Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-10 / 188. szám

bHdtéin rA\tt rr A SZERZŐ VALASZOL Beszélgetés NI. I. Pejkó zeneszerzővel A Szegedi Szabadtéri .Iá- nép ereje, a másikon pedig ba sűrítve a következőket tékok Jeanne d'Arc bemuta- a középkori inkvizíció, s a tudtuk meg eddigi útjáról: tóján üdvözölhettük a mű királyi udvar a maga léha- 1940-ben fejezte be tanul­szerzőjét, N I. Pejkó Sztá- ságával. mányait a Moszkvai Zene­lin-dijas zeneszerzőt is. aki — A téma a Moszkvai konzervatóriumban, ahol első alkalommal tartózkodik S'ztanyiszlavszkij és Nyerni- Mcszkovszkij, a híres zene­hazánkban. Megragadva az rovics—Dancsenko Opera- szerző és kamarazene-specia­alkalmat. több kérdést in- BaJettszin házat érdekelte, s lista tanítványa volt. Pejkó téztünk hozzá: így került sor a Jeanne d'Arc 20 éve dolgozik önállóan, s moszkvai bemutatójára 1957- ez alatt az idö alatt többeK — Hogyan érintette a ben, majd kesobb ugyanez- , .. .... . , , . . ,, ... zel az együttessel Ienin- kozo,t lrt harom szimfómat. Jeanne d'Arc szegedi be- grádban is. A Jeanne d'Arc operát, vigoperát, számos harmadik bemutatója ez a szvitet. Egy operája témáját mostani, a Szegedi Szabad- a baskir „ép mai életéből tori Játékok színpadán. mutatójának híre? Jeanne d'Arc: E. E. Vlaazova —. Az ónok szép városa. Szeged és a Moszkvai Szta­nyiszlavszkij és Nyemiro­vics—Dancsenko Opera- és Balettszínház között nagyon szívélyes, baráti kapcsolat alakult, ki. immár évek óta. £ ez a barátság, íme. egyre mélyül. Na© őröm számom­ra. ho© a Jeanne d'Arc kül­földön elsőként a Szegedi mentette és a mú bemula­— Hogyan tetszik a Sze- tója is ott volt Ufában, a gedi Szabadtéri Játékok Bafikir f z0cia,1Bta Köztársa­ság fővárosában, 1952-ben. színpada, nézőtere, s álki- sZVitjoiben előszeretettel használta fel a különböző népi melódiákat, például orosz és moldva népi zenei Iában a környezet, ahol a játékokat megrendezik? Llonel, angol tiszt: M. E. Llepa — Igen mélv hatást kel- elemeket. Közben tanított is. Szabadtéri Játékokon került tett bennem a ízegedi Sza- 1943-tól a Moszkvai Zenei bemutatásra S külön öru- badléri Jáiékok színpada. Főskolán dolgozott. majd lok. hogy a bemutatóra en Szabadtéren jobb, stílusosabb 1Q„ . „ . ... ,Q.„ is meghívást kaptam, amely környezetet nem is tudok 1953'ban docens 10i58­e©ben alkalom arra is, hogy elképzelni a Jeanne d'Arc tói pedig a Moszkvai Zenei közelebbről megismerkedjem előadásához. Minden stim- Főiskola professzora és most az. ónok szép onszagaval es mcl; minden egybeesik a b tanít dolgos nepével. művel _ 8 mi]iő mintegy ' o . . _ alafestí a mű mondán .való- Megkérdjük a híres ze­— Mondana nebanv szot V. P. Burmejszter Sztá- neszerzőt, milyen munkán « balettfeldolgozás indító- jE^jS, « ?SZSZK és . az va© munkákon dolgozik Észt £ZSZK erdemes müve- mos( kairól, körülményeiről, s a sze, aki a Jeanne d'Arc ko- _ Behatóan tanulmány(> mii eddigi színpadi útjáról" rcográfl*ját kesz,tette es be. ^ a közdpkon francia ze. tanította, bizonyara na©on — A librettót B. V. Plet- örülne, ha . látná a Szegedi nyeva írta Schiller Orleansi Szabadtéri Játékokon sze­sz űz cimú műve és a Jeanne lfi ,.,„.,„ h'Ai-r~r,t Ma. — - ­d'Arc-al kapcsolatos gazdag rerlö36apn6d ArC^t'Ma e©ik novellája alapján lib históriai anyag alapján. A gam kulon halas vagyok a rettót írt. Pletnyeva. s eh­témával 1953-ban ismerked- játékok zenekarának, amely hez k>s baletthez írok ze_ *** alatt ^ "ót. A munkának azonban dánom, ho© na©on megtet. . munkát végzett , . , ,, , szett, különösen a főhős pat- ' u .... ,f . még csak a kezdetén vagyok, r.otizmusa, amely ma is 8 "™*«> anyag tökéletes ^ remé]em sikerül hama. megszívlelendő, a ma embe- belanulasava.1. r<„an megírnom, lének ls sokat mond. S ér- Megkértük N. I. Pejkó Mwt már latv,a a Szcgodi dekes a konfliktus is: az Sztálin-díjas zeneszerzőt, Szabadtdri Játékok sz{npa. e©ik oldalon áll Jeanne mondjon magáról is néhány ^ 3 SZ8g^ie,k nagyí>n 6rül. d'Arc hazafisága, mint a szót olvasóinknak. Dióhéj- réllek< ha tolcmdottan erre nét. Nagyon érdekes és iz­galmas ez a témakör, s igen szeretem. Ezenkívül Puskin N. L PEJKÓ: £ ztáün-díjas Jeanne d'Arc (Szent Johanna) Balett 3 félvonásban, 7 képben, A librettót irta: B. V. Pletnyeva. Előadja: a Moszkvai Sztanyiszlavszkij Nyemlrorlca­Dancsenkó Opera- és Balettszínház együttese. V. T. Bovt, V. T. BOVT művésznőnek SZEGED Hungária Szálló Jeanne d'Arc Bertrand az OSZSZK erdemes művésze E- E. Vlaszova, az OSZSZK érdemes művésze V. E. Tyerentyev L. N. Grafova G. A Sztvepanova M. M. Gazijev L. N. Litvák A. Sz. Tolssklj J. D. Trepíhalin V. V. Csigtrjov a V. Selkov J. N. Kuznyecov Srtalln-dijss L. A. Szlmonov N. A Vlhreva V. I. Kirpirsnikova E. V. Kuznyecova V. I. Filimonova A. D. Nyevszkij V. V. Csigirjov M. M. Gazijev V. K. Pjatkov L. A. Szlmonov L. A. Szimonov L. I. Klnzelovszkij A. A. Szorokin E. I. Kuzmin M. E. Llepa A. A. Klejn. az OSZSZK érdemes művésze V. I. Kuprijanova N. D. Pavlova A koreográfiát készítette és betanította: V. P. BURMEJSZTER ' Sztálin-díjas, az OSZSZK és az Észt SZSZK érdemes művésze. A szegedi előad;* t. rendezte: J. V. SZMIRNOV A díszleteket és a jelmezeket tervezte: V. F. Rlndin Sztálin-díjas, az OSZSZK népművésze A Szegedi Szabadtéri Játékok zenekarát vezényli: V. A. Edelman. Pásztorok, Johanna barátai VII. Károly Sorel A gnes. VII Károly szerelme Udvari bolond Pap A rheimsi püspök Central, Orleans védője A francia csapat parancsnoka Lionel, angol tiszt Az angol csapat parancsnoka Keleti tánc „ Kedves Violetta! A A bemutatódon ott ültem A én is. Láttam, amint a fény­iben megjelent törékeny a la­J kod, bájos arcod mosolya nekem is szólt. Már első t mozdulataid megragadtak, s \ veled emelkededtem, azegé­iszen új, csodálatos Johan­'nával. Eszembe jutott, hogy a vi­lágirodalom hány kiváló alakját késztette írásra az egyszerű kislány naívsága, . aki nem is sejtette, hogy \ ösztönösségével a nagyszerű J hazaszeretet eszményképévé ' válik. . Ezért kellett neki meg­\ halnia. •. J A máglya ötszáz éven ke­J resztül várta, mert minden (l úi század rettegett az esz­fméjétől. Shakespeare gonosz i boszorkányából, ringyójából, A az így csak leplezett, le nem A írhatott igazságból Bemard Shaw már egy megtisztult, } az egyszerű emberek szivé­t hez közelálló, misztikummal f körülvett csodálatos alakot i emelt ki. A bátor igazság i nevében alakja egyre nőtt. I Megszerették, csodálják (egész világon az emberek. t Ilyen Johannáink voltak ed­\ dig. f Most veled eljött egy új. ((Érzései, cselekedetei egysze­\rűek, emberiek. Bátorságát a Csaját jelleme, igazsága és a hazaszeretet erősíti. A vallá­J sos misztikumból magasra J emelkedve, a XX. század ^ Johannája állt előttünk. a Ezt a nagy, merész alaki­a tási vállaltad törékeny ala­é koddal, mindenkit megejtő, éílenyügözö táncoddal és drá­mai játékoddal. Mindezt nagyszerűen, tökéletesen ol­dottad meg. Az utolsó pilla­natig ott voltam, veled. Lel­kesültünk, akartunk, győz­tünk és a valóság szemetjé­től megtisztulva a. máglyá­nál is melletted álltam. Ez az este meleg büszke­séggel töltötte el a szívem, hogy neked tapsolhattam, akit egész Európa vár. El­jöttél kicsi városunkba és fölemelted még most bonta­kozó ünnepi játékunkat ar­ra a magasságra, amelyen te állsz. Mindent köszönök... hogy eljöttél, hogy nekünk is ad­tál magabiztos, elragadó já­tékodból. A szivembe zár­talak és nem felejtelek el Lados Ibolya a színpadra alkotna egyszer — mondottuk búcsúzóul. N. I. Pejkó mosolyogva vála­szolta: — Számomra igen megtisztelő lenne, de erre aludni kell még e© keve­set.}. I.ődi Ferenc MCsornaptár Augusztus 10111 tat3|14|15 sJcs P sJ V H Jeanne d'Are IM-IIII Al ember tragédiája u A fekete Jelzések az előadási napokat Jelentik AT ELŐADÁSOK KEZDETEI ESTE « OKA JEANNE D'ARC (Rövid tartalom) ELSŐ FELVONÁS t. kép. Orleans ostroma. Or­leans előterében harc folyik. Central. Orleans védője elesik az angolok vezéréve] folytatott oárviadnlban. A lakosság egy része elmenekül. A francia ka­tonák menekülnek, a csatatér felett angol zászló leng. 2. kép. Dóm-Rem] falu, ahol Johanna és barátai laknak. A falusi éleibe a Central testét vivS orleansi menekültek me­nete tör be. Johanna a népet harcba hivja. Bertrand és a pásztorok követik a magét. Franciaország felszabadításának szentelő Johannát. MÁSODIK FELVONÁS í. kép. A Chlnom palotában. Franciaországot pusztulás fe­nyegeti. Orleans eleste várható. Károly lelkipásztorával, a feke­te pappal a chinoni palotában mulat, s gondjait Sorel Ágnes kariaiban űzi el. A katonák Central halálhírét és Orleans várható elestének hírét hízzák. A palotában pánik uralkodik, amelynek a néptói körülvett Johanna megérkezése vet véget. Johanna Károly engedélyét ké­rt. hogy Orleanshoz siethessen a hadakkal. Károly beleegyezik s átnyújtja neki Central kard­iát. 2. kép. Orleans felé. A Jo­hanna által fellelkesített nép Orleans megmentésére indul. A franciák szétverik az angol csapatokat. Johannára hirtelen Llonel támad. A párharcban Johanna leüti Lionel sisakját és fogolynak nyilvánítja. Az el­keseredett Lionel különös, szo­katlan érzést kelt a lányban; s a fekete pap ezt kihasználja: eltűnik Lionellel. Megrendülten fedezi fel Lionel eltűnését Jo­hanna. akit egy ellenséges nyíl megsért es megfoszt erejétől. A pásztorokkal körülvett Johanna nem hallla a nép üdvözlését, megzavarodott. HARMADIK FELVONÁS 1. kép. A dofen megkóroná­"ása. a koronázás napja. A nép türelmetlenül várta az ün­rtépség kezdetét fe lelkesen kö­szönt) Johannát. A koronázás után a templom lépcsőién meg­itlehík VTI. Károly, s Johanna meghajtja a király előtt a zsák­mányolt angol zászlót. A vá­ratlanul Johanna előtt termő fekete oap meglepetten látta ezt.. Az egvház isten ' nevében kitagadja Johannát RhelmsbőL Johanna Károlytól kér segítsé­get. de a király az egyház hangiához csatlakozik. Johanna a pásztorok karjaiba hull és elhagyta Fhelmst. 2. kép. Ardennesl erdő. Az árulás vádla. Károly hitszegése és a kiüldözés szégyene élgvsn­gltette Johannát, aki az erdőben barangol. Keserűségében át akarja adni barátainak a kar­dot. A pásztorok kérik: térjen vissza a táborba. Johanna bele­egyezik, de már késő: a fekete paptól figyelmeztetett angolok bekerítették az erdőt s az ön­t' edten küzdő Johannát elfog­ák. Lionel megparancsolja, ho-v tagyják magára a fogollyal. iW neld az angol zászlót nyújtva szabadságot ajánl, ha átmegy '•OenségeJ táborába. A haragra gyúlt Johanna megöli Lionelt. EPILÓGUS! Megégetés. Rouen. Tér. Kö­zépen lángoló máglya. A lebegő 'ánenyelvek mind magasabbra nőnek. A tüzes ég hátterén megjelenő sziluett egyre nő és betölti az egész égboltot —. Jo­hanna halhatatlanságát hirdetve. Külföldi vendégek írják Számos külföldi vendég érkezik ezekben. a napokban Szegedre, a játékok megtekintésére. Közülük többen írás­ban rögzítik véleményüket Szegedről, az itt szerzett él­ményekről és a játékokról. Az Idegenforgalmi Hivatal vendégkönyvéből írtuk ki az alábbi két beje©zést: Egészen különleges, s számomra roppant szimpatikus város Szeged — írja Harry Schleicher nyugatnémet újság­író. Nem is gondoltam, hogy itt ilyen várost fogok ta'álni. Szegeddel megismerkedve remélem, hogy szabadtéri szín­padjával Kelet és Nyugat művészeinek találkozó helyévé, kulturális központjává válhat minden nyáron. M. Barattoni milánói vendég írja: Mi, olaszok a kul­túra követeinek tartjuk magunkat, s ideáloknak élünk, de reménykedünk a jövőben is. A múlt ideáljai nagyon sokat jelentenek számunkra; de miután megismertem, számomra Magyarország jelene már többet mond. Mint turista szeretnék ide visszatérni, hogy megismerhessem szocialista országukat még részletesebben. Sok sikert kí­vánok a dolgos magyar népnek, s Szegednek, amely a szabadtéri játékokkal örvendezteti meg vendégeit. Jugoszláv író tanulmányozza a játékokat A Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására Magyarországra érkezett Hamza Humo jugoszláv író. Megérkezése után mindjárt itt Szegeden foglalt szállást és egészen augusztus 20-ig itt-tartózkodik Látogatásá­nak egyik legfontosabb cél­ja a Szegedi Szabadtéri Já­tékok programjának megte­kintése és a játékok tanul­mányozása. Magyarországi látogatásá­nak további programját csak a szabadtéri játékok befejezése után folytatja Hamza Humo.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom