Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

Vasárnap, 1960. szeptember 4. 4 Hz elsők között vannak termelőszövetkezeteink a világpiacon a kendertermesztésben Mit kifogásolnak még külföldi vevőink? A magyar kender és a be- nemesítő szakembereink tak volna többet. Hasonló lole készült iparcikkek most nagyszerűen oldották meg a példákat hozhatnánk fel keresettebbek a világpiacon, vetőmag problémáját. Az ál- Kiibekházáról és a szegedi mint bármikor voltak. A vi­lághírű olasz kenderrel együtt emlegetik a külföldi szakemberek, akik különö­sen az ország déli részén, Mezőhegyes és Szeged kör­nyékén termelt kendernek jósolnak nagy jövőt. Az utóbbi esztendők nagy ipari fejlődése, a kenderfel­dolgozás gépesítése igen nagymértékben csökkentette gyártasi költségeinket, ko­moly nagyüzemek létesültek, igy a késztermékek ára is csökkenhetett. Kormányunk a kendertermelési kedvet is elősegítette a kedvező árpo­litikával. Ezek a körülmé­nyek megerősítették a ma­gyar kenderipart. Egészen másként alakult azonban a táluk kinemesített kender elismerést szerzett a világ­piacon. A második nagy lé­pést a kendertermesztésben termelőszövetkezeteink, álla­mi gazdaságaink tették meg. Az 5—10 holdas termelés he­lyett ma már 80—100 hol­das táblákat találunk, és ezzel megteremtettük a nagy­járás számos termelőszövet­kezetéből. H szakemberek segítsége Kenderipari szakembereink minden segítséget megadnak a szövetkezetek, állami gaz­daságok dolgozóinak, hogy tökéletesen elsajátítsák a üzemi kenderkórótermelés kenderkóró mezőgazdasági alapjait. Ez azonban még kikészítését. Csupán az a mindig nem minden, szük- fontos, hogy erre a segít­ség van arra is, hogy a ken- ségre igényt tartsanak ter­dertermesztéssel foglalkozó melőszövetkezeteinkben, el­szövetkezeti gazdák, állami fogadjják a jó tanácsokat és ne -rosszindulatú" átvevő­ket, minősítőket lássanak az ipari feldolgozó üzemek meg­bízottaiban. Nem véletlenül hívjuk fel a figyelmet erre a problé­gazdasági dolgozók elsajátít­sák a kenderkóró kezelésé­nek technikáját is. Mik a feltételei ennek a munká­nak? A legfontosabb az, hogy helvzet a konkurrens Olasz- m>hamarabb elegendő ken- „ — - H— neiyzet a Kon Kurrens utász dcrarató_géppel rendelkezze- mára. Az a kérdés, hogy orszagoan, anoi a Kender nek terrnelöszövetkézeteink, meg tudják-e tartani terme­^s Wzüpari jeneíi vota álIami gazdaságaink- hogy a ^szövetkezeteink, állami Az olaszok így nem vehet­ték fel a versenyt a magyar nagyüzemi termeléssel, kü­lönösen azután, hogy a ju­goszláv kenderipar is kifejlő­dött és megjelent a világpia­con. Ez oda vezetett, hogy Olaszországban megszűnt a kenderexport és így a ma­gyar és a jugoszláv kender foglalta el helyét a világ­piacon. Keresett nyersanyag A magyar kenderipar két esztendő óta már neincsak kész kenderárut, hanem ken­derrostot is exportál. Az első szállítmányok kiküldése után gyorsan fokozódott a külföldi nem nyeri szép, világos szí­igény, s ma már a magyar nét. A jó időn kívül ehhez teljesíteni. így alakul ki a kispareellákból az igazi termelőszövetkezet Kübekházt tapasztolatok ELMÜLT a cséplés és most falra függesztett, több szín- dik a búzával. Ilyen alapos nel megrajzolt térkép előtt előkészület után egy-két hét kezdte a magyarázatot A alatt elkészül ez a nagy térkép teljes egészében mu- munka. tatja a falu határát, s ezen Ma még számos szövetke­belül vörös szín határolja a zetben lebecsülik az ilyen szövetkezet 2594 holdnyi bir- tudományos táblatörzsköny­tokát. Ebből 1849 kataszteri vezési, talajminőség-nyilván­hoid a szántóterület, melyet tartó munkát. Pedig éppen a a földrajzi adottságoknak, kübekháziak gyakorlata bi­talajviszonyoknak megfelelő- zonyítja, mennyire szükség en 34 táblára osztottak. A van erre. Zűrzavarnak, kap­táblákat sorszámmal látták kod ásnak, munkatorlódásnak el, uffvanakkor mindegyik- nyoma sincs itt. Ugyanak­nek neve is van a dűlő sze- kor felbecsülhetetlen ered­rint. A térképen világosan ményeket biztosít ez a mun­áttekinthető táblák mind- ka a termésátlagokban is. hetőleg úgy, hogy azok már egyikének saját törzskönyve Köztudomású, hogy a ken­- - - van, melyhez hozzátartozik der erősen talajzsaroló nö­az OMMI minősítő leírása, vény. Utána viszonylag gyen­Az Országos Mezőgazdasági ge termés várható. Tavaly Minősítő Intézet vegyészei ősszel a Sarló Kalapács Tsz­már korábban talajmintákat ben két táblába vetettek vettek itt, s ezeket labora- kender után őszi kalászost, tóriumban analizálták, s az 72 hold búzát és 68 hold őszi már itt áll tsz-eink előtt a következő nagy feladat, az őszi vetés. A jó magágy, a korai vetés — az idei ta­pasztalatok igazolják leg­jobban — több mint fél jó termés. Az őszi vetési elő­készületek most Szeged és a járás legtöbb közös gazda­ságában kétszeres feladatot ró a szakemberekre. A tava­szi felfejlődés után sokezer­nyi apró parcellából most kell nagy-nagy körültekin­téssel kialakítani az egybe­függő nagy táblákat. És le­most elnyerjék végleges for­májukat, hogy a következő években ne zavarják az eset­leges változások a termelés menetét. A napokban felkerestük a kübekházi Sarló Kalapács Tsz-ben Csöke Mihály me­zőgazdasági mérnököt megkértük, ismertesse adatokból a talajok pontos árpát. A mezőgazdász —mi­után ezek már régi táblái kenderaratás a maga idejé- gazdaságaink a kenderter­ben történhessék meg. Mind mesztésben eddig kiharcolt a korai, mind a késői vágás jó hírnevüket a világpiacon, káros a minőségre. A pontos vagy sem. Sok munka, ve­időben levágott kóróval is ríték veszne kárba, ha meg­sok még a dolog. Az időjá­rástól függően addig kell forgatni a tarlón, míg el rendelőink azért fordulná­nak el tőlünk, mert a nö­vekvő minőségi követelmé­nyeket képtelenek lennénk kenderro6t keresett nyers­anyag külföldön, különösen nyugaton. Vevőink részéről azonban nemcsak a mennyi­ségi, hanem a minőségi igé­nyek is gyorsan növekednek. Azt kérik, hogy kenderros­tunk hosszúszálú, nagy sza­kítószilárdságú, de minde­nekelőtt szálkenderben és türelemre, szakértelemre van szükség. A termés minőségét befolyásolhatják az időjárás viszontagságai is. Egy hetes esős időjárás nagy károkat tud okozni a levágott ken­derben. Ez azonban nem le­het alapja az olyan szemlé­letnek, hogy most már de­rűs, napos időben is tönk­és kémiai leírását adták. A mi- voltak a toz_nek _ ponto­mi- nőségi leíró jegyzőkönyv lé- san ismerte a talaj táp­anyag-szerkezetét és ennek megfelelően adagolta a kü­lönböző vepvianyagokat tar­talmazó trágyaféleségeket. Az eredmény szinte kápráz­tató lfett. A kenderföldön holdanként 22 mázsa 65 ki­logramm 1201-es bánkúti bú­za termett másodfokú sza­porításban. A 68 hold szé­kácsi 34-es őszi árpa pedig 26 mázsa 14 kilót adott hol­danként. Az új szövetkezeti gazdák által behozott 1113 hold föld gabonatermése azonban az idén még any­lyen tudományos munkát nyeges adatait rögzítették a végzett a múlt évi és a ta- tábla törzskönyvekben is. A vaszi átalakulás után a tsz törzskönyvek ezeken azada­táblarendszerének kialakítá- tokon túl tartalmazzák a ko­sa érdekében. Miként ala- rábbi talajművelés módsze­kulnak itt ki a régi nadrág- rét, idejét, minőségét, mikor, nyira lerontotta a tsz gabo­szíjparcellák helyén a nagy terméseredményeket biztosí­tó táblák? Az agronómus először egy kenderkócban egyaránt tisz- retegyük termésünket azeső­ta, világossárga színú legyen, tői való félelmünkben azzal, Az utóbbi igény okozza ma hogy hamarabb felkötjük, még a legnagyobb problé- összekúpozzuk, s nem adjuk mát, mert ha a termelőszö- meg neki a szükséges mun­vetkezetek, állami gazdasá- kát. Sajnos, az idén túlságo­gok nem törekednek kellően san eluralkodott ez a szem­a világos, sárga színű ken- lélet, mely a népgazdaság­derkóró előállítására, akkor nak, s a termelőknek egy­az igényeket nem tudjuk ki- aránt óriási károkat jelent, elégítően teljesíteni. A kenderátvevők legjobb _ . _ szándékuk ellenére is csak szakszerűen másodosztályúnak minősíthe­A felszabadulás után na- tik az olyan kendert, amely gyón nehéz körülmények kö- méretre ugyan megfelel az zött indult meg mezőgazda- elsőosztályú igénynek, a szí­ságunkban a kendertermesz- ne azonban nem üti meg a tés. Nem voltak ellenőrzött mértéket. A hódmezővásár­minőségű vetőmagjaink. Eh- helyi Előre Tsz 985 mázsa hez járult még az egyéni, kenderkórót szállított be kisparcellás termelés hátrá- nemrég a Délrost vajháti te­nya. Ekkor még szó sem le- lepére. Ebből 555 mázsa volt hetett versenyképes kender- olyan áru, melyért a terme­kóró termesztéséről. Kender- lök 19 250 forinttal kaphat­Kétféle termesztési módszer — kétféle értékesítés A forráskúti Petőfi Termelőszövetkezet még ma is a leggyengébb közös gazdaságok közé tartozik a szegedi já­rásban. A kenyérgabona-termesztésben azonban idén már messze túltett a falu és az ide tartozó népes tanyavilág egyéni gazdaságain. Búzából holdanként 10 mázsa, rozs­ból pedig 8 mázsa 10 kilogramm átlagtermést adott For­ráskúton a szövetkezeti földek egy-egy holdja. A Petőfi Termelőszövetkezet összesen 73 kataszteri holdon termesz­tett idén kenyérgabonát. A termésből visszatartották a vetőmagot, a családok kenyérszükségletét és az előre nem látható gabonakiadásokra szánt tartalékot. Ezeken túl még 171 mázsa kenyérgabona jutott állami értékesítésre is. A Petőfi Termelőszövetkezet gabonatermesztési és ér­tékesítési munkáját érdemes összehasonlítani a környék egyéni gazdáiéval. A forráskúti egyénileg dolgozó parasz­toknak 1900 kataszteri hold kenyérgabonájuk volt idén. Ez az 1900 holdnyi terület azonban alig termett annyit, hogy a családok személyes szükségletét fedezze. Kiderül ez ab­ból is, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet 73 kataszteri hold vetésterülete után 171 mázsa kenyérgabonát adott el az államnak, a forráskúti egyéni gazdaságok kenyérgabona­terméséből pedig csupán 74 mázsa 50 kilogramm jutott állami értékesítésre. Milyen jó dolog, hogy ma már az ország kenyérszük­ségletének több mint 90 százalékát a termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok biztosítják! mennyi szerves-, vagy mű- natermés-átlagát, ^ hogy bú' trágyát kapott a föld és mi­lyen célból. EZEKBŐL az adatokból a mezőgazdász állandóan, s tudományosan áttekintheti az egész gazdaságot. Vázla­tosan már évekre előre ki­alakíthatja a növényi sorren­det, s rátérhet a helyi vi- . , ... , . . szonyoknak legmegfelelőbb f^^TÍÍ. l^fif zából csupán 873 kilogramm; ároából pedig 11 mázsa 17 kilogramm lett a holdan­ként! végeredmény. A ko­rábbi közös táblákon az idei aszály ellenére is mintegy a háromszorosa termett an­nak. amennyit az egyéni mű­velés biztosított. Az árpa jó vetésforgó-rendszer folyama­tos bevezetésére. A kübekhá­zi Sarló Kalapács Tsz-ben is fennál most az a probléma, hogy a földek jelentős ré­szét a múlt ősszel mégegyé­pített itt az, hogy a gazda­ság nagyobb területen ve­tett tavaszi árpát is, mely­nek 17 mázsa 39 kilogramm lett a holdankénti átlaga. Mint Csöke Mihály agrár­nileg vetették be, így a 'sok mérnök elmondotta, a gaz­kis őszi kalászos parcella kö- daság teljes beállításához zé ugyancsak apró táblákba okvetlen szükséges a táblák A gyálarétl Komszomol Termelőszövetkezetben géppel aratták le a kendert, amit 40 holdon termesztettek. Ara­tás után a szövetkezeti gazdák a kenderszárakat meg­tisztítják a lombozattól, majd kúpokba rakják. Megfe­lelő szárítás után már meg is kezdték a kender egy ré­(Markovits felv.) szének szállítását az újszegedi rostkíkészítő telepre, .tó közepes termést értek el, holdanként 25—30 mázsát. Képünkön Hajdú Ferenc, Ábrahám István és Császár Ist­ván lombozzák a kenderkévéket kellett tavasszal a kukori­cát is elvetni. A vezetőség látta, hogy ez a körülmény megzavarhatja az őszi veté­si munkákat és a táblák ki­alakítását. A bajt azonban nem várták be. 1113 hold földet kellett táblásítani. A tarlók között lévő kisebb-nagyobb kukori­cásoknak már augusztus ele­jén nekiállították a silókonv bájnokat és most, szeptem­ber első napjaira már a ve­tőszántást, illetve a nyári mélyszántást is befejezték a tavasziak alá. mintegy 1300 kataszteri holdon. A TÁBLA törzskönyvek és a kialakított növényi sor­rend előírásainak meefelelő­talajminőségét egy szintre hozni. Ennek érdekében már idén is sokat tettek. Az év­századok óta egy irányba szántott földeket már a nyá­ron keresztbe szántották 32 —40 centiméteres mélység­ben. így jól keveredik a ta­laj. s lehetővé válik pár év alatt a minőség teljes ki­egyenlítődése. Ez okvetlen szükséges ahhoz, hogy hoz­záláthassanak a végleges ve­tésforgók kialakításához, me­lyeknek vázlatos terve ugyancsak megvan. Itt a 6­os, 7-es vetésforgók mutat­koznak legjobbnak. EZEKET tudtuk meg a kübekházi Sarló Kalapács Tsz vezetőinek műhelytitkai­én elvégezték az istállótrá- ból. Az elmondottak sok gyázást. Most még ülepedik tanulsággal szolgálhatnak keveset a talaj, és az őszi fiatal és idősebb tsz-eink árpával rövidesen elkezdő- számára egyaránt, dik a vetés, aztán folytató- Csépi József S=0=R=0=K=B=A=N újabb öt holddal növelik még a spárgatelepet és 45 holdra egészítik ki az al­máskertet. Ez a közösség nagyobb mértékben akar foglalkozni őszibarackter­mesztéssel is. Most első lé­pésként 20 holdon ültetnek különböző őszibarackfajtá­kat. Juhtenyésztörzzsel bővítet­ték állatállományukat a rú­zsai Napsugár Termelőszö­vetkezet gazdái. A 80 anyá­ból álló tenyésztörzs már meg is érkezett a közös gazdaságba, tervek szerint a következő években rend­szeresen felnevelik majd a tenyésztésre alkalmas sza­porulatot, s korszerű törzs- ^ juhászatot alakítanak ki. * TÜZÉP-telepet létesít Zá­Tovább folytatják a gyü- kányszéken a Mórahalom és mölcsös- és spárgatelepí- vidéke körzeti földműves­tést ősszel a rúzsai Győztes szövetkezet. Harmincezer fo­Termelőszövetkezet gazdái, rintot fordítanak az új te­Ez a szövetkezet az elmúlt lep kialakítására, melyhez tavasszal alakult meg, s a telket a községi tanács tagjai már a megalakulást díjmentesen juttatta. Tüze­követő hetekben 40 holdnyi hanyagok mellett építöanya­jonathán és más almafelet , ültettek és telepítettek, gokat ,s korIatlan mennyl" ugyanekkor öt hold spárgát ségben vásárolhat itt a zá­is. Az őszi lombhullás után kányszéki lakosság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom