Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

Szombat. 1960. augusztus 20. 10 Horváth János: A molnár fin igazi nevét A domai malomhoz senki csol valamit a báró úr. Az hogy nem az sem fordítja már a lovait. A urakon sohasem lehet eliga- mondja, nagy garatot behorpasztotta zodrii. Akkór szidták meg p, . döbbentek rá, az idő, a turbina béna kere- a szegény cselédet, amikor CKKOr hogy egytkükkére vastagon rakódott a dicséretet várt. S akkor is nek, Piroska Mihálynak, még zöldes moha, az iszap és a sima volt az urak hangja, nincs is művészneve. Pedig partszakadások mindenféle amikor korbácsolták velük a már két éve elvégezte a szennye. A racs, amely haj- szegény embert. Képzőművészeti Főiskolát danában tisztára szűrte a Egyszer ott ült a molnár — Legyen Mimóza — inturbinára surranó vizet, be- fia a parton, a villámsújtot- dítványozta valamelyik, szakadt, a mederbe hanyat- ta jegenyefa tövében. Puha _ A„ w lott. A zsilip beletántorodott szénceruzával Ideges vonala- £ ' ' ízlestelena szüntelen zuhatagba, kor- kat firkált egy kockás irka- _— TaJan Béni _ javasolta hadt égerfa-lóba csúnyul lapra. A vonalakból egyszer- Tonucsak a betonhoz csavarodva, csak kirajzolódott az öreg — Nent nem. Salgó leszek Fcrtenrlftlr Ata nem malom. Rajta volt azon a — határozott a fiatal festő. cszienuuK ow őröl kepen tninden Ha iofcéig — Az jó és megnyugtató a a vén malom. Egykor báró nézte az ember, olyan volt, hangzása. Ujlaky Gábor passzióból mintha megmozdulna. Az Váltak, de a nagy művész emeltette a mohák zöld pa- öreg molnár is ott állt a zsi- nem jött. Valamelyikük inzsitjára a malmot, ott, ahol lip fölött, nézte a vizet, s dítványozta, hogy meg kellea patak kicsit elkanyarodik, mosoly bujkált a szeme sar- ne nézni a szobáját. Befüés jegenyék őrködnek a táj- kában. S mögötte feszült a tötték-e, elrendezték-e a ban az égre meredve. S ha báró úr. nagy vendég tiszteletére Ugy megteremtődött a malom, A m€zítlábafi molnárgye- döntöttek, hogy mindnyájan molnárt is tett belé a báró. rek nem vette ésae h a felmennek. Legalább rendbeamíg a patak nagy izgalom- Mró ÚT ^ álI a háta ^ teszik, ha szükség lesz rá. ban átszűrte lusta vizét az ött és fJ dl ü k Elsőnek Tomi lépett a szodnn^X* SS 3árását bába- Kicsit vlsszahők^ íet SetezvffSSf í ~ Mlt művelsz, kölyök? amikor befutotta szemével. OáTSSS vízből ~ kérdezte hetykén. t^S^^SS"^ felszabadult energia-szellem. - Almot űzök - felelte ^t? mS De hol van már az a mol- kurtán;a molnáx_fia és maMár a BBC is megsokallta, nJf r'maTömbói te eY"v7n gasemtudta, mire érti e ^rfi szorgoskodott. Egyesek. amil látni lehet Fon- jurta 'vJtaMt iS kteitt re- ^^ ^ m tosabb es használhatóbb al- ™*»eW, a kez€' amikor a B öltözetben, simára bokatrészeit leszerelték, ahla- ^ró űr intésére átadta 8 "^müvéstT ^v^í kai bezuzódUk, mint a gát, flrkak r^JS^™? K,tán LnS olkanyarodvaVa A'm0t ™ ? KUk^ f^falLmek szót a báró úr. - Tón teke- tét és nyugodt hangon megfuzíaligetnek. regsz, lopod a napot. - S szólalt: NSy éve íeSölö?ok7e "^álva nézte a - Ne haragudjanak, hogy . e . rajzot. még nem találkoztunk. Ut— Ez ki? — mutatott az közben rátaláltam az új maöreg molnárra a báró. lomra. Sebtiben elkészítettem a vázlatát és nem dhasaltattak egy új malmot, a szövetkezetiek, ettől a régitől egy kurjantósnyira. És a Kese-patak azóta hetykébb. Amikor odaér az új malom— Az az apám volna. F= «»? havatt , Ké.v. tam m«Sallni, hogy azonnal — Es ez? — bökött a baió h(y,,x nf> fr,aia]r t.. medrét, Nyújtózik 'SSS ^ Az meg a barö ur vol- Maguknak „em kel. ezt közt, s nagyokat cuppan a ' a ' , . viz, amikor nyáridőben bele- £ »<«<ita a Szavaira senki sem váJacsobbantják magukat a szo- «^ecsattant a pofon az szolt. Enyhe Pirosság lobbanvgtkezétiek. arcán. " totta fel a furcsa öltözetű, .,,,,„„«._„_ — Jegyezd meg, kölyök, szakállas művészek arcát. A De most tél van. s nem h a ^ g híres festő, az egykori molNvuateian a terr^ztt KL sem nagyobb nálam - nár fia pedig megemelte a Sfv-^üan SS* ne- *• « V^ ^ 68 kewrni a ki-nekirugaszkodnak amúgy * rajzot es bele s2Íneket A vászon szomjasan Sffi£»k\ S^adUlUn ^KTAÍ-St Mégis ^ 82 a-ly PnröT^LLk aT ember Jutott- ^ikor meglát- Picsán beleillett a molnár Po™ Va£?nt átWlaT a ta a malmot. S mig felért a fia kezébe. "Z hM™ átballag a kastéJyh ^^ Elsejét* riecenvesor Lián nem láthatta gyermekkorá-i a kiröombra! ahoí még az ^tz^^tf "t ffi^ít fejtette, fi5"ffWj £L.Ue Lnn^falT^ -k a falak között t még a festék, jól záró abla- Már várták. A társasági kai mögött a jégvirágoknak napok óta Izgalommal figyel-* finom csipkefüggönyök szol- te a jegenye-sávos utat: mi-f Adalékok a nyugati filmek „természetrajzához" EGY ÉVVEL ezelőtt egy képpen kínoznak; 6. sztriptíz meket az ifjúságnak, s mint angol újságíró, Morley, kam- felvételeket, mégha előzete- a műsorfőnök elmondta* pányt indított a vérszomjas sen leszaggatott ruháról van n cenzúrázásra legföképés szekszualitástól duzzadó is szo; 7. gyermekbunozést a^^íuími . „„ filmek ellen, amelyek azan- és gyermekekkel való erő- az Amerikából imporgol televízióban is rendkívül szakoskodást; 8. vért és nyílt tált filmek szorulnak Ezek elszaporodtak Morley sta- sebeket, s végül 9. bűnté- közül te leghirhedtebb a tisztikét készített, amelyben nyék ábrázolását, melyek Philipp Marlowe című folykimutatta, hogy egy hét alatt utánzáshoz vezethetnek. tatásos széria, amely minden 17 és 18 óra"" között a kö- A BBC műsorfönöké ko- izében brutális, vetkező gaztetteket mutatták zölté, hogy ezt a nem túlsá- AZ ANGOI. sajtó megdíbe filmen: a heti filmprog- gosan precíz tilalmat estén- csérte a BBC öncenzúráját* ramban 18 embert meggyil- ként 21 óráig -teljes 6zigo- de szóvá tette, hogy a telekoltak, 23-an nyílt sebet kap- rúsággal-, később valamivel víziós magántársaságoknak tak és 11 szereplőnek tipor- nagyvonalúbban fogják ke- eszük ágában sincs hasonló tak a gyomrába. -Mindez — zelni, mert az emberek át- elhatározásra jutni. Ezeknek írta Morley a statisztika ta- veszik azt a szokást, hogy a műsora továbbra is a brunulságát — akkor jelent meg gyerekek legkésőbb 21 óráig talitásban és a szekszualia képernyőn, amikor főként nézhetik csak a televíziót. A tá6ban leli legfőbb értelmet, gyermekek ültek előtte-, jövőben tehát a BBC — úgy- Arról azonban sem a BBC, Morley kezdeményezéséhez mond — semmiféle olyan fii- sem az angol sajtó nem bemás angol lapok is csatla- met nem mutat be a televí- 6zél, hogy ugyanezek a £ilkoztak. A Daily Herald meg- zióban 21 óráig, amely a mek nemcsak az ifjúság, haállapította, hogy az angol mozikban ifjúsági tilalom nem a felnőtt közönség íztelevízióban előszeretettel alatt áll. lését és erkölcsét is rombolmutatnak be olyan jelenete- Különböző technikai eljá- ják, csak éppen nem 17 és ket, amelyekben az embe- rásokkal — húzás és törlés 18 óra között, hanem 21 órórek közötti halálküzdelem — természetesen így is ad- tói a végtelen éjszakáig egyminden részlete szerepel, be- nak majd hátborzongató fii- folytában, leértve a fájdalomtól eltorzult arcokról készített nagyított képeket te, továbbá felpofozott és megvert nőket, halálos párharcokat. Az ügyön felbuzdulva egy szociálpszichológiai intézet élvi tanulmányt tett közzé, melynek az a legfőbb következtelése, hogy az angol gyerekek a televíziós filmekből -bűnöző-diétával telítődnek-. E KAMPÁNY hatására végül a BBC vezetősége önkéntesen elhatározta magát némi cenzúra bevezetésére. A cenzúra szerint a következőkben e társaság adóállomásairól kitiltottak minden olyan filmrészt, amelyben a következőket lehet látni: 1. olyan küzdelmet, amely az -egészséges harctól- különbözik; 2. minden verekedést, amelyben ólmos bot, kés, korbács, palack és hasonlók fordulnak elő; 3. félelmet gerjesztő, iszonyatos atmoszférát teremtő jeleneteket, emberi nyögést és hörgést; 4. nagyított felvételeket olyan arcokról, amelyeken fájdalom és kegyetlenség tükröződik; 5. olyan képeket, amelyekben nőket, vagy állatokat vernek, vagy másSZÉKELY BERTALAN 1835 —1910 Ötven évvel ezelőtt, 1910. kecskeméti városháza szé* augusztus 21-én hunyt elSzé- mára létrehozott történelmi kely Bertalan, a magyar tör- tárgyú freskóit kell megemténeti festészet legnagyobb lítenünk. Kivitelezetten tervalakja. Nemzeti múltunk ként maradtak meg többek tragikus és dicső emlékeit között a Vajdahunyadi vár megörökítő pompás vásznam, és a Halászbástya részére álmin t a II. Lajos holttestének kotott kompozíciói. E szúk megtalálása, a Dobozi, a Mo- keretek között csak uta'ni hács, az Egri nők, az 1'. lehet rendkívül komoly peLászló és Czillei, valamint a dagóglai munkásságára, mely Zrínyi kirohanása című ké- nemzedékek számára szabott pei általánosan közismertek, követendő irányt. Tartalmilag mélységesen tő- Életművének lenyűgöző mör müvei a szabadsájhar- erejű gazdagsága megrendítő cot követő nemzeti elnyoma- élménnyé vált mindazok szátás alatt kivirágzó honi hit- mára, akik jelentőségben tórikus piktúránk ellenállás megközelítő hűséggel tükröszellemében fogant kima- zött hagyatékát az 1955-ben gasló teljesítményű realista rendezett impozáns hatású alkotásai. Székely-emlékkiállítás al. , r a-a kalmával láthatták. A szegeA különböző rmgysagu és d múzeum értékes színváztérnaju olajfestményeken kí- . ceruzarajzokat vül alkotott monumentális^ mesterfalképét, művészi tevekeny- m t ™ mH ifzélké£rik EzeTközTcl lelkisé9Ü Női tanulmány reszet kepezik Ezek kúzui az { grafikai gyűjteményünk Koronázó-templom és a Szelesi Zoltán galtatják az ideális hátteret, kor tumk fel a jonevű, de pilt városunkban bizonyos Stupido A vasveretes kapu tárva, szamukra meg ismeretlen Cj nevezetű kényelmes, fösvény és Meg-meghimbálja a szél, de festőművésze Maguk is íes-föregedő lovag minekutána megkimozdíteni nincs ereje A tettek altatóban művésznek' ta hosszú idei tartó magányos vékony csontos férfi beka- ereztek magukat. Bar olyan agglegényéletének mindenféle kényarodik rajta, mintha csak hírnevűre még nem sikerült ImetIensé it elhatározta, hogy hazatérné. A kapun belül szert tenniük, mint amilyen'' i,n "'a. cQ„*l yiTL Történet Boccaccio modorában .,.,,• „.„„AH „A^ i u " inőül veszi ama más városbeli Savioazonban meghökken, megáll, a várva-vártnak volt lát aki egyáltalán nem szépségével, s apro szemeit sűrűn pillog- Tömd, a lázas szemű cérna- , inkább értelmességével és dicsért életUtva olvassa a tó^8?- ember reggel óta fésülgette , revalóságával tűnt ki a korabeli lea^gOS KéPZÓmuveszeti Alap ^akállát, amelyből ki-kikan- myok kö8zül. A fentebb mondott öreMuveszotthona-. dikalt még rózsaszín álla. Igedő lovag korántsem azért akart Megnyugszik. ir", S?ef^ttf volna valahogy meg- lSaviotóval házasságra lépni, mintha , ' * ' ..... sűríteni Minden muvesznek la lány látása Mes érzelmeket és gerkedik, amikor kifújja magét yar, szaka la. Anélkül nem te ,jedelmeket ébresztett volna szívében, Sovány arcára pirossagot lehet elkepzelni a művészt. , hanem csak annakokáért, hogy élepettyezett az 'do, s most el- Ez járt az eszében amíg ltét kényeimesebbé tegye ezáltal, onú.k rajta a nyugetótság. bajlódott magával Csilla az , A házasságkötés annak rendjeii" 8118 23 eve" rnúvésznő' előre" 'módja szerint megtörtént, s alig telt tó at! ajtóhoz. % határozd féSÜlte ^ kimeresztet-3 el néhány hónap, a lusta Stupido mozdulattól Lvc^ia le a ki- te széP S2emét- A lábéra furaI' örömmel tapasztalta, hogy tervei egymozdulattól nyomja le a ki ^ ^ húxM ^jmásután sikeresen valóra válnak. Előbb még az volt az ér- egy régi divatú nagykendő- 8k^a ^J^SlbkiTmtí ^LnS ^ viSí Vel ^^ ^ Vállait' Pon-!'is doigS egy vMÍafafnt - oS A^éci maloLkén iut- 108811 o^nal, amilyen csak $ mindent ügyesen elintézett. Nemcsak tóttó^ZSi vitógot Járt a művészeknek lehet Alta- főzött, mosott, takarított és beyásáte hatólnL ura & ő? Hm t0tt Valamilyen me8rnagya-1' pido rultóit, cipőit és még a moziS hX az enXer "rét- rázhataüan külsőt. Mindegy,,' jegyekért te ő állt sorba, szakadoztak az Emlékek hogy mit, lényeg az, hogy* Nemsokára történt pedig, hogy fahálói, s kihullott belőlük a valami természetellenességl» Viola, aki még nem ismerte ki teljegyerekkor. Van így az elfe- legyen rajtuk> hogy messzi-^ tennészetet és szandékait, teitott év p-k kel az ember Az- Je8yen J., ' ~ ^ (iegy alkalommal nagyon elfáradt a tatlri csak jön a vélLlen • s M ^ tehes6en bermuk ai karításban, mielőtt azt befejezte volna, egy kép lerántja a leplet az művészt (I s elhatározta hogy a szőnyegek kíemlékekról. Azokban az Körülülték az asztalt ai'rázásához férje segitséget ken. A években itt elevenedett meg társalgóban és semmittevés-* lusta es módfólótt kényelmes Stua gyerekkora. A mezítlábas, sel várták az új lakót, a hí-i'pido azonban természetesen nem akart a srinte semmi-örömök gyer- res festőt. Hogy ne unatkoz-* segíteni felese gének, de azt sem mekkora. A molnár fianak a zanak, találgatták: milyen* akarta hogy felesége megismerje vovisszatérés, a vidék viszont- lehet a nagy művész. Egé-i'nakodásanak igazi okait. Ezért nagy látása juttatta eszébe a múl- szen bizt0s, hogy hosszú sza-^^vaszul a következő szavakat mon% ^báMóÍtta^vtóT; kaUa — H8* rendezetlen, SStS nehéz a takarítás, ha'a parton feldübörgött' a amely a maga tenmészetelle-i vásárolj magadnak egy porszívót, báró űr lovának patadobo- nességével ráborul homlok-* Más alkalommal Saviola arról pagása. szaladt, hogy kezet csó- red6ire, s i-alami egészen kü-$ naszkodott férjének, akl_ kényelmesen kolion uranak. Meg az apja . ' c ^ , * elterpeszkedve éppeh újságot olvais «t tette Kezet rsőkoltók lftnós 82 öltozete- S mi le"l'sott, melyet Dél-Magyarországnak a báró úrnak s várták lesü- het a művészneve? Biztosan^ mondottak, hogy a karjai nagyon eltött s}e»ickkel: hátha paran- úgy mutótkonk majd be, fáradtak a mosásában, s kérte, hogy Stupido legalább a ruhák kicsavarásában segítsen neki. Stupido azonban, ahelyett, hogy ültéből felkelve nagy serényen a csavaráshoz fogott volna, a következő szavakat mondotta nejének: — Kérlek, ha nagyon elfáradsz a mosásban, vásárolj magadnak egy mosógépet. Legközelebb arról beszélt Saviola, hogy a főzés módfölött sokáig tart és felhívta férje figyelmét arra, hogy ha nem segít neki legalább a krumplit megpucolni, nem lesz kész időben a vacsora, melyet remekbe akar készíteni, és nem érnek el az esti mozielőadásra. Stupido természetesen most sem segített, hanem ahelyett a következő szavakat mondotta feleségének: — Vásárolj magadnak egy sípoló főzőedényt, amelyet mindenfelé Kuktának mondanak. Azzal sokkal gyorsabban lehet főzni. C jelekből Saviola, aki mint fentebb mondottuk, mindig értelmes és világos eszű teremtés volt, meggyőződött arról, amit már régóta sejtett, hogy tudniillik mihaszna férje lustaságból és utálatos restségből nem segít neki a fárasztó házimunkákban, és nem is fog segíteni, amíg valamilyen ravasz fondorlattal nem kényszeríti erre. így kiismerve Stupido természetét és szándékait, Saviola elhatározta, hogy megveszi ama porszívót, amelyről Stupido beszélt neki. Amikor a szükséges pénz öszszegyűlt, megerősítette magát szándékában és késedelem nélkül megvásárolta a gépet Otthon azonban tetetett ügyetlenséggel fogott a gép munkába állításához. Nem tudta bekapcsolni, és a szívófejeket nem az előírt rendben és módon cserélte: mindenféle más bajok is támadtak a géppel. A szorgalmas és ügyes Savlola céljai érdekében így ügyetlenkedett és kínlódott egy ideig, i>3jd a kővetkező szavakat mondotta: — Kedves, jó férjem, te tanácsoltad nekem, hogy porszívót vásároljak. Most légy szíves megtanítani a gép kezelésére. A fösvény Stupido, aki egyáltalán nem örült, hogy a felesége megvásárolta a drága porszívót, mindazonáltal nem mutatta ki haragját* mert nemrég — abban a hiszemben* hogy úgyse lesz belőle semmi — éppen ő tanácsolta nejének a vételt, Saviola e szavait hallván, ha nagy vonakodással te, de mégis kénytelen volt bevezetni feleségét a porszívó használatának titokzatos fogásaiba. Csakhogy Saviola ez alkalommal* Stupido nagy mérgére és csodálkozására, módfölött ügyetlen tanítványnak bizonyült, és Sfupido már az egész lakást kiporszívózta, az oktatással alig haladt valamire. Így történt ez a legközelebbi alkalommal is és még néhányszor, s végül — minek szaporítsam tovább a szót — rendszeresen Stupido porszívózott, meft nagy fösvénységében szívből sajnálta volna, ha a drága gép kihasználatlanul hever a lakásban. Saviola ennekutána a már mondott sípoló főzőedényt, a Kuktát vásárolta meg. De most te úgv intézte, hogy férje előtt úgy tűnjék, mintha az edényt nem tudná használni. Amikor a Kukta biztosító berendezésén hangos vlsítással kitört a gőz, Saviola olyan rettenetes ijedteéget mutatott, hogy hirtelen elsápadt arcát és reszkető kezét látva Stupido maga is meerémült. P félreérthetetlen jelek világosan kimutatták, hogy a boszorkányos főzőedény használatára Saviola teljességgel alkalmatlan. Lényegében ugyanez történt a később vásárolt mosógéppel is, amely — miután Saviola reszkető kézzel bekapcsolta — csíkokra szaggatta szét Stupido egyik használt ingét. A dolgok ilyetén állása miatt aztán Stupido, aki a használaton kívül heverő drága Kuktát és a még drágább mosógépet épp úgy sajnálta volna, mint a porszívót, kénytelen volt a porszívózás mellett, csikorgó fogakkal és átkozódva, hogy a nők mennyire tehetetlenek a modern technika vívmányaival szemben, rendszeresen főzni és mosni. Saviola azonban nem volt lusta és elvetemült teremtés. Gyakran segített férjének a házimunkában 0. L.