Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-02 / 207. szám

5 Péntek, 19611. szeptember í. A MESZOV elkészítette a körzeti földműyesszövetkezetek ötéves fejlesztési tervét Miről tárgyalnak majd a földaiűvesszSvetkezetek őszi küldöttközgyűlésaín ? • Csongrád megyében, így a társadalmi segítségére is. részjegyalap vásárlása cél­szegedi járásban is szép- Gyakorlati ' példák igazol- jából. Hasonlóan szép ered­temberben kezdődnek meg ják, hogy azokban a köz- ménnyel dicsekedhetnek a a körzeti földművesszövet- ségekben fejlődött igazán mórahalmi és az üllési kör­kezetek küldöttközgyűlései, eredményesen a földműves- zeti földművesszövetkezetek A küldöttközgyűléseken két szövetkezeti mozgalom, me- gazdái is. Mint a MÉSZÖV lenyeges napirendi pont lyekben a földművesszövet- egész megyére vonatkozó szerepel majd mindenütt. A kezeti tagság, a lakosság statisztikájából kiderül, földművesszövetkezetek igaz- teljes mértékben magáénak gatóságai és a tagságokat érezte a földmű vessző vetke­képviselő küldöttek közösen zet vagyonát és társadalmi vizsgálják meg, segítséggel is hozzájárult annak nagyobbmértékű gya­miként teljesítették a rapításához. A szegedi já­földmű vessző vetkezetek ez rásban egyik legszebb pél­évl Gyűlés a Fürj utcában A lakosság társadalmi munkával segíti a tanács terveinek megvalósulását a részjegyalap növelésé­ben a szegedi járás dol­gozó parasztjai, termelő­szövetkezeti gazdái mesz­sze megelőzték a megye másik két járását. áruértékesítési daíat mutatta ennek a kis- Csongrád megyében 466 ezer .„ , teleki földművesszövetkezet forintot fizettek be eddig a felvásárlási, beruházási, tagfiága, jellemző, hogy a földművesszövetkezetek tag­üzemfejlesztési és egyéb kisteleki földművesszövetke- jai részjegyekre, s ebből terveiket. zet tagjai ebben az eszten- több mint 260 ezer forint a Fel táriák maid mindazokat dőben « több mint 60 ezer szegedi járás körzeti föld­I híanyossSokat relyek forintot fizettek be a föld- művesszövetkereteiben ovűlt eddig kedvezőtlenül hatot­tak a falu áruforgalmának tökéletes lebonyolítására, s határozatban szabják meg az új tennivalókat. A második napirendi pont vitája is rendkívül érdekes­nek ígérkfck mindenütt A földművesszövetkezetek igaz­gatóságai művesszövetkezet művosszövetkezeteiben gyűlt részére, össze; Ismertetik a MÉSZÖV öt­éves perspektivikus falusi szövetkezetfejlesztési ter­vét Ezt a tervet Csongrád me­gye legjobb földművesszö­vtkezeti szakemberei több­hónapos kitartó tudományos munkával készítették el A tervezetben • falusi áruforgalom, az Üzlethálózat korszerűsíté­sét jelölték meg legfőbb feladatként. Erre a eélra csak a szegedi járás területére több mil­lió forint beruházást ter­veztek. Az elmúlt két esztendő tapasztalatai bebizonyították a falvakban is a szakosított üzletek, kisáru házak, önki­szolgálóboltok életrevalósá­gát. Azokon a helyeken nö­vekedett elsősorban a föld­művesszövetkezeti kiskeres­kedelem áruforgalma, ahol félretéve az aggályokat, bát­ran vágtak neki a munká­nak, korszerű szaküzleteket, önkiszolgáló árudákat hoz­tak létre. A MÉSZÖV nagy­szerű fejlesztési terve amel­lett, hogy biztosítja a me­gyében az önkiszolgáló és önkiválasztó rendszerre va­ló csaknem teljes áttérést, nagymértékben számít a földművesszövetkezeti tagok Megyei honvédelmi versenyt rendez, tanfolyamokat indít az MHS A Magyar Honvédelmi is, melyet a motorcsónak­Sportszövetség szeptember szakosztály rendez. Erre is 4-én, vasárnap délelőtt 9 az MHS Petőfi Sándor su­órai kezdettel nagyszabású gárút 6. szám alatti székhá­összetett honvédelmi ver- zában, vagy Papp József semyt rendez Hódmezővá- szakosztályvezetőnél fLondo­sárhelyen, a Népkertben, ni krt 11. szám alatt) le­Ezen tizenhét csapat indul a het jelentkezni hétfőig, megyéből — amelyek leg- • jobbaknak bizonyultak a több hónapja folyó, alap­szervezetek közötti verse­nyéken. Szegedről a D.4V, a Falemezgyár és a Szegedi Kenderfonógyár férficsapata, a Ruhagyár és a Szegedi Kenderfonógyár női csapata Halálos közlekedési baleset Tegnap, kora reggel, is­mét halálos közlekedési bal­vesz részt" a'~megy*ei ve"rae- eset , történt A balesetet nyen. A szegedi járást a nagyfokú gondatlanság és pusztamérgesek képviselik smbalytalanság idezte el°. majd Hódmezővásárhely, Szilveszter Domaszek, Szentes, Csongrád és Makó Tanya 47 bwto a atti lakos városok legjobb csapatai kö- motorkerekpárjaval Kiskun­zött A férfiak és a nőkcso- dorozsmára akart menni, s portjának első-első helye- adomaszetaes akiskundo­zettje szeptember végén Bu- rozsmai bekoto földes utqn dapesten országos honvédéi- haladt, Szabalytalan oldalra, mi versenyen vesz részt. a gyalogutra hajtott, s vele Míg ennek a sportágnak azo?os j Jrlnyban' „ sportolói döntő versenyekbe közlekedett Csillag János 66 készölnek, más szakosztá- éves> Domaszék 1041 szam lyokban újabb kezdő tanfo- alattl lakos, lyamok indulnak Szegedet Nagy Szilveszter minden A sorköteles fiatalok részé- hangjelzés nélkül akarta él­re indított tehergépkocsi- kerülni az idős embert Ez vezetői tanfolyamra eddig nem sikerült elütötte Csil­mintegy hatvanan jelentkez- la6 Jánost, aki a helyszínen tek, s újabb érdeklődőket £ már csak néhány napig vesz- veSztert motorkerékpár-iga­nek fel. A jövő héten indul zolványát bevonta, s to­a kishajóvezetői tanfolyam vábW eljárás indáit ellene. Szerdán délután, vggy in­kább estefelé nagy volt a sürgés-forgás a Fürj utcá­ban. Ezen a napon koráb­ban etették jószágaikat a gazdák, a háziasszonyok is igyekeztek befejezni a mun­kát. Nem mindennapos ese­mény hangulata kavargott az utca felett. Az otthoni ruhát ledobva, csinosan ki­öltözve indult a Fürj utca apraja-nagyja az 56-os szá­mú ház felé, Bába Istvánék udvarába. Együtt az utca Mint az iskolába a gyere­kek, úgy érkeztek egymás­után a környék lakói, a szomszédok. Az elsők között érkezett Szegfű néni, az utca leg'dősebb asezonya. De mindenkit megelőztek az I. kerületi tanács vezetői, Mi­som Gusztáv, a tanácselnök, Korek Józsefné, az elnökhe­lyettes és Bödő István titkár. Alig múlt el hat óra, már együtt volt az utca. Mintegy 100—120 ember hallgatta az előadót, Mison Gusztávot. Miről is beszélt az elnök? Kora tavasszal, amikor tér­dig jártak a sárban 3 Fürj utcaiak, felkeresték tanács­tagjaikat, s kérték, hogy a tanács építsen gyalogjárdát az utcában. A járda építé­séhez anyagi és társadalmi munkát ajánlanak fel. Pa­naszukat, kérésüket papírra vetették, s eljuttatták a ta­nácstagok az I. kerületi ta­nács végrehajtó bizottságá­hoz. &' most az út ügyében rendezték meg ezt a gyűlést. Még az idén A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy nemcsak a gyalogjárdát, hanem a kocsi­utat is járhatóvá teszi, egy­szóval rendbehozzák a Fürj utcát. Nem kis dolgokról van itt szó, hiszen 1700 méter hosszú ez az utca, 6 nem is r.agy itt az átmemő forga­lom. A tanács, ha teljesíti a kérést, akkor csupán a la­kosság kezdeményezését ho­norálja, és csupán a Fürj utcaiak érdekében teszi. A gyűlés résztvevői az elnök rövid beszámolójából értesül­tek arról, hogy még az idén elkészül az utca egyik olda­lának aszfalt gyalogjárdája. Elsőnek a rangidős Szegfű néni szólalt fel. Elmondta, hogy 57 év óta tapossa az utca sarát, s nagyon őrül, hogy végre öreg korára ren­des járdán sétálhat. De na­gyon izgatta a kérdés, me­lyik oldal készül el először. Mikor ezzel előhozakodott, a Fürj utcaiak egyszerre kezdtek beszélni. A nagy kérdésre Sípc® Mi­hály, a Csongrád megyei ta­nácsi tervező iroda vezetője, újszegedi lakos adott választ. A páros oldalt kell először rendbehozni, hiszen a másik oldalon telek rendezést kell végrehajtani, s fel kell töl­teni azt a részt. Vállalata nevében mindjárt társadalmi munkára vállalkozott a mér­nök, rövid időm belül meg­adják a járdaszinteket. Anyagi hozzájárulással A jó példa ragadós. Busa Ferenc 8 óra társadalmi munkát ajánlott fel, a kö­vetkező hozzászóló, Suhal Sándor 2 órával növelte a társadalmi munkaórát, Csúcs Antal 12 óra munkát vállalt a járda építkezésénél. Ezen­kívül ő tolmácsolta a Fürj utcaiak nevében az anyagi hozzájárulást is. Közösen döntötték el, Hogy telken­ként 350 forintot fizetnek. Ezután mindenki beszélni kezdett. Nehéz lenne eldön­teni, ki javasolta, hogy Ugyancsak társadalmi mun­kával az itt-ott megtalálható téglajárdát felszedik a ház­tulajdonosok. Valaki fuvart vállalt az útépítkezésnél. Mire leszállt az est, véget ért az utcagyűlés. Mindenki megnyugodva tért haza, hi­szen nemsokára aszfalt gya­logjárda készül ebben a va­lamikor elhanyagolt utcában. A nyár szép emlékeiből... Sok szegedi diák töltötte munkával a szünidőt Később meg azt gondolta, hogy érdekesen jóságos élet­célja van ennek a csősznek és van hozzá akarata, szor­galma. Újra megindult és mellet­te a kilométerkarónál, a pis­logó utcai lámpa fényében valami megmozdult, furcsa, nyekergő zajjal. Arra né­zett, hogy megkémlelje. — Adjon egy gyufát, test­vir. Elaludt a vfllanylám­pám, azt' az én gyufám tisz­tára elázott. M eggyújtotta a lásn­1,4 pát — A jó előbb maga jött arról, föntről? — mutatott az országútra. — Én, é, de mán nem bírtam tekerni a masinák — Messziről? r- Hortobáevtul. Egy éje, egy nap... Vége a szezon­rak. Hajia, úgy eláztam, hogy esavaró viz a gú­nyám ...Ve most mái) le­tartok. tíz kilométer. —r Jáilyea mtmká® volt? — Kubik ... Csatomaféle készül. — Hortobágy+ól Idáig bi­ciklin. ilyen teherrel? *» Hát Még a fiúcskát ls húzom, hé... Ahun-e, a csomagtartó után. — Vonattal kellene utaz­ni. Ennyi mindent cipelni ilyen időben? — Nem lehet azt. Tava­szig élni ke. Négy gyerek, meg az asszony. A fiú nem felelt. Nézte ezt 9 feketének tűnő, vé­kony mú kubikost, pedig most olyan vastagra pakolta magák mint egy hfeott em­ber. A ruhája is olyan ne­héz lehet, akár az ólam, mi­vel teleszívta magát vízzel. Meg itt a talicska is, két szarvával a bicikli csomag­tartójára erősített fához dró­tozva. — Nem akármilyen parti voít ez — mondta szórako­zottan a fekete képű ember­nek. A kubikos nevetett. — Ajjh, sémrrü ez. Csak lassan érkezek a talicskával. Asz? ilyenkor mán nagyon híjjá az embert az otthon ... A négy betyár. — Nagyok? — Kicsik: A legüdősebb tíz esztendős múlt a nyáron. — Sok kenyér kell —gon­dol ta hangosan a fiú. — Elég. De hálá isten, a búzámat megkerestem a gépiié- Jiíajd a tél elején be* kapok a vágóhidra, ott a munkám tavaszig... Tudja, fgy aztán kerül hűs is ... f/Ilve az esztendőbe nem vé­gok. A fiatalember valami ér­deklődő kérdéssel akarta meglepni a családjának ör­vendező kubikost, de seho­gyan sem akadt a beszédbe vágó gondolat — Hát aztán, ha úgy rá* ér, olvas-e valami könyvet? — kérdezte kicsit bátortalan hangon. — A feketefene olvas. Uri dolog a'. Elég a ház körül rend be termi tavaszig, míglen újbul indul az ember. — Nem egésaen űri fog­lalkozás az, cimborám. — Két elemire a' bizony. Többre nem futotta... Meg jószerint mondva, nem is hiányzik. — Ez baj. Baj bizony. — Tán maga tani tó' — Nem én. — Csudálom, akfcó' csudá­lom, hogy ilyesmibe . kér­dez ... De tudja, úgy van az, hogy tavaszon a bandagazda hetenként olvas a "Kelet Népéiből. Hajja, még az egy fájin újság... Az meg­írja. hogy hányadán ál­lunk. — Nem hallottam én ilyen újságróL — Ez baj/'bizcxny baj, mert abba van az igazság. — Nyavalya van ... nincs Igazság egyikben serru — Van-4... abba van. Gsukar, a szervezeti elnök is így álUtja. Meg lösz |tt valami nagy dolog, de ret* terítő dolog. — Milyei) <Jo}og?. — Szóval maga nem érti az életet Gyűiiön e kubik­ra. majd kitanújja. M eglepetten állt a fiú a kilométerkő széléről tá­pászkodó ember előtt Nem tudta, mit feleljen, vagy mit kérdezzen. Nem értette, mi a szervezeti elnök, meg hogy miféle újságot olvasnak ezek a kubikosok és hogy milyen nagy dolog történhetik az úiság szerint. Talán valame­ly ik bibliai Jeremiás jósolja benne a világ végét, vagy az úrjézus krisztus el­jövetelét. Rös+ellett szólni, mivel szégyellte tájékozat­lanságát, meg az eső is sza­porázta és a messzi útról ér­kező kubikos is indulásra fogta magát De csak nem bírta, újra. kérdezett; — Hát mondja már. mi­lyen nagy dolog készül? Nagy, puttonyos terhétől előrebukottan állt a fekete kis ember, és néhány pilla­natig nem válaszolt a kér­désre, aztán megszólalt csön­des, suttogó hangon: — összerogyik a világ a lesz a jő, a lesz a jó a sze­gülnek. A fiú értelmetlenül állt előtte. — Segítsen megtolni a masina hátulját w szólt a kubikos és átalvetette gumi* csizmás lábát a kerékpár vá* za fölött — Szívesen *- és raeglódí* tott* csam^gtsurtónáj fogy* a feieiklit {Ályaa Otomes döcögőssel kopogott a talicskake­rék pléh abroncsa a kimart kövezeten, mintha messziről dobolnának ütemesen, tak­tusra. Köszönöm, testvir. **• Nincs rait Egy ideig nézte a lassan távolodó, irnbolvgő vihar* lámpa sárga fényét, aztán megindult hazafelé. Nem ér­tette ki magát a kubikos mrvrdáaán, meg az emberek Össze-vissza beszédjén. Újra befelé fordult, önmagát kezdte vizsgálni, a helyptke­reste a sokadalomban, meg az életben (Folytatjuk.) i Mit csináltál a nyáron? — kérdezhetnénk a szegedi kö­zépiskolás fiúk és leányok bármelyikét, mindegyikőjük gazdag élményről tudna szá­mat adni. Egy-egy iskolás­csoport külföldi útja, kirán­dulások és turistáskocjás ha­zánk legszebb tájain, tábo­rozások stb. tarkítják az él­ményeket. Emellett azonban ki-ki erejéhez mérten hoz­zájárult szülei keresetéhez néhány hetes munkavállalás­sal is, hogy előteremtse az új iskolai évhez szükséges legfontosabb "kellékeket*, füzetet, tankönyvet, iskol.ai ruhát, cipőt, avagy önként vállalt munkával hozzájárult a társadalom nagy alkotá­sahoz. Munka £$ tanulás Csak úgy találomra két középiskola, a Radnóti Mik­lós és a Rózsa Ferenc Gim­názium néhány diákját kér­deztük meg: mit csinált a nyáron? Tarajosi Béla a sze­gedi Vízügyi Igazgatóság fe­hértói földmérési munkála­taiban vett részt, s a nya­ralás színhelyéül is beillő táj szépsége sok mindenre megtanította a fiatal fiút amellett, hogy közel 600 fo­rintot keresett. Valamennyi­vel még pótolva éppen egy öltöny ruha árát kereste meg, ugyanakkor tanult is: megismerte a fehértói re­zervátumot, a halastavakat, s a halgazdálkodás néhány mozzanatát — elsősorban pe­dig az ott dolgozó munkások életét. Építőtáborban Lén árt Béla és Berta László a bodrogkeresztúri KISZ­építőtábornak volt boldog if­júmunkása két hétig: a Gör­be-tó és a Bodrogzug lecsa­Ipolási munkálataiban vettek ; részt. Elég rossz, esős idő [akadályozta azonban mun­kájukat, s a nagy esőzés miatt "külön munkát* adott nekik a Bodrog, mivel kilé­pett a medréből. Ezek a fiúk ott megismerkedtek az éle­tet veszélyeztető elemi erő­vel, amely fölött ők győze­delmeskedtek. Részt vettek az árvízvédelmi munkákban és táborukat is megmentet­ték: nyúlgátakkal vették kö­rül, hogy az utánuk követ­kező táborlakók is bizton ­ságban legyenek. Élményük bőven van er­ről a nyárról, mint ahogy két középiskolás társuknak, Klonka Rozáliának és Tálas Ilonának i6. ök a szegedi ünnepi hetek adta munka­lehetőséget ragadták míg. Az előbbi szereplő a szabad­téri játékok vendéglátóipari egységében foglalatoskodott, sört és bambit árult, míg a másik diáklány az ipari vá­sár és kiállítás gyümölcspa­vilpn.iában szolgálta ki a vásárlátogató vendégeket. A szülőknek is öröm Nem is keresetük jelen­tősége örvendeztette meg szüleiket, hanem az, hogy hasznos munkával töltötték a szünidejük egy részét. Szabó Béla radnótista fiú viszont a felsővárosi Aszta­losipari Ktsz-ben dolgozott, s az ő keresetét alig kell megtoldani szüleinek, hogy az érettségire az ünnepi sö­tétkék ruhát megcsináltassa. S e fiúk és lányok hosszú sorát tovább lehetne foly­tatni. Sokan, nagyon sokan vannak, akik kedvvel és szí­vesen dolgoztak a nyáron, szünidejük egy részét csa­ládjuk és a Köz javára for­dították, hogy még zavarta­lanabbul tanulhassanak a ma kezdődő űj tanévben. L. F. Rendelet a mezőgazdasági termel eszö vetk ezetek Gzemi balesetelháritásárój A Magyar JCözlöny augusz* tus SO-i száma közli a föld­művelésügyi miniszter ren* deletét a mezőgazdasági tpr­mjeíőszővetkpzeteif ikeréi bal* esetei hárításáról Jürapndja ® rendelgt, hogy a mezőgazdaságra vonat­kozó balesetelhárítási és egészségvédelmi óvórend­szabályokat a termelőszö­vetkezetek sajátosságainak I és az anyagi lehetőségek ­j nek figyelembevételével kell alkalmazni. Hasonlóan kell alkalmazni a szakmai óvórendszabályokat js az egyes termelőszövetke­zetekben folyó ipari tevé­kenységre vonatkozóan. I Az üzemi balesetek elhá­rításával kapcsolatos legfon­tosabb tennivalói a termelő­szövetkezeteknek a követke­zők: folyamatosan, az anyagi lehetőségek növekedésével arányosan gondoskodjanak a tetmelőszGvetkezet, használa­tában levő erő? és munka­gépek, munkaeszközök, vala­pitot a munkahelyek bizton­sági felszereléseiről, A biz­tonsági felszerelések állapo­tát szükség szerint ellen­őrizzék. A rendelet felhívja a termelőszövetkezetek fi­gyelmét, hogy azokat a termelőszövetke­zeti tagokat és családtago­kat, akik baleseti veszély­nek kitett munkahelyen dolgoznak, részesítsék bal­esetelhárítási oktatásban. Az aratás-cséplés munkáiban résztvevőket közvetlenül a munkák megkezdése előtt minden évben külön oktas­sák ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom