Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-11 / 189. szám

3 Csütörtök, 1960 anrisEttss TI. A nyári nagyjavítás után még tovább javul a szalámi minősége Ismét termel a Szegedi Szalámigyár Vallási tanok és tudományos igazságok A Szegedi Szalámigyárban már évek óta nemcsak beszélnek arról, hogy a jó es modern gépekkel növelhető a termelékenység, a termelés gazdaságossága, hanem ennek megfelelően cselekszenek is. A nyári nagyjavítási időszakban valósággal szétszedtek minden gépet, megvizsgáltak minden berendezést, s amit kellett. kijavítottak. Az elmúlt évi munkatapasztala tok alapján korszerűsítettek. tökéletesítették a gépeket. »Megagyusztálták« még az egy évvel ezelőtt beszerelt modern félautomata-gépsort is. Mint ismeretes, az automata toltógépsort a tavalyi, nyári szünetben szerelték feL Az egy Évi használat után a gyártó5 céggé] megegyezve házi'ag átalakították a gép töltönyilásait. Ez a művelet nagy hozzáértést, komoly műszaki képzettséget igényelt A szalámigyár! műszaki dolgozók megküzdöttek ezzel a feladattal, »s most, amikor újra kezdték a termelést, munkájuk eredményeként jobb minőségű a tölt ésművel et, ami azt jelenti, hogy a bélbe töltött paszta tömörebb, ezért javul az rimáit évihez mérten a szalámi minősége. Ha jók a gépek, a fűtőés hűtőberendezések, kevesebb energiaval is működtethetők Energiamegtakarrtást jelent az is. hogy a régi töltőtermet, elfalazták, egyből csináltak kettőt A régi pasztakádak helyét ezután raktárnak használják. Az automata gépsor elfér az egyik részben. A jövőben csak ezt keli hűteniük és így energiát takarítanak meg. A gyár üj területén, a volt Zsótér utcai részben a Tisza-parti új raktárépület mögött már befejezéshez közeledik a 40 méter magas toronyépület alapgödrének kiEzt a műveletet érdekes építési megoldással kezdték. A kiásandó hatalmas gödör köré előbb cölöpfalat helyeztek el. Mintegy hét méter mély lyukakat fúrtak, ezeket öntötték be folyékony betonnal. Igy képeztek ki több száz vasbeton-oszlopot Erre azért volt szükség, hogy a gödör kiásása közben a talaj nehogy megcsússzék. s ezzel a környező magas üzemépületek falai is. Néhány nap múlva befejeződik az alapgödör kiásása, és megkezdődik majd a betonozás. Ez év végéig a földszint fölé jutnak az építéssel, a jövő év végére pedig elkészül a hatalmas építmény és leszállítják a gépi berendezést is. Igy előreláthatóan a második ötéves terv harmadik évében bekapcsolódik az új hatalmas raktárépület is a gyár termelésébe. Az ifjúság ruházkodásáról tárgyalt az Öltözködési Tanács Szerdán a Könnyűipari Minisztériumban Horváth Gyula miniszterhelyettes elnökletével ülést tartott a nemrégen alakult Öltözködési Tanács, amelynek tagjai az ipar, a kereskedelem és a különböző társadalmi szervezetek képviselői. A Ruhaipari Tervező Vállalat, az Öltözködési Tanács operatív szerv elkészítette a jövő tavaszi, nyári divat irányát mutató, negyven öltözékből álló mintasorozatot és az ülésen meghatározták a 11. nemzetközi divafckomgresszus, valamint az egész világon kialakult divat tanulmányozás alapján, milyen divatvonalakat követ, milyen főbb színeket alkalmaz majd a mi ruházati iparunk. Divatos színak, tavasszal a hegyvidékek színárnyalatai, a rügyező fák zöldje, az erdők színei, a nyári ruháknál pedig az üde, úgynevezett balatoni szinek az irányadók. Készítenek ruhákat sziklaszürke, napsütött-sárga, homokszín, harna anyagból, pipacspirosbál, rózsaszínből. Az Öltözködési Tanács külön foglalkozott az ifjúság, a serdülő korú lányok, fíük öltözködésének problémáival Azt akarják, hogy a fiatalok, egyéniségüknek megfelelően, divatosan, de ne kirívóan, hanem ízlésesen öltözködjenek. Nálunk is érdemes hasznosítani Százötven újítás a textilipari újítókiállításon Sok latogatót vonzott — Roppant ötletes beren- vélő működik, amelyet szinMorobat ota a textilipari dezést mutat be ez a modell, tén átalakítottunk. Hirte«zakszervezet, területi bizott- Az újító által szerkesztett lenjében nem tudnám megsaga által rendezett újítási anyagbefogó satuval ugyanis mondani, hogy melyik a kiállítás. A megnyitás nap- nemCsak kereszt-, hanem jobb. jan a len- es kenderipar hosszanti iranyban is vágha- Tanulásra összehasonlíszakembere tanulmányozták, tó aZ anyag Azért rajzoltam tásra, ötletek gyűjtésére kib het elejen pedig a pamut- le mert ^ a megadást ér- váló alkalom ez a kiállítás, ipariak jöttek el az ország demes lesz nálunk hasz- amely az utóbbi évek (egkülönbözó részéből Szeged- nos,'tai1i jobb újításait és műszaki re. A budapestiekkel, gyó- . t, fejlesztesi eredményeit muriekkel, kaposváriakkal „^VlróTnlr LréL tatja be. Tehát jónéhány együtt érkezet Kársai "uhhat s len- olyJan alkotáSSal is talalkozLaszló, a Könnyűipari Mi- ,J,Ton;o1' „ez • ereszhez va- bevezetése óta msztérium iparfej le&riési fó- £u TZé^ már aCtt a fozkercsríséreztályának újítási osztály- ^^Győri Pamftsrévré «*» ^ vezetője. és Műbőrgyárból jött Magya- "ye" tobtok kozott a csokrosi Albertnek már nem volt ke?tett. hofoku íonoyiZ fi' kalmazasa a vizesfonodaJ6I sikerült ilyen egyöntetű véleménye . . . . _ , az átalakított Schweiter- ban Ittf látható. azf EPert^ - Igen jelentős es jól sl- rendszerű vetülékcsévélőról. sfn azo.ta ,mar felfplte,tt került rendezvény a szegedi alagutaztato kicsinyített maiparagi újító kiállítás - je- Tanulás, SSSS&ftZ lentette ki. — Három szem- összehasonlítás jelentős, mert egyrészt gazpontból is hasznos: lehető- daságosabb, mint a korszeséget nyújt a textiliparhoz , ~~ Kiváncsi lennék arra, rűtlen régi módszer, más. YT , . hogyan működik. Annál in- részt pedig hallatlanul netartozó iparagak tapasztalat- kább mert üzemünkben má. héz fjzika, munkától kfméH cseréjére, a látottak alapjan sik konstrukciójú vetülékcsé- meg a dolgozókat. indítékot, ötletet ad az újítók számára, végül pedig jelentős propagandát fejt fci. Valóban, ae apróbb-nagyobb gyerekektől idős férfiakig. asszonyokig, sokféle ember megfordult az MTESZ klubhelyiségében ezeken a napokon. Egyenként vagy szervezetten érkeztek a látogatók. — Világéletemben szerettem az -okos* gépeket — mondta íünka János nyugdíjas —. s azért jöttem be. mert örömöm telik bennük, ha már hasznukat nem is igen veszem. Persze, a közönség nagyobbik fele nem így van az utóbbival. Egy fűrészgép apró mása előtt hosszasan időzött Románszky Ágoston, a Goldberger TextilAz újítási kiállításon mintegy 150 lenés kenderiparhoz tartozó újítást, vagy azok fényképét, modelljét találja az érdeklődő. A modellek jó részét ügyes kezű ipari tanulók készítették. — Sok érdekes újítás ki is maradt, mert a helyiség kicsinek bizonyult — mondot ta Joó György, a Szegedi Kenderfonógyár újítási előadója. akinek gondos rendezését dicséri a kiállítás. Talán ha eltekintenek az üzemek termékeinek — a sokféle színes vászon stb. — bemutatásától. még több újítás helyet kaphatott volna. De ez a megiegyzés mit sem von le a látottak értékéból. mer* igazán van min okulnia a szakembereknek: újítóművek újítási elő- Er az a fűrészsato, amely annyira megnyert* nak. munkásnak és adója. Csakhamar » ooidberger gyári újítási előadó tetszését. De műszakinak ezen a , _ a berendezés nemcsak neki tetszett, csakna- ........ előkerült zsebebői a mar partnerre talált, akivel megbeszélhette » kiállításon, jegyzetblokk. gép előnyős tulajdonságait. Fehér Kálmán M

anapság sok egyházj személy azt állítja, hogy a vallás elismerte a szocializmust, eggyéolvadt vele. Azt bizonygatják, hogy a vallásos ideológia lényegében és szellemében ... szocialista! Ezekre a megfontolásokra azért van szükségük a teológusoknak, hogy megindokolják a döntő következtetést: a szocialista társadalomban a vallás elleni harc értelmetlen, természetellenes, meddő. A hivők körében, széltében, hosszában elterjedt nézetek a győztes szocializmus és kommunizmus korszakára nézve igen jellemzők. A vallás védelmezői már nem léphetnek fel nyíltan a marxista eszmék ellen. Másrészt a szocialista életforma igen megnehezíti helyzetüket. Ezért némely egyházi személy igyekszik megfelelő módon alkalmazkodni az új viszonyokhoz. hogy úgy mondjuk, a vallás szocializmusba való belenövésének politikáját folytatják, a vallás és a szocializmus szövetségének gondolatát hirdetik. Ám minden ilyen kísérlet már eleve kudarcra kárhoztatott. Ismeretes, hogy a munka- és termelési eszközök társadalmasítása nélkül a szocializmus elképzelhetetlen. Viszont a társadalomtörténet elemzése bebizonyítja, hogy e társadalmasítás lehetőségei és feltételei nem mindig és nem mindenütt vannak meg, hanem csupán a kapitalizmusban jelennek meg először. A társadalom fejlődésének ezen a fokán jelenik meg a gépi nagyipar, amely a dolgozók tömegeit a gyárakban tömöríti. A termelés kollektív jelleget ölt, a munka- és termelési eszközök pedig lényegében véve társadalmiakká válnak. A dolgoknak ez az objektív? kialakuló helyzete teszi lehetővé a marxista párt vezette munkásosztálynak, hogy megszüntesse a magántulajdont, s a földet, a föld méhét, a gyárakát és üzemeket, a bányákat és az erőműveket stb. az egész társadalom közkincsévé tegye. Í

r övetkezésképpen a szocializmus és j. a kommunizmus nem jelenhetett meg a kapitalizmus kialakulása előtt. Ezért minden olyan kísérlet, amely a korai keresztény közösségek társadalmi rendjét a mi rendszerünknek megfelelő, igazi szocialista rendként akarja feltüntetni, tudományellenes, s lényegében a marxista elmélet és gyakorlat ellen irányul. Milyen alapon beszélnek a teológusok a korai keresztényközösségek szocializmusáról? Ugy látszik, azon az alapon, hogy a közösségbe lépő személyeknek le kellett mondaniok kincseikről, s élelmüket, ruhájukat stb. meg kellett osztaniok a nyomorgókkal. Ám innen még egyáltalán nem vonható le az a következtetés, hogy a szóban forgó esetben igazi szocializmussal van dolgunk. Arról van szó. hogy a korai kereszténység hirdetői általában elég közömbösek voltak a munka- és termelési eszközök tulajdonának jellege iránt s ez nem véletlen. Az akkori idők termelése szükségképpen a munkaeszközök egyéni tulajdonához volt kötött (a parasztnak faekéje és egy darab földje, a cipésznek kalapácsa, kaptafaja stb. volt). Ezt mindenki természetesnek, magától értetődőnek tekintette. Ezért a korai kereszténység egyszerűen nem is vethette fel a termelési eszközök köztulajdonba vételének kérdését (ami nélkül nincs és nem lehet szocializmus). A keresztény hithirdetők számára egyáltalán nem a magántulajdon birtoklása, vagy annak hiánya, volt a központi kérdés, hanem a magántulajdon által szerzett anyagi javak felhasználásának. jellege. A kereszténység nem szállt sikra a magántulajdonosokkal szemben, ha az általuk felhalmozott kincseket „ésszerűen* használták fel, például szétosztották a szegények között. Következésképpen a korai keresztény közösségek -szocializmusa* csupán a fogyasztásra terjedt ki Nem érintette a legfontosabbat: a termelési eszközöket. Nem terjedt ki az anyagi javak elosztására sem, hiszen az igazi szocializmus csupán a munka szerinti elosztást ismeri el, a keresztény közősségekben viszont minden anyagi értékeknek az emberek között való kiegyenlítésére vezetett. Ugyanekkor a javak szétosztását a szegénység, az aszketizmus, a verejtékezés stb. dicsőítésével összekapcsolva követelték, vagyis olyan tételekhez fűzték, amelyek elvben ellentétesek a szocialista tételekkel. Lényegében a korai keresztény közösségek afféle jótékony szervezetek voltak, amelyek persze nem változtatták meg és nem is tudták megváltoztatni a magántulajdonon alapuló rendszert, amely a társadalmat elkerülhetetlenül kizsákmánvolókra és kizsákmányoltakra; gazdagokra és szegényekre osztotta. H

angsúlyoznunk kell, hogy a marxizmus mindig határozottan fellepett és fellép a fogyasztói vagy az egyenlősdire törekvő szocializmus minden válfaja ellen. A kommunisták az ember anyagi és szellemi szükségleteinek teljes kielégítéséért szállnak síkra és ezt. nem a gazdagok jótékony adományaira támaszkodva, hanem a társadalmi termelés minden oldalú fejlesztése révén igyekeztek elérni. Ebben a tekintetben igen jellemző a korai keresztény közösségek sorsa. Ezek a közösségek saját termelési bázisuk híján és a szegényeknek nyújtott adomanyok rendszerén felépülve, nem maradhattak fenn sokáig Az első keresztények vagyonközössége rövid életű és helyi jellegű volt, nem sokáig es csak Jeruzsálemben maradt fenn. Milyen következtetéseket vonhatunk le az elmondottakból? Az úgynevezett keresztény-szocializmusban lényegében nincs semmi szocialista. Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt teljesen tarthatatlan Lényege szöges ellentétben áll a marxista tudományos szocializmus lényegével. Ennélfogva a keresztény-szocialista eszmék védelme napjainkban a híveket elvonja a kommunizmus építésétől. Egyes egyházi személyek, gazdasági talajon bizonytalanul érezvén magukat, azt hajtogatják, hogy a vallás szellemében szocialista. Hiszen a korai kereszténységben az elnyomott tömegek törekvései ós vágyai nyilvánultak meg S ebből állítólag az következik, hogy ez az ideológia bizonyos szocialista elveket is tartalmaz. I

gy van-e ez? Természetesen nem. Abbói, hogy a vallásos világnézet bizonyos mértékben kifejezésre juttatja a dolgozók gondolatait és. érzelmeit, még egyáltalán nem következik, hogy a kereszténységben szocialista motívumok vanhak. Először is ilyen motívumok, mint ahogy fentebb már láttuk. huzamos ideig egyáltalán nem létezhettek, másodszor pedig nemcsak az elnyomottak vágyainak önmagában való tükrözése fontos, hanem az is, hogyan alakulnak az elnyomottak érdekei, miiyen formában, milyen célból törnek felszínre. Ha ebből a szempontból nézzük a vallást, kiderül, hogy nemcsak tartalmában, hanem formájában sincs benne semmi szocialista. A vallás például azt tanítja, hogy az igazi boldogságot csak a mennyben találjuk meg, s e boldogság elérésére természetfeletti erók segítségével törekszik. A tudományos szocializmus itt, a földon akarja boldoggá tenni az embereket és megmutatja azokat a reális utakat és módokat, amelyek segítségevei ezt a boldogságot maguk a dolgozók elérhetik. Ezen utak helyességét, számos ország tapasztalata már bebizonyította. A vallásos ideológia, amely azt hirdeti, hogv az ember tehetetlen az ösztönös természeti és társadalmi erőkkel szemben, feltétlenül a kizsákmányoló társadalmi rendet erősíti, elkerülhetetlenül az elnyomók nézeteit juttatja kifejezésre A marxista szocializmus viszont kezdettói fogva megmutatta, hogy a munkásosztályban hatalmas erők es lehetőségek rejlenek, hogy a munkásosztály képes a társadalom kommunista elveken való forradalmi átalakítására. A

vallási tanok hirdetői számos kísérletet tesznek arra, hogy a szocialista tanításba vallási elemeket plántáljanak, hogy bebizonyítsák a vallás és a szocializmus eszmei közösségét. Ebből természetesen semmi sem sikerül. A vallás elméletben és gyakorlatban egyaránt ellentétes a szocializmussal és mindazzal, ami a szocializmussal összefügg: az élenjáró tudománynyal, a kultúrával, a technikai haladással. Igaz, manapság sok egyházi személy azt állítja, hogy ők elismerik a tudományos vívmányokat. Ez az elismerés azonban minden egyes alkalommal csupán akkor történik meg, midőn a tudományos, igazságok már mindenki számára nyilvánvalóvá válnak. A teológusok a szocializmus -elismerésével* is ugyanúgy elkéstek. Ezt, is a körülmények nyomására kellett megtenniük. Most, midőn a szocialista eszmék százmilliók gondolkodásmódjában ural* kodókká váltak, midőn a világ lakosságának több mint egyharmada a marxizmus zászlaja alatt halad előre, a tudományos kommunizmus elleni nyílt támadás aligha vezethet sikerre. Ezért eszmei ellenfeleink taktikát változtatnak, titokban abban reménykedve, hogy a vallásnak a szocializmussal való egyesítése a vallás egykori tekintélyének viaszaállítására s a szocializmus forradalmi jellegének csökkentésére vezet. Nyilvánvaló, hogy az ilyen remények csak illúziók. rrt ermészeteson vannak olyan hívők* akik őszinte meggyőződéssel vallják, hogy a. vallás és a tudoraányos szocializmus között lehetséges a szövetség. Ez azonban, mint ahogy fentebb már rámutattunk, mélységes tévedés. Napjainkban minden öntudatos embernek tudnia keli. hogy a vallásos nézetek így, vagy úgy. visszafelé húzzák az embereket, a szocialista ideologia viszont a dolgozok figyelmét a jövőre tereli, a kommunizmus győzelmét, elősegítő nagyszerű üj tettekre mozgósítja. Ez a győzelem történelmileg elkerülhetetlen, T. P.