Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-10 / 188. szám

Szerda. KXta. angusríus KL 4 Értékes ajándék 0 Somogyi Könyvtárnak A Kanári-szigeteken Jelent meg 1958-ban a szegedi születésű eazperan lista írónak, Baghy Gyulának a könyve -Álmodozva az almafa alatt* címen. A mű verses lírai komédia. Baghynak eszperantóul Irt könyvéből szemelvényeket fordítottak több nemzeti nyelvre. Ez évben több európai . (lengyel, bolgár, olasz, angol, holland) és ázsiai rádióállomás sorozatosan méltatta irodalmi rovatában Baghy legutóbbi művét. A római rádió például így beszélt könyvéről: -E mű megjelenése korszakalkotó esemény irodalmunkban; de eseményt jelent az egész világ Irodalmában la Európa népei a második világháború után nem olvashattak Ily kiváló drámai művet! Az író főművének tűnik ez a könyv, melyet a tartalom és a forma tökéletes összeolvadása, a kifejezés természetessége és a kifejezett eszmék, gondolatok egyetemessége jellemez.* Érdekes a londoni rádió méltatásából is kiragadnunk néhány mondatot: -Talán egyszer ez a lírai dráma az egész világ, az egész emberiség irodalmi alkotásainak klaszszikus műve lesz. Mert méltó utóda Shakespeare, Madách, Goethe és Milton műveinek* (Kár, hogy a magyar eszperantisták nem követik a külföldiek példáját, hogy nemzeti nyelvre ls fordítanának Baghy müveiből. A Hurrá című regényéből nagyszerű filmet ls lehetne készítenünk.) Baghy említett komédiájának kéziratát a szerző szegedi barátjának. Farkas Ernő gyakorló gimnáziumi tanárnak ajándékozta, aki most a Somogyi Könyvtárnak ajánlotta fel. MŰSOROK * KÓRUSOK 'Tleúány. tne^egjptéő a <aeg.&dL énekkatőli Sommi kétség: az énekkari meg a szegedi énekkarok rődni, mint eddig, hiszen ez mozgalom Szegeden fellen- műsorát, azt tapasztalhatjuk, Ls ösztönzője annak, hogy dűlőben van. A négy-öt év- hogy a műsorok összeállítása több — színvonalas, tartalvel ezelőtt még szinte álta- lényegesen igényesebb és mában és formájában is korlánosan tapasztalható sajná- színvonalasabb. Annyiban tu- szerű — szegedi kórusmű latos és aggasztó jelek a sze- lajdonképpen olyan, mint a szülessék, gedi kórusok munkájának régebbiek, hogy szerepelnek e • _ • /*, -,.,•/. eLszürküléséröl, sőt bizonyos benne a régi és új szerzők A»ru mer} (aant+HM, fokú visszaeséséről, ha nem haladó mondanivalójú műve', A mai nyugati zeneszerzők is egy csapásra, de napjain- a baráti népek dalai, a mi haladó szellemű alkotásai kig végül is fokozatosan népdalaink, a munkásmoz- azonban csaknem teljesen megszűntek. Ma már öröm- galom harcos tömegdalai stb. hiányoznak énekkaraink műméi állapíthatjuk meg, hogy Csakhogy ma a műsorok ösz- sorából. Az Országos Dalosénekkaraink — méltón az- szeállításában jóval nagyobb alkotása. Hogy Hindemith előtti nagy hírükhöz — ismét fokú változatosságot és szí- egy szál maga képviselte a biztosan, határozottan a fel- nességet tapasztalunk. Nem mai értékes és haladó szelemeikedés útján járnak. Ez- -egyformák* a különféle lemű nyugati zenét énekkazel kapcsolatban elég, ha énekkarok műsorai, hanem raink országos találkozóján arra a közismert és impo- szinte minden kórus bátran, — ez a tény önmagában is nálóan szép teljesítményre ötletesen és nagy önállóság- mutatja és bizonyítja, hogy hivatkozunk, amelyet a sze- gal válogat az énekkari i-o- műsoraink e tekintetben bőgedi dalosok és karvezetők a dalom remekművel között, vítésre szorulnak, felszabadulási kulturális se- Hivatkozzunk ismét a fel- Bizonyos persze, hogy a regszemlén és különösen a szabadulási kulturális sereg- modern, haladó nyugati szernemrég Szegeden megrende- szemle nagyszerű énekkari zők énekkari műveihez nem zett Országos Dalostalálko- bemutatóira. Mennyi színes, könnyű hozzájutni. De azért zón elértek. érdekes, eredeti ötlet és vannak az illetékes szervek. • szándék jellemezte kóru- a Zeneműkiadó és a NépmúCátmei igenyeádeg Mink műsorait! Nem egy velési Intézet, hogy ilyen éá üdflötatMöác) olyan müve! hallottunk, téren is segítsenek énekkaamelyeket eddig, mert na- rainknak. Ha iól dolgoznak, Ez a fellendülés nem kizá- gyon nehéz, bonyolult mű ha valóban haladó mondanirólag, sőt nem )s elsősorban volt, vagy más okok miatt. műsorpolitikai jellegű. Ez szegedi énekkarok még nem 'aloju' ^hat valóban motermészetes. Műsorpolitikánk tűztek műsoraikra. A bátor dprn' nem P^S eltorzult zeliosszú évek óta a szilárd és és önálló kezdeményezés — neiségű műveket választanak határozott eszmei igényesség ha eszmei igényes.séggel pá- majd kiadásra, bizonvos. talaján áll, korszerűséget és rosul - egyáltalán nem bo- hogy kórusaink munkája a hagvomanyok helyes fel- ntja fel musorpolitikank . . . ' használását követeli meg. A szerkezetét és nem módosítja meg színesebb, meg erdeke szegedi kórusok munkájának alapelveit. Ellenkezőleg: ép- sebb, még vonzóbb lesz. az utóbbi időben tapasztal- pen azt teszi lehetővé, hogy ható fellendülése és fejlődé- eaek az elvek még hatásosé is inkább a munka rend- sabban érvényesüljenek, szeresebbé válásában, a szo- még jobban, maradéktalanul katlanul nagyszabású fel- megvalósuljanak, adatok színvonalas megoldásában igazolódik, mint a mű- jl ázegedi dtetzők müvei sorpolitika változásaiban. Mégis ki tagadná, hogy a A fejlődés másik fontos és fejlődés műsorpolitikai kér- műsorpolitikai természetű désekkel is összefügg? jelensége, hogy kórusaink ' műsorén egyre többször taMusorpolitikank egész íálkozunk szegedi szerzők strukturája és alapelvei pél- müveivel. Emeljük ki Szeghy daul egyáltalán nem ma Endre kórusait és Vaszy alakultak ki. Mégis: ezek • Viktor énekkarra és zenehelyes elvek nem mindig találkozón például mindössze valósultak meg teljes gaz- egy ilyen mü hangzott el. dagságukban és hatásosságuk- Hindemith német zeneszerző ban. Egy időben az egyes karra irt. modern hanghatámusorok megfeleltek ugyan sokra épülő kantátáját, az alapelveknek és annak a Nem kell sokat magvarázszellemnek, amit azok jelen- gatni, a szegedi énekkarok tettek es képviseltek, de egyik legfontosabb feladata, majdnem minden énekkar hogy minél gyakrabban tűzmajdnem ugyanazt a műsort zék műsorra a szegedi zene0. L. énekelte. zerzók kórusmúveit. Ezzel a Ha viszont ma vizsgáljuk jövőben még többet kell töFeledékenység a Gyufagyárban Erdei Béláné Hattyas sor 5. szám alatti lakos panasza Gzegeden sok ember^ nek van lakáspanasza, véget nem érő lakásügye, kielégítetlen lakáskérelme. Ezek a panaszok legtöbb esetben jogosak, segíteni rajtuk mégis nehéz, s igazságtalanság volna a panaszok elintézésére hivatott szerveket egyértelműen elmarasztalni. Igazságtalanság, mert nem rajtuk múlik a problémák megoldása, hanem a fennálló lakáshiányon. Erdei Béláné lakáspanaszával mégis foglalkoznunk kell. Férjével és 2 éves kisfiával évek óta lakik a Hattyas sor 5. szám alatt olyan cgyszoba-konyhás lakásban, amelynek méter magasan átnedvesedett a fala, valamikor paprikaszárítónak építették, megfelelő szigetelés nélkül. ö is és a férje is a Szegedi Gyufagyárban dolgozik. Egy évvel ezelőtt a kisfiúk a nedves falú, egészségtelen levegőjű lakásban olyan súlyos légcsőhurutot kapott, hogy föltétlenül el kellett vinniük levegőváltozásra. Ezért határozták el magukat, hogy lakást kérnek a Gyufagyár útján, s be is adták kérésüket a gyár vezetőségéhez. Még a múlt év telén, ök voltak az elsők. ígéretet kaptak is, sőt a gyárból ki is mentek hozzájuk, hogy megnézzék a lakásukat, s a látogatás végkonkluziója is az volt: Erdeiéknek új lakást kell kapniuk. Egy ideig aztán ennyiben maradt a dolog. Hanem végül is Erdeiéit megsokallották a várakozást és elmentek a lakáshivatalba érdeklődni, mi van a lakáskiutalásukkal. Akkor érte őket a meglepetés. Megtudták, hogy nevük nem szerepel az üzem által beküldött névsorban, hanem csak egy pótnévsorban, olyanok között, akiknek nincs sürgősen szükségük lakásraakik ráérnek akár a jövő év végéig ls. Pedig határozottan biztosították őket, hogy elsősorban nekik Igyekeznek majd kiharcolni a lakást. És emiatt a meg np'® tartott ígérgetés miatt szólunk most elsősorban Erdeiék lakáspanaszáról. Amiatt, hogy nem egy helyen van még mindig kivételezés olyanok előnyére, akik közelebb ülnek a tűzhöz. Amit ma megtehetsz, halaszd holnapra — úgy látszik, így értelmezik a közmondást a Szegcdi Gyufagyárban. Una'oműző szanatórium -Unaloműző sza- kozásról: éjsza- Az -unaloműző* natórium*-nak ne- kánként kísértetek szanatóriumba kivezik az amerikai riogatják őket, zárólag -lelki deDenverben azt a szörnyű viharokat pressziókban* furcsa intézetet, szenvednek el, szenvedőket veszahol a -betege- majd gengszterek nek fel. Az orvokét* csekély két- elrabolják és cow- sok garantálják, ezer dollár ellené- boyok mentik meg hogy két hét alatt ben általában két- a -fásult* pácien- teljesen kigyóheti »kúrának«ve- seket; alighogy gyúlnak a fásulttik alá magukhoz térnek ságból és hálásak A borsos keze- az egyik rémület- lesznek a sorsnak, lés! díj ellenében bői, már másik hogy az izgalmas az orvosok igazi vár rájuk. A leg- közjáték után issmerikai módon gyakoribb az ál- mét visszalérhetszokt/tják le -be. arcos rablótáma- nek régi, -egy. tegeiket* az unat- dás. hangú* életükhöz. Rendbehozzák a III. kerület hiányos közvilágítását Sok panasz volt mostanáig a Hl. kerületben az utcák — különösen Alsó- és Móravárosra — hiányos közvilágítás miatt. A probléma most aztán végre megoldódik majd. Szeptember hónap folyamán ugyanis a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat több mint száz új közvilágítási lámpát szerel föl a III. kerületben. Az újabb közvilágítási lámpákkal megerősített világítás bizonyára nem ad majd okot a sötét utcák miatti panaszokra. 7)é* £*du.\ ASSZONYSORS llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll' llllllllllllllllllllllllllllllllllll IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIII (12) Az autóbusz a bányaigazgatóság épülete elótt stoppolt. A portán nehezen 1ehetett kierőszakolnom, hogy telefonon beszélhessek az igazgatóval. — Kérem, nem érek rá... Értse meg, irtkezletet vezetek! — Igazgató elvtárs, én több száz kilométerről jöttem Ide, hogy elintézzek önnel egy ügyet. — Kérem, nagyon sajnálom ... öt perc alatt előadom, és ha azután is azt mondja, nem ér rá foglalkozni velem, rögtön távozom. Dehát mit akar tulajdonképpen? És kicsoda ön? — Mondom, egy rámbízott családi ügyet szeretnék megbeszélni. Égetően sürgős, minden percért kár. Egyébként Bernáth Szilveszter vagyok, egy szegedi gyár ü. b.elnöke. — Hit... jöjjön, kérem. Felsiettem az előszobába. — Pillanat — mondta előzékenyen a titkárnő —, azonnal fogad. Két percet tessék várni. Vártam. Húsz percet, fél órát. Egyszercsak felpattant ez ajtó, Karcsi rohant ki rajta. Fölálltam is rámeredtem. Ahogy megismert, hozzámugrott. Átölelte a vállam, s éreztem, hogy egész testében remeg. — Gyere innen! — lihegte és kifelé ráncigált. — Dolgom van Karcsikám, a te ügyedben jöttem. Arca elszürkült. •— Ugy — mondta. — Szóval innen fúj a szél. Idehívattak. hogy tanúskod) ellenem!? Hát csak rajta, eredj. Ali) a pártjára ennek a hülyének. Segítsd elő, hogy tovább pocsékolja a nép vagyonát a tuskó fejével. Az ilyen tehetségtelen akarnokok miatt megy gajra a népgazdaság. Ez többet ártott a közösségnek, mint egy normális tolvaj. Persze, n korlátoltsága megakadályozza, hogy ezt belássa és lelép en, átadva a helyét a felkészültebbnek. <- Például, neked, mi? Például nekem. Mert sokkal alkalmasabb rogyok a tröszt vezetésére. Elképedtem. Ez már tíj volt, ez a Thik Karcsi, ezt én nem ismertem azelőtt. — Hogy mersz ilyet mondani, hogy épp te vagy az alkalmas erre? Pár hete azt se tudtad, mi fán terem a bánya. — De már tudom. Megnyugtatlak, sokkal jobban, mint az a süket odabent... Most megvárlak és majd elmondom, hogy tudnám kihúzni a trösztöt a slamasztikából. — Vem volt időm azon töprengeni, ml mehetett. Keresi agyára., mert ebben a pillanatban beviharzott Emília. * féorvosnö. A titkárnő betessékelt minket. — Siess, megvárlak — kiáltotta utánam Karcsi. Középtermetű ember a tröszt igazgatója. Koponyája simára borotvált. Válla széles, keze erős szorítású. Látható nyugtalansággal méricskélt bennünket. Einilia le-fel járt s most minden élénknek tetszett rajta. .4 haja szőkesége, férfias sas-orra, tökéletes alakja. Tetőtől talpig tiszteletet parancsolt. — Disznóság! — mondta. — A kórházba, a betegágyhoz küldik a felmondó-levelet. Kár, hogy nem írták oda címnek: Útlevél a másvilágra! Ha jól tudom, törvényellenes is. És főleg embertelen. Mi jogon mondtak föl ennek az embernek? — Kikérem magamnak — felelte indulatosan az igazgató s a homloka közepén felizzott egy vörös folt. — Kikérem magamnak, hogy a vállalat belügyeibe idegenek avatkozzanak, akiknek fogalmuk sincs ... — Maguknak nincs fogalmuk — szakította félbe Emília —, maguknak nincs fogalmuk a legelemibb humanitásról... Egyébként ne ordítson — tette hozzá csendesen. — Nézze, asszonyom — próbált higgadtabb lenni az igazgató is —, ez az ember annyit ártott néhány hónap alatt, amennyit rafflnált gazemberek évek alatt. — Én ismerem az embereket. Állítom, ebben az emberben semmi raffinéria nincs. Ez valóban egy egyszerű, tiszta gondolkodású munkásember. Hát nekem, az értelmiséginek kell figyelmeztetni magukat, hogy becsüljék jobban az ilyen értékeket? Az ilyen kivételes képességű munkásembereket? — Az igaz, hogy kiyételes képességű. Kivételes képességei vannak a hálátlanságra, az összeférhetetlenségre, a rothasztásra. Ha nem tudná doktornő, ez az ön mintaembere asszonyt szöktetett, A legnagyobb felelőtlenséget követte el egy férjes asszonnyal, és annak három gyerekével. Blindre, merő önzésből, nekivágott velük a világnak. -A szerelem jogán". Ahogy ö mondta. Ugy jött hozzám, mint egy kivert kutya. Gondolkozás nélkül elhelyeztem. főleg a gyerekekre való tekintettel. Ügyes műszaki rajzolónak bizonyult. Néhány hétig dolgozott, mint a motor. Megdicsértük, előléptettük. Aztán valami egészen érthetetlen következett. Kezdte -meghálálni~ a segítséget. Előbb csak egy-két óvatos megjegyzést tett a műszaki berendezésre, aztán valami vak és soha nem lótott elfogultsággal kezdte hangoztatni, hogy a bányatröszt igazgatása kizárólag az 6 kezébe való, esak ő tudja a vállalatot megmenteni a -végromlástól*. — És persze a fejére vertek — vetette közbe Emília.. — Ahelyett, hogy megvizsgáltak volna a javaslatait. — Azok éppen olyan javaslatok, doktornő, mintha én betörnék az ön ambulanciáiára és a legkisebb hozzáértés nélkül kioktatnám önt, melyik beteget hogyan gyógyítsa, és felszólítanám, hogy azonnal hagyja el a kórházat, ezentúl én igazgatom. ...Húsz perc múlva Emília magánkocsiján tartottunk a város felé. — A barátunk kereket oldott — állapította meg Emília.' Karcsit megint annak az ismeretlen lánynak a társaságában találtam meg a kórházban. . Nem állhattam meg: hozzáléptem, félrehúztam. — Mondd. Karcsi, mi van veletek? Mit jelentsen ez? Ki ez a lány? — Ehhez aztán igazán semmi közöd. — Felelősséggel tartozom értei. — Ne mondd! Ugyan kinek? — Elsősorban saját magamnak.. Ne csinálj újabb grimbuszt, ebből elég volt.. Olyan asszonyod van, hogv mindennap meg kellene csókolnod a lábanyomát. Nagyon becsüld meg, Károly, öt is — magadat is, azzal, hogy szép életet adsz neki. Nagyon ráfér és nagyon megérdemli. — Cc! Jól hallok? Pár évvel ezelőtt még azt mondtad volna az ilyen Erzsi-félékre: -Semmi közöm hozzá. Gyökértelen elem, nem tartozik az öntudatos munkások közé.* Mi ütött beléd, barátom? Ez a te híres következetességed? — Az én következetességem az, hogy mindenkivel szemben érvényesítem az igazságot — magammal szemben is. Nem tagadom, voltak hibáim. Egy. csomó merevséget belémsulykoltak, katona voltam. A kelleténél gya* nakvóbb és ridegebb is talán, sok politikai felelősség volt rajtam. S bár az -ilyen Erzsi-féléket" akkor is tiszta embereknek tartottam volna, én alaposan felmértem a régi életemet. Jobb lenne, ha te is ezt tennéd. — Ugyan mit mérjek fel? Azt, hogy szenvedtem, mint egy állat és semmi ör'jmöm nem volt? Nekem jogom, van az élet minden öröméhez! Megfizettem. — Jogod van. nem. vitás, de kötelességed azoknak az életéből is kikergetni minden rosszat, akiket magadhoz kötöztél. — Hagyj nekem, békét! Nem vagyok gyerek, tudom, m.it kell tennem. Egyébként pedig, a tetteimért esak egyvalakinek tartozom felelősséggel. — Éspedig? — Éspedig a sajá-t tehetségemnek' Művész vagyok! — Még ha az lennél, se lehetnének o'yan normáid, hogy mások kárára feUló'lenkedj. De dilettáns vagy. közepes dilettáns. Kis híja. hogy nem ugrott a torkomnak. i Forgalmas volt a kis házmestert konyha S ezúttal engem kerestek. Bori hívott magához a szállodába. Ott várt Valika, a volt feleségem, aki időközben egy vidéki színházunkhoz szerződött és Karcsi révén Borinak is régi barátnője. Kicsit megdermedtem. Valikának tervei vannak, ő hiába nem jön el valahová, mert ha már eljön, rendezkedni, intézkedni kezd. (Folyt, köv.)