Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-28 / 255. szám

Péntek, IMI), október 28. „KENYÉRTÖRÉS" Panaszkönyv helyett "•Kenyértörés*, valakinek a "ke­nyerére törnek* — ilyen fogalma­kat apám szájá­ból hallottam a háború előtt Ké­sőbb — hála bő szókincsünknek —, ha valakinek a kepyerére törtek, arra új, kifeje­zőbb . jelzőt talál­tak ki, hogy "fúr­ják!* Keresni kell ne­kem is a kifejezé­seket, mert én is fúrok. A Szegedi Sü­tőipari Vállala­tot... De nem ok nél­kül! ök kezdték: a kenyeremre tör­tek ...! Helyesebben ösz­szetörték a ke­nyeremet és a ve­le kapcsolatos Il­lúziómat. A kenyértörés­ről, annak mód­szereiről más el­képzeléseim vol­tak. Eddig arra gon­doltam, hogy a kenyeret a sü­tés után teherbí­rási próbának te­szik ki, A leg­főbb cg legnehe­zebb sütőmester reáll a kenyér­re. Ha erre sem lesz lapos és re­pedt, akkor prés­be teszik, rátesz­nek egy mázsát, vagy egy teher­autót. Arra nem is gondoltam, hogy a gyakorlatban job­ban bevált mód­szerek, és megfe­lelő, előre meg­fontolt szándék­kal képzett szál­lítómunkások van­nak. Erről nem­régiben a válla­lat kék szinfl szál­lítókocsija és munkása 40 vára­kozóval együtt alaposan meggyő­zött. A frissen sült és formás kenye­reket ugyanis ad­dig rakták a má­zsara, ameddig az alatta lévők meg nem repedtek és szét nem lapul­tak. Több vásárló megjegyzésére a szállítómunkás tá­jékoztatta a T. Vásárló Közönsé­get: »Ja kérem, versenyben va­gyunk!* Hát erről csak­ugyan nem tud­tunk! A T. Vásárló, aki csak a kenye­ret nézi, nem ve­szi észre, hogy a törött és lapos kenyérért verseny folvik. Viszont a vállalat szállító­munkása Járt job­ban. hogy a ver­senyt a helyszí­ren nem értékel­ték és nem díjaz­ték. Reméljük, a vállalat erről megfelelően és a vásárlók számára megnyugtatóan gondoskodik. A boltban pa­naszkönyvet nem kértem. (De ke­nyeret sem!) Száraz Pál Országos általános iskolai rajzkiállítás nyílt Szegeden A felszabadulás után ha- tásunk keresztmetszetét be­tod&zor került megrendezés- mutató anyag Igazolja azt re az ország általános isko- az igen nagy oktatási ered­Iáinak rajzkiállitása. Ezúttal ményt, hogy a természet Szeged vállalta, hogy az 1059 utáni tanulmányok teljes —60-ah iskolai év rajzokta- mértékben elfoglalták rajz­tanénak eredményeit bemu- oktatásunk központi helyét, tussá az érdeklődőknek. A Az oktatási módszernek foto Pedagógiai Kőiskolában meg- segítségével történő bemuta­nyílt kiállítás kettős anya- tása kísérleti jellegű, de got tartalmaz. Egyik része a márts megállapíthatjuk, hogy 11. osztálytól a VIII. osztá- általános tetszést váltott ki lyig tanmeneti elrendezése nemcsak a szakemberek, ha­bén bemutatja az elmúlt is- nem az érdeklődő szülők kö­kolai évben elért rajzoktatáe rében is. eredményeit. A második Az J^P"*1-1 £VodaJ^ ',,,.., . „ rendezték meg a Csongrád részben fotoíel ve telek ismer- megye. 6vodák rajzkiáUítá_ tetik a rajzoktatás módszer- sát, amely ugyancsak meg­tami munkáját A rajzokta- nyerte a látogatók tetszését. Jcvgeny// Rjábcslkov: A HATAROR Fordította: Bálint István (24) Rádióműsor Péntek KOSSU ril-IlADIÓ 4.26 Rákóczi-Induló. 4.30 Hi­rek, Időjárásjelentés. 4,35-7,59 Vidáman, írlssen. Közben: 5,00 Hírek, Időjárásjelentés. 6,00 Fa­lurádió. 8,35 Jó reggelt I 8,59 Időjelzés. 7,01 Hírek, Időjárás­jelentés. 7.10 UJ könyvek. 7,30 Színház-, hangverseny- és mo­slműtor. 7,59 Időjelzés. 8,00 Műsorismertetés. időjárásjelen­tés. 8,08 Technikai szünet. 8,10 Operarészletek. 8,55 Vidám per" cek. 8,18 Tánczene. 9,50 Ma­gyar költők versei az általá­nos Iskola Vin. osztályosainak. 10,00 Hirek. lapszemle, időjárás­jelentés. 18.10 Liszt: A-dúr zon­goraverseny. 10,30 Napirenden... 10,35 Burka Sándor tárogatőzlk, Fátyol József klarlnétozik. 10.59 Lottóeredmények. 11,80 Gyári sziréna. 11,15 Mindenki kedvé­re. Közben: 11,00-18,10 Déli ha­rangszó, hirek, lottóeredmények, időjáráajelentés. 12,57 Kenyér és só. Regényrészlet. 15,20 Schu­bert: Moments muslcaux. 18.45 Gazdaszemmel a nagyvilág me­zőgazdaságáról. 14,08 Böbe Qás­pás Ernő népi zenekara Játszik. 14.20 Becsületbíróság. 14,45 Ma­gyar szerzők kőrusal. 15.00 Hi­rek, köaérdekd közlemények. 15.08 Időjárásjelentés. 15,10 Fia" talok filmklubja 15.30 UJ nó­tát fújjunk .. . 15,30 Sziv kül­di szívnek. 16,25 Köszöntjük a 88 éves Hatvany Lajost. 16,35 Csajkovszkij: Romeo és Júlia — nyitány fantázia. 16,55 Műsor­ismertetés. 17,00 Hírek, időjárás­jelentés. 17,15 ötórai tea. 17,45 Rádióiskola. 18,30 A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 19,10 Tórum. 19,25 Margherita Carosto és Leonard Warren énekel. 19.54 Jó élszakát, gye­rekek l 20,00 Esti krónika. Idő­járásjelentés. 20,30 Vidám zenés esztétika. 21,05 Kedves emlékek. 21.45 Frlt z Krelsler hegedül. 22,00 Hirgk, időjárásjelentés. 22 óra 20 Bartók-művek. 23.00 Éj­fél előtt. Könnyű zene. 24.00 Hírek, idfljáráslelentés. 0,10 Verbunkosok, népdalok. 0,30 Himnusz. PETŐFI-RÁDIÓ 6.00 Regg-li zene. 6,30 Szln­ház-, tárlat- és hangverseny­műsor. 6 óra 50 Torna. 8 óra­8,10 Hírek, Időjárásjelentés. 14 óra Időjárás- és vízállásjelen­tés. 14,15 Tánczene. 14.40 „Jel­szavaink valának: Haza és ha­ladás". Irodalmi összeállítás. 13 6ra VéC6ey Jenő: Concerto — Krúdy Gyula emlékére. 15,45 Nagy Írók pedagógiai eszméi. 18.00 Hírek, Idöjárásjelentés. 16 óra 08 Tiz perc az Astoriánál. 16,1} Oparettrészletek. 16,80 1000 sző németül. 17,00 Csárdások. IT,13 Hosszabbodnak az esték... 17,35 Ben j amlno Gtgli énekel 18,00 Hírek, Időjárásjelentés. 18 óra 05 Népszerű mslódiák. 18,30 Kórusművek. 18,45 Gyári • sziré­na. 19,00 Hirek. időjárásjelen­tés. 19,05 Debussy: Ibéria — szvit. 19,25 Dalok. 19,40 Falu­rádió. 20.00 Heti hangkalauz. 20,45 Sporthíradó. 21,80 Hírek. 21,05 Operettrészletek. 21,50 Fo­lyóiratismertetés. 33,00 Péntek este. 23,00 Hírek. LÉGY JÓ MINDHALÁLIG — Mi fiam? akarsz lenni, kis­Vj magyar film mondanivaló kibontását, dúszoboszlóf Iskolában Is, megjelenítését. S a film cse- ahol fölfedezte Ranódy sze­•— Az emberiség tanítója... lekmény-igénye megkövetelj az akarok lenni... arra ta- ezeket a váltogatásokat, niíom őket, hogy: légy jó... Amit az író a regényben el­légy jó mindhalálig!... mondhatott leírásként, az Ezek a regény befejező vagy cselekménnyé változik szavai. Nyilas Misi válaszol a filmben, vagy elmarad, így a édesanyja kérdésére a Darvas József avatott kézzel debreceni kollégium ispotá- válogatott ezek között a »le­lyában. Az édesanyja kér- írások* között. désére. — Én nem akarok debre­ceni diák lenni! Én akarok felnőtt lenni... Én nem akarok gyerek lenni ... Én meg akarok halni... Nyilas Misi kiált így kétségbeesetten a kollégi A jó forgatókönyv jó réti­mé. Mégis, mintha magát Nyilas Miatt látnánk a vász­non mert Nyilas Misi Is ilyen volt, ilyen lehetett A felnőtteket megszemé­lyesítő színészek játéka is kitűnő. Különösen Bessenyei Ferenc emlékezetes a *vin baka*, a kollégium igazgató­jának szerepében. Jók a töb­dezöre talált. Ranódy László biek is: Bihari József, mint ne™ m^r nem egyszer bebizonyí­totta, dező. "Szakadókra*! S már ott fel tűnt, milyen nagy hozzáér­téssel választja meg gyer­um tudós és szívtelen, mekszereplőlt. Tóth Lacinál, értetlen professzoraiból ala- ennél a kis hajdúszoboszlói kult fegyelmi bizottság gyereknél eszményibb Nyilas előtt. Móricz Zsigmond Misit senki nem találhatott tiltakozik kiáltva így az volna. Nagyon finom arca, öt meghurcoló, különféle mosolya, kicsit félszeg moz­Názó- tanár úr, Horváth hogy kitűnő filmren- Teri, mint Misi édesanyja, a Emlékszünk még a Bella kisasszonyt alakító Töröcsik Mart ée Kiss Fe­renc, mint Póealaky űr. Pásztor István operatőri munkájáról szintén csak jót lehet mondani. Képei nagy­szerűen alkalmazkodnak a cselekményhez, s nem egy­szer döbbenetes a hatásuk. Például az elkeseredett Nyi­•fegyelmi bizottságok* elé- gása és ízes hajdúsági be- Jas Misi útja a fasor fekete be citáló űri terror ellen, széde, meghitt beszélgetései égbe meredő, lombtalan, befejező jelenet derűs, vilá­gos képei): Szarvánszky End­re kissé érdektelen filmze­nét komponált a kitűnő filmhez. Papp Lajoe Két kiáltás ez a regény: az a csókával, komolykodása és szürke fái között (vagy a elhivatottságba , vetett hit a Simonyl óbesterről szóló bízó kiáltása és nagy, két- sutácska verssorok a nézó ségbeesetten nagy kiáltás szívelte lopják alakját. Nem minden ellen, ami önkényes, játszik Tóth Laci, mint a ami embertelen, ami igaz- tanult, felnőtt színészek, ságtalan: kiáltás a zsarnok:- ilyen lehet ő abban a haj­sdg ellen. Készült már film Mórlez Zsigmond regényéből a fel­szabadulás előtt. Afféle ki­csit -Molnár Ferences*, édes-bús gyermektörténet... kiáltások nélkül. Darvas Jó­zsef és Ranódy László új filmjének éppen az az ér­deme, hogy igazságot szol­gáltatott Móricz Zsigmond­nak, mint Nyilas Misi a film végén a fogságban tartott csókának, amikor szárnyra­bocsátja: mert a madárnak az az igazsága, hogy repül­jön, hogy szabad legyen Na­gyon jóleső érzés tudomásul venni ezt az igazságtevést. Jóleső, mert Ranódy Lász­ló rendező filmje, az új "Légy Jó mindhalálig* való­ban jó film. Jó mindenek­előtt azért, mert Darvas Jó­zsef kitűnő forgatókönyvet írt a regényből. Ha eltér, mint például a szöktetés­epizódnál, amelynek a fil­men Nyilas Misi cselekvő tanúja, az eltérések mindig hasznosan támogatják a tllf KÖNYVESPOLC KARSAI ELEK— PINTÉR ISTVÁN: darutollasok Mint a könyv alcíme is le, népünk volt a szenvedő jelzi "Szegedtől a királyi vá- hőse. Ezért nemcsak iigaJ­rig* terjed e hallatlanul íz- mas, hanem elgondolkoztató galmas új riportkötet mon- és tanulságos olvasmány is danivalója. Eredeti deku- ez a könyv, amely a horthys­mentumok, nemrégiben nap- ta szervezkedés politikai hát­világra került titkos Iratok, terének feltárására is törek­fel jegyzések alapján elaveni- saik, és már az ellenforra­ti meg az 1919 tavaszától dalom bölcsőjénél megmu­1920 márciusáig eltelt egy tatja annak a poiitlkaikon­esztendö ellenforradalmi cepciónak a csíráit, egyes mozgalmainak, illetve a S220- vonásalt, amely később szük­geden folyó ellenforradalmi ségszerűen a hitlerizmus katonai szervezkedésnek a karjaiba dobta Magyararszá­történetéf, annak politikai got Az eredeti dokunoentu­hátterét és megdöbbentő tó- mok ée fényképek közlése a nyeit- A pontos, történelmi kötet érdekességét és hitelra­időrendben sorakozó ripor- ségét ugyancsak növeli. E tok izgalmasabbak a legideg- képek között számos szege­feezítőbb gengszter történe- di vonatkozású felvételt is E +eknél is, de különösen azért találunk. A Zrínyi Könyv­lyan megrázóak. mert mind- kiadó tgen jó szolgálatot tett A Danatta/c mozogni kezdtek. A vezetőjük a bokrokba * "í* k0™*1,0™ al« érdekes munka megjelon­ttprotr is felordított: Ingusz megharapta. A rövidlábú, |evUzede h*®^1*"* ^J1®* tetiwevel. köpcös ember felemelte kezét. Eközben Ingusz már végig­harapdálta az összes banditát, kitépte az öreg kezéből a| ANNA SEGHERS: A HETEDIK KERESZT botot és Karacupa lábához dobta. A banditák óbégattak, j| káromkodtak, kiáltásaik átkokkal olvadtak össze és maguk 1 Aki szereti a lélekzeteláüitóan izgalmas remekművet, sem tudták azt, hogy ki kiabál a mélyedésben és hogy hol^a naRv irodalmi élményt, az feltétlenül olvassa el ismé­fH^tfi MT telten is Anna Seghers világhírű regényét, amely most H. _ I JM. újabb kiadásban látott napvilágot a Magyar Hehlcon ditákat és megparancsolta, hogy emeljék fel a kezüket.! Könyvkiadónál. A regény tartalma nem ismeretlen a sze­»Miért viszik az öregei magukkal? — gondolkodott a határőr. — Talán jól ismeri az utat, járt ezen a vidéken és 6 a tanácsadó? Talán 6 a határsértők feje és őt kiséri a banda, hogy védjék és harcoljanak érte, ha felfedezik? Vagy azért, hogy elhagyják, ha üldözik őket: amíg a ha­tárőrök vele bajlódnak, addig a többi szét fut, eltűnik, a szem elől. Bárhogy is legyen, vele a legkönnyebb elbánni. A botja... valószínűleg nem egyszerű bot Biztosan van benne valamilyen fegyver.« Zuhogó esőtől takart keskeny szakadékhoz érkeztek. A bokrok ágai arcába csapódtak. Lábai elmerülte az agyag­ban. Az-őrstől már távol járt, és csak a saját erejére tá­maszkodhatott. Ingusz futott, a nedves földet Szagolta; füle és háta erős aggodalmat fejezett ki. Az esőben a határsértők pihenőhelyéhez közeledtek. A banditák lépése rövidebbé és lomhává vált, lábuk gyökér­le, kőbe, filcsomóba botlott. Rövid pihenőt tartottak. Vi­lágosan kirajzolódott a cipősarkak és talpak körvonala. Az öreg a botra támaszkodott: á botot oldalra tartotta is lyukat fúrt vele az agyagba, ami vízzel telt meg. Ingusz tilsz­szentett:. valaki dohányt rágott ét a fűre köpte. Pihenőjük nem volt hatszú — a vezető, úgy látszik, határozott léptekkel indult el, szinte felszántotta a földet, s mintha csúszott volna a nedves talajon, futásnak eredt, de senki sem követte példáját. "Ugy,.. Ezek elfáradtak ... — jegyezte meg magában Karacupa. — A tiszt sietteti őket... Jól van!..." Most futni kellett, futni teljes erejéből. A határőr ledobta bőrkabátját és futni kezdett. Könnyebbnek érezte magát, de csak rövid időre. Elöl már reccsenés, cuppogós hallat­szott. Rögtön! Rögtön.' Hogy zajtalanul közeli'hesse meg a bandát, ledobta csizmáit: zokniban könnyebb volt a já­rás. Már közel járt hozzájuk. Közvetlen közelükbe lo­pódzott és megállt magához kellett térnie, pihennie, meg­. nyugodnia és döntenie: hogyan fogja el egyedül a kilenc embert? A banda pihent A szomszédos bokor mellett nehezen kapkodták a levegőt az emberek. Csomagjaikat igazgatták. Támadni váratlanul, menet közben kell és akkor a határ­sértők nem tudnak rögtön megállni, fegyvert rántani és védödllásba helyezkedni Nyikita Karacupa a bokor mögött állva hallgatódzott és várt. A bokron túl csend lett: indulás előtt a határsértők óvatosak voltak, figyelték, nem üldözik e őket. Az eső zú­gása és a szél süvitése megnyugtatta a szökevényeket. A brnda elindult Alighogy beértek egy tölgyfa mögött kezdő­dő mélyedésbe, amikor a határőr előreugrott és felkiáltott: — Állj! Kezeket fel! Nem adott időt a banditáknak, hogy magukhoz térje­nek és máris -parancsokat kezdett osztogatni — Zagáinov, kerülj jobbra! Lavrcntyev balra! A többi haréos maradjon a helyén. Gyerünk, Ingusz, kerítsd be őket! Fogd meg! — Zagáinov, Lavrentyev, Ivanov! — ügyeskedett to­vább. — Vegyétek őket célba! Kikutatom őket! Ha valami I történik, lójjetek beléjük! Pisztolyával hadonászva kutatni kezdte a határsér-ií tőket — a bokrokba repültek az elszedett pisztolyok, tő-| rők, zseblámpák, méreggel és ópiummal teli dobozok.'% A bandavezér kapott észbe először. Zsebébe süllyesztette kezét, hogy pisztolyt rántson, de Ingusz megelőzte: a far­kaskutya ráugrott, fogai mély nyomot hagytak arcán. Négy határsértőt már kikutatott.,. Ötöt.., "Gyor­san, gyorsan! — siettette magát Karacupa. — Telik az% idő, a váratlanság hatása elvész, talán a hold is elő­gedi dolgozók jelentós része elótt. sem. Hiszen a regény­ből készült Tllmet is sokaknak volt alkalmuk látni, mégis biztosak vagyunk benne, hogy ismét ezrek és ezrek ve­szik kézbe a nagyszerű remekmüvet. A fasizmus szörnyű évei egyre távolodnak az időben, de a felismerés és a ta­nulság örök marad az emberiség számára. Az a tiszta tárgyilagossággal megrajzolt kép, amelyet Anna geghers vés emlékezetünkbe a háború előestéjének Németországá­ról, véres mementóvá nőtt. De a könyv a reményt és a jó győzelmébe vetett biztos hitet sugározza. A német Nem­zeti-díjas írónő nagy regényét Thury Zsuzsa fordította az illusztrációkat pedig R uzicskay KUN IMRE: HARMINC fiV MŰVÉSZEK KÖZÖTT bukkan...- Ej magyar nyelvre, A határsértők magukhoz tériek. Mivel nem hallották ^^y^gy alkotta. a többi határőr hangját, akikhez Karacupa fordult, meg-lü értették: becsapta őket. A szikár, epét öreg, akinek !n-|j gusz elragadta botját, hirtelen éles, vénasszonyhangon] felsikoltott: 9 — Becsap bennünket! Üsd! Fojtsd meg!.. Í3 Egy hangversenyrendező humoros vagy kedves eso­Ingusz a sovány öreg hátán termett, felborította és naplóját kapja kézbe az ol- meny, amely a italunk &ze­megharapta a nyakát. rí vasé, a Zeneműkiadónál repló világhírű nagy művé* — Elvtársak! Fogjátok közre a bandát! Zagáinov,^nemrégiben megjelent ízléses szek fellépése alkalmával menj előre! En majd hátul kísérem őket! Álljatok kette-ij kiállítású könyvecskében. A adódott. Érdekes, szórakozta­sével! Lépésben in-dulj! £!magyar hangversenyélet szá- tó olvasmány a kötet tlünd­A határsértők csomóba verődtek, félénken sorba áll-írmos eseménye fűződött a két azok, szamára, akik kedvelói tak és a világon mindent elátkozva, előre indultak. A szévilágháború közötti időszak- a sértenek, a művészetnek, ebben a pillanatban kergette szél a felhőket A hold si-g,ban Kun Imrenek, a kitűnő de ezen túlmenően a magyar padt fénye fehér foltként villogott a meyreruilt emberek |impresszáriónak nevéhez, zeneélet kutatói szint® for­arcán Á kitaposott vadcsppáson feltartott kezekkel lép-áj Emlékirataiban megelevened rásmurtkaként is feihasznál­kedö banditák dühösen és komoran, forgatták tejüket [anek e hangversenyek, s tó- hatják a kötetet- Igen sok Még Hz lépés ét megértették, hogy csak egy határőr kí-fzjként azoknak sok kedves fénykép és más dokumen­séri őket. [^epizódja, valamint Igen sok filmanyag emeli a színes em­Karacupa a banda mögött haladt, mindkét kezébensjolyan apró történetecske, lókiratok értéket, pisztolyt szorongatva. Vajon meddig tudják Ingusszal tar-éj tani az elfogott határsértőket? gj Az ezüstös hold egyik fele eltűnt a. felhőkben »Rög- m tön, rögtön! ." — ismételgette magában a határőr. Fe-J| kete folt takarta el az egész oldalt Az estS fs megeredtA Zénem<jkiadó Bibliothe- Gregorián dallamvilágtól ken­Mintha parancsra törten'-, rogton zörej hallatszott es n.f . sorozatának lea- di a naiv olasz zenekultúra sötétből lőrés dördül*. Halántéka mellett revolvergolyó|fIwk^ÍSv^l^t két kő- UmSrteíSét .£ aS^i vé fütyült. Megfordult és célzás nélkül « lön a^ebb ^-^t kétjtö ^rtetósé^és^üm^e gyökerek kozé Valaki felüvöltött elesett felkelt és In-§ nvújtotta A, a ^^ koron, majd az opera kiala gusz harapásaitól még erosebben felordított. Ívelő ol;a&uknak. E kötetok kuiaaán. Montevcrdi mun­_ Állj! Kezeket fel! - gurult dühbe a határőr. -pie2utu, „ szamos eredeti kásságán. a modem hang­Lelőlek! Vissza' Ijfényképanyagga! gazdagon szerei; műfajok megszületé­KAt lövéssel leterítette a rátámadó óriást. Ezalafí gkhnnyg^j népszerű tudomá- sén keresztül a vígopera ide­Ingusz sárba fektette az eszeveszett öreget, majd a tisztJnyos formaban tárgyalják a jéig, majd a forradalmak ko nyakának ugrott és kényszeritette, hogy tartsa fal a ke [|!emat. Sokrétű kutatómunka rának és a századfordulónak zeit. A tiszt nem akarta megadni magát: parancsot adott|eredmén ve e kis mű, amely ^tg^^koTunlí a banditáknak, hogy támadjanak, öljék meg Inguszt. pj32 európai zenekultúra haj- oUf.g zeneszerzőivel zán-a a (Vége következik) ^nalától, az ambrozianua, a hasznos művet. • PANDI MARIANNE: A2 OLASZ ZENE TÖRTÉNETE

Next

/
Oldalképek
Tartalom