rekonstrukcióját mar nem legjobbak között foglal he- ! osszena lehet sokáig halasztgatni. fy*f<g^ me^eSÍnk sönlitósi ké™> « « i9t>l-ben kapunk is néhány Ginstui"* professzorra] az "meretek halmaza elobb­új fonó- valamint előkés*!- irtéze. igazgatójánál aki az utóbb feltétlenül kámatozik. tógépet A tanulmányát ta- óta már járt Magyarországon pasztalatait ezután tudom ^ eljött Sífegedré, a Ken­majd csak igazan felhasznál- derfonógyárbá is. NI. — 1 ' Két utazás között Két külföldi út között ta­lálkoztunk Mucsi Lajossal, a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat építésve­zetőjével- Még csak néhány napja érkezett vissza a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból, ahol egy ötven ta­gú építőipari dolgozókból ál­ló deleyációvál járt (együtt a vállalát másik négy építés­vezetőjével), s máris csoma­gol a csehszlovákiai és len­gyelországi körutazásra, me­lyet az Építésügyi Minisz­térium rendez. — A kelet-németországi uta­zás emlékei még nagyon fris­sek bennem, ezért nehéz vol­na hirtelenjében kiválasztani azokat a tapasztalatókat, me­lyek a legfontosabbak. Éle­lemben először jártam kül­földön — vallja a fiatal mér­nök —, s igyekeztem min­dent tüzetesen megfigyelni, j ázt is, ami a szakmával kap­csolatos, azt is, ami nem. Merre jártak? — Voltunk Berlinben, ahol a műemléképületek -gondozá­sát, a foghíjbeépítéséket és az újfajta, nagyblokkos épít­kezéséket tanulmányoztuk. Drezdában nagyjából ugyan­ezt láttuk. Jártunk ezenkívül Potsdamban, Königsteinben, ^alamint Meisenben is, a porcelánműveknéi. — Az NDK-ban is nagyon sok gondot fordítanak a műemlékvédelemre, s mód­szereik hasonlatosak a mi­einkkel. A foghíjbeépítések­kel kapcsolatban elmondha­tom, hogy szintén hagyomá­nyos építőanyagokkal vég­zik, s mivel Szegeden is so­kat foglalkozunk ezzel a kér­déssel, ezért hangsúlyozom, hogy nincs szégyenkezni 'va­lónk. Bár a német konyhák már mind beépített bútorral készülnek, s a műanyagokat is jobban felhasználják, mint mi, az épületek homlokzatá­nak szépsége, az esztétika és a minőség gyengébb, mint Szegeden. Mucsi Lajos a város leg­nágyöbb építkezésének. a megyei tanács- és pártház építkezésének vezetője. Lá­tott valami hasonlót oda­kinn? — Sajnos nem, pedig na­gyon kerestem. Középület­építkezéssel nem találkoztunk az egész út folyamán. De láttuk a nagypaneles lakóte­lepekét. Ném győztünk cso­dálkozni például azon, hogy egy 40 méteres épület szint­jét hét ember egyetlen hét alatt építi fel, illetve szere­li össze. Mert ez a munka már szerelés. Mint építésié­Politechnikai oktatást vezettek be a Zeneművészeti Szakiskolában A Zeneművészeti Szakisko­la körzetéhez tartozó zene­iskolákban évek óta foly­tatott szakfelügyelői láto­gatások tapasztalatai azt bi­zonyították, hogy a fafúvós hangszereken a legkisebb hi­ba esetén a növendékek sok­szor hetekig nem tudják hangszerüket használni, mert nincs aki megjavítsa. Ilyen­formán a tanítás menete meg-megakadt. Ez az észre­vétel adta azt a gondolatot, hogy a Zeneművészeti Szak­iskola tantervében helyet kell biztosítani olyan ter­mészetű politechnikai oktatás bevezetésének, amely mó­dot ad a növendékeknek, elsősorban a tanárképzősök­nek arra, hogy a fafúvós hangszereken a kisebb javí­tások technikáját elsajátít­sák. Ilyenformán a szakisko­lából kikerülő fiatal fúvós tanárok vidéki zeneiskolák­ban, ahol nincs megfelelő hangszer javító ipar, iparos, a felmerülő kisebb hibákat meg tudják javítani, s ezál­tal biztosítani tudják az ok­tatás menetének zavarta­lanságát. A Zeneművészeti Szakisko­la erre figyelemmel levő tantervét a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyta, s az országban először kísér­letképpen az 1960/61-es tan­évben már be is vezették a politechnikai oktatást. En­nek keretében a növendékek megismerkednek a fafúvós hangszerek párnázásával, pa­rafázásával, rugózásával, a nád készítéssel és a kisebb hibák kijavításával. A gyakor­lati órákon saiát magok vé­geznek majd ilyen munkákat Ennek a kezdeményezésnek —amelynek vezetője Deák József tanár, a szakiskola fúvótanári munkaközösségé­nek vezetője —, komoly gyakorlati értéke van, s min­den bizonnyal eredményes munkálkodás lesz a gyümöl­cse. Diákotthonokból kollégium Kél szegedi diákotthont — a MÁV Vasútforgalmi Tech­nikumát és a Majakovszkij általános és közgazdasági leány-diákotthont — avat­nak a héten ünnepélyes ke­retek közt kollégiummá. A MÁV Vasűtforgalmi Tech­nikum diákotthonát pénte­ken délután 4 órai kezdet­tel tartandó ünnepi aktuson nyilvánítják kollégiummá, a Majakovszkij leány-diákott­hont pedig vasárnap délelőtt lt órakor a Zenekonzerva­tórium nagytermében tar­tandó ünnepségen. Lehet-e asztalt lefoglalni az éttermekben? Koltai Ernő Tábor utcai lakos szerkesz­tőségünkhöz küldött levelében panaszolta, hogy a Búbos Élteremben este 6 órakor nem voltak hajlandók vacsorával kiszol­gálni. E napon fél 9-től műsoros estet hir­dettek az étteremben s már este 6 órakor »foglalt« felírással jelöltek meg több asz­talt. A panaszos kijelentette a pincérnek, hogy nem kíván a műsoros estig maradni, tehát nem akadályozza meg a korábban jelentkezett vendég helyfoglalását. Ennek ellenére nem teljesítették kérését. Mivel más hasonló kérdések is elhang­zottak áz asztalfoglalások rendjére vonat­kozóan, ebben az ügyben felkerestük Szi­lágyi Józsefet, a Szegedi Szálloda és Vendéglátó Vállalat áruforgalmi osztályá­nak vezetőjét, aki a következő felvilágosí­tást adta: — Régi gyakorlat már a vendéglátó iparban ,hogy különböző rendezvények, társas vacsorák, s egyéb összejövetelek cél­jára a vendégek valamelyik étteremben egy vagy több asztult lefoglalnak. Válla­latunk dolgozói e méltányos kérést éppen a vendégekkel szembeni udvariasság és azok kényelme érdekében a lehetőség sze­rint teljesítik is. Nem akkor követett el tehát hibát a felszolgáló, amikor aszta­lokat biztosított a jelentkező vendégeknek, hanem akkor, amikor egy fél 9-re meg­hirdetett műsoros estet megelőzően mar 6 órakor nem engedte át a lefoglalt asztalt főleg olyan vendégnek, alti még azt a szándékát is bejelentette, hogy nem akar sokáig időzni az étteremben. Ezek káros megnyilatkozások és fel is hívjuk alkalma­zottaink figyelmét a mindenkori helyes el­járásra. , Famotszés helyett fairtás Fodortelepen A levél — panaszoslevé!. Feladók a fodortelepi Töl­gyes utca lakói. Címzett: a DÁV. S a panasz a kövét­kéző: Az elmúlt hetekben kü­lönféle javítási és szerelési munkákat végeztek a DÁV szerelői Fodortelepen. Ez rendben is van. Hiszen jön a tél, aijáely a villamos ve­zetékeket is. alaposan próbá­ra szokta tenni, nemcsak az erhbereket. Az is rendben volna, hogy vigyázni kell, nehogy hozzáérjenek a ma­gasra növő fák ágai a mel­lettük húzódó villamos ve­zetékekhez, hiszen több esetben okozott már halálos szerencsétlenséget a villa­mos vezetéket földelő élőfa. Többek között éppen Fodor­telepen történt nem is túl­ságosan rég egy ilyen sze­rencsétlenség. A baj ott kezdődött, hogy a javítómunkára kiküldött szerelők egyszerre fölcsap­tak kertésznek is, mivelhogy nekiláttak a fák megmetszé­sének. Az önkéntes kertész­munkának aztán meg is lett az erédménye. S ezért már jogosan panaszkodnak a Tölgyes utcán lakók. Fametszés helyett ugyanis valóságos fairtást végeztek a DÁV szerelói. Tóth Fe­renc gömbakácainak például kivágták a középső ágait. Csak a szélső néhány ág meredezik az ég felé. Gál Pali bácsi fái ugyanígy jár­tak. S így járt a Tölgyes utcán kívül a Lomnici ut­cában lakók egy része is. Mért bízzák a fák megmet­szését hozzá nem értő vil­lanyszerelőkre? — tették föl a kérdést a fodorteleplek. A kérdést mi is föltesszük a DÁV-nak, kiegészítve az­zal, hogy tudomásunk sze­rint a DÁV nem is illetékes a fák megmetszésének el­végzésére. Ezt a kerületi tanács építési és közlekedési osztálya szokta elvégeztetni a Kertészeti Vállalattal, amellyel szerződést is köt­nek évről évre rendszeresen özekre a munkákra. Az igaz, hogy a Kertészeti Vállalat bizony néha eléggé megkésik ezzel a munkával. Dehát miért ne végezhetnék el a lakók a fák metszését? Hiszen ők ültették, ők is gondozzák ezeket a fákat. — Mi szívesen megmet­szenénk a fákat — mondták a Tölgyes utca lakói kese­regve — csakhát a tanács nem ad erre engedélyt. Hogy miért nem, most nem kutatjuk. Biztosan meg­van ennek is az oka. Csu­pán arra szeretnénk kérni a II. kerületi tanácsot, ha már a lakosságnak nem engedé­lyezi a fák metszését, óvja meg azokat a hozzá nem ér­tő kezek ügybuzgalmától is. Gazdag olajréfegre bukkanlak Nagykőrös határában Nagykőrös határában kö­rülbelül három évvel ez­előtt kezdtek kőolaj után kutatni. Már a harmadik fúrásnál olajtároló rétegre akadtak. A további kutató­fúrások részben széndioxid­gáz, részben olajtároló ré­teget tártak fel. Az olajtermelés a múltév tavaszán kezdődött. Azóta még két kutat mélyítettek. A nagykőrösi határnak ezen a részén tehát jelenleg há­rom olajkút van, ebből ket­tő termel és számottevő ola­jat ad. A napokban ennél is gaz­dagabb olajrétegre bukkan­tak közel a városhoz, az úgynevezett Kálmán-hegyen. Az itt talált olaj kitermelé­se sokkal gazdaságosabb, énint a távolabbi határré­szen levő rétegé. A terme­lési próbák megkezdődtek, a próbafúrásokat is folytatják. Bíznak benne, hogy a to­vábbi fúrások jelentősen megnövelik a Kálmán-hegyi lelőhely olaj, valamint föld­gáz hozamát. Elkészült az első szovjet széles formátumú film A MOSZFILM . stúdióban elkészült az első szovjet szé­les formátumú film. A fil­met a normálisnál mintegy kétszerte nagyobb méretű filmszalagra vették fel. A széles formátumú film, ame­lyet a szovjet szakértők kí­sérleteztek ki, az operatőr számára nagyobb lehetősé­geket nyújt, mint a széles­vászon: arányaiban is ha­sonló a normálfilm arányai­hoz, egy-egy felvételnél azonban a felvevőgép ob­jcktívje jóval nagyobb te­ret foghat be. A széles for­mátumú filmet harminc méter hosszúságú vetítővá­szonra is lehet vetíteni. Az első széles formátumú film címe: »Langoló évek krónikája*, F

Next

/
Oldalképek
Tartalom