Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-11 / 189. szám

7 CsOtartBK 1986. augusztus 11 LiTOGATiSKÖZBEN Az ablakon csipke­függöny, az egyik sa­rokban könyvszek­rény, a másikban kis asztalkán lemezját­szós rádió. A ragyo­góan tiszta irodában hozzájuk érkező kényelmes fotelokfe- vendégnek már az él­lé int Lele Ferenc, só pillanatban jó le­tt deszki Kossuth Tsz gyen a benyomása a elnöke, ha hellyel kl- szövetkezetről... S nálja a hozzá érke- jó dolog az, hogy már ezzel is dicse- görnyedő, legtöbbször már régóta nagyüze­kedhetnek —, de azt nem ls a saját, ha- mi módszerekkel gaz­sem nem a földbirtoka- dálkodnak, mégegy­szer annyi termést mondják, az mindegy, hol fogadja sok, nagygazdák föld­az elnök vendégeit, jén gürcölő desz­takarítanak be, mint azokon a táblákon, amelyeket még csak az ősszel tagosítot­tak. Ez is, de a tele­vízió, a mosógép, a mást ben ben. ző vendéget. Ezt lát­va, önkéntelenül is arra gondolok, meny­nyi nehézséget kel­lett legyőznie az el­múlt években szövet­kezeti gazdálkodá­sunknak, amíg elju­tott odáig, hogy Deszken és másutt is ilyen városias, nagyüzemi irodának is beillő helyiség be- sógépeket, rendezésére is jut bői most már pénz. Mert igaz ugyan, első, hogy te­le legyen a kamra, meglegyen a jó kere­set — s n deszki Kossuth tagjai ma Azt akarják, hogy a lei parasztasszonyok, amilior ina hazatér­nek a tsz gazdaságá­ból, nem kézzel sulykolják már a ruhát, hanem gép- szépen berendezett pel mosnak. Mindez iroda, a teli kamra kicsit azt is bizonyít- mind-mind a terme­ja. hogy amit a sző- löszövetkezeti gaz­A vendég, ha egy vetkezeti mozgalom dálkodás erősödését kicsit körülnéz, sok első esztendeiben igazolja. is meglát eb- még csak réméltünk, S egyben bizonyít, szövetkezet- lassan-lassan való- ja: azok a deszki pa­sággá válik. S ertöl már erre is gondol­nak. a Meglátja, hogy a központi épület te- győződhetünk meg tején már ott a tele- ttkkor Ls. ha az arany­víziós antenna, s sárgára érett kalász­észreveszi az eggmás tengert tekintjük mellett sorakozó mo­amelyek­egyszerre ötöt vásárolt a tsz. meg, ahol a gépek és az emberek mun­kája nyomán egyre szaporodnak a ké­az asszonyok máso- vékből összerakott dik műszakjának gabonakeresztek. megkönnyítésére. Az egykor látástól va­kulásig a földeken Mert nem véletlen áz sem, hogy a tsz régi földjein, ahol raszt emberek, akix úttörőnek elsőként kezdtek dolgozni a közösben, nem fára­doztak hiába, s azt is tanúsítja, hogy azok, akik még csak az ősszel léptek a szövetkezetbe, a régi tagokkal együtt, most már valamény­njden helyes úton járnak. Dénes János Rádióműsor Csütörtök KOSSUTH-RADIO 4,28 Rákóczi-Induló. 4,30 Hí­rek. ldöjárásjelentés. 4,35-7.59 vidáman - Frissen! Közben: 5,00 Falurádió. Utána: vidéki nházl műsor. 5,30 Hírek. Idö­menyasszonjr Étteremből. Rácz Béla népi zenekara játszik. 22.45 Modern operákból. 23,30 Tánc­zene. Közben: 14,00-0,10 Hírek. 0,30 Himnusz. Petőfi-rádió js.oe Reggeli zene. 6.30 Színház-, hangvereenymüBor. 6.00—8,10 Hírek, idő­iárásjelentés. 6,20 Néhány perc tárlat- es tudomány. 6,40 Hlrdetőoszlop. 6 5fl Torna. 8 59 Időjelzés. 7,00 Hirek. 7,10 lárásjelentés. 14,00 Időjárás- és UJ könyvek. 7,25 Színház, hgv. vízállásjelentés. 14,1$ Varsányi és moziműsor. 7,59 Időjelzés. László zongorahangversenye a 8.00 Műsorismertetés. Időjárás- stúdióban. 14,40 Dalok és hang­j elentés. 8,08 Technikai szünet, szerszölók. 15,00 Fúvószene. 15,20 8.10 Verbunkosok, népdalok. A külföldi sajtó hasábjairól, csárdások. 8,55 Edes anyanyel- '5.30 Birkás Lillán énekel. vüflk. 9.00 Petőfi és a Tizek Társasága. 9,30 Gyermekzene. 9 40 A Hotcha-együttes játszik. 15,50 A Máday-ifj. Nagy együt­tes játszik. Várad! Magda éne­kel. 16,10 Az Elvarázsolt Kas­Renato Carosoné" énekel. 10,00 tély. 16,55 HSndel g-moll coh­Hlrek. Lapszemle. Időjárásjelen- ceno grosso. 17,15 A kenyer tea. 10,10 Az ősök nyomdokán, születése. 17,30 Részletek Vlncze 10,30 Operarészletek. 11,00 Légy Ottó Párizsi vendég és Kerekes Jó mindhalálig. Folytatásos re­János Állami Áruház c. ope­gény. 11,20 Csehszlovák operet- rettjéből. 16.00 Zenekari muzsi­tekből. 12,00 Déli harangszó. Hl- *a- 19 00 "'rek- Mőjárás.leientés. rek. ldöjárásjelentés. 12,10 Ma- j9-0' Csorba pyar tájak muzsikája. 13.00 Al- ka"» játszik, földi eszpresszó. 13.16 Balettze- terv utolsó né. 14,00 Nánuli. Grúz költők műsor. 19.55 versel. 16,10 Táncmelódiák. 15,00 divertimento. Hirek. Közérdekű közlemények. 15.06 Időjárásjelentés. 15,10 Kó­rusok. 10,30 Orsífiglárás. 16.00 Egy falu - egy nóta. 16.55 Mű­sorismertetés. 17.00 Hírek. Kül­politikai kérdésekre válaszo­lunk. Időiárásjelentés. 17,15 Uj Zenei Újság 17,55 Lányok, asz­szónyok ... 18,10 Szív killdl jelentes. szívnek szívesen. 18.40 tfjú Fi­gyelő. (19.00-től: színházi közv.) A mi kis városunk. Színmű há felvo- Szünet, éjszakát, sora. 19,20 Esti kró- lóvasűttdl Dezső népi zene­J9.40 A hároméves hónapjai. Riport­Mozart: Esz-dúr 20.40 Falurádió. 21.00 Hírek. ldöjárásjelentés. 21,05 Tánczene. 21,50 Eleven kövülelek. Előadás. 52.08 Roko­kó-szerenád. 22.30 Fónav Márta, Kiss Manyi, Mezei Máriá, Fele­ki Kamill. Gózon Gyula, Lata­bár Kálmán és Szabó Ernő éne­kel. 23.00-23,15 Hírek. Időjárás­tés. A televízió műsora 10.30 Kisdobosok műsora. 19.00 rom felvonásban. Az I. nás után: 19.55 Jó cyerekek! 20.00-20,20 .... _ nika. 22,00 Hírek. Időjárásjelen- 19.55 Hosszú az út hazáig tés. 12,15 Közvetítés a Márvány- gyar film. 19,15 A jövő hét mű­TV-hírádó. 10,35 A a motorosvonatig. Ma­ffússérea a lorásxi olaj mező Húsz évvel ezelőtt, 1940. augusztus 23-án nyitották meg Lovásziban az l-es szá­mú olajkutat. Ezt követően gyorsan szaporodtak az olaj­kutak Lovászi, Lispé, Kútfej és más községek határában, s csakhamar több ezer tonna Olajat és rengeteg gázt pré­seltek ki naponta a zalai földből, gyarapítva ezzel az amerikai tőkések profitját, hiszen kezükben volt a ma­gyarországi olajkutatás joga. A húsz évvel ezelőtt üzem­be helyezett l-es számú kút ma is termel, s a két évti­zed alatt rtiihtégy negyven­millió liter olajat és har­mincmillió köbméter gáté adott. Az olajmező, illetve az l-es kút megnyitásának huszadik évfordulója alkal­mából augusztus 20-án ün­nepséget rendeznek Lová­sziban. Az Alföld megszállottja — Tessedik Sámuel A magyar tudományos grt vakondoknak. Az általa nemes, téli-gyümölcsöt tar­Tesse^k" slmurt^halálán" elsőnek alkalmazott un. di- melni. Mezőgazdasági, ipari, HÓ. évfordulójáról, s hírős gózásnál, ma sem ismerünk illetve vegyészkedési kísér­Iskoiaaiapításának 180. év- jo5ban bevált szikjavítási felei is jelentősek voltak, é'n, Ua Magyar2^Tudom Inyos eljárást. Jól megérdemelte pl. az, hogy ő főzött ná­Akadémia díszüiést rendez tehát Tessedik a Jénai Mi- lünk először -fehérrépából* emlékére, s ugyto^p^u nerológiai Társaság kitünte- Cukorszirupot, s hogy tiszta gazdasági Múzeumban a Tes- tését. Szódát is elő tudott állítani, sedik Emlékkiállítás, A k»- Ezután feljavítja a nap Jellemző, hogy Tessedik hevétől kisült, elhanyagolt minden termelési eljárásánál alföldi legelőket és réteket, a helyi szükségletekből in­azokat élősövénnyel veszi dult ki, de mindig számolt körül, hogy legyen a jószág- a lehetőségekkel, a helyi nak hol megpihennie, s he- adottságokkal is —, elsösor­lyes kezelésükről ezerszám- ban a szárazsággal, s szinte ra oszt szét füzeteket. A természetes takarmányter­mő-területre azonban a szá­razéghajlatú Alföldön zeledfl ünnepségek alkalmá­ból közöljük az alábbi cik­ket. Alföldünknek sok meg­szállottja volt már a ma­gyar történelem folyamán, de közülük is kiemelkedik Tessedik Sámuel. Nagy Frigyes Németor­szágában tanulva, sok fon­tos, hasznos és reális Isme­retet szívott magába s el- f* Eb "~ « hogy hazatérve, tanl' tzen oelezeTt es eí határozta, minden erejét és tudását a megvetette a tájtermelés alapját. Az ésszerű, a bel­terjes termelésnek ő az egyik elsó képviselője ha­zánkban. Tessedik azt hir­dette: -A föld nem terem pórnép szellemi és gazdasá- . ' . ... , J„ . _ . . „„ gi felemelése szolgálatába seken-,s 361 tenyésző, fontos ber állítja. terjeszti a lóherét és lucer- magától —, azt jól meg kell nát, ezeket a javított sziké- művelni. Ür legyen az em­a természet fölött!* zöldtakarmányokat. Ezzel S megmutatta, hogy tudás­us megvetette az istállózas, a sal, kitartással mit lehet él­li LL? uh, " belterjes állattenyésztés érni. Az volt Tessedik lott, amikor 1767-ben. mint al&jy4t Téssedik islál,ójá_ Szarvason, de országos ki­bán mindig jöfajta, jóltar- hatással, ami nálunk, $ze­tott, egészséges állatokat és geden Vedres István volt. takarmányt is mindig bő­ven láthattak a parasztok s * falusi elmaradottság ennek sem maradt el a ha- ellen tása. De másféle növények, ^ nemcsak mint iskola­íoleg a kukorica S megin- mester és mint termelési re­kabb az olajos- és rostos- former Vo)t n6gy Tessedik, növenyek termelesenek fej- hanem mint falugondozó is. nagy gondot A piszkoSi nyomorúságos, ev. segédlelkész a piszkos, nyomorúságos, babonába süllyedt Szarvaira megérke­zett. Figyelme az egész pa­raszti életre kiterjedt. A világ első gazdászati és Ipari iskolája Nevelő é« fejlesztő mun­káját a jó példamutatásra fordftott ss*^sssuís js^r re? A ker­babonába süllyedt falu he­zó növénytermelési kísérlet­ereirnUel^dteZho°gyyaAp^ * « * damutatása többet ért min­den előírásnál, rendeletnél. Több évi kísérletezés után 1780-ban megalapította a fit­S. Eissner: „MEG KELL HALNOM!" Most ment ki tőlem az anyám. bői. *Meg kell, meg kell* — suttog­Hideg,' hűsítő jeget rakott dagadt ja gyülölködően, kárörvendően. arcomra. A vérem ég, tűzként zu- "Meg kell halnom!* Meghalni? Ez bog ereimben és majd szétfeszíti bő- a szó számomra már a múltat je­römet. Ha lezárom szemeimet, a vi- lenti. Mert már több százszor meg­lág parázsvörös, vakító lángokkal haltam. Meghalok mindennap, ame­cifrázott sötétségbe borul. Jaj, csak el tudnék aludni! "Anyám! Vidd et a jeget! Fájdal­mat okoz!* — Semmi nem tudja csökkenteni fájdalmamat. Egy örök­lyet túlélek. Meghalok minden perc­ben. minden másodpercben, ame­lyet ebben az ágyban töltök. Miért? Ö hogy kínoz a vérem! Jeget! Hide­get! Csak egy másodpercnyi enyhü­de ^el«éffét- legjobb klfejlcszteni. Ezirányban az­után kulturális, gazdasági, szociális, illetve közigazga­Sikeres kísérletek tási téren, amit a nagy kö­zöny mellett csak lehetett, A sivár Alföldön akkori- mindent meg is tett, a kez­ijL— „,„* „,,„.„.., „ ,, ban szinte ritkaságszámba deti tüneti kezelést minden lág első *gyakorlati gazdá- ment a {n Nagy érdeme voftalort) intézményes falu­szati és ipari iskoláját* pa- Tessediknek, hogy az akác- fejlesztéssé építette ki. rasztifjúság számára — ami- ban megtalálta az odavaló, Kapott-e elismerést Tes­re mindig büszkék lehetünk, aránylag gyorsannövő, hász- sedik e sokirányú és nagy­Megtanulhatta abban a fia- Se^Zn - "KSH! talság a helyes gazdalkodast nemcsak a Tiszántúlon, ha- legmagasabb helyen-- a bé­és a legfontosabb házllpáro- nem az egész Alföldön is el- esi udvarban is felfigyeltek kat, főleg a szövést, fonást, terjedt, aminék a méhészke- „az agilis szarvasi papra, rtWiwJiP fi óv hwv tőlük a dés szempontjából is nagy aki nem baromszámba veszi megpedig ugy, hogy tőlük a jelentösége volt De masfaj_ a parasztot) hanem tanitja... szulok is elsajatithatták e ta fákat> így eperfákat is S azt, hogy termelni taní­fontos ismereteket. S ez ezerszámra ültetett, hogy a totta a magyar föld műveló­nemcsak Szarvasra, de kör- selyemhernyótenyésztés is ít, annak kimondottan örült nyékére is Igen kedvezőén terjedjen. Jófajta gyű- Bécs, de hogy fclvilágosttot­uu V ló motós-csemeteket hozatott ta a parasztot s a jobbágy­kinatott. raradnatatianui es gzarvasrai majd magonco- nak emberibb sorsot köve­nagyban folytatta • szikja- kat nevelt s megmutatta, telt — azt már nem vették vitást — hiába csúfolták ez- hogy az Alföldön is lehet szívesen az uralkodó körök. a helybelieknél is az felismerést idővel irigység, Almaimat ifjúságról, szerelemről, {vádaskodás váltotta fel s szerencséről hétéves koromban el 'túlzott munkatempója, túl kellett temetnem. Amikór kezdtem ,szigorú felfogása miatt volna már öntudatra ébredni, már 'amúgy sem közkedvelt Tes­megkezdődött haldoklásom. Amikor \sediket a szűklátókörűség, a a borzalom belém mart, még ártat- 'nép érdekeitől távol álló po­lan gyermek voltam. Azért váltam \ litika elgáncsolta. A több­egy rakás kínlódó szennyé, mert egy 'ézör beígért támogatás el­szép nyári napon egy amerikai em- J maradás miatt azután, az ber — talán maga is apa — le kel- ' anyagilag is kimerült Tes­lett nyomjon egy gombocskát, hogy J sedik 1806-ban becsukhatta a halál ráboruljon városunkra. »a külföld élött is mintasze­Gondoltam Volna ezelőtt, hogy {fűnek ismert, egyedülálló is­gondolatáimat, amelyek nem hagy- 'kóláját. fürödni indultam volna, elestem. A következő nap ismét. Szegény anyám, szegény apám, sürgettem őket, engedjenek főiskolára. Sokat kellett tanulnom. SokSzor esett ki a toll a kezemből, gyakran táncol­tak a betűk szemem előtt és merült el minden ebbe a vérpiros sötétség­be. De elérkeztem a felvételi vizs­gához. A többiek vígan előresiet­tek. Csak nekem tűnt végtelen ma­gasnak a főiskola lépcsősora. Min­den lépés fáradtságomba került. Ha lábomat fel kellett emelnem, úgy éreztem, mintha több mázsás súlyo- ják nyugodni testemet, meg kell át- J kiválóság óta fekszem itt. Meg lést. -Anyám, milyen volt akkor, kell halnom ! Sejtheti-e valaki, mikor én, a te Saitod* még éltem?­milyen keserűek ezek a szavak ak­kor, ha egy 22 evésnek tolakodnak állandóan a nyelvére? Ha valaki, mint én. e körül a három könyör­telen szó körül kering, ha valaki »Boldog évek voltak, fiam! Ak­kor még én is éltem, én, az anyád. Tudod, milyen boldogok voltunk, mikor apáddal együtt leszaladtunk a vízre? Te egy picit mindig előre­állandóan erre gondol, akkor is. ha siettél. El akartad hagyni anyádat fölkel a nap, akkor is, ha a gyere- A zsebed pukkadásig tömve volt kat emelgetnék, amelyet fenéketlen mélységbe akarnok lehúzni. Meg­birkóztam velük, a lépcsőkkel és a vizsgákkal is. Tudja ön, hány injekciót kaptam életemben? Hányszor fúródott bele a csillogó tű fiatal testem fonnyadó húsába? Tudja ön. hogy mindén In­jekcióval mennyi reményt oltottak anyámba, apámba és belém? Nem ttlmrók arra a boldog napra gon­dolni 1959-ben, amikor az orvosok koznom? A fájdalom 'úrrá lett raj- Ma valóra váltjuk álmait tam. Annyi, annyi hónapja fekszem { Jellemző sors ez a feUdá­mar, mindennap lázasan, egy na- »ns, nagybirtokos Magyaror­pom sincs szúró fájdalom nélkül. {szag korában. S ha az 6 ko­Ma még egyszer ide fogom hívni Jrában el is gáncsoltuk szép anyámat. Jegét a homlokomra, erre (szándékait, ma azzal hódol­a fonnyadt arcra, a repedezett aj- Jhatunk nagy szellemének a kokra. amelyek olyan örömmel csó- (legmegfelelőbben, ha híres kolták volna még anyám kezét! Je- 'iskolaalapítása 180.. halálü­get hozzon anyám és jöjjön Sadako. (nak 140. évfordulóján meg­Fadako, akivel a remény napjaiban 'fogadjuk, hogy értékes mun­otyan szívesen sétáltam az illatos /kaját tovább folytatjuk. kek nevetnek az utcán, akkor is, ha kavicsokkal. Az én Saitonult, mond- ezt mondták, hogv az alattomos kór fák alatt. Sadako nem fordul el at- » a jázmin illatozik, és akkor is, ha tam magamnak, úgy vonzza a kék megállapodott. Hazugság volt! A tói aki valaha — ' a mama a konyhában csörömpöl edényeivel? Megátkozom a gondola­taimat, mert jobban kínoznak, mint fortyogó, mérgező vérem. Itt van ez a Szócska, *tn*. Mert £n vágyók az ikl meg fog..., aki­nek meg kell halnia, tn, ez an a sfnylődő test és ezek a elaloktalano­don lábak, amelyek élettelen tus­kökként lógnak egy visszátaezítő törzsről En. ez az a fej, a melyet ezekkel 4 nehéz bótókkál, amelyek torsíem. mellett, vannak — normált­san karoknak neveznék ezeket már nem tudnék megtapogatni. Én, ezek azok a gondolatok, amelyek nélkül már régen csak egy rakás szemét lennék. És at "Én*-t követi a "Kell*. Kell! E mögött áll az a rémisztő há­talom. amely a következő végzetes szócskához üt. Könyörtelen hata­lom amely nem enged ki kármai­viz, mint a vasat a mágnes. És ami­kor leőrtünk a partra, úgy siklat­tál a vízbe, mint a fürge vidra A virgonc hullámok kacagva csókol­gatták barna testedét. Fiam. fiam, olyan csillogó, nagy, ba-na szemeid voltak. Mindig nevettek- SOk em* ber napsugárszemű Sáiténdk hí­vott .. .* "Hallgass, anyám,, láthatód., koónj a szemeim halottak. Láthatód, hogy az arcom csak egy rémes fólt! Víz, kék ég, nevetés, ének... Etek mj.nd mind régi. elavult mesék csupán Akkor avultak el. amikor hétéves voltam. Ugye, anyám? 1945 augusz­tusában-•>. méreg erősebb volt, becsapta az Or­vosokat. becsapott engem. Egy kis ideig békén hagyott, hogy azután még tombolóbb dühvel marcangolja testemét Hallom., hagy hazajött, apám sze­gény apám! Büszke, erős fiú helyett, aki hamarosan befelezi az egyete­me*., búrlA húsdárabOt talál ótt.ho­tól, aki valaha Saito volt. Meg fo- { gom kérni őt, hogy életem, nem, ' hogy hálálom történetét Irjá meg. J Foglalja a történetet egy levélbe. ' "Hölyjeím és uraim*-, írom majd az J ő kezébel, "emlékeztetné akarom « Önöket arra. hogy éz a borzalma* { betegség az aUym,bomba ledobásának ', eredménye. Kinyilvánítom, hávet Dr. Szabó Miklós tudományos kutató Küfönfezes öltönyanyagok Több lzíz iRittta- és szíft­Jváltozatban húszféle szőve­•tét gyártanák a Házai Fó­rában. Itt. hátul, a szobá sarkában ellen- Még akkor sem, ha ezek a. {^^mertófk^-^rt ^ "A Zjffsdi-atot öltönye-etek*. i» J M * ÉV ,Wt a Háza, Fésűsfonó. X Sk ÍF^ket külön jelzéssel lát­áll egy szekrényke Bár elérhetném. Egyetlen, korty a kw üvegbál és ák­kfo gcmdelafaim fa meghalnának. Késő' Régebben amikor még tud­tam mozogni, hiányzott a bátorsá góm. Vagy jobbannwndva, még ra TM'L^mZ^ U"™ szövött-termé* volU Ügyeljetek arra, hogy gyermé. ;{alíróet kapnak ^ egy-egy ménykedtem. Még akkor fa, amikór tejek megmeneküljön ettSl a fegy- ^^ mindcssz" WO-Ím ar orvosok megmondták szüleim- vértől, amely csak füstölgő romo- ' , ,„ „^ • Saito nem kitalált név, nem kitalált íétteM. Állandóan tájt a fejem. "Ni raemely. l»SÍ-k»n Tokióban a Ntikleana gv(m apadt VAgy mindig. Saitó", Fegyverek betiltáí.áért Kurdo Rizotteag " M ^ .7? , , kongresszusán Saito levelét is felolvas- "yonaia a tanttom. *rosszul vagyf". tik. Szikrázóan kék volt az ég, amikor az orvosok megmondták szüleim­nek, hogy nincs remény számomra, a sugarak szétroncsoltak, még ak­kor is víaűsztalt az apám: -Mindent megteszek, amit csak tudok. fiam. hogy meggyógyuljál!* De mit tehet egyedül egy apa ez ellen az ember­télen »kell" ellen, a kérlélhetetlcn­ség hatalma, ellen? De ha ezer, ha a halál lezúdult Nagasakira. A vá­rosban nagy riadalom támadt. De az első megrázkódtatás után egy életerős kölyök mindent elfeled' F.gu idő múlva azután hirtelen gyönge És egy napon, amikor pajtásaimmai millió apa összefog. kat és ZttI ^m-Jt t 01 méter keri» forgalomba. tfnJ d fit < * T T?a !Mipd a színét, a mintáját, nííV n * • minden becsületes mind a minöséget vizsgálva gondolkodású embernek el kell ol- 'rz a kelme felveszi a ve, íTLSkdaT mff" , h0if aleg k> ób an^gol Urel egy fényképét ts. Annak a borzai- {fekkel Az év végeig min(egy mas valaminek a kepét áki boldog ^ négyzetméter készül dtak épito ember lehetett volna. Az {*, ^nt Meteb Pude­en képemet! Jpesh áruházba « ndeW Fordította- fyeg Janoo szaküzletbe kíl<* a gyár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom