Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-07 / 211. szám

5 Szerda. 1960. szeptember 1. SZEBELKO IMRE KÖRKÉP a Német Demokratikus Köztársaságból (2) A Szovjetunió azzal is ki­nyilvánította igaz barátsá­gát a német nép iránt, hogy az elmúlt időszakban vissza­juttatta Drezdába a híres képtár műremekeit, csodála­tos festményeit. Ma Drezda élő, ismét virágzásnak in­duló szép város, a turisták nagy érdeklődéssel nézege­tik utcáit, szép parkjait, színvonalas üzletsorait. Drezda után hatalmas me­zőségeken át vezet az út. Szinte Berlinig mintha lige­teken át haladnánk. Erdők, legelök, szántóföldek pano­rámájában gyönyörködik az Berlin-Brandenburger Tor, a a történelmi jelentőségű épí­utas. Amikor Moszkvába tészeti remekmű utaztam, Moszkva előtt lát­tam ehhez hasonló erdőket, az eszét vesztett náci diktá- Annakidején, amikor Napo­Itgeteket. Itt-ott megcsillan tQr Az s£f parancsnoksága leon bevonult Berlinbe, a egy-egy nagyobb to viztuk- parancsot adott arrcii hogy a kapun lévő remek négyes­re is. Meg nincs fel tiz ami- Friedrichstrasse alatt húzódó fogat szobrot elvitette Pú­kor a vonatunk megáll, Ber- földalatti vasút aianútjait rizsba, s csak 1814-ben hoz­lllJ?0? Z vagyunk. Az árasszák el vizzel öregeK ták onnan vissza. A máso­NDK határőrei ellenőrzik a gyermekek pusztul- dik világháború alatt Hitle­vonat utasait. A vonatban fak gl m g ztett követ. rék okozták pusztulását, de utazó német munkásfiatalok keztében A vesztüket érző a német nép újjávarázsolta elmondják nekünk, hogy fasiszta gyilkosok nemcsak ezt a szép építészeti reme­erve azért van szükség mert az oroszok, lengyelek, cse- ket. Hogy valamivel a nyu­Nyugat-Berlinben szabadon hgk zsidók may k mil. gát-berlini hatóságok is garazdalkodnak a kemek, imt pusztímták pl éllati hozzájáruljanak, vállalták a diverzánsok sőt a demok- mód de saját népüket négyes fogat bronzbaöntését, rattkus Berlinbe is szabadon kímélték, A brandenburgi kaputól jól átmehetnek. Viszont a ha­tóságok éppen ezért tarta- A demokratikus Berlin- látható, hogy a nyugat-ber­nak Berlin körül határellen- ben, az NDK fővárosában lini hatóságok megkezdték őrzéseket, hogy az NDK te- tizenöt év óta hatalmas ará- az övezethatár mellett lévő nakée7ekba ZtelTllemek. nyÚ építkezések folynak. Reichstag újjáépítését is. Gyorsan halad az ellenőrzés Bár a viros középpontja Számomra igen nagy él­és már indul is a vonat to- még mindig romos — mény volt, hogy a szálloda vább. Feltűnnek Berlin kül- ugyanis itt voltak a legna- ablakai, amelyben laktam, városai. Az óriási háztöm- bb középiaetek _ a vi_ arra a pusztaságra nyílot­bok es gyarkemenyek tövé- , , v » - > ben sok apró kis házat és ros kuts5 területeiben óriási tak, amelynek helyen vala­pár négyszögöles kis kertet negyedek épültek újjá. ösz- mikor a dölyfös kancellári láthatunk. Sok-sok ezer ilyen szebarangoltam a demokra- palota állt. Berlini barátaim kis víkendház van Berlin Hkus BerUn nagy részét, megmutatták annak a bun­peremreszein. Erről elmon- ... , .... ,,.. , , „ , , „ dották német barátaink, M™denutt lattam az ujja- kernak a helyet, amelyben hogy már a fasiszták ide- építés dicséretes eredmé- Hitler és bandája húzódott jén is elősegítették a ható- nyeit. A híres brandenburgi meg a háború befejező Ságok az ilyen kis kertek kaput, amely 1794-ben épült, részében. Jelenleg-egynagy ITra aLl" aZava^céllaí, kétmillió mdrkás őséggel domb van e -patkányfé­hogy odakössék őket a föld- epitet£e újjá 1956-ban a de- szék- helyén, höz, bíbelődjenek kicsit ker- makratikus Berlin tanácsa. (Folyt, köv.) tészetükkel, így legalább el lehet vonni őket a politiká­tól, nem hiányzik nekik a munkásmozgalmi és szak­szervezeti élet. Természete­sen ezeknek most más a szerepük. Amellett, hogy szombat-vasárnap pihenhet­nek itt a dolgozók, most le­hetőség van az NDK polgá­rai számára, hogy szabadon* Néger vagyok. A ház, amely­éjjék a munkásmozgalmi I ben élek, Harlemben van, város ez eletet, politizáljanak, tanul-fa városon belül, Amerika néger met­janak kedvük szerint. fropolisa. És ahogyan agyamat és szí­A szépen kivilágított ber-{Yemet feszít° dolgokról írok, szinte 1. _ Z1.. „ . 1 m O V7Ű rn W\ innonnrilr n rfnnitAnát n VM « Iraki miniszter Budapesten Avni Juszef, Irak közmun­ka- és közlekedésügyi mi­nisztere háromnapi tartóz­kodásra Magyarországra ér­kezett. Itt-tartózkodása so­rán megtekinti néhány je­lentősebb ipari létesítmé­nyünk, valamint egy-két na­gyobb lakótelep építkezését. Elkészült a sztálingrádi csata körképének vázlata Befejezték a világ egyik legnagyobb történelmi vonat­kozású festőművészeti al­kotásának, a -Fasiszta német csapatok szétzú­zása Sztálingrádnál" című grandiózus körkép vázlatait. A körkép 16 méter magas, kerülete 120 méter hosszú lesz. Az előtérben a néző természetes nagyságú ma­ketteket lát. A sztálingrádi csata kör­képét a katonaművészek Grekov-stúdiójának kollektí­vája készíti. A körképet a Sztálingrád közelében fekvő, legendás hírű Mamajev-kur­ganon állítják fel, ahonnan Csujkov tábornok 62. sz. hadserege a hosszú védelem után megkezdte támadását. Megnfitt a televízió iránti érdeklődés Különösen mióta a szente- mában a mérkőzés 14 ezer si televíziós erősítő állomás főnyi közönsége soraiban, megkezdte működjét, Sze- Az Allami Áruház, a Kis­geden is egyre többen vása- kereskedeinu vállalat 29-es rolnak televíziós keszuleke- ^ 33.^ rádió-műszak és ket. Egyre több háztetőre vülamossógi b«»ltja az utób­kerűinek fol az antennak, w hetekben jóval több ké­eöTetobblakasban ÍTnS szüléket adott el, mint az­fól kekes fénnyel a keszu- döu A Munkácsy mellett ék kepernyoje. Főleg a nagy ugyancsak népszerű a ki­kepemyos keszülékek iránt ^ képerny6jű Benczúr, nagy a kereslet Egyre nep- va[ammt ^ orion két szerubb a Munkácsy-tipusu készüléke: a 602.es és a 603­keszulek, amely a Villamos- , sági és Televíziós készülé­kek Gyárából kerül a Vas A készülékek számának és Műszaki Nagykereskedel- növekedésével növekszik a mi Vállalat útján a fogyasz- hibabejelentések száma is.. tóközönséghez. Ezért a Kiskereskedelmi Vál­Az olimpia aztán újabb lalat kérésére a Villamossá­fellendülést hozott a televi- gi és Televíziós Készülékek ziós készülékek vásárlásá- Gyára szerviz-szerelőjét ban. Ez érthető is, hiszen küldte Szegedre, aki rend­bármilyen szuggesztív ereje szeres szerviz-szolgálat ke­is van Szepesi György rá- retében foglalkozik a hibás dióközvetítéseinek, a hang készülékek meg javításával nem versenyezhet a képpel. Természetesen csak a Mun­Bizonyítják ezt azok, akik kácsy és a Benczúr típusú látták legutóbb Török Gyu- készülékek ' javítását végzi la légsúlyú ökölvívónk drá- el. Eddig 80 hibabejelentés mai mérkőzését a szovjet érkezett a KISKER vállalat Sivkowal a televízió kép- két rádió-műszaki boltjába, ernyőjén, akik úgy szurkol- Ezek egyrészében már elvé­tak a magyar versenyzőnek gezte a szükséges javításo­és olyan ujjongással fogad- kat a szerviz-szolgálat és ták győzelmét, mintha ma- sor kerül a még el nem vég­guk is ott ültek volna Ró- zett javításokra is. Fontos népgazdasági jelentőségű a Tisza mikroszkopikus növény- és állatvilágának felderítése Tegnap újabb kutatómunka kezdődött a víz szennyeződésének megállapítására A folyók vizében élő pa- a halakhoz — elvezet, matlan anyagokra essenek rányi, csak erős _ nagyító- ugyancsak mikroszkopikus széf­méretű állatokkal kezdő­dik. csak erős val, mikroszkóppal látható növényi szervezeteknek, a moszatoknak alapvető sze­repük van a vízi élet szem­pontjából, mert ezek a paránynövények állítják elő mindazt a szerves tápláló­kot, amit azután a többi vízi szervezet felhasznál. "A tápláléklánc", ami a alapvető Ezeknek a parányi növé­nyeknek és állatoknak egyébként még az is a szerepük a vizek életé­ben, hogy elsősorban ők gondoskodnak a vizek „v.-, ...... „ "öntisztulásáról", magasabb szervezettségű vagyis arról, hogy a vizek- Az eln4dlt „ket esztónddben állatokhoz — végső fokon be jutó szennyezések ártal- a TisréT^vi/^gálták A vízi életben helyzetű mikroszkopikus növény­és állatvilág kutatásával a Tisza területén a sze­gedi Magyar Tiszakutató Állomás két munkatársa, dr. Uherkovics Gábor és dr. Gál Dániel akadémiai kutatók foglalkoznak. \PALL ROBESON: MAGAMRÓL lini pályaudvarra percnyi {érzem mindannak a szorítását, ami pontossággal futott be a de-{körülvesz otthonomban, népem kö­réit Hungaria-expressz. El­' zött. fogódottan szálltunk ki a * Kinn 82 utcákat népem élettel tölti kocsiból, megérkeztünk Ber- ?be--- hangosak az utcák lépésük rit­linbe. imusától, nevetésüktől, köszöntésük­étől. Jómagam alig néhány mérföld­éi kétarcú nritíevúmc?del arrább, Peekskillben hallottam a é* Keiarcu oriasvaros\lincselésre tóduló tömeg üv61tésétj — Berlitl faz életemet követelő kiáltásokat gyű­é lölettorzította szájakból, itt pedig a Berlin, mintegy 160 kilo- szeretet ölelését érzem. Hello, Paul, méter mélységben az NDKörülök, hogy látlak! örülök, hogy új­terilletén terül el. 1945-benirajöttünk vagy! . , , Es ply jo közöttük! Ez az en varo­a nagyhatalmak megegyez-)som_ Minden utcából, minden utca­tek abban, hogy négy meg- * jelzésből ifjúságom szép napjainak, szállási zónára osszák fel. f álmainak emléke árad ... Harlem az V asárnap, szeptember 11-én — mint jeleztük — Szegedre látogat Paul Robeson világhírű néger énekmüvesz, a Béke Világtanács tagja, és részt vesz a Beloiannisz téren délután 4 urakor kezdődő békenagygyűlésen. Robeson lesz a békenagygyűlés szónoka, de mint ének­művész is bemutatkozik: a résztvevők­nek a békéről énekel. A nagy béke­harcost az egész világon nagy szeretet és megbecsülés övezi, különösen azok részéről, akik ismerik harcát népe sza­badságáért és a békéért. Szegedi lá­togatása előtt Paul Robeson egyik Írá­sát közöljük — részletet Itt állok című könyve előszavából. Ebből az írá­sából megismerhetjük környezetét, amelyben él, és eszméit, amelyekért harcol. Szovjet, amerikai, angol, francia ellenőrzés rült alá ke­felső világháború után. Itt ismertem 'meg Essie-t, s itt vettem feleségül; rült Németország fővárosa. {!" kezd°dtek életre szóló barátságok; Ismeretes hoo.i amin ni1" indulta™ ™eg művészi pályámon. IzZeTövezetZn ZrWt?Z "éhÜny b-tömbbel odább lép­tnttJv „ „„.,„, ?tem eloszor színpadra a YWCA szek­toriak a potsdami egyez- iházában; m énekeltem, csak úgy IZkrnttt^sJ J^rren^kcdvte,éabő1. k'ub°kban és zenés ká­demokratizalasat, addig az t véházakban; itt izguItam nagy kosár­impenahsta hatalmak altal *labda_mérkőzéseke* itt tóncoltam ... megszállt városrészekben uj,Igerl) ez az én otthonom. Ez és az taZÍ JnUmS9 u ° 3 lZa~ í°1S7ag valamennyi néger közössége. vakkal, de ismét a reakcióéjdp tartozom erőt váltak úrrá. A hitler- * IGEN, NÉPEM jóval több mint fasiszták nepellenes, esztelen*háromszáz esztendeje része már az ellenallása kovetkezteben afamerikai életnek és történelemnek. varos merhetetlen solcat J Fél évszázada, hogv W. E. B. DuBois szenvedett. Különösen abel-7A fekete ^ ietke cfmű kiasszikus varos kornyéké. Az Alexán-J m,}vében a költészet és igazság eme der Platz. az Unter den Lin- J SZavait szegezte a fehér ameriksiak­den, a Wilhelmstrasse, s aj nak: "A ti hazátok7 Hogyan lett a Friedrichstrasse környéke J tiétek? Még mielőtt a ^Zarándokok szinte teljesen romhalmazzá\ partra szálltak volna, mi már itt vált. A Wilhelmstrassén lé- \ voltunk. Elhoztuk ide s elvegyítettük vo kancellári palotában kö-J a tieitekkel három adottságunkat. A vette el Hitler és szeretője, i mesemondás és az éneklés adomá­Braun Eva az öngyilkossá-\ nyát — lágy, serkentő melódiát egy got. De utolsó pillanatig, J összhang és dallam nélküli ország­mitsem törődve a lakosság Á ban; az izzadság és az erő adomá­szenvedéseivel, vad ellenál- J nyát, hogy visszaszoríthassuk a vá­lást követelt a hadseregtől i dont, meghódíthassuk a termőföldet, és lerakhassuk egy óriási birodalom gazdasági alapjait kétszáz évvel előbb, mintsem a ti gyenge kezeitek megtehették volna. S harmadiknak a jókedv adományát... Dalunkat, iz­zadtságunkat, derünket... Amerika lenne-e vajon Amerika — négerei nélkül?« S én ma azt kérdezem: miiyen jö­vője lehet Amerikának a mi tizen­hatmiiliós népünk szabad és korlát­lan együttműködése nélkül? Miféle tiszteletre számíthat hazánk a vajúdó világban, ha a mi örökségünket még mindig megtagadják? Amerikai négerként beszélek, s el­sősorban és mindenekelőtt arra tet­tem fel az életemet, hogy teljes sza­badságot szerzek népemnek Ameri­kában — és semmivel sem keveseb­bet, mint teljes szabadságot! So rnmit sem törődöm azzal — a semminél is kevesebbet -r-, hogy rólam és eszméimről mit gondolnak az ország urai, a Nagy Fehér Embe­rek. Több mint tíz esztendőn keresz­tül üldöztek minden lehetséges mó­don. Rágalommal és a csőcselék erő­szakoskodásaival. Azzal, hogy meg­tagadták tőlem művészetem gyakor­lásának lehetőségét, hogy nem érvé­nyesíthettem a külföldre utazás jo­gát. Ezeknek a valódi amerikaelle­neseknek csak annyit mondok: »No, jól van, a ti képetek sem tetszik ám nekem!« De törődöm — mélységesen törő­döm — az agyszerű emberek Ame­csö mintegy 50 köbméteres szakaszon visszaduzzasz­tott vizében, valamint a szolnoki mederszakaszban végzi a két kutató mun­káját. ilyen szempontból, a kuta­* tási eredményekről több {magyar és idegen nyelvű •dolgozat jelent meg. Meg­{említhető, hogy pl. egy {osztrák kutatónő a Nílus {folyóban végzett kutatásai • során hasznosította ezeket { a tiszai moszatkutatási ered­{ményeket és erre a tényre rikájával. Azokkal az emberekkel, tudományos dolgozatában akikkel az országban széltében-hosz-í részletesen hivatkozik. Az szában találkoztam. A munkásokkal ('idei évben és munkásasszonyokkal, akiknek főleg a tiszalöki vízlép­sztrájkőrségeihez csatlakoztam, az autómunkásokkal, tengerészekkel, szakácsokkal és pincérekkel, szűcsök­kel, bányászokkal és acélmunkások­kal; a különböző nemzetiségű csopor­tokkal, a zsidó néppel és a közép-. — osztálybeli haladó emberekkel, a{A gyűjtött anyagot részben művészet és tudomány művelőivel, a' a kutatóutak közben, de fő­diákokkal. ' • leg azután a kutatóutakról Leginkább a néger nép ügye {^egedre visszaérkezve, la­foglalkoztat, s azok a kérdések, ame-5bcírateórlYmban dolgozzak lyeket négerek intéznek hozzám, ami-J^-S^lnokon a Damjanich kor találkozom velük Amerika meg-J3^ szobaf bocsltottak ^ annyi Harlemjében. A legu óbbir^Y" ,su™ ^Sj1. években sok vita és ellentét közcp- 5 ^^„ffoSlloSn" pontjába kerültem, s ezért e Kérdések5fel a ttisseTayűi­egy része elkerülhetetlenül nézetóim-S&tttoínS? ^nylK^I mel es tevekenysegemmel kapcsola-)„okat ' ' tos. A Pittsburgh Courier munkatár-' Dr.' uherkovich Gábor és sa jut az eszembe, aki becsületesen {dr Gal panjei törekedett arra hogy a kérdésekre? tegnap indu1tak idei Be­mar cikke cimeben is választ adjon:? gyedik kutatóútjukra. "Kicsoda, micsoda Paul Robeson — és'Ez útnak főcélja annak miért?" Ez az újságíró azt irta: a'vizsgálata, hogy a szolnoki rólam alkotott kepet "bonyolulttá le-f jparj szennyezések milyen szí, hogy Robesonnak igen sok arne-{mértékben károsak a Tisza nkai szemében két élesen elhatárolt'élővilágára. Hazánkban is személyisége van. Az egyik a fajij fokozódik ugyanis a vf­egyenjogúság és az emberi jogok ? zek elszennyeződésének a harcos hirdetőjéé, a másiK a szov-J veszélye, jet kommunizmus szenvedélyes apos- 'amit feltétlenül meg kell toláé". És volt egy amerikai néger ^akadályozni, mert a tiszta író, aki egy hasonló tanulmányt tfolyóvíz nagy, sokoldalúan ilyen szavakkal fejezett be. "Ha van {használható népgazdasági Paul Robeson-rejtély — az a kö- 'érték. Értékére többnyire vetkező: ha spirituálékat énekelne, ti döbbennek rá, ahol már népszerű lehetne és iúsgazday. Mert.-— nincs meg, mint pL fajtájáért harcol, megvetik, s az aj-}Nyugat-Európa egyes túl­tök bezárulnak előtte. Ha választ 'srénnyezett folyói esetében. akarunk kapni, hagy miért válasz- A kutatási eredmények tu­totta ezt az utat. leikének legmé-' öoményo* értékelése után lyebb rejtekébe kell leszá' nunk" f gyakorlati, a folyó tiszta­Az esztendők során néhány helyen] ^javaslatot"^ egy-egy cikkben és nyilatkozatban? nek a kutatók megkíséreltem magyarázatát adni éle-?igv ezek a vizsgálatok tem és gondolkodásom egyik vSgy{k|dveseZekfolyaónk>VIf másik Oldalának E kapkodó villa-Jegyre részletesebb tudomá­nasok es töredékek azonban nemjnyos megismerésén túl a elegségesek. Teljesebben szeretnémJnépgazdaság gyakorlati ér­elmondani a törtenetemet... 'dekeit is szolgálják

Next

/
Oldalképek
Tartalom