Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-14 / 217. szám
( 143 Szombat, 1960. szeptember 17. Csaknem 7700 dolgozó munkaidejét A% csökkentik az ÉM vállalatok egészségre ártalmas munkahelyein Az Építésügyi Minisztérium finomkerámiai, tnészipari és üvegipari vállalatainak legegészségtelenebb munkahelyein tavaly már több mint ezerhétszáz dolgozó munkaidejét csökkentették. A forradalmi munkás-paraszt kormány az idén tovább bővítette a rövidített munkahét kedvezményében részesíthetők számát. A miniszteri rendelkezés szerint az ÉM-váUalatoknál 7683. a budapesti és más városi . gázműveknél pedig 579 dolgozó munkaidejét csökkentik heti 40—42 órára, sőt az üvegiparban a Skoda és a Kutscber présautomatáknál bevezetik á 36 órás munkahetet is. Az új miniszteri utasítás tovább könnyít a finomkeremiai vállalatok dolgozóinak helyzetén. A legnagyobb részben azonban az üveggyárak szilikózisos, meleg- és gázveszélyes üzemrészeiben csökkentik a munkaidőt Ebben az iparágban csaknem 3300 munkás részesül a rövidített munkahét kedvezményében. Idén csökkentik előszór a munkaidőt a téglaipar, valamint a kő- és kavicsipar egészségre káros munkahelyein, így többek között a téglaMeghalt We'ner Leó Kossulh-difas zeneszerző Hosszantartó, súlyos betegség után, 75 éves korában elhúnyt Weiner Leó zeneszerző, Kossuth-díjas, kiváló művész. • Weiner Leó 1885. április 16-án, Budapesten született 23 éves korában nevezték ki a Zeneakadémia zeneelméleti, illetve zeneszerzés és kamarazene tanfolyamainak tanárává. Hosszabb tanulmányutat tett Bécsbe, Berlinbe, Lipcsébe és Párizsba. Weiner Leó az új magyar zenekari és kamarazenekari irodalom kimagasló alakja. Főbb művei: Csongor és Tünde kísérőzenéje, zongora és zenekarra írt Concertirtoja, a Coolidge-díjas második vonósnégyese, továbbá hegedűre és zongonára írt szonátája. Az egyik utolsó munkája "Beethoven zongoraszonátáinak magyar kiadása. 1 A Magyar Népköztársaság kormánya 1950-ben és 1960ban tüntette ki Kossuth-díjjal a magyar kamarazenekultúra ápolásáért. 1953-ban kiváló művész lett, majd 1955-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrend-je kitüntetést kapta. égető kemencék berakó- és kamratisztító munkásai, a kőfejtők, a kőszobrászok, a Silóürítők és a porrostakezelők rövidebb ideig dolgoznak majd a poros, gázos és meleg munkahelyéken. Az új miniszteri utasítás az Építésügyi Értesítő legújabb számában jelenik meg, amellyel azonnal érvénybe lép és a végrehajtása megkezdődhet. A munkaidd csökkentésének megszervezését december 31-ig kell befejezni, kivéve az üvegipar több munkakörét. amelyben a hosszabb betanítási idő miatt 1961. június 3-ára tűzték ki a bevezetés határidejét. Az új rendelkezés szerint a tavalyi 32 helyett most 130 munkaköri csoportban térnek át a rövidített munkahétre. Ezekben a munkakörökben megszüntetik az egészségügyi ártalom címén adott 3—6 napi pótszabadságot, de ezt bőyen pótolja a munkaidő csökkentése, ami együttesen évente mintegy ötven -terven felüli szabad napotjelent a dolgozóknak. Elutazott az Egyesűit Arab Köztársaság alelnöke Nureddin Kahalé, az Egyesült Arab Köztársaság alelnöke és kísérete kedden délben elutazott Budapestről. A vendégek búcsúztatására a ferihegyi repülőtéren megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese,* Kristóf- István, az Elnöki Tanács -titkára; valamin t-a politikai és gazdasági élet több rnás vezető személyisége. Mexikó függetlenségének ü-nepo Hétfőn megkezdődtek a Mexikó függetlenségének 150. évfordulójára rendezett ünnepségek. Az egy hónapra tervezett ünnepségsorozaton negyven ország képviselői vesznek részt A Szovjetunió küldöttségét Nyikolaj Organov, a Szovjetunió • Legfelső Tanácsa Elnökségének helyettes elnöke, az. amerikai küldöttséget Herter külügyminiszter vezeti. FB 51—78-as gépkocsi és utasai Délután, mindjárt 2 óra után félbúg az autó motorja A sofőr, Poós Lajos gázt ad, és elindul utasaival az FB 51—78-as rendszámú teherképkocsi. Áthalad a Tiszahídon Újszegedre, majd a folyó gátján fut egy darabig, azután fékez. — Megérkeztünk! — kiáltja valaki és egymás után lépnek le az autóról utasai. Férfiak, asszonyok. Pár perc múltával már kezükben is a lapát és végzik a földmunkát itt, a Rózsa Ferenc Tszbe és a Füvészkertbe vezető, s most épülő bekötőűtnál. Ez az út — mint hírül adtuk — több millió forintos beruházással épül. S hogy így van, a tanáccsal együtt sokat tett ezért Bódi László, az újszegedi szövőgyár vasesztergályosa, országgyűlési képviselő. Ezer óra Az FB 51—78-as gépkocsival a Szegedi Kenderfonór gyár dolgozói érkeztek. Immár két hete múlott, hogy minden délután egyenesen az útépítéshez indulnak a délelőtti műszakban dolgozók. Eddig már 300-an voltak kint munkások, velük együtt természetesen több tisztviselő. Éddig végzett társadalmi munkájuk megközelíti az ezer órát. A Kenderfomógyár patronálja a Rózsa Ferenc Termelőszövetkezetet és ebben a tevékenységükben újabb nagyiszerű, elismerést érdemlő állomás az út megva'ósításának segítése. Természetesein fillér fizetség nélkül dolgoznak az útnál. Ráadás ez a napi nyolcórai munka után és áldozatot jelent. Mégis csinálják, f» .gyári kommunisták kezdeményezésére és velük együtt - , „ — KeU. ez az út nagyon, Esteledik. Hazafelé indulnak a társadalmi munkások. Utolsónak lép fel a tehergépkocsira Bosnyákovics Dezső és szocialista brigádja steril rétegvizekre kell alapoznunk. Szerintük ennek a vízkincsnek a kiaknázását nem lehet mindaddig nagyüzemi méretekben elkezdeni, míg tudományos földtani, hidrográfiai vizsgálatok fel nem mérik nagyságát, minőségét, természetes pótlódását és kihatását a termelésre. Mi hát a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjába tömörült tudósok, szakmérnökök szerint a járható út? Forgó László, az A lsótisza vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatófőmérnöke a Csongrád megyéi vízviszonyokat, lehetőségeket alapul véve erre a kérdésre így válaszolt; Felmértüket ÖNSÍ halastavak létesítésére alkalmas területeket, ugyanakkor számba vettük a ténylegesen öntözött földeket is. Ez évben 12 ezer katasztrális hold területet öntöztek a megyében. A számvetésből az derül ki, hogy mélységesen el vagyunk maradva a rendelkezésünkre álló természetes felszíni vízmennyiség felhasználásában. Számunkra most nem az az elsőrendűen fontos probléma, hogy hol találnánk újabb öntözővíz-forrásokat, hanem, hogy miként hasznosíthatnánk újabb 20—40 ezer katasztrális holdon sürgősen a rendelkezésünkre álló felszíni öntözővizek egy részét. A Tiszából, a Marosból és a Körösből újabb kiemelőművek segítségével másodpercenként 25—30 köbméter öntözővíz nyerhető. Ez pedig a jelenleg öntözött 12 ezer katasztrális holddal szemben 110 ezer katasztrális hold terület gazdaságos öntözését tenné lehetővé. Erről a területről évente 300 millió forinttal tudnánk az eddiginél több mezőgazdasági árut adni a népgazdaságnak. A esőkutas öntözéssel tehát — mondotta öszszefoglalójában Forgó elvtárs — csak akkor kellene érdemben foglalkoznunk, ha már legalább 100 ezer katasztrális hold felszíni vízzel öntözött területünk lenne a megyében. Csonka János, a csanyteleki Tisza Tsz elnöke elmondotta, hogy szövetkezetükben 49 csőkút üzemel. 1948 óta foglalkoznak csőkutas öntözéssel. A 12 éves tapasztalat azt igazolja itt, hogy — bár a csőkutakkal lehet átmenetileg kimagasló eredményeket elérni — a túlzott alkalmazás megbosszulja magát. A csőkutas öntözés elsősorban a kisüzemi, konyhakertészeti termelés módszere. S hosszabb idő távlatában belterjes nagyüzemi termelés előmozdítására alkalmatlan. Gyakori eset, hogy a kutak a legszükségesebb időszakban kiapadnak vagy néhány napos intenzív használat után minimálisra csökken teljesítőképességük. Emellett — ellenkezőleg a Budapesten elhangzott véleményekkel — drágák is. Csanyteleken egy-egy csőkút évi üzemköltsége — felszámítva az üzemanyagot, amortizációt, a javítások kiadásait — 32 ezer forint. A felszínre kerülő talajvizek sótartalma pedig olyan nagy, hogy néhány éves öntözés után száraz szántóföldi művelésre kell visszatérni a megbontott talajegyensúly helyreállítása végett. Most, 12 éves gyakorlat után, 49 üzemelő csőkút birtokában a Tisza Tsz tagsága elhatározta, hogy abbahagyja a rétegvizekkel való öntözést, mivel az a jövő távlatait tekintve már egyáltalán nem mutatkozik gazdaságosnak és a felszíni vízzel való öntözésre tér át Csőkutas emberek véleménye szerint csupán ott célszerű, ahová semmilyen eszközzel sem lehet folyóvizet eljuttatni. Elvessük-e itt, az ország déli részein a csökutas öntözést? Szó sincs erről. Tény az, hogy mind a budapesti, mind a szegedi szakvéleményeknek csaknem teljességgel hiányzik az átfogó, tudományosan bizonyított megalapozottságuk. Gyakorlati munka nélkül minden vita meddő szalmacséplés. A tudományos felderítés céljából Csongrád megyében is elsősorban azokban a községekben, ahol kevés 3 lehetőség a természetes öntözővizek felhasználására, -fúrnunk kell mihamarabb néhány száz csőkutat A csőkút készítésé egyébként aránylag olcsó és rendkívül egyszerű. Alapjában véve ezen a vállalkozáson még akkor sincs különösebb vesztenivaló, ha történetesen a későbbiek során a szegedi szakembereket igazolja a gyakorlat. Viszonylag kis költséggel felmérhetjük rétegvizeink mennyiségét, megbízható hosszú időre alapul szolgáló geológiai, hidrológiai térképeket készíthetünk. Ugyanakkor más megyék tapasztalataiból kiindulva átmenetileg is jól hasznosíthatjuk az így nyert vizet. Tehát a tudománynak és a gyakorlati munkának szorosan együtt kell haladnia. Ha kísérletképpen elöljárójában csak a szólók és gyümölcsösök permetezésére használjuk is csőkutaink vizét, a beruházás értéke egyetlen éV alatt is megtérülhet Viszont, ha tutíomá-( nyos vizsgálat elfogadhatóan bebi-j zonyítja az ellenérvek helytállósá-. gát, még nem lesz késő leállni az öntözésnek ezzel a módszeréveL I napirendre kell tűzburgosen ^ _ M orsaág más tájaihoz hasonlóan nálunk is — a nagyüzemi öntözéses növényter-' mesztés kérdését. Anrál is inkább, mert a mezőgazdasági jellegű megyék között talán éppen Csongrád megyében tettük a legkevesebbet az utóbbi tíz év alatt az öntözött területek növelése érdekében. Jóllehet, a lehetőségek nagyságában számos megyét magunk mögött tudunk. Nem várhatjuk, hogy második ötéves tervünk nagy mezőgazdasági programja — melybén kulcskérdésként szerepel többek között az öntözés —v valamiféleképp magától valósuljon meg. Háromszázmillió forint terméstöbblet egy év alatt, melyet ma még veszteséglistánkon tarthatunk számon! Ezt nem tűrhetjük soká! Nagyarányú társadalmi megmozdulásra van szükség melynek szervezési előkészítését már most kellene elkezdenünk. Csongrád megye termelőszövetkezeti parasztsága, az üzemek munkáskollektivái, a KISZ, a tanulófiatalság örömmel vállalna ebben szerepet S ez még a legmegcsontosodottabb kételkedők előtt is végérvényesen bebizonyítaná a nagyüzemi gazdálkodás életrevalóságát A megye kommunistáinak feladata lenne, hogy már most kiadják a jelszót: saját maguk példamutatásával a falusi és városi dolgozó tömegekkel közösen. minimális állami segítség mellett társadalmi munkával elkészítik megyénkben az első 20 ezer katasztrális hold öntözéses vízgazdálkodási egységet Nem lenne ez túlzás, már csak azért sem, mert 6zámos hasonlóan nagy társadalmi akció bontakozik ki most más megyékben is a mezőgazdaság termelésének fellendítése, második ötéves tervünk falusi célkitűzéseinek teljesítése érdekében. Csépi József * E cikk hivatása, rendeltetése az. ' hogy az olvasók nagy plénuma elé terjesszen egy jelentős gazdasági problémát. Azt szeretnénk, ha az ügyben a tudományos és gyakorlati szakemberek és az olvasók más rétegei ls elmondanák véleményüket a Dél-Magyarország hasábjain. Észszerű javaslataikkal hozzájárulnának belterjes mezőgazdasági termelésünk kialakításához. (A szerk.) hát segítünk megcsinálni! — tömören és nagy szavak nélkül, egyszerűen csak ennyit mondanak a munkások. Szívesen Most, ezen a nyárutói, verőfényben fürdő délutánon 41-en jöttek ki a gömbölyítő, simító, eémázó üzemrészekből, meg a raktárakból, s az anyag- és áruforgalmi osztályróL A III-as pártalapszervezet titkára, Vörös Konstantin is szólt munkástársainak, hogy újból indulnak az útépítésihez. Közben akadt olyan munkás, aki a közvetlenül mellette dolgozó társának megjegyezte: — Kíváncsi vagyok, vajon Vörös Konstantin kint lesz-e? Hát persze, hogy itt van most is. Csak úgy, munkaruhában jött ő is, mint a többiek és lapátolja a földet. Nem először és nem is utoljára, hanem úgy, mint annyi sokan mások, kommunisták, pártonkívüliek egyaránt Azt mondja Vörös Konstantin, hogy 5" nvunktársai helyett nem beszélhet, de annyit mondhat, mindenki szívesen jön ide. Ezt az is [mutatja, hogy szinte alig ; fértek el a nagy tethergépko[csin az útépítésre jelentke[zők. Köszönet érte [ A serény munkát tudják, ; látják a termelőszövetkezet [gazdái is. Bizony, -varázsavan annak, amit itt a gyáriak csinálnak és ezt a szö[ vetkezettek tapintható, érzékelhető egyik jeleként veszik a munkásosztály segítségének. Szívesen is köszöntik a munkásokat a szövetkezetiek és. gyakran beszélgetnek egymással. Nincs azon csodálkozni való. hogy ezekbe a beszélgetésekbe mindig ilyen- mondatokat is szőnek a tsz-tagok. — Nagyon szép dolog ez, az újabb segítség, hála és köszönet érte. A III-as párt-alapszervezet titkára és a szövetkezet elnöke is beszélgetett egymással. Az elnök gazdagodó életükről szólott, majd együtt tervezgették a tsz jövőjét, amely gazdáinak okos, jó' munkájával alakul igazán széppé. Ehhez adják igaz, lelkesítő szavaikat a munkások. A gyakori baráti eszmecserék — amelyben elsők között vesz részt Nagygyörgy Mária, az özem munkásigazgatója, s a gyár pártbizottságának titkára, Zöldi Imre — pallérozzák a szövetkezeti gazdák tudatát. S a közreműködés az útépítésben szintén megint csak hozzájárulás a tsz elöbbrejutásához. Egyben pedig a város lakosságának a javát szolgálja, hiszen jő út lesz az oly szívesen látogatott füvészkertbe. Egy akarattal Az útnál földmunkát végez Bosnyákovics Dezső és szocialista brigádja. Egy szív. egy akarat ők a gyárban és azok a társadalmi tevékenységben is. Voltak egvütt moziban. Közösen nézték végig a Móra Ferenc Múzeum kiállítását Most meg együtt jöttek el ide. Bizony, most késő délutánra, a kora reggeltől végzett munka után már ők is fáradnak, és így vannak ezzel a többiek is. Köztük az édesanyák — mert azok is vannak itt — közben arra gondolnak, vajon tanul-e az iskolából már régen hazaérkezett gyermekük. De azért nincs zokszó, dolgoznak valamennyien munkásbecsülettel, jó szívvel. Vígak Daróci István Ifjúsági brigádjának tagjai is és széles jókedvükben olykor elröpoentenek egy tréfát Bosnvákovics Dezső újságolja róluk, hoev szeretnék elnyerni a szocialista brigád címet — Meg kell haw/ni — állapítja még —, jó úton haladnak ehhez. Vadrózsa... Lassan azonban szürkülni kezd, estébe hajlik a nappal. Mára már elég volt a munka, hazafelé készülődnek a gyáriak. Ördögh Ferenene is fellép a gépkocsira. Kezében azonban kis, töves vadrózsát szorongat —Innen való — feleli mosolyogva a kérdésre — és otthon elültetem. A rózsa is kedves emlék lesz Azután indul a gépkocsi, holnap és azután megint újabb munkáscsoportokat hoz a Kenderfonógyárból. Persze, ott lesznek ismét a szövetkezetiek is, akik fogatokkal vesznek részt az útépítésben. S az áldozatos munkát látva bizonyos, hogy idén átadják a forgalomnak a közel négy kilométer hosszú bekötőutat. Morvaj Sándor