Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-14 / 192. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK! pilllllllllllllinilllNIIIIIIIIIHIIIIIIIWIIIW'IIIIIIP^ | Hla: | § i | ENSZ-katonaság | | Katangában vjl ^^BMBMHHiffllillBHB^^ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 5a évfolyam, 192. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1960. augusztus 14. | MuldtnftaAi létedül i | # ' 5E I QLaládik&Fbtti 1 A magyar kormányküldöttség szombaton a szovjet népgazdaság eredményeinek kiállítását tekintette meg A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége. ' amely részt vett a moszkvai ma­gyar ipari kiállítás megnyi­tóján, szombaton délelőtt meglátogatta a szovjet nép­gazdaság eredményeinek ki­állítását Dr. Münnich Ferencet, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét, valamint a küldöttség többi tagját G. Sz. Szitnyikov, a kiállítás megbízott igazgatója kö­szöntötte. A magyar vendé­gek elsőnek a központi pa­vilont tekintették meg. Ez a pavilon a szovjet ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és kultúra fejlődéséről ad átfogó képet. A látogatás végén a ma­gyar küldöttség tagjai az Azerbajdzsán SZSZK pavi­lonját tekintették meg. A kiállítás vezetői dr. Mün­nich Ferencnek, a kormány elnökének és Apró Antal­nak, a kormányelnök első helyetteséhek átnyújtották a népgazdaság eredményei ki­állításának emlékérmét és a delegáció valamennyi tagját megajándékozták a kiállítás jelvényével. Dr. Münnich Ferenc a következőket je­gyezte be a kiállítás em­lékkönyvébe. »Ez a kiállítás nem csu­pán grandiózus, hanem sokoldalú képet nyújt a szovjet népgazdaság cso­dálatosan gyorsütemű fej­lődéséről, s egyben igen sok hasznos tanulságot szolgáltat szá­munkra, * Már az első napon* pén­teken igen na© sikert ara­tott a moszkvai magyar ipa­ri kiállítás. Bár a nagykö­zönség előtt csak délútád há­rom, órakor nyíltak meg a kapuk, pénteken este kilen­cig — nem teljesen póntos számitások szerint — mint­egy húszezren tekintették meg a pavilonókat, valamint a szabadtéri bemutatót, jól­lehet, az idő kedvezőtlenre, hűvösre fordult. Szombaton, a nyitás előtt már több százan várakoztak a bejáratoknál. Különösen a kora délutáni óráktól keres­ték fel a nagy tömegek a pavilonokat. Az első teljes nap mérlege — u©ancsak nem végleges adatok szerint — több mint harmincezer lá­togató. Igen na© érdeklődés kí­séri a kiállítás mozihelyisé­gében a ma©ar filmek ve­títését. Sok százan keresték fel a ma©ar könyvtárat. Idén már 400 millió forintnál többet használtak fel Csongrád megyében beruházásokra és felújításokra Akármerre járunk, a me­gye városaiban, falvaiban, üzemeiben és termelőszövet­kezeteiben, szinte mindenütt találkozhatunk az újjal: épületekkel, gépekkel. Csongrád megye beruhá­zói 1960 első féí évében 218 millió forintot költöttek be­ruházásokra, 175 millió fo­rintot pedig felújításokra használtak fel. A teljesített beruházások áruösszetétele hasonló az előző évihez: az összes beruházás 56 száza­léka építési, 30 százaléka gépi, a többi e©éb jellegű. Mindebből 109 millió forint szegedi beruházás volt, amelyből 73 millió az épí­tési, 18 a gépi és 18 az e©éb beruházás. A tanácsok által teljesí­tett beruházások értéke megközelítette a 80 millió forintot, melynek több mint 80 százaléka kommu­nális célokat szolgál. Az év első hat hónapjában minta e© 124 millió forint értékű beruházást helyeztek üzem­be. ebből 24 millió forint kommunális beruházás. A mezőgazdaságban telje­sített beruházások közel 60 százaléka az üzembe helyezettek értékének pe­dig csaknem 80 százaléka gépi beruházás volt. A többi között üzembe ál­lítottak két kötöttárukészítő automatát, e© gépjárműja­vító műhelyt, e© földgáz­lefejtő és tároló, s e© föld­gázkeverő bontóberendezést, valamint elkészült a szegedi l-es tégla©ár rekonstruk­ciója. Csongrád me©ében 17 ki­emelt nagyobb beruházás készül. Ebből a fél év végén 16 kivitelezése volt folyamat­ban. Ezekre az év végéig 70 millió forintot Irányoz­tak elő. Ebből eddig fel­használtak több mint 18 millió forintot. Általában jól halad a be­ruházások megvalósítása. Előreláthatóan azonban nem tudják határidőre üzembe hélveznl a Szegedi Falemez­©ár furnér-részlegét, a fur­nér dobszárító berendezés beszerzési nehézsége miatt U©anesak nem készül el a tervezett időszakra, augusz­tus elejére a Szegedi Orvos­tudományi E©etem szem­klinikájának rekonstrukció­ja, mert a borításhoz még szükséges majolikalapokat a hódmezővásárhelyi majo­Jika©ár csak augusztus kö­zepén tudja szállítani. A szentesi televízió-adó­állomás teljes üzembeli működését 1960 decembe­rében kell megkezdeni. Az adóállomás u©an febru­ár 20-án megkezdte műkö­dését, a teljes program sze­rinti üzemeltetéséhez azon­ban az év végéig el kell készíteni a martfűi közvetí­tőállomást, melynek építésé­re közel 5 millió forintot irányoztak elő. A fél év végéig ennek csak 23 száza­lékát használták fel. A tel­jes üzembe helyezéshez szükséges továbbá TV-szer­vfzek és zavarelhárító ki­rendeltség létesítése is. A termelőszövetkezetek 196a év| beruházási hi­telkerete 120 millió fo­rint. Ebből 64 százalék építési, 26 gépi, 10 százalék pedig e©éb beruházásokra elő­irányzott. A megnyitott hi­telnek a termelőszövetkeze­tek a fél év végéig alig e©ne©edét használták fel. A vállalati kivitelezésben készülő épületek zömét a Csongrád me©ei Építőipari Vállalat és az építőipari szö­vetkezetek készítik. Az építkezések általában tervszerűen haladnak, lemaradás a szentesi járás területén, az 5-ös számú Mélyépítő Vállalat által ki­vitelezett munkáknál mu­tatkozik. Termelőszövetkezeteink 1960. évi tervében 229 szerfás létesítmény építé­se szerepel. Ebből 37 növendékmarha-is­tálló, 108 sertésfiaztató, 40 süldőszállás, 24 hizlalda. 13 juhhodály, 3 baromfiéi és 4 csibenevelő. A fél év vé­géig 206 létesítmény elké­szítéséhez a szükséges fa­anyagot a tsz-ek megkap­ták. Eddig 130 létesítmény építése van folyamatban, 48 már elkészült. A szerfás építkezéseknél gátolja a munkát a különböző vas­anyagok, kapcsok hiánya. Az épületek jelentős részét a termelőszövetkezetek sa­ját építőbrigádjai készítik. A rendelkezésre álló gép­hitel keretből termelőszö­vetkezeteink az idén vásá­roltak 70 traktort, 39 ekét, 10 vetőgépet, 29 traktoros fűkaszát. Az e©éb beruházások hi­telkerete terhére a termelőszövetkezetek 1960-ban 2000 kataszteri hold talajjavítást, 60 hold szőlőtelepítést és 300 hold gyümölcs telepítést létesí­tenek. Az első fél évben befejezték 573 hold talajjavítását. 215 hold ©ümölcsös telepítését, de szőlőtelepítést mindösz­sze 10 kataszteri holdon vé­geztek, mert a szükséges sző­lőoltványokat nem tudták beszerezni. Hétfőn nyílik a második városrendezési tervismertető kiállítás A városi tanács, a nép­front és az MTESZ által kö­zösen rendezett városrende­zési tervismertető ankétso­rozat következő előadására augusztus 22-én kerül sor. Ékkor Szeged közlekedési hálózatának terveit vitatják meg. Ez esetben is előzetesen be­mutatják az elkészült terv­rajzokat. A kiállítás már holnap, hétfőn megnyílik az MTESZ Széchenyi tér 3. szám alatti klubhelyiségé­ben, amelynek bejárata a villamosvasút központi meg­állójánál van. Mivel a he­lyiségben ma még nyitva­tartó textilipari újító kiállí­tást hétfőn délelőtt bontják le, az új kiállítást hétfőn a délutáni óráktól kezdve szemlélheti meg a na©kő­zönség. A városrendezési be­mutatót e©ébként augusz­tus 21-ig, naponként 9—19 óra között tartják nyitva. S. í i : ,s' <:, Vi : jj, J.. . > *íí . . MEGBESZÉLÉS SZOLGALAT ELŐTT ' ' ' : \ , A vasutasok ünnepén Immár tizedszer fordul dolgozó népünk különös figyelemmel a vasutasok felé, akik dermesztő hidegben, hófúvásban, tűző na­pon, éjjel vagy nappal, hétköznap és va­sárnap egyképpen helytállnak, úgy végez­ve fáradságos munkájukat, hogy az üze­mek időben megkapják a nyersanyagot, a betakarított gabona rendeltetési helyére kerüljön, az építkezések munkálatai ne késsenek, a közönség pedig kényelmesen utazzék. Nehéz és felelősségteljes felada­tuk, mert a dolgozók tízezreinek az éle­tét, áruk és gépek sokaságát bízták gond­jaikra. Tevékenységük az egész országra, — sót a nemzetközi forgalom révén — még határainkon túlra is kiterjed. Ehhez a munkához a politikai és szak­mai képzettség mellett hivatásérzetre, ön­tudatra és felelősségre van szükség. A szegedi vasútigazgatóság dolgozói a párt­kongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny idején bebizonyították, hogv birtokukban van minden olyan tulajdon­ság, mely képessé teszi őket munkájuk jó ellátására. A tavalyi verseny lendületét sikerült áthozni felszabadulásunk évfor­dulója, a vasutas nap, és az alkotmány születésnapjának méltó ünneplésére — az idei terv teljesítésére fordítva az erőfe­szítéseket. A siker kétségtelen bizonyítéka, hogy 1960. első félévében négy szolgálati hely élüzem kitüntetésben, tizennégy vezérigaz­gatói, tizennyolc pedig igazgatói elisme­résben és jutalomban részesült. Vezérigaz­gatói elismerést kapott többek között a szegedi fűtőház, a távközlő és biztosító berendezési fenntartási főnökség, a rako­dási főnökség és a szentesi állomás. Igazgatói elismerésben Újszeged, Röszke, Csongrád, Kistelek, Apátfalva, Kopáncs, Szőreg állomás és Szeged-Rókus, valamint a makói szertár részesült. Az elmúlt évben végzett eredményes és gazdaságos munkáért az igazgatóság dol­gozói között több mint nyolc és fél millió forint évvégi üzemi jutalékot osztottak ki. Az elismerés és megbecsülés mutatkozik meg abban is, hogy a mai napon mintegy harminc fő részesül kormánykitüntetés­ben, kap »Kiváló vasutas- és -Érdemes vasutas« elmet. Négyszázhúsz dolgozót• so­rónkívül előléptetnek és több mint félmil­lió forintót osztanak ki a jó munkát vég­ző vasutasok között. A szolgálati helyek dolgozói segítették hózzá az igazgatóságot ahhóz, hogy Dél­Magyarország területén a személyvonatok 98, a tehervonatok 83,5 százaléka menet­rend szerint közlekedhessen. A tehervona­tok átlagos terhelése a tavalyi első félévi 129 tonnáról 733 tonnára növekedett. A vasutasmunka eredményessé tételé* hez, a vezetés színvonalának emeléséhez nagy segítséget adtak a területi vasúti csomóponti pártbizottságok, alapszerveze­tek, a szakszervezet, a KISZ és az egyéb tömegszervezetek. Sokat segítettek a part­bizottságok az együttműködés javításában a szállító vállalatokkal, a szolgálati he­lyeken lévő szervek és vezetők közti össz­hang megteremtésében. Jelentős a csomó­ponti pártbizottságoknak az a módszere, hogy példát mutatnak és segítséget adnak a pártszervezeteknek a gazdaságos szállí­tással, a balesetek megelőzésével és a tár­sadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos munkájukhoz. A gazdasági eredmények tehát nem vá­laszthatók el a politikai munka fejlődésé­nek közvetlen vagy közvetett hatásától A párttagok és a pártonkívüliek nagy tábo­ra együtt munkálkodik a vasút feladatai­nak elvégzésében. Nem ünneprontás megemlíteni azokat a gátló körülményeket sem, melyek jelenleg még akadályozzák a munkát. Ilyen például a kisebb jellegű és következménynélküli tárgyi balesetek elszaporodása, az apróbb balesetek sokasága. Van javítanivaló a köz­vetlen- és irány-, valamint tolatóvonatok utazási sebességével kapcsolatban is, s « vontatási szolgálat üzemeltetési költségei­nek alakulásánál éppúgy, mint a teherko­csik átlagos kihasználásánál Nagyobb gondot szükséges fordítani a vonali moz­donyok felesleges állásának megszünteté­sére s a járulékos teljesítmények leszorí­tására. Ezért bátrabban kell támaszkodni a szocialista brigádok, a dolgozók kezde­ményezéseire. Segíteni kall az újítók és az ésszerűsitők tevékenységét. Ha a nos­utas dolgozók a szerzett tapasztalatok alapián levonják a következtetéseket és erejüket továbbra is a hetedik pártkong­resszus irányelvei alapján a háromévés terv befejezésére, második ötéves tervünk előkészítésére fordítják, akkor az ered­mény ismét ném marad el és az Ország népe változatlan büszkeséggel tekint rájuk akárcsak most, a tizedik vas­utas napon. BORSODI JÁNOS, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom