Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-25 / 252. szám

3 Kedd, 1960. október 25. 2 Yidéken a legtöbb televízió-készülék a szegedi postaigazgatóság területén működik A napokban a budapesti po6ta vezérigazgatóság rádió szakosztályán összesítették a rádió és televízió előfizetők számát az év 9 hónapjának adatai alapján, igen érdekes adatokat tartalmaz ez a statisztika, s különösen a televízió fejlődését, elterjedését mutatja. Jelenleg 2189 660 rádióelőfizetőt tart nyilván az országban a posta. Ezek közül 593 ezer fővárosi lakos. A televíziókészü'.ék tulajdonosok tábora már közelít a százezres számhoz. Jelenleg 90 882 televízióelőfizetőt tartanak nyilván. Az év végéig valószínűleg több mint százezer televízókészülék működik majd az országban. A tapasztalatok szerint ugyanis havonta átlagosan négyezer készüléket vásárolnak az üzletekben. A rádióelőfizetők száma vidéken sokkal gyorsabban szaporodik, mint Budapesten. A televiziótulajdonosok száma azonban a fővárosban növekszik gyorsabban. Budapesten jelenleg 57 ezer televíziókészülék működik. Vidéken a legtöbb készülék a szegedi postaigazgatóság területén van. Itt jelenleg 5218 TV-készülék működik. A múlt év végétől mostaniig a szegedi postaigazgatóság 4197 televíziókészüléket vett nyilvántartásba. Ezt a növekedést a szentesi adó működésével magyarázzák a posta szakemberei. Ez az adó kedvező fekvése miatt viszonylag nagy területet sugároz be és ezért érthető az előfizetők számának rohamos növekedése. Milyen építkezésekre készülnek Kisteleken ? A kisteleki községi tanács végrehajtó bizottsága már korábban elkészítette a falu ötéves fejlesztési tervét Ez a terv sok nagyszerű meglepetéssel szolgál a lakosság és a környező tanyavilág számára. A tervben első helyen szerepel többek között az új piac- és vásártér felépítése. A régi piacteret és vásárteret a következő esztendőkbenszép közületi épületekkel építik be, egy részét pedig parkosítják. Erre a környékre helyezik át a fala központját Az új piac- és vásártér pedig az állomás melletti jelenleg még vizenyős, ingoványos területen lesz. A régi polgári iskola mögötti területnek a feltöltése a piactér kialakításához máris elkezdődött A mostani piactér környékén felépül a tervek szerint a következő években a fala új gimnáziuma Is, mélyre hétmillió forintot fordítanak. Ugyancsak a mostani piactér kórnyékére építik az 50 férőhelyes napközi otthonos óvodát is, melyet 1961 őszén át is adnak a közhasználatnak. A meglévő tejüzeim mellett új iparvállalat is létesül. Elöljáróban 12 géppel működő baromfikeltető állómást létesítenek, mely később az igényekhez mérten növelheti majd kapacitását, szaporítva a keltetőgépek számát. Mint Bísof Jóasef elvtárs, a községi tanács elnöke elmondotta, a következő években új, a meglévőnél sokkal nagyobb, korszerűbb művelődési ház felépítését is tervezik. A falu vízellátási problémája, a jelenleg egymillió forint beruházásból épülő hidréglóbusszal jórészt megoldódik. Hasonló hidróglóbuszt akarnak felépíteni majd a Kisteleki Ede utca környékén is, s ezzel hosszú időre megszűnik a vízhiány a faluban. UtSörőst'hon épül Beketeepe** Az úttörőmozgalom 15. évfordulójára készülnek a szegedi úttörőcsapatok. Erre a jeles évfordulóra igen szép vállalásokat tettek. A szegedbéketelepi általános iskola úttörőcsapata otthont akar építeni. Az iskolában nincs megfelelő terem, ahol az úttörőcsapat összejöveteleit és foglalkozásait megtarthatná. Erről számolt be Izsák Sándor csapatvezető tanár a szülői értekezleten, s ugyanakkor javasolta, hogy társadalmi összefogással építsenek csapatotthont az egyébként igen jól dolgozó, szorgalmas úttörőknek. A szülők már ekkor helyesléssel fogadták a bejelentést, s mindjárt társadalmi munkát ajánlottak fel az építkezéshez A béketelepi KlSZ-szervezet is támogatja az úttörőket. Az iskolát patronáló üzemek és vállalatok is szívesen segítenek abban, hogy a munkáslakta telep fiataljai kulturált körülménvek között éljenek szervezeti életet, s legyen klubszobájuk. Jelentős segítséget ad az építkezéshez a Csongrád vidéki Állami Pincegazdaság, a Jutaárugyár, a Sertéshizlalda és a III-as számú Téglagyár. A Szegedi Közlekedési Vállalat, valamint a 42-es Autóközlekedési Vállalat kiszesei is részt vesznek majd a béketelepi építkezésen. Csehszlovák—kubai kereskedelmi tárgyalások A prágai rádió jelentése szerint megkezdődtek a csehszlovák—kubai tárgyalások egyrészt a két ország gazdasági együttműködésének bővítéséről, másrészt a műszaki segélynyújtási egyezmény megkötéséről. A BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ELŐADÁSA Ma délután 5 órai kezdettel rendezi 78. eldadóQlését a Magyar Biológia] Társasig szegedi osztálya a Természettudományi Kar előadótermében. Bevezető elóadást tart dr. Megyeri János „Védekezés kénsavas amóniával a rizs állati kártevői ellen" címmel; dr. Mlnker Emil „A macska pislogóhártyá fának beidegzése"; Gallé László pedig „Lichenologiai vizsgálatok a Tokaj és Tiszafüred között! Tisza ártéren" címmel tart előadást. Befejezésül Jósa Zoltán „Planktonvizsgálatok a Tisza, Tokaj és Tiszafüred közötti szakaszán" címmé! tartja meg előadását. jobb vízellátás Újszegeden, új medence a strandfürdőn Saeged jobb vízellátása érdekében két új kutat fúrnak Újszegeden, a víztorony mellett, a már meglévő kettő mellé A kutak vizét egy most készülő nagy medencébe vezetik (felső kép), ahonnan a toronyba szivattyúzzák. Ezzel az eljárással a kutak vízhozamát erősen növelik, mert egyenletesein történik a víz felhúzása. A 920 000 forintos költséggel épülő víztároló építését decemberre befejezik. Impozáns látványt nyújt félig kész állapotában is a partfürdő területén épülő, 50 méter hosszú medence (alsó kép), melyet a tanács építési osztálya társadalmi munkában tervezett. A másfélmillió forintos költséggel épülő új létesítménynek elsősorban azok örülnek majd, akiknek készült: az úszni nem tudók és nagyobb gyermekek. Legnagyobb mélysége mindössze 130 centiméter lesz, a víz 30 fokos hőmérséklete pedig lehetővé teszi a fürdést hűvösebb időben is, ezáltal a fürdési idényt meghosszabbítja. A medencét az új kutak táplálják, a víz naponkénti cseréjét pedig a partfürdő csatornázásával biztosítják. Még céltudatosabban F

elállt a Szegedi Vasöntöde KlSZ-szervezetének vezetőséget újjáválasztó taggyűlésén az üzem egyik idős munkása-, s miután szeretettel köszöntötte a fiatalokat, ezeket mondotta: -Az idősek is és a fiatalok is még jobban akarnak élni. Nincs ebben semmi kivetnivaló, azonban nem téveszthetjük szem elől, hogy ezért jobban kell dolgoznunk.* Ez a megállapítás nem új dolog, azonban jelentősége nem kophat el, mert örökérvényű igazság: a termelés eszköz ahhoz, hogy megvalósuljanak újabb céljaink. Még néhány hét és megkezdjük második ötéves tervünket, amelynek célkitűzéseit a dolgozó nép helyesli, mert életkörülményeit tovább javító törekvései teljesülésének szolgálatában áll. Most készülünk az újabb feladatra, amelynek jó alapját az idei tervek minden részletében való maradéktalan teljesítésével teremtjük meg. Már látható, hogy hároméves tervünk célkitűzéseit országosan túlteljesítjük. S

zeged ipari termelését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy idén tovább fejlődött és ez a termelékenység, a gazdaságosság tekintetében is kimutatható. Az év nyolc hónapjában Szeged szocialista iparában egy munkás átlagtermelése — a megelőző év azonos időszakához mérten — 9,4 százalékkal nőtt. A termelékenység emelkedése a minisztériumi iparban volt a legjobb, s idén, a tavalyi esztendőhöz mérten 10,7 százalékkal nőtt. A termelékenység és a termelés növekedésében jelentős szerepe volt a helyesebb gyártási technológiáknak, a szervezettebb munkának, valamint a különböző iparágakban üzembe helyezett új gépeknek. A Szegedi Bútorgyárban például bevezették a heti zárt ciklusos munkát, ami a termelést 55,8 százalékkal, a termelékenységet pedig 40,7 százalékkal növelte. Szeged iparának eredményeihez hozzájárul, hogy az üzemekben behatóbban foglalkoztak a termelés különböző kérdéseivel. Áll ez a gazdasági vezetésre és az üzemi pártszervezetek tevékenységére egyaránt. A város új üzemében, a kábelgyárban a pártszervezet minden kommunistának személyre szóló feladatot adott a termelés előmozdítására. Persze elsődleges ebben, hogy példát mutassanak a munkában azután segítsék a jó javaslatokat felszínre hozni. Ennek következtében szinte minden gépen végrehajtottak valami ésszerűsítést, újítást, ami a munkát termelékenyebbé, könnyebbé teszi. A konzervgyárban a nagy idényben a kommunisták törődtek az új munkásokkal és a gazdasági vezetéssel együtt gondoskodtak arról, hogy ne csak otthonosan érezzék magukat, hanem a termelésben is megállják a helyüket O

** rvendetes, hogy a párttaggyűléseken mind több pártszervezet foglalkozik a termelés kérdéseivel, a munkások helyzetével. A párttaggyűlés termelési vitájára sok pártszervezet — igen helyesen — meghívja a pártonkívüli munkások és műszaki értelmiségek képviselőit, akik hozzászólnak, s nem fukarkodnak a javaslatokkal sem. így történik ez például a Szegedi Kenderfonógyárban, a Ruhagyárban és az újszegedi szövőgyárban is. Jó törekvéseket találunk a pártszervezeték részéről arra, hogy hozzáértéssel, figyelemmel kísérjék a műszaki intézkedési tervek végrehajtását stb. Mindezek alapján megállapítható, hogy a termelést segítő pártmunka általában, de elsősorban a nagyüzemekben fejlődött, a szegedi ipar sikereiben részük van az üzemi pártszervezeteknek. Ennek ellenére mégis az a helyzet, hogy az üzemi pártszervezetek termelést segítő tevékenysége, politikai munkája viszonylag elmaradt a feladatok, a lehetőségek mögött. S amikor ezt írjuk, akkor ebben értjük az üzemek valamenynyi kommunista gazdasági vezetőjét is, akik — mivel elsősorban a párt tagjai — szintén felelősek ezért. A kommunistáknak ez a kollektív felelőssége nem csökkenti a pártalapszervezeti vezetőségek, üzemi pártbizottságok, vagy külön a gazdasági vezetők felelősségét Sokirányú a politikai munka és hatását, tartalmát a legjobban azon lehet lemérni, hogy az adott helyen mennyire segítik a feladatok végrehajtását. Nincs és nem is lehet igazi politikai munka anélkül, hogy sokszínűen és közvetve, vagy közvetlenül ne segítse az emberi öntudat formálását, s ennek útján is a termelés problémáinak megoldását stb. E tömör megállapítás előrebocsájtása után már világos, hogy az üzemek, vállalatok kommunistáinak, pártszervezeteinek a termelést elősegítő munkája akkor válik még jobbá, ha gazdagabbá tesszük az emberek körében végzett politikai munkát. Ez elsők közötti követelmény, hiszen általa cselekvőbbé válik a termelés legnagyobb tartaléka: a dolgozó emberek segítőkészsége. S a segítőkészségen a többi között az új, jobb gyártási eljárásokra, a munka helyesebb szervezésére, a jó munkafeltételek megteremtésére, a munkaidő kihasználására irányuló javaslatokat, a határozott, de jószándékú kritikai megjegyzéseket értjük. T

anácskozni és újra csak tanácskozni a munkásokkal, őszintén feltárni a munka árnyoldalait, véleményüket, támogatásukat kérni megszüntetésükhöz — ez is a párt munkastílusa, ez is a termelés pártellenőrzéséhez tartozik. Mégis több helyen eltérnek a helyes munkastílustól. Mutatkozik ez abban, hogy olyan lényeges kérdéseket, mint az üzem, vagy üzemrészek átszervezését, az újítások, ésszerűsítések sorsát, az új gépek beszerzését stb. nem beszélik meg a dolgozókkal. Az ilyen helyeken aztán alig van, vagy egyáltalán nincs a munkásoknak észrevételük és így a vezetők a legnagyobb erőről, a dolgozók segítőszándékáról mondanak le. Pedig enélkül tartósan nem lehet eredményesen dolgozni, sőt, vezetni sem! Sajnos, előfordul még az is több üzemben, hogy a helyes javaslatokat kétkedve fogadják, s minden alapos vizsgálat nélkül elvetik, mert esetleg egy-két vezető egyéni véleményével nem egyezik. Másutt a vezető "tekintélyét-* féltve, csak azért sem korrigálja helytelen álláspontját. Azzal is találkozni, hogy a dolgozók jogos bírálatait kereken viszszautasítják, vagy "kimagyarázzák*. Hasonlóan rossz és megengedhetetlen, hogy több helyen — például az újszegedi szövőgyárban, a Ruhagyárban — egyik-másik vezetőbeosztásban lévő ember goromba a munkásokkal, és egy-egy termelési feladat jelentőségéről nem győzik meg beosztottjaikat, hanem magas lóra ülve, a pattogó parancsolgatás az istenük. Az ilyen és ehhez hasonló jelenségek ellen a pártszervezeteknek határozottan fel kell lépniök, mert olyan tényezők, amelyek gátolják az egyén és a társadalom előrehaladását. Ha szükséges, akkor nyilvánosan, a munkások színe előtt is ítéljük el e káros jelenséget. K

örültekintőbben és részleteiben szükséges vizsgálniok, sőt elemezniük az üzemi pártszervezeteknek a termelés, a termelékenység, s valamennyi többi gazdasági mutató alakulását, hiszen tiszta képet csak így nyerhetnek, amelynek alapján már meghatározottan szorgalmazhatják egy-egy legfontosabb helyi feladat megoldását. Ennek szükségességére utal például, hogy bár a termelés, a termelékenység szépen alakult Szegeden, a béralapot azonban a tervezetten felül egy százalékkal túllépték az első félévben. Hiba az is, hogy több üzem — például a Cipőgyár — a termelés növekedését csaknem, vagy teljes egészében létszámemeléssel érte el és lényegében nem játszott ebben közre a fejlettebb munkaszervezés, technológia stb. A pártszervezeteknek — és természetesen a gazdasági vezetőknek — mindenütt nagyon kell vigyázniok arra, hogy a termelés növekedése kétharmad részben a termelékeny A' g növekedéséből adódjék, hiszen csakis ezt az utat járva élhetünk jobban. Van olyan tapasztalat is — és ez is károsan hat a termelékenységre —, hogy az új gépeken is a régi módszerrel dolgoznak, s a munkát gyorsító műszaki változás után marad a régi teljesítmény. Becsapása ez a népgazdaságnak is és joggal sérti a többi dolgozó igazságérzetét. Kötelesség az ellen is fellépni a pártszervezeteknek, ami huzavona mutatkozik az új gépek munkábaállításánál. Az új gépek beállításával kapcsolatos késlekedés nemcsak ügykezelési renyheség, hanem valóiában a termelékenység növekedését, a gazdaságosságot akadályozó káros dolog. N

incs és nem is lehetne külön üzemi érdek, s külön népgazdasági érdek. Csak egy érdek — a dolgozó nép érdeke érvényesülhet. Sajnos, akad példa arra is, hogy "ügyes trükkel* — például túlóráztatással, amit aztán a következő negyedévben -csúsztatásra* kiadnak — teljesítik a negyedévi tervet és felveszik érte a prémiumot. Vagy -kapacitás hiányában* —, ami mögött -üzemi érdek* húzódik meg — nem vállalják a népgazdaság számára fontos cikk gyártását. A pártszervezeteknek nemcsak joga, de kötelessége ezeknek a dolgoknak is útját állni, s követelmény, hogy az ilyen rossz és káros kérdésekben ne pendítsen hamis húrt a párttitkár a gazdasági vezetővel. A pártszervezeteknek arra is figyelmet kell fordítaniok, hogy a gazdasági vezetés megteremtse a jó munka feltételeit, amiben természetesen benne van a termelés könnyítése is. K

erüljön tehát fokozottabban a sokrétű pártmunka, a kommunista tevékenység középpontjába a termelés céltudatosabb segítése. Egyenlő ez a dolgozó emberek érdekeinek szolgálatával, sorsuk alakításával. Minden dolgozó egyetért abban és helyesli az életkörülmények megszilárdítását, további javítását Mivel így van. egyet kell értenünk abban is, hogy dolgozzunk valamivel jobban, még tudatosabban céljaink eléréséért. Morvaa> Sándor