Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-13 / 191. szám

UroiitfkfHf, ÍWIH. witCTtufni Ti 4 Drezdai íróvendégeink fóliából... Szeged város tanácsa és a Tiszatáj szerkesztősége vendégeiként Szegeden tartózkodik két drezdai író, dr. Lothar K e inge és Ulrlch Pohle. itt-tartózkodásuk idején megtekintették a szabadtért játékokat, ismerkedtek a várossal és találrLRICH POHLE: BÉKEDAL Láttam a kőművest, ki így beszélt: Kinek kell ház, hogy harc lerontsa majd? Hol béke lakhat új falak között, a gyermckarcon Víg mosoly kihajt, onnan a pusztulás elköltözött. Hol nem zokog többé az özvegyek, árvák, s kétségbchulltak bús sora, azt építjük, s a háznak új nevet adunk: a víg jövendő otthona. t.áttam az orvost, aki így beszélt: halai karmából mentek életet, de ezt az életnek teszem csupán, és nem hogy háborúk vérrel lepett poklának adják gyógyulás után. Egy ébre szellem, s forró szív lobog s az Ifjúságot tettre perzseli. Az ember ha háborút majd félredob, faját a pusztulástól megmentheti! Láttam a földművest, ki így beszéli: Romokba süllyedt város és falu, termésünk foszforbomba ette meg, kint ajándékozott a háború, a föld, mint ótvaros seb gennyezett. De szemünk fényes cél felé tekint, s tudjuk a béke bőséget ígér. Közösen műveljük meg földjeink és minden paraszt helyes útra tér. Intelem: Akik gyűlöltök véres háborút s a békés jövőnek építetek, gondoljátok meg: vannak gyilkosok, az erőtlenre vadkarmuk mered. Zsákmányra gyűlnek újból farkasok, ha birka vagy széttépik a tested! Ne legyetek hát süketek, vakok: ember, a múltat nem lehet feledned! koztak szegedi írókkal, újságírókkal. A két drezdai vendég bemutatására közöljük egy-egy írásukat. Kempe korábban már járt Magyarországon és érkezésének élményét írta meg, a költő Pohletól pedig egyik legújabb versét adjuk közre. roskára, mondta nevetve az egyik fiatal sportoló. A magyar útitárs megkérdezte — Maga is látta ezt a filmet? Nem értem, miért játsszák, mikor a régi puszlamitoszt hirdeti. A dübörögve rohanó méneseket, a gémeskutat, a tüzes magyar menyecskéket, akik egy kissé ostobák és mindig szolgálatkészek, mindig őrülten szerelmesek és fekete hajúak. Nehéz sorsuk hatása alatt fájdalmas, szívet megindító dalokat énekelnek. Pedig ma már minden másképp van. A pusztán már nem a nagybirtokosok az urak az ostorukkal, hanem a parasztok egy csomó új géppel. LOTHAR KFWPE A puszta fölött Szürkén és magányosan terült el alattunk a puszta roppant térsége. A gépmadár arnya úgy siklott el fölötte, mintha egy gondolat súrolná a magyar földet. Arra gondoltam, hogy a falvakban még mindig gémeskutakat láttam és fehérre meszelt, szalmával fedett házakat is. Es szép fiatal magyar nőket is láttam De útitársamnak igaza volt. 1944 óla minden megváltozott. A magyar alföldre is fiatal, életerős új korszak virradt fel. Az emberek öntudatosak, mert a kiszáradt szikeket és a vadvizeket, amelyeket régebben nem tudtak megszelídíteni, most megszelídítették. Ennek az átalakulásnak a legszebb jelképei a duzzasztóművek végig a Tisza mentén. Magyar útitársunk arról is mesélt, hogy a folyó jobb és bal párján több százezer hektár földet tettek öntözhetővé. A most már közös tulajdonba került tágas, szabad mezőkön az állattenyésztés eddig még soha nem látott mértékben lendült fel. A mezőgazdaság szocialista átalakításával, gyümölcsfák tízezreit ültették. És mialatt egy óra tájVllágos, hideg déli nap- ban kellemes meleg volt. sütésben mentünk a kifutó- Mellettem és előttem fiapályán at DM—SBZ jelzetű tal síversenyzők ültek, akik gépünkhöz. A néhány napja Oberwiesenthalból Pojana , ü k kanvarfló, Ti leesett vékony hótakaró mar Stalinba, a román Kárpátok- k ™ Budapest külterületem is rég ba igyekeztek siugróverseny- f.ol°" to\fbb eltűnt, száraz szel fujt. A re. A korukra jellemző elfő- « hofiv az alie teT«ép szárnyfelületein az ég gulatlansággal a körülöttük ^"fij « kekje jeges zold es kékes „lo utasokat, egy magyar tej- ^y^ ebben a pillanatban visszfénnyel tukrózodott A szakértót ^ OTgem rögtön fo, amikor árnyékunk elhafekete-feher szeltomlo gyen- ' gen himbálódzott. Az Air- bevonták a társalgásukba, lad fölöttük, a konyhakban Francé egy Caravelle tipusü Ugy látszott, hogy az utazás és szobákban még mindig gépe gördült elő. A lökhajtá- egy percig se lesz unalmas, szívet megindító dalokat énesos gép porlasztócsöve két _ Ez m a puszta, mondta kelnek, de ezekben a dalokhatalmas porfelhot kavart fel. Az emberek még ötven "^gyar utitarsunk es a mely- ban mar nyoma sincs a szométer távolságban is hir- be néztünk. morú végzetezerűségnek. telen megfordultak és be- — Gyakran gondolok Pi- (Fordította: Kálmán László) húzták a fejüket. . .... ...... - • • ' " • '• Még egy utolsó pillantás a repülőtér épületére, ami eredeti alakjával világosan körülhatárolva fekszik előttünk: az építész egy repülőgép alakjára tervezte; a hosszan elnyúlt szárnyépületek Jobbra és balra a szárnyfelületnek felenek meg, a két ellenőrző torony a motoroknak, a hátra felé húzódó épület pedig, ahol a hangárok voltak, a repülőgép törzséhez hasonlított. Gépünk a kifutópályára gördült. A röptér végtelenül laposan terűit el előttünk és mintegy előre vetítette a ránk váró óriási síkság képét. BIZALOM ÚJ EMBEREK tebeaS,MÍCü?i\?í^ adatait dolgozták fel. reskedelem a társa- TALÁLT KINCS rauniiu emberi kap- Ez havonta több mint dalmunkban kiala- Nemrég történt Ircsontok kuiakuii- 30 ezer rubel meg- kuló új viszonyok- kutszkban, hogy Naliveik "ttfátkoras© takarítást eredmé- bői ered? gyezsda Masosina At új idők, a kő- nyezetu A kirovográdi vá- rajzoló brigádtársnőiMás... ' rosi villanytelep tur- vei vasárnapi parkró-cseprő es'eme- Számos kijevi va- binaüzemében pénz- fenntartási rohamnyekrői számolnak jamos_ trolibusz- túros nélkül fizet- munkán vett részt„ dóst*«PM vonalon nincsenek bért. Fizetésina- Egyszer csak drótba nak. kalauzok. S az egész- P°n asztalt helyez- akadt a lapátja. Ki ben az a legérdeke- nek 02 üzembe, akarta húzni a drósebb, hogy mint az ° fiókba teszik ázott tot a földből, de selépten-nyomon ta- ellenőrzések mutat- dolgozók bérének hogysem ment a dolálkozunk ma az új ják, azóta kevesebb együttes összegét, a log. Amikor végül jeleivel, csak néha a potyautas. A főis- bérlistával együtt, nagy nehezen mégis észre sem vesszük. kólákon és a válla- Csupán egy feliratot kiráncigálta a dróKijevben történt... latoknál az újságpa- helyeznek el az asz- tot. 3 nagy rög lóA Kom Luxemburg. Pilonokban itt-ott talon: »Ne felejtse gott a végén. Nagy gyárban nagy lendü- nincs újságárus. Bü- el aláírni a bérlis- lapátjával szétverte letet vett a kommu- fék nyíltak meg, ahol tát*. a rögöket, s ekkor órinista munkabrigád- nincs eladó és pénz- A mxtnkások egy- ási megrökönyödésemozgalom. Megszán- táros. A vendég fo- fős utón az asztal- re aranyrudakat látek az igazolatlan ki- gyászt., s leteszi a hoz mennek Akkurá- tott maga előtt. Kétmaradások a munká- pénzt. tusán kiszámolják a fejű sas és 1917-cs bál, de a szokás ha- Vannak ilyen köny- nekik járó összeget, dátum volt mindtalma folytán to- vesboltok is. A ve- aláírják a bérlistát, egyik rúdon. A kom* vábbra is vezették a vő odalép a pulthoz, Nincs ott se pénztá- szomolista lány hajelenléti íveket. Vég- válogat, a kiválasz- ros, se ellenőr. ladéktalanul elvitte re valakinek eszébe tott könyvért járó — Mégis mindig a kerületi komszojutott, hogy idejét összeget a pénztárba rendben lebonyolódik mol-bizottságba « múlta már ez a rend- teszi és távozik. a. bérfizetés — mond- talált kincset. Az szer, meg kellene — Roppant kényei- ja az üzemvezető. — aranyrudakat átadszüntetni. A javasla- mes dolog ez — Csak egyszer volt ták a hatóságoknak, tot. egyöntetű he- mondta egy vevő. egv kis hiba _ j Ott megmérték: kelyeslés fogadta. A akivel együtt váló- . , . , , ,. T„y0r, * y.iix un á*. gépek mellé álltak gattuk a könyveket. hel felesleg műradí Ól azok a dolgozók is, — Nem gondolja, « asztalon. *<" nyomtaK. akik a jelenléti ivek hogy ez a fajta ke- (A. Rjabokljacs) (A. Merleulov) A TRAGÉDIA ÜTJA Röglön • » I a r I után megragadott minket a nagy magyar alföld óriási térsége Ahogy Magyarország éléstára fölött repültünk, láttuk, hogy mindenütt vékony hétakaró borítja. Micsoda hatalmas táblák terültek el alattunk' A termelőszövetkezetek közéé földiéi. A felhőtlen ég kékje és a vakító napfény 3100 méter magas ságban egy pillanatra a déli tájak melegét varázsolták elénk. Egy pillantás azonban a félig befagyott ablakokra és a kinti hőmérőre, ami —43 fokot mutatott, egyszerre eszünkbe juttatta a valóságot. Az utasfülkében azonAZ ASSZONYSORS ÍRÓJA — AZ OLVASÓKHOZ Kedves Olvasóim! — közös ismerős nevét súg- Az Asszonysors eléggé Most, hogy Asszonysors Iák fülembe eddig Thék nyers, borzas, itt-ott talán című regényem végére ér- Karcsi alakjára vonatkozó- túlságosan sok szenvedést keztünk, arra kérem űnö- an —, azt feltételezi, hogy hordozó élet-anyag. Féltélket: vegyék át a szerepe- nem egyes élő személyekről lenül dolgozni kell még met. Vegyék kezükbe a tol- t>an szó. Sem a fő-, sem a rajta. Mai, kellemesen bonlat és Írják meg reflexiói- mellékszereplőket nem min- takozó életünk fényeiből kat. önző kérés, elismerem, fáztam tehát egy-egy élő fi- több kellene bele. Szeretmert elsősorban az én írói guráról. Hiszen ha azt te- ném majd elmesélni Erzsike fejlődésemet szolgálnák a szem, rosszízű naturalizmus- további életútjának derűs és megjegyzések. De bizonyo- nal egyéb nem sül ki a do- sugaras mozzanatait, önmasan másokét is. logból. Szerettem volna, ha gammái kerülnék összeütköSzóban már sokan elmond- írásomban itt-ott sikerül zésbe, ha nem törekednék ták észrevételeiket -me- megközelíteni korunk né- egyre több emberi boldognetközben-. Nyáresti sétán, hány Jellegzetes alakjának sag ábrázolására, fülledt hivatali szobában, vázolását. Megjegyzéseiket előre is gyalupad mellett — vagy A *műitészek*, a kritiku- hálásan köszönöm: cppen egy Közért-bolt köze- sok közül is hozzászóltak par Endre pén. Már az eddigi észrevéte- már néhányan e munkám- Szeged, lek hasznáért is érdemes ház. Főleg két ellentétes ál- Egyetemi Könyvtár volt a témával küszködnöm, láspont ütközött ki eddigi A megjegyzések rendsze- megállapításaikhői: rint kérdésekkel kezdődtek. 1. Egyáltalán nem hasz- Szerkesztőségünk szívesen Arra erősen kíváncsiak az nos és célszerű ilyen film- adott helyt Dér Endre felolvasók: honnan -szedtem* szerű szerkesztésmódot hasz- hívásának, annál is inkább, a főszereplőket. ndlni realista müveknél. mert hasznosnak tartanánk Én erre csak annyit mond- 2. Csak az ilyen filmszerű irodalmi vita kialakulását e hatok • már az a tény is szerkesztésmódnak van ki- — lapunkban első ízben meg,. , ,.,, ' zárólagos haszna és jövője, jelent — kisregénye fölött. hogy ismerőseim épp feltu- Mdr e két eUentéte$ meg. \ hozzánk beküldött legércat — a beszélgetésnél ter- állapítás tisztázása is indo- dekesebb véleményeket lamészetesen jelen nem lévő kolna egy vitát. punkban Is közöljük. az első bemutatótól napjainkig Madách életművéből úgy zönség a Nemzeti Színház- ház — 1937 Hamburg, Allaemelkedik ki Az ember tra- ban. A szcenírozás és szín- mi Színház — 1939 Berlin, gediája, mint aprócska dom- revitel Paulay Ede munkája a Lessingtheater felújítása — bok közül egy hatalmas és vállalkozása volt. A Tra- 1940 Frankfurt, Stadttheatcr sziklacsúcs. Minden más csak gédiához Erkel Gyula szer- és így tovább, fél sikert hozott a szerző- zelt zenét, főszerepeit pedig Mint rádióelőadás elhangnek — a Tragédia pedig a Nagy Imre (Ádám), Jászai zott Az ember tragédiája a páratlan, korról korra meg- Mari (Éva), Gyenes László bécsi, prágai és müncheni ismétlődő elismerést Ezzel a (Lucifer) játszotta. Jó egy év- rádióadóban i6. művével vonult be az iro- tized alatt megérte a száza- _ _ dalom halhatatlanjai közé, s dik előadást Az ember tra- Szeged 6S a Tragédia ott fo ezzel biztosított magá- gédiája, még a Paulay-féle . . . . nak igen előkelő helyet színpadi alkalmazásban. A S^ÍLf f ólMri'i 1360-ban írta le a nagy mű Többször felújították, s a utolsó mondatát, melyet az- felújítások közül említésre ren^zett hemuta^Zk-Zvü óta is pontosan tud idézni méltó Hevesi Sándor több Z^Xinull^S. Tul "és°bízva «">"- ^ M^áchTr^ költ bízzál'* s egy esztendő- vitele 8 Népszínházban és a menyét itt tudták életre keivel később mutatta meg bí- Nemzeti Színházban. teni leginkább a maga teljes te^klntél^bb'^Toftárs8 SZC8eden' 8 * U?megjelenetekkel, ÍSiSS nak aki a mű^ olvasása ta- . a!ka'™5 * ^latc. kornuimányozása után nyomban m,ltatták mind^art pv"ptbpnA1 Más . S2a^d éri kijelentette, hogy Madáchot 1932-es szünet után a máso- előadásáról nem ts beszel a Lr^^eti^^r dÍk JÍtékéVbW- A1'g 2 ^ ^ toSdiTifehő ként és©'aX f1"0 ÍL1' " KlÍ TMl^ fMf ^^ támogatásával jelent meg a Az ^^ tragédiája jubile- hez fűzöd.k miként a mu Tragédia könyvalakban még ™ ötszázadik előadását ün- ujabb szabadteri előadasa is. ugjanabban az esztendőben, nepelték Budapesten a Nem- Áz idei szabadtéri bemuma id 1863-ban ismét. Színhazban ^tó azonban nemcsak emiatt A mű azóta tizennégy nyel- !!!Lh1iW„ „tón Rendp7"k' s?'í"észpk ven jelent meg több ország- Hazank ^lszabadulasa után ^ kultúrpolitikusok évtizeban, több kiváló fordításban az e,sá na?y jelentőségű fel- deken keresztül saját elgonújítást 1954-ben rendezték dolásaik és ötleteik, továbbá Színpadi sikerei meg, ug>-ancsak 8 Nemzeti Politikai nézetük szerint alc w ü kalmazták, vagy alkalmazSzínpadon először 1883 tizmházban. tatták színpadra Madách halszeptember 21-én látta , kö- ^^ e16adások ^TszT^Az "mbeftZNagyívű és magasröptű gédiája csonkitatlanul, teljes páJyát futott be Madách e eredetiségében, húzások, kihatalmas alkotása külföldön egészítések és önkényes r«nfo, főként Európában. A for- dezöi utasítások nélkül, dítások megjelentetése mel- A vasárnapi bemutató és lett számon tart az irodalom- a további előadások iránt bitörténet több külföldi bemu- zonyára ezért is tapasztalhatatót is. E bemutatók neve- tó olyan felfokozott érdekzetesebb állomásai közé tar- lődés. Hetek óta egyetlen tozik a hamburgi Stadtthe- jegy sem kapható, viszont anater 1892 évi premierje, a nál többen szeretnének minbécsi Kiállítási Színház és a denképpen gj'önyörködni a prágai Nemzeti Színház elő- Tragédiában még az idén. adása ugyanebben az eszten- a Tragédia vázlatos útja dőben. Az utóbbinak az a bizonyság arra, hogy minden nevezetessége, hogy három generáció nagy tisztelettel és hónap után az előadást be- érdeklődéssel fogadta Az emtiltották a Marseillaise nyo- ber tragédiája bemutatóit mán támadt nézőtéri tűnte- vagy felújításait, de Malés miatt. A mű további kül- dách kultusza most érte el földi állomásai: 1893 Berlin, eddigi tetőpontját, most, tessing-theater — 1903 Bécs, amikor a dolgozó emberek Kaiser-Jubiláums-theater — tízezrei csodálják a művet, 1914 Zágráb, Horvát Nemze- s legalábbis ezrek salnálják, ti Színház — 1926 Pozsony, hogy az idén le kell monSzlovák Nemzeti Színház — daniok erről a művészeti él1934 ismét Bécs, Burgszín- ményról. Kön/v a mezőgazdasági kutatás tízesztendős eredményeiről Ebben az esztendőben egv sz4z tanszékén folytatnak sor mezőgazdasági kutató tudományos kutatásokat intézet ünnepli fennállásának A mezőgazdasági kísérlettizedik évfordulóját. ügy újiászervezésének jubiJelenleg harmincegy ön- leuma alkalmából a mezőgazálló mezőgazdasági kutató in- dasági könyvkiadó több száz tézet működik az országban, oldalas kötetet jelentet meg ezenkívül az agrárfelsőolcta- a* intézetek tízéves kutatási intézmények csaknem tási eredményeiről.