Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-24 / 199. szám

5 Szerda, 19(W. augusztus 84. Nagy fejlődés a társadalombiztosításban Tíz évvel ezelőtt a szakszervezetekre bízta államunk a társadalombiztosítás irányítását. A szakszervezetek jelenleg több mint hárommillió dolgozó és családtagjainak társadalombiztosítását látják el. Szegeden a felszabaduláskor 20 ezer dolgozó társadalombiztosítását látta el az OTI, Csongrád megyében 35—40 ezer ember volt biztosított. Az azóta eltelt időben óriási a fejlődés. Csupán Szegeden (a családtagokkal együtt) 97 ezer emberről gondoskodik a szakszervezet, Csongrád megyében pedig 174 ezerről. A termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődése a biztosítottak számának növekedésében is tükröződik, mert az SZTK intézi a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik betegellátási és családi pótlék ügyeit és részben nyugdíjbiztosítási feladatait is. Másfélmilliárd táppénz évente — országosan A népgazdaság fejlődésével párhuzamosan az állam évről évre emeli a társadalombiztosítási kiadásokra fordított összegeket. 1949ben például egymilliárd 930 millió forintot, 1959-ben pedig már 9 milliárd 990 millió forintot fordítottak társadalombiztosításra. A fejlődésről még hívebb képet kapunk akkor, ha az egy dolgozóra eső szolgáltatás értékét vizsgáljuk. 1949ben országosan az egy főre jutó átlagos kiadás évi 1156 forint volt, a múlt évben már 3 ezer 48 forintot tett ki, tehát körülbelül a háromszorosára emelkedett. Egyéb adatok is bizonyítják a növekvő gondoskodást a dolgozókról. A felszabadulás előtt a betegállományban lévő dolgozó fizetésének legfeljebb 50 százalékát kapta. Ma, akinek kétéves munkaviszonya van, 75 százalékát kapja meg fizetésének. Csongrád megyében például márciusban a beteg dolgozók részére 3 millió 800 ezer forintot folyósítottak. Országosan táppénzre 1949-ben 170 millió forintot, a múlt évben több mint másfélmilliárdot fizettek ki. Újabb juttatások A betegségi biztosítási szolgáltatások színvonalát is jelentősen emelte a 75 százalékos táppénz bevezetése. Jelenleg a beteg gyermekét ápoló dolgozó anya is kap táppénzt, ez a múltban ismeretlen fogalom volt. A tbc-s betegek részére a táppénzfolyósítás időtartamát egy évről két évre emelték. Jelentős lépés volt a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozók számottevő hányadának bevonása az ipari biztosításba. Javult a biztosítottak egészségügyi ellátása. Ilyen jellegű kiadásokra — kórház, orvos, rendelő —, amelyeket a társadalom biztosit, s fedez, 1949-ben 318 millió forintot, 1959-ben 2 milliárd forintot költöttek Az összegek emelkedését jelentős mértékben befolyásolta például a kórházi ápolás többrendbeli fejlesztése. Kórházi ápolásra a dolgozó egy éven át — gümőkór, gyermekbénulás esetén 2 éven át — jogosult. A családtagokat évenként 90 napi kórházi kezelés illeti meg, egves betegségek esetén ennek két-, vagy háromszorosa is. A gyógyszerellátás fejlődése A gyógyszerellátás fejlődését mutatja az elmúlt évek gyógyszerköltségeinek alakulása. 1949-ben 134 millió forintot. 1959-ben pedig 744 milliót tett ki. Csongrád megyében is jelentősen emelkedett az elmúlt években a gyógyszerre fordított összeg. Ez év márciusában például a megyében 3 miiTízéves az SZTK lió 500 ezer forintot fordított a társadalombiztosítás gyógyszerre, ugyanakkor Szegeden 2 millió 100 ezer forintot. 1950-ben Csongrád megyében ez az összeg havonta 74 ezer forintot tett. ki, egy dolgozóra 4 forint 37 fillér jutott. Ma ez az öszszeg átlagosan 20 forint. A társadalombiztosítás másik fontos ágában, a nyugdíjellátásban is számottevők az eredmények. Felszabadulás előtt az ipari munkások körében szinte nem is beszélhettünk nyugdíjról, legjobb esetben havi 15—20 pengőt kaptak a dolgozók nyugdíjként. Az idős dolgozókról való gondoskodás fokozódását bizonyítja a jelenleg érvényben lévő nyugdíjtörvény is, amely szerint 1959. január 1-től a 30 éves szolgálattal rendelkező dolgozók keresetüknek 65 százalékát kapják ellátásként. Az elmúlt tíz év alatt az állam többször emelte a nyugdíjakat, ily módon a 10 év előtti 204 forintról több mint háromszorosára emelkedett a saját jogú nyugdíjak havi átlaga. Csongrád megyében a nyugdíjátlag 860 forint, országosan 713. Az Országos Nyugdíjintézetnek — amely szintén az idén jubilál — hatalmas munkát jelent a csaknem egymillió termelőszövetkezeti tag bekapcsolása a nyugdíjbiztosításba, jelenleg 160 ezer mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozónak folyósít az intézet ellátást, részben nyugdíj, részben járadék formájában. H. Zs. FÉL ÓRÁVAL AZ ELŐADÁS UTÁN... •Mondottam ember: küzdj és bízva-bízzál...« — alig fél órája, hogy a monumentális szabadtéri színpadon elhangzottak a Tragédia zárószavai s megüresedett nézőtér fölött már csak a hold, meg a csillagok világítanak. Szeged-Nagyállomáson viszont ilyenkor annál nagyobb volt mindig a forgalom. A fényárban úszó állomásépület megszállt várhoz hasonlított. Hiszen a Szegedre érkezőknek csak egy kis része maradt itt előadás után. A többi vonattal érkezettek mind itt gyülekeztek a várótermekben, a perronon és várták a beszállást. Legkevesebbet a Budapest felé utazóknak kellett várniok. A különjáratként közlekedő sebesvonat ugyanis fél egykor indult, illetve a Tragédia előadása után jó fél órával, mivel az előadás többnyire nem ért véget fél egyre. De beszállhattak már azok is, akik a másik fővonalon Hogyan biztosította a MÁV az Ünnepi Hetek megnövekedett utasforgalmának zavartalan ellátását ? Megkezdődött az idén lejárt határidejű személyi igazolványok kicserélése A Szeged városi rendőrkapitányság értesíti a lakosságot, hogy a város területén lakók részére 1960. évben lejárt személyi igazolványok kicserélése megkezdődött. Az érvényesitett személyi igazolványokon az érvényességi időt az igazolvány hátlapjának belső oldalán elhelyezett érvényesítő bélyegen tüntetik fel Azoknak a személyi igazolványát nem kell kicserélni, akiknek az érvényesítő bélyegen •Határidő nélküli szöveg szerepel. Ideiglenes lakosoknak csak abban az esetben cserélik ki igazolványukat, ha állandó lakóhelyük száz kilométernél nagyobb távolságra van. KÉRDŐÍVEK KITÖLTÉSE A városi rendőrkapitányság a lakónyilvántartókönyv vezetők útján, illetve postán megküldte azon személyek részére a kérdőívet kitöltés végett, akiknek személyi igazolványát ki kell cserélni. A megküldött kérdőívet a személyi igazolvány adatai, valamint a kérdőív hátlapján feltüntetett -Tudnivalók" alapján kell kitölteni. A kérdőivet kitöltés után 3 napon belül, a lakhely szerint illetékes rendőrőrsön kell leadni. Azok a személyek, akik még kérdőívet nem kaptak, az üres kérdőív átvétele végett a legközelebbi rendőrőrsön jelenjenek meg. Amennyiben a személyi adatokban időközben változás állt be, és a személyi igazolványba azt még nem vezették be, azt a kérdőív •Megjegyzés"i rovatában fel kell tüntetni. Azon személyeknek, akik alkalmazásban állnak, a kérdőív II. Munkaadói igazoló részét a munkáltatóval kell kitöltetni. Azoknak a személyeknek, akik nem rendelkeznek munkahellyel (háztartásbeli, nyugdíjas, eltartott stb.) a munkaadói igazolást nem kell kitölteniük, helyette a lakónyilvántartókönyv vezetője a kérdőív hátlapján III. Lakónyilvántartóköny vezetői igazolást tölt ki. SZEMÉLYI IGAZOLVÁNYOK KICSERÉLÉSE A személyi igazolványokat a városi rendőrkapitányságon cserélik ki. Mindenki a kapitányság által meghatározott időben (idézés alapján) köteles megjelenni a személyi igazolványa kicserélése végett A személyi igazolvány kicserélésekor be kell nyújtani: a) 2 darab 4x4 centiméteres fényképet; b) 10 forintos illetékbélyeget; c) állandó lakásbejelentőlapot kitöltve (a személyi igazolvány sorozata, száma és érvényességi ideje részt a bejelentőlapon nem kell kitölteni; d) adatváltozást igazoló iratokat; c) a lejárt személyi igazolványt FÉNYKÉPEK ELKÉSZÍTÉSE A személyi igazolvány kicseréléséhez szükséges fényképet a Fényképész Kisipari Szövetkezet készíti el, a két darab fénykép ára 5 forint. Elővárosokat csatoltak Moszkvához Az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának határozata alapiján az elmúlt napokban a szovjet fővároshoz csatolták mindazokat a területeket, amelyek az épülő autőkörúton belül vannak. Egyidejűleg a szovjet főváros tanácsának intézkedési körébe sorolták a Moszkvát körülvevő hatalmas erdőövezetet is, A szovjet főváros területe ezzel 87 500 hektárra növekedett. Moszkva területe 1912-ben mindössze 17 661 hektár volt. A mai fővárosban akkor mindössze 1 618 000 ember élt. Az elmúlt évi népszámlálás adatai szerint Moszkvában több mint ötmillió ember élt 35 637 hektár tefuteien. A szovjet" főváros lakóinak száma most újabb százezrekkel szaporodik: öt elővárost és számos kisebb települést csatoltak Moszkvához. Békéscsaba felé igyekeztek. Az ő vonatjuk csak 1 órakor indult, viszont tekintettel a nagy utasforgalomra, a pályaudvar forgalmi személyzete igyekezett már 60 perccel indulás előtt biztosítani a beszállást az utasok számára. Válasz a méltatlankodóknak így volt ez elvben. A gyakorlat azonban ennél szeszélyesebb valami. Előfordult ugyanis, hogy a túlterheléssel küzdő pályaudvaron a rendelkezésre álló kocsiparkból nem sikerült az előírt időre összeállítani a minden esetben megnövelt tengelyszámmal induló szerelvényeket Az utasok ezt nem tudják. ök csak méltatlankodtak, hogy: lám, már fél óra sincs az indulásig és szerelvény még sehol! őket is megérthetjük. A váróteremben hamarosan megteltek az ülőhelyek. Akik egész nap jártak-keltek, egy kis pihenésre vágytak: leülni a kocsiban, elnyújtózni az ülésen és pihenni. — Ezzel szemben mi a helyzet? — mondta mérgesen egy este Tóth István, aki Orosházáról rándult át Szegedre a Tragédia előadására. — Az, kérem, hogy nem szabad beszállni a kocsikba. Azt mondják, még kapcsolnak újabb vagonokat a szerelvényhez, azért nem. Dehát mért ne lehetne ettől beszállni? Nyilvánvaló, hogy Tóth Istvánnak nem volt egészen igaza. Azért méltatlankodott, hogy a vasutasok — nagyon helyesen! — nem engedik meg neki, hogy a maga és más utastársai életét veszélyeztesse. Ez a véleménye Papp László állomásfőnöknek is. — Az Ünnepi Hetek időtartama alatt — mondta — bizony előfordultak ilyen apróbb zökkenők. Egészében véve azonban, különösen a múlt évi nehéz kezdethez viszonyítva, úgy érzem, igen jól helytálltunk, Bebizonyosodott, hogy a tavalyi tapasztalatokból okulva, valóban helyes volt a budapesti 0 óra 30 perces különvonat beállítása. Mentesítő szerelvények inditására csak a Dél-magyarországi Mezőgazdasági Kiállítás megnyitásakor volt szükség. Egyébként a mentesítő járatok helyett a rendes járatú szerelvények tengelyszámának növelésével igyekeztünk biztosítani az utasok elhelyezését Én magam helyesnek tartom, ha a jövő évben a mostanihoz hasonlóan oldjuk meg majd az utasforgalom lebonyolítását. Ahogy most sikerült, úgy jövőre is sikerül majd. Információs szolgálat Az utasforgalom zavartalanságának biztosításához nyilvánvalóan szükség volt a megfelelő számú vagonon kívül egyéb fontos tennivalókra is. Mint például az információs szolgálat biztosítása. Két helyen is tartottak a játéknapiokon információs szolgálatot az állomás épü' letében. Az egyik az emeleti kultúrváróteremiben. Itt az IBUSZ kiküldött munkatársa látta el a szolgálatot. A legkülönfélébb kérdésekkei fordultak , hozzá az utasok. Nemcsak a vonatok, a repülőgépjárat indulása, hanem a várossal, a szabadtéri játékokkal kapcsolatos problémáikra is kértek és kaptak felvilágosítást. Emellett az épület előcsarnokában az állomás is felállított információs fülkét az Ünnepi Hetek időtartamára. Mindkét helyen volt mire válaszolniok bőven az ott dolgozóknak. Az utazási kedvezmény — Kérem, nekem nem mondta senki, hogy induláskor is le kell bélyegeztetnem a jegyet — méltatlankodott Kiss Gábor budapesti lakos, amikor a személypiénztárnál közölték vele, hogy jegye nem érvényesíthető a díjtalan visszautazásra a kiindulási állomás hiányzó körbélyegzője miatt. Valóban, a legtöbb probléma az 50 százalékos utazási kedvezmény igénybevételének módja körül volt. Véleményünk szerint is helyes lenne mindenesetre, ha a következő évben valamilyen egyszerűbb módszert keresnének, olyat, amit nem érthetnek olyan könnyen félre az utasok, s nem vesztik el emiatt félárú utazási kedvezményüket. A mostani játékok vasúti forgalmában tapasztaltak közül talán ez a probléma az. amely arra mutat, van még tenniök a MÁV dolgozóinak a zavartalan utasforgalom biztosítása területén. Papp Lajos Megtorpanás az első félévi siker után a szegedi üzemekben (Dr. Somogyi Károlyné (elv.) MUNKÁBAN ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT A SZEGEDI HÍDON Az első fél év termelési sikerei után gyenge teljesítményt nyújtottak a szegedi üzemek a második fél év első hónapjában, júliusban. Az állami ipar összesen 96,6 százalékra teljesítette tervét, ezen belül a minisztériumi ipar 96,2, a helyi ipar 102 százalékot ért el. A tervteljesítés tényszámait rontja a minisztériumi iparban, hogy a tervezettnél több munkást foglalkoztattak. Viszont a helyi ipar két százalékkal kisebb munkáslétszámmal érte el terve túlteljesítését Az egy munkásra jutó vállalati teljes termelés a helyi iparban meghaladja a 104 százalékot, a minisztériumi iparban pedig még a 96 százalékot sem éri el. Hasonló a helyzet Csongrád megye többi üzemeiben is. A helyi ipiar itt is túlteljesítést ért el, míg a minisztériumi vállalatok 1,4 százalékkal elmaradtak. A 18 szegedi minisztériumi üzem közül gyengén szerepeltek a legnagyobbak: a Szegedi Kenderfonógyár 97.2 és a Textilművek 97,8 százaiékos teljesítésükkel. Ezenkívül a Vasöntöde, a Szőrme- es Bőrruhakészítő, a Konzervgyár és a Szalámigyár is. A legkiemelkedőbb teljesítményt a Paprikfeldolgozó Vállalat nyújtotta 169,2 százalékos teljesítményével. Utána következik a Cipőgyár 115 6 és az Autójavító Vállalat 113,7 százalékkal. A helyiipari vállalatok közül a Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat vezet 120,5 és az élüzem Fonalfeldolgozó Vállalat 112,6 százalékos teljesítményével. Ugyanakkor elmaradt a Szegedi Nyomda, a Férfi és Női Divatszabóság, a Magfeldolgozó és az Anna Gyógy- és Szikvízüzem. Harminckét szegedi vállalat közül 11 nem teljesítette tervét júliusban. Ilyen eset is ritkán fordult elő az utóbbi esztendőkben. Káros ez a népgazdaságra azért, mert ezeknek az üzemeknek termékei hiányoznak most, mint nyersanyag, félkész termék, vagy készáru, más üzemekben, s a kereskedelmi hálózatban. Káros azért Í6, mert a szokáshoz híven, most negyedévi, vagy évvégi hajrával kell behozni a lemaradást, ami pedig a dolgozókra hárít nagyobb terhet.