Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-09 / 239. szám

Vasárnap, 1960. október 9. 9 A fogorvosi ellátás nehézségei és távlatai Szegeden Az emberek igényessége ugyanennyi lélekszámú sze- nikai rendelés jol ipisegítj a minden tekintetben nó. így gedi járás részére mindösz- rendelőintézetet, s közösen például a múltbeli nemtörő- sze napi 110 óra rendelési fáradoznak a betegellátás ál­dömséggel szemben — mely- időt tudnak biztosítani — landó javításán. Ezen túlme­nek oka az egészségügyi fel- többet nem engedélyez je- nően azonban más, font® vilégositás hiánya és a sze- lenleg az Egészségügyi Mi- szerepet is betölt ez az in­génység volt — ma min- nisztérium. A m®t folyó tár- tézmény. Az ország® prog­denki igyekszik rendben tar- gyalások szerint ez az óra- ram keretében megindul a tani fogait. Vajon el tud- szám 1961-ben tizenkettővel vidéki fogszakorv®képzés is. ják-e látni jelenleg, s majd növekszik, melyet a járásra (Budapesten már évek óta a jövőben megfelelően a fog- fordítanak — de még ez is folyik, s a múlt tanévben betegeket? Szeged és a já- kevés. Kevés Szegednek, de már 175 hallgató Volt.) Eisó­rá« felnőtt lakosságát — az főleg a járásnak, ahol je- nek Szegeden vettek fel most iskolafogászattal m®t nem lenleg napi 15 és fél órá- ősszel húsz fogszakorv®tan­foglalkozunk — erősen fog- ban látnak el fogorvosi szol- hallgatót, s már ezek kép­lalkoztatja ez a kérdés, hi- gáltatást: Dorozsmán, Szó- zése is jelentős feladatot ró szen gyakran hangzanak él regen, Ásotthalmon, Szaty- a klinikára. Még a telj® panaszok a lakraság köré- mázon, Kisteleken, Algyőn, program ném alakult ki, de Dől, hogy hosszadalmas eljá- Sándorfalván, Balástyán. lehetség®, hogy a Pécs és réssal hozzák rendbe a fo- Huszonkét — közöttük több Debrecen orvosegyetemeire gaikat, sokat kell eljárni és termelőszövetkezeti — köz- tervezett ugyancsak 20—20 várakozni a rendelőkben, ségbe nem jut rendelőinté- ilyen orvratanhallgató is itt Egyesek — akik ugyan biz- zeti fogszakorv® De még nyer kiképzést. Ehhez meg­t®ítottak — talán éppen az 5000 lélekszámú Sándor- felelő helyiségekre, felszere­ézért ker®ik fel inkább a falván is kevés a napi más- lésekre, s a klinika orv®­magánrendelöket, ahol pedig fél órás, vagy az ugyanek- létszámának növelésére van komoly összegeket kell fi- kora Szöregen az egyórai szükség. A minisztérium szakrendelés. Van azonban minden bizonnyal jelentős olyan elgondolás, hogy a beruházást biztosít erre a szegedi járást a Csongrád célra, de a klinika bővíté­megyei tanács egésaségügyi sében — Szeged, s az ország osztálya látná el és alkal- érdekében — a helyi szer­mazna telj® elfoglaltsággal vek segítségére is szükség állandó fogszakorvosokat. így van. A jövőre engedélyezett tehermentesülne Szeged vá- 12 óra járási fogorvosi ren­A Fogtechnikai Vállalat r®, jobb lenne itt az ellá- delést is a klinika látja ... ^ . » a majd eL Ez a korszerűsödő és nagy szaktekintélynek ör­vendő klinika tehát hatéko­nyabb munkát tud majd ki­fejteni az orvosi utánpótlás biztosításában, de Szeged és környéke fogorv®i ellátásá­ban is. Addig iá, hogy ne tásáról Ocskay Kornél, az Operaház volt tagja a kö­vetkezőképpen emlékezik vissza: — Néhányan szegedi diá­zetniük, különösen a fog­pótlásokért. Mi tehát a helyzet és ml várható a fogellátás javulá­sában? Elegendó fogtechnikus vm Szegeden szegedi telepén huszonkét tás és természetesen technikus dolgozik. (Rajtuk résban ia. kívül még tizennégy iparen­gedély® önálló fogtechnikus működik a vár®ban, öt-hat kisegítővel, de ók a magán­éilátásban játszanak szere­Az üzemi és körzeti szakrendelésekről ciiaiatu(ui a A kcvés óraszámon belül SZTkSS. Tabraatóriummal te lehet azonban jó munka­rendelkezik a fogklinika ta, s7ervezés8cl enyhítem árén- csak a -perspektíváról*, ha­aho! két technikus dolgozik. delés »úfoltságát, «őkken- nem napjainkról iá szóljunk: Az állami vállalat kapacitá- UnJ a várakozási időt Aszfe a klinika m®tani átalakítá­sának mintegy 70 százalékát fedi rendelőintézet x«át gyorsabb ütemben vé­kött le csupán a biztosítót- & ko™ÍL gezhetné a Csongrád megyei tak részére végzett munka, ?a«tett be például Petőfi- Építőipari Vállalat mert az beleértve ebbe Makót és an- telepen, Újszegeden, Alsóvá- építkezés miatt május óta a nak járását ia. Érmen ezért roeoln 4 Földműves utcában korábbi rendelés egyharma­a budapesti központ évente „Rókuaon a Feltámadás dát tudják csupán ellátni! mintegy két hónapra ele- utcában tovitt* a gendó fővárosi megrendelést fonógyárban, az újszegedi — Ahogy most te jegyzed, amit mondok — fordult fe­lém Ocskay — Bartók úgy irta mindjárt a kottát. Volt, hogy kétszer-háromszor is el — Egészen fiatalember volt, éppen elvégezte a Ze­neakadémiát és akkor kezd­te a népdalgyűjtést. Később egyedül is lejött bátyámhoz, aki elvitte magával a ta­nyák világába, de én akkor küld a szegedi telepnek. szövőgyárban, a Textilmű- Néhány év múlva Wk«e­A Fó^teik^VáUalat vekben, a JConaerVgyárban, a tesen megoldódik országosan tehát még jókora igénynó- Szalámigyárban fe a papri- fe fejeden is a togorvra­vekedést elbír. A munkák fafeldolgozó telepe®. M«t ellátás. Addig is orvosolni elkészültének határidejét is tervez, a városi tanára hogy kell azonban a mutatkozó az engedélyezett alá sa>ri- f'bóvitik a József Attila su- kisebb-nagyobb hibákat tottt. ?gv például a protézis eátúti rendelőt és itt bizto- Több, olyan helyes kezdemé­r,é*» heivett három a híd Felsővárós fe Petőfi- nyezésre volna szükség, ami­háromhSvett kéthét alatt telep fogszakórvosl ellátását. Jyet például már most isin­kfezül Ez évben a bitóabfeti Mmdez csökkenti a központi dftottak az érdekelt szervek: kSSnt^aíSé^ü faC szakrendelés raúfofeágát De a fogtechnikai laboratórium gépeket fe alapanyagokat 4zt 4 rendszert még tovább fogszakorvosokat hív meg szerzett be s ezekkel be ve- k0Hene fejleszteni. Néhány termelési tanácskozásaira és zette a protézisekbe helye- Págyobb fltem felállíthatna ugyanilyen cseremeghívást zett műfoeak korszerűbb P^'dául még fogszakorvosi tervez a rendelőintézet is. rvírtÁKát A* óifaita múío. rendelőt — saját munkásai Rendszer® szakmái tovább­tí & tlárm152U2S —«* ha wz-^ii-AV szerű feladat a meglévő ora- fogorvosok ® fogtech­belül Újabb he- nikiíSök, ami Szintén á fog­yj telben készülnék. Hasonló­képpen sikerült az idén — s=amoKon hosszabb kísérletezés után — hazai úton az eddiginél jobb protézis-lemezanyagot gyár­tani — a ennek használata után kimutathatóan keve­sebb a fogsortörés. Iveken megszervezni delést — az intézet vezetői készek erre. A kükS rendelők hibája Más hiba ellátás javítását segíti. Kolosaár Béla Bartók Béla szegedi népdalgyűjtésen A Dél-Magyarország szép- Bauer Herbert, a későbbi reket, a patikust, az illo­tember 2S-i számában Hal- Balázs Béla két pesti fiatal- másfőnököt, a lódoktort, né­mi János beszámolt Bartók emberrel állított be édes- hány közismert ivó és da­Béla első szegedi hangver- anyámékhoz. A pestiek nép- lolgató parasztember' ét senyéről és korábbi szegedi dalgyűjtő kőrúton voltak, és szombati napon a gazdakör­útjairól. Ezzel kapcsolatban Bauer azért hozta hozzánk ben énekelgettünk Bartók­Bartók első szegedi látoga- őket, hogy mivel én nagyon nak. sok népdalt ismertem, éne­keljek a két pesti ismerősé­nek, hátha valami újat hal­lanak tőlem. Bauer csak az egyik fiatalembert ismerte, kok a kzeafú utcában lakó aki KodálV Zoltán néve* kellett dalolni valamelyi­kek a Szegfű utcában lakó mutatkozott be nekünk és künkneK amit leirt és ak. Klíma mernokek hazaban aztán ö mutatta be barátját kor ellenőrizte, hogy jól tr­találkoztunk délutánonként, és kollégáját: Bartók Bélát. ta_e ;e a mUzsikát. Dettre János, Juhász Gyula, Persze, hogy énekeltem, Eisner Manó, a Szivessy- de énekeltettem a barátai­gyerekek, Bauer Herbert és mat is. Csak Bartók jegyez­jó magam is majdnem min- getett és vele meg is álla­den délután összejöttünk podtunk abban, hogy elvi­Kllmáék vendégszerető há- szem valamilyen tanyára, zában, muzsikáltunk, éne- hogy ott a parasztok éne­keltünk és néha persze szó keljenek régi népdalokat, esett az iskolai tanulásról is. így esett a választás Apát- már nem voltam odahaza. Mi is ott laktunk a Szegfű falvára, ahol Gyula bátyám fov ncm tudom, hogy Bar­utcában, és 1906-ban, egy kántor volt. Hozzá vittem a tők merre gyűjtögette a nép szép napon, a dátumra mór fiatal Bartók Bélát. Bátyám dalait, nem emlékszem pontosan, aztán összeszedte az embe- Or György Válasz a szegedi dolgozók közétkeztetéséről szóló cikkre A Dél-Magyarországban kertében a lakók 6zobáit, lanyfútéssel. Enélkül nem pénteken -Intézkedések a konyháit, ételeit elöntő- ko- indítható meg a közétkez­szegedi dolgozók közétkez- rom ártalmas. Ezért nem tetés fogaiméban a Szechra tetésének javítására* címen ért egyet a konyha fenn- nyi téri konyha, cikk jelent meg, mely e tartásával. Ezt azért tettük szóvá, problémák megoldását pró- Ezeket az érveket juttat- mert az említett újságcikk báljá előmozdítani. A szó- ták el a lakók a Csongrád erre a lényeg® kérdésre ban levő cikkben szerepel megyei pártbizottsághoz. A nem tért ki megfelelően, egy Olyan megállapítás, pártbizottság megvizsgálta a Nem is b®zélve arról, hogy mely szerint -Tárgyalások kérést és értesítette a lakó- Magyarország egyik les­folynak a Széchenyi téri kat, hogy a konyhát szén- szebb terén négy gyárkfe volt Olasz-vendéglő — fűtéssel tovább fenntartani ményhez hasonló füstölgő melyben most a Csongrád nem lehet, igazat adott te- berendezést fenntartani esz­megyei Építőipari Vállalat hát a lakók beadványában tétikailag sem valami kel­tart fönn étterinet — áten- foglaltaknak. A válaszlevél- lem® látvány gedésérőL* Tehát a cikk bw szerepelt az ls, hogy A két ház lakóinak M szerint a Széchenyi téren amennyiben az építőipari meevei 1oeu városi tanára lévő kónyhát újból üzemel- vállalat Kossuth Laj® su- SrécüSvi osztál^ak tetni szükség® a közétken- gárda munkásszállodája el- vélermtavéf vezvék ftevra tetés szempontíábóL készül, a konyha oda köl- , y J T. Ezzel egyetértünk fe he- tözik. hembe az illetékesek fe lyeseljük ia, hogy minél Amennyiben szükség® a csak akkor indítsanak nagy korszerűbb ' körülmények konyha fenntartása tovább- kapacitással közétkeztetést Wfftt láaaák el i közét- n in. a közétkeztetés szem- a Széchenyi téri konyhán, keztetésbe kapcsolt megfelelő berendezéssel ra is, a közétkeztetés szem­zőkét De lényeg® kérdfe P°ntjábóL akkor üzembehe- ha hogy ennek a konyhának a lyezésére csak úgy kerülhet lanaK «­működését a Jövőben ho- sor, ha modern, korszerű Kért Dániel, gyan képaelik el az illeté- felszereléssel látiát el 4 Károlyi u 2/a fe 2/b kesék. A Károlyi utca 2/a Lg. ',átják él- te- szám alatti lakosok fe 2/b számú ház lakói az hát ^ütéssel, vagy vil- nevében utóbbi hónapokban bead­vánnyal fordultak a Csong­rád megyei pártbizottság ipari-termelési osztályához, hogy a szóbán levő Szé­chenyi téri konyhát a lakók egészségvédelme érdekében szúntesáe meg. A szeged, megyei jogú taná® egész­ségügyi raztálya ugyanis megállapította, hogy a szénfútés® konyhák követ­25—30 vagon tüzelő naponta m M azonban ezeknél a -külső* rendelé­seknél. Kétségtelenül a be­tegek kényelmét szolgálják, azonban leginkább csak fog­kezeléssel — húzás, tömés UUill *-<Jl UlilKIl7C,L IUUIUVC ti, tehát sokkal gyorsabban ké- »tb- T^f0211^ szülhetnének d a fogpóüá- *** íogpoUásra, koronára, sok az eddigieknél. Mégia h>dra, protéz,sra van szuk­a gyakorlatban ötvén vagy több nap ie beletelik, mire Miért hosszadalma a fogpótlás? A fogtechnikai laborató­rium körülményeit tekintve egy beteg például protézis­hez jut Ezen pedig rövidí­teni kellene, amint arrá már volt is törekvés. A Fogtech- , nikSi Vállalat például saját igennyal béralapjának terhére úgyne- derfonogyán « a vetett SZTK-őfeZekötőt al­kalmaz, aki a rendelőinté­fti a dolgozónak a központi rendelőintézetbe. Alsóvárost kivéve, fogpótlással nem fog­lalkoznak a külső rendelők­ben —• bár most jélentke­a ken­rőkusi rendelő is. Hely® lenne, ha valamennyi körzeti és üze­R aimaz, aki a rendelőm te- - . zetben segít a protetikai mi rendelőben legalább egr munkákban. így több feete- napot Pcotet.kára szentelné­get tudnak ellátni, de ez nek - annál is inkább, mert még mindig nem elegendő. Egy® szakvélemények sze­rint az lenne a megoldás, ha a fogpótlások ellátására a jelenleginél több időt fordí­tanának, a fogászati rende­lés egész időtartamának kö­zel egyharmadát. Vartnák olyan vélemények, hogy a rendelőintézetben nehézk®. a magánrendeléseknél ez a legköltségraebb -mulatság*. Álljon erre csak egy példa: alsó-felső fogsort 302,40 fo­rintért készít a Fogtechnikai Vállalat a rendelőintézet ré­Ézére, amiért viszont a pá­ciens csak 102 forintot fi­zet. Ha magánúton készítteti valaki ugyanezt — 800—1000 forintjába is belekerülhet... lassú a munka, de olyanok Válffi* kés^lmraS Fl«»korvsokat képeznek okozzák. Mindenesetre nem Szegeden ártana vizsgálatot folytatni Nagy szerepet tölt beSze­illeték® szerveknek, hogy gecj f0gorv®i ellátásában a hol -úsznak el* a napok, he- fogklinika is. Itt a vezetők­telt a betegek rovására — kel együtt nyolc orv® dol­amikor á fogtechnikai labo- gozik, s havonta 3000—3500 ratórium kapacitása nincsen beteg megfordul, főképpen kitöltve. .. beutaltak, szájnyálkahártya „ , ... betegségben szenvedők, Kevés az .dó vagy akiknél Tény. hogy a százezer la- beavatkozásra. kraú Szeged, s a körülbelül zásra van szükség. A fogkli- I kuláőáig, 1||/ KÖNYVESPOLC CSOKONAI-EMLÉKEK Most látott napvilágot az Akadémiai Kiadó gondozásában a Magyar Irodalomtörténetírás Forrásai­Sorozat első kötete: Csokonai-emlékek címmel. A könyvet — amely arra a sokat vitatott kérdésre ad vá­laszt, hogy ki is volt tulajdonképpen Csokonai — Vargha Balázs szerkesztette, illetve ő gyűjtötte egybe a költő életével és irodalmi megítélésével kapcsolat® em­lékeket A dokumentumok nagy része eddig ismeretlen volt. Most jelennek meg először a Csokonaihoz írt leve­lek, amelyeket a Magyar Tudomány® Akadémia kézirat­tára őriz. A nyomtatásban már megjelent írások közül azok szerepelnek a gyűjteményben, amelyek nehezen hoz­záférhetők: így a költő kollégiumi pőrének telj® anyaga, egykorú pamfletek, röpiratok, vitaírások. Válóban magyar Homérosz volt, ahogyan iskolafár­sad nevezték rajongással? Vagy az ifjúság megrontója, ahogyan gyepesedet* fejű tanárai megbélyegezték? La­pozgatni, tanulmányozni kell a Csokonai-emlékek-et, bárki meggyőződhet róla: költészete igen érték® gyöngy­szeme a magyar irodalom kincsratáráfiak. BENKÖ LÓRÁND: A MAGYAR IRODALMI ÍRÁSBELISÉG Hogyan alakult ki a magyar irodalmi nyelv úgyne­vezett formai (helyraírási, (hangtani, alaktani) normája a XVIII. század utol6ó három évtizedében? Erre ad vá­laszt az Akadémia, Kiadónál nemrég megjelent mű. A font® kérdést nem csupán magukat a nyelvi té­nyeket, eredményeket figyelembe véve tárgyalja, hanem az egykori magyar nyelvművelő mozgalom egészét fel­ölelve. Nagyobb fejezeteket szentel a kéziratok elkészü­lése körúlményeúlek, a hazai nyomdaipar helyzetének, a kiadók munkájának, a nyelvtanok, szótárak stb. hatá­sának. Részletesen tárgyalja az irodalmi nyelvi eszmény körtil vívott harcokat, a különböző nyelvjárástípusok ko­rabeli értékelését, az irodalmi nyelvi hagyomány hatását. Berl kő Lóránd a korai felvilágosodás idejéből származó mintegy 600 műnek, illetőleg 250 egykori szerzőnek az írásgyakorlatát tárja az olvasó élé, s a vizsgálatból azt szájsebészeti i az eredményt szűri le: a magyar irodalmi nyelv óriási fogszabályo- fejlődésen ment keresztül maj irodalma nyelvünk kiala­(Dr. Somoyy1> Károlyné felv.) A család apraja-nagyja munkába áll, ha megérkezik a téli tűzrevalo. A TÜZÉP erre az évre 30 917 utalványt váltott be eddig és a Rókusi pályaudvaron naponta 23— 36 vagon tüzelőt adnak kl a szegediek részére

Next

/
Oldalképek
Tartalom