Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

Szerda, 1WJ0. szeptember 28. 2 A szovjet [avaslatokat támogató felszólalások az ENSZ-közgyfllés keddi vitájában (Folytatás az 1. oldalról.) zfció hanyatlása, amely maggyőzte a Nkrumah-féle embereket, hogy Hruscsov képviseli a jövő útját". A másik figyelemre méltó dolog — állapítja meg az MTI tudósítója — az, ami az amerikai lapok cikkeiből é* az ENjSZ folyosóin elhangzó beszélgetésekből egyaránt kitűnik. Mehmet Shehu: Nyugati részről nagyon várják, hogy valamiféle közvetítés történjék, Washington és London látszólag mereven elutasító álláspontot képvisel, de általános vélemény az ENSZben, hogy ez a merevség várakozást takar: várják, hogy valamiféle közvetítéssel megkezdődhessenek valamilyen kelet-nyugati tárgyalások. Hogy ez mikor, milyen formában fog megtörténni, söt, hogy sor kerül-e reá egyáltalán a legközelebbi jövőben, azt nem lehet tudni. De annyi bizonyos: A Szovjetunió már világosan megmondta a magáét és most másokon a sor, hogy megszólaljanak. Kl kell tűnnie a szégyenteljes gyarmati rendszernek Mehmet Shehu. az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hétfő délutáni felszólalásában határozottan elítélte az Egyesük Államoknak a Szovjetunió ellen folytatott agreszszív tevékenységét Ez az agresszív politika — mondotta Shehu — nemcsak a Szovjetunió, a népi Kina és a többi népi demokratikus ország étlen irányul, hanem minden olyan ország ellen is, amely nem rendeli alá magát az amerikai imperializmusnak és szabadon akar élni. Az albán küldöttség vezetője emlékeztetett az U—2 incidensre, a tragikus kongói eseményekre, a laoszi belügyekbe való Imperialista beavatkozásra, a Dél-Vietnamban elkövetett számtalan bűntettre. A szégyenletes gyarmati rendszer — mondotta Shehu — utolsó napjait éli. Az Albán Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjétunióval, hogy itt az ideje felvetni a gyarmati rendszer minden formája teljes és végső felszámolásának kérdését. Csatlakozott Hruscsovnak az ENSZ-főtitkár tevékenységéről elhangzott értékeléséhez és támogatta azt a a szovjet javaslatot, hogy a főtitkári tisztséget cseréljék fel egy kollektív szervvel és vizsgálják felül az ENSZ székhelyének kérdését. Keddi estmeaerék küldöttség-vezetők között Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy kedden délelőtt New Yorkban folytatódtak a küldöttségek vezetőinek találkozói. Naim afgán külügyminiszter a délelőtti ülés előtt látogatást tett Hruscsov szovjet miniszterelnöknél. Kedden reggel a WaldorfAstoria-szállóban Eisenhower Ghoorqhiu-Deit elnök és Macmilían miniszterelnök több mint kétórás megbeszélést folytatott Hagerty, a Fehér Ház sajtófőnöke később tájékoztatta az újságírókat és közös közleményt olvasott fel a tanácskozásról, amelynek második szakaszában reszt vett Herter amerikai és Lord Home angol külügyminiszter is. Kollektív biztonsági szerződésre van szükség a Balkánon Fidel Castro: új életünk — új alapjai Az ENSZ-közgyúlés hétfői vitájának legnagyobb jelentőségű felszólalása Fidel Castro, Antonin Novotny és Mehmed Shehu beszéde volt Amikor Fidel Castro megjelent a szónoki emelvényen, a küldöttségek többsége viharos tapssal fogadta ót. Csak azok nem tapsoltak, akik még ma is szeretnék elfojtani a kubai nép bátor függetlenségi harcát Egyesek talán úgy gondolják — kezdte felszólalását Castro —, hogy nagyon elkeserít bennünket az a magatartás, amelyet itt a kubai küldöttséggel szemben tanúsítottak. Ml naon jól látjuk ennek okaés éppen ezért nem keseredünk el. Castro ezután Ismertette azt a hazugság- és rágalomhadjáratot, amelyet az amerikai hatóságok és az Egyesült Államok sajtója folytatott a kubai küldöttség ellen, majd kijelentette: Ha olyanok lennénk, mint amilyennek leírtak bennünket, az imperialisták ném veszítették voln^ el azt a reményüket, hogy lepénzelhetnek bennünket, amint ezt meg is próbálták. r De bennünket nem lehet lepénzelni. John Adame amerikai elnök szavaival élve — mondotta Castro —, Kuba a múlt század végén érett alma volt, amely leesni készült a földre. Amikor ez az alma leesett, a kubai nép levetette magáról a spanyol gyarmattartók jármát. Ekkor nyúltak ki Kuba felé az Egyesült Államok csápjai. Elkövetkezett a katonai megszállás. Az Egyesült Államok jogot nyert arra, hogy beavatkozzék Kuba politikai ügyeibe. Országunk egész vidékeit adták bérbe, hogy ott amerikai katonai támaszpontokat és raktárakat létesíthessenek. Aj amerikai monopóliumok megkaparintották Kuba legjobb földjeit, természeti kincseit, kereskedelmét. Az alkotmányt megváltoztatták, s az orstág teljesen az Egyesült Ay'amok függvénye lett. Kuba spanyol gyarmatból átalakult észak-amerikai gyarmattá. — Mopt — jelentette ki Castro a küldöttek viharos tapsa közepette — büszkék vagyunk arra, hogy semmi" lyen nagykövetség nem ad utasításokat nefeünk. szállít. Egyesek elégedetlenek voltak ezzel. Talán ki kellett volna kérnünk az Egyesült Államok külügyminisztériumának hozzájárulását? Castro emlékeztetett az Egyesült Államok kubai, mexikói, Porto Rico-i, haiti és más agresszióira. Guatemala törvényes kormányát — mondotta —, nem is olyan régen döntötték meg az Egyesült Államok agresszív cselekményei következtében. Ebben a teremben — jegyezte meg — sokan nem mondják el hasonló gondolataikat, de szivük mélyén egyetértenek velem. A kubai nép védelmet várt az amerikai államok Costa Rlca-i értekezletétől. Ez a szervezet azonban ehelyett a Szovjetunió ellen vádaskodott. Vajon a Szovjetunió küldött repülőgépeket Kuba légiterébe? Vajon szovjet repülőgépek bombázták a kubai területet? Amerikai támaszpont Kubában Más latin-amerikai országra is jellemző roll e kép A Kubában levő amerikai támapzpont kérdését érintve Castro kijelentette: tragikus helyzetben vagyunk. A guantanamói támaszpont a kubai nép szívének szegeződik. Ezt a támaszpontot erőszakkal kényszerítették ránk, és a kubai kormány most komolyan foglalkozik azzal a kérdéssel, ho©"' ' ~ az amerikai J haditengeré-* szet a nemzetközi jognak megfelelően távozzék Guantanamóból. (Hosszan tartó taps.) Castro élesen elítélte Kennedy elnökjelölt kubaellenes kijelentéseit, aki a hírhedt Monroe-elv zászlaja alatt Intervenció szervezését követelte Kuba ellen. De ne gondolják — tótie hozzá —, hogy mi együttóraünk a másik amerikai elnökjelölttel, Nixonnal. Sem egyikben, sem a másikban pincs politikai értelem. A kubai küldöttség vezetőjének éles szavai nyilván nem tetszettek Rolandnak,* közgyűlés elnökének, aki * szénokot durván félbeszakítva kijelentette, hogy az amerikai elnökjelöltek megbíróiása beavatkozás a választási trgdjárgtba. A szénák maezavarására tett. tapintatlan kísérletet sok küldött felháborodással fogadta. Castro ezután áttért a nemzetközi helyzet kérdéseire. A kubai kérdés — mondotta — csupán e©úk tipikus esete annak a harcnak, amelyet az egykor függó népek szabadságukért é6 függetlenségükért telytatóak. Kuba ügye — az összes gyarmati népek ügye. Az ENSZ-közgyúlés kedd délelőtti plenáris ülésén elsőnek Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt központi bizottságának első titkára, a román ENSZ-köldötfeég ve, zetője szólalt fel. Begzódóben hangsúlyozta, hegy a román nép és a Román Népköztársaság kormánya igen nagy jelentőséget tulajdonig az ENSZ-nek, mint olyan szervezetnek, amelynek legfőbb feladata, hogy biztosítsa az országok és a népek sok oldalú kapcsolatainak kibővítését, megóvja az emberiséget a háború borzalmaitól és tartósan megszilárdíts* a bókét. Hogy ezt a történelmi jelentőségű küldetését teljesíteni tudja, az ENSZ-nek valóban az egész világot átfogó szervezetté kell válnia, amelyről minden ország és nép jól tudja, hogy megbízható támasj, igazságos ég pártatlan bitó, plyan testület, amely már összetételénél és struktúrájánál fogva is hű az alapokmány magasztag elveihez —- mondotta * román küldöttség vezetője. Ghmrghiu-Dej, határozottan támogatta az ENSZ főtitkári tisztségének megszüntetése, vplamint a leszerelés és a jeemgói helyzet kérdésében előterjesztett szovjet javaslatokat. Görögország és Törökország képviselőihez fordulva újból indítványozta, hogy hozzanak létre kollektív biztonsági szerződést a Balkánon és tegyék ezt a területet külföldi katonai támaszpontoktól és atomfegyverektől mentessé. A román küldöttség vezetője végül bírálta Hammarskjöld kongói politikáját és kifogásolta, hogy fasiszta mendkültek, felbérelt csőcselék igyekszik zavarni New York-ban egyes küldöttségek munkáját. Kon<»á az imperialista mesterkedések áldozata r állapította meg Nassxer Ez a kis sziget az ott lakó rengeteg munkanélkülivel az Egyesült Államok meggazdagodásának egyik forrása volt. Ilyen helyzetben éltünk, uraim. De ez senkit ne lepjen meg. Az országunkban uralkodó akkori helyzet képe olyanféle röntgenfelvételhez hasonlít, amely tipikusan jellemzi a többi latin-amerikai országot ls. A népi kormány, hatalomrajutása után mindenekelőtt hozzálátott a belső gazdasági problémák megoldásához. Akkor kevés Időnic volt arra, hogy külpolitikával foglalkozzunk. Bennünket megleptek az Egyesült Államok első ellenséges cselekményei — mondta Castro, majd felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket forradalmi kormánya a lakosság helyzetének megkönnyítésére tett -A nép kiment az utcákra és ujjongott örömében. Ez azonban nem okozott örömet az amerikai monopóliumoknak. Kezdtek bennünket kommunistáknak nevezni, -vörösnek" tüntettek fel, mert szembeszegültünk a monopóliumokkal ós olyan törvényt hoztunk, amelyet előbb vagy utóbb minden országban meghoznak majd. ahol még nem tették meg) földreform-törvényt". Fel kell számolni a gyarmati rendezert Nevetséges amerikai magyarázatok Castro ezután elmondotta, hogyan gyakorol nyomást ma az Egyesült Államok Kubára. Leleplezte azt az ellenforradalmi tevékenységet, amelyet az Egyesült Államok folytat. Amerikai repülőgépek — mondotta — gyújtóbombákat szórtak cukornád-ültetvényeinkre, kalóztámadást szerveztek Havanna ellen, s e gaztettek elkövetői ma szabadon járnak-kelnek az Egyesült Államokban. Az amerikai küldöttség felé fordulva Castro elmondotta, hogy Kubában anyák gyászolják gyermekeiket, akik az amerikai repülőgép-támadas áldozatai lettek, s ezek az anyák várják az Egyesült Államok részvétnyilvánítását. A miniszterelnök nevetségesnek minősítette az amerikai kormány -magyarázatait", emlékeztetve arra, hogy ugyanilyen magyarázatot adott a* U—í repülőgép ügyében is. Ennek ellenére az Egyesült Államok kormányénak bo, csánatot kellett kérnie Ku, bától, de nem volt hajlandó bocsánatot kérni a Szovjetuniótól. Hogyan történhetett meg, hogy amtaor az Egyesült Államok kijelenti népének, hogy légvédelmi rendszere teljesen megbízható — ezek a repülőgépek kirepülhettek az Egyesült Államokból és visszatérhettek oda? Két magyarázat lehetséges jelentette ki Castro —, vagy csak hazudik az amerikai kormány népének, amikor azt állítja, hogy az Egyesült Államok légvédelmi rendszere megbízható, vagy ez a kormány segíti és támogatja g légitámadásokat. Az ezt követő gazdasági agresszióról szólva a szónok kijelentette: Kereskedelmi szerződést irtunk alá a Szovjetunióval. Ennek alapján a Szovjetunió évente egymillió tonna cukrot vásárol tőlünk és bizonyos mennyiségű, számunkra szükséges cikket Hruscsov mini sete relnök beszédében — folytatta Castro — magára vonta figyelmünket az a megállapítása, hogy 4 Szovjetuniónak nincsenek gyarmatai, és nincsenek semmiféle érdekei más országokban. Milyen jó lenne — jegyezte meg Castro - Míidöttségek viharos tapsa közepette —, ha minden más ország ls kijelenthetné, hogy nincsenek gyarmatai és nincsenek érdekel más országokban. As emberiség haladása esak akkor válik valósággá. amikor eltűnnek a gyarmatok, amikor véget ér a monopóliumok kizsákmányoló tevékenysége. A szónok melegen támogatta az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatokat. Ezek a javaslatok, rndnt mondotta — szabatosak és konkrétak. -Mi gondosan átolvastuk Eisenhower közgyűlési beszédét., de abban a leszerelés és a gyarmati rendszer tárgyköréből semmi konkrétumot nem találtunk. A kubai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy haladéktalanul meg kell oldani a Kínai Népköztársaság ENSZ-képviseletének kérdését. Nem lesz teljes a világ képViselete mindaddig — mondotta —, amíg ebben a közgyűlésben nem kap képviseletet a Kínai Népköztársaság, a világ egvnegvede. Az a tény, hoev a közgyűlés még me<'tárgvqiri sem hajlandó a Kínai Népköztársaság kénviseletének kérdését, ellentétben áll a neprzeköjá szervezet értelmével. Ugyanakkor képviseleté van itt egy olyan csoportnak, amely csupán az amerikai haditengerészeti erők : egítségének köszönheti létét. Nem vehetünk tudomásul ilyen igazságtalanságot — hangsúlyozta a kubai kormányfő. — Az amerikai vezető körök, amelyek most szembehelyezkednek Kína ENSZ-képviselete kérdésének megvitatásával, a világon a legreakciósabb erők szövetségesei. Hareolnak a népek szuverenitása ellen, hogy fenntarthassák a katonai tá—*"-itok rendszerét a Szovjetunió körül. Nem állhatnak a földet követelő parasztok oldalára, mert a nagybirtokosok szövetségesei. Nem lehetnek az elnyomott -rs-ágok szövetségesei, mert a monopóliumok oldalán állnak. A kubai forradalmi kormány meghirdeti a parasztok jogát földjük használatához, a munkások jogát munkájuk eredményeihez, a diákok jogát az ingyenes oktatáshoz. az indiánok és a négerek jogát ahhoz, hogy az ország többi állampolgárával egvenlőek legyenek, minden ország jogát a szabad nemzetközi kereskedelemhez. a népek jogát a teljes szuverenitáshoz, a munkások jogát saiát. fegyv-res nv"eléjuk felállításához. Ez a kubai forradalom programja — mondotta Castro. A jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták a Kubai Köztársaság miniszterelnökének több mint négyórás beszédét és viharos tapssal fogadták beszédének zárószavait. Sok küldött odament Castróhoz és kezet szorított vele. Nagy érdeklődés kísérte kedden Nasszer-rjgk, az EAK elnökének felszólalását Js. Mint nyugati hírügynökségek jeleintik, Nasszer beszédében javasolta; a közgyűlés indítványozza, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök és Eisenhower elnök akár négyszemközt, akár *a közgyűlés által választott más személyiségek részvételével: találkőzzék és dolgozza ki azokat az elveket, amelyeknek értelmében az ENSZ védnöksége alatt Új leszerelési értekezlet kezdődhet. Hosszasan foglalkozott asszer a kongói helyzettel és rámutatott: a legnagyobb veszélyt az a tény rejti m«gában, hogy az imperializmus az ENSZ leple alatt irnlekszik terveit végrehajtani. Kongó — mondotta «— az imperialista mesterkedések áldozata. Követelte. hogy hozzák helyre a Kongóban elkövetett hibákat és az ENSZ biztosítsa a Lumuhavorett.e törvényes kormány működését. Az Egvesült Arab Körtársasá-. elnöke követelte, hogy haladéktalanul adják meg a Kínai Népköztársaságnak az őt törvényesen megillető helyet nz EVSZ-hen és sürgette, biztosítsák az algériai nép önrendelkezési jogának gyakorlását. Nasszer javasolta továbbá, hogy az ENSZ-köjgyÜlés tegye magáévá az 1955. évi •>-<-" r-t értekezleten elfogadott elveket és határozatokat. A gyarmatosítás politikáját elítélve hangoztatta: a szuezi válság visszavonhatatlanul végét jelentette annak a korszaknak, amelyben as imperialista erők hadseregek mozgósításával és flotta tüntetésekkel el tudták 1 ojtani a nemzeti felszabadítást mozgalmakat. Az EAK elnöke őszinte reménvét felezte ki. hogy a közgvűlés 15. ülésszaka, mint »a béke ülésszaka" vonul be a történelembe. A kedd délelőtti ülés még tart. 4 német imnerializmuu és militarizmus n"gy fenyegetés a vilngbeke ellen - mondot a falszóla úsaban Novotny Novotny, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a csehszlovák ENSZdelegáció vezetője hétfői, nagy érdeklődéssel kísért felszólalásában szólt a jelenlegi ENSlVülésszak fontosságáról, maid arról beszélt, milyen nagy fontosságú a két társadalmi rendszer együttélésének ténye és szükségessége. Élesen bírálta a Hruscsovot és néhány más államférfit mozgási szabadságában korlátozó amerikai intézkedéseket s rámutatott•; ezek ez intézkedések az amerikai kormány jószándékának hiányára vallanak. Novotny s továbbiakban kifejtette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság álláspontját a leszereléssel és a gyarmati rendszer eltörlésével kapcsolatos szovjet javaslatokra vonatkozóan- Aláhúzta, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden erővel támogatja e javaslatokat, mert hiszen ezek megvalósulása a világ békéjének biztosítását, a kulturális és anyagi fejlődés nemremélt, nagy lendületét jelentik. Beszéde további részében Novotny részletesen vázolta azt a veszélyt, amely az egyre leplezetlenebből jelentkező német imperializmus Európa és a világ békéjére, s ezen belül Is a Csehszlovák Szocialista Köztársaság h|ztonságára Jelent. A Szovjetunió és Csehszlovákia között kötött védelmi szerződés biztosítja ug.van a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határait. a nagynémet sovinizmus és fasizmus azonban saját céljai érdekében képes háborút is kirobbantani s azoknak, akiknek a béke biztosítása a feladatuk, nem nézhetik tétlenül e nagy veszélyt. Felhívta a nyugati hatalmakat, hogv mie'őbb járuljanak hozzá a német békeszerződés megkötéséhez, hogy ezzel is hozzájáruljanak a világ békéjének tartósításához.