Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

s Péntek, 1966. szeptember 28. Hol tart a szegedi kórusmozgalom? Vizsgálódás az üzemi énekkarok frontján Szeged zenei életének gazdag, értékes hagyománya az énekkari mozgalom, s ez a tény sok mindenre kötelez. Ha volt a múltban énekkari mozgalom Szegeden, akkor méginkább el lehet ezt mondani a máról, amelyben egyre jobban közkinccsé válik az énekkari kultúra úgv is, hogy sok embert ölel magához mint szereplót és úgy is, mint művészeti ág, amely az emberek tízezreit gyönyörködteti. A példák sokaságával lehetne ezt bizonyítani, de álljon itt csak egyetlenegy bizonyíték, a nyáron Szegeden megrendezett országos dalostalálkozó, amely a váro6 énekkari mozgalmának "-felnőttségét* bizonyította. Nemcsak azért, mert megrendezésére vállalkozhatott a -vidék*, hanem mert ezen a találkozón kiválóan szerepeltek a szegedi énekkarok is. A sikerért természetesen megdolgoztak a rendező és közreműködő szervek, az egyes emberek épp úgy, mint a közösségek. S a vidéki kóruamozga 1 opi ban elért beszédes eredményekben — s abban a megállapításban, miszerint -az elszigetelt vidék a privilégiumokat tartó főváros mellé fölzárkózott* — benne van a szegedi énekkarok tevékenysége is. A Szeged területén működő énekkari együttesek száma majdnem eléri a félszázat, s egyik-másikuk múltja és szereplése szinte egyidős a szegedi énekkari mozgalommal, mint például a 70 esztendeje fennálló MAV -Hazánk- Munkáskórus, vagy az Ezek mellé Általános Munkás Dalegylet, s több üzemi énekkar. nőttek és terebélyesedtek az újak, amelyek szereplésükkel, a kulturális életben képviselt missziójukkal ugyancsak szép eredményekre tekinthetnek vissza. S ezek az énekkarok szinte az ország minden részében megfordultak már, országos és vidéki fórumokon egyaránt. Tanítottak és tanultak, hogy a magyar kórusművészet ápolásából, gazdagításából erejükhöz mérten kivegyék a részüket. A szegedi karnagyi klub, amely a kórusmozgalom egységes elvi irányításában sokat tett és még tehet is* időnkénti ülésein megszabja közeli teendőit, s levonja az esetleges tanulságokat is a kórusmozgalom bizonyos útszakaszairól. Üjabban elősegítette ezt a £ZOT egyik tájékoztatója is, amely országos felmérés alapján megállapítja: -Háttérbe szorult a nevelő tevékenység, csökkent az öntevékenység, csak szereplésre készülnek az énekkarok és keveset törődtek még a karnagyok is saját műveltségük fejlesztésével-. A továbbiakban hangsúlyozza: -Mindezeknek természetesen kifejlődtek nem kívánatos kultúrpolitikai következményei is, amelyek a műsorpolitika helytelenségében, kevés tartalmú próbákban, sőt egyes karnagyok részéről pénzszerzési alkalomban mutatkoztak-. A SZOT-nak ezt a megállapítását a szegedi karnagyi klub — nagyon helyesen — megszívlelte, s a maga területén számolt is a megállapítások realitásával. Két „lopós99 film Érdekes véletlen, hogy egyidőben két filmvígjáték futott be a szegedi bemutató mozikba, a címükben mindkettő -bűntényt* takar, a -lopás* tényét. S ezek a -lopós* filmek — Elloptak egy villamost; Ellopták a hangomat — kedves színfoltjai az új filmszinházi évadnak. Az előbbiben, az olasz filmvígjátékban a kitechnika mai világéban nagyon is elképzelhető ott, ahol minden a pénz. Ezt a valószínűtlenül ható, de egyébként sovány témát lehetetlen helyzetekkel elegyítették, hogy kikerekedjék belőle egy egész estét betöltő filmvígjáték. Rámondhatjuk, hogy szellemes fordulatokban bővelkedő film ez. melyben szerepel díjbirkózónak tetaző énektanárnő, letűnő, csaló énekes, együgyű új énekescsillag — s amiért váló olasz jellemszínészt, Al- mindez történik; egy nyodo Fabrizit üdvözölhetjük, s morék lány, mint tolószéken ezúttal ls a tőle megszokott, gv,ru10 muzsa' kedves szerepkörben. s ** előbbi film, az Cesare Mancini bolognai olasz filmvígjáték szerény, villamosvezető alakjában ál- de élethű eszközökkel rendemodozó, lágyszívű, kedves zett alkotás, az angol fllm embert alakít. Az olasz kisváros mindennapi emberét hozza közelségbe olyan egyszerű eszközökkel, mint amilyen egyszerű a valóság is, amely megíratta ezt a filmet. Nem harsogó vígjáték ez, a cselekményfordulatok sem tipikus vígjátékiak, hanem komikus helyzetek, a -főhős* szerepkörének hangsúlyozására. Lényegében két ember, az ellenőr és a kocsivezető. a főnök és a beosztottja ádáz, húsz esztendeje tartó' kuglicsatája az oka mindennek. Az ellenőr Sose nyer kugliesatát, beosztottja viszont igen. S ennek következménye a sok súrlódás, a munkában a kákán is csomót keresés, amely kiüti Cesare Mancini villamosvezető kezéből a kenyeret. Egymásra utalt kisemberek mindennapos harca Zajlik le előttünk a filmben — szellemes, nevetésre ingerlő mondatok, vagy csak félmondatok közé rejtve a valóság olyan igazságait, amelyeket sokszor és más helyzetekben nehezebb műfajban ls kimondták már. A másik -lopós* filmvígjáték egv sokoldalú angol szírész. Norman Wlsdom játékával jeleskedik. A téma, hogy valakinek friss, Rzép haneiá* ellophatja egy mindjobban kiöregedő énekes* a rendezése a sziporkázó fordulatokra, a látványosságokra fektette a fő súlyt, mert a téma máskülönben elégtelen lett volna. Ugy tűnik: a keretet előre elkészítették, s csak utána jött a tartalom, azaz kimondottan a kitűnő színésznek, Norman Wisdorrmak írták ezt a filmet. A SZOT tájékoztatója viszont nem mindenben helytálló a szegedi viszonyokra, de akád belőle idevonatkozó megállapítás is. Hogy menynyiben ós milyen mértékben, azt a soronkövetkező lépés állapítja meg és orvosolja. Egy bizonyos: Szegeden a SZOT kulturális irányítói kiléptek a gazdasági feladatok mögül és közvetlen segítséget nyújtanak az énekkari mozgalomnak is. A városi tanács népművelési csoportja ugyancsak feladata magaslatán áll, amikor nemcsak adminisztratív szervként, hanem közvetlen irányítóként foglalkozik a népművelés feladataival, többek között az énekkarok munkájával is. a CTfíT R?«gedi kulturá#4 jaui ,is if6nyítói ^ a városi tanács népművelési szakemberei egyaránt tisztában vannak az énekkari kultúra céljaival, amely egy és ugyanaz lehet, mint ahogy azt a SZOT tájékoztatója összefoglalta: -Az üzem dolgozóinak és saját tagjainak zenei művelődését, művészi ízlésének formálását segítse elő. Tagjait vezesse be a kóluséneklés gyakorlatába, s ismertesse meg a magyar kórusmüvéstet, a nemzetközi munkásmozgalom, a népek barátságát kifejező népdal zenei hagyományaival; gazdagítsa tagjainak érzelmi világát, s tartsa éberen a szocialista haza iránti szeretetet*. EZ és csakis ez lehet a cél, ezért nő egyre Jobban a kóruséneklést támogatók tábora, amikor egy-egy hongverseny alkalmával százakról, sőt ezrekről beszélhetünk, mint hallgatókról. Ami viszont az énekkarok belső munkáját érinti — a SZOTnak az énekkarokról adott tájékoztatójára utalva, s egy-két megállapítását voratkoztatva Szegedre is — az többek között a szegedi karnagyl klub hatáskörébe is tartozik, mint amelynek a zavaró körülményeket meg kell szüntetnie. Példával is élve: az egészségtelen rivalizálás nem engedhető meg az énekkari munkában, mert csak a nemes versengés lehet az alapja az egymás iránti megbecsülésnek. A zenei ízlést fejlesztő nevelőmunkának még alaposabbnak kell lenni. Ennek viszont feltétele, hogy a karvezetők zenetörténeti és zeneelméleti tudása a marxista esztétikával párosuljon, mint ahogy megkövetelendő a neveléstani. pszichológiai, módszertani és világnézeti műveltségük továbbfejlesztése is. kultúra nem alkalmakra, Jubileumi szereplésekre szorítkozik; az egész magyar kórusmű vészét múltja, jelene és jövője ls benne értendő. A szereplések csak fokmérők a kórusművészet ragy áramában, kifejező lépcsősorok annak megállapítására, hogy hol állunk és hogyan, merre menjünk tovább. l. r. Jól haladrak a betakarítási és a szántás-vetési munkák Az énekkari A csapadékos és hűvös időJárás ugyan akadályozta az időszerű mezőgazdasági munkákat az utóbbi időben, nagyobb kiesést azonban sehol nem okozott A betakarítási és a szántás-vetési munkák megfelelő ütemben haladnak. A kukorica törését országszerte megkezdték. A burgonyaszedés Bács-Kiskun megyében, Pest megyében és Zala megyében halad a legjobban. A Dunántúlon és az északi országrészeken mbst gyorsítani kell a burgonyabetakarítási munkákat. A cukorgyárak már az eddigiekben több mint ötvenezer vagonnyi cukorrépát vettek át a termelőktől. A napraförgóbetakarítás üteme nem kielégítő, csupán Csongrád megyében értek el hetvenszázalékos tervteljesítést. A •silókukorica betakarítása Fejér és Szolnok megyében befejezéshez közeledik, az ország más területein hetven százalék körül tart a teljesítés. A rizstelepek nagy részét lecsapolták, s eddig körülbelül hétezer holdról aratták le a termést, helyenként megkezdték a rizs cséplését is. A gépállomások a traktorés motormunka éves tervét eddig hatvanhárom százalékra, az őszi munkák tervét l>edig tizenhét százalékra • teljesítették. Országosan 1 millió 300 ezer hold vetőszántást és további 890 000 hold mélyszántást végeztek el. Az istállótrágyázásra előirányzott terület ötvenöt százalékát trágyázták meg, s körülbelül 550 000 holdon szántották alá az istállótrágyát. Ez az eredmény a múlt ér hasonló időszakához ké pest 220 000 hold emelkedést jelent. A vetőmagvak és a műtrágyák szállítása tervszerűen halad. A növényvédő állomások eddig 300 000 mázsa vetőmagot csáváztak meg. Az utóbbi időben megélénkült a kenyérgabona, főként a rozs vetése. Az őszi szántás-vetés a ta valyinál jobb ütemben halad. A m öksös ök ben befejezéshez közeledik a fehér árualma szedése és helyenként megkezdték a piros télialmák szedését. Az MSZMP szegedi járási bizottsága mély fájdalommal tudatja, hogy munkatársa, Hanácsek József elvtárs tegnap, hoszszabb betegség után, 42 éves korában elhunyt. Hanársek József fiatal korában került a munkásmozgalomba, 1945 óta volt tagja a pártnak. Mindig odaadó hűséggel szolgálta a munkásosztály ügyét mindazokon a helyeken, ahová az élet állította. Egy évtizedig függetlenített pártés tömegszervezeti funkcionáriusként dolgozott. Több évig a Magyar— Szovjet Baráti Társaság szegcdi járási titkára volt, 1957 óta pedig a szegedi járási pártbizottság politikai munkatársaként tevékenykedett. Szerény, lelkiismeretes. odaadó munkása volt a pártnak, mindenki, aki közelebbről ismerte, szerette és tisztelte őt. Temetésére szombaton délután 3 órakor kerül sor a szegedi belvárosi temető ravatalozójából. Szegeden megnyílt . az imperialisták magyarországi kémtevékenységét bemutató kiállítás A látogatóknak érdekes dokumentumfilmet is vetítenek Szegeden tegnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában megnyílt a Belügyminisztérium dokumentációs és tárgyi anyagaiból összeállított, -Az imperialisták kémtevékenysége a Magyar Népköztársaság ellen« című. kiállítás. A BM Csongrád megyei Főkapitánysága és a városi tanács művelődésügyi osztálya közös rendezésében sorrakériilő kiállítás megnyitóján részt vettek a megye és a város politikai, társadalmi, gazdasági életének, a fegyveres testületeknek, valamint a dolgozóknak képviselői. A kiállítást Kelemen Miklós elvtárs, rendőralezredes, megyei rendőrfőkapi- tány nyitotta meg. A többi között hangoztatta: — A ma megnyíló kiállítás az első kezdeményező lépés megyénkben, mellyel tájékoztatni kívánjuk a megye lakosságát állambiztonsági szerveink munkájáról. Korábban, az ellenforradalom előtti időkben erről a munkáról a lakosságnak nem volt sok ismerete, legfeljebb a sajtó szűkszavú tájékoztatása alapján tudtak egy-egy ügyről. Pártunk helyes politikája alapján az utóbbi években ezen a téren is alapvető a változás, és mindjobban tájékoztatjuk a lakosságot a belügyi szervek munkájáról. Ezzel tovább akarjuk szilárdítani kapesolatunkat a dolgozókkal, ami munkánk eredményességének alapvető előfeltétele. Ugyanakkor el akarjuk oszlatni a belügyi szervek munkájával kapcsolatos, az egyes emberekben lévő téves nézeteket, gondolatokat. A továbbiakban Kelemen Miklós elvtárs vázolta, hogy az imperialista körök, amint a kiállítás is mutatja, hatalmas összegeket fordítanak kémhálózatuk fenntartására. A kémek és gazdáik a . magyar,, ncp békés alkotómunkája; a népek békés együttélése ellen törnek. Az imperialisták aknamunkájukban elsősorban a volt uralkodó osztály tagjaira, a huligánokra, a köztörvényes bűnözőkre támaszkodhatnak. — A Belügyminisztérium szerveinek a tömegekkel való Jó kapcsolata volt és marad a legdöntőbb feltétele annak, hogy leleplezzük és ártalmatlanokká tegyük mindazokat az elemeket, akik hazánk békés, szocialista munkája ellen törnek. A jövőben ls leleplezzük a kémeket, összeesküvőket és szabotőröket, akármilyen álarcban jelentkeznek. A megnyitó beszéd utáni a résztvevők megtekintették a kiállítást, amelynek változatos anyaga bemutatja a kémek módszereit. eszközeit. A kémek felszerelésén, vallomási jegyzőkönyvein kívül több kém élethű és életnagyságú, 'eredeti ruhákba öltöztetett gipezfiguréja is látható. A kiállítás mától, péntektől kezdve a lakosság rendelkezésére áll, teljesen díjtalanul. A látogatóknak — szintén teljesen díjtalanul — vetítik le a kiállítással összefüggő dokumentumfilmet. A látogatók kisebb csoportjainak a képtár emeleti termében, a nagyobb csoportoknak pedig a Fáklya Filmszínházban mutatják be az érdeken filmet. A kiállítás október 20-ig marad Szegeden, hétköznap délelőtt 10-töl este 7-ig, vasárnap pedig délelőtt 10-től délután 4 óráig tekinthető meg. Közérdekű kérdések: Miért nem lehet Dongó-alkatrészeket kapni? Több levél érkezett szerkesztőségünkbe, melynek írói arról panaszkodnak: nem lehet a Dongó segédmotorhoz alkatrészeket kapni. Különösen nagy gondot okoz a dugattyúgyűrűk beszerzése. Olvasóink kérésére választ keresve megkérdeztük a Vas-és Műszak) Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjét, akitől a következő Választ kaptuk: — Körülbelül két évvel ezelőtt országosan leállították a Dongó segédmotorok gyártását. Tapasztalatunk szerint az alkatrészek utánpótlásáról így nem gondoskodtak megfelelően. A nagykereskedelmi vállalat raktárában Jelenleg egyetlen darab dugattyúgyürű sincí készletben. A hiányról mi ÍS tudunk és az igényeknek megfelelően adjuk fel negyedévenként a megrendelést és kérünk, sürgetünk, de eddig még kevés eredménnyel. Erre a negyedévre is kétezer darab dugattyúgyűrűt rendeltünk Csongrád megyének. A Csepeli Vasét Fémmű visszaigazolt legyártásra 450 darabot, küldeni pedig mindössze 150 darabot küldték. Így aztán nem csoda, hogy az arányos elosztás után ' Szegednek mindössze 20 darab dugatytyúgyűrű jutott e hó elején. — Túlsók Jót ezután sem jósolhatunk a Dongó segédmotor tulajdonosainak, de annyit ígérhetünk, hogv ami részünkről mindent elkövetünk a dugattyúgyűrűk gyártásának sürgetéséért. Reméljük, az országos nagy keresletet figyelembe véve hamarosan nagyobb menynylségben gyártják a Dongó alkatrészeit. Az egyik imperialista kém különleges búváröltözékben a Fertő-tón át jött hazánkba. Képünkön: nézők a kém életbű gipszfigurája előtt