Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-18 / 221. szám

Vasárnap. 1960. szept. 18. 4 Nem elég gazdálkodni — az emberekkel is törődni kell Hiányzik a kapocs a vezetők és a tagság között a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz-ben Sárdorfalván, a Rózsa Fe- Semmit nem kérdeznek, nem renc Termelőszövetkezet köz- magyaráznak, az agronómust ponti irodájába ritkán lép- is csak egyszer-kétszer láthet be messziröl jött látogató anélkül, hogy valami újabb szép, hasznos kezdeményezésről ne tudnának beszámolni a gazdaság vezetői. Legutóbb is két igen életrevaló kezdeményezést fedeztem itt fel, melyeket a szükséges kritika ellenére is bátran ajánlhatunk minden közös gazdaságnak. Kimeríthetetlen pénzforrás A szövetkezet gazdáinak eltökélt szándéka, hogy Csongrád megye egyik legszebb, legnagyobb torzsállat' tenyésztő kollektív gazdaságát alakítják itt ki. Már nem messze az idő, amikor a Rózsa Ferenc Tsz fiatal tenyészállattörzsei az ország távolabbi részében is ismertekké válnak. Kilenc hónappal ezelőtt például a szövetkezet vegyes marhaállományában csupán száz jószágot számláltak, most pedig már a duplájánál is többet. A növendégmarha-istállóban 89 tcnyészüsző nevelkedik, mélyre szerződése van a gazdaságnak az állammal. Héthónapos vemhes korban adják el ezt az állományt, s érte annyi pénz jár, hogy tuk a környéken, ha egyáltalán ő volt az. Ha az elnök nagyritkán erre jár, nemigen áll velünk szóba, siet. Azt mondja, majd legközelebb, most temérdek a dolga. — Ács Pál, a dóci üzemegység brigádvezetője demeket* szerezzenek mamint az ő harmincáé. A ről való gondoskodás, a megbántott asszony azóta is munkáskéz megbecsülése az éjjel-nappal ezen töpreng, is, ha meghallgatják a taUj tag még ő is, nem volt gok ügyes-bajos panaszait és eddig ideje megérteni, hogy az igazság erejével tisztázaz ilyen -rossz szellemek* zák a vitás problémákat. A csupán irigységből beszél- Rózsa Ferenc Tsz vezetőinek azért, hogy gyenge mun- . k kájukkái a kijáró elmarasz- nek tehat aKKor lenet c. * talás helyett, valamiféle -ér- igazán értékes a munkájuk, is panaszkodott: — Sándor bácsiék nyakunkba dobták a gyeplőt, egy hete már tájunkra sem néztek bentről. Azt sem tudguknak. Szövetkezeti gazdákat nevelni! Igazi termelőszövetkezeti gazdákat nevelni sokkal nesokat ígérő a törekvésük, ha nem egyedül maguk, hanem a közösség erejével látnak hozzá a feladatok megoldásához. Csepl József Mégiscsak meglesz a 37 forint munkaegységenként Kifog az aszályon az aigyöi Új Elet Tsz A tavaszi és a nyári szá- bonából is kevesebb terrazság egyaránt sújtotta a mett, viszont az említett teszövetkezeti és az egyéni rületek termésére számítotgazdákat. Helyenkint egyes tak. Ugy tervezték, hogy a terményféleségekből még kö- zárszámadáskor munkaegyzepes eredményt sem értek ségenként 37 forint lesz a el és ez az előzetes számi- jövedelmük, de a terméskitásokat keresztül húzta. A kollektív gazdálkodás azonban módot nyújt a terméskiesés pótlására. Az algyői Uj Élet Termelőszövetkezetben 40 hold fűesés a terv teljesítését kétségtelenül befolyásolja. A kitűzött összeget mégis el akarják érni. Hogyan? Növelik a hízósertés-álloholdon vetettek el kukoricát és ebből száz hold mése csak silónak jó. ják, log, hányadán áll itt a élünk-e, halunk-e, Félreértések És most lássuk, milyen képtelenségeket szül az emberekkel való rendszeres foglalkozás elmulasztása Dócon. Az Ács Pálék háza előtt per. . . cek alatt összeverbuválódott ezen ismét megkótszerezhe- népes gyülekezetben sokan tik az eladott állományt, és hevesen állították: adtak Ezekben a hetekben alakítja nekünk mákot munkaegyki az igazgatóság a közös ségre, most pedig levonják törzstenyészetet is. Egyelő- az árát a pénzből. Egy fiare 10—12 olyan tehenet vá- talasszony majdnem pityelogatnak össze a meglévő ál- regve mondta: a levonás lományból. melyeknek telje- után csak 20 forintot kapsítőképessége meghaladja a tam. A dolgot vizsgálni kezd1 éhén tartásban az országos tük, s hamarosan tisztázóátlagot Ezekkel az anyák- dott is. A szövetkezet egykal alnpozzák meg a te- általán nem tervezett mákot nyészbikák, tenyésztehenek korábban osztalékra. A mákévenkénti tömeges felneve- termést eladásra, pénzbeli lését. A számítás kitűnő, részesedésre szánták. Aztán Kétségtelen, hogy a gazda- később olyan ötlete támadt ság egyik kimeríthetetlen valakinek, hogy mégis kelpénzforrása lesz ez. lene osztani a máktermésSzéleskörü tudományos ál- bői. Már az is szabálytalanlattenyésztői munkával ren- ság, hogy ilyesmit közgyűdezik be mo6t a sertés- és lés nélkül — ahol pontosan baromfi törzstenyészetet is. szót érthetnének az embeSzemerédi István mezőgaz- rek — egyszerűen felülről daságl mérnök és Pataki döntenek el. Így esett meg, Sándor elnök — mint a gaz- hogy a mákot mindenki megdaság sikerei bizonyítják — kapta, 20—30 kilót i6 hazakiváló gazdák. A téli átszer- vittek sokan, gondolván, vezés idején a közel három- hogy ez csak amolyan rászorosára növekedett új kö- adás. És most értetlenül közösségben a korábbi kisebb vetelik itt sokan a máknak gazdaság valósággal elve- az árát is. szett. És mégis az utóbbi Dócon — kevesek kivétenyolc hónap alatt mintha lével — csupa űj termelőcsoda történt volna itt. A szövetkezeti tagok vannak, tavalyi közös állatállomány A legtöbbjüknek alig van szinte minden tekintetben még fogalmuk arról, hogyan ia jövedelmünket*. Az igazniegkétszereződött és megte- is történik a munkateljesit- gatóság nem ért rá a szöremtették a lehetőséget arra menyek pontos nyilvántar- vetkezet gazdasági helyzetéig. hogy a közösség vagyona tasa. Valóban nagyobb lesz ŐJ beszámolni „ taesáenak hatványozottan gyarapodjék a jövedelme annak, aki job- ro1 Deszamolm a tagsagnak, Ezért dicséret ban dolgozik? A tamáskodó mondván, hogy most fontoa Rózsa asszonyok egyik csoportja sabb feladatok is vannak. Termelőszövetkezet arról akart meggyőzni, hogy vezetőit. Mindezek ellenére brigádvezetőjük basáskodó fel kell hívni egy komoly módon nem írja alá teljesítproblémára Ezemerédi Ist- menyüket, hanem csak anyván és Pataki Sándor elv- nyi munkaegységet fogad el, társak és a termelőszövetke- ami neki éppen jólesik. Ezzet egész igazgatóságának fi- után elővettük a csapatkönygyelmét. A gazdaság nagy veket, a tagkönyveket és a kiterjedésű birtokán járkál- munkaegységkönyvet is. Jó va beszélgetve az egyszerű néhány adatot összehasonlíemberekkel, újra meg újra tottunk, és az derült ki, hogy jelentkezik ez a súlyos prob- Petrácsot, a brigádvezetőt iéma- minden tett, életre- egyáltalán nem illeti a súvaló kezdeményezés értéke lyos vád. Egy tétel a sok köattól függ hogy mennyire zött: a munkaegységkönyv teszi azt magáévá a szövet- -1— do- hezebb, mint embereket megnyerni a belépésre. Pataki elvtársék nyilván azt gondol iák, a belépésekkel minden megoldódott. Jóllehet jók és helyes rendelkezések azok, melyeket a közösség érdekében tesznek, más oldalon sértik a szövetkezeti demokráciát, s az emberek önérzetét. A Rózsa Ferenc Tsz igazgatóságának van miről rendszeresen beszámolni a tagságnak, ezt hovatovább fél év óta mégsem tették meg Dócon. A mulasztások sorozata elidegeníti az embereket a közösség szeretetétől. Mindinkább az az érzés alakul ki bennük: ez a nagy vagyon nem a közösségé tulajdonképpen, hanem az igazgatóságé, aki mindent maga akar csinálni. Az idősebb szövetkezeti tagok jól tudják, hogy nem így van ez.de az újak — akik még rendkívül bizonytalanok az új életben — szívesebben adnak hitelt az ilyesminek. Az aszály súlyos károkat okozott ennek a gazdaságnak is. Ugy látszik, pár forinttal kevesebb jut egy-egy munkaegységre, mint tervezték. Erről már Dócon is, Sándorfalván is sokan beszélnek. Egyesek pedig viszik a prímet, hogy »ez is csak a vezetőség önkényeskedése, s jogtalanul csorbítTenyészüszöket juttatnak a háztáji gazdaságok számára A termelőszövetkezetek kö- anyaállat vételárát. A borjút zös állatállományainak fej- 18—22 hónapos korig kell lesztése mellett államunk nevelni és ekkor az Állatértékes segítséget ad a ház- forgalmi Vállalat veszi át. táji állattenyésztés további Csongrád megyében már fellendítéséhez is. eddig is igen sok termelőEzt a cél szolgálja a te- szövetkezeti gazda élt ezzel nyészüsző hitelakció is. az újabb lehetőséggel. Az erről szóló rendelet ér- A szegedi szövetkezetek telmében minden szövetkezeti gazda igényelhet tenyészüszőt háztáji gazdasága részere. Az így kapott tenyészállat árát 'az "üsró"eLső~ "felnevelt errö1 a lehetőségről eddig kevesen tudtak szovetkezea jövőben is. és elismerés illeti Ferenc Pedig ennél semmi sem lehet pontosabb. Az emberekborjával kell visszatörleszteni. Az akciót a tenyészállatforguimi gazdasági iroda bonyolítja le. Hogyan igényelhetnek tenyészüszöket a szövetkezeti gazdák? Az igényléseket minden szövetkezetben össze kell gyűjteni, s ezután a járási, vagy városi tanács mezőgazdasági osztályátioz kell továbbítani. A mezőgazdasági osztálytól pedig a tenyészállatforgalmi vállalat kapja meg az igényléseket. A TEGI a szövetkezeti tagokkal írásbeli megállapodást köt a szállításra, melynek értelmében a fenyészüszö megvásárlásához 4800 forint hitelt nyújtanak. Nagyobb értékű üsző vásárlása esetén a 4800 forinton felüli részt az illető szövetkezeti gazda készpénzben fizeti meg. Az átvétel után az állatot az Állami Biztosítónál biztosítani kell. A tulajdonos ezután az üsző első szaporulatát felneveli és három éven belül ezzel egyenlíti ki a kapott szerpaprikából húsz hold mányt. A hízónak való sültönkrement. Kétszáznyolcvan d°kb°l 75-öt tenyésztésbe fogtak, a kocák egy része már fialt is, 300 malacuk ter- fett eddig. Még újabb 300 Ga- malacra számítanak, és aztán a 75 kocát — mivel csak első fialásuk volt — visszaállítják hízónak. Ilyenformán biztosítják a hízóállományt és ugyanakkor növelik a jövő évi közös alapot. A tervezett 50 hold helyett 130 holdon fognak heremagot, amit eladnak az Aprómagtermeltető Vállalatnak. Ezáltal félmillió forinttal többletbevételük lesz, ugyanakkor a takarmányalapban marad a hereszalma. A vártnál jóval többet hozott az idei első görögdinnyetermesztés: ez ugyancsak növeli a szövetkezeti tagok jövedelmét. Még egyéb apró Intézkedésekkel biztosítják a munkaegységenkénti 37 forintos átlagjövedelmet. Például 50 hold silónak szánt kukoricát — amely igen szép — meghagyják szemesnek. Havonta rendszeresen kapnak munkaegységenként 15 forint előleget a szövetkezeti gazdák, s ugyancsak előlegként eddig átvettek munkaegységenként 3 kiló 60 deka búzát és fél kiló árpát. közül elsőnek a Felszabadulás Tsz-ből igényeltek többen is tenyészüszöket háztáji gazdaságuk számára. Hiba volt azonban az, hogy teinkben. Aratják a rizst a haktói földeken A nyári, aszályos időjárás vábbfejlesztésére. A követsok kárt okozott szántóföldi kező években mintegy 500 kapásnövényeinkben, a rizs kataszteri holdra akarják szokásos holdankénti ter- növelni a rizstelepet a bakmésátlagait azonban meg- tói földeken. A nagy munloldotta néhány mázsával, kához már most, a rizs araLegalább is erről tanúskod- tása és cséplése után hozzának a baktói Felszabadulás kezdenek. A tél idején újabb Termelőszövetkezet várható 60 kataszteri holdat rendezrizstermés eredményei. Az nek be árasztásos öntözésre. elmúlt hetekben 160 katasz- Mire a tavaszi vetés ideje teri • holdon ért be a rizs elérkezik, már készen leszBaktóban. A termelőszövet- nek a gátak. így válik a kezet ügyeskezű asszonyai, szegedi határ értéktelen férfiai már megkezdték az földje a környék gyöngyszearatást. Mint Szilágyi Ernő, mévé. a szövetkezet mezőgazdásza elmondotta, a táblák átlageredménye meghaladja az idén holdanként a 15—18 mázsát is. Az elmúlt években meghonosodott rizs immár sokat érő aranya lett a baktói sziknek. A Felszabadulás Tsz gazdáinak nagy tervei vannak a rizstermesztés toalapján 300, illetve 450 kilogramm zölddohány letörése után lehet jóváírni egy munkaegységet Nem lenne szabályellenes az sem, ha a lehetőségen belül például 350, vagy 400 kilogramm dohány zet dóci üzemegységébe in- letörése után írnának be dultunk. Az aprócska falu egy-egy munkaegységet. Itt utcáin itt is. ott is ingerül- azonban már 300 kilogramm kezet közössége. Ne a tagság nélkül A központból a szővetketen panaszkodó asszonyok, dóci szövetkezeti gazdák állítottak meg. Tóth Ferencné, egy vékonytermetű, már nem éppen fiatal, szövetkezeti dohány leszedése után megkapta mindenki a teljesített munkaegységet. Hasonlókat tapasztaltunk a dohány fűzésénél is. Mert az értelmes, magyarázó szó nem jut el ide Dócba. egyre nagyobb asszony hangjában vaskos szóhoz jutnak az ágálok, indulattal panaszkodott: — ök ott benn — mármint az igazgatóság — intézik a dolgokat, miránk pedig hónapok óta jóformán ránk se néznek. Mégis csak 6ok az, hogy itt, Dócon tavasz óta nem tartottak még csak egy közgyűlést sem. rontják, züllesztik a munkafegyelmet. Egy másik aszszony így panaszkodott: A napokban felfűzött 52 kötél dohányt. Ugyanez idő alatt az egyik társa csak harmincat csinált. Ettől az asszonytól szidást, heccelődést kapott, hogy hiába törekszik, ő tudja, hogy az 52 kötél ára ugyanannyi itt, A karácsonyi saláta fészke Meleg, nyárias napok váltogatják még egymást, azonban az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet ügyeskezú kertészaszszonyai, leányai már a télre készülnek. Már azon fáradoznak, hogy a karácsonyi és újévi finom ételek mellé friss, zöld saláta ls jusson. A nagy kiterjedésű házak üveghajói alatt egy hét óta kora reggeltől késő estig serény munka folyik. Istállótrágyával terítik, s aztán jó mélyen megforgatják a talajt, pihentetik keveset a földet, aztán hamarosan sor kerül az ültetésre. Az ő munkájukat nem zavarja a közelgő hideg, őszi-téli időjárás. Mire a tavasz megérkezik, a tervezett másfélmillió forint jövedelemnek az üvegházi zöldségfélékből a közös kasszában kell lennie. S=0=R=0=K=B=31=H Kétszáz mázsa árugabonát adott el az államnak a rúzsai Napsugár Termelőszövetkezet tagsága. A szövetkezet gabonavetéseit ugyancsak megviselte az idén az aszály. Valamivel kevesebb lett az átlagtermés, mint amire számítottak. Ennek ellenére is úgy döntött a termelőszövetkezet közgyűlése: a mutatkozó felesleget eladják az államnak. * Száz kataszteri holdas új öntözőtelep létesítésére készülnek az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet gazdái. A közös birtok nagy része a Tisza és a Maros torkolatában terül el és itt rendkívül nagy lehetőség kínálkozik az Intenzív üvegházi zöldségtermesztés mellett az öntözéses kertgazdálkodásra. Előreláthatóan az újabb nagy mű megépítésére az új esztendőben kerül sor. * 289 sertés hizlalására kötöttek újévig szóló szerződést megalakulásuk óta folyamatosan a rúzsai új termelőszövetkezetek. A közös hizlalás mellett szép számmal hizlalnak eladásra sertéseket a rúzsai szövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban is.