Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-25 / 200. szám

3 Csütörtök 1960. augusztus 25. Harmincezer köbméter „arany" Attila igazi kincse és a Szegedi HomokkitermelS Vállalat igénylők osztoznak ösi rege szól Attila- csak kisegítő munkát végez ÍKS nak, Isten ostorának tra- az új mellett. majd. gikus haláláról és teme- A 155-ös uszály vár itt a téséról. Folyó medrébe kotrógép mellett elvonta- Gazdag lelőhelyek temették, hármas ko- tásra. Mellette ott áll üresen porsóba. Az egyik ko- még a 172-es, amelyet most porsó arany volt, a má- hozott föl a Marosra a könysik ezüst, a harmadik nyű futású Tiszavirág. vas. És amikor eltemet- — Százhúsz lóerős Csepeliek, a sir fölött ájraösz- Diesel-motort építettek be szecsaptak a folyó szőke ebbe a kis hajóba — mondhullámai. Mert ahogy a ja Gerebecz Sándor hajóvemondából kivehető, va- zető, s a szavával szinte lahol a Tisza medrében megsimogatja mostani hajónyugszik Attila király, ját. Huszonnégy éve van Visszafelé igyekezünk a megrakott 155-ossel. Árral haladunk lefelé a vízen, talán könnyebben, mint felfelé az üres uszállyal — Nagy szernecsénk most — mondja Gerebecz Sándor —, hogy elég magas a vízállás. Így egész nyáron tudtuk használni a leggazdagabb lelőhelyet a 4-es kiloS vele együtt az a te- már a vízen, s ebből a 24-ből méternél, ahol most is dol_ 4 J -1. ' , ,, L - TT 1—1.44 . 1 — 17.. 1 ' gozunk. Alacsony vízállásnál le szokott jönni a kotró egészen a folyó torkolatáig, ahol sokkal kevesebb a homok és a minősége is más. — És hol vannak még ilyen lelőhelyek? — Hát van az l-es, a 3-as, a 4-es és az 5-ös küométermérdek arany- és ezüst- 10-et a Homokkitermelő Válkincs, amit a régiek fe- lalatnál töltött el. jedelmeikkel együtt temettek el... Fgyre több homokot Ormótlan kotróhajó dohog igényelnek a Maros közepén négy ki- Évr(y évne nöVetniök kell lometerrel föntebb a lorko- a kitermelt mennyiséget. latnai. Fekete hosszutestu Mert a rohamléptekkei fej- a „ _ __ S ktoc^ ke^sik' 3 lódó építkezései egyre néi, aztán feljebb valamivel Kincset Keresik? nagyobb mennyiségű homo- a 9_es és a 1 l-es kilométerA Szegedi Homokkitermelő kot igényelnek. S a marosi nél is. A lelőhelyeket egyébVállalaté a kotróhajó. Ki- homokkal kevert mészből ként a Vízügyi Igazgatóság szolgált, öreg jószág, köhö- lesz a legjobb habarcs. segítségével kapjuk meg. Az gös. Minden héten egy na- Ebben az esztendőben az igazgatóság a nekünk átpot áll javítás végett. Rá is előirányzat szerint 29 ezer adott térképen pontosan megfér napi 18—20 óra munka köbmétert kellene kitermel- jelöli a lelőhelyek területét, után. Makai László kotró- niök a Maro6 kincséből. El- amelynek kiaknázását engemester irányítja a munkát határozták azonban, hogy el- délyezi a számunkra, s — Hátha nem is Attila érik a vállalat történetében ugyanakkor ellenőrzi, hogy kincse — válaszolja a kér- először az évi 30 ezer köb- betartjuk-e az előírásokat, désre —, de aranyat ér ez méteres szintet, is. A szép, tiszta marosi ho- A kitePmelendő 30 ezer köbméter homokból már 26 ezer köbmétert lekötöttek a vállalatok. Köztük oroszlán.... _.., , „ részt a Csongrád megyei tert feleli. — Többet £pítöipari vállalat, a MAV, a Szegedi Építőipari Válla- lettünk, s lat, az Építőipari Ktsz és strandolok mok. — Mennyit emelnek ki naponta? — Ügy 150—160 köbméis termelhetnénk, de nincs elég uszályunk. Így napi két fordulónál többet nem tudunk kiemelni, illetve elszállítani. Meg aztán ezt a masinát sem szabad túlerőltetnünk, mert akkor mihamarább felmondja a szolgálatot. Az uszály öblös teknőjében mind magasabbra púpozódik a nedves homok, amely, ha megszárad, úgy csillog a nap fényében, oly finoman-sárgán, mintha valóban aranyszemecskékból állna. Hárman a Tiszavirágon Jelenleg három uszállyal és két vontatóval rendelkezik a vállalat. A vontatók közül a régebbi, a Maros, már alapos javításra szorul, f most, hogy a Szegedi Vasés Fémipari Ktsz elkészítette e másikat, a Tiszavirágot, Eddig még soha nem volt a vállalat és az igazgatóság között nézeteltérés. A Tiszán halad már velünk a vontató. Jobbra és balra könnyű kajakok, apró vitorlások maradnak el melidáig hatol a lármája. Vízen mások. A többi 4 ezer köb- sokkal messzebbre hallik a méter homokon egyéb nem kiáltás. igénylő vállalatok és magá- Papp Lajos SztTopán Verdimbe repül Hruscsov segítsége Hruscsov szovjet minisz- nek, hogy még a második terelnök emlékezetes fran- világháború előtt Ukrajnába -c-s 1X4 4- küldte kiskorú fiat, akiről ciaorszagi latogatasa során ^ ^^ 9emmit Verdun-ben elbeszélgetett Kérte Hruscsovot: legyen selvan Haracsaj ukrajnai szár- gítségére fia felkutatásában, mazású, Verdun környékén A szovjet kormányfő elelakó parasztemberrel is. Ha- get tett a messze földre szaracsaj elmondotta Hruscsov- kadt ukrán paraszt kérésénak, hogy röviddel a máso- nek: a szovjet sajtó segítsédik világháború kitörése gével hamarosan megtalálelőtt költözött át az akkori ták Ivan Haracsaj Sztyepan Lengyelországból Franciaor- nevű fiát, aki az egyik lvovi szagba. Családja, hozzátarto- téglagyárban dolgozik. Sztyezói ma is Ukrajnában él- pan a napokban családja nek. Haracsaj azt is elmon- meglátogatására Franciaordotta a szovjet kormányfő- szágba repül. Szovjet segítség a békés egymás mellett élés jegyében A

közelmúltban egy an- hetetlennek tartja, miért kell mjem fért keletkeznek gol gazdasági lap ü- ezt az egyébként nyilvánva- ilyen folyamatok az gyelemre méltó össze- ló tényt felvetni? Nem vi- imperialisták elnyoállítást jelentetett meg ha- lágos-e, hogy a Szovjetunió, másától megszabadult or sábjain, amelyben párhuza- vagy más szocialista ország szágokbam — mutat ra mot von a Szovjetunió és gazdasagi segítsége, vagy Hruscsov elvtárs, —, mert az Egyesült Államok nemzet- kapcsolatai a függetlenségü- valamelyik párt ezt így közi gazdasági kapcsolatai ket elnyert országok számá- akarja és óhajtja, hanem között. A cikkben közölt ra, illetve ezekkel az orszá- azért, "mert osztályok vanösszehasonlító táblázatok gokkal anyagi javak és nem nak s ezek érdekei külcmadatai többek között arról »eszmék szállítását* jelen- bözők*. Ilyen körülmények tanúskodnak, hogy a Szov- tik? A tárgyilagos és gon- mellett természetesen aligha jetunió csaknem annyi or- dolkodó ember előtt ez a lehetne szó arról, hogy a szaggal tart fenn egyre szé- tény egy pillanatig sem két- kommunizmust, egyszerűen lesedő gazdasági kapcsolato- séges. Vannak azonban, akik "ráakasszák valamely ország kat, mint az Egyesült Álla- úgy gondolkoznak, hogy ha nyakára*, mivel egy politimok. Ez mindenképpen egy — nyugati terminológiá- kai eszme elfogadása ezeknagy fontosságú tény, különö- val élve — *el nem kötésén akkor, ha figyelembe lezett ország* gazdasági megvesszük, hogy ezek a kap- állapodást köt a Szovjetcsolatok lényegében 1955-től unióval, akikor ez egyben kezdve alakultak ki csupán, azt is jelenti, hogy a kérAmi azonban az angol lap- déses ország -kommunista- mondott beszédében Hrusrban megjelent tanulmány vá* lett, vagy legalábbis rö- csov elvtárs említést tett arlegfontosabb megállapítása videsen az lesz. ról is: nem titok, hogy a volt, árra vonatkozott, hogy a csak az események szovjet vezetők ideológiai az utóbbi három esztendő- felszínes megítélésé- nézetei különböznek az ben a szovjet kormány az ről volna szó, olya- Egyesült Arab Köztársaság Egyesült Államoknál több nok esetében, akiknek tájé- néhány személyiségének nénagy fontosságú kereskedelmi kozottságábol többre nem zeteitől. -De az imperializfutja, talán napirendre le- mus ellen vívott harc kérhetne térni az ilyen áltaiá- déseiben, a gyarmatosítástól nosítások felett azzal a meg- megszabadult országok poliokolással, hogy mindig vol- tikai és gazdasági független* ben az országokban is egy bizonyos fejlődés későbbi eredménye és következménye lehet csupán. A XXI. kongresszuson és gazdasági megállapodást kötött, főként a függetlenségüket nemrégen elnyert ázsiai, afrikai és amerikai országokkal. Különösen nagy- tak és lesznek olyanok, akik ségének megszilárdításában, a jelentőségűnek tartja az angol lap a Kubával kötött legutóbbi szovjet gazdasági megállapodást a valóságtól eltérően látják a tényeket. Mivel azonban olyanok részéről is elhangzott hasonló "állásfoglalás*, háborús veszély ellen folytatott küzdelemben álláspontunk egyezik ugyanezen személyiségeknek az álláspontjával« — tette hozzá. E

z a helyzet a Szovjetunió és a gyarmati uralom alól felszabaM

indez, amit az említett akiknek műveltségüknél és angol gazdasági lap állásuknál fogva ismerniök elismerésre méltó tár- kellene a való helyzetet gyilagossággal és következe- nem mehetünk el szótlanul tességgel megállapított, nem az ilyen, néhányszor nem is dult m rt fl|££ágok kapcsola. új. Legalábbis általános vo- minden tendencia nélküli ^ fennáll s ez az általánosítás mellett. Annál inkább, mert ha ez az okoskodás valamennyire is helytálló volna, akkor a világnak legalább háromnegyed részén már a kommunizmus natkozásokban nem, mivel a valamennyire is figyelmes, következetes és tárgyilagos újságolvasó és rádióhallgató már saját következtetései alapján is rájöhetett, vagy rá is jött, hogy a dolgok körülbelül így állhatnak. Észrevehette azt is, hogy ez a folyamat a legkevésbé sem kedvez a Nyugatnak. S ami legalább ennyire fontos, az Kubában —, hogy csak néemlített kategóriába tartozó hány országot említsünk — szanak" A szovjet segítség újságolvasó és rádióhallgató mar regen kommunista ve- révén ezek M or_ azzal is tisztában volt és zetes alatt alló kormanyrmk szá k oJ áruclkkekhea> ... -7- — ó/tU/iíí 4.A/*i * M I/I Irt! óitn L'i». egyik magyarázata annak, miért olyan jók és napról napra erősödők a Szovjetunió és a függetlenségüket elnyert, volt gyarmati or. i. jx i444i i szágok kapcsolatai. A másik lenne az uralkodo politikai mag^arázata kapcsoiatok eszme s az Egyesült Arab nagyütemű fejlődésének az, Köztársaságban, Irakban, Burmában, Indiában, Indohogy a Szovjetunió és az újonnan függetlenséget nyert néziában, Afganisztánban, OTSZ(igok gazdasági kapcsolatai ésszerű alapokon nyugvan, hogy egy országnak a Szovjetunióval kötött gazdakellett volna alakulnia. Ezzel szemben az a tény, hogy vagy szolgáltatásokhoz jutnák, amelyekre a legjobban sági megállapodása, vagy az, az Egyesült Arab Koztársa- szükségük van s olyan hogy gazdasági segítséget fo- ság elnöke, Nasszer követke- kal {izetnek értg _ vjiággad el, nem jelenti egyúttal zetesetn állást foglal a kom- piacj árakon _ amelyekből azt is, hogy a kérdéses or- mumzmussal szemben s feleslegeik vannak. Ez a »kéz szög kommunistává válik, szmte az Egyesült Államok fceze( ^ közmondás gazvagy hogy legalábbis kom- hivatalos köreitől kölcsönmunista befolyás érvényesül zött kifejezésekkel adta a ott világ tudtára, hogy továbbEgynémely olvasónk talán ra sincs szándékában legáfurcsának, '/agy éppen ért- lis pártként elismerni Egyipdasági változata mindkét fél számára előnyös, mivel politikai feltételektől mentesen jön létre. Természetesen a Szovjet* ség, hogy szükségletek szerinti elosztást lehessen megvalósítani b) A munka még nem vált életszükségletté. Végső soron, a munkabér a szocializmusban a munkásoknak és alkalmazottaknak a társadalom fogyasztási alapjából való pénzben kifejezett részesedése munkájuk mennyiségének ét minőségének megfelelően. tómban és Szíriában a kom- diónak az önállóságukat elI munista partot. Ez azonban nyert országokkal folytatott társadalmi érdek nemcsak*?*"1 t^f ^Tl gazdasági politikaja nem jóf ban- f^OV- egyebek kozott fekonykodás hanem az igaz- szovjet szakertokre biz- ^ keres,kedelmi elvek érza az asszuáni gátépítés má, sodik szakaszának kiviteleit, vényesítése* —mint ezt HrusII. A MTJNKA SZERINTI ELOSZTÁS ÉS AZ ÁTLAGBÉR ELLENÖRZES ELŐTTI BÉREZÉS EGYES KÉRDÉSÉI A munkabér megváltozott tartalma jut kifejezésre a munkabér szocializmusbeli funkcióiban is. (Igaz ugyan, hogy nálunk még nincs teljesen felépült szocializmus, a munkabér azonban az állami szocialista tulajdon '/iszonyai között létező kategória, s így már az átmeneti időszakban is ciójának érvényesüléséhez — mint fent érintettük — ösztönző bérformák alkalmazása szükséges. A különböző ösztönző bérformák létrehozásának pillére a munka szerinti elosztás elve, ami megköveteli hogy az egyes dolgozók részesedése a nemzeti jövedelemből (az év során létabban jelentkezik, hogy egy bizonyos időegység (pl. 1 óra) alatt minél töb bet termeljünk, azaz növeljük a mun-. „„._. .,„„,,_,„„,,., ka termelékenységéi hanem abban is,{ ST - ^ elvtárs a XXI. kongreszhogy mindig jobb és jobb minőségű* ezekben a napokban — kor- sfuson eg>'^bek kozott megterméket állítsunk elő, továbbá ab-* mánydelegációt küldjön ^^ ban, hogy a termékek előállítása so-J Moszkvába újabb gazdasagi rán a legnagyobb fokú takarékosság* egyezmények megkötésére. ^tx^^^^Ltó^T valósuljon meg a termelőeszközök* . kik tehát a szovjet lparánafc megteremteseben. tekintetében. Tegyük fel, hogy két* J!^ gazdasági sikereket a munkás dolgozik egymás mellett, ugyanolyan gépen és ugyanazt a terméket állítja elő mindegyik. Naponta egyenlő mennyiséget állítanak elő, de az egyik munkás termékei éppen hogy csak megfelelnek a minőségi Jdés törvényszerűségét. — követelményeknek, a másik munkás} "Ezek a törvényszerűségek kommunizmus "exportálásával* azonosítják, a dolgok nemismeréséből, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyják a társadalmi fejlőmig az Egyesült Államok olyan fogyasztási cikkeket akar ezeknek az országoknak eladni, amelyekre nem talál vevőt a belföldi piacon. Egyebek mellett ez is magyarázata a Szovjetunió és a gyarmati sorból felszabadult országok közötti szívéígy már az átmeneti íaoszaKoan M értékbőiarmt ú«rz ka- termékei pedig kiváló minőségűek} arról beszélnek - mondotta ^kariatoknak ugyanez a tartalma és funkciói mind - rehozott uj ertekből, amit ugy ka v .ta * * az SZKP XXI. kongresszusán ly6S kapcsolatoknak. a felépült szocializmusban). A munkabér funkciói: 1. A munkateljesítményre ösztönzés eszköze. Ez a funkció azáltal érvényesül, hogy az azonos munkakörben dolgozók között is differenciálódik a bér az egyének által végzett munka mennyiségének, minőségének és gazdaságosságának megfelelően. Ennek feltétele viszont az, hogy megfelelő ösztönző bérrendszerek legyenek. 2. A munkabér a munkaerő elosztásának eszköze, amennyiben ugyanis népgazdasági ágak, szakmák, munkakörök stb. szerint is differenciálódik. E funkció tehát a kereseti arányok révén érvényesül. 3. A munkabér mint reálbér az életszínvonal emelésének eszköze, amennyiben ugyanis közvetíti a nemzeti jövedelem egy részének, a közvetlen egyéni fogyasztásra szánt fogyasztási cikk tömegének az elosztását Vajon az átlagbér-ellenőrzés előtti időszakban a munkabér fent vázolt funkciói megfelelően érvényesültek-e, egyáltalán a munka szeriiiti elosztás elvének mennyiben felelt meg a bérezési, bérgazdálkodási gyakorlatunk? E cikk második része ezekhez a kérdésekhez kíván megjegyzéseket tenni Nézzük a munkateljesítményre ösztönzés kérdését A munkabér e funkpunk meg, hogy az év során létrehozott termékek értékéből levonjuk az elhasznált termelőeszközök értékét) a végzett munka mennyiségével, minőségével és gazdaságosságával legyen arányos, mert csak ezesetben biztosított az egyéni és társadalmi érdek összhangja. A kérdés azonban az, hogy milyen bérforma fele! meg leginkább ennek az általános követelménynek. Altalános volt az a vélemény, hogy a munka szerinti elosztásnak legmegfelelőbb bérforma az olyan teljesítménybérezés, amely az egy, bizonyos időegység alatt előállított termékmennyiség növekedése arányában biztosítja a bér növekedését. A fenti teljesítménybérforma lényegében nem más, mint az un. egyenes, lineáris darabbér. Ezekre és ehhez hasonló nézetekre épült fel bérezési gyakorlatunk a bérformák megválasztását illetően. Ezzel magyarázható, hogy egyes iparágakban a 70%-ot is meghaladta a darabbér alkalmazási területe. De vajon igaz-e az, hogy az egyenes darabbér biztosítja leginkább a társadalmi és egyéni érdek összhangját? Igaz-e, hogy ez a bérforma a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás mértékének megfelelően biztosítja a bért? Erre próbáljunk válaszolni röviden. (mert az illető gyakorlottabb, tapasztaltabb, lelkiismeretesebb.) Ebben az esetben az egyenes darabbér egyforma bért biztosít mindkét munkásnak, holott a társadalmi érdekhez nem egyformán járultak hozzá. A jobb minőségű termék ugyanis tartósabb és ezáltal, aki ugyanannyi, de jobb minőségű terméket állított elő, az tulajdonképpen többet termelt, L

eglényegesebb tartalmi és érzelmi jellemzője az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott előadói beszédében ezzel kapcsolatban Hruscsov elvtárs —, hogy egy azonban e kapcsolanemzeten belül osztályok lé- toknak az ,hogy a gyarmati teznek s ezeknek különbözők sorból felszabadult országok az érdekeik. Mihelyt meg- tudják, szabadságukat köztörténik a gyarmati orszá- vetve a Szovjetuniónak kögokban az imperialista el- szönhetik: az imperialista nyomás megszüntetése, a hatalmak nem adtak volna ....... . -munkások azért küzdenek, számukra függetlenséget, ha tehát jobban gyarapította a nemzeti, hogy rövidebb legyen a nem tudnák, hogy ez a fügjövedelmet. Ugyancsak nem méri af munkanap s emelkedjék a getlenség a Szovjetunió tódarabbér a termelőeszközökkel való* munkabér; a parasztok több mogatásával előbb vagy takarékosságot sem. Az, aki ugyan- £ földet akarnak, harcolnak utóbb úgyis megvalósulna. annyit termelt, de több anyagot hasz-* azért, hogy élvezhessék mun- S az a tudat, hogy a Szovnált el, s a gépet sem kezeli kielégí-í kájuk gyümölcseit; a munká- jetunió képes a világ bártóen (amiért az előbb elhasználódik),* sok és a parasztok egyaránt mely pontján fekvő függetnem érdemel meg ugyanannyi bért,* politikai jogokra töreksze- len országnak védelmet mert a társadalmi érdekhez kevésbé* nek. A tőkések viszont több nyújtani, szintén érzelemalajárult hozzá. Belátható tehát, hogy* profitra akarnak szert ten- kító tényező — természeteaz egyéni és társadalmi érdek ossz-*ni, a földbirtokosok meg sen a nem a Nyugat mellett hangja, a munka szerinti elosztás elve* akarják tartani a birtokuk- A gyarmati sorból felszacsak olyan teljesítménybér-forma al-*ban lévő földekel A haladó badult országok tehát azzal kalmazása esetében érvényesül, amely* erők arra törekszenek, hogy hogy szovjet segítséget fo~ a munka mennyisége, minősége és af. hazájuk a szociális haladás gadnak el, vagy gazdasági termelőeszközökkel való takarékosság* "^á11 fejlődjék, azért kuz- megállapodást írnak alá a arányában biztosítja a bért Márpe-xdenek' hogy megszilárdítsák Szovjetunióval nem lesznek dig az egyenes darabbér, főképpen a!hazajuk fug?,etien: kommunistákká. Csupán teljesítmény bizonyos oldalának, aj5*8^ s h°pf megóvjak azt egyenlőségi alapon és a samennyiségnek fokozására ösztönzött,*aZ ^TC^A ^ ^dekelk ervfey^ítéseami sokhelyütt minősegrontással ésffA ^^^^ ^ klYánfk.+embe"bb „ma^íir.ii.,,! .„„,„,4 'amelyeket az imperialisták tűket kialakítani. S ehhez anyagpocsekolassal párosult * gyakorta kívülről támogat- csak a most megkezdett úton (Folytatjuk.) *nak, küzdenek a haladó továbbhaladva juthatnak el Imre Ottó erők ellen. Perenyí István