Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-23 / 276. szám

3 Szerda, 1960. november 23. Elkészültek a szegedi alkotóház tervei Nagyarányú társadalmi összefogásra van szükség Évek óta egyre sürgetőbb kásőrség állandó helyiségprobléma a szegedi képző- hiánnyal bajlódó zenekara, művészek műteremhiánya, megfelelő tanulmányi felamin nem segített a Tábor utcában berendezett, s azóta már igencsak szűknek bizonyult kollektív műterem sem. Ezért vetette föl a Hazafias Népfront kulturális bizottsága egy képzőművészeti alkotóház létesítésének gondolatát. Az ötlet helyesléssel találkozott a városi tanács művelődés^ osztályán, valamint a szegedi képzőművészek körében is és már az elmúlt évben sikerült alkalmas helyet találni az alkotóház felépítésére. Az építkezés megindulása nemcsak az alkalmas telek megtalálásán múlott. Mindenekelőtt a kellő beruházás hiánya akadályozta mostanáig, s akadályozza jelenleg is a munka megindulását. Az alkotóház 1 millió 600 ezer forintba kerül előzetes számítások szerint. Ebből az összegből mostanáig csak mintegy 3—400 ezer forintot sikerült előteremteni. A Művelődésügyi Minisztérium ugyan az év elején még határozott ígéretet tett arra, hogy a központi hitelkeretből biztosit 500 ezer forintot a szegedi alkotóház felépítéséhez Szeged város tanácsa számára, azonban a minisztérium pénzügyi osztálya legutóbbi leiratában közölte, hogy ebben az évben a hitelkeret kimerülése miatt már nem tudja az ígért 500 ezer forintot folyósítani, csak a jövő év elején. Ennek ellenére az alkotóház építkezése megindulhatott volna még ebben az évben, ha a Csongrád megyei Építőipari Vállalat hajlandó lett volna nagyobb összegű építkezés megkezdését elvállalni. A vállalat azonban csak 100 ezer forint erejéig tudott igenlően nyilatkozni, viszont Budapesten az Országos Tervhivatalban lezajlott ellenőrzés eredményeként közölték, hogy a beruházások áthúzódó jellegének szigorítása miatt nem biztosithatják ezt a 100 ezer forintot sem. Így áll jelenleg a szegedi alkotóház. Szeged képzőművészete jövendő otthonának helyzete. Ez a helyzet jelenleg nem biztat különlegesen jó kilátásokkal, azonban nem jelenti, nem jelentheti azt sem, hogy az alkotóház ügye lekerül a napirendről, s eltűnik, elveszik az elintézetlen ügyek poros útvesztőjében. Minden eddiginél nagyobb társadalmi összefogásra, együttműködésre van szükség, ha valóban meg akarjuk valósítani ezt a nagyon szép és nagyon időszerű célkitűzést. Az új alkotóházban a szegedi képzőművészek mellett otthonra lelne a muntételeket biztosítana ez az alkotóház a Tömörkény Gimnáziumban induló iparművészeti tagozat hallgatóinak gyakorlati feladataik elvégzéséhez, s ugyanakkor a városi zeneiskola további fejlődését sem akadályozná a helyiséghiány a Tábor utcában. Az alkotóházra tehát mindenképp szüksége van Szeged város kulturális életének. Éppen ezért a Hazafias Népfront városi bizottsága vezetésével minden eddiginél szélesebb társadalmi összefogással igyekezzünk megteremteni az anyagi bázist, amely az állami hozzájárulással együtt biztosíthatja majd 1961-ben a városi képzőművészeti alkotóház felépítését a Korányi rakparton kijelölt, s most még üresen álló telken. Az építkezés tervdokumentációját nagyrészt társadalmi munkában november első hetében elkészítette már a Szegedi Tervezőiroda kollektívája. Ugyancsak társadalmi munkával készült el az építkezés részletes költségvetése a tanácsnál. A társadalmi munka hasonló lehetőségeinek fölkutatásával és kihasználásával lendítsük előre ezt a megvalósulásra nagyon érdemes, szép kezdeményezést. P. L. Iparunkban mind nagyobb alkalmazási lehetősége van a műanyagnak Kedden a Nehézipari Mi- hogy a műanyagajtóval ellánisztérium, valamint a Kohó- ... ... , , ...... ,,., és Gépipari Minisztérium tott autobuszok körülbelül műanyaggyártó, felhasználó 3 emberrel többet szállithatvállalatai bemutatták a saj- nak, mert megnő a súlycsöktónak legújabb gyártmányai- kenés következtében a teherPurman Jenő főosztályve- ^képességük. zető elmondotta, hogy hazánkban jelenleg évi 2.1 kiló műanyag jut minden lakosra. A 15 éves távlati terv végén ez a szám 18 kilóra emelkedik. A kutatók jelenleg olyané hőre lágyuló műanyagok előállításán fáradoznak, amelyek száz fok feletti hőmér-é sékleten sem mennek tönk- (' re és jól alakíthatók. A gyár iparban is megkezdőd-,) het tehát a műanyagkorszak. Különösen jó kilátá-^ sai vannak nálunk a kőolajból és a földgázból előállítható műszálaknak, amelyek nagy fejlődési lehetőséget nyitnak a textilipar előtt. A bemutatott rengeteg új gyártmány között feltűnt a Hungária Műanyag- és Gumiárugyár hő-, hang- és rezgésszigetelő műanyaghabtömbjeinek megnövekedett választéka, a PVC padlóburkoló lemezek, múanyagcsövek számos fajtája, a kábelés műanyaggyár különböző műanyagokból készült zajtalan fogaskerekeinek sokasága, a járműfejlesztési intézet autóbuszajtói. A poliészterből úgynevezett "szendvics-szerkezettel, stirolhabbal készített ajtók i' sokkal könnyebbek, mint a fémből gyártottak. Néhány 66-os autóbuszra kísérletképpen felszerelt műanyagajtókkal 200 kilóé súlymegtakarítást értek el. Ez azt jelenti Tanuljunk egymástól M

iközben az ember a lalat gyárakat járja, a mű- helyeslés dolgozója. Általános ebben az a bürokratikussalfogadta szavait, lang és néhány vadhajtás is, helyek és öltözők be- amely nyomán egyöntetű amely a múltban nyomjeszélgetéseit hallgatja, sok fi- állásfoglalás alakult ki: te- lezte a tapasztalatcsere útgyelmeztető jelenséget ta- remtsük meg a szegedi üze- ját Bizony előfordult, hogy mekben is a jó tapasztala- állami pénzen, napidíjas kitok kicserélésének lehetősé- rándulás volt egy-egy budapesti vagy más városbeli üzemekben tett tapasztalatcsere-látogatás. Néha viszont olyan mennyiséget hajhászó módszereket népszerűsítettek, amelyeknek nem nézték árát-kárát. Vagy a különben hasznos és jó JN pasztal. Nagy mulasztásokat, látszólag kicsiny dolgokat és sajnos garmadával általá- gét. nosnak tekinthető hibás jelenségeket: a műszaki fejlesztés viszonylag lassú ütemét, a termelékenység növelése, a gazdaságos termelés számtalan akadálya, a kihasználatlan, nem is rejtett, valósággal kiáltó üzemi -tartalékokat*. Egy ilyen, a tapasztalat- . . . . _ cserékben rejlő tartalékokra h_'lt3k feLl t6bb rült sor. A tapasztalatcseréem kérnek sokat a szocialista brigádok. Bár szeretnének eljutni külföldi tanulmányútra, mégsem ezt követelik. Megelégednének a hazai tapasztalatcsere-látogatáso^ meggondolatlanul szerényebb, hasznos lehetőségeivel. Sajszegedi üzem szocialista brigádjainak vezetői a szegedi Újságíró Klubban tartott közérdekű tanácskozás alkalmával. Hangsúlyozták, hogy nincs az országban elterjesztésre méltó eljárá olyan rokonjellegű gyar, kiható. ket és a munkamódszerátadást meglehetősen elhanyagolták az utóbbi években, pedig üzemeinkben házon belül is sok követésre látókörűség. a a jó ott is erőltették, ahol az elégtelennek bizonyult. Ezek a hibák kétségtelenül rontották a tapasztalatcsere hírnevét. De ezért elvetni a jót és nem látni a fától az erdőt, a tapasztalatcsere eredményeit és lényegét, szűkahol ne tanulhatnának egymástól. Ugyanezt elmondhatni a szocialista brigádokra, vagy e címért küzdő munkáskollektívák tapasztalatainak kicserélésére is. •Tanuljunk , egymástól, ne Mások okulására is hasznos tapasztalatokkal rendelkezik már néhány szocialista brigád. Egynémelyik helyen még csak keresni sem kell, valósággal kínálkoznak az H

a a jo tapasztalatok széleskörű elterjesztése kerül szóba, némelyek mindjárt egész napos értekezletre gondolnak, kötött napirendi pontokkal, esetleg előre felkért -vezérhozzászólásokkal*. A közérdekű tanácskozásokon részt -lanuijuiin. , cgymasiui, uc átvótplre átadásra alkalmas ueKU ranacsKOzasonon kelljen _ mindegyikünknek vett brigádvezetök éppen elmódszerek, tapasztalatok, mégsem élnek a lehetőséggel. Ennek természetesen me- és Bőrruhakészítő Vál- több oka van. Közrejátszik léséről. Ezt igénylik, ezt kérik olyformán, hogy egymás egyformán végigjárni az ismerős utat* — mondotta Csamangó Antalné, a Szőrlenkezőjéröl beszéltek. A személyes tapasztalatok közvetlen és közvetett kicseréMunkásdinasztia a Jutaárugyárban A pártélet eseményeiből NAGYOBB GONDOT AZ ÚJÍTÁSOKRA foglalkozott az őszi mezőgaz-' | dasági munkák meggyorsítá- \ sának kérdéseivel. Javasol-a A Szegedi Ruhagyár párt- ták a gazdasági vezetésnek, | végrehajtóbizottsága foglal- még fokozottabban biztosít-J kozott az újító mozgalommal, sa, hogy a gépeknél az esetMegállapították, hogy idén leges műszaki hibákat a le-i előrehaladt a különböző újí- hető leggyorsabban kijavít- | tások intézése, ám ennek el- sák. Ha pedig a javítás hu-J lenére is szükseges nagyobb zamosabb időt venne igény- á gondot fordítani erre. Elő- be, akkor másik gépet kell J fordult például, hogy egy küldeni az adott területre. i tavaly beadott és 2112-es szá- A gépállomás dolgozói éjsza-J mot viselő újítást még nem ka is szántanak a földeken,} véleményeztek. s a párttaggyűlés rámutatott, A párt-végrehajtóbizottság hogy ebben is példát kell megállapította, hogy minden mutatniok a kommunistái esetben szükséges valameny- traktoristáknak. nyi munkateremben alkalmázni azt az újítást, amely NÉPFRONT-PÁRTCSOPORT bevált. Megtörtént ugyanis, ALAKULT hogy egy újítást csupán egy —— —— munkateremben alkalmaztak, A Hazafias Népfront a többiben nem. pedig azok- Csongrád megyei bizottságaban is hasznosítható lett vol- nak megalakult a pártcsona. A műszakiak feladatává portja. Feladata, hogy soktették, hogy még fokozottab- oldalú segítséget adjon a so^ávaL5djenek 32 ÚjítóSOk népfrontbizottság munkájá-? hoz. A népfrontbizottság (I A SZÁNTÁS-VETÉS pártcsoportja elnökének ökIDÖBENI ELVÉGZÉSÉÉRT rös János elvtársat, a PedaA kisteleki gépállomás gógus Szakszervezet megyei i pártszervezetének taggyűlése elnökét választották meg. i Munkásdinasztia. Furcsa kifejezés ez, hiszen a szóösszetétel második tagja a Habsburgokat, az Anjoukat, meg a többi egykori uralkodócsaládot juttatja önkéntelenül eszünkbe. S mégis jó fogalmazás ez, mert <t Márta-család valóban az uralmon levő osztály egy része. A Jutagyár egyik munkásdinasztiája. Nehéz is volt összehozni valamennyit, olyan sokan vannak. A család »feje* Márta Jánosné, aki 33 éve dolgozik egyfolytában az üzemben, öt sógornője, Pesti Jánosné tanította be annak idején, akit viszont a másik sógornő, Tóth Ferencné vezetett be a szövőszék kezelésének ismereteibe. Szövőnő a dinasztiából Pintér Jánosné, Szabó Ferencné és Márta Károlyné is. Márta Lajos festő, Szilágyi János hengerberakó, a legfiatalabb családtag pedig Márta Mária a KISZ szervezőtitkára. Ha korra nem is a legidősebb, de a család egyetlen nyugolomba vonult tagja Péter Jánosné, Mártonénak a testvére. Műszakváltás előtt, amikor a fényképezőgép lencséje végigpásztázott az arcokon, Márta Jánosné így szólt: — Most ne tartsanak fel, mert ilyenkor minden perc drága. Pedig — nem úgy, mint 30 éve — senki sem állt a háta mögött, senki sem sürgette munkára. Csak a munkásbecsület. Igen, ez a legjellemzőbb tulajdonsága, nemcsak neki, hanem a többieknek is. Megszámlálni sem lehetne, hogy a felszabadulás óta hány oklevelet, jelvényt, kitüntetést, jutalmat hoztak össze. A sok elismerést pedig azért kapták, mert megbecsülik és nagyon szeretik őket a gyárban. Ez megfordítva is így van. A Márta-család Kiskundorozsmán lakik. A Kisfaludy utca egyik újonnan épült házában éli a pihenés napjait Péter Jánosné. Egész lakása csupa csipke. A gyár nevének hallatára felcsillan szeme. — Oda tartozom én. Eljárok a gyűlésekre is, mintha még dolgoznék. Hiszen életem legszebb éveit töltöttem el falai között. Munkásdinasztia. Dinasztia a legszebb Márta Jánosné többszörösen kitüntetett kiváló szövőnő 1928 óta dolgozik az üzemben. értelemben. Hűségükre, becsületükre; mun- "EgáE0™* *** ^ ^^ ^^ le/til/Lwn *n <im zl.' _ r .'zt a kájukra mindig számíthatott és számíthat a Jutaárugyár. F. K. Most már a megérdemelt nyugalmat élvezi és naphosszat horgol odahaza, hogy minél szebb legyen otthona. Márta Lajos festő, > család egyik,** H* és Szilágyi János hengerberakő, a másik jutagyári férfitagja. család á jó munkatapasztalatait a i gyakorlatban is megtekinthessék. Ehhez kérnek nagyobb megértést, támogatást Nem olyat, mint egy szegedi üzem vezetőjétől kapott a szocialista brigád vezetője, (I amikor kérte, tegye lehetővé } a vállalat, hogy ellátogathassanak a testvérüzem szocialista brigádjához tapasztalatcserére. -Miből akarnak { utazni — kérdezte —, nincs erre keret*. Amikor e választ megtudták a dolgozók, ha nem is mondták az igazgatónak, de maguk között megállapították, jó lesz abból a keretből is, amelyből ő maga jár igen sűrűn tapasztalatcserére egy győri üzembe. Ne tartózkodjék ott három napig, még vasárnap is a gépkocsivezetővel együtt Keressen néha közelebbi üzemet a jó tapasztalatok átvételére, így aztán nem mondják majd rá, hogy a győri látogatás egyúttal szülői látogatás is. Egy másik szegedi üzemből hetenként többször is megy a személygépkocsi Budapestre a testvérvállalatokhoz, s mindig (i tömve utassal. Eddig még , i nem került rá sor, hogy a szocialista brigád vezetőjét vagy egyik tagját is magukkal vigyék egy kis tapasztalatcserére. A

z üzemi munkások között kialakulóban van a kiváló dolgozó, a szakma legjobbjainak dandárja, s köztük egyre többen vannak, akik a szocialista emberré válást tűzték ki célul maguk elé. ök már nem csupán a cim elnyerésének, a kitüntetések odaítélésének feltételeit látják a tanulás. ban, az ismeretek bővítésé' | ben, társaik szakmai politikai nevelésében. Ennél sokkal többet: a szakma becsü' | letét, a munkásosztály feleI lősségét a szocializmus épí| (téséért, az üzemi munkások \ l neveléséért Ezért kérik minl den rendű és rangú üzemi ! i vezetőtől, egészen a miniszf tériumig, hogy jobban sej gítsék törekvésüket tapasz|l talatuk időközönkénti kicse(I rélésére, eredményes tanulá{I sukra egymás munkájából. (' Nagy Pál j; (' Megszüntetik jnéhány cigaretta/éle ij gyártását (' A Dohányipari Igazgatófság a Belkereskedelmi Mif nisztérium illetékes főosztályával megállapodva, 1961. január elsejétől az alacsony (' keresletre való tekintettel megszünteti a szopókás Bé|ke, a Virgínia, a parafás Mirjam, a Derű cigaretta, továbbá a debreceni szivar|, kadohány, valamint a HortoJbágy pipadohány gyártását