Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-22 / 250. szám

361 Szombat, 1960. október 15. Nyereségtöbbletet^ ^ g|JJQ||QYÁR MÉRLEGE' Megérdemlik a nyereségrészesedést A nyereségrészesedési s az ezzel kapcsolatos újítási, Nehéz, mert bár a mérleg rendszer hasznosságáról már anyagtakarékossági és egyéb adatai ugyanilyen szépek x' ' ' lehetőségeknek volt benne voltak a jóváhagyás előtt döntő szerepe. Es természe­tesen a dolgozók munkaked­felesleges beszélni, az elmúlt évek a gyakorlatban bebizo­nyították, hogy alkalmazása szükség® és hely®. A dol- vének, amellyel kihasznál­gozók nemcsak b®zélnek ró- ták ezeket a lehetőségeket. la, hanem sokat tesznek is azért, hogy minél nagyobb NEHÉZ BESZELNI RÓLA nyereséggel zárjon év vé­gén az üzem, s persze minél nagyobb legyen ezáltal ny ereségrés zesedés is. is, jobbnak tartották, ha majd utána teszik közzé. Nem vitás: pénzről lévén szó, seniki sem örül, ha be­csapódik. Mégis talán több „merészséggel* kezelhették Faragó volna ezt az ügyet A TÉNYEK KÖZLÉSE MAR BIZTOS Jellemző példa a .Gáspár szabász esete, aki még azon is felháborodik, hogyha az éjjeliőrök feltü- NEM zelik a szabászat hulladékát. ' , , , — Igaza van, hiszen a hulladék , Persze- nem a felelőtlen egyrésze még használható, s ígérgeteseket kérjük számon ha ez kicsi dolog is, mégis — arra semmi szükség sin® ÍGÉRGETÉS A NYERESÉGTÖBBLET Éppen a hét elején mutat- ^ . ták be felügyeleti szervük- hozzásegíthet a jobb ered- —. csak éppen az a szembe­nek a Szegedi Bútorgyár ményekhez. Aki pedig a hul- szökő, hogy a második ne­harmadik negyedév® mérle- ladékkal így törődik, az bi- gyedév 17,1, a harmadik ne­gét, amely szerint a terve- zonyára még figyelmesebb gyedév 20,7 százalék® alap­zett alaprentabilitási százaira és gondosabb, amik® nagy- jövedelmezőségének jelent­kot magasan felülmúlták, így értékű faanyagok kerülnek kezése után csak most mond­az elért nyereségtöbblet már keze alá. ták meg a dolgozóknak a bizt® alapja az idei nyerra A Szegedi Bútorgyárban nyilvánvaló tényt- bizt®ra ségrészesedésnek. A megálla- minden bizonnyal olyan vehető a nyereségrészesedés, pított 11,6 százalek® alapjo- nagy összegű nyereségrésze- sőt nem is kis összegű ré­vedelmezoseg helyett az év ^^ oszthatnak az idei szesedés várható, elmúlt hm-omnegyedeben át- nyereségtöbblet alapján, ami- Az év utolsó negyede már i lyet korábban sohasem. Ezt nemigen ronthat a jelenlegi 7 5L2E1 hé.io^S tedják a dolgozók is, helyzeten. A termelés tervra bár nem olyan régóta, hi- zett értéke körülbelül meg­szen csak a szerdai szakszer- felel a harmadik negyed­vezeti taggyűlésen hozták évesnek, melyet maradékta­nyilvánosságra, miután a lanul telj®ítettek. Hogy a módon jutottak "hozzá a bú- mérleg adatait már jóvá- következő ®ztendő mit hoz, torgyáriak az eredményhez, hagyták. Nem mintha az- 3zt még valóban nem lehet Tény és való: megérdemel- előtt sohasem lett volna szó előre tudni, de azt biztosra ték. Az év elején bevezetett nyereségrészesedésről, csak- vehetjük, hogy az idén meg­korszerű termelési rendnek hát... Nehéz beszélni róla érdemelték a Bútorgyár dol­gozói azt a nyereségrészese­dést, amely most már tudo­másukra jutott Öt országba exportálják a C-vitamindús paradicsompaprikát az ország® éppúgy, mint szegedi viszony­latban. Nem célunk most annak elemzése, hogy milyen úton Eredeti bemutatóra készül a Szegedi Nemzeti Színház Az Ivan Szuszanyin nagyarányú előkészületeiről táras készülődés folyik a Szegedi Nemzeti Színház­ban: az új színiéved első operabemutatója, az Ivan Szuszanyin nem egyszerű be­mutatóként szerepel, hiszen Glinka egyetlen operája sem szerepelt eddig magyar szín­padon. Ezért nagyszerű a Szegedi Nemzeti Színház kezdeményezése, hogy eredeti bemutatóként tűzte műsorára 9? Ivan Szusza­nylnt, azaz, hogy mert vállalkozni i— nyugodtan mondhatjuk a vidéki színházak életében először —• ilyen hatalmas •redukcióra. Igaz, hogy az előkészüle­teket még a múlt évad vé­gén megkezdték a szerepta­nulással, s az első szobapró­bákkal, a színpadi próbákra azonban csak október elején kerülhetett sor. A normális próbalehetőségeken belül te­hát heroikus munka folyt, hogy a vállalkozás telj® si­kerrel járjcmf. Hogy csak né­hány érdekességet említsünk a felkészülésből: a színház kórusát közel 100 főre emelték a szegedi kórusmozgalom legjobb szereplőibőL A tánckar is többszörösére nőtt, s 50 új statisztát állí­tottak be. A szereplőknek 280 ruha kell, s több mint 200 paróka. Már a bemutató előtt szó­ba került, hogy az Ivan Szuszanyinnal Bu­dapesten Is vendégszere­pelne a Szegedi Nemzeti Színház, akkora az érdeklődés Glinka operája iránt. A fiatal Békés András rendezésében színre kerülő Ivan Szuszanyin díszleteit Varga Mátyás Kossuth-díjas érdemes művész, jelmezeit pedig Márk Tivadar Kos­suth-díjas tervezte. A koreo­gráfiát Hamala Irén, a Bu­da pesti Operaház balett­mesternője tervezte és ta­nította be, vagyis a Szegedi Nemzeti Színház jóhírű együttese mellett ország® hírű művészek működtek közre az Ivan Szuszanyiért A koreográfiáról szólva: a balettszámok nem egysze­rűen betétek. A táncszámok jelentős feladatot kapnak és hangsúlyoznak, bemutatva a lengyel királyi udvar légkö­rét, jellemvonásait A sta­tisztériának például konkrét színészi feladatot kell végez­nie, vagyis nemcsak tömeg­mozgásra szorítkozik, hanem a cselekmény élő, eleven ré­sze is. Jellemző például, hogy a némaszereplőik betöltésére csak színészek vállalkozhat­tak, olyan fontos részét ké­pezik az egész cselekmény­nek, mint például a király­nő, a királyfi, a bíborosok és a főurak szerepe. A M®zkvad Nagyszínházban például ezeket a szerepkörö­ket érdem® és kiváló mű­vészek töltötték be, nálunk pedig Radnóthy Éva és Put­nik Bálint vállalkozott a nagyon jelentós néma szere­pek eljátszására. Az Ivan Szuszanyin tör­ténetében első iztoen fordul elő, hogy külföldi színpadon nem szovjet rendező mert vállalkozni a nagyarányú produkcióra, s ez Békés András. Ügy tudjuk, eddig Bulgáriában és Csehszlovákiában mutat­ták be az Ivan Szusza­nyint és mindkét alkalommal szov­jet rendező rendezte. Glinka hatalmas műve első ízben kerül magyar kezekbe ma­gyar színpadon, s minden bizonnyal megérdemelt si­kerrel. Az ország déli vidéke, Sze­ged, valamint Szentes kör­nyéke a C vitaminban rend­kívül gazdag paradicsom­paprika, legnagyobb terme­lési központja nemcsak ha­zánkban, hanem Európában is. A h®szú tenyészidejű, vastag húsú paprika táp­anyag- és napfény-igényes, ezért honosították meg Csongrád megye belterjes művelésű kertészeteiben. A szövetkezetek megyei érté­kesítő központja szerződé­sesen több mint kétszáz hol­don termelteti az idén az újszegedi Haladás, a Tán­csics, a mindszCTiti Lenin, Tiszavirág és más közös gazdaságokban s kisebb mértékben az egyénieknél. A m®tani termés igen jó, a holdankénti átlaghozam meghaladja a százhúsz má­zsát. A termelőszövetkezetek szívesen foglalkoznak ter­melésével, mert holdanként tizenöt-húszezer forint jöve­delmet hoz. Az fzlet®, fogyasztási és konzervipari célra egyaránt alkalmas paprikát Szegedről az ország több részébe szál­lítják. Jelentős mennyiséget küldtek a dunakeszi, vala­mint a Duna Konzervgyár­nak. A Szegedi Konzervgyár közvetlenül foglalkozik ter­meltetésével. Külföldön ls egyre In­kább keresik a vitamindús zöldségféleséget, amelyet je­lenleg már öt országba: Csehszlovákiába, Hollandiá­ba, Svédországba, Kelet­és Nyugat-Németországba szállítanak. Eddig mintegy ötezer mázsát exportáltak ezekbe az államokba. A szállítás ízlés® címkékkel díszített export-ládákban túlnyomórészt vasúton tör­tént, de kisebb mennyiséget Hollandiába speciális gyü­mölcsszállító gépkocsikon indítottak útnak. A nagy ke­resletre való tekintettel jö­vőre az ideihez képest 25 százalékkal növelik a pa­radicsompaprika vetésterü­letét a megyében. T. B. Marosán elvtárs Debrecenbe látogatott Marosán György elvtárs az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bízottság titkára pénteken Debrecenbe látogatott. Dél­előtt megtekintette tt város új építkezéseit, majd a me­gyei párt-végrehajtó bizott­ság tagjaival, a pártbizottság osztályvezetőivel, valamint a járási és városi pártbizottsá­gok titkáraival folytatott megbeszélést Délután részt vett és be­szédet mondott a Kossuth Laj® Tudományegyetem díszudvarán rendezett nagy­gyűlésen. Január elsejéiül rendet teremtenek e vendéglátóhelyei osztályhasorolásánál Régóta kifogásolja a kö­zönség, hogy a vendéglátó­iparban sok helyütt helyte­lenül alkalmazzák az osz­tálybesorolást: elhanyagolt éttermek, cukrászdák elsó-, vagy másod®ztályúak, ugyanakkor a modern, új lé­t®ítményeket indokolatlanul alacsonyabb ®ztályba sorol­ják. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium vendéglátó fő­igazgatósága m®t elhatá­rozta, hogy országszerte egy­ség®en rendezi a vendég­látóhelyek ®ztálybasorolá­sát. Az éttermek, cukrász­A FELÚJÍTOTT ÓVODÁBAN A külvárosi óvodák és iskolák ma már semmiben sem különböznek a bel­városiaktól. Világos, szép tantermek, sok játék, vidám, nevető gyerekek: ez fo­gadja a látogatót a petőfitelepi 3-as számú óvodában is, melynek felújítására 32 ezer forintot költöttek. Az óvoda vezetője, Beke Mária és Horváth Istvánné óvó­nők, nagy szeretettel foglalkoznak a 73 gyermekkel. Felvételeink az óvoda életé­ből mutatnak be néhány jelenetet. Országos növényföldrajzi térkép készül Az ország természet® nö­vénytakarójának első teljes és tudomány® , igényű fel­mérésére készül az első or­szág® növényföldrajzi tér­kép. Pontosan feltárja majd, hogy az egy® tájakat mi­lyen vadon élő növények borítják, részlet®en ismer­teti ezeket a növényeket, s előfordulásuk arányát. Tudomány® jelentőségén kívül a novényföldrajzi tér­kép közvetlen segítséget is nyújt az erdő- és rétgazdál­kodás fejlesztéséhez. A ter­mészet® flórából lehet ugyanis következtetni arra, hogy az egy® vidékeken mi­lyen fa- és gyepfajták dísz­lenek a legjobban, milyen irányú erdő- és legelótelepí­tés a leggazdaságosabb. A növényföldrajzi térkép­hez eddig 12 tájegység anya­gát gyűjtötték össze és dol­gozták feL "Doktor bácsi, beteg a Zsuzsika- — mondja a kis „mama* Nagy Jóskának, aki "doktorosat- szeret játszani legjob­ban. Szívesen is viszik hozzá a babákat vizsgálatra, mert ő mindig »meggyógyítja* őket. A kis zenekar fő erőssége Igaz Mari, a dobos. Jó érzékkel üti a taktust, külö­nösen, ha a többiek tapssal segítenek egy kicsit. Az óvodások legkedveltebb foglal­kozása mindig a "zenekari próba-. dák, eszpresszók, italboltok új árbesorolását a „vásárlók szemével* nézve végzik majd. Sok elhanyagolt állapotban lévő fővárosi és vidéki éttermet, ®zpresszót visszaminősítenek, helyettük az új lét®ítményeket, ahol indokolt, magasabb ®ztályba sorolják. Az ®ztálybesoro­lást pontos tervek szerint 1961. január elsején ország­szerte, megkezdik. Országos idegenforgalmi értekezlet volt Miskolcon Az Ország® Idegenforgal­mi Tanács csütörtökön és pénteken ország® idegenfor­galmi értekezletet tartott Miskolcon. Értékelték az idei idegen­forgalom eredményeit, ta­pasztalatalt és megbeszélték a jövő évi feladatokat Meg­tárgyaltak a Balaton menti idegenforgalom fejlesztésé­nek kérdéseit, tanácskoztak az ország kevésbé ismert üdülőhelyeinek, többek kö­zött Tokajhegyaljának, vala­mint a zempléni hegyvidék­nek, a dunántúli tájaknak az idegenfOTgalomba való fo­kozottabb bekapcsolásáról. Hétszáz űj KST Több mint félmilliárd torint megtakarítás kilenc hónap alatt A dolgozók népszerű házi bankjai, az üzemi, a válla­lati, a hivatali Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak so­kat fejlődték ebben az év­ben. Jelenleg már csaknem négyezerötszáz KST műkö­dik az országban, hatszázzal több, mint tavaly. A Köl­csönös Segítő Takarékpénz­tárakba 113 000 új tag lé­pett be, s így már hatszáz­hétezren takarék®kodnak. A KST-tagok a tavalyihoz ké­p®t havonta tizenegymillió forinttal többet, ötvenhat­millió f®intot gyűjtenek essze, s kilenc hónap_ alatt több mint félmilliárd forin­tot takarítottak meg. Komoly aggodalommal rakosgatja a virágmozaik apró figuráit Juhász Piri, a nagycsoportos barna kislány. Nagyon szeretné, ha az óvónéni meg lenne elé­gedve a kirakott mintával. Az óvónéni véleményét nem tudjuk, egy azonban biztos: a minta nagyon szép... Somogyi Károlyné Szegedi munkásörök látogatása Sándof'alván A szegedi munkásőrség ze­nekara az elmúlt napokban Sándorfalvára látogatott el, hogy nív® hangversenyével kellem® ®tén szórakoztas­sa Sándorfalva termelőszö­vetkezeti község lak®ait. A munkásőrzenekar megérke­zése után csakhamar zsúfo­lásig megtelt a művelődési ház nagyterme a helybeli termelőszövetkezetek dolgo­zóival. Leik® tapssal jutal­mazták a szebbnél szebb operettmelódiákait, fúvósze­nekari kompozíciókat. A si­ker® hangversenyt közös vacsora követte, ezután pe­dig a fúvószenekar táncze­nekarrá alakult át, s a köz­ség fiataljainak, tánc® ked­vű öregjeinek éjjel 2 óráig muzsikált. A népes közönség nagy elismeréssel jutalmazta Szaniszló Ján® fiatal kar­nagy munkáját, s kérték a zenekar tagjait, hogy a jö­vőben is látogassanak el a faluba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom