Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

3 CfsffCSrfSlt. 1966. november 84. Megkezdődött e magyar belgyógyászok négynapos kongresszusa Szerdán a Magyar Tudományos Akadémián négynapos belgyógyász-kongresszus kezdődött, több száz magyar és félszáznál több külföldi belgyógyász részvételével. A megnyitó ülésen megjelent dr. Doleschal Frigyes egészségügyi miniszter. Gömöri Pál akadémiai levelező tag, a budapesti 2. számú Belgyógyászati Klinika igazgatója, a kongresszus elnöke, megnyitójában rámutatott, hogy a magyar belgyógyászok idei kongresszusának témája a vesemegbetegedéseik kérdése. A délelőtti program központi kérdése a veseeredetű magas vérnyomás volt. Délelőtt több előadás hangzott el, amelyekben vendégek és magyar belgyógyászok beszámoltak klinikai megfigyeléseikről, a különböző vizsgálati módszerekkel végzett kutatásaikról. A kongresszus részvevői a szünetben nagy tetszéssel tekintették meg a tanácskozó terem előtt elhelyezett gyógyszerkiállítást, amelyben a magyar gyógyszergyárak mutatták be legkorszerűbb termékeiket, valamint az Akadémiai Könyvesbolt által rendezett könyvkiállítást, amelyre 22' külföldi kiadó küldte el az orvosi szakirodalom java termését. Délután a szervezet víz- és sóháztartásának zavarairól hangzott el több előadás. Kerpel-Frónius ödön akadémiai levelező tag azokról a megfigyelésekről számolt be, amelyeket munkatársaival a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáján a kálium-, illetőleg nátriumhiány által okozott vesemegbetegedésekre vonatkozóan végzett. A továbbiakban lengyel, csehszlovák, bolgár és magyar előadók foglalkoztak a különböző gyógyszereknek a hatásával, elsősorban azzal, hogy a mesterségesen előállított mellékvese-kéreghormonok hogyan befolyásolják a vese működését. A kongresszus csütörtökön folytatja munkáját. KGST-ajánlások I kohászati iparunknak A KGST vaskohászati ál landó bizottságának szekciói és azok munkacsoportjai a magyar kohászati üzemek munkájának alapos tanulmányozása alapján számos új módszer bevezetését ajánlották a termelékenység, a gazdaságosság és a minőség további javítására. Ezeket az ajánlásokat iparunk gyümölcsöztetni kívánja, ezért a javaslatokat a Kohó- és Gépipari Minisztérium vaskohászati igazgatósága felveszi második ötéves tervébe. Magyar—bo Igár kulturális tárgyalások Kedden délelőtt Szófiában megkezdődtek a magyar— bolgár kulturális egyezmény 1961-es évi munkatervének tárgyalásai. A két küldöttség kulturális csere és együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit is megvitatja. n zárszámadás és az új esztendő előtt A 3004/3-as rendelet adta lehetőségekről, az űj termelési tervek készítéséről tanácskoztak a szegedi jávás tsz einek elnökei A szegedi járás termelőszövetkezeteinek elnökei szerdán délelőtt értekezletre gyűltek össze a szegedi járási tanács székházában. Az értekezleten a zárszámadás előkészítéséről és az új gazdasági év termelési terveinek összeállításáról, valamint a 3004/3-as új kormányrendelet adta megnövekedett lehetőségekről tárgyaltak. A zárszámadás és a tervkészítés munkája december elsejével kezdődik a járás termelőszövetkezeteiben. legkésőbb február 28-ig minden közös gazdaságban közgyűléseken is meg kell erősíteni az idei gazdasági év termelési mérlegét és az új termelési terveket. A zavartalan munka érdekében minden tsz-ben munkabizottságokat alakítanak, melyekben a tsz elnöke, a főkönyvelő, a brigádvezető, s a tervezésben jártas szövetkezeti gazdák vesznek részt. A következő hetekben — s ez szorosan kapcsolódik a zárszámadás munkájához — minden tsz-ben felmérik a meglévő takarmánykészl eteket, s megállapítják a pontos szükségletet is. A tervkészítéshez pedig járási körzetenként ülnek össze a szövetkezetek vezetői, s ezeken a körzeti évtekezleteken ismertetik a járás termelési keretszámait, hogy a lehetőségekhez mérten milyen növényféleségekből, mennyit kell termelni 1961-ben a szövetkezeti gazdaságokban. Az értekezlet második napirendi pontjaként a 3004/3as új kormányhatározat ismertetése szerepelt, s tárgyaltak azokról a lehetőségekről, melyeket ez a határozat biztosít a mezőgazdaság termelésének további fellendülése érdekében. Török István, a mezőgazdasági osztály vezetője elmondotta, hogy az idén az őszi telepítéseken túlmenően további 130 kataszteri hold szőlőt, 105 hold kajszibarackot, s mintegy 20 hold bogyós gyümölcsfélét ültetnek el a tél és a tavasz kezdetén a szegedi járás meglévő szövetkezeteiben. A 3004/3-as rendelet különösen kedvező feltételeket biztosít a mi vidékünkön a kajszibarack termesztésére. Ebből a gyümölcsfajtából egyre nagyobb kereslet mutatkozik a belföldi és a nemzetközi piacokon is. Érdemes tehát telepíteni. A kérdéssel kapcsolatban felszólalt többek között Tóth Mihály, a rúzsai Aranykalász Tsz elnöke is, aki elmondotta: a tél idején 50 hold új szőlőt és 20 hold almát telepítenek az Aranykalász Tsz gazdái. Gépeket is gyártanak a kenderfonóbanI ...IÜLRÉULLTWR".'1."." JG|| ; Az utóbbi hónapokban saját céljaikra több kenderipari gépet készítettek a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói. Más vállalatoktól is kaptak már megrendelést, sőt egy külkereskedelmi vállalat képviselőjének tájékoztatója szerint érdeklődnek a szegedi kenderipari gépek iránt külföldön is. Képünkön Ungi István mester vezetésével Fábián Béla, a szakma ifjú mestere. Boros Sándor és Szalma Sándor, az egyik tekercsképzö gép összeszerelésén dolgoznak. » Ezek a telepítések már korábban is szerepeltek ter\ ükben, most azonban élve a még kedvezőbb lehetőségekkel, tíz hold kajszibarackot is el akarnak ültetni. Négyökrű Antal, a rúzsai Napsugár Tsz elnöke is elmondotta, hogy most az új rendelkezés ismeretében további hat kataszteri holddal akarják növelni tervezett gyümölcstelepítésüket. Téli telepítési tervükben egyébként csak őszibarackból 50 kataszteri hold szerepel, s 20 hold almafélét is akarnak ültetni. A sándorfalvi és röszkei tsz-ekben nagyobb mennyiségű földieper telepítésén gondolkodnak most, bár korábban ez sem szerepelt új esztendei terveikben. Érthető ez a növekvő beruházási és telepítési kedv, hiszen a 3004/3-as rendelet értelmében az állam az össztelepítési költségek 50—80 százalékát téríti meg, elengedett hitel formájában a szövetkezeteknek. Az új rendelet a korábbi 3004-es rendeletekhez képiest még jelentősebb segítséget nyújt az öntözött területek növeléséhez is. A tiszaszigeti Lenin Termelőszövetkezetben 200 kataszteri hold területet tesznek öntözhetővé 1961 tavaszáig. A nagy összegű öntözéssel kapcsolatos beruházások nagyobb részét a 3004/3-as rendelet alapján — mint Kocsis János elnök elmondotta — az állam vállalja magára. A deszki Kossuth Tsz-ben a jövő tavaszon 200 kataszteri hold szikes területet hasznosítanak, rendkívül kedvező beruházási feltételekkel a Maros partján. A Kossuth Tsz mezőgazdasági termelésre csaknem teljesen alkalmatlan területeinek nagyobb részén új halastó létesül. A 3004 '3-as rendelet hozzásegíti a szövetkezeti gazdákat a nagy tömegű sertés- és szarvasmarha-hizlalás feltételeinek megteremtéséhez is. Mint Török István osztályvezető beszámolt erről, 1951 első felében a saját kocaállományuk szaporulata mellé még 2800 hizlalni való süldőt ad az állam, kedvezményes hitelfeltételekkel a járás most meglévő 50 termelőszövetkezete részére. Ez a keretszám azonban még tovább növelhető, ha a szövetkezeti gazdaságok még új év előtt nagyobb mennyiségű hizlalni való sertést vesznek út. A takarmány nem okozhat különösebb gondot, mert mázsánként 215 forintos áron morzsolt kukoricát is kaphatnak a tsz-ek a hizlaláshoz. A rendelet alapján hasonlóképpen nagyobb mértékben juttat az állam a tsz-ek részére hizlalni való marhákat, ezenkívül tenvészüszőket is. Az egyetemek és az élet kapcsolatának megvalósítása intenzív munkát követel Dr. Antalffy György, a Tudományegyetem rektorának nyilatkozata Több mint két hónapja folynak már a viták az oktatási rendszerünk továbbfejlesztését célzó irányelvekkel kapcsolatban. A vitában hallatták hangjukat a Szegedi Tudományegyetem professzorai, oktatószemélyzetének tagjai is. Mindhárom karon részletesen megvitatták az irányelveknek az egyetemmel kapcsolatos részeit és sok hasznos megjegyzés, javaslat hangzott el. E viták után kértük meg dr. Antalffy György elvtársat, hogy foglalja össze az eddig lezajlott viták elméleti és gyakorlati tanulságait. — Igen megfontolt és felelősségteljes munkát kíván az oktatás átszervezése a tudományegyetemen. A tudományegyetem és az élet szoros kapcsolata elvének megvalósítása és az arra irányuló erőfeszítés* hogy megjavítsa a legmagasabb képzettséggel rendelkező szakemberek előkészítését a népgazdaság és a kultúra valamennyi ágazata számára, intenzív munkát követel; olyan munkát, amelyben az állami vezetés munkatársaival és a karok vezetőségével együtt részt kell venni az egész oktatói kollektívának és a hallgatóknak, a párt- és a tömegszervezetek segítségét igénybevéve. — Egyetemünkön ennek megfelelően mindhárom karon, valamint az egyetemhez tartozó Ságvári Endre gyakorló általános iskolában és gimnáziumban megvitatták a felsőoktatás reformjához kiadott irányelveket. A tudományegyetem mindhárom karán reformbizottságot szerveztek, amely az irányelvekkel kapcsolatos teendőket felmérte és elkészítette a kari ütemtervet, összegezi az egyes szakbizottságok, illetve tanszékek javaslatait és azokat a karok elé terjeszti. Az irányelvek megvitatásában a karok valamennyi oktatójának alkalma volt arra, hogy nézetét kifejtse. Ezeken a vitaüléseken nemcsak az irányelvekhez és az irányelvek szövegezéséhez fűződő megjegyzések! hangzottak el, hanem a karnak a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos elgondolásai, valamint a bevezetendő kísérletekre vonatkozó javaslatok is — mondotta a be" vezetőben a Tudományegyetem rektora. Hogyan hozhatjuk közelebb a tanárképzést az élethez, a gyakorlathoz? •— Professzoraink és oktatóink túlnyomó többsége már az elmúlt tanévben egyre jobban felismerte, hogy a tanárjelölt hallgatók oktatásában a tanárképzés szempontjait és a középiskola igényeit döntő súllyal kell igénybe venni. Igy vált lehetségessé, hogy mindkét tanárszakos tanárokat képző karunk egyöntetűen javasolta, hogy az V. éves tanárjelöltek számára az egyetemen tartandó összes tanrendi órák száma együttesen legfeljebb 12 óra legyen, ami lényeges csökkentést jelent az eredeti tantervhez képiest. A tantervek megváltoztatásával kapcsolatos ismert nehézségek érthetővé teszik, hogy az említett arányú lecsökkentést a Természettudományi Kar V. éves tanárjelöltjeinél még nem lehetett megvalósítani. — A másik igen fontos eredménye volt az irányelvek vitájának, hogy mindhárom karon felismerték annak fontosságát, mely hallgatóinkat közvetlen kapcsolatba hozza a gyakorlati élettel. Ennek legcélravezetőbb módjait sokoldalú kísérletek útján tárjuk fel. Mindhárom karon folytatnak ilyen irányú kísérleteket. — Az Állam- és Jogtudományi Karon a hallgatók bíróságnál, ügyészségnél, tanácsszerveknél és más közigazgatási szerveknél folytatnak gyakorlatot. A Bölcsészettudományi Karon a nyáron több hallgató vett részt vidéki városi kultúrotthonok munkájában és nyert betekintést népművelési munkába. Már tavaly elkezdtük, az idén piedig jelentősen megnagyobbított keretben folytatjuk haligatóink bekapcsolását az általános iskolai úttörő- és a középiskolai KISZ-munkába. Egyetemi könyvtárunk vállalta, hogy bizonyos számú önként jelentkező hallgatót kiképiez falusi könyvtárak kezelésére. A Természettudományi Karon javaslatot tettek a komplex terepigyakorlatokra, továbbá a matematika—fizika és a kémia—fizika szakos hallgatók szakmai üzemi gyakorlatára. A falusi iskolai gyakorlatok kísérletképpien történő bevezetésére vonatkozó javaslatot a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyta és az úttörő- és KISZ-munkával való intenzív megismerkedést, valamint a diákotthonok nevelési problémáival való behatóbb foglalkozást is engedélyezte. — Mit jelent a gyakorlatban az egyetemeken előadott tananyag korszerűsítése? — A gyakorlati élettel való kapcsolat megteremtésének célját szolgálták mind a Bölcsészettudományi, mind a Természettudományi karon megrendezett szakmai ankétok magyar nyelv, irodalomból és történelemből, valamint kémiából — volt tanítványaink bevonásával. Ezek a szakmai ankétok is bebizonyították, hogy az egyetemen előadott anyag a tanárszakos hallgatóknál nem mindenben alkalmazkodik a középiskolai kívánalmakhoz. Különösen megmutatkozik tanárképzésünk jelenlegi helyzetében a hallgatók pedagógiai és módszertani fogyatékossága. Épipién ezért piedagógiai képzésünket korszerűbbé és eredményesebbé kívánjuk tenni. A Neveléstudományi Tanszék ezt felismerte és már tett is ilyen irányú lépiéseket A Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karon a tantervmódosításra tett, illetve teendő javaslatok már a tananyag korszerűsítését szolgálják. A Művelödésüavi Minisztérium a Bölcsésztudományi Karon máris jóváhagyta a Germán Nyelvek és Irodalmak, Román Nyelvek és Irodalmak Tanszékén bevezetett kísérleteket. A Természettudományi Karon az átmeneti tantervek kialakításánál egyebek között az az elgondolás szolgált alapul, hogy a minden hallgató számára egyaránt kötelező anyagot a túlterhelés csökkentése érdekében mérsékelni kell és ezt a többség véleménye szerint meg is Jehet tenni a tudományos színvonalú képzés érdemi csorbítása nélkül, ha helyet biztosítunk megfelelő "kötelezően választható* speciálkollégiumok számára. A Művelődésügyi Minisztérium az átmeneti tantervet jóváhagyta. A tananyag korszerűsítésével függ össze a vizsgatematika. A vizsgatematikát itt is úgy kívánja összeállítani, hogy az a főkollégiumok és a speciálkollégiumok anyagát is magába foglalja bizonyos súlypontozás szerint. A tananyag korszerűsítéséhez tartozik a jegyzetek és tankönyvek megvizsgálása. Különös gondot kívánunk fordítani a világnézeti szempiontból helytelen jegyzetek kiküszöbölésére. A tananyag korszerűsítése csak úgy végezhető el, ha a reformbizottságok egységes szempxmtokat dolgoznak ki és figyelembe kell venni az illető tudományág helyét a tudományok rendszerében, legyenek fokozottan tekintettel az új eredményekre. A korszerűsítési javaslatokat feltétlenül hassa át a piedagógiai tudományok szempiontja, amelynek következetes érvényre juttatása esetén kiküszöbölődik az egy szakon belüli, vagy szakok közötti szűk látókörű sovinizmus. Hogyan lehet emelni az egyetemi levelező oktatás színvonalát? — A karokon elhangzott eddigi viták foglalkoztak a levelező oktatás problémáival is. A levelezők számára készítendő tanterveknek, programoknak, jegyzeteknek, tankönyveknek mindazokat a lényegbe vágó kérdéseket tárgyalniok kell, amiről a nappali tagozat hallgatóit előadásokon oktatják. A kötelező irodalom terjedelmének azonban kisebbnek kell lennie a nappiali hallgatók számára előírtnál. Az Allam- és Jogtudományi Karon konzultációs közpiontok felállítását javasolják, valamint folytatják a már az elmúlt esztendőben jól bevált — Szegeden és Szeged környékén lakó levelező hallgatók részére — hetenként kétszer 4—4 órában tartott esti foglalkozást. A Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karon a levelező oktatással kapcsolatban is sok javaslat hangzott el. Ilyen pl. hogy a megyei tanácsok művelődési osztályai nagyobb részt vállaljanak levelező oktatásban résztvevő pedagógusok megsegítéséből. Biztosítsák részükre a szabadságot és a konferenciákon való megjelenést. Tegyék kötelezővé, hogy a lehetőséghez képiest tanítsa választott szaktárgyát. A szakfelügyelők rendszeresen ellenőrizzék és lássák el tanáccsal a levelező oktatásban résztvevő piedagógusokat. A levelező oktatás reformjával kapcsolatos javaslatokat különben az egyetemi tanács is tárgyalni fogja. — A vizsgáztatás jelenlegi rendszerével kapcsolatban hangzottak-e el megjegyzések, javaslatok? — Igen. A Természettudományi Karon a matematikai, fizikai, kémiai, a biológiai, a földrajzi szakcsoportok javaslatai csökkentették a szigorlati tételek — főleg a lexikális vonatkozású és a talán túlságosan speciális jellegű tételek — számát. Bizonyos összevonásokat eszközöltek, "fedéseket- küszöböltek ki és figyelembe vették a tananyag korszerűsítésének szempontjait is. A módosított szigorlati követelmények elfogadása a reform célkitűzéseinek megfelelő fejlődést jelentenek a régi követelményekkel szemben. Elfogadták a reformbizottság által előterjesztett azon javaslatot, mely szerint az államvizsgán a szakdolgozat problémáinak megbeszélése az eddigi tervezett fél óra helyett csak kb. 1/4 órát vegyen igénybe, a fennmaradó időt a szakdidaktikai vizsgák idejéhez kellene csatolni, hogy a vizsgáztató szakdidaktikusnak ideje legyen a gimnázium és a középiskolai tantervben feltüntetett anyag ismeretét is számon kérnie. Tehát az államvizsga a TTK-n következőképpien alakulna: 15—20 pierc szakdolgozat tárgyköréből, 15—20 pierc a két szaktárgya szakdidaktikájából és egyúttal számot adna a gimnázium és általános iskolai tantervek anyagának ismeretéről, 15 —20 pierc általános pedagógiát. Az államvizsga filozófiai részének ideje változatlan maradna. Mind a Bölcsészettudományi, mind a Természettudományi Karon foglalkoztak a szakdolgozatok kérdésével is. — A reformtervvel foglalkozott az egyetemi KISZ-bizottság is. Mindhárom kar KISZ-szervezete összegyűjtötte a reformmal kapcsolatos problémákat és átadta a kari reformbizottságnak, amelyek a reformmal kapcsolatos további munkák során ezeket fel is tudják használni — mondotta végezetül, nyilatkozatának befejező részében dr. Antalffy György elvtárs.