Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-15 / 244. szám

5 Szombat, 1960. október 15. Régi törzsek — Úi hajtások j°bb tervekkel az olcsóbb építkezésért O JJ A MÁSODIK é» az azt kö- mutatja, hogy a lazaságok nak fokozatosan meg kell VM», amikor kormányzatunk fontos állami és társadalmi feladatnak tekinti a fásítást, erdősítést, kiilönö holdakon. (Ó, ha minden király ú*y szerette volna alattvalóit, mint ö, de soha nem lett volna világon!. . .)'• háború m letekkel szaporította a meglévőket. Oj korszakot nyitott a szegedi erdők történetében sen nagy tisztelettel gondol- , ia«7-ben az hatunk arra az emberre, aki « • tény, nogy löbl Den az itt a szegedi homokvilágban erdők hatásosabb gondozaclóször hirdette meg az er- sár a Erdészeti AlbiZOttmány fázott is érte Az alábm «Jakult. Tóth János elnök cikk szüietésenek századik munkásságát kell kiemelfordulója évében az em- Pünk, aki a -tanyai néppel rencre? k"*8^*'"..^ való gyakori érintkezésekor irta: „Őbenne a fák lelke ben annak szükségleteit nemcsak megismerte, hanem nagy határfolneken, sok ezer . , ... . ,, • - keezséges tanácsadója is volt a hozzája fordulóknak*. 1873-ig mintegy 2000 hold jókarban lévő erdőt telepítettek. E második korszak eredménye nagy haladást mutatott az előző időszakéhoz képest. Uralkodó fanemmé emelték az akácot a csomoros nyárfával szemben, s azt a neki megfelelő talajnemre ültették. 1865-ben tetelepítették az első erdei fenyőket is. Az erdősítés harmadik korszaka, mely 1885-ben, a városi erdők állami kezelésbe vételével kezdődött, s a háborús időket leszámítva napjainkig tart, s a felszabadulás óta eltelt másfél évtizedben csúcsosodik ki — nagy részében Kiss Ferenc nevéhez fűződik. A város maga sem kímélte a tilos legeltetéstől az erdőállományt, erdőrendészeti kihágások miatt sokszor volt eljárás folyamatban a város ellen, s ezenfelül nagy hiány mutatkozott szakképzett erdőkezelőkben. Ezért vált szükségessé az államosítás. Emlékezés o szegedi erdőtelepítés atyjára elvezetésé1886. január 3. — Egy szűkszavú hírlapi tudósítás a Szegedi Híradó hasábjain arról számol be, hogy Kis6 Ferenc erdőtiszt, az állami kezelés alá adandó városi erdők felügyelője Szegedre érkezett, s a napokban megkezdi munkáját ... Két év múlva három vastag fóliánst, s két nagy térképet helyezett le a város asztalára — a Szeged környéki erdők fejlesztési tervét Több mint négy évtizeden át állott a vére® szolgálatában. -Azzal játszotta végig az életet, hogy erdőket ültetett a homokba és arca verítékével kertet csinált a sivó kopárból*. Élete alkonyán, galambősz fejjel gyönyörködhetett -gyermekei* — Városerdeje, Billisics-, Dugonics-, Alsó- és Felsőásotthalmi, Pálfy-, Cédulás- és sok más erdők susogásában ... Bölcsőjét nem a rónaságon ringatták. 1860. április 24-én született a £opron megyei Szilsárkányon. Inrien, a gazdagabb erdővidékről hozta magával a fának, az erdőnek szeretetét, s tiszteletét, melyet átóltott Homokország népének szívébe. Szegeden halt meg, 93 éves korában, 1952. június 13-án. A belvárosi temetőben nyugszik. Élete javarészét az egyszerű emberek között, a termésíetben töltötte. Fiatalabb korában olykor 135 kilométert is megtett lóháton, hogy a legtávolabbi erdőtelepítési helyekre eljuthasson. Keresetlen modorával csak barátokat szerzett a homok magyarjai körében, akikkel mindig szívesen elbeszélgetett. -Az életben nem félt soha senkitől, mert soha senkihez nem volt igazságtalan*, embertha az műveltségével arányban álló munkát nyújtott át a köznek, a társadalomnak. víz mesterséges vei. E cikk keretében nem állhat módomban részletesen ismertetni nagyszámú szaktanulmányát (az elsó 1890ben jelent meg az Erdészeti Lapokban: Az ákácz pajzstetúről címmel), melyekben erdősítési problémáink fejtegetésén kívül az erdő s gyümölcsösök rovarkórtevőin (kalló cserebogár, almamoly, kb. bagolylepkék, pajzstetvek s az akác magját pusztító rovarok stb.) s növényi ellenségein (különösen gombafélék) végzett, évtizedekre menő kísérleteiről számolt be. Szeged erdészetéről írott tanulmánya mind a mai napig alapvető, klaszszikus művünk. Páratlan erdőtelepítési eredményei s szakmunkássága a legnagyobb magyar erdészek sorába emelték. s Kiss Ferenc elsősorban olyan helyeken ültetett, ahol futóhomokot kavart a szél. Sokat kellett küszködnie a rossz éghajlati viszonyokkal. Megfigyelte, hogy a növénytakaróból következtetni lehet a talaj minőségére, száraz, sovány, vagy nyirkos voltára. Meggyőződését a szakirodalomban is hirdette. Magyar nyelven írt dolgozataira a külföldi szakkörök csak évtizedek múlva figyeltek fel Tisztában volt azzal, hogy a szakavatott erdőmémök tudja legjobban figyelemmel kísérni a talaj tulajdonságait, ha hosszú évek termését szemlélheti, s bírálhatja. Rájött arra, hogy a mikroklíma hatása sokkal jelentősebb, mint azt előtte gondolták. Hirdette a humusztermelő fenyőerdő fontosságát, s írásaiban rámutatott arra, Az ún. -nadrágos mennyire óvatosnak kell lencsak akkor tisztelte, niink homokterületeken a Szegeden sokan — így e sorok írója is — emlékeznek a hófehér hajú Kiss Feri bácsira, minden szegedi ügy támogatójára, Tömörkény és Móra lelki barátjára, aki egyik leglelkesebb tagja volt a mostani Biológiai Társaság elődjének, az Egyetembarátok Egyesülete természettudományi csoportjának, melynek előadásain akár a »pajod« (a nép így hívja a pajort, a cserebogarat kukackorában) kártevéséről, akár a homokkőtő növényfajok (mint egyik kedvence, a ••serevényfűz*, Salix rosmarinifolia) szerepéről volt szó, meggyőzően a tudomány és gyakorlat összhangját hirdette. Erdészettudomónyunk hatalmas röt'ZSétJfll—új - hajtások sarjadtak s a felszabadult nép fiai évszázados hagyományokra építve, a szovjet példát követve, megizmosodva vehetik ki részüket a nagy munkából: több fát az országnak, több nyersanyagot az Iparnak, egészségesebb környezetet gyermekeinknek ... Kiss Ferenc munkásságát eddig kevéssé méltányolták. Születése századik esztendejében tisztelettel s szeretettel idézzük életművét. Méltó emléket állíthatna neki a város, ha az Erdészeti Technikum, a szegedi erdészet e nagy alakjának nevét őrizné. Dr. Csongor Győző vető ötéves tervek építőiparunkat egyre növekvő feladatok elé állítják. A tömeges építés csakis a legfejlettebb nagyüzemi technológia alapján megszervezett építkezések, illetve építőipari vállalatok segítségével oldható még. Ez a felismerés azonban szükségszerűen az érdeklődés középpontjába állítja a gazdaságosság kérdését, hiszen az erőknek ilyen nagyfokú koncentrálása csakis a lazaságok maximális kiküszöbölése esetén lehetséges. Mélyrehatóan elemezi e rendkívül fontos terület fejlesztésének problémáit a közelmúltban megjelent, s az építőiparral kapcsolatos párthatározat. Érthető, hogy ez a dokumentum az építőiparban dolgozók körén messze túlmenő visszhangot váltott ki szerte az országban. Mindez természetszerűen hat a tervezőapparátus munkájára is. hiszen az építőipar munkáját a megváltozott minőségi és mennyiségi igényeknek megfelelő tervekkel a tervezőknek kell alátámasztan iok. A párthatározat egészét, de különösen a tervező irodák munkájával kapcsolatos pontokat vállalatunk dolgozói több alkalommal is széles körben megvitatták. Az elhangzott hozzászólások és észrevételek azt mutatták, hogy kellő komolysággal és felelősségtudattal nyúltak a kérdésekhez és átérezték azok fontosságát. A javaslatok alapján a vállalatvezetés feladattervet dolgozott ki, amely konkrétan fogalmazza meg azokat a tennivalókat, amelyeket a tervezési és gazdasági munka területén a párthatározatban foglalt elveknek megfelelően végre kell hajtani. ELSŐSORBAN is fel kell számolnunk a műszaki munka, de a munkafegyelem terén is még időnként fel- . felbukkanó lazaságot. Mindenkinek meg kell értenie, | hogy az egyenként talán jelentéktelennek tűnő mulasztások összességükben olyan súlyos tehertételt jelenthetnek, amelyek minden további előrelépésnek kerékkötőjévé válhatnak. Kétségtelen, hogy dolgozóink döntő többsége feladatát lelkiismeretesen és odaadóan végzi, éppen ezért a gondatlanságok elkövetőivel szemben — a kollektíva érdekében — érvényesíteni kell a felelősségre vonás elvét. A tüzetesebb vizsgálat azt mögött sokszor szervezetlenség húzódik, meg. A vezetőknek mindent el kell követniök a munka helyes megszervezése érdekében, gondo6kodniok kell a munka jó ütemezéséről, a részhatáridők betartásáról, ho©' mind a határidők előtti túlórázás, mind az átmeneti -munkanélküliség* teljesen megszűnjön. Elkerülhetetlenül szükségessé teszik az egyre növekvő igények a tervezési munkának a lehető legraciorálisabb megszervezését. Nagy jelentőségűnek kell tekintenünk azt a kezdeményezést, hogy a műszakigazdasági szinvonalat megütő épület-, vagy részletterveket ismételten felhasználjuk. ISMERETES, hogy a pórthatározat nyomatékkal mutat rá a típustervezés fejlesztésének, illetve felhasználásának jelentőségére. A tervező munkában dolgozók előtt ma már nem szükséges bizonyítani, hogy a típustervek használata a beruházási munkában, a tervezői munkában egészen a kivitelezésig óriási előnyöket biztosit. Ez a megállapítás még akkor is igaz, hogyha — sajnos — pillanatnyilag típusterveink még nem ütik meg minden vonatkozásban azt a színvonalat, amelyet joggal kérhetnénk számon az ilyen természetű tervektől. Helyi, vagy egyéb speciális adottságok nem mindig teszik lehetővé az építkezést a típusterv alapján. Ilyen esetben is célszerű a feladathoz legközelebb álló típustervet legalább iránytervként felhasználni, mivel így a részletek egyedi tervezése és kivitelezése nagyrészt elkerülhető. Nagy jelentőségűnek kell tartanunk azt a kezdeményezést is, mely szerint a tervezőknek és technikusokmerniök a legfontosabb adatok és szerkezetek árait, hiszen enélkül aligha remélhető, hogy a takarékosság szempontjait munkájukban következetesen érvényesíteni tudnák. Itt kell megemlíteni azt az elhatározást is, hogy a jövőben ki kell szélesíteni a rendeltetési egységekre eső költség- és súlytényezők épületenkénti feltárását; az ilyen adatok nyilvántartása a tervezés és ellenőrzés kezében — helyesen felhasználva — fegyver lehet a gazdaságosságért folytatott harcban. NÉPÜNK figyelme most fokozottabb mértékben fondul az építőipar é6 a tervezők felé ia, hiszen tőlünk várja nem egy égető kérdés, így többek között a lakáskérdés megoldását. Igaz, hogy e problémák kiküszoabölése egész társadalmunk összefogását igényli, azonban a feladat súlya mégis elsősorban az építőipar, a tervezés vállain nyugszik. Az elmúlt tíz év eredményei jogos büszkeséggel töltenek el mindannyiunkat, hiszen ami vállvetett munkánk nyomán nőttek ki az első épületek a háborús romok közül, a mi munkánk nyomán emelkedtek és emelkednek magasra lakóházak ezrei, a kultúra és a munka korszerű, egészséges hajlékai. A mi dolgozóink döntő többsége felismerte, hogy ebben a szó szoros értelmében vett országépítő munkában való részvétel fáradságos ugyan, de megtisztelő, s egyszersmind óriási felelősséggel járó faladat. Ügy hiszem, a következő hónapok és évek múltán egyre jobb, korszerűbb, gazdaságosabb épületek bizonyítják majd, hogy népünk jó kezekre bízta a verftékes munkájával előteremtett forintokkal való sáfárkodást Borvendég Béla. a Szegedi Tervező Vállalat mérnöke El Okmányaink szerint a környék legrégibb erdeje a török hódoltság idején pusztult el. Az első mesterségesen ültetett erdőt az 1760-as években telepítette id. Dugonics András városi polgármester fúzfadugványokról. Vedres István, városunk kiváló szülötte az első, aki szóval és tettel is hozzájárul az újabbkor! honfoglalás nagy nemzeti művéhez, melynek célja a homoksiványok hasznossá tétele, a futóhomok megkötése. O az első, aki élete munkája gyümölcsét már az eljövendő korok gyermekeinek szánja. 0 hirdeti elsőként -Magyar Erdész Oskola« felállítását, mely csak 1883-ban válik valósággá. Vedrest követően a tanyavidéki erdőtelepítések terén Pillich József erdőinspektornak, Szilber György, majd Fendt Antal és Pillich Imre erdőmestereknek vannak érdemeik. 1836-ban Szeged városának már 47 erdeje szerepel az ingatlanokról szóló leltárban, összesen 7445 hold kiterjedésben, ami szép szám, ha hozzávesszük, hogy Szegednek a múlt század elejéig 130 000 holdnyi homokterületén erdő nem is volt. Az 1863-as -Luca szél* (az öregek sokat emlegették) nagy károkat okozott szerte az erdőállományban, ezrekre menő újabb sivány terűFÜRÉ LÉPNI SZABAD Uj magyar fiimvígjáiék Bacsó Péter és Szász Péter ú) vígjátéka napjainkból meríti témáját, egy kényszer-társbérletet, amelyről derűs mivoltánál fogva nem tudni, hogy azért szerepel-e a filmben, mert egy kedves szerelem bonyolódik körülötte, vagy fordítva: a szerelemhez kellett-e a társbérlet. Színpadon és filmen a most újabban divatba jött munkás- és értelmiségi fiatalok összeházasításának egy újabb variánsa ez a film. Hogy ez a téma előfordul, az nem baj, de túlságosan hasonlítanak filmen, mint például a Fapados szerelem, a Hangon alul. Hasonlít e film Tabi László Szegeden most futó darabjához, a Különleges vi* lignap-hoz is, csak egy kicsit -emelkedettebb* figurák szerepeltetésével. Amolyan modern Romeo és Júlia története ez egy mesterségesen csinált társbérlettel, múharaggal, gyorsan lobbanó szerelemmel, valamint álkönynyekkel, mint például amikor a szülői munkaközösség képviselői búcsúztatják az érettségizett lányokat. Valószerűtlen helyzetekkel másutt ff találkozni a filmben — no de azért vígjáték!? —, mint például a nagyonis népszerű ízű jelenetsor lepergése az anyakönyvvezetői hivatalban. Dr. Kéri Antal figurájának szerepében Páger Antal játéka amolyan tőle megszokott págeres alakítás, Kárász alakjában pedig Makláry Zoltán marad ugyanaz, ahogy őt leginkább ismerjük, többé-kevésbé joviális arculatú szerepkörökben. Tolnay Klári szerepe jobban megirt a forgatókönyvben és játékában is jobban azonosul vígjátéki figurájával. A szerelmespárt Polonyi Gyöngyi (Jifia) és Tordy Géza (Lali) alakítja. Elsó szerepében — mint még nem hivatásos színésznő — Polonyi Gyöngyi üdeségével, kedves bájával hat. Mindenesetre érdemes felfigyelni rá. Tordy Gézát, mint a mai magyar színészgeneráció egyik ifjú ígéretét tartjuk számon, s játéka ezúttal is meggyőző volt, noha néhol a forgatókönyv naiv helyzetekbe is állította szerelme védelmében. Makk Károly rendezése eleven és ötletes, csak túlzsúfolt. Erdeme viszont, hogy a jelentéktelen epizódszerepekre is jónevű, tehetséges színészeket szerződtetett. L. F. Gyalogjárda hidegaszfalt elemekből A szegi di járásban is alkalmashaló az új mindszenti módszer A szegedi járás községi ta- járdaépítési költségeket, nácsal 1960. évi községfej- ugyanakkor sok százezer téglesztési terveikbe mintegy la, nagy mennyiségű cement 20 ezer négyzetméternyi új takarítható meg ezáltal a fojárda megépítését vették fel. kozódó lakásépítkezések száE program megvalósítása mára is. A községi tanácsok azonban ezideig korántsem végrehajtó bizottságainak a biztosított. A reális lehető- feladata, hogy már mo6t ségek alapján az év végéig kapcsolatot teremtsenek a a járás 30 községében mind- Budapesti Aszfaltútépítő ösize 10 ezer négyzetméter Vállalattal és a jövő évi járjárda készíthető el, a rendel- daépitési terveikhez a lehetókezésre álló hagyományos ségek szerint már most bizépítőanyagokból. Számos tosítsák a szükséges hidegközségi tanács arra számít, aszfalt anyagot. EftAiirrtCe.^; «*«« vásárol majd. Építőanyag- sikerrel próbálták ki a kohóiparunk azonban az új Iaká- salakból készített járdáépitösokhoz, ipari beruházásokhoz elemeket is. A kohósalak sem tud korlátlan mennyi- felhasználásával készült járségben téglát és betoneleme- dák négyzetmétere mindöszket biztosítani. Éppen ezért sze 3&_36 forintba kerül, s a községi tanácsok eleve nem ez mintegy 50 százalékkal számíthatnak arra, hogy na- olcsóbb a hagyományos épígyobb mennyiségű téglát, ce- tőanyagokból készült járdákmentet, betonelemet kapnak nál. majd járdaépítéshez. Tartósabb és olcsóbb Csongrád megyében Mindszent község vezetői voltak azok, akik elsőnek felismerték ezt a nehézséget, s a problémát új járdaépítő elemekkel máris megoldották. A Budapesti Aszfaltútépítő Vállalat által előállított, úgynevezett hidegaszfalt-elemeket szereztek be, s ezekből építettek járdakat. A szakemberek már bebizonyították, hogy a hidegaszfaltból készült Járdák sokkal tartósabbak a tégla és a betonkockákból készült járdáknál, ugyanakkor olcsóbbak is. A szegedi járás! tanács végrehajtó bizottsága már intézkedett az ügyben. A járásban elsőként Szöregen és Balástyán készítenek gyalogjárdákat, hidegaszfalt elemekből. s a következő években egész járásszerte áttérnek maid ennek az új járdaépítési módszernek az alkalmazására. Igy minimálisra lehet szorítani az eddigi nagy összegű MA este 8 órai kezdettel a TISZA Étteremben műsoros estet tartunk é Belépődíj nincs! Fellépnek: Berki Irén és SzOcs Sándor