Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

5 c Péntek, 1960. október 14. Közlekedés ellenőrzés egy piaci napon Máris mutatkozik az új közúti rendelet hatása Szegeden Tábla függ a közlekedés- A KD 26-62 motorkerékpár s ugyanígy járt az FA 14-85 rendészet helységének falán vezetőjét a sebkötözőcsomag KOHUSZ-tehergépkorai ve­ezzel a címmel: baleseti miatt kellett figyelmeztetni, zetóje is, aki a Dugonics grafikon. A fekete betűk Ez is a saját érdekét szol- téren út közepén hagyta tanúsága szerint a múlt gálja, mert piszkos, szeny- autóját, míg elment beszél­évben tizenhatan a helyszí- nyes gézzel, vattával kény- getni. nen, kilencen a kórházban szerülne sebét bekötözni, ha Mindössze három ellenőr­haltak meg közlekedési bal- történetesen baleset érné — zőlap lyukasztására került esetből kifolyóan. Súlyosan amit egyébkénnt seki nem sor e forgalmas napon, de 93, könnyebben 55 személy kíván neki. a közlekedésrendészet dol­sérült meg. Csongrád me- .. ,,, . , , gozói azt szeretnék, ha még gyében tehát sokan okul- munkűDan a lyukasztó ennyire sem lenne szükség, hattak — és tegyük hozzá, a József Attila sugárút Bíznak abban, hogy ez a keservesen — saját hibá- elején voltak kénytelenek figyelmeztető eljárás továb­jukból. A balesetek zöme először alkalmazni a lyu- b' javulást hoz. Hiszen ott ugyanis abból származott, kasztást a rendőrök. A YA án a budapesti példa. A hogy a gépjárművezetők 83-68 tehergépkocsi a meg- fővárosban már több, mint nem tartották be a közle- engedettnél jóval nagyobb egy hónapja alkalmazzák kedési szabályokat. sebességgel fordult rá az ezt a módszert, s azóta útvonalra. Előkerült a kis 30—35 százalékkal csökkent Eredményes lesz az uj fémszerszám s a gépkocsi- a közlekedési balesetek szá­módszer éezető 1. számú ellenőrző Nagyobb gondosság, lapján már ott van az elsó torodés Szegeden is es me­A hatósági szervek követ- figyelmeztető, a négyszogle- peszerte fokozódik a biz­kezetes harcot folytatnak az tes lyuk. A YA 83-36-os tonság, s a baleseti grafi­emberek életéért. Gyakran teherautó vezetője meg konokon kisebb számok áll­megbüntetik a szabálysér- azért kapta - ezt a figyel- nak majd, kevesebb tragé­tőket, de széleskörű neve- meztetést, mert szabályta- diáról tanúskodnak az ada­lőmunkát is végeznek a ba- lanul, tiltott helyen parki- tok. fiSa^^V-Tn S£ a forgalmat jelent új közúti rendelet is. Ennek alapján a kisebb szabálytalanságokért nem bírságolják meg a gépjár­művezetőket, de figyelmez­tetésül kilyukasztják az el­lenőrző lapját. Néhány nap telt el a rendelet óta, de máris ta­pasztalható, hogy eredmé­nyes lesz ez a módszer. A közlekedést ellenőrző rend­örök elmondották, hogy már több esetben alkalmaz­ták a lyukasztást. Az első tapasztalatok szerint az ér­dekeltek komolyan veszik ezt a módszert, hiszen már több esetben történt meg, hogy a szabálysértő azt kér­te: inkább bírságoljál* meg a helyszínen, öt figyelmez­tetőül szolgáló lyukasztás után ugyanis bevonják az egyik ellenőrző lapot.;. Természetesen erre ritkán kerül sor, a közúti fegye­lem mind erősebb lesz — ezt tanúsította - a piacos nap is, amikór a közleke­dési ellenőrökkel jártuk a forgalmas szegedi utcákat. Ahol minden rendben volt Tovább csökken a hőmérséklet Az utóbbi napokban ki­adós esőzések voltak csak­nem egész Európában. Az Atlknti-óceánról érkező pá­radús, hűvös áramlat pén­teken Bajorország és Nyugat­Németország egyes terü­letein 7 fokra csökkentet­te a nappali hőmérsékle­tet. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán elmondották, hogy pénteken hazánk légteré­ben valószínűleg már több helyen, elsősorban a Du­nántúlon, felszakadozik a felhőzet, az éjszakai lehűlés tovább fokozódik. Fagyoktól egyelőre nem kell tartanunk, mivel a szél élénk marad és a bő ned­vesség is akadályozza a hirtelen erős lehűlést. Spa­nyolország térségeiben most újabb ciklonrendszer van kialakulóban, amely gyors iramban terjed északkelet­nek. Hogyan látják a szülők gyermekük jövőjét as új iskolában? Az első "páciens* törté­netesen nem gépjárműveze­tő volt. Herke István al­győi idős bácsi és társa fe­ledkeztek meg a szabályok­ról, egymás mellett kerék­pároztak és beszélgettek, pedig az ilyen közlekedés is baleset forrása. Ezután következtek az autók, mo­torkerékpárok. Hosszú ideig — éppen a rendörök nagy örömére — mindent rend­ben találtak. A gépállomá­sok AC 20-84 rendszámú autója, az FA 62-16 teher­kocsi, három Csepel mo­torkerékpár kifogástalanul közlekedett. Nem volt hiba a menetokmányokkal, a kürttel, irányjelző készülék­kel és a fékkel sem. Figyelmeztetések, tanácsok Az YA 83-10-es tehergép­kocsi vezetőjét már figyel­meztetni kellett. Az egyik gumi futófelülete nagyon kopott volt, s a fékpróbá­nál a bal első kerék job­ban fogott. Apróbb hibák — a gépkocsivezető csak jó tanácsokat kapott. Az FB 57-89-es kisteherautó veze­tőjének már húsz forintjá­ba került a gondatlanság: rossz volt a féklámpája, leginkább azonban a jó szóra került sor e délelőtti ellenőrzésen. Több gépko­csivezetőt felkértek, töröl­gesse le az irányjelző- és féklámpát, hiszen sár® idő volt, s befröcskölődött az. Apró dolog ez, de font®, hiszen a hátul jövő jármú vezetője csak így láthatja, hogy be akar-e fordulni, vagy .éppen megállni az előtte haladó gépkocsi. Akadtak azután -KRESZ­percek* is, amikor egyik­másik motorkerékpárost ar­ra kellett kioktatni, hogy mekkora a főútvonalon, vagy a vár®ban megenge­dett sebesség és így tovább. Mi tagadás, ezek a szülők, akikről az alábbiakban szó lesz, a jogos büszkeség mellett kicsit irigylik is fiai­kat, amikor a jövőt szinte a tenyerükön nyújtják ne­kik. Szülők, akik 15 éves gyermekük mellett még fia­talok, de mögöttük van az életnek egy jó része, a mos­tohábbja éppúgy, mint a gyermekükkel ^gyidós mai élet, amelynek már múltja is van, jövője pedig belát­hatatlan távlatokba néz. S ezek a távlatok itt kezdőd­nek az iskolapadokban, s napjainkban méginkább, •amikor arról vap szó: isko­láink merre haladjanak? S ezek a szülök máris a haladás, a szakközépiskola mellett döntöttek, mielőtt az iskolareform törvényre emelkedett volna. Nem vi­tatkoztak pedig a reformter­vezet fölött, csak azt látták, hogy az új iskolatípus kö­zelebb áll hozzájuk, kétkezi munkásokhoz és a munká­hoz. A fiamnak már sikerűi — Ami nekem nem sike­rült, az a fiamnak már si­kerülni fog — mondja Bá­ba János ruhagyári szabász, aki a jelentkezés sorrendjé­ben a harmadik volt, ami­kor a fiát a 3+3-as állami autószerelő szakiskolába íratta. — Nem volt előttem kétely — folytatja — hogy mi lesz a gyerek humánus képzésével, műveltségével. Annyi és olyan alapot biz­tosan kap belőle, amelyre majd építhet ha mégsem marad szakmunkás az érett­ségivel, hanem tovább ta­nul. Én négy és fél évig voltam inas annakidején és méghozzá rokonnál, hogy mesterséget tanuljak. Az érettségit az élet korai meg­ismerése adta hozzá, amely­ről nincs bizonyítvány, de én tudom, milyen keserves volt az az -érettségi*. Mára Péterné, az Újsze­gedi Kender- Lenszövő Vál­lalat dolgozója előbb a hu­mán tagozatra íratta fiát a Radnóti Miklós Gimnázium­ban, mert a Gépipari Tech­nikumban akkorra betelt a létszám. Másként ismeri meg a munkát — Nem akartunk hinni a szemünknek — meséli —, amikor az újtlpusú középis­koláról olvastunk, amely egyszerre ad érettségit és mesterséget. S a gyerek út­ja akkor sem lesz céltalan, ha közben meggondolná ma­gát és érettségi után nem menne az egyetem gépész­mérnöki karára. A munkát viszont megszereti, de nem olyan körülmények között, mint ahogy én, amikor 14 éves koromban már kenyér­keresöként léptem be a gyár kapuján, pedig még az is­kolapadban kellett volna ülnöm. Ahány élet, annyi elhatá­rozás, hogy más legyen a mai fiatalok útja, mint volt az előző nemzedéké. Az élet üteme mást követel már, mint régen, amikor csak íróasztalt tudtak ma­guk elé képzelni a frissen érettségizettek. A fizikai munkát nem, mert nem is­merték, avagy ha igen, ak­kor is elfojtották bennük a természetes életösztönt, az alkotás örömét Rem sz Íróasztal — a munka a fonfos Dóka József tanácsi dol­gozónak két fia jár a Rad­nóti Miklós Gimnáziumba, pontosabban szólva a gim­názium más-más típusú osz­tályaiba. A harmadik® fiú neheztel is öccse szerencsé­jére, amiért jó időben szü­letett és -kifogta* elsőre a szakközépiskolát A humán tagozatról olyan egy-kettőre átlépett a 3+3-as tagozatú osztályba, hogy még az ap­ját is megelőzte az átiratko­zással. A munkásgyerek jó ösztöne megláttatta vele az élet reálisabb oldalát, hogy ne csalódhasson majd, ha annakidején neki nem jut­ni Íróasztal. — Ha továbbtanul majd, és gépészmérnök lesz belőle — mondja Dóka József —, akkor sem az íróasztalt te­kinti a »csúcs*-nak, haneri a rajta végzett munkát, amit már most tanul meg becsülni és szeretni az első szerszámfQgásoWcal. _ A Dóka-család különben sem szokott az íróasztalhoz. A nagyapa például 45 évig volt zsákoló Szeged egykori legtöbb adót fizető -polgá­ra*, Back Bernát malmá­ban. S hogy mégis felnevel' kilenc gyermeket, az nem a backbernátok -jó szívén* múlott, hanem a munkán, az élet szeretetén. S a fia ilyen tradícióval indul 15 éves­ként olyan iskolában, amely a munkára, az életre nevel. Ez igazán megtiszteltetés és kötelezettség egy életen át. L. F. 134 magyar film vetítési jogát vásárolták meg 1959-ben külföldi cégek Beszédes statisztika ké- vesznek magyar filmeket, szült filmexportunk fejlő- tavaly például a 134 film déséről. Ma már bemutat- fele tőkés országokba ke­ják a magyar újdonságokat rült. Ebben az évben a ta­Európán kívül Ázsiában, valyihoz hasonló eredmény­Dél-Afrikában, Afrikában és re számítanak. Az első hat Ausztráliában is. Az elmúlt hónap mérlege: megvásárol­tizenegy év alatt több mint ták 67 magyar film vetítési ötszörösére nőtt a külföldön jogát. A játékfilmeken kí­bemutatott magyar játék- vül népszerűek külföldön a filmek száma. A statisztika magyar rövidfilmek és do­szerint 1949-ben huszonöt kumcntfilmek is. magyar film játszási jogát Az elmúlt évek alkotásai vásárolták meg. Négy évvel közül a Vasvirág 22, a Ba­később az eladások száma karuhában 17, a Dani 12, a elérte a hetvenet, 1958-ban Két vallomás és a Cimborák _ . , , tíz-tíz, az Édes Anna kilenc, a 92-t, 1959-ben pedig már A tetteg ismeretlen és a 134-nél tartottak. Mind több Razzia hét-hét országba ju­kapitalista ország cégei tott el. NAPIRENDEN: A magánházak tatarozása /; , . hogy évről évre többet költhetünk Örvendetes, az állami tulajdonban levő lakóhá­zak tatarozására. A szegedi Ingatlankezelő Vállalat pél­dául ez évben kereken 22 millió forintot fordíthat ilyen célra. A Belvár® egy® utcáiban (mivel itt vannak a legnagyobb, legértékesebb lakóházak) az új homlokza­tok egész sora jelzi, hogy nemrégiben ott dolgoztak az építőmunkások. Ugyanakkor már a második és harma­dik kerületben is jó néhány, kívül-belül teljesen ujja­varázsolt épületben laknak az Ingatlankezelő Vállalat bérlői. Mégis, a város külső képe — különösen a nagykor­útan kívüli részeken — bizony nem mindenütt a leg­jobb. Ennek oka az, hogy az épületek nagy többsége Szegeden személyi tulajdonban van és a háztulajdonosok, különböző okokból, általában elhanyagolják azokat A jelenlegi helyzeten kíván javítani az építésügyi miniszternek és a pénzügyminiszternek a napokban megjelent közös rendelete, amely szerint a tanára, mint építési hatóság — ha az valamilyen okból szükség® — felszólíthatja a háztulajdonosokat, hogy végezzék el a házon a tatarozási, felújítási, helyreállítási, átalakítási munkákat és ezek elvégzésére bizony® határidőt szab­hat meg. Ha a felszólításnak a tulajdon® nem t®z eleget, akkor a munkák elvégeztetéséről a háztulajdon® költsé­gére az állam gondoskodik. A tulajdon® az állam által elvégeztetett építési munkák költségeit, az építésügyi ha­tóságnak erről szóló határozata után egy hónapon belül kötél® kifizetni. Abban az esetben, ha az összeg kifi­zetése a tulajdonosnak anyagi helyzete, vagy az összeg túl nagy volta miatt komoly megterhelést jelent, részlet­fizetési kedvezményt kérhet — legfeljebb öt évre. Az állam így előállott követelését azonban a megjavított, át­alakított házra telekkönyvi leg betáblázza. V runilolot a köz az eSyén érdekeit egyaránt Cj rvnuetei szo]gaija A köz érdeke kívánja meg, hogy városaink, falvaink tovább és egyenletesen szépül­jenek. Erre nem egy szegedi példa is akad. A vár® egész lakosságának érdeke kívanta meg, hogy megfele­lően rendbehozzuk a Beloiannisz tér környékét, az Os­kola utcát és más, a szabadtéri játékok színhelyéhez közel ®ő részeket. A tanács és az Ingatlankezelő Vál­lalat az utóbbi két évben megtette a magáét, tataroztat­ta az ottani épületeit, azonban az ugyanazon részeken le­vő magánházak tulajdonosai már nem voltak Ilyen für­gék. Hasonlóan font® közérdek a házak rendbehozása a főútvonalakon, a nagykörúton, a sugárutakon, de a külső részeken is. Több szempontból szolgál egyéni érdeket ez a ren­delet. Tudott dolog, hogy egy renoválás meghosszabbítja az épületek élettartamát. Ez pedig a tulajdon® számára nagyon kívánat®, tehát nagyon font® egyéni érdek. Nern egy háztulajdon® mér megjavíttatta volna házát, de nem talált a javításhoz kivitelezőt és anyagot Ha a tanács intézkedik, hogy valakinek a házát megjavíttatja, akkor kapacitást, tehát szakembert, építőanyagot is ad ilyen célra. Ilyenformán a tulajdonosnak ez a gondja megoldódik. Az elvégzett munkát a tulajdon® is felül­vizsgálhatja és észrevételeit az illeték® szervek kötele­sek figyelembe venni a műszaki átadáskor A követke­ző, nem éppen lényegtelen egyéni előny pedig az, hogy a háztulajdon® — ha a tanács pénzügyi ®ztálya az épí­tési költségekre részletfizetési kedvezményt engedélyez számára — ilyenformán végeredményben olcsó kölcsönt kap az államtól. 7'olcin tetttol arra, hogy a személyi tulajdonban XKKiniKitvi ]ev6 épü]etek sjáma Szegeden több ezer, viszont az épitőipari kapacitás azért mégis elsősor­ban más állami célokra kell, a rendeletet valószínűleg még nem lehet olyan szél® körben alkalmazni nálunk, mint az szükséges lenne. A rendelet érvénvraítésével azonban évről évre, fokozatosan el lehet majd émi a kívánt célt. Az állam és a háztulajdonosok közös erőfe­szítése, igyekezete révén a személyi tulajdonban levő épületek külseje is méltó lehet majd folyton gyarapodó, szépülő vár®unkhoz. fdű máit népművészek A Román Népköztársaságban is nagy gondot fordí­tanak a népművészet kincseinek felkutatására, megőrzé­sére és a közönséggel való megismertetésére. Számos népi együttes alakult a román népi demokrácia éveiben, s ezek nemcsak hazájukban, hanem külföldön is gyakran nagy sikerrel vendégszerepelnek. Képünk egy román népi táncjáték egyik lírai jele­netét ábrázolja. Lakásüzért ítélt el a híróság A szegedi járásbíróság a napokban tárgyalta Kóródi József volt szegedi lak® ügyét. Kóródi József 1958-ig albérletben lakott családjá­val. Ekkor tanácsi kiutalás alapján megkapta a Ságvári Endre utca 6. szám alatti kétszoba összkomfort® la­kást. Ezt a lakást a tanára hozzájárulásával hamarosan elcserélte a Szilléri sugárút 14. szám alatti hasonló la­kásért 1959 nyarán Kóródi elhatározta, hogy Balaton­lellére költözik albérletbe, szegedi lakását pedig jó pén­zért érték®íti. Több féllel tárgyalt is, pénzt is vett fel a lakás átadásáért. Külön­böző furfang® módszerekkel próbálta a tanácsot kiját­szani. M®terkedéseit azon­ban leleplezték és így a sze­gedi járásbíróság a bizonyí­tékok alapján árdrágító üzér­kedés bűntettében mondta ki bűnösnek Kóródi Józsefet, s ezért 7 havi börtönbüntetés­re és 3 évi időtartamra egy® jogaitól való eltiltásra mint mellékbüntetésre itélte. KÖLCSÖNÖS TAMOGATAS A karacsi fogházban a fegyőrök kiálltak amellett, hogy „védenceik" nagyobb húsadagot kapjanak. Nem sokkal később a fegyőrök fizetésemelést követeltek es ekkor a rabok „jótett he­lyébe jót várj" alapon éh­ségsztrájkba kezdtek őrzőik érdekében. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom