Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

YTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ El ERI y!IHIIIim!IHIIIIWI!lll!W'liWII'!l!l<lffl a s Hla: ni1 mm A MAGYAR SZOCIALISTA mcnhashari l a e j a 50. évfolyam, 243. szám Ara: 50 fiUér Péntek, 1960. október 14. A szocialista országok álláspontjának nagy sikere Az új iskolatípus - szülői szemmel y A magánházak 1 tatarozása m A népfront | városi bizoilságának | fliése ^iiinttnvhcnmmuufiiiiiihhuiiiiiiiiuuumitiihiwu^ fiz ENSZ-közgyűlés plénuma tárgyalja a gyarmati rendszer felszámolását követeld szovjet javaslatot Izgalmas fordulatok az ENSZ-közgyűlés szerdai és csütörtöki ülésén Sokan azok közül, akik következetesen figyelemmel kisérik az ENSZ-közgyűlés munkáját, úgy vélik, hogy a közgyűlés e heti és elkövetkező napok-beli munkája már kevésbé érdekes, illetve lesz nagyobb jelentőségű. Mindaz, ami a közgyűlés szerda és csütörtök esti ülésén, a gyar­mati rendszer megszüntetésére vonatko­zó szovjet javaslat vitáján történt, meg­cáfolja ezt a feltevést és arra mutat, hogy — ellentétben az előző ülésszakokkal — most és az elkövetkező hetekben az »ahány vitanap, annyi izgalom* álláspont érvényesül. Az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszaká­nak elsp két hetében úgy tűnt, hogy a nyugati országok közül csupán a nagyha­talmak delegáció-vezetői izgatottabbak a szokottnál a közgyűlés új légköre és az ebből következő, kedvezőtlen kimenetelű­nek Ígérkező meglepetés-lehetőségek miatt. Ez a/z idegesség — mint a közgyűlés szer­dai ülésén tapasztalható volt — átterjedt a nyugati tömbhöz tartozó kisebb orszá­gok képviselőire, sőt magára a közgyű­lés tr elnökére is, aki meglepően "nagyvo­nalú* volt, amikor a nyugati küldöttek elképesztő és útszéli modorban kifejtett megállapításokat tettek. Ha azonban sem­leges, vagy szocialista országbeli delegátus méltatlankodott, vagy tiltakozott az el­hangzott sértegetések ellen, akkor az ír elnök figyelmeztette, hogy *térjen a tárgy­ra*, vagy pedig megvonja tőle a szót. Kétségkívül elgondolkoztató, hogy maga a közgyűlés elnöke is átveszi a nyugati küldöttségek hangját és módszereit akkor, amikor neki kellene a legjobban ügyelnie az egészséges vitaszellem minden körül­mények között történő biztosítására. Kt­vánatos volna — s feltehető, hogy a szo­cialista és a semleges országok határozott fellépésére sor is kerül erre —, hogy az ENSZ-közgyűlés elnöksége feladata ma­gaslatán álljon s legalábbis pártatlan le­gyen. A szocialista országok álláspontja vé­gül is diadalmaskodott s a nyugati tömb kényszerű visszavonulása után határozat született. Az ENSZ-közgyűlés plénuma fogja tárgyalni a gyarmatosítás megszün­tetését követelő szovjet javaslatot. európai népekről szólt vol­na. Ezáltal a Fülöp-szigeti küldött beszéde végered­ményben imperialista-ellenes felszólalássá vált, úgy, hogy felszólalása végén Hruscsov, az egész szovjet küldöttség és a többi szocialista kül­döttség is megtapsolta a Fü­löp-szigeti delegátust. Ezután egymás után szó­laltak fel Etiópia, Nigéria, India, Kuba küldöttei és a közgyűlés szónoki emelvé­nye a gyarmatosítás elleni tiltakozás hatalmas fórumá­vá vált A hangulat láttán Anglia delegátusa még egyszer szót kért és azt mondotta, hogy ő ugyan a politikai bizottság (Folytatás a 2. oldalon.) Korszerű szülőotthon IGSIV tem- • (Tóth Béla íelv.) Kisteleken — mint már jelentettük — korszerű körzeti szülőotthont rendezlek be, amelyhez Kisteleken kívül még Sövényháza, Baks, Pusztaszer, Csengele és Balástya tartozik. Felvételünk a szülőotthon életéből egy kedves epizódot mutat be: mérik a kisbabákat. (Ké­pes tudósításunk a 3. oldalon.) < A gyarmati rendszer fennmaradása alapjaiban fenyegeti a békét Szerdin délután az ENSZ- esov — elárulják politiká- kérdése, hogy a gyarmatosi­közgyűlés teljes ülése vitát juk rövidlátó voltát és érve- tó rendszer végleg elpusztul, kezdett a Szovjetunió arra ik tarthatatlanságát A gyar- Az Egyesült Nemzetek Szer­vonatkozó javaslata felett matosítók hiába remélik, veZete — ha hű akar ma­hogy haladéktalanul szün- hogy sikerül feltartóztatunk , alaookmánváhor — tessék meg a gyarmati rend- <rz elnyomott népek nagysze- raaru alapokmányahoz — szert mint az emberiség rű mozgalmát a szabadságért nem maradhat kivul e ker­előrehaladásának egyik leg- és függetlenségért. Csak idő dés megoldásán. főbb akadályát. A vita ar­ról folyt, hogy a közgyűlés, Kétféle mértékkel mér a közgyűlés vagy csupán a közgyűlés po- i —» litikai bizottsága foglalkoz- ClnOKC zék-e a kérdéssel. A vita első szónoka Hrus- Hruscsov elvtáns után az népnek meg kell adni, majd esov elvtárs, szovjet minisz- angol küldött emelkedett rátért arra, hogy a kelet­terelnök volt, aki miután szólásra és védte az ügyren- európai népeknek sincs sza­rámutatott, mennyire rend- di bizottságnak azt az állás- badságuk. kívül fontos probléma, hogy pontját, hogy a kérdés a Románia küldötte, eljárási az emberiség megszabadul- politikai bizottság elé kerül- kérdéshez szólva, a szónoki jon a szégyenteljes gyarmati jön. Ezt az állaspontot tá- emelvényre lépett. Kérte, rendszertől, aláhúzta: agyar- mogatta Uj-Zéland küldötte hogy az elnök utasítsa rendre matósító rendszer, ha nem is. Csehszlovákia és Bulgária a fülöpszigeti delegátust, hoznak sürgős intézkedése- delegátusa a szovjet állás- „Független, szuverén nemze­ket, még sok szenvedést pontot támogatta. Hasonló teket, amelyek tagjai az okozhat, sok millió életet értelemben szólalt fel Ghana, ENSZ-nek, nem lehet sérte­pusztíthat el, fegyveres Guinea es Líbia küldötte is. getni* — mondotta. konfliktusokat, sót háború- Azután a volt Francia- Az einök azonban nem kat idézhet elő. A gyarmati Kongó delegációjának veze- voit hajlandó rendreutasíta­rendszer tehát alapvetően t°je kapott szot. Ekkor tor- ni a fülöpszigeti delegátust, fenyegeti a békét és a biz- tént az első incidens. A kon- Románia delegátusa másod­tonságot — mondotta. 0°» küldött egy taviratot ts- szor is ügyrendi javaslatot Nevetséges — jelentette ki mertetett, amelyet egy por- tett, követelve a fülöpszigeti ezután —, hogy a gyarmato- tugal gyarmat nepe intezett küldött rendreutasítását. Az sítók a "szabadság, egyenlő- hozza. A kongoi delegátus elnök azonban kijelentette, ség, testvériség" jelszavát Fles szavakkal követelte, hogy a fülöpszigeti delegátus hirdetik. A szovjet kormány- hogy Portugália is adja meg nem sértett meg senkitf!) fő ezt a rabszolgakereske- « szabadságot gyarmatainak, csupán politikai kérdést (?) dók és a rabszolgatartók Az elnök ekkor felbesza- tárgyalt. fantazmagóriájának nevezte, kitotta a kongoi ku dottet. Erre Hruscsov elvtárs is­— Határozottan le kell Amikor a kongói delegátus mét szót kért Amikor Kon­tépni az álarcot a gyarma- "jra szólást ^ kapott kVle*en" gó küldötte beszélt, egy táv­tosítókról — mondotta — és tette: "En Afrikából Jöttem iratról amit szenvedő tár­be kell mutatni, milyen az ?s uj ember vagyok az ENSZ- sajtó] kapott az elnök meg­igaz ábrázata azoknak, akik ben. Nagyon csodálkozom álutotta _ mondotta. _ betegségeket, nyomort, éhin- *zon- h°W «? Hogyan lehetséges, hogy ez séget és halált vittek a le- **[ nem szakit félbe engem az Erikái báb, aki agyar­igázott országokba. t^rsni™ mZ? matosítókkal szimpatizál, Számos küldött tapsa fo- hangját tolmácsolom, felbe- nyuqodtan sértegethet füg­Az elnök ismét mezont* ^Zen országokat? Mi nem Szeged készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Bizottság alakult az ünnepségek előkészítésére Tegnap délután az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának székházában megala­kult a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 43. évfordulója megünneplésének előkészítő bizottsága. Az előkészítő bizott­ság — melyben a párt, az állami és tö­megszervezeti vezetők vesznek részt — méltó programot állított össze a nagy év­forduló megünneplésére. Az idén is, az elmúlt évekhez hasonlóan, a nagyobb üzemekben, intézményekben baráti talál­kozókat szerveznek, s ezekre meghívnak szovjet katonákat és hozzátartozóikat. A tervek szerint az Újszegedi Kender- Len­szövő Vállalat, a Szegedi Kenderíonógyár, a Textilművek, a Ruhagyár, a Falemez­gyár, az Ecsetgyár, a Jutaárugyár, a Sza­lámigyár, a Ládagyár, a Cipőgyár, a Seprűgyár, a Konzervgyár, az Autójavító Vállalat, a Csongrád megyei Építőipari Vállalat, a Paprikafeldolgozó, az Autóköz­lekedési Vállalat, valamint a Délmagyar­országi Áramszolgáltató Vállalat és a posta szervez baráti találkozót. Ezenkívül valamennyi üzemben és hivatalban ün­nepélyes külsőségek között emlékeznek meg a nagy évfordulóról. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, vala­mint a városi tanács művelődésügyi osz­tálya fotopályázat alapján a Szovjet­unióban járt turisták által készített ké­pekből kiállítást rendez. Ezenkívül a szovjet—magyar baráti társaság több üzemben képekben mutatja be a szovjet nép mai életét. A Szegedi Bélyeggyűjtő Kör is készül november 7-re. Ez alka­lommal nagyszabású bélyegkiállitást ren­dez. | Valamennyi általános és középiskolá­ban, az egyetemeken és a főiskolán díszünnepségen emlékeznek meg majd az októberi szocialista forradalom évforduló­járól. Az eddigi évektől eltérően az egye­temeken és a főiskolán karonként, illet­ve évfolyamonként tartják meg az ünnep­ségeket. Az egyetemeken november 7 tiszteletére tudományos ülésszakot tarta­nak. Az előkészítő bizottság terve szerint november 6-án, vasárnap este Szeged vá­ros dolgozói díszünnepségen emlékeznek meg az évfordulóról a Szegedi Nemzeti Színházban, november 7-én pedig koszo* rúzási ünnepségeket rendeznek a szovjet hősök Széchenyi téri emlékművénél, va­lamint a Dugonics-temetőben. Ülést tartott a Minisztertanács — SZ8VaÍt' mÍk°r a szót a Imngré küldöttől ^ « ^ök kegyelméből va­íl A nép előbb-utóbb szá- figyelmeztette, hogy térjen a ^n tttjtagm* Szovjet­Vénvitelőii10^" ENlzTen rcTszor mtoiZnéUödött. ' óságot hirdetjük és ezt ön. Amellett volt-e hogy hala- Ezután Libéria és Irak de- elnök úr. semmiképpen sem déktalanul és ielj^en meg legátusa foglalt állást a szov- akadályozhatja meg. ken aSetS *?' gyarmati jet javaslat mellett. ^ Elmaradt 'T^Tf^zí^ de­legátus folytatta beszédét rendreutasítás és hangoztatta, hogy nem a szabadságot minden nép­nek, vagy pedig ingadozott? Azok, akik ellenzik, hogy .... , . , a közgyűlés plenáris ülésén Ekkor került sor a máso- akarja megbantam senkinek a kormányfők részvételével dik incidensre. A Fülöp-szi- az érzékenységét. Elővette vitassuk meg a gyarmatosító getek delegációjának vezető- előre megírt beszédét, de rendszer megszüntetésének je arról beszélt, hogy a sza- kihagyott belőle minden kérdését folytatta Hrus- badságot minden gyarmati olyan célzást, amely a kelet­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A fővá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága jelentést terjesztett a kormány elé a közületi helyiségekkel, irodákkal, raktárakkal folytatott gaz­dálkodás helyzetéről. A Mi­nisztertanács a jelentést megvitatta, határozatában rendezte a helyiséggazdál­kodási állami szervek ha­táskörét, s intézkedéseket hozott a jelentésben feltárt helyzet fokozatos javítására. A földművelésügyi minisz­ter előterjesztésére a kor­mány határozatot hozott a termelőszövetkezetek gazda­sági megerősítéséhez és fej­lesztéséhez nyújtandó állami támogatásról, s az előter­jesztéssel együtt megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését, amely az 1959-ben hozott 3004. szá­mú kormányhatározat vég­rehajtásának tapasztalatait foglalta össze. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Szakoktatási küldöttség utazott a Szovjetunióba A Földművelésügyi Mi­nisztérium szakoktatási fő­igazgatóságáról négytagú küldöttség utazott a Szovjet­unióba, a mezőgazdasági szakmunkásképzés szovjet módszereinek tanulmányozá­sára. AktÍTaérfekezle'et tarlóit az MSZMP hadsereg-pártbizottsága Október 12—13-án az MSZMP hadsereg-pártbizott­sága pártaktíva-értekezletet tartott Budapesten. A tanács­kozáson részt vettek: dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Minisztertanács elnöke, Ma­rosán György elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára. Bisz­ku Béla elvtárs belügymi­niszter, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság több tagja, a magyar nép­hadsereg vezetői, parancsno­kai és pártmunkásai. Az ér­tekezleten Czinege Lajos elv­társ altábornagy, a Központi Bizottság tagja, honvédelmi miniszter tartott beszámolót a magyar néphadsereg fejlő­désének időszerű kérdései­ről. A beszámolót vita kftvette, amelyben a Politikai Bizott­ság nevében Biszku Béla elvtárs szólalt fel. I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom