Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-11 / 240. szám

3 Kedd, 1960. október 11. A munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat óta (avultak az életkörülmények a II. kerületben ülést tartott a II. kerületi tanács A legnagyobb tét A II. kerületi tanács tegnapi ülésén többek között Szöllősi Sándor végrehajtó bizottsági tag terjesztett be jelentést arról, hogyan hajtják végre a II. kerületben az MSZMP Központi Bizottságának emlékezetes határozatát a munkásosztály helyzetének javítására. Köztudomású, hogy ebben a kerületben főként az iparban, üzemekben dolgozó munkások laknak. Ezért a IL kerület lakosainak szempontjából különösen fontos a határozat és végrehajtása — állapította meg Szőllösi Sándor jelentésében. Bár a tanácsok megalakulása óta mindig igyekeztek javitani a kerület lakosainak életkörülményein, mégis az 1957-et megelőző esztendőben bizonyos fokú elmaradottság jellemezte ezt a kerületet kommunális, szociális, kulturális vonatkozásban. A munkásosztály helyzetével kapcsolatos l a rthatározat megjelenése óta azonban évről évre több pénzt kap a kerületi tanács beruházásra, beszerzésre és felújításra, a lakosság életkörülményeinek. javítására. 1956-ban például mintegy 9 millió forintot tett ki a 11. kerület költségvetése. Ez az összeg csaknem 13 millióra emelkedett. A növekedés 40 százaléknak felel meg. A munkásosztályt és az egész lakosságot nagyon érdekli, miként oldják meg nálunk a lakáskérdést. Erre részletesen kitér az említett párthatározat is. A tárthatározat tette lehetővé például, hogy a kerületlen a gedói városrészben a r saládiház-építési akció soi án több mint 50 új otthon épüljön meg, amelyekben túlnyomórészt munkások laknak. Továbbra is igyekszik a kerületi tanács támogatni az ilyen akciókat, az építtetőkef, ezért Fetőíi telepien külön területet biztosítanak családi ház építésére. A kerület lakosságának jobb ellátását szolgálta, hogy több önkiszolgáló boltot. hoztak létre az elmúlt két évben, üzleteket, vendéglőket korszerűsítettek. Külön felhívja a párthatározat az illetékesek figyelmét, hogy jobban gondoskodjanak a munkáslakta negyedek élelmiszer-, gyümölcs- és zöldségellátásáróL Ezt a célt szolgálja a kerületben levő két termeidszövetkezet megerősödése, a nagyüzemi gazdálkodás elterjedése. Kedvező hatással lesz a kerület zöldségellátására a Felszabadulás Termelőszövetkezetben most elkészült nyolcezer négyzetméternyi területű melegágy. Azóta, hogy a II. kerületi tanács a párthatározat szerint behatóbban foglalkozik a munkások mindennapi dolgaival, erősbödött a tanács és a lakosság kapcsolata. Növekedett az érdeklődés a tanácsülések iránt, sokkal többen jelennek meg a tanácstagok beszámolóin és fogadóóráin is. E kapcsolatok javulása lemérhető abból is, hogy egyre többen végeznek társadalmi munkát. Nemsokára teljesítik az ez évre tervezett társadalmi munkák előirányzatát a II. kerületben. Kulturális vonatkozásban is érzékelhető az előrehaladás a párthatározat óta. Ennek illusztrálására elég egy példa: az elmúlt iskolai évben megszervezték a dolgozók esti iskoláját, többek között két üzemben a II. kerületben. 250 munkás vizsgázott eredményesen ezeken az esti iskolákon. Nagyon sokan szóltak hozzá a jelentéshez és a vita során még több megoldandó kérdésre hívták lei az illetékesek figyelmét. A tanácsülés a vita befejeztével több határozatot hozott a párthatározat végrehajtásának segítésére. Utasították a tanács állandó bizottságait, vonjanak be minél több dolgozót az ügyek intézésébe, hallgas sák meg azok véleményét, javaslatait, mert ez meggyorsítja a hibák kijavítását. Fokozottabban ellenőrzik a tanács szakigazgatási szerveit, hogy azok továbbra is a párthatározat szellemében végezzék munkájukat a kerület lakossága érdekében. Kötelezték a végrehajtó bizottságot, hogy sürgesse a kerület üzlethálózatának további bővítését és gondoskodjék arról, hogy a II. kerületi üzletek áruellátása ne maradjon el a belterületi üzletek mögött. A zöldség- és gyümölcsellátás javítása érdekében szorgalmazzák, hogy a kerület termelőszövetkezetei még több ilyen árucikket termeljenek és a zöldség- és gyümölcsféleségeket közvetlenül is árusítsák a szegedi na gy üzemek nél. Uj munkásszállókat kapnak az építőipari do gozók Az Építésügyi Minisztérium saját erőből építtet korszerű munkásszállókat a dolgozók elhelyezésének és életkörülményeinek javítására. A beruházásokhoz szükséges pénzt abból a hozzájárulásból gyűjti össze, amit az állandó munkásszállóval rendelkező vállalatok a dolgozók létszáma szerint befizetnek a minisztériumnak. Az összeget gazdaságosan felhasználva tavasszá! Szolnokon és nemrégiben Szegeden adták át jól felszerelt, kényelmes munkásszállót Hasonló épül most Tatabányán, Gyöngyösön, Salgótarjánban és Szombathelyen. Ezenkívül Miskolcon 400— 400 személyes építőipari szálló befejezésén dolgoznak. A jövő évben vidéken Pécsett, Nyíregyházán, Zalaegerszegen és Békéscsabán készítenek új munkásszállót Fejlesztik a szegedi malmokat Négy új EMAG gyártmányú, görgőscsapágyas malomba CDr. Somogyi Károlyné felv.) őrlőgép érkezett a Vértanúk téri A nyáron egyesült a két csak végigsétálnak az őrlő ellátásban nem lesz fennszegedi malom: a -Tisza* és hangerszékek között, s akadás A Tisza-malom réa Délibáb utcai. Az egyesü- rövidebb idő alatt észre- g gépeinek vagy kiselejtezés lés után a Csongrád megyei vehetik az esetleges hibát. a. sorsa, vagy az Malomipari Egyesülés Szege- A másik üzemben — a volt egyébként még jól használdi Üzeme nevet vették fel. Tisza-málomban, a Vértanuk hatókat kisebb malmoknak A Délibáb utcai malmot tefe" — ... , . korszerűsítették az elmúlt teljesen uj orlőgépeket hetekben. Az egyesülés előtt relnek majd fel még négyfajta hengerszéken a korszerűsítési, illetve fejts őrölték itt a búzát de résztési program keretében, most profilírozták: Most kaptak négy uj hengerszéket melyet az EMAGtíz egyforma, egy gyárt- gyár készitett, s még ebben mányú hengerszék műkő- a negyedévben további hat dik a malomban. érkezik. Ezek az új gépek Valamennyi fölé üvegburát görgős csapágyakkal, sokhelyeztek el. s ezen át jól kai jobb energiakihasználáthatóan ömlik a sok mú- lássa] működnek, veleten keresztüleső dur- A tíz új hengerszék hétvább. majd finomabb őrle- százezer forintba kerüL mény. Azelőtt a cső közvet- E gépek felszerelését az év len a hengerszékbe vezette végén kezdik meg. Ez idő ezt s ha ellenőrizni akar- alatt természetesen szünetel ták a minőséget mindig fel az őrlés, de elegendő lisztkellett nyitni a gépet. Most mennyiség van raktáron, az adják át H

árom mozgalmas hét telt már el az ENSZközgyűlés megnyitása óta, a hatalmas tárgyalási palota mégis úgy vonzza mindmáig a világ figyelmét mint mágnes az aprócska vasreszeléket. A formaságok ideje elmúlt elhangzottak fontos kormányfői beszédek, nagy horderejű nyilatkozatok és javaslatok fekszenek a delegátusok asztalain. S mi itt, az ENSZ-palotától meszsze, várnánk a döntések óráját. Párizs és Genf után most a népek legfelső fórumában, az ENSZ közgyűlésében bízunk, különösen a legnagyobb tét, a kérdések kérdése — a leszerelés dolgában. Hiszen nemcsak a delegátusok, a népek is diplomáciai magaslaton tevékenykednek manapság: alapos gonddal, körültekintéssel fontolnak meg minden előterjesztést, minden nyilatkozatot, tárgyalást és találkozást, s jórészt a népek is ott ülnek a közgyűlési teremben, ha másként nem, hát a szocialista és más haladó országok delegátusainak személyében. Nyolcvan napirendi pont.... Ezek között sok a valódi, reális probléma, mint Kongó ügye, vagy a kubai kérdés; legalább annyi az imperialista propagandagépezet csir nál'mánya — mint mondjuk a -magyar ügy* vagy a -tibeti kérdés* — de az uralkodó helyet ezen a közgyűlésen két nagy javaslat foglalja el: a Szovjetunió által beterjesztett leszerelési program és a gyarmati népeknek adandó függetlenség tervezete. Jelentőségében és hatásában semmi sem emelkedhet fel ezekhez; közérdekűségben és népszerűségben semmi sem vetekedhet ezekkel. S ha szabad még e két dolog között is különbséget tenni, akkor szinte kórusban zengi a világ bizakodva is, harcosan is: leszerelést! Ennél nagyobb, foetosabb tét nincs most a világpolitikában, s nern is lehet, amíg megnyugvásra nern tér ez az ügy. Érthető tehát, hogy ennek az előterjesztésnek a sorsát latolgatjuk gyárban,, termelőszövetkezetben és hivatalban, miként a tervezett párizsi csúcsértekezlet, vagy a genfi tízhatalmi leszerelési tárgyalások idején. S tagadhatatlan, hogy türelmetlenek vagyunk. Becsületes szívvel és tiszta fejjel nem is lehet megnyugodni abban, hogy egy ilyen javaslat ellen a nyugati kormánykörök a taktikázás és a formaságok minden eszközét felvonultatják, s nem engedik, hogy a végső igen vagy nem kimondásáig haladjon az ügy. Annyiszor deklarálták -békés szándékaikat*, hát most miért nem győzik meg a világot ennek valódiságáról? L

z eddigi New York-i események ismét arról győzik meg lassanként a világ közvéleményét, hogy a leszerelés, a legnagyobb tét ügye nem jut el a végleges megnyugvásig. Bonyolult szervezet ez az ENSZ, s még bonyolultabbá teszi az amerikai diplomácia. S aki végiggondolta már ezt a lehetőséget, kicsit feltétlenül elkeseredett a legnagyobb ügynek az egyik oldalról történő abszolút mellékes kezelésén. Hát hiába lenne népek és kormányok minden tiszteletreméltó igyekezete? S hiába támasztja alá mindezt az egész emberiség messzemenő egyetértése és létérdeke? Talán még ilyen gondolatok is előtolakodnak: érdemes ezek után kezdeményezni; érdemes újra és újra előhozakodni ezzel a leszerelési javaslattal, Bolgár est Alsóvároson és Mihálytelken Szegeden a Hazafias Népfront III. kerületi bizottsága és a Pedagógiai Főiskola e héten, szerdán a Rákóczi utcai vasutas művelődési otthonban, majd a következő napon, csütörtökön a mihályteleki művelődési otthonban bolgár barátsági-estet rendez. Mindkét helyen megemlékeznek a bolgár nép életéről, s mindarról a nagy fejlődésről, amelyet a felszabadulás óta elért. A barátsági- esteken a budapesti bolgár követség képviselői is részt vesznek és fel is szólalnak. A vasutas művelődési otthonban sorra kerülő barátsági est. keretében a szegedi általános iskolák felső tagozatainak tanulói számára -Ki tud többet Bulgáriáról?* címmel szellemi tornát is rendeznek. Mihályteleken a bolgár nép fejlődését és életét bemutató képkiállítás nyílik. Nyugat ravasz-pimasz és kihívó elutasításai után? Nem egyszerűen a szocialista diplomácia sziszifuszi vállalkozása a leszerelés eszméjének szüntelen ébrentartása? Sok, nagyon sok jel mutat arra, hogy nyugat ezt az egész nagy ügyet el akarja veszejteni a diplomáciai és tárgyalási formaságok temetőjében. Átlátszó rókalogikávai más fontossági sorrend mellett apellál. Mindenekelőtt az ellenőrzés elsődlegességéhez ragaszkodik. De vajon mit akar ellenőrizni, amíg nincs tényleges leszerelés? Nem is ez itt azonban a végső kérdés, hiszen Hruscsov megmondta: a Szovjetunió hailandó elfogadni az ellenőrzés amerikai javaslatát — a leszerelés szovjet javaslatának elfogadása ellenében. Nos, hát akkor — úgy gondoljuk mi tiszta fejjel — ezek után csak azt következhet, hogy a két javaslatot egybeépítik és a közgyűlés felemelő ovációval adja rá áldását. És akkor négy év múlva — hiszen ez a szovjet javaslatban megjelölt terminus — az örökös béke nagyszerű korszaka virrad az emberiségre! Ha nem ismernénk az imperial izmus természetrajzát, máris átadhatnánk magunkat annak a féktelen örömnek, amit a háború végleges likvidálása váltana ki a népiekből. Ellenben ismerjük, annyira ismerjük a tőke aljasságát, hogy egyetlen nagy hadirészvénvestől sem remélünk belátást. A dollár megszállottjai nem képesek arra, hogy a millárdokból felhalmozott hadigépezeteket és hadianyagokat egyetlen elhatározással és szavazással kohókba vessék. Ehhez meg kellene szünniök mint imperialistáknak, vagy legalább is meg kellene ,tanulniök az emberiség nyelvén és fogalmaiban gondolkodni. Van-e hát mégis, ennek ellenére is célja és értelme a szocialista országok szívósságának és vaskövetkezetességének ebben a kérdésben? Párizs és Genf után megy-e mégis előbbre valamit a leszerelés ügye? E

mlékezhetünk még arra, hogy Párizs után kicsit ideges lett a világ De aztán megnyugodtunk. Bár elsó látásra úgy tűnt, hogy az amerikaiak hencegése és fenyegetőzése a béke és a megegyezés esélyeit csökkenti, vérű lis kiderült, hogy éppien az ellenkezője történt. E történelmi leckét a népiek jól megértették és jól megtanulták. A kétségbeesés helyett ezért felzárkóztak a szovjet kezdeményezés mellé. Az USA befolyása csökkent az egész világon, politikusainak hitele piedig teljesen kétségessé vált. S ez a folyamat azóta sem állt meg, tovább gyűrűzik a világpolitikában. A leszerelés eszméjének gyakorlati megvalósítása reális. de természetesen maximális programja a népeknek. S tagadhatná-e valaki, hogy ebben az ügyben a részsikerek sem megvetendók? Ezért nem szabad elfáradni egy pillanatra sem; ezért kell minden alkalmat kihasználni az eszme ébrentartására és térhódítására. Már maga az is óriási eredmény, hogy a világ megismerte és közvéleménye magáévá tette a szovjet kezdeményezést; a legfelsőbb fórumon ezt számos módosítással és kiegészítéssel ismét előterjesztette N. Sz. Hruscsov, s ezzel az ügy a legmagasabb szinten nyert magának polgárjogot. Könnyű sikerről itt sző sem lehet, hiszen az erők ismeretesek, amelyekkel szemben érvényt kell szerezni előbb-utóbb a leszerelésnek, Több éves nagyszerű munka. harc eredménye. hogy ma már nemcsak zárt bizottságokban, emlékiratokban szereoel ez a téma. hanem telies síilvával nehezedik a militaristákra a legszélesebb diplomáciai nyilvánosság előtt, s otthon, s Pentagon országában! Ez eevmagában js óriási nveresóge a béke {levének. S hiába rmodén 7Pes+er-V-»décP a nvii«H»k. a ránolr már tic—tán lá+iáv a távlatokat és a —só—sokat is A iavaslat ói híveket.. úi rironaeand'stákat és ka——sokat s—-+t maeának nagytekintélyű és nagy befolyású haladó államférfiak személyében, különösen piedig a felszabadult, vagy szabadságukért küzdő ázsiai-afrikai országok haladó vezetőiben. Ezek az országok pár év a még a diplomácia pierifériáján álltak. Bábok és bérencek javasoltak és szavaztak nevükben. Ma viszont mar nem az impierializmus tartozékai és szavazóemberei ül* nek a független országok kormányszékében és delegátusa asztalainál. Ráadásul a leszerelés nemcsak diplomáciai ügy, hanem az emberiség sorskérdése. Hiszen korunkban megismételhetjük a klasszikus kérdést, ha a végsőkig következtetünk: -Lenni, vagy nem lenni!* •rar emcsak a leszerelés eszméjétől irtóznak a militaristák — egyáltalán minden közeledés, hasznos tárgyalás elől ki akarnak térni. Kalandorságuk áronban ma már inkább józanítja mint idegesíti a népieket. Hiszen napxinta látjuk és tapasztaljuk: nincs az az elzárkózás, vasfal, amelyet előbb-utóbb át nem tör a béke diplomáciája és a népiek felfokozott békevágya. Szavazhatnak tehát bármiképpien, ügyünk előbbre megy. Ezt a nagy tétet, a legnagyobbat már seramiképpien nem lehet ellicitálni! Ez már napirenden marad szüntelenül, ENSZ-közgyúléssel és anélkül — mindenekelőtt a népiek életében és törekvéseiben. S ennek a nagy tétnek a megnyeréséhez a békeszerető milliók oldalán van minden eszköz, az erő is, az igazság is. a jog is. A szocialista diplomácia természetesen ideiében felkészült a leszerelés érdekében minden imperialista manőverre. Arra is, hogy ez a kezdeményezés a jelenlegi közgyűlésen a hivatalos ügyrendben nem fogla'hatta el megillető helyét. N. Sz. Hruscsov éppen ezért már most kezdeményezte, hogy hívják ö&sze az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát, amelyen más téma nem szerepel, csak a leszerelés. S tette ezt azért, mert., mirrt mondotta, a leszerelés feltételei megértek, szükségessége piedig nem túr halasztást. A közelebbi jóslás céltalan, hiszen kiszámíthatatlanok az ENSZ-közgyűlés mai erőviszonyai. De bizonyos, hogy magában az ENSZ-ben is óriási változások történtek! Először sereglett össze a közgyűlésre szinte valamennyi kormányfő, s nem vitás egy pillanatra sem, hogv a Szovjetunió kormányának hívására, vagy az ezzel összefüggő belpolitikai nyomásra szánták el magukat New York-i utazásukra a vezető államférfiak. Talán sejtették, talán tudták is, hogy itt most óriási előterjesztésekkel szerepiel a Szovjetunió; olyanokkal, amelyek megtárgyalása csak legfelső szinten lehetséges. S hogy kormányok, kormányfők miként foglalnak ájlást e legnagyobb kérdésben azt népük is számon tartja. Ennek felelősségét nemcsak New Yorkban, s nemcsak a közgyűlés idején keil vállalni, hanem otthon is és azután is. M

ost mindenesetre ismét nyitva áll az emberiség békéjének aranykapuja. Mindannvian tudjuk: megvan a lehetőség, hogv a népek, a fegyvereket kívül hagyva, bevonuljanak rajta történelmük legszebb korszakába. S ha egyelőre mégis kívül maradnánk. ítéletünkben és további szándékunkban akkor sem habozunk. Minden földrészen tudni fogják az emberek, hogy kik voltak e nagy küzdelem bűnös útonállói és felismerik kötelességüket is. Az a tudat, hogy a makacs ellenállás, ravaszkodás ellenére is újabb és újabb csatát nyer a béke diplomáciája, hitet és bátorságot ad a további küzdelemhez, amely egyre szélesebb . fronton, egyre nagyobb méretekben folyik. S ezért nem fáradunk el soha, ezért nem tartunk pihenőket ebben a világméretű harcban. A legnagvobb tét: a leszerelés, a béke — a népiek áldásos nyereeóee 'es7 Simon István /