Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-08 / 212. szám

CsflflJrtSTc. 1NM. neptcmber S. 4 SZFBELKÓ IMRE A NAPPALI FELMELEGE­DÉS FOKOZODIK Várható Időjárás csütör­tök esti*: többórás napsü­tés, kisebb felhöátvonula­sokkal. Néhány helyen még kisebb eso lehetséges. Mérsékelt, időnként még élénk északnvueati szél. Az éjszakai lehűlés erős lesz. A nappali felmelegedés fo­kozódik. Várható legmagasabb nap­E ali hőm rséklet csütórtö­ön 19-23 fok között. Távolabbi kilátások: pén­teken és szombaton a hő­mérséklet további emelke­désé. 1960. szeptember 8, csütörtök MOZIK Szabadság: Fél 8 és fél 8 óra­kor: Fapados szerelem. Uj ma­gyar film, széles változatban. 14 éven alul nem ajánlott. — Szeptember 14-lg. Vörös Csillag: 8 és 8 órakor: Fekete-tenger lánya. — Színes szovjet revüfllm. Korhatár nél­kül. Szeptember 11-ig. Fáklya: Fél 6 és fél 8 óra­kor: Mágnás Miska. - Magyar film. Korhatár nélkül, szeptem­ber ll-tg. Postás Mozi: fi és 8 órakor: A megjavultban bízni kell. Szov­jet film. 14 éven alul nem aján­lott. Dugonics Mozi: 8 és 8 óra­kor: Kezedben az élet. Nagy­sikerű szovjet filmalkotás. Kor­határ nélkül, ma utoljára. November 7 Művelődési Ott­hon, Újszeged 7 órakor: Cala­bul*. Spanyol film. Korhatár nélkül ajánlott. Kender Mozi (Rtgó a. kultúr­terem) 9 órakor: Távoli par­tokon. Sxovjet film. ÁLLATORVOSI INSPEKCIÓK SZOLGALAT Szeged város területére Szeptember hó S-től 10-tg es­te 6 órától reggel 6 óráig (va­sár- és ünnepnap nappal is) elsősegély és nehézellés eseté­re ügyeletes dr. Palotás Gyula állami állatorvos. Lakása: Par­tizán u. 7. Telefon: 26-94. Az állatorvos kiszállításáról a hivő fél köteles gondoskodni. — A Tiszába akart ngranl Szl­rakt Mihály, Szeged, Kálmány I ajos utca 14. szám alatti la­kos. Öngyilkossági kísérletét a hídon lévő asszonyok akadályoz­tak meg. A helyszínre érkező rendőr Szirákl Mihályt erősen lltas állapotban találta, és ami­kor magához tért, elmondta, hogy esze ágában se volt ön­gyilkosnak lenni, csak az Ital hatására követhetett el Ilyes­mit. Szirákl Mihály ellen a Szeged városi rendőrkapitány­ság botrfrpyokozás miatt eljá­rást Indított. t A VfiAsl K z lettiskola 1980 -tl. tanévének tanévnyitóját szeptember 10-én, szombaton du. s órakor tartja. x Szabás-varrás tanfolyam In­dul kezdők és haladók részére » Juhász Gyula Művelődési Ott­honban (Szeged. Vörösmarty u. 5.) Jelentkezni lehet minden­nap de. 10-12-tp személyesen vagy 20-28 telefonon. x „Oszirózsa-bál" a KPVDSZ Központi Művelődési Otthonban (Tolbuhin sgt. 14.) 10-én. szom­baton este 8 órától 2 óráig. Ze­nét a „Melody "-zenekar szol­gáltatja. Belépődíj: ».— Ft. — A textilipar termelékenysé- BEKÉÉRT ge a második ötéves tervben cczprniuTav a t címmel tart előadást ma, csü- AZ ESZPERANTÓVAL törtökön délután fél 6 órai kez- Ez év első negyedében készi­dettel az MTESZ Széchenyi téri tette el Dudás Ilonka Zamen­helyiségében Téglás Dezső, a hof életnagyságú szobrát a Sze­Könnyüiparl Minisztérium elő- gedl Béke Eszperantó Szakkör adója. A beszámoló után VI- részére, melyet a szakkör helyl­rág László a szegedi textilipari ségében helyeztek el Eszperan­üzemek termelékenységének fej- tó utca 5. szám alatt. Most a lődési lehetőségeiről mond tájé- szegedi szakszervezeti Székház­Koztatót. ban működő Zamenhoí nevét viselő szakszervezeti új eszpe­— Tüzel okozott a nyílt ud- rántó szakkört Is kellemes meg­várt tüzelés. Szerdán délután icpetés érte, mert a Szegedi egy órakor Algyő, Felszabadu- Képzőművészeti Kör fiatal tag­lás utca 4. szám alól riasztották ja Zoltánfi István az első Je­a Csongrád megyei tűzoltókat, lentősebb szobrász alkotását, Szabó István házában az ud- mely a nemzetek összefogását, varon katlanban tüzeltek. A a népek békés együttműködését szél a kipattanó szikrát az ud- jelképezi, a körnek ajándékoz­varon a kukoricaszár közé so- ta. Zoltánfi műve 60 centi ma­dorta. ami meggyulladt és csak gas ötágú sugárzó csillag, mely­a tűzoltók gyors érkezésének ben baráti kézfogásra összefo­volt köszönhető, hogy a tűz nódó két kéz látható, ezzel a r.em terjedt át a lakóépületre, felirattal: „Por paco per Esnc­ranto" (Békéért az eszperantB­— Eszakafrlkál jelentések sze- val). A kör vezetősége ezúton rlnt a marselllel gólyák már Et£®'n\8£etét fe|ezl Z°Uan" megérkeztek téli szállásukra. A gólyák megérkezését általában - Nagymihálv Sándor, a sze­az ősz kezdetének szokták te- fed^^rásb^ság^emök^^m. klnteni. Sajnos, az Idén a dél- fogadóóráját a szakszervezetek francia gólyák egy teljes hó- Tolbuhin sugárúti székházában, napnal előbb indultak el, mint _ VuIh4n(ku9 kitarés „ Esza. maa években. ki sarkon. A szovjet északsarki expedíció a sarki Jégmezők légi ELJÁRÁS megfigyelése során megállapl­GARAZDALKODOK ELLEN £>tta, , h°f?y . « . CsukC.?"teIJ^r északkeleti vidékén aktfv vul­A Vigadóban kezdte mulatozó- kán működik. Ezen a vidéken sát Tóth Sándor és Kinta egyébként vulkánikus kőzeteket György. A békés tddogálóst ha- ls találtak és a Jégpáncél vö­marosan duhajkodás váltotta fel, röses színezete is vulkánikus majd elindultak az újszegedi kitörésekre mutat. Liget-vendéglőbe. Itt azonban a Köztisztasági Vállalatnak volt — A müncheni bakteorolőgiai zártkörű bálja. A bál egyik kutatóintézet munkatársai a rendezője a két Ittas embert Chiemsee-ben, Bajorország leg­látva, megtagadta a beengedést, nagyobb tavának vizében nagy­Tóth Sándor erre nekiment a mennyiségű rothadó szerves­rendezőnek, többször megütötte, anyagokat találtak. Megállapi­majd amikor az félreugrott, kl- tották. hogy a Chiemsee és Ba­törte az egyik ablakot. A hely- Jorország többi belvizel nem színre érkező szolgálatos rend- képesek felemészteni a beléjük őr az igazoltatás során meg- vezetett csatornákat. A bajor allapította. hogy Tóth Sándor, egészségügyi hivatal egyelőre Szeged, Radnóti Miklós utca még nem tiltotta be a fürdő­3. szám alatti lakos, valamint zést, de javasolták, hogy sür­Kinta György, Szeged, Honvéd gősen segítsenek a fenyegető tér 8. szám" alatti lakos, mind- bajon. A leglobb megoldás úgv­ketten az Újszegedi Kender- és nevezett gyűrűs csatornarend­Lenszövő Vállalat dolgozói, ga- szer építése volna, ez azonban rázdálkodtak az emiitett két tetemes költségekkel 1ár. Egye­szórakozóhelyen. A Szeged vá- lőre szűrőberendezések építését rosi rendőrkapitányság garázda- tervezik több bajor helységben. Ság bűntette miatt indított elle­nük eljárást. * Társastánc-tanfolyam Indul szeptember hó 19-én (hétfőn) x Orosx, német, angol, francia este 8 órakor a Vasutas kul­nyelvtanfolyam újra indul októ-» túrotthonban. A legújabb tán­ber első hetében a KPVDSZ cok tanítása. Téncoktató Ker­Központl Művelődési Otthonban tész Éva. Tanítási idő hat hé­(Tolbuhln sgt. 14.) Jelentkezni tig tart. Jelentkezni lehet a lehet az irodahelyiségben min- kultúrotthonban mindennan du. dennap 9—17 óráig. Szombaton 4—8-ig a gondnoknál (Rákóczi 1—13 óráig. utca 1. szám). KÖRKÉP a Német Demokratikus Köztársaságból (3) A régi utcák közül legin­kább a Friedrichstrasse tet­szett. Nappal úgy láttam, itt a legnagyobb a forgalom, sok a szép üzlet és áruház. Este villanyújság hirdeti a legújabb híreket és ragyog­nak a neonreklámok. Jár­tam a Marx—Engels téren, ahol valamikor a régi kirá­lyi palota állott. Itt tartják most a nagygyűléseket, ün­nepségeket a német munká­sok. A tér egyik oldalán a berlini dóm látható, közelé­ben a Nemzeti Galéria, amelynek újjáépítése most folyik. Berlinben megcsodáltam a Humbold egyetem nagymé­retű épületeit, a híres berli­ni városházát, amely égbe­nyúló tornyával, vöröstégla falával, szinte uralkodik az egész városképben. Berli­niekkel vitatkoztam azon, hogy szép-e a hat kilométer hosszú, teljesen újonnan épült Sztálin-allé vagy sem. Sokan elragadtatva dicsérik modern, nyolc-tíz emeletes palotáival, szép üzleteivel egyetemben. Mások viszont azt vetik fel: a túlzottan csempézett, soktornyú épü­letek drágák és mégis egy­hangúak. Helyettük még több lakást lehetett volna építeni. Nekem, bevallom, rendkívül tetszett ez az út­vonal, impozáns, nappal is, de különösen éjszaka, ami­kor fényárban úszik. Nagyon népszerű a ber­liniek körében a Sztálin­allén lévó Budapest Étte­rem. A Budapest vendéglá­tóipari kombinátnak van magyaros hangulatú bárja, étterme és cigányzenés kü­lönterme. Mikor ott tartóz­kodtam, akkor is zsúfolva volt mind a három helyiség berlini lakosokkal és kül­földiekkel. A jó konyha, a finom italok, a szépstílusú termek, jó zene szinte vonz­Berlin. a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa. A képen a város legszebb új útvonala, a Sztálin-allé za a vendégeket. Berlini kí­sérőim, hogy kedveskedje­nek nekem, elvittek a szin­tén Sztálin-allén lévő ma­gyar eszpresszóba is. Itt ma­gyar hűsítő italokat, likőrö­ket és persze jó budapesti feketekávét lehet kapni. A demokratikus Berlin utcái közül különösen meg­ragadta figyelmemet a Schőnhauser allé. Ez nevé­ben is magán viseli, hogy a szép házak utcája. A há­zaknak nagyon szép a festé­se és kedvessé teszi őket az erkélyeken pompázó renge­teg sokszínű virág. Megmutatták a kiadós berlini városnézés alatt ne­kem azokat a házakat is, amelyeket a munkás lakás­építő szövetkezetek építenek a régi, a már a cikksorozat elején említett kertecskék helyén. Jártam a nagy kiterjedésű treptowi parkban is, amely a berliniek kedvenc pihenő­helye. Itt emelkedik a ma­gasba az impozáns szovjet hősi emlékmű is, amelyet a német dolgozók emeltek a második világháborúban el­esett felszabadító szovjet hősök emlékére. Ellátogat­tam ugyancsak a friedrichs­felde1 hősi temetőbe, ahol a német munkásosztály mártírjai nyugszanak. Ke­gyelettel őrzi az első német szocialista állam azoknak a hősöknek az emlékét, akik küzdöttek a reakció, a fa­sizmus ellen és életüket ál­dozták a demokratikus ét szocialista Németországért. A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában élénk kulturális élet folyik. A közelmúltban a nagyhírű berlini Operaházban a milá­nói Scala művészei szerepel­tek. A berlini múzeumok­ban óriási élményben van része mindazoknak, akik megnézik a régi korok, a görög, a római idők műkin­cseit. A színházak is zsúfolt széksorokkal játszanak. Eldi­csekedtek azzal ottani bará­taink, hogy a közelmúltban nagy sikerrel játszották egyik színházukban Mester­házi Lajos Pesti emberek című színművét is. (Folytatjuk.) Gyakorlattal rendelkező lakatost, mintaasztalost, faesztergályost felvesz a Szegedi Kender­fonógyár. Mérnöki munkakör ellátá­sara általános, esetleg építész­mérnököt keresünk. KPM. Közúti Igazgatóság, Hmvásérhely, Kossuth tér 8. szám. Mindazon rokonoknak, is­merősöknek, szomszédok­rak és tiszteletadóknak, akik drága Jő feleségem, KOVÁCS FERENCNR Cserép Anna temetésén megjelentek es virágadományaikkal fájdal­mamat enyhíteni Igyekez­tek, ezúton mondok hálás köszönetet Gyászoló férje Mély fájdalommal tudat­luk, hogy szeretett édes­apánk, nagyapa, dédapa és testvér, Id. ADANYI ISTVÁN f. hó 6-án életének 32-ik evében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 8-án 13 órakor az alsó­várost temető kápolnájá­ból. Gyászoló család tea PANNI Igaziból akkor mérgelődtek fel a kis szerszómüzem munkásai, amikor a fiatal mér­nök rájuk bizonyította, hogy nem tudnak esz­tergályozni. Azazhogy, ha egészen tárgyilago­sak akarunk lenni, akkor meg kell mondani, hogy tudtak azok esztergályozni, hiszen orszá­gos hírű üzem szakmunkásai voltak ők, hanem amikor tizedmilliméternyi szerszámokkal kel­lett az anyagba fúrni, az sehogy sem ment ne­kik. Húszával, ötvenével törtek a fúrók, a szó­rófejeken szabálytalan girbe-görbe nyílások ke­letkeztek. Pedig ott álltak a remekbekészült gázlámpák szállításra várva. Minden igazán em­beresen állt azokon. Csillogtak, villogtak, szinte kínálták magukat, hogy felöntsék őket petró­leummal, aztán meggyújtsák, hiszen arra készültek, hogy világítsanak. Dehát egy dara­bot sem lehetett belőlü továbbítani azok miatt a nyavalyás dűznik miatt. Tízen is megpróbál­ták naponta a jobbkezűek közül. Nem ment a szentléleknek se. Szégyelték ők erősen, nem le­het mondani, bár alig hihető, hogy eszükbe ju­tott volna a szegénylegény ének, hogy: pedig >-milyen szégyön pézé gatyát vonniök is szé­gyeltek volna a saját termékeikhez más üzem­től alkatrészt vásárolni. Pénzért dúznit venni! Hogy őrajtuk ilyen apró nyavalya kifogjon7 Hogy az ne ott készülne náluk? Külön kis esz­tergát sikerítettek össze, amelyik nem rángat, simán fut, úgy megy, mint az óra. De dűznit azon sem tudtak a világra szülni. Eleiben ne­vetgéltek rajta maguk is, azután megcsende­sedtek, mint az az ember, akinek rossz az emésztése. Mert nem másról volt szó. A raktá­rak megteltek lámpákkal, mindenütt lámpa, csak a fenének sem jó, mert nincs hozzá dűzni. Na, a híres szakemberek! Ezerféle komplikólt szerkezetet megépítenek, terveznek, kiviteleznek, de úgy, hogy abban az isten meósa hibát nem talál, és ilyen vackot, amelyikből egy marékba száz darab jut, nem tudnak cselekedni. — Majd hozunk egy szakmunkást, az kihúz a sárból — mondta higgadtan az igazgató a pa­naszokra. — Ígéretet kaptam a finommechani­kától, hogy átad egy szakembert. — Ki lesz az? Hátha ismerjük! — Nem ismeritek. Egy asszony! — Asszony? — zúgott fel a műhely. — Néz­zétek már! Nagyobb szégyen, mintha tényleg kívülről vennénk a fúvókákat. Mi nem tud.iuk de az asszony tudja! Ezt kellett hát megérjük! Az ember igyekszik mindent megtanulni. Fél­éjszakákat bújócskázik a szakkönyvekben, szak­rajzot tanul, fúr-farag, töri magát, fő a feje, hogy lehetne jobban, gyorsabban előhozni va­lamit. Erre idecsöppen egy asszony és ... Nem lehet mondani, hogy összeesküdtek volna az asszony ellen, de bizonyos volt, hogy a mű­helyben ott fortyogott a konyhaszagú megve­tés. Még hogy egy asszony ide merjen jönni esztergálni! Százhetvennyolc férfi közé! 0 majd tudja, amit mi nem tudtunk' Mér nem a kony­hán keresi a kenyerét? Attól a naptól kezdve, nem haragból, csak megvetésből, minden áldott reggel ételes­lábasok, bejáróruhák, cipők, kisebb-nagyobb személyi holmik kerültek a gyűlölt esztergára. Ha majd jön az az asszony, csak hadd lássa, hogy sem ő, sem az esztergája nem örvend va­lami túl nagy megbecsülésnek. Egyszerre csak ott volt az asszony. Asszonyos puhasággal állt meg a műhelyajtóban, s a zavar legkisebb jele nélkül mutatkozott be. Ikszipszilanné vagyok. Amúgy meg Panni! Meg kell hagyni, így sem lett még az utóbbi időben asszony megnézve, ahogy Panni. Száz­hetvennyolc férfi leste minden mozdulatát. Per­sze csak úgy a reszelók, sajto'ók és köszörűk mögül. Hogy azért nehogy azt higgye az az asz­szony, hogy ő a világ csodája! Hogy hasravá­gódnak előtte! Meg azután az is előfordulhat, hogy csak a nagy hűhó van vele. Es a végén neki se potyognak le fütyülésre a gépéről a dűznik! No, az lenne csak a csuda figurás. Ide­hozták ezt az asszonyt, aztán ő sem menne öt­ről a hatra! (Hanem itt most már azt gondolja ugye a tisztelt olvasó: tudom a végét! Tudom, mit akar az író! Azt, hogy Panni végül is dúznit csinál. Meg­mutatja, hogy tud! Kár is tovább olvasni. Ttt dűzninek kell lenni, ha a kutya a kovászba ug­rik is. Mert ezek a mostani írók mind kis­isteneset játszanak. A holtakat is feltámasztiák halottaikból. Ja, a papír mindent elbír! — Hát nem! Azazhogy dűzni lesz! De még más is!) összenézegettek az emberek, miközben Panni odaállt az esztergának mondott Dóciné-ládája elé. Elkezdett lerakodni a padról. Arcán se ha­rag, se öröm. Fogta a lábasokat, berakta az ab­lakba. A ruhákat fogasra aggatta, rendezte ke­ze alá a szerszámokat. Aztán indított. Azt a les­kelődést, amivel keze mozdulását figyelték. Persze csak úgy a gépek mögül. Hogy azért nehogy azt higgye, ő a világ közepe. Hogy has­ravágódnak előtte! Finoman pergő esztergáján, boszorkányosan hajladozott a hajszálvékony fúró. Nyomában ki­serkent az első csillogón kígyózó rézforgács. For­gott, táncolt a forgács, aztán a fúró felszaba­dultan huppant át az anyag túloldalán. — Nézd csak ni! Azért láthatott ez már esz­tergát! A fene a körmit! Még Igaza lesz a mér­nöknek. Nekünk nehéz hozzá a mancsunk. Délre egy sapkára való dűzni hencegett a pad tetején. De azért senki se ment hozzá gratulálni. Nem is őzokás az ilyen, meg azért valami fogdosta a szakmunkás kebleket. Másnap regaelre kevesebb holmi ta­karta már a padját. A jobbérzésűek nem akar­tak lábatlankodni neki. Azért volt ott még bő­ven. Voltak kitartóak közöttük, skik nem egy­könnyen emésztették meg az ilyenféle asszony­főzte leckét. Minden nap kevesebb lett az el­rakni való idegen jószág. Hanem egy olfé* micl az előtoló keréken, egy zománcos lábas a befogófej alatt, egy pár cipő, úgy oldalt, meg egy kopottas, nikkel cigarettás dózni, mintha végképp odaszegődött volna a padhoz. Azok se­hogy se koptak el Panni környezetéből. Panni meg türelmesen rakosgatta a cókmókot. Nem mondott sem ilyet, sem olyat. Pedig második hete, hogy Ide jár dolgozni. Ismerte az eszközök gazdáit is. Azok meg várták, hogy legalább mon­dana valamit. Ilyet: "Nézze szakikám, vigye a kacatját innét!" De nem. Nem szólt az semmit. Akárhogy tüntettek a gazdák, Panni tűrt A dózni gazdája naponta többször odament az asszonyhoz, nagy kéjjel készülődött a cigaretta­csavaráshoz. Mutatóujját megnyálazva tépte le a papírt, aztán nekidőlve a gépnek, sodort. A mici gazdája is meg-megjelent. Feltette fe­jére a micit, aztán visszaakasztotta a kerékre. Az edény gazdája is jött ebédkor. Utána nyu­godt lélekkel tette vissza a Panni padjára. A cipős ember is ott öltötte magára a kimenőt munka végeztével Panni előtt, féllábon ugrálva. De ő nem szólt, csak szórta, szórta százával, ezrével padjáról a dűznit. A második hét szombatján, mikor lecsenget­ték a munkát, Panni szokása szerint lecsapta padját, karjára vágta garaboját, s bujkáló mo­sollyal az arcán jó napot köszöínt. A szakik is készülődtek hazafelé. Lassan megcsillapodtak a szíjak. A köszörűkő magatehetetlen magányban pörgött még egy ideig. Aztán csak vízcsobogás, vidám fütyürészés, öltözést kísérő motvogás hal­latszott. A lábasos ember megfogja edénye fü­lét. De mi? Ólommal van tán teli? De nehéz! Nem mozdul a lábas! Majd hanyatt esik. — Nézzétek már! Odanittelte a lábasom az asszony! Most mi lesz? Kanyargós kacaj csapódott a csöndbe. — Ezt jól megkaptad! A dóznis ember is kacag. Néki is legjobb öröm a káröröm. Kacag, dózniáért nyúl. Reflex­szerűen nyálazza meg ujját. Szeméből a kacaj­űzte könny szivárog. Fogja a szelencéjét. Egy mozdulatra nyílni szokott a kezebeli. — De ni?! Mi van ezzel? Ezt meg lecineztc ez a hárpia! Most meg a cipős ember sírt feL — Hova lett a csukám? Riadtan nyúl a pad alá. — Itt szokott lenni! Most is ott van. Megfogja, emelné, de nem jön. — Legyökerezett volna? Adjatok már egy fogót! Százas szöggel van odaverve! ez emberek félig öltözve nevetnek. A ha­hoták és gurgulák körülgyűrűzik az üzemet. A kárvallottak meg némán állnak a nevetők tö­megében. Arcukat, mint tisztítótűz, vörösre iz­zítja a gúnyos kacaj. Lelkük aranytrombi' visszavonulót fújnak. Vissza, vissza, vége a tá­madásnak ! A Panni padjára ezután egy légy sem rö­pülhet. Ugye, nemcsak dűznit tudott Panni teremteni" TÖTH BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom