Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25 / 227. szám

> -Vasárnap, 1960. szept. 25. 2 A szovjet kormánynak az ENSZ elé terjesztett leszerelési javaslata (Folytatás a 2. oldalról.) tását, beleértve az atom-, a hidrogén-, a vegyi, a bioló­giai és a többi tömegpusztító fegyverfajtákat; — a tömegpusztító fegyverek célbajuttatására szol­gáló összes eszközök megsemmisítését; — mindennemű katonai támaszpont megszüntetését, bármely állam területén tartózkodó összes idegen csapa­tok kivonását és feloszlatását; — az állampolgárok mindenfajta hadkötelezettségé­nek megszüntetését; — a lakosság katonai kiképzésének megszüntetését és az összes katonai tanintézmények bezárását; — a hadügyminisztériumok, a vezérkarok és helyi szerveik, valamint az összes egyéb katonai és részben katonai intézmények és szervezetek megszüntetését; — a katonai célokra szolgáló kiutalások megszünteté­sét mind az állami költségvetések, mind pedig a társa­dalmi szervezetek és magánszemélyek vonalán. Az általános és teljes leszerelés végrehajtása után csupán szigorúan korlátozott és minden ország számára megegyezéssel megállapított rendőri egységek maradnak az államok rendelkezésében. E könnyű lőfegyverrel ellá­tott egységek a belső rend fenntartására és az állampol­gárok személyi biztonságának őrzésére szolgálnak. 2. Az általános és teljes leszerelést a szerződő államok­nak megegyezéssel megállapított, szigorúan meghatározott azonos idő alatt kell végre hajtaniuk. A leszerelés folya­mata fokozatosan, három, egymást követő szakaszban bo­nyolódik le, mégpedig úgy, hogy egyetlen állam, e sza­kaszok egyikében sem juthat a leszerelésből eredő ka­tonai előnyökhöz más államokhoz képest. Az összes államok részvételével megtartandó érte­kezlet dönt abban a kérdésben, hogy más államok csat­lakorhatnak-e az általános és teljes leszerelésről szóló megállapodáshoz. 3. Kezdettől fogva mindvégig az összes leszerelési in­tézkedéseket szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett k%ll végrehajtani, mégpedig: a) Nyomban a szerződés aláírása után előkészítő bi­zottság alakul, amelynek feladata lesz gyakorlati intéz­kedéseket hozni az általános és teljes leszerelést ellenőr­ző nemzetközi szervezet létrehozására. b) Az ellenőrző szervezetet a szerződés hatályba lépé­sének pillanatában a Egyesült Nemzetek Szervezete ke­retében kell megalakítani. Tagja lesz a szerződésben résztvevő minden állam. Ezeknek képviselői időszakon­ként megtartandó értekezleten vizsgálják meg a haté­kony leszerelési ellenőrzés gyakorlatával összefüggő kér­déseket. Az értekezlet állandó és nem állandó tagokból álló ellenőrző tanácsot választ, amelynek helyszíni szer­vei lesznek. Az ellenőrző tanács a szocialista országok képviselőiből, a nyugati katonai-politikai szövetségesek jelenlegi tagállamainak képviselőiből és a semleges álla­mok képviselőiből tevődik össze. Az ellenőrző tanácsban — körülírt esetek kivételével — a határozatokat lényeg­bevágó kérdésekben kétharmados, eljárási kérdésekben egyszerű szótöbbséggel hozzák. c) Az ellenőrző tanács a gyakorlatban Irányítja az ellenőrző rendszert, utasításokat dolgoz kl, időben elemzi és feldolgozza a hozzá beérkező jelentéseket. Az államok adatokat közölnek az ellenőrző tanáccsal saját ^ fegy;veres erőikről és fegyverzetükről. d) Az ellenőrző szervezetnek az egyezményben részt­vevő mindegyik országban saját személyzete lesz, ame­lyet nemzetközi alapon válogatnak össze az igazságos földrajzi képviseleti megoszlás elvének figyelembe véte­lével és a szerződés tételeivel összhangban. Az ellenőrző szervezet úgy helyezi el felügyelőit az államok terüle­tén, hogy azok nyomban hozzáláthassanak feladataik el­látásához. mihelyt az államok a leszerelési intézkedések végrehajtását megkezdik. A szerződés minden résztve­vője köteles biztosítani, hogy az ellenőrök és a felügyelő csoportok időben és akadálytalanul eljuthassanak saját területükön belül bármely ponthoz, aljol ellenőrizendő leszerelési intézkedések folynak, vagy bármely vidékhez, ahol helyszíni ellenőrzés lesz ilyen jellegű intézkedések kapcsán. A szerződés résztvevői e célból az ellenőrző szervezet terhére minden szükséges közlekedési eszközt az ellenőrző szervezet személyzetének rendelkezésére bo­csátanak, hogy szabadon utazhasson az illető állam te­rületén. e) Az ellenőrző szervezet személyzete a szerződés minden résztvevőjének területén olyan előjogokat és sérthetetlenséget élvez, amelyek a leszerelési szerződés végrehajtásának független ellenőrzéséhez szükségesek. f) A nemzetközi ellenőr-csoportokban kell lenniük megfelelő szakembereknek, a feloszlatásra kerülő egysé­gek jellegétől és a megsemmisítésre kerülő fegyverfaj­táktól függően. g) Az ellenőrök a már meglevő távközlési rendszerek segítségével tartanak kapcsolatot az ellenőrző tanáccsal, s olyan előjogokat kapnak, melyek biztosítják a jelenté­sek és a rendelkezések gyors továbbítását. ta) A nemzetközi ellenőrző szervezet összes költségeit a szerződés tagállamai által folyósított összegekből fede­zik. Az egyes államok hozzájárulásának mértékét az ál­talános és teljes leszerelésről szóló szerződés tartalmazza. Az ellenőrző szervezetnek minden szakaszban a le­szerelési intézkedések arányaival és jellegével összhang­ban levő meghatalmazással kell rendelkeznie. A főbb leszerelési intézkedések megoszlása az álta­lános és teljes leszerelési program három szakaszában a következő: Első szakasz 1. Az államok fegyveres erőiből kivonják és meg­semmisítik a nukleáris fegyverek célbajuttatására szol­gáló eszközöket, beszüntetik ezek gyártását. Az említett eszközök közé tartoznak: a stratégiái és taktikai-hadműveleti rendeltetésű ra­kéták. az összes kategóriába tartozó repülőgépszerű löve­dékek. az összes atomfegyver szállítására alkalmas kato­nai repülőgépek; — azok a hadihajók, amelyek nukleáris fegyverek szállítására alkalmasak; — a tengeralattjárók összes osztályai es típusai; az összes tüzérségi rendszerek, valamint egyeb olyan eszközök, amelyeket atom- és hidrogénfegyver­hordozókkal lehet alkalmazni. 2. Az államok fegyveres erőit megállapított szintekre csökkentik, ezen belül az Egyesült Államok és a Szov­jetunió fegyveres erőit legalább 1,7 millióra. A felszaba­baduló hagyományos típusú fegyvereket és hadianyag­készlctct megsemmisítik, a haditechnikai berendezeseket megsemmisítik, vagy békés célokra használják fel. Meg­felelő arányokban csökkentik az államok katonai költség­vetését. 3. Az idegen területekről minden külföldi csapatot a nemzeti határokon belülre vonnak vissza. Megszüntetik a katonai támaszpontokat és az összes katonai rendelte­tésű raktárakat, akár a csapatok kivonása után szabadul­tak fel. akár tarlalékjellegfiek voltak. 4. Az első szakasz megkezdésétől egészen a nukleáris fegyverek célbajuttatására szolgáló összes eszközök vég­leges megsemmisítéséig tilos fellőni, vagy a kozmikus tér­ségbe bocsátani olyan különleges berendezéseket, a terü­leti vizeken kívülre bocsátani olyan hadihajókat és a nemzeti terület határain túl engedni olyan katonai repü­lőgépeket, amelyek tömegpusztító fegyvereket vihetnek magukkal. 5. Rakétákat csakis tudományos, békés célokra lehet felbocsátani, az előre megállapított és kölcsönösen össze­hangolt ismérvek alapján. A rakéták felbocsátása meg­egyezéssel megállapított ellenőrzés mellett történik, bele­értve az ilyen rakéták felbocsátó pályáin elhelyezett ügye­letet. 6. A nukleáris fegyverekkel rendelkező államok köte­lezik magukat, hogy nem adnak át ilyen fegyvereket, vagy a gyártásukhoz szükséges utasításokat azoknak az államoknak, amelyek ilyen fegyverekkel nem rendelkez­nek. Egyidejűleg kötelezik a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államokat, hogy tartózkodjanak az ilyen fegy­verek gyártásától. 7. Az államok megfelelő arányokban csökkentik a ka­tonai rendeltetésű kiadásaikat. 8. Az első szakaszban a következő ellenőrzési intéz­kedéseket hajtják végre: nemzetközi ellenőrzést vezetnek be helyszínen a rakétafegyverek, katonai repülőgépek, hadihajók, tengeralattjárók és más olyan eszközök meg­semmisítése fölött, amelyeket atom- és hidrogénfegyverek hordozóiként lehet alkalmazni. Az idegen területeken levő katonai támaszpontokra és a külföldi csapatok elhelyezési körletébe nemzetközi fel­ügyelő csoportokat küldenek, hogy ellenőrizzék a szóban forgó támaszpontok megszüntetését, a katonai személyzet és a csapatok visszavonását saját nemzeti területűkre. Ellenőrzés létesül a repülőtereken és kikötőkben, nehogy ezeket katonai célokra használ ják fel. Egyidejűleg, a nem­zetközi ellenőrző szervezet felügyelete mellett szétrombol­ják a rakéták felbocsátására szolgáló pályákat, kivéve azokat, amelyek tudományos, békés rendeltetésű rakéták fellövésére szolgálnak. Az ellenőrző szervezetnek jogában áll akadálytalanul ellenőrizni mindazokat a vállalatokat, üzemeket, gyára­kat és hajógyárakat, amelyek korábban teljes egészük­ben, vagy részben rakéták, repülőgépek, hadihajók, ten­geralattjárók és a nukleáris fegyverek" szállítására alkal­mas bármely más eszköz gyártásával foglalkoztak, ne­hogy ott megszervezhessék atom- és hidrogénfegyver­hordozókként felhasználható fegyverzet titkos gyártását. Megállapodás szerint állandó ellenőrző csoportok létesít­hetők néhány gyárban2 és berendezésnél. Helyszíni nemzetközi ellenőrzés létesül ott, ahol a csapatok feloszlatása és a fegyverzet megsemmisítése tör­ténik. Az ellenőrök feladatkörébe tartozik: az egységek és alegységek feloszlatására, a hagyományos fegyverzet, ha­ditechnika és katonai készletek anyagi részének kivoná­sára és megsemmisítésére vonatkozó határozatok pontos és idejében történő végrehajtásának ellenőrzése, valamint a jelentések eljuttatása az ellenőrző tanácshoz és az il­lető ország kormányához. • •. Az ellenőrző szervezet akadálytalanul hozzáférhet az államok katonai költségvetési kiutalásaira vonatkozó anyagokhoz, többek között az állami törvényhozó ék vég­rehajtó szervek ilyen jellegű összes döntéseihez. Az ellenőrző szervezet által kiküldött nemzetközi fel­ügyeleti csoportok behatóan megvizsgálhatják a békés, tudományos célokra fcibocsátandó rakétákat és jelen le­hetnek a felbocsátásnál. 9. Az első szakaszban közösen tanulmányozzák a nuk­leáris, a vegyi és biológiai fegyverek gyártása megszün­tetésének és e fegyverfajták készletei megsemmisítésének módszereit. Ezekre az intézkedésekre a második szakasz­ban kerül sor. 10. Az első szakaszt hozzávetőleg egy-másfél év alatt be kell fejezni. A nemzetközi ellenőrző szervezet meg­vonja az első szakasz intézkedései végrehajtásának mér­legét és jelentést tesz a szerződés tagállamainak, vala­mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának és közgyűlésének. Második szakasz L Teljesen betiltják a nukleáris, a vegyi, a biológiai és a többi tömegpusztító fegyvereket, beszüntetik e fegy­verek gyártását és megsemmisítik e fegyverfajták összes készleteit. 2. Tovább csökkentik a fegyveres erőket és a fegy­verzetet, a megállapítandó színvonalra. Megfelelő mérték­ben csökkentik az államok katonai kiadásait. 3. A második szakaszban a következő leszerelési in­tézkedések lesznek: A nemzetközi ellenőrző szervezet képviselői a hely­színen felügyelnek a nukleáris, vegyi és biológiai fegy­verek összes meglévő készleteinek megsemmisítésére. Az ellenőrző szervezet jogosult ellenőrizni mindazokat a vál­lalatokat, amelyek atomnyersanyagok kitermelésével, atomanyagok, illetve atomenergia előállításával, vagy fel­használásával foglalkoznak. Megállapodás szerint állandó ellenőrző csoportok létesíthetők néhány vállalatnál és be­rendezésnél. Folytatódik a csapatok felosztásának és a fegyverzet megsemmisítésének helyszíni, nemzetközi ellenőrzése. 4. A második szakaszban közösen tanulmányozzák a harmadik szakaszra időzített következő intézkedéseket: a) az általános és teljes leszerelésről szóló szerző­dés betartásának biztosítására szolgáló intézkedéseket arra az időszakra, amikor már a szerződésben előírt ösz­szcs intézkedéseket végrehajtják; b) a béke és biztonság fenntartását szolgáló és az ENSZ alapokmányával összhangban álló intézkedéseket arra az időszakra, amikor az általános és teljes leszerelés megvalósul. 5. Miként az első szakaszból a másodikra való átté­résnél is történt, a nemzetközi ellenőrző szervezet meg­vonja a második szakasz intézkedései végrehajtásának mérlegét és jelentést tesz a szerződés tagállamainak, va­lamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának és közgyűlésének. Harmadik szakasz 1. Befejeződik az államok fegyveres erőinek meg­szüntetése. Az államok rendelkezésében csupán szigorúan korlátozott számú és minden ország számára külön meg­egyezéssel megállapított rendőri kontingensek maradnak. Ezek a könnyű lőfegyverrel ellátott egységek a belső rend fenntartására és a polgárok személyi biztonságának vé­delmére szolgálnak. 2. Megsemmisítik a hagyományos fegyverzet összes megmaradt fajtáit, a fegyveres erőknél és a raktárakban található katonai készleteket, a haditechnikai berende­zéseket szintén megsemmisítik, vagy békés célokra hasz­nálják feL 3. Minden üzemben leállítják a hadiipari termelést, beszüntetik a hagyományos fegyverzet gyártását, kivéve az általános és teljes leszerelési program végrehajtása után az államok rendelkezésében maradó rendőri egysé­gek könnyű lőfegyvereinek szigorúan korlátozott gyár­tását. 4. Megszüntetik a hadügyminisztériumokat, a vezér­karokat, az összes katonai és részben katonai intézménye­ket és szervezeteket. Megszüntetik a tartalékosok minden­nemű behívását. Az államok saját alkotmányos eljárá­saiknak megfelelően, törvényes úton betiltják az ifjúság katonai kiképzését, és megszüntetik a katonai szolgálat minden fajtáját. 5. Beszüntetik a katonai rendeltetésű kiutalások min­den fajtáját, mind az állami szervek, mind a magánsze­mélyek és a társadalmi szervezetek vonalán. Az általános és teljes leszerelés eredményeképpen felszabaduló össze­geket a lakosságra kivetett adók csökkentésére, vagy tel­jes megszüntetésére, a nemzetgazdaság anyagi támogatá­sára, a gazdaságilag elmaradott országok gazdasági és műszaki segítésére használják fel. 6. A harmadik szakaszban a következő kiegészítő el­lenőrzési intézkedések lesznek: A nemzetközi ellenőrző szervezet ellenőröket küld ki a hadügyminisztériumok, a vezérkarok, az összes katonai és részben katonai intézmények és szervezetek megszün­tetésének, a katonai kiképzés és minden egyéb katonai tevékenység megszüntetésének ellenőrzésére. Ellenőrzik, hogy ne történjenek kiutalások katonai célokra. Az ellenőrző szervezet szükség esetén légi felügyeleti és légi fényképezési rendszert honosíthat meg az államok területe fölött. 7. Az általános és teljes leszerelési program végre­hajtása után az ellenőrző szervezet fennmarad és állan­dóan felügyel arra, hogy az államok teljesítsék a ma­gukra vállalt kötelezettségeket. Az ellenőrző tanácsnak jogában all mozgó felügyeleti csoportokat küldeni bár­mely pontra és az áUamok területén bármely objek­tumhoz. Az államok adatokat közölnek az ellenőrző szerve­zettel a rendőri egységek állomáshelyére, állomáshelyek szerinti létszámára, valamint minden olyan esetre vonat­kozolag. amikor jelentős rendőri egységeket csoportosí­tanak át az államhatárok közelében. A nemzetközi fel­ügyelő csoportok pontosan ellenőrzik, hogy a rendőrség allomanylétszáma és fegyverzete megfeleljen az egyes országok számára megállapított előírásoknak. 8. Hatályba lépnek a teljes leszerelésről szóló szer­ződés betartásának biztosítására kidolgozott egyéb in­tézkedések. 9. Az ENSZ alapokmányával összhangban intézke­déseket tesznek a béke és a biztonság fenntartására. Szükség esetén az államok kötelesek a rendelkezésükben maradó rendőri kontingensekből bizonyos egységeket a Biztonsági Tanács rendelkezésére bocsátani. Amint előre halad a leszerelési program megvalósí­tása és csökkennek az államok katonai kiadásai, az ily módon felszabaduló összegek egy részét a gyengén fejlett országok gazdasági megsegítésére fogják fordítani. De Gaulle „bizalmas tanácsan Adenauernek Bonnban nagy feltűnést keltett az U. S. News And World Report című amerikai hetilap legutóbbi számának értesülése, amely szerint de Gaulle francia elnök bizal­masan ezt a tanácsot adta Adenauer kancellárnak: szív­lelje meg Hruscsov Bécsben elhangzott fig}jelmeztetését és álljon el attól a tervtől, hogy a nyugatnémet szövet­ségi gyűlés ősszel Nyugat­Berlinben tartson ülést. Nemzetközi zenei találkozó Budapesten Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Zeneművészek Szövetsége szeptember 23— 30-ig nemzetközi zenetudo­mányi találkozót rendez Bu­dapesten. A találkozót, melyen nyolc ország zenetudósai vesznek részt, pénteken délután ün­nepélyesen nyitották meg. Népünk fejlődésének egyik legdöntőbb elősegitője Tizenöt évvel ezelőtt vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Magyarország és a Szovjetunió Másfél évtizede annak, nemcsak az volt a jelentősé- adott — az élet minden té­hogy Magyarország és a ge, hogy országunk kiemel- rületére kiterjedő, önzetlen Szovjetunió között diploma- kedhetett abból a nemzetkö- támogatására és sokoldalú ciai kapcsolatok létesültek. elszigeteltségből amelybe segítségére. Ebből az alkalomból dr. Sik 'Teljes erőnkkel küzdünk Endre, népköztársaságunk ™fyar °5Z" továbbra is azért, hogy külügyminisztere az alábbi talyok bűnös politikája, ta- előbbre vigyük a Szovjet­táviratot küldte A. A. Gro- szította, hanem az is, hogy unió vezette szocialista tábor mtkónak, a Szovjetunió kül- ezzel a magyar nép további politikájának eredményes ügyminiszterének; felemelkedésének zálogát megvalósítását, a békés kapta meg. együttélés elveinek diadalra A. A. Gromiko elvtársnak, A két ország között kiala- juttatását, amely az egész a Szovjetunió külügymirúsz- kított testvéri jóviszony, a békeszerető emberiség érde­terénék, népeink javát szolgáló, gyü- keit szolgálja. Moszkva. mölcsöző együttműködés a Engedje meg Gromiko Tizenöt éve annak, hogy közös politikai célkitűzése- elvtárs, hogy az országaink miután a dicső szovjet had- ken, az egyenlőségen, egy- közötti diplomáciai kapcsola­sereg felszabadította hazán- más érdekeinek tiszteletben- tok felvételének 15. évfor­kat a demokratikus fejlődés tartásán ala , Magyaror- dulója alkalmából szívből útjára lepő Magyarország , . , , ,,,...„ ... . , , , , . felvette a diplomáciai kap- szá0 nePe *oha el nem mul° lovo Jókívánságaimat fejez­csolatokat a Szovjetunióval, hálával és szeretettel gcmdol zem ki. A szovjet—magyar diplomá- a Szovjetuniónak — az el- Dr. Sik Endre ciai kapcsolatok felvételének múlt másfél évtized alatt külügyminiszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom