Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

Osd törtök, 1. november S. 2 November jtatfUf | VIM. TAPASZTALNI, TANULNI becserélni a lejárt személyi igazolványokat A városi rendőrkapitányság felhívja mindazokat, akiknek a személyi igazolványuk az 1960. évben lejárt, és a személyi igazolvány kicseréléséhez szükséges kérdőívet eddig még nem töltötték ki, a kérdőívet ezentúl a lakhely szerint illetékes rendőrőrsön vegyék át és azt ugyanott, kitöltve adják le. Az ez évben lejárt személyi igazolványokat 1960. november 30-ig kell becserélni. A határidőt be nem tartó személyekkel szemben a rendőrkapitányság szabálysértési eljárást indít. Azok az állampolgárok, akik 1944-ben születtek és személyi igazolvánnyal ellátva még nincsenek, a szegedi lakosok a városi rendőrkapitányságon, a járási lakosok pedig lakhelyük szerint illetékes rendőrőrsön jelenjenek meg. Vigyék ma.gukkal születési anyakönyvi kivonatukat, két darab személyi igazolvány-képet, állandó lakásbejelentőt kitöltve es 10 forintos okmánybélyeget. Milyen hasznot hajtanak a külföldi tanulmányutak? } Alapkő helyett... Stn/éketéó U-tdied Mtuánta, „A tudományokban erő van s hatalom . . ." \la 130 esztendeje halt •* meg Szegeden Vedres István, a régi és derék emlékezetű "hites és esküdt földmérész«, reformkorszakunk kimagasló tervezője és építésze, aki nagyszabású tervei között élte át korát s munkásságával időben is két nagy kortársaTessedik Sámuel és Széchenyi István közé iktatható, akik mérföldjelző kövei'voltak a haladó magyarságnak, A véletlen néha'következetességet hordoz magában, mint most is, hogy ugyanazon évben, említettek országra szóló ünneplése mellett — bár csak helyi viszonylatban — az emlékezésből Vedres Istvánnak is jut. . . Életéről és működéséről alapvető pontossággal Farkas Lászlónak, az egykori Dugonics Társaság lelkes tagjának munkájából értesülhetünk. Itt most nehéz lenne dióhéjban méltatni Vedres érdemeit. 1765. szeptember 22-én született Szegeden. 16 éves korában Pestre ment, négy év alatt kitűnő eredménnyel vizsgázott a főiskolai felsőbb mennyiségtanból. két év múlva pedig oklevelet nyert a »practiea geometria«-ból. Ezzel a képesítéssel Pesten és Pozsonyban sokra vihette volna, de szülőföldje iránt érzett szeretete visszahozta o. sivány homok és a szikesek világába, ahol nagyobb szükség volt rá: eltüntetni a török pusztítás nyomait, helyrehozni egy, a kassárnyákból magtárakat, a búzaföldekből csataterekét csináló század nemtörődömségét — ez volt élethivatása. Praktikus érvekkel felrázni a kor közönyét, küzdeni a német bürokrácia ellen, ápolni a haza szeretetét, törni az évszázados magyar ugart — mindmegannyi sámsoni munka s erőfeszítés városunk lánglelkű fia részére. Elődje. Tessedik a népnevelés híve, Széchenyi a kiművelt emberfőkben látja a felemelkedést. Vedres a tudományoktól. elsősorban a mérnöki tudományoktól várja, korát messze megelőző látnoki erővel az elkövetkező — napjainkban alakuló — kor gazdasági győzelmét. Úttörő volt a legjavából. Fásítás, ármentesítés, csatornázás ... éz volt az ő »szentháromsága«. Nem volt kimagasló tudósa, vagy utazó világfia korának, csak szorgalmas munkása. Csecsemőfák, hajókázható csatornák, hidak építése, árvédelmi töltések készítése, maimok, épületek, Tisza-párti mintaguzdaságok, angol és olasz kefeskedelmi és gazdasági példák lebegtek mindig szeme előtt. Emellett új növényeket honosított, lakosokat telepített, jobbágyoknak nyújtott segítséget, új helységet alapított, a róla elnevezett Vedresházát. Korszerű mezőgazdasági gépekről, »gabónaszóró masinádról, gőzerővel működő kutakról és »selyem matéria fa'óriká-i-ról álmodozott. Közben szüntelen tanácsokat adott s memorandumokat szerkesztett, A széles hazában a Duna —Tisza-csatorna gondolata tette ismertté nevét. Ö vetette fel elsőnek egy téli hajókikötő tervét is, amely csak korunkban valósult meg Újpesten. Polihisztora völt korának. Ismert volt, mint könyv- és régiséggyűjtő. író és nagyszilül maecenas. Festett, rajzolt. maga illusztrálta könyveit. Érdeklődése kiterjedt a művelődéstörténet csaknem minden ágúra, Feljegyezték róla. hogy maga tervezte az akkori színház függönyét s többször felkérték neves festők munkáinak ellenőrzésére is. ff i győzné elsorolni alkotásait, méltatni sokoldalú tevékenységét, melyről a helyi levéltárban elfekvő, százakra menő akták tanúskodhatnának... Élete utolsó éveiben csupán Széchenyi "Hitele-ének megjelenését érhette meg. Há most, csak egy néhány órára közöttünk megjelenhetne s végignézhetné az "Építő Szeged« kiállítást, ugyancsak elcsodálkozva a látottakon, amiről ő és Széchenyi nem is álmodhattak, milyen gazdasági megújhodásra leépes a nép, ha végré kezébe veszi sorsát,.. . Munkája mégsem hiabavatő. Élete: férfimunka, volt! Szeged Széchenyijének sokkal vagyunk adósa. Az eltelt 130 év alatt sokat emlegették s idézték nevet. Születésének közelgő hatszázadik évfordulójára hirdesse végre méltó emlékmű nagyságét. Dr. Csongor Győző Közérdekű kérdések Egyre többen és többen in- Melyek voltak ezek a ta- zetőt, különösen foglalkoztatíulnak Szegedről is világot pasztalatok? • tott a szervezettség kérdése, látni, és ezeknek az utazá- _ Nagyon érdekes meg- Az NDK-ban úgy riiégy soknak csak egy része szol- figyelésem volt a Moszkva minden, mintha óramű vegál ja az üdülést, szórakozást, környékén meglátogatott zérelné. Percnyi pontosságmás részük többre hivatott, „égy gyárban, hogy az üzem- Jjal érkeznek a blokkokát A külföldi tanulmányút a épületek régiek — némelyik szállító tehergépkocsik, foszakember számára felbecsül- a századforduló táján épül- lyik a munka. A nagyblokk hetetlen értéket jelent, mert hetett —, de a géppark va- nálunk még csak a jövő épírnás hallani vagy olvasni va- dónatúj. A cserét, a szovjet tésí anyaga, éppen ezért naíamiről, s megint más látni, szakemberek a technológiai gyon Örülök annak, hogy tapasztalni., tanulni- folyamat végén kezdték meg, már előre gyűjthettem tamivel itt érhető el a textil- pasztalatot vele kapcsolattgy ev tavlatabol iparban a legnagyobb mun- ban. Lassacskán már egy esz- kaefőmegtakarítás. Ezek sze- Mi lesz az újabb külföldi tendeje annak, hogy Bérezi riní a kiszerelő gépek mind tanulmányút célja? István, a Szegedi Kentíerfo- ujak-, a ^fonógépeknek ^ _ Lengyelországban és nógyór főtechnológusa há- 11 í?Ie> a, ge" Csehszlovákiában is főromhetes tanulmányúton járt Spp a kor^rú építési a Szovjetunióban, de az él- tol°kban szmte nmes u uj . ményeket, a tapasztalatokat Sep. Ez nagyon szellemes és technológiákat tanulmanyoznemhogy elfelejtette volna Sazdasagos módszer, véle- zuk. Tehát mire ismét hazainkáW tovább értek benne! ményem szerint nekünk is térek már három szocialishogy alkalomadtán munká- hasonlóképpen kell majd esi- u ors^g építkezéseinek ját segítsék hasznot hajtsa- módszereit és építőanyagait nak az egesz üzem szamara. A tanulmanyut egyik leg- f . - Tulajdonképpen arra nápebő eiményét a moszk- fogom xsmerni. ,. Vai Rostipari Kutató Inteszolgalt utunk - mondja -, zetben te4t lát0gatás jelen- A külföldi utak tapasztala-. hogy felmérjük a gépvásár- tette Bérezi elvtárs szarná- tai mindig hasznosak. Még lásl lehetőségeket, megtud- ra. akkor is, ha a tanultakat juk, hogy milyen szovjet _ Amit ott láttunk az nem lehct azan ny°mban rostipari gépeket alkalmaz- felülmúlt minden Várakoztat, aprópénzre Váltani*, alkalhatna a magyar rostipar, s Betekinthettünk egy kicsit a mázni a gyakorlatban. Szaktokeppen Kendergyarainx. A rostipar jövőjébe, hiszen a embereink látókörének bőSzegedi Kenderfonogyari ge- Szovjetunió ezen a téren is vülésé a szerzett összehapi rekonstrukcióját mar nem legjobbak között foglal he- ! osszena lehet sokáig halasztgatni. fy*f<g^ me^eSÍnk sönlitósi ké™> « « i9t>l-ben kapunk is néhány Ginstui"* professzorra] az "meretek halmaza elobbúj fonó- valamint előkés*!- irtéze. igazgatójánál aki az utóbb feltétlenül kámatozik. tógépet A tanulmányát ta- óta már járt Magyarországon pasztalatait ezután tudom ^ eljött Sífegedré, a Kenmajd csak igazan felhasznál- derfonógyárbá is. NI. — 1 ' Két utazás között Két külföldi út között találkoztunk Mucsi Lajossal, a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetőjével- Még csak néhány napja érkezett vissza a Német Demokratikus Köztársaságból, ahol egy ötven tagú építőipari dolgozókból álló deleyációvál járt (együtt a vállalát másik négy építésvezetőjével), s máris csomagol a csehszlovákiai és lengyelországi körutazásra, melyet az Építésügyi Minisztérium rendez. — A kelet-németországi utazás emlékei még nagyon frissek bennem, ezért nehéz volna hirtelenjében kiválasztani azokat a tapasztalatókat, melyek a legfontosabbak. Élelemben először jártam külföldön — vallja a fiatal mérnök —, s igyekeztem mindent tüzetesen megfigyelni, j ázt is, ami a szakmával kapcsolatos, azt is, ami nem. Merre jártak? — Voltunk Berlinben, ahol a műemléképületek -gondozását, a foghíjbeépítéséket és az újfajta, nagyblokkos építkezéséket tanulmányoztuk. Drezdában nagyjából ugyanezt láttuk. Jártunk ezenkívül Potsdamban, Königsteinben, ^alamint Meisenben is, a porcelánműveknéi. — Az NDK-ban is nagyon sok gondot fordítanak a műemlékvédelemre, s módszereik hasonlatosak a mieinkkel. A foghíjbeépítésekkel kapcsolatban elmondhatom, hogy szintén hagyományos építőanyagokkal végzik, s mivel Szegeden is sokat foglalkozunk ezzel a kérdéssel, ezért hangsúlyozom, hogy nincs szégyenkezni 'valónk. Bár a német konyhák már mind beépített bútorral készülnek, s a műanyagokat is jobban felhasználják, mint mi, az épületek homlokzatának szépsége, az esztétika és a minőség gyengébb, mint Szegeden. Mucsi Lajos a város legnágyöbb építkezésének. a megyei tanács- és pártház építkezésének vezetője. Látott valami hasonlót odakinn? — Sajnos nem, pedig nagyon kerestem. Középületépítkezéssel nem találkoztunk az egész út folyamán. De láttuk a nagypaneles lakótelepekét. Ném győztünk csodálkozni például azon, hogy egy 40 méteres épület szintjét hét ember egyetlen hét alatt építi fel, illetve szereli össze. Mert ez a munka már szerelés. Mint építésiéPolitechnikai oktatást vezettek be a Zeneművészeti Szakiskolában A Zeneművészeti Szakiskola körzetéhez tartozó zeneiskolákban évek óta folytatott szakfelügyelői látogatások tapasztalatai azt bizonyították, hogy a fafúvós hangszereken a legkisebb hiba esetén a növendékek sokszor hetekig nem tudják hangszerüket használni, mert nincs aki megjavítsa. Ilyenformán a tanítás menete meg-megakadt. Ez az észrevétel adta azt a gondolatot, hogy a Zeneművészeti Szakiskola tantervében helyet kell biztosítani olyan természetű politechnikai oktatás bevezetésének, amely módot ad a növendékeknek, elsősorban a tanárképzősöknek arra, hogy a fafúvós hangszereken a kisebb javítások technikáját elsajátítsák. Ilyenformán a szakiskolából kikerülő fiatal fúvós tanárok vidéki zeneiskolákban, ahol nincs megfelelő hangszer javító ipar, iparos, a felmerülő kisebb hibákat meg tudják javítani, s ezáltal biztosítani tudják az oktatás menetének zavartalanságát. A Zeneművészeti Szakiskola erre figyelemmel levő tantervét a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyta, s az országban először kísérletképpen az 1960/61-es tanévben már be is vezették a politechnikai oktatást. Ennek keretében a növendékek megismerkednek a fafúvós hangszerek párnázásával, parafázásával, rugózásával, a nád készítéssel és a kisebb hibák kijavításával. A gyakorlati órákon saiát magok végeznek majd ilyen munkákat Ennek a kezdeményezésnek —amelynek vezetője Deák József tanár, a szakiskola fúvótanári munkaközösségének vezetője —, komoly gyakorlati értéke van, s minden bizonnyal eredményes munkálkodás lesz a gyümölcse. Diákotthonokból kollégium Kél szegedi diákotthont — a MÁV Vasútforgalmi Technikumát és a Majakovszkij általános és közgazdasági leány-diákotthont — avatnak a héten ünnepélyes keretek közt kollégiummá. A MÁV Vasűtforgalmi Technikum diákotthonát pénteken délután 4 órai kezdettel tartandó ünnepi aktuson nyilvánítják kollégiummá, a Majakovszkij leány-diákotthont pedig vasárnap délelőtt lt órakor a Zenekonzervatórium nagytermében tartandó ünnepségen. Lehet-e asztalt lefoglalni az éttermekben? Koltai Ernő Tábor utcai lakos szerkesztőségünkhöz küldött levelében panaszolta, hogy a Búbos Élteremben este 6 órakor nem voltak hajlandók vacsorával kiszolgálni. E napon fél 9-től műsoros estet hirdettek az étteremben s már este 6 órakor »foglalt« felírással jelöltek meg több asztalt. A panaszos kijelentette a pincérnek, hogy nem kíván a műsoros estig maradni, tehát nem akadályozza meg a korábban jelentkezett vendég helyfoglalását. Ennek ellenére nem teljesítették kérését. Mivel más hasonló kérdések is elhangzottak áz asztalfoglalások rendjére vonatkozóan, ebben az ügyben felkerestük Szilágyi Józsefet, a Szegedi Szálloda és Vendéglátó Vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjét, aki a következő felvilágosítást adta: — Régi gyakorlat már a vendéglátó iparban ,hogy különböző rendezvények, társas vacsorák, s egyéb összejövetelek céljára a vendégek valamelyik étteremben egy vagy több asztult lefoglalnak. Vállalatunk dolgozói e méltányos kérést éppen a vendégekkel szembeni udvariasság és azok kényelme érdekében a lehetőség szerint teljesítik is. Nem akkor követett el tehát hibát a felszolgáló, amikor asztalokat biztosított a jelentkező vendégeknek, hanem akkor, amikor egy fél 9-re meghirdetett műsoros estet megelőzően mar 6 órakor nem engedte át a lefoglalt asztalt főleg olyan vendégnek, alti még azt a szándékát is bejelentette, hogy nem akar sokáig időzni az étteremben. Ezek káros megnyilatkozások és fel is hívjuk alkalmazottaink figyelmét a mindenkori helyes eljárásra. , Famotszés helyett fairtás Fodortelepen A levél — panaszoslevé!. Feladók a fodortelepi Tölgyes utca lakói. Címzett: a DÁV. S a panasz a kövétkéző: Az elmúlt hetekben különféle javítási és szerelési munkákat végeztek a DÁV szerelői Fodortelepen. Ez rendben is van. Hiszen jön a tél, aijáely a villamos vezetékeket is. alaposan próbára szokta tenni, nemcsak az erhbereket. Az is rendben volna, hogy vigyázni kell, nehogy hozzáérjenek a magasra növő fák ágai a mellettük húzódó villamos vezetékekhez, hiszen több esetben okozott már halálos szerencsétlenséget a villamos vezetéket földelő élőfa. Többek között éppen Fodortelepen történt nem is túlságosan rég egy ilyen szerencsétlenség. A baj ott kezdődött, hogy a javítómunkára kiküldött szerelők egyszerre fölcsaptak kertésznek is, mivelhogy nekiláttak a fák megmetszésének. Az önkéntes kertészmunkának aztán meg is lett az erédménye. S ezért már jogosan panaszkodnak a Tölgyes utcán lakók. Fametszés helyett ugyanis valóságos fairtást végeztek a DÁV szerelói. Tóth Ferenc gömbakácainak például kivágták a középső ágait. Csak a szélső néhány ág meredezik az ég felé. Gál Pali bácsi fái ugyanígy jártak. S így járt a Tölgyes utcán kívül a Lomnici utcában lakók egy része is. Mért bízzák a fák megmetszését hozzá nem értő villanyszerelőkre? — tették föl a kérdést a fodorteleplek. A kérdést mi is föltesszük a DÁV-nak, kiegészítve azzal, hogy tudomásunk szerint a DÁV nem is illetékes a fák megmetszésének elvégzésére. Ezt a kerületi tanács építési és közlekedési osztálya szokta elvégeztetni a Kertészeti Vállalattal, amellyel szerződést is kötnek évről évre rendszeresen özekre a munkákra. Az igaz, hogy a Kertészeti Vállalat bizony néha eléggé megkésik ezzel a munkával. Dehát miért ne végezhetnék el a lakók a fák metszését? Hiszen ők ültették, ők is gondozzák ezeket a fákat. — Mi szívesen megmetszenénk a fákat — mondták a Tölgyes utca lakói keseregve — csakhát a tanács nem ad erre engedélyt. Hogy miért nem, most nem kutatjuk. Biztosan megvan ennek is az oka. Csupán arra szeretnénk kérni a II. kerületi tanácsot, ha már a lakosságnak nem engedélyezi a fák metszését, óvja meg azokat a hozzá nem értő kezek ügybuzgalmától is. Gazdag olajréfegre bukkanlak Nagykőrös határában Nagykőrös határában körülbelül három évvel ezelőtt kezdtek kőolaj után kutatni. Már a harmadik fúrásnál olajtároló rétegre akadtak. A további kutatófúrások részben széndioxidgáz, részben olajtároló réteget tártak fel. Az olajtermelés a múltév tavaszán kezdődött. Azóta még két kutat mélyítettek. A nagykőrösi határnak ezen a részén tehát jelenleg három olajkút van, ebből kettő termel és számottevő olajat ad. A napokban ennél is gazdagabb olajrétegre bukkantak közel a városhoz, az úgynevezett Kálmán-hegyen. Az itt talált olaj kitermelése sokkal gazdaságosabb, énint a távolabbi határrészen levő rétegé. A termelési próbák megkezdődtek, a próbafúrásokat is folytatják. Bíznak benne, hogy a további fúrások jelentősen megnövelik a Kálmán-hegyi lelőhely olaj, valamint földgáz hozamát. Elkészült az első szovjet széles formátumú film A MOSZFILM . stúdióban elkészült az első szovjet széles formátumú film. A filmet a normálisnál mintegy kétszerte nagyobb méretű filmszalagra vették fel. A széles formátumú film, amelyet a szovjet szakértők kísérleteztek ki, az operatőr számára nagyobb lehetőségeket nyújt, mint a szélesvászon: arányaiban is hasonló a normálfilm arányaihoz, egy-egy felvételnél azonban a felvevőgép objcktívje jóval nagyobb teret foghat be. A széles formátumú filmet harminc méter hosszúságú vetítővászonra is lehet vetíteni. Az első széles formátumú film címe: »Langoló évek krónikája*, F