Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-02 / 207. szám

3 Péntek, 1960. szeptember í. Vöröskeresztes mintaüzem és tiszta iskola Hasznos egészségügyi versenymozgalmak kezdődnek Szegeden A Vöröskereszt szegedi szervezete idén húsz helyen •— üzemekben, kereskedelmi vállalatoknál és kisipari szö­vetkezetekben — indít ver­senyt a "vöröskeresztes min­taüzem* cím elnyeréséért. A béten aktívaülésen beszélték meg a mozgalom feladatait, s szeptember első napjaitól kezdve már üzemenként dol­gozzák ki a helyi tenniva­lókat A versenymozgalom fő cél­ja, hogy tovább javítsa az üzemek egészségügyi ellá­tását a munkahelyek tisz­taságát, s általában a dol­gozók szociális körülmé­nyeit Ezért jól működő egészség­ügyi állomásokat elsősegély­nyújtó és más egészségügyi, tanfolyamokat előadásokat kell szervezni. A mintaüzem cím elnyerésének feltétele még a véradómozgalom fej­lesztése, a vöröskeresztes tag­létszám növelése, szociális munka végzése — mint pél­dául a beteglátogatás és gon­dozás, törődés a fiatalkorúak, terhes asszonyok és csökkent munkaképességűek körülmé­nyeivel — s még több, fon­tos feladat elvégzése. A verseny még ebben a hónapban indul, s többszöri értékeléssel a jövő fél év végéig tart. Azok az üze­mek, amelyek az orvosokból és társadalmi munkásokból álló értékelő brigád véle­ménye szerint a feltételeket teljesítették, díszes táblát kapnak, melyet csak egész­ségügyi hanyagság esetén vonnak vissza. E versennyel egyidőben kezdődik Szegeden vala­mennyi általános, kpzép­és iparitanuló-iskolában a "tiszta, rendes osztály* és a "tiszta iskola* mozga­lom. A tanév kezdete után kö­vetkező napokban már meg­beszélést tartanak az iskolai egészségügyi csoportok. A fiatalok rendre, tisztaságra, higiéniára való nevelését elősegítő versenyt kéthavon­ként értékelik a vöröske­resztcsoport nevelőtanárá­ból és ifjúsági titkárából, az iskolai, vagy körzeti orvos­ból, az úttörőcsapat vezetőjé­ből, a szülői munkaközösség megbízottjából, s a városi vöröskeresztes szervezet kép­viselőjéből álló brigádok. Ez a verseny szeptember 13-től jövő év április 30-ig tart. A mozgalomban példásan részt­vevő iskolák és aktivisták különböző kitüntetésekben, elismerésekben részesülnek. A megélénkülő szegedi vö­röskeresztes mozgalomban további terveket is készítet­tek a közegészségügy javítá­sára. Így például az Orvos­tudományi Egyetem alap­szervezetének orvostanhall­gató tagjai ősztől kezdve nemcsak iskolai tanfolyamo­kon tartanak időnként elő­adásokat, hanem patronálják a termelőszö­vetkezeti, üzemi és területi szervezeteket is. E feladatokra a KÖJALL és más egészségügyi 6zervek készítik majd fel a vállal­kozókat A Pedagógiai Főis­kolán, a Tanítóképzőben, a Tudományegyetemen házi­betegápoló tanfolyam indul hamarosan, október l-ig pe­dig valamennyi vöröskeresz­tes alapszervezetben — az ottani tagok kérésének meg­felelő témakörből — meg­kezdődik az egészségügyi ok­tatás. Nyolc nemzetközi vásáron J képviseltet! magát külkereskedelmünk Miközben nagy sikerrel Brnóban nehéziparunk zajlik Moszkvában a magyar gyártmányalt, inari kiállítás, a Magyar Ke- különböző gépeket, műsze­res kedelmi Kamara szak- reket tekinthetik meg a tech­emberei nikai. vásárt látogató szak­több nemzetközi vásáron ls emberek, szervezik a magyar áruk Bécsben 15 külkereskedel­bemutatóít, ml vállalatunk exnortcik­Ézeptember az őszi nemzete keiből ad ízelítőt a ma­kőzi vásárok hónapja és gyar kiállítás, ezekben a hetekben külke- Szalonikiben az idén rende­r-skedélrmink kollektív kiál- zik meg a 25. nemzetközi lítással nyolc vásáron kép- vásárt, amely az eddlgiek­v selteö magát, ezenkívül n<y sokkal nagyobb szabású­részt vesz két szakosított ígérkezik és itt 450 élelmiszerkiállításon is, Lem- négyzetméter helyet foglal­tíónban és Münchenben. nak el a magyar áruk. Több Damaszkuszban és Izmir- szá.z magyar -exportcikket ben már megnyílt a nem- küldtek eí vállalataink a zetkötí vásár, mindkét he- piovdivi nemzetközi vásárra lyen nagy látogatottság- ^ Az eddiginél nagyobb te­nak örvendenek kiállttá- rületet, több mint ezer négy­tóink. zetmétert foglalnak el a ma­Á vasárnap nyüó lipcsei vá- gy^ termékek a zágrábi vá­sár magyar kiállítási részié- sáron és új kiállítóként je­geinek építésö, berendezése Jernk meg Zágrábban a csaknem befejeződött és új- Ganz-MÁVAG, amely külön­szerú megoldással épített ^^ vízgépeket mutat be. textil-, divatáru-pavilonunk­nak már a dekorálás közben is sok csodálója akadt. A lipcsei rádió már több alka­lommal készített riportot a magyar kiállítás előkészüle­teiről. Míg Lipcsében a közszükségleti cikkeket mutatjuk be, Véget ért a héesi nemzetközi ofvoskosgressius Csütörtökön este a bécsi opera díszelőadásával véget ért a tüdő- és szívgyógyá­szok ötnapos nemzetközi kongresszusa, amelyen nyolcvan ország több mint kétezerötszáz orvos-tudó6a vett részt Szakemberek egybehangzó véleménye szerint komoly tudományos és gyakorlati eredménnyel járt az ötnapos orvosi tapasztalatcsere. Érdekes magyar előadások is elhangzottak a kongresz­szusem. Nagy figyelmet keltettek a nemzetközi hípj magyar mellkassebésaek — egyebek között dr. Sehnitzter József debreceni docens, Mécs Já­nos szolnoki főorvos és má­sok — beszámolói az azon­nali műtéti beavatkozást megkövetelő tüdőoperációk gyakorlatából. fogás (Dr. Kosztolányi felv.) Kedvezett a vízállás az idén a szegedi halászoknak. Mint jelentettük, a Tiszán eddig 850 mázsa halat fog­tak, Hz o'rftatisi munkáról tárgyalt a 111= kerületi tanács Tegnap, az új tanév első kerületi tanács az 1959—60­napján délelőtt 9 órai kez- ^ oktatási év eredményeit, dettel megtárgyalta a III. valamint az oktató-nevelő munka jelenlegi helyzetét. Vince Antal v. b.-elnök beszámolója után Szalma Gézáné, a művelődési ál­landó bizottság elnöke tar­tott vitaindító előadást. A múlt évi eredmények ismertetése és értékelése után fölhívta az előadó az iskolák pedagógusait, hogy a gyengébb eredményeket felmutató tanulókkal rend­szeresem foglalkozzanak. Különös gondot fordítsanak a munkás-paraszt származá­sú tanulókra akiknek 50 százaléka ért el kitűnő, je­les vagy jó tanulmányi eredményt. Az előadó az erkölcsi ne­veléssel kapcsolatban egy másik örvendetes tényre hívta fel a figyelmet. Az 1960—61-es tanévre 2740 gyermek szülei közül mind­össze 20 szülő kérte csak gyermeke számára az isko­lai hitoktatást. Ezek után még az iskolai ifjúsági szervezetek, a szülői munkaközösségek és az ifjú­sági vöröskereszt munkájá­val foglalkozott az előadás, amit tartalmas hozzászólá­sok és élénk vita követett. Szövetkezeti tagokból szövetkezeti gazdák A mezőgazdaság szocia- világban, és kezdeni megér­lista átalakítása ko- teni, hogy mi is készül itt, rántsem fejeződik be nálunk, azt mondom: még azzal, hogy egy-egy község- néhány esztendő kell és el­ben, járásban, vagy megyé- jöhet hozzánk mezőgazdasá­ben a régi egyéni kisparoel- tanulni Amerika A só­lák helyét elfoglalják a goromtól tudom, hogy mi­nagy, ezer holdakat maguk- csoda gépek gyártását készí­ba foglaló társas gazdasá- lik elő most az iparban. Es gok. A régi parasztélet tör- azokat is a ke­vényei, apró momentumai ztlnkb« kapjuk, akkor jöhet ma még a termelőszövetke- Amerika, mert nem sokáig zetekben is sokszor kiütköz- lesz "Yf .4hltetJen k*1^ a nek és nagymértékben befő- magunkfajta paraszt lyásolják az emberek boldo- Én nem mernék esküdni gulását Nemrég végighall- arra, hogy csak pár eszten­gattam a rúzsai Napsugár dő kell, de okvetlen hiszek Tsz gazdáinak egyik köz- Savanyá Pálnak. Mert ő, gyűlését. Egy apró kis szé- amit mondott, még ma is navitában Mihályi Ferenc erős két karjára, fogékony volt 6 holdas egyéni gazda eszére, a kiváló magyar már­is felszólalt. Elmondotta, nökök, munkások tudására hogy a nyáron egymaga 6 alapozta, ezek pedig képe­hold füvet kaszált le a sző- sek ilyen csodára. Savanya vetkezetben. Lett volna még Pál valamikor nagyon bol­4 hold kaszáinivalója, de az dog volt, ha az ő krumplija, már a szomszéd brigád terű- paprikája csak egy kicsivel létén volt Azok nem csinál- szebb volt, mint a szomszé­ták a munkát és amikor ő dé. És a szomszéd kalapot kérte, hogy még azt is meg- emelt, megkérdezte: hogy is csinálná, ha engedik, azt csináltad? Most pedig az mondották, nem lehet, de egész világnak készül meg­ugyanakkor maguk nem mutatni maga és földművelő nyúltak a négy hold jő szé- társai tudását szorgalmát S^ziVégÜ1 Bodó István tápéi tez-tag, derült hogy Mihályi gazda- voU 18 holdas egyéni g^ f"* azei1 beszélte nemrég: a tavasszal, ték ^ tagtársai lekaszálni ezt amikar ^ ^^ szerin, a füvet mert irigyeltek tőle * kivezették az a munkaegységékét melyek- udvaromból> ^ asszonnyal hez hozzájutott volna ezal- együtt megsirattuk. Eszembe Felszólalt eren a koz- ^tott ez a múltkor. Mon­"f*?, f1** a™* » feleségemnek, anyu­kám, meggondolták odabent T^L t ^Vv 3t uT a szövetkezetben, vissza ^ « z akarják adni a tehenünket rő^ti sokallják az árát. Visszaho^ líföJS^J^8bSwa, Jó tehén volt az ­rff^K 8 a-hfZte3Í gfl mondta a feleségem, nem gondolta, hogy csak tréfá­egtszseges. lok —, de azért, ha már E két eset Is világosan vajk maradjon csak mutatja: az csak a ott benn, a közösben. Egész kezdeti lépés, hogy a megszoktuk már, hogy nincs termelőszövetkezet megala- vele baj. Pillérekért annyi kult Azért, hogy míndörök- kapunk bentről, meny­re magja vesszen a kapzsi- nyi keII> másért meg minec ságnak, önzésnek, még ' na- tartsuk itthon a tehenet? gyon sok a tennivaló. Van Az f?azság — folytatta azonban e példáknak másik Bodo gazda —, hogy mióta oldaluk is. Két ember a kö- nelm ugrunk egvéniek, ha zösség boldogulásának érde- befejeztük a munkát a föl­kében számon követelt nésrv deken- «*te mehetünk mozi­elhullott lovat és négy hold ^ előadásokra, ahova aka­rót szénatermését. Az ő sze- runk- művelődhetünk, szóra­mélyes jövedelmük ezekből ihatunk es ezt már az a károkból nemigen lett ki- asszony is megszokta. Az­sebb, mégis jogos haragra elott meg, ha bejöttünk a gyúltak a gondatlanság mi- határból, nekiestünk a jó­att. Ez már azt jelenti, hogy s«gok ellátásának, hajnal­tudják szeretni a "miénket* ban háromkor keltünk, hogy is úgy, mint egykor az miután az istállóban is ele­"enyémet*. get tettünk, a földekre is idejében kiérjünk. Most a Meg az ellenforradalmat szövetkezetben a növényter­követő hónapokban, egyszer me15knek csak a növénvter­osszetalálkoztam Savanya mesztés a dolguk, az állatok Pali bácsival, akiről tud- ügye az állattenyésztőké. hogy tagja volt a rrú- sokkal jobb munkát lehet halyteleki Uj Élet Tsz-nek. fgy végezni. Most pedig régi, rossz ki3 lőcsös kocsiján üldögélt, biz- T T gvanakkor vannak még tatgatta jobb sorsra érdeme- U Tápén is parasztem­sült, kaptás lábú lovacská- berek, akik mentek ját. Keserű sajnálkozással annakidején a szövetkezet­kiáltottam rá: — Nahát, Pali be. mert az egész falu el­bácsi, jobb így a négy esz- indult De még most sem tendő után? Röstellkedését\fér a fejükbe az enyém és a Hagy hangjával igyekezett miénk közötti nagyszerű leplezni: "Jobb ám, ez a vi- különbség értelme. Eljáro­lág legjobb dolga, mert ez Sa+nak dolgozni a szövetke­csak a Savanya Palié* — zetbe, de egy jó hajítófát bökött az ostor nyelével a sem ér a munkájuk. Csak bicegő lovacska hátába. sűrűbben vannak velük, de nem többen. Vannak ilye­A minap megint talál- nek jópáran Dócon, Algvőn koztam ezzel a pa- és máshol is. akiknek a lel­rasztemberrel. Háztá- kében dúl még a harc. Csak ji tehenét hajtotta haza ép- szövetkezeti tagok, de nem pen a legelőről. Jóízűen mo- gazdák. Szükségük van rá, solygott, határozottan ta- várják nap mint nap a to­gadta, hogy ő új szövetke- vábbi segítséget, ők még a zeti gazda lenne, hiszen ő parasztélet rabjai az új már azelőtt is.. . Érezhető- viszonyok között. Egészen en terhére volt beszélni ar- biztos, hogv ők is eljutnak ról, ami időközben történt, "öá'g- amit a kübekházi Hamarosan másra fordította Sar,A Kalapács Tsz épftő­a szót Tudja, mindig „ta- brigádjának tagjai vitattak más* volt a parasztember. a nar,okban: ha mertük vol­Nem hittünk például a gé- na hinni, ha tudtuk volna, pékben. Én is azt mondtam hoPV i,yen 16 « a -820" a tavasszal, amikor paprika- ve*kezet- dehogvis hagvtuk ültető gépek érkeztek a szö- yo,na cserbe. vetkezetünkbe, megette a fe- A„ tavasszal még csak egy ne azt a paprikát, amelyiket ^T"'?'3 vo't a, kd" ezek ültetnek el. És most Z05"éfr,fk: most ^ a hap" mégsem röstellem bevalla- madlkat » megvásárolták, és . , , megvettek már az első War­ni, van paprikánk, szép is, BzaWa személvgénkocslt is. sok is. Hátha még az idő- Pár hónapia még 74 ertn-vss­lárás is jobb lett volna? marháia volt a gazdaságnak. „i - most norjjg 180-náI is töhhet Tudja, m. a meglátásom? - számlálnak p ^,,váqok. folytatta. — Azóta, hogy ko- sonló jtt a változás a gazdál­molyabban tapogatózom a kodás és az élet valamennyi területén. Most már az ál­lami »mankó*, segítség sem kell, a kübekházi emberek mindent elérnek saját közös erejükből. m t em mindpgy a szá­munkra, hogy új ter­melőszövetkezeti gaz­dáink is kijárják-e azt az iskolát, amiért a mo6taru legjobb közös gazdaságaink olyan magas tandíjakat fi­zettek korábban, mint a kü­bekháziak is. Azokat az ele­mi hibákat már nem követ­hetik el, melyekben éveken keresztül vergődtek az öre­gebb testvérek. Épp ezért szükséges volna a régi és az új szövetkezetek gazdái- kö­zött gyakori találkozókat, eszmecseréket rendezni. Sok haszonnal járna az is, ha üzemi dolgozóink — kik a télen részt vettek az átszer­vezés munkájában — most is ellátogatnának a közsé­gekbe. Találkoznának régi parasztismerőseikkel, s az új beszélgetések sok-sok ha­szonnal járnának. Gyorsab­ban oldódnának a régi szel­lemi kötelékek, melyektől, ha végképp megszabadulnak a falusi parasztemberek, bíz­vást mondhatjuk bárkinek: lehet jönni termelést tanul­ni a magyar termelőszövet­kezeti gazdákhoz. És mikor jelenthetjük ki ezt aggódás nélkül, teljes biztonsággal? Jóslatokba bocsátkozni kép­telenség lenne. Azonban minden attól függ: mennyi­re megyünk elébe az idő­nek, a jövőnek? Savanya Pál, Bodó István, a kübek­házi, gyálaréti, újszeged: termelőszövetkezet! gazdák — mint más tízezrek az or­szágban — ma már nemcsak egyszerűen szeretik, becsü­lik a nagyüzemi munkát, ha­nem lelkes agitátorai is a közős termelési módnak. Te­hát pártszervezeteink szá­mára még soha nem volt kedvezőbb feltétel a való igazságok hirdetéséhez. A kommunisták állításaikat so­hasem bizonyíthatták jobb hazai, helybeli gyakorlati példákkal, mint éppen most. Megszaporodtak a segítőtár­sak, akiknek — jóllehet van­nak közöttük olyanok, akik még nem mindenben oszt­ják a kommunisták vélemé­nyét — a termelőszövetkeze­tek életrevalóságáról azonos a véleményük. E nnek ellenére termelő­szövetkezeti községe­inkben sok helyen ta­pasztaljuk: a patronáló üze­mek pártszervezeteinek tag­jai a téli, tavaszi átszerve­zés befejezése óta még egy­szer sem látogatták meg a korábbi felvilágosító munká­juk hatására létrejött új szövetkezeteket Pedig ezek­ben az új közösségekben ma még a napnak szinte minden órájában szükség van a bíz­tatásra, a bátorító szóra. Se­gíteni, világosabban megraj­zolni az új szocialista falu arculatát, megmondani azt, hogyan tovább az első lépé­sek után. Az üzemi, falusi és a lét­rehívott fiatal termelőszö­vetkezeti pártszervezetek feladata többek között az is, hogy megmutassák a pa­rasztfiatalság helyét az ala­kuló, új életviszonyok kö­zött. Nem messze az az idő, amikor már nagyobb közös gazdaságainknak agrármér­nökök, technikusok, állator­vosok, üzemgazdászok és jólképzett, különböző mező­gazdasági szakágakban jár­tas szakmunkások sokaságá­ra lesz szükségük. Mindez a sok, gyönyörű pálya azokra a fiatalokra vár, akik közül ma még sokan legszíveseb­ben segédmunkások lenné­nek az iparban, mivel alig sejtenek még valamit szép jövőjükről. Uj, felszabadult szellemű falusi embereket nevelni egyet jelent széfes látószö­get adni a földművelőnek. És ez a munka nem kicsiny. Egyetlen kommunista sem gondolhatja pillanatra sem, hogy a nehezén már túl va­gyunk — ellenkezőleg: a fa­lu nagy társadalmi átformá­lásában a kollektív gazdasá­gok megteremtése csak a kezdeti lépéseket jelenti. Csépi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom