Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

Szombat. 1960. augusztus 20. 10 Horváth János: A molnár fin igazi nevét A domai malomhoz senki csol valamit a báró úr. Az hogy nem az sem fordítja már a lovait. A urakon sohasem lehet eliga- mondja, nagy garatot behorpasztotta zodrii. Akkór szidták meg p, . döbbentek rá, az idő, a turbina béna kere- a szegény cselédet, amikor CKKOr hogy egytkük­kére vastagon rakódott a dicséretet várt. S akkor is nek, Piroska Mihálynak, még zöldes moha, az iszap és a sima volt az urak hangja, nincs is művészneve. Pedig partszakadások mindenféle amikor korbácsolták velük a már két éve elvégezte a szennye. A racs, amely haj- szegény embert. Képzőművészeti Főiskolát danában tisztára szűrte a Egyszer ott ült a molnár — Legyen Mimóza — in­turbinára surranó vizet, be- fia a parton, a villámsújtot- dítványozta valamelyik, szakadt, a mederbe hanyat- ta jegenyefa tövében. Puha _ A„ w lott. A zsilip beletántorodott szénceruzával Ideges vonala- £ ' ' ízlestelen­a szüntelen zuhatagba, kor- kat firkált egy kockás irka- _— TaJan Béni _ javasolta hadt égerfa-lóba csúnyul lapra. A vonalakból egyszer- Tonu­csak a betonhoz csavarodva, csak kirajzolódott az öreg — Nent nem. Salgó leszek Fcrtenrlftlr Ata nem malom. Rajta volt azon a — határozott a fiatal festő. cszienuuK ow őröl kepen tninden Ha iofcéig — Az jó és megnyugtató a a vén malom. Egykor báró nézte az ember, olyan volt, hangzása. Ujlaky Gábor passzióból mintha megmozdulna. Az Váltak, de a nagy művész emeltette a mohák zöld pa- öreg molnár is ott állt a zsi- nem jött. Valamelyikük in­zsitjára a malmot, ott, ahol lip fölött, nézte a vizet, s dítványozta, hogy meg kelle­a patak kicsit elkanyarodik, mosoly bujkált a szeme sar- ne nézni a szobáját. Befü­és jegenyék őrködnek a táj- kában. S mögötte feszült a tötték-e, elrendezték-e a ban az égre meredve. S ha báró úr. nagy vendég tiszteletére Ugy megteremtődött a malom, A m€zítlábafi molnárgye- döntöttek, hogy mindnyájan molnárt is tett belé a báró. rek nem vette ésae h a felmennek. Legalább rendbe­amíg a patak nagy izgalom- Mró ÚT ^ álI a háta ^ teszik, ha szükség lesz rá. ban átszűrte lusta vizét az ött és fJ dl ü k Elsőnek Tomi lépett a szo­dnn^X* SS 3árását bába- Kicsit vlsszahők^ íet SetezvffSSf í ~ Mlt művelsz, kölyök? amikor befutotta szemével. OáTSSS vízből ~ kérdezte hetykén. t^S^^SS"^ felszabadult energia-szellem. - Almot űzök - felelte ^t? mS De hol van már az a mol- kurtán;a molnáx_fia és ma­Már a BBC is megsokallta, nJf r'maTömbói te eY"v7n gasemtudta, mire érti e ^rfi szorgoskodott. Egy­esek. amil látni lehet Fon- jurta 'vJtaMt iS kteitt re- ^^ ^ m tosabb es használhatóbb al- ™*»eW, a kez€' amikor a B öltözetben, simára bo­katrészeit leszerelték, ahla- ^ró űr intésére átadta 8 "^müvéstT ^v^í kai bezuzódUk, mint a gát, flrkak r^JS^™? K,tán LnS olkanyarodvaVa A'm0t ™ ? KUk^ f^falLmek szót a báró úr. - Tón teke- tét és nyugodt hangon meg­fuzíaligetnek. regsz, lopod a napot. - S szólalt: NSy éve íeSölö?ok7e "^álva nézte a - Ne haragudjanak, hogy . e . rajzot. még nem találkoztunk. Ut­— Ez ki? — mutatott az közben rátaláltam az új ma­öreg molnárra a báró. lomra. Sebtiben elkészítet­tem a vázlatát és nem d­hasaltattak egy új malmot, a szövetkezetiek, ettől a régitől egy kurjantósnyira. És a Kese-patak azóta hetykébb. Amikor odaér az új malom­— Az az apám volna. F= «»? havatt , Ké.v. tam m«Sallni, hogy azonnal — Es ez? — bökött a baió h(y,,x nf> fr,aia]r t.. medrét, Nyújtózik 'SSS ^ Az meg a barö ur vol- Maguknak „em kel. ezt közt, s nagyokat cuppan a ' a ' , . viz, amikor nyáridőben bele- £ »<«<ita a Szavaira senki sem váJa­csobbantják magukat a szo- «^ecsattant a pofon az szolt. Enyhe Pirosság lobban­vgtkezétiek. arcán. " totta fel a furcsa öltözetű, .,,,,„„«._„_ — Jegyezd meg, kölyök, szakállas művészek arcát. A De most tél van. s nem h a ^ g híres festő, az egykori mol­Nvuateian a terr^ztt KL sem nagyobb nálam - nár fia pedig megemelte a Sfv-^üan SS* ne- *• « V^ ^ 68 kewrni a ki-nekirugaszkodnak amúgy * rajzot es bele s2Íneket A vászon szomjasan Sffi£»k\ S^adUlUn ^KTAÍ-St Mégis ^ 82 a-ly PnröT^LLk aT ember Jutott- ^ikor meglát- Picsán beleillett a molnár Po™ Va£?nt átWlaT a ta a malmot. S mig felért a fia kezébe. "Z hM™ átballag a kastéJyh ^^ Elsejét* riecenvesor Lián nem láthatta gyermekkorá-i a kiröombra! ahoí még az ^tz^^tf "t ffi^ít fejtette, fi5"ffWj £L.Ue Lnn^falT^ -k a falak között t még a festék, jól záró abla- Már várták. A társasági kai mögött a jégvirágoknak napok óta Izgalommal figyel-* finom csipkefüggönyök szol- te a jegenye-sávos utat: mi-f Adalékok a nyugati filmek „természetrajzához" EGY ÉVVEL ezelőtt egy képpen kínoznak; 6. sztriptíz meket az ifjúságnak, s mint angol újságíró, Morley, kam- felvételeket, mégha előzete- a műsorfőnök elmondta* pányt indított a vérszomjas sen leszaggatott ruháról van n cenzúrázásra legfökép­és szekszualitástól duzzadó is szo; 7. gyermekbunozést a^^íuími . „„ filmek ellen, amelyek azan- és gyermekekkel való erő- az Amerikából impor­gol televízióban is rendkívül szakoskodást; 8. vért és nyílt tált filmek szorulnak Ezek elszaporodtak Morley sta- sebeket, s végül 9. bűnté- közül te leghirhedtebb a tisztikét készített, amelyben nyék ábrázolását, melyek Philipp Marlowe című foly­kimutatta, hogy egy hét alatt utánzáshoz vezethetnek. tatásos széria, amely minden 17 és 18 óra"" között a kö- A BBC műsorfönöké ko- izében brutális, vetkező gaztetteket mutatták zölté, hogy ezt a nem túlsá- AZ ANGOI. sajtó megdí­be filmen: a heti filmprog- gosan precíz tilalmat estén- csérte a BBC öncenzúráját* ramban 18 embert meggyil- ként 21 óráig -teljes 6zigo- de szóvá tette, hogy a tele­koltak, 23-an nyílt sebet kap- rúsággal-, később valamivel víziós magántársaságoknak tak és 11 szereplőnek tipor- nagyvonalúbban fogják ke- eszük ágában sincs hasonló tak a gyomrába. -Mindez — zelni, mert az emberek át- elhatározásra jutni. Ezeknek írta Morley a statisztika ta- veszik azt a szokást, hogy a műsora továbbra is a bru­nulságát — akkor jelent meg gyerekek legkésőbb 21 óráig talitásban és a szekszuali­a képernyőn, amikor főként nézhetik csak a televíziót. A tá6ban leli legfőbb értelmet, gyermekek ültek előtte-, jövőben tehát a BBC — úgy- Arról azonban sem a BBC, Morley kezdeményezéséhez mond — semmiféle olyan fii- sem az angol sajtó nem be­más angol lapok is csatla- met nem mutat be a televí- 6zél, hogy ugyanezek a £il­koztak. A Daily Herald meg- zióban 21 óráig, amely a mek nemcsak az ifjúság, ha­állapította, hogy az angol mozikban ifjúsági tilalom nem a felnőtt közönség íz­televízióban előszeretettel alatt áll. lését és erkölcsét is rombol­mutatnak be olyan jelenete- Különböző technikai eljá- ják, csak éppen nem 17 és ket, amelyekben az embe- rásokkal — húzás és törlés 18 óra között, hanem 21 óró­rek közötti halálküzdelem — természetesen így is ad- tói a végtelen éjszakáig egy­minden részlete szerepel, be- nak majd hátborzongató fii- folytában, leértve a fájdalomtól eltor­zult arcokról készített na­gyított képeket te, továbbá felpofozott és megvert nő­ket, halálos párharcokat. Az ügyön felbuzdulva egy szo­ciálpszichológiai intézet élvi tanulmányt tett közzé, mely­nek az a legfőbb következ­telése, hogy az angol gye­rekek a televíziós filmekből -bűnöző-diétával telítődnek-. E KAMPÁNY hatására vé­gül a BBC vezetősége önkén­tesen elhatározta magát né­mi cenzúra bevezetésére. A cenzúra szerint a követke­zőkben e társaság adóállo­másairól kitiltottak minden olyan filmrészt, amelyben a következőket lehet látni: 1. olyan küzdelmet, amely az -egészséges harctól- külön­bözik; 2. minden verekedést, amelyben ólmos bot, kés, korbács, palack és hasonlók fordulnak elő; 3. félelmet gerjesztő, iszonyatos atmosz­férát teremtő jeleneteket, emberi nyögést és hörgést; 4. nagyított felvételeket olyan arcokról, amelyeken fájda­lom és kegyetlenség tükrö­ződik; 5. olyan képeket, amelyekben nőket, vagy ál­latokat vernek, vagy más­SZÉKELY BERTALAN 1835 —1910 Ötven évvel ezelőtt, 1910. kecskeméti városháza szé* augusztus 21-én hunyt elSzé- mára létrehozott történelmi kely Bertalan, a magyar tör- tárgyú freskóit kell megem­téneti festészet legnagyobb lítenünk. Kivitelezetten terv­alakja. Nemzeti múltunk ként maradtak meg többek tragikus és dicső emlékeit között a Vajdahunyadi vár megörökítő pompás vásznam, és a Halászbástya részére ál­min t a II. Lajos holttestének kotott kompozíciói. E szúk megtalálása, a Dobozi, a Mo- keretek között csak uta'ni hács, az Egri nők, az 1'. lehet rendkívül komoly pe­László és Czillei, valamint a dagóglai munkásságára, mely Zrínyi kirohanása című ké- nemzedékek számára szabott pei általánosan közismertek, követendő irányt. Tartalmilag mélységesen tő- Életművének lenyűgöző mör müvei a szabadsájhar- erejű gazdagsága megrendítő cot követő nemzeti elnyoma- élménnyé vált mindazok szá­tás alatt kivirágzó honi hit- mára, akik jelentőségben tórikus piktúránk ellenállás megközelítő hűséggel tükrö­szellemében fogant kima- zött hagyatékát az 1955-ben gasló teljesítményű realista rendezett impozáns hatású alkotásai. Székely-emlékkiállítás al­. , r a-a kalmával láthatták. A szege­A különböző rmgysagu és d múzeum értékes színváz­térnaju olajfestményeken kí- . ceruzarajzokat vül alkotott monumentális^ mester­falképét, művészi tevekeny- m t ™ mH ifzélké£rik EzeTközTcl lelkisé9Ü Női tanulmány reszet kepezik Ezek kúzui az { grafikai gyűjteményünk Koronázó-templom és a Szelesi Zoltán galtatják az ideális hátteret, kor tumk fel a jonevű, de pilt városunkban bizonyos Stupido A vasveretes kapu tárva, szamukra meg ismeretlen Cj nevezetű kényelmes, fösvény és Meg-meghimbálja a szél, de festőművésze Maguk is íes-föregedő lovag minekutána meg­kimozdíteni nincs ereje A tettek altatóban művésznek' ta hosszú idei tartó magányos vékony csontos férfi beka- ereztek magukat. Bar olyan agglegényéletének mindenféle ké­nyarodik rajta, mintha csak hírnevűre még nem sikerült ImetIensé it elhatározta, hogy hazatérné. A kapun belül szert tenniük, mint amilyen'' i,n "'a. cQ„*l yiTL Történet Boccaccio modorában .,.,,• „.„„AH „A^ i u " inőül veszi ama más városbeli Savio­azonban meghökken, megáll, a várva-vártnak volt lát aki egyáltalán nem szépségével, s apro szemeit sűrűn pillog- Tömd, a lázas szemű cérna- , inkább értelmességével és dicsért élet­Utva olvassa a tó^8?- ember reggel óta fésülgette , revalóságával tűnt ki a korabeli lea­^gOS KéPZÓmuveszeti Alap ^akállát, amelyből ki-kikan- myok kö8zül. A fentebb mondott öre­Muveszotthona-. dikalt még rózsaszín álla. Igedő lovag korántsem azért akart Megnyugszik. ir", S?ef^ttf volna valahogy meg- lSaviotóval házasságra lépni, mintha , ' * ' ..... sűríteni Minden muvesznek la lány látása Mes érzelmeket és ger­kedik, amikor kifújja magét yar, szaka la. Anélkül nem te ,jedelmeket ébresztett volna szívében, Sovány arcára pirossagot lehet elkepzelni a művészt. , hanem csak annakokáért, hogy éle­pettyezett az 'do, s most el- Ez járt az eszében amíg ltét kényeimesebbé tegye ezáltal, onú.k rajta a nyugetótság. bajlódott magával Csilla az , A házasságkötés annak rendje­ii" 8118 23 eve" rnúvésznő' előre" 'módja szerint megtörtént, s alig telt tó at! ajtóhoz. % határozd féSÜlte ^ kimeresztet-3 el néhány hónap, a lusta Stupido mozdulattól Lvc^ia le a ki- te széP S2emét- A lábéra furaI' örömmel tapasztalta, hogy tervei egy­mozdulattól nyomja le a ki ^ ^ húxM ^jmásután sikeresen valóra válnak. Előbb még az volt az ér- egy régi divatú nagykendő- 8k^a ^J^SlbkiTmtí ^LnS ^ viSí Vel ^^ ^ Vállait' Pon-!'is doigS egy vMÍafafnt - oS A^éci maloLkén iut- 108811 o^nal, amilyen csak $ mindent ügyesen elintézett. Nemcsak tóttó^ZSi vitógot Járt a művészeknek lehet Alta- főzött, mosott, takarított és beyásá­te hatólnL ura & ő? Hm t0tt Valamilyen me8rnagya-1' pido rultóit, cipőit és még a mozi­S hX az enXer "rét- rázhataüan külsőt. Mindegy,,' jegyekért te ő állt sorba, szakadoztak az Emlékek hogy mit, lényeg az, hogy* Nemsokára történt pedig, hogy fa­hálói, s kihullott belőlük a valami természetellenességl» Viola, aki még nem ismerte ki telje­gyerekkor. Van így az elfe- legyen rajtuk> hogy messzi-^ tennészetet és szandékait, teitott év p-k kel az ember Az- Je8yen J., ' ~ ^ (iegy alkalommal nagyon elfáradt a ta­tlri csak jön a vélLlen • s M ^ tehes6en bermuk ai karításban, mielőtt azt befejezte volna, egy kép lerántja a leplet az művészt (I s elhatározta hogy a szőnyegek kí­emlékekról. Azokban az Körülülték az asztalt ai'rázásához férje segitséget ken. A években itt elevenedett meg társalgóban és semmittevés-* lusta es módfólótt kényelmes Stu­a gyerekkora. A mezítlábas, sel várták az új lakót, a hí-i'pido azonban természetesen nem akart a srinte semmi-örömök gyer- res festőt. Hogy ne unatkoz-* segíteni felese gének, de azt sem mekkora. A molnár fianak a zanak, találgatták: milyen* akarta hogy felesége megismerje vo­visszatérés, a vidék viszont- lehet a nagy művész. Egé-i'nakodásanak igazi okait. Ezért nagy látása juttatta eszébe a múl- szen bizt0s, hogy hosszú sza-^^vaszul a következő szavakat mon­% ^báMóÍtta^vtóT; kaUa — H8* rendezetlen, SStS nehéz a takarítás, ha'a parton feldübörgött' a amely a maga tenmészetelle-i vásárolj magadnak egy porszívót, báró űr lovának patadobo- nességével ráborul homlok-* Más alkalommal Saviola arról pa­gása. szaladt, hogy kezet csó- red6ire, s i-alami egészen kü-$ naszkodott férjének, akl_ kényelmesen kolion uranak. Meg az apja . ' c ^ , * elterpeszkedve éppeh újságot olva­is «t tette Kezet rsőkoltók lftnós 82 öltozete- S mi le"l'sott, melyet Dél-Magyarországnak a báró úrnak s várták lesü- het a művészneve? Biztosan^ mondottak, hogy a karjai nagyon el­tött s}e»ickkel: hátha paran- úgy mutótkonk majd be, fáradtak a mosásában, s kérte, hogy Stupido legalább a ruhák kicsava­rásában segítsen neki. Stupido azon­ban, ahelyett, hogy ültéből felkelve nagy serényen a csavaráshoz fogott volna, a következő szavakat mon­dotta nejének: — Kérlek, ha nagyon elfáradsz a mosásban, vásárolj magadnak egy mosógépet. Legközelebb arról beszélt Saviola, hogy a főzés módfölött sokáig tart és felhívta férje figyelmét arra, hogy ha nem segít neki legalább a krump­lit megpucolni, nem lesz kész időben a vacsora, melyet remekbe akar ké­szíteni, és nem érnek el az esti mo­zielőadásra. Stupido természetesen most sem segített, hanem ahelyett a következő szavakat mondotta felesé­gének: — Vásárolj magadnak egy sípoló főzőedényt, amelyet mindenfelé Kuk­tának mondanak. Azzal sokkal gyor­sabban lehet főzni. C jelekből Saviola, aki mint fen­tebb mondottuk, mindig értel­mes és világos eszű teremtés volt, meggyőződött arról, amit már régóta sejtett, hogy tudniillik mihaszna férje lustaságból és utálatos restségből nem segít neki a fárasztó házimunkák­ban, és nem is fog segíteni, amíg valamilyen ravasz fondorlattal nem kényszeríti erre. így kiismerve Stu­pido természetét és szándékait, Sa­viola elhatározta, hogy megveszi ama porszívót, amelyről Stupido beszélt neki. Amikor a szükséges pénz ösz­szegyűlt, megerősítette magát szándé­kában és késedelem nélkül megvásá­rolta a gépet Otthon azonban tetetett ügyetlen­séggel fogott a gép munkába állítá­sához. Nem tudta bekapcsolni, és a szívófejeket nem az előírt rendben és módon cserélte: mindenféle más bajok is támadtak a géppel. A szor­galmas és ügyes Savlola céljai érde­kében így ügyetlenkedett és kínló­dott egy ideig, i>3jd a kővetkező sza­vakat mondotta: — Kedves, jó férjem, te tanácsol­tad nekem, hogy porszívót vásárol­jak. Most légy szíves megtanítani a gép kezelésére. A fösvény Stupido, aki egyáltalán nem örült, hogy a felesége megvásárolta a drága porszívót, mind­azonáltal nem mutatta ki haragját* mert nemrég — abban a hiszemben* hogy úgyse lesz belőle semmi — ép­pen ő tanácsolta nejének a vételt, Saviola e szavait hallván, ha nagy vonakodással te, de mégis kénytelen volt bevezetni feleségét a porszívó használatának titokzatos fogásaiba. Csakhogy Saviola ez alkalommal* Stupido nagy mérgére és csodálkozá­sára, módfölött ügyetlen tanítvány­nak bizonyült, és Sfupido már az egész lakást kiporszívózta, az okta­tással alig haladt valamire. Így tör­tént ez a legközelebbi alkalommal is és még néhányszor, s végül — minek szaporítsam tovább a szót — rendsze­resen Stupido porszívózott, meft nagy fösvénységében szívből sajnálta volna, ha a drága gép kihasználatlanul he­ver a lakásban. Saviola ennekutána a már mondott sípoló főzőedényt, a Kuktát vásárolta meg. De most te úgv intézte, hogy férje előtt úgy tűnjék, mintha az edényt nem tudná használni. Amikor a Kukta biztosító berendezésén han­gos vlsítással kitört a gőz, Saviola olyan rettenetes ijedteéget mutatott, hogy hirtelen elsápadt arcát és resz­kető kezét látva Stupido maga is meerémült. P félreérthetetlen jelek világosan kimutatták, hogy a boszorká­nyos főzőedény használatára Saviola teljességgel alkalmatlan. Lényegében ugyanez történt a ké­sőbb vásárolt mosógéppel is, amely — miután Saviola reszkető kézzel be­kapcsolta — csíkokra szaggatta szét Stupido egyik használt ingét. A dolgok ilyetén állása miatt aztán Stupido, aki a használaton kívül he­verő drága Kuktát és a még drá­gább mosógépet épp úgy sajnálta volna, mint a porszívót, kénytelen volt a porszívózás mellett, csikorgó fogakkal és átkozódva, hogy a nők mennyire tehetetlenek a modern technika vívmányaival szemben, rend­szeresen főzni és mosni. Saviola azonban nem volt lusta és elvetemült teremtés. Gyakran segí­tett férjének a házimunkában 0. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom