Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

Vasárnap, 1960. augusztus 28, Csak két igazgató magánügye? ÉVRÖLÉVRE UJ gépko- lyiség, amelyre ne volna sító állásfoglalása is. A vi­csi vezetők egész sorát enge- szüksége az iskolának. ta még tart. Egyelőre úgy di szárnyra a Közlekedés- nmJn áll a dolog, hogy szeptem­és Postaügyi Minisztérium VALAMI NINCS REND- ^ 1_ig tarthatják a tanin­szegedi autóközlekedési tan- BEN e különben nagyon tézet foglalkozásait a tech­intézete. Nem gőgösén fe- meggyőzőnek tűnő indoklás nikumban. Hogy azután mi szító •úrvezetőket-", hanem igazsaga körül. Megnéztük lesz? Az Dusnoki igazgató országutakat jaró tehergep- ^ épületet. A hatalmas épü- lelkiismeretétől függ. kocsik volánjának roootosa- let ajggsorában tágas helyi- AMIKOR MEGKÉRDEZ­it, munkasembereket is. S ^ k áUnak üresen kihasz_ p el6s?ör a váJlát vonta akik személygépkocsik kor- n^atlanul Az ecryikbe ugyan ' eloszor a vaJlat vonta' mányához ülnek — még ha berakták a tanvkönv- aztán felelet helyett 6 kér" sajat kocsijuk is az - szin- ^ a másfklT^Sy dezett Nen(1 érti ~ mondta tán más emberek már. Mi- "g™}* ^^ -, miért akar az újság köz­velhogy nálunk leáldozott , , ^k j ügyet csinálni két igazgató •>úrvezetők« nap- ^^ magánügyéből, személyes Élelmezési dolgozók nemzetközi konferenciája Budapesten Szombaton Budapesten a Magyar Szocialista Mun­megkezdődött az élelmezé- káspárt Politikai Bizottságá­si-, dohány- és vendéglátó- nak tagja, a Központi Bi­ipari dolgozók harmadik zottság titkára is. nemzetközi konferenciája. A A megnyitó után Anton konferencia elnökségében Dicsev, a szövetség főtit­jelen volt Marosán György, kára tartott beszámolót. A LOTtOr re fejtél. A&zfattowzák az utcánkat leáldozott végleg az •úrvezetők*' nap- Ennek a ^ alagsori terem. tanintézet évek óta hely- ^Ton"^^, hiánnyal küzd. Egy irodahe- * ^ . ügy-e az Autóközlekedési In­lyiségük van csupán, ahol ba ^f az T^zt ati tézet mostani nagy gondja­viszont nem tarthatják meg na at ~ Dusnokí +lg3Zgato" baja? Ezt leginkább az a a tanfolyamok foglalkozásait, í* J5E ötszáz ember tudná meg­mivel az iroda alapterülete Jfít mondani, aki a tanintézet mindössze 25 négyzetméter, lya^tat & mtót ne ad- tanfolyamainak foglalkozá­s a legkevesebb létszámú fetteteflanj* a sain vesz részt, s akik tanu­tanfolyamon is 48 fó tanul. nekikeseredett lásának zavartalanságát, biz­A problémát — ahogy mairacssag. tonságát fenyegeti Dusnoki Polgár István, az intézet s érthetetlen a Kohó- és igazgató •úrvezetői*" eljá­igazgatója elmondotta — Gépipari Minisztérium ok- rása. eddig úgy oldották meg, hogy tatási osztályának az eluta- P. L. a technikumokban kértek _____ kölcsön tantermeket a tan­folyamok foglalkozásaihoz, így legutóbb az Építőipari Technikumban dolgoztak, ahol készségesen átengedtek nekik tantermeket, pedig az Építőipari Technikum nem a KPM fönnhatósága alá tartozik, hanem az Építés­ügyi Minisztérium hatáskö­rébe. Aztán jött a Szegedi Ün­nepi Hetekre való felkészü­lés időszaka. Az Építőipari Technikum az Ipari Vásár ós Kiállítás egyik bázisa lett, a tanfolyamoknak új szál­láshelyet kellett keresniök. EZÉRT MENT EL Polgár István a városi pártbizott­ság és a városi tanács egyik képviselőjének kíséretében a Gépipari Technikumba, mi­után előbb személyes kérése már rideg visszautasításra talált Dusnoki Vendelnél, a technikum igazgatójánál. Pe­dig egyidóben nyújtott már otthont ez a technikum a tanintézetnek hosszabb időn át 1953-ig. S az alatt az is­kola részéről semmiféle ki-* fogás nem hangzott el a tan­intézet tanfolyamára járók magatartásával, viselkedésé­vel kapcsolatban. Most mégis elutasításra talált, még végül aztán en­gedett merev álláspontjából a technikum igazgatója, s létrejött a megegyezés, hogy a tanfolyamok egy hónapon keresztül — az ünnepi he­tek ideje alatt — a techni­kum három emeleti tanter­mében végezhetik munkáju­kat. így — akkor úgy látszott — szent a békesség. A lát­szat legalábbis ez volt. A valóság azonban más. Mert még le sem telt az egy hó­nap, Dusnoki Vendel a Ko­hó- és Gépipari Minisztéri­um oktatási osztályától ér­kezett írásra hivatkozva egyszerűen kizárta a tech­nikum épületéből a taninté­zet tanfolyamait. Az írást elolvastuk. Az egy mondatos indokolás, eléggé tisztázatlanul, vala­miféle bővítésre hivatkozik. Arra hivatkozik Dusnoki Vendel igazgató is, hogy nincs az épületben olyan he­Már a tavaszi szél elhozta a hírét a Debreceni utca közelgő nagy eseményének. Még a sarki kis fűszeres boltban is arról beszéltek az asszonyok, hogy nyáron ki­aszfaltozzák majd a . járdát. Aszfalt a Debreceni utcá­ban? Igen, két hónappal ez­előtt már senki sem kétel­kedett benne, mert megje­lentek az első salakkupacok, földhányások. Néhány hete pedig forrongásba jött az utca, s olyan hévvel szed­ték széjjel az emberek a gidres-gödrös, öreg tégla­burkolatot, mintha valami kellemetlen emléket akar­nának kitörölni vele az em­lékezetből. A rossz emlékű külváros, a periféria képét. Ez csakugyan társadalmi munka volt. JíááMv kiAométááe*t A többi a Köztisztasági eredményben két ember, hatói, hogy mekkora összeg­Vállalat útfenntartó részié- Szabó István és Bózsó Mi- bői, hány mázsa cement, gének a dolga. A Molnár ut- hály kaz? ala dolgoznak. Ok salak, kátrány, keramit és a simítok. Az aszfaltburko- meg mi minden felhaszná­caban mar aszfaltjarda tuk- lat munkájuk nyomán ta- lásával készül el ennek a rözte a napmeleget, a Fecs- pad a helyére, simán, ele- felsővárosi házsornak a jár­ke utcában is rotyogott az gánsan, úgy ahogy kell. Ket- dája. Az is fontos, de talán aszfalt, mire a mi utcánk- közül Szabó a beszé" még lényegesebb maga a HATARSERTOK Akik még nem tanultak Annyi elkeseredett, hazug tokán kiképezték kémnek és ták a magyar hatóságoknak álmokban csalódott ember átdobták a magyar határon. Hódi Imrét. Ügyében nyíl­tért már vissza nyugatról, Kémíeladatát el is végezte, vános tárgyalást rendeltek el hogy azt hinnénk, az ismert több laktanyát lefényképe- és lakóhelyén, nagy érdek­szomorú példák után nincs zett, sőt beszervezett hozzá lődéstől kísérve meg is tar­már senki, aki felülne a csá- hasonló fiatalkorúakat, akik- tották. A községbeliek igen bításnaik, a hazugságoknak, nek megígérte, a grófnő őket elítélték Hódi Imre tettét, A Csongrád megyei rendőr- is részesíti kegyeiben, indul- aki a felelősségre vonás elől, kapitányság vizsgálati nap- janak el vele világot látni, családjával nem törődve, lója azonban mást mond. Az első beszervezettet még külföldre akart szökni. Ahe­Mégpedig azt, ma is akad- három követte, mire a jól lyett, hogy első kisebb bú­nak még olyanok, akik nem végzett munka tudatában néért becsületesen helyt állt tanultak más kárán, akik Bibor József visszaindult volna, azt még nagyobbal neki indultak a nagyvilág- •grófnője*' birtokaira. tetézte. Hódi Imrét a bíró­nak: a határsértőik. A határőrök azonban ügye- s᧠könnyű testisértés, válá­si. sebbek voltak, elfogták a mint tiltott határátlépés A groino kegyeiben fiatalkorút, elkobozták a bűntette miatt egy évi bör­b zva fényképeket, eljárást indítót- tönbüntetésre ítélte. Egy hűvösebb nyári napon ** ellenfi és a bíróság egy fl ittasan tévedt át a magyar határőrök a jugo- évi javito-nevelo munkára MK1 lt,asan ,evec" al szláv határ közelében két "élte. Az mtezetben jol vi- Farkas Vince> ásotthalmi fiatal fiúra bukkantak. Ter- selkedett, s ezerí.a büntetés lakos ^ állami gazdaság mészetesen bekísérték őket egy reszet elengedték. dolgozója húsvétkor barátai­és igazoltatásuk, valamint Csábít a réai lóaeizme val együtt a határövezet kö­elmondásuk alapján a kő- y ' 3 zelében levő tanyákon lo­vetkező történet került nap- Bíztak abban, hogy Bibor csolkodott. Közben a szokott­fényre: József tanult az esetből és nál nagyobb mennyiségű Bibor József, Szeged, Pe- többé nem kísérel meg til- italt fogyasztottak és késő ...... ,n „+r:) tott hataratlepest El is he- este erősen ittas állapot­tofitelep 30-as utca 735 lyezkedett) a cipőgyárban, de ban indultak hazafelé. Far­szám alatti fiatalkorú, 1958- 1960 nyarán újra tiltott ha- kas Vince a tanyától mint­ban szökött ki először. Ak- tárátlépést kísérelt meg egy egy 2—300 méternyire leült kor sikerült a szökés, ki is fiatalkorú társával, L. Gy. a kilométerkőre, s kijelen­jutott Belgiumba. Elmondá- 14 éves, Felsővárosi fekete- tette, hogy nem hajlandó to­sa szerint egy grófnő fo- földeken lakó fiúval. A ha- vább menni. Két barátja gadta •kegyeibe**, aki meg- tárőrség elfogta őket és a hazament, a részeg fiatal­ígérte ha jól viseli magát Csongrád megyei rendőrkapi- ember pedig megunva az és szót fogad ő lesz a nagy- tónyság most már mint bün- egyedüllétet a sötétben szin­birtok tulajdonosa, mindé- W:Ultt előéletű, visszaeső bű- tén elindult hazafelé. Más­nét ráíratja. A fiatal, akkor nost kezelve, fiatal korát nap Jugoszláviában tér ma­még 14 éves fiú vakon el- nem számítva, eljárást indi- gához. A jugoszláv hatósá­hitt minden hazugságot, anv- tott ellene- A . történethez gok őt is átadták a magyar nyira hogy »a grófnő** bir- ^ 32 K hozzátartozik, hatóságnak. A Csongrád me­hogy Bibor József még min- gyei rendőrkapitányság Far­dig a régi rögeszmétől ve- kas Vince 21 éves fiatalem­zérelve a grófnő kegyeiben berügyében igen lelkiismere­bízva akart visszaszökni Bel- tese.n járt el. Figyelembe giumba Jugoszlávián keresz- vette, hogy munkáját az ál­tül és erre buzdította társát ]ami gazdaságban jól végez­is. te, büntetlen előéletű, vala­. mint azt, hogy ittas állapot­A teleiosseqre vonás ban tévedt át Jugoszláviába. «1Ő1 menekült Ügyét át sem adták a bíró­..... T , ságnak, hanem szabadlábra Hodi Imre, Roszke, Kos- hel t'ék figyelmeztetéssel suth Lajos utca 2 szám alat- nelyezteK> tigyelmeztetessel. ti lakos egyik nap összeve- Mlnt a vizsgalati napló bi­szett a kocsmában ismerő- z<wítja, vannak még határ­sével a veszekedést vereke- sértők. A példák külön ma­dés követte úgy, hogy, Hódi gyarázat nélkül is okulásra Imre ellen könnyű testisér- szolgálnak. De mutatja azt tés bűntette miatt eljárás js, kik azok, akik — bár ke­indult A kétcsaládos Hódi vesen yannak _ de mé Imre megijedt a felelősség­re vonástól és átszökött Ju- mindig hajiandok otthonu­goszláviába. A jugoszláv ha- kat, nyugodt életüket fel­tóságok azonban visszaad- áldozni a semmiért. hoz értek. A Kecskeméti ut­desebb. — Nehéz, de szép mester­tény: a járda. Pedig a Deb­ca lakói akkor bontották fel ség ez, szeretem." Olvadó receni utcában nem laknak a régi járdát. Szóval a Lip- aszfalton siklik a simító, különleges emberek. A ja­painál kezdték, kinn a Ti- hátamat pedig a napsugár Va munkás, s azután van sza-parton s be sem feje- perZSeh' I'yenkor még csepp- közöttük tisztviselő, zenész, sza parton, s ue sem icje nyl szeszt sem lehet mnl) zik a Csongrádi súgárútig. mer(. elég egy kjs szddüiés' vasutas, még egy színésznő Azt mondják, hogy ez ép- _ & utolér a baj is. De mindannyian egykép­pen három kilométer. ..,, , , . . _ 1 _ pen halasak azért, hogy Sajti Károly kubikos, meg jHiáá a. TSetodáM 6ün a társai képezik az utóvé­Mikorra lesznek készen? pen végre megszépül utcájuk. det. Ok készítik az útpat­kát, fektetik a csöveket a — A páratlan oldal, gon­kapukijárók alatt. Volt-e doionl) elsejére, a páros, bajuk a lakókkal? De aki . , .... ilyesmit kérdez, az nyom- ugy harmad.kara. Nálam ui. ban el is restellheti magát. ot Sép dolgozik, Bózsó Mi­. hály én egyelőre négy. Majd VhindáttÁii iáüt utolér, hiszen érti a szak­— Már miért lett volna— máját, hangzik a felelet —, min- Mióta útburkoló? denki örül itt a munkának, _ Én né Bózsó Mihály no meg nekünk is. Nem lat- , _„, .. ja, hogy milyen szép lesz az 26 eve- Tőle tanultam en ls­utca? Délre áll a nap. Autók, lovaskocsik jön- — Tizenegy óra hatvan — nek-mennek, földet visznek, hangzik valahonnan a tré­cementet hoznak, emitt föld- fás kiáltás. — Ebédidő! — munkások dolgoznak, amott A többiek hűsöt keresnek, betonozok. Ez az öttagú de a két simító még marad, Nyerges István-féle brigád, amíg el nem fogy az asz­amelynek tagjai az aszfalt faltkeverék, alapját képezik ki törött Aszfaltozzák az utcánkat, téglából, meg Ózdról hozott Egy hét múlva már itt is kohósalakból, és sárga ke- olyan peckesen lépkedhe­ramitból illesztik a járda tünk a járdán, mint a bei­széleit. És érdekes, hogy a városban. Az illetékesek bi­munkáskezek tucatjai vég- zonyára a pontos megmond­Fehér Kálmán nmAiQK Makk József hagyatéki kiállítása elé Ma délben fél tizenkettő- a múlt egymást követő hét­kor nyílik meg a múzeum köznapjainak kilátástalanul központi épületében Makk csöndes nyugalmát. Szürke­József, idén elhunyt szegedi ségbe burkolt szendergő ha­festőművész hagyatéki kiál- tárok, fásult szorgalmú al­lítása. Ugy véljük, hogy vá- földi parasztok, málló va­rosunk tárlatlátogató közön- kolatú, vidéki utcácskák, ségének maradandó élménvt roskatag testű fejkendős né­nyújt az eddig alig ismert nlkék szívet vidító színes neV^jTPZO"?UV<f.Z , .k?,n?k" virágok és komoly arcocs­2r°£ 1TAm,?ezeí k\al.lltaS- Rájú mélázó gyermekek so­,Makk Tózsef bemutatasra rakoznak lírai érzeiemmel kerülő életműve megbecsu- átszőtt alkotáMÍn Ehhez j4. lesre méltó értékét hordoz. rulnak még a művész sűrűn Szemérmes szavú, hival- váltakozó önarcképei, melyek kodás nélküli piktúrájában mély bepillantást engednek . . ,1,1 e6y be nem teljesült vagyu, rapos-felhos, melankolikus beteggé vált ember fájó>zár. hangulatban jeleníti meg kőzött lelkébe. ' Brnói és szegedi diákok találkozójáról Az üdvözlő beszédek ki- húzódnak meg, amelyekről csit mindig ünnepélyesek és kölcsönösen nem tudnak a formálisak, de szükségesek, tanárok, de nem is kell ne­hogy valamivel megindul- kik mindenről tudniok. No, jon a tisztelő és a megtisz- ne tessék rosszra gondolni, telt között a kapcsolat. A csak arra, hogy a két tesl­kölcsönös üdvözlő beszéde- vériskole, egy-egy diákja és ket akár zl is lehetett vol- diáklánya hónapok óta leve­na hagyni a Szegedi Köz- lez egymással, mint például gazdasági Technikum Sta- Takács József Vera Bébaro­tisztikai Tagozata és a brnoi vával, Benet Iván Sebasto­testvériskola diákjainak ta- vá jondval, Huszárik János lálkozója esetében. Előbb zdena Blazitkovával és íav ugyanis a szegediek látó­gattak Brnoba, a napokban mgy ^ ^ pedig a brnoi diakok jöttek ffl levelek? Hat istenem ami. Szegedre, de már olyan ba- r-t Q fiataloknak legföbb és ráti közvetlenséggel, ottho- !egtöbb mondanivalójuk van, nossággal. mintha évek óta ^^ különben u elárul. ismernék egymást. 7lűfc a kölcsönösen kicserélt Az ünnepelyesség mogott fényképeK a hÁtlapTa irt meghitt barati kapcsolatok . . , , , ., .. , kedves sorokkal, miközben a levelezők mindegyike job­ban megismeri saját életét, városát, munkáját — mert ilyesmiről is kell írni ezek­ben a levelekben. A kölcsönös találkozások nem okoztak csalódást sen­kinek. Az ország, a város kincseiről, s a kölcsönös ba­rátságról úgy tudott valla­ni mindenki, ahogy azt a mi szocialista valóságunk el is várja mindenkitől. Ezért és csak ezért kötődhetnek két testvéri nép fiai és leá­nyai között igaz barátságok, s ezekről többet vallanak az egyre sűrűbb levélváltások, ahogy azt kölcsönösen meg­ígérték egymásnak a búcsú­zásnál, — a közeli viszont­látás reményében. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom