Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-19 / 196. szám

Pinté*, 1960. augusztus 19. 2 Érdekes részleteket mondott el kémút|áról és megbízatásáról Powers a csütörtöki tárgyaláson (Folytatás az 1. oldalról.) tam, nyilván őket érdekelte — válaszolta Powens. Ugyancsak a térkép be­jegyzései alapján tisztázó­dott egy fontos körülményt Powers parancsnoksága egy tartalékútvonalat jelölt kl a pilóta számára Ez az útvonal Finnország és Svédország felett ha­ladt át a Szovjetunióban levő Kandalaksa-tól a nor­végiai Bodö légitámasz­pontig. Powers elmondotta, hogy 1958-ban U—2 típusú repü­lőgéppel már járt Bódö tá­maszponton. Akkor Török­ország, Görögország és Olasz­ország felett haladt át. A bizonyítási eljárás so­rán kiderült, hogy Potverst ellátták a Szovjetunió topog­ráfiai térképeivel. Kétezerötszáz dolláros honorárium Az ügyész kérdéseire vá­laszolva Powens kijelentette, hogy a nála lévő pémr és az aranytárgyak arra szol­gáltak, hogy biztosítsák ki­jutását az országból. — Ezek szerint vesztegetni kellett volna ezekkel? — kér­dezte az ügyész. — Minden valószínűség szerint igen. — Ez azonban nem sike­rült. önt már az első szov­jet emberek elfogták — mondotta Román Rugyenko. — Nem is próbáltam meg felhasználni a pénzt — vá­laszolta Powers. — Ha megpróbálta volna, ez a kísérlet is kudarcot val­lott volna — állapította meg Román Rugyenko. — Én is azt hiszem —vá­laszolta Powers. Tisztázódott az is, hogy a CIA 250Ó dolláros fizetést ígért Powersnék. Ebből 1500 dollárt minden hónapban kifizettek, a hát­ralévő ezret azonban csak a feladat sikeres teljesíté­se esetén. Ezt követően a katonai bí­róság elnöke, Borlszogleb­szkij hadbíró altábornagy tett fel kérdéseket. — Mi volt útjának fő fel­adata? — hangzott az első kérdés. — A megadott útvonalon kellett repülnöm, a meg­adott helyen kellett, bekap­csolnom a műszereket. Fel­tételezhető, hogy ez az út felderítő adatok beszerzését szolgálta — válaszolta a vádlott, majd eimondötta: Shelten ezredes az eligazítás során mutatott egy helyet a térképen, ahol a feltételezé­sek szerint szovjet rakéta­kilövő állomás van. —Megfogalmazhatjuk-e úgy, hogy a repülés célja a ra­kétakilpvő helyek felderítésé volt? — kérdezte az elnök. — Csak saját véleményem­re támaszkodhatom. Meggyő­ződésem 6zerint azok a szakértők, akik megvizsgálták az elkészült fényképeket, maguk is lát­ták, ml érdekelte azokat, akik erre az útra küldtek engem — mondotta Powers. — Vé­leményem szerint a szovjet rakéták nemcsak az Egye­sült Államok katonai veze­tőit, hanem az egész vilá­got érdeklik. Feltehetően az volt a oél, hogy a rakéták­ról szerezzek adatokat, de ez csak saját véleményem. Az amerikai pilóta megbánta tettét — Tudta-é, hogy a bere­püléssel megsértette a Szov­jetunió szuverértitásátt —< kérdezte az elnök. — Igen­— Akkor miért tette ezt? — Parancsot kaptam erre. — Mi a véleménye: Jó, vagy rossz szolgálatot tett hazájának? — Mondhatom, igen rosz­szat. — Nem gondolt-e arra, hogy a csúcsértekezlet kü­szöbén végrehajtott repülés­sel megtorpedózza a csúcs­értekezletet? — Amikor a parancsot megkaptam, nem volt időm arra, hogy a csúcsértekez­letre gondoljak — jelentette ki Powers. — Nem gondolja, hogy ka­tonai konfliktust idézhetett volna elő? — hangzott a következő kérdés. — Erre azoknak' kellett volna gondolniok, akik utam­ra küldtek — válaszolta a pilóta. A bíróság elnöke végül megkérdezte, megbánta-e tet­tét? — Igen, nagyon — vála­szolta Powers. Ezt kővetően Zaharov re­pülő vezérőrnagy, a bíróság egyik népi ülnöke tett fel kérdéseket Powers kiképzé­sére vonatkozóan. Powers részletesen Ismer­tette. milyen előkészítésen ment át május 1-i útja előtt. A többi között elmondta: Shelton ezredes állítása sze­rint nem fenyegette az a veszély, hogy vadászrepülő­gépekkel találkozik. Egy al­kalommal kisebb magasság­ban valóban észlelte egy re­pülőgép nyomait. A parancs­nokság utasításóra közvetlenül a szovjet ha­tár átrepülése előtt bekap­csolt egy különleges mű­szert, amely mesterségesén zavarta a különböző rádiólokációs be­rendezéseket,, elsősorban a vadászrepülőgépek illetve a repülőgépekről kilőtt raké­ták irányító berendezéséit. Repülése során különböző műszereket, többek között egy rádiókompaszt is hasz­nált. Korábban a Szovjet­unió határa mentén éjjel is végrehajtott repüléseket. Ekkor a gépben különle­ges műszereket helyezlek el. e műszerek lényegét azonban nem Ismeri, csak azt tudja, hogy az ü—2 műszerfalára külön kapcsoló­kat helyeztek el. Vorobjov tüzérségi vezér­őrnagy, a másik népi ülnök kérdéseire válaszolva Powers kijelentette: a CIA-val kö­tött s*rződés aláírásakor csak arról tudott, hogy ha­tármenti repüléseket kell végrehajtania. Szerződésének meghosz­szabbításakor azonban már tudta, hogy a munka részét alkotják a Szovjetunió te­rülete felett végrehajtott felderítő utak, de azt hitte, hogy ilyen utat a jövőben sem kell megtennie. Powers nem ismeri a felderítő műszereit lényegét Powers azt állította, ki­képzése során nem tanulta a felderítő műszerek lénye­gét, csupán azt tanulta meg, hogyan kell kezelni azokat a pilóta kabinjából. — Soha nem tudtam, mi­lyen berendezés van a gépen, ezt szigorúan titok­ban tartották és a gép előkészítése során helyezték el — mondotta a többi között. A bfróság ezután meg­kezdte a tanúk kihallgatá­sát. P. 3. Aszabin és A. F. Cseremiszin tanúk elmon­dották, milyen körülmények között látták meg az ejtő­ernyővel leereszkedő Po­wers t, hogyan fogták el és hogyan fegyverezték le. A védő kérdésére Aszabin ta­nú kijelentette: Powers nem tanúsított el­lenállást, nyugodtan visel­kedett. A bíróság elnöke megkér­dezte a vádlottat, van-e megjegyzése. — A tanú vallomása he­lyes. Csupán meg akarom kö­szönni. amit tett — jelentelte ki a közönség derültsége közepette Po­wers. A tanúk elmondották: se­gítséget nyújtottak Powers­nek az ejtőernyő leoldásá­ban, amikor azonban észrevet­tek. hogy külföldi, azon­nal őrizetbe vették és egy gépkocsival a közeli falusi lanáesházára kisérték. Az út során Powers vizét kért. Cseremiszin tanú el­mondotta: megkérdezték a pilótától, vajon amerikai-e. A pilóta megértette a kér­dést és igenlően válaszolt. A két tanú kihallgatása után az elnök szünetet rendelt el. A kémrepülő útját gondosan előkészítették Szünet után a bíróság V. P. Szurin és L. A. Csuzsa­kin tanúkat hallgatta ki. A tanúk szintén Powers elfo­gatásáról számoltak be. A tanúkihallgatások befejez­tével a bíróság megkezdte a szakértők kihallgatását. N. A. Alekszejev ezredes annak a szakértő bizotttság­nak működéséről számolt be, amelynek az volt a feladata, hogy a Powers-nél talált dokumentumok alap­ján megállapítsa a pilóta állampolgárságát, beosztását és a május 1-i repülés célját. Alekszejev elmondotta: Powersnál több igazolványt találtak és ezek a dokumen­tumok nem hagynak kétsé­get az iránt, hogy a pilóta az amerikai légierő tagja volt. A különböző fényképek, valamint a fedélzeti napló maradványai és más do­kumentumok ugyancsak kétséget kizáróan bizo­nyítják, hogy Powers út­ját előre kitervelték és gondosan előkészítették. .J V. Tjufilin mérnök-al­ezredes annak a repülőtisz­tekből alakított bizottság­nak a munkáját ismertette, amely a nyomozó hatóságok határozata alapján megvizs­gálta: volt-e a repülőgépen felségjelzése Elmondotta, hogy a gép felületi részei, ahol általá­ban a felségjelzést szokás elhelyezni, épségben marad­tak és lehetővé tették a pontos vizsgálatot. A szak­értő bizottság megvizsgálta azokat a helyeket, amelye­ken szokás szerint az ame­rikai katonai légjerő fel­tünteti a felségjelzést, sőt az Aviation Week című fo­lyóirat egyik U—2 típusú repülőgépéről készült fény­képe alapján azokat a he­lyeket is. ahol a NASA gé­pei tüntetik fel a jelzése­ket. Egymás után lemosták az egyes festékrétegeket, hogy megállapítsák: nem festették-e át a jelzéstj azonban a leggondosabb vizsgálat sem vezetett ered­ményre és így a bizottság véleménye szerint a május 1-én lelőtt V—Z típusú repülőgépen soha semmiféle felségjelzés sem volt. G. A. Isztomin profesz­szór, a technikai tudomá­nyok doktora a maradvá­nyok között talált fényképe­ző-berendezések vizsgálatá­ról számolt be. A vezetése alatt álló bizottság megál­lapította, hogy a gép hol, milyen magasságban hajtott végre fényképezést az U—2­ről, s milyen lehetőség van a fényképek felhasználására. A felhasznált film kü­lönleges, rendkívül érzé­keny és nagyobb teljesít­ményű, mint amit az ame­rikai kém-léggömbök fényképező-berendezésénél használtak. A Szovjetunió területéről, az afgán határtól Szverd­lovszkig terjedő szakaszon készültek felvételek 21 000 méteres magasságban. Ezek a fényképek mind felderítő, mind topográfiai célokra felhasználhatók. A képek lakott területe­ket, ipari és katonai ob­jektumokat. különféle lég­védelmi berendezéseket, repülőtereket., közlekedési csomópontokat ábrázol­nak. Nem kétséges, hogy ezek b képek a fóldeyítés célját, szolgálták. R. A. Andrejev mérnök­ezredes részletesen ismer­tette a szakértő bizottság jetentését az U—2-n talált rádiótechnikai berendezés­ről. Hangsúlyozta, hógv ez a berendezés is különleges felderítő feladatokat szol­gált. Ezután az elnök szünetét rendelt el. I Szovjetunió kongói nagykövete átad a megbízólevelét M. D. Jakovlev, a Szov­jetunió kongói nagykövete szerdán átadta megbízóleve­lét Kaszavubunak, a Kongói Köztársaság elnökének. Mikojan fogadta a japán iparügyi minisztert Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese fogadta Iszii japán külkereskedelmi és iparügyi minisztert, aki a moszkvai japán ipari kiállí­tás megnyitására érkezett a szovjet fővárosba. A két politikus a szovjet —japán viszonyról tárgyalt. Határozati javaslat az ENSZ leszerelési bizottsága előtt Az ENSZ 82 tagú leszere­lési bizottsága, amelyet a nyugati hatalmak azért hív­tak össze, hogy megpróbál­ják elhárítani maguktól a felelősséget a genfi tízhatal­mi tárgyalások kudarcáért, helyi Idő szerint szerdán délelőtt folytatta ülését. Hat ország — India, az Egyesült Arab köztársaság, Svédor­szág, Jugoszlávia, Mexikó és Ecuador — közös határozati javaslatot terjesztett elő. A javaslat sajnálkozást fejez ki amiatt, hogy a genfi tár­gyalások nem vezettek ered­ményre, majd hangsúlyozta az ENSZ felelősségét a le­szerelés kérdésében. A ha­tározati javaslat, szükséges­nek ítéli, hogy állandó erő­feszítéseket tegyenek a ha­tékony nemzetközi ellenőr­zéssel végrehajtandó SttalA­nos és teljes leszerelés kér* désének konstruktív megol­dására, s az ENSZ most kö­vetkező közgyűlésén, tanul­mányozzák alaposan a lesze­relés kérdését. A javaslói azt ajánlja, hogy az ENSZ leszerelési bizottságát a jö­vőben is hívják össze, ha ez szükségesnek látszik. Silviu Btucan, Románia képviselője rámutatott: « nyugati hatalmak arra hasz­nálták fel a leszerelési tár-­gyalásokat, hogy port hint­senek a népek szemébe. In­dia képviselője, aki beter­jesztette a hathatalmi javas­latot, hangsúlyozta: nem hi­szi, hogy a közgyűlés ülése előtt célszerű vagy hászdos lenne a lényegbe vágó vita.' Szombaton ül össze ismét a Biztonsági Tanács a kongói kérdés újabb megvitatására Lumumba kongói minisz­terelnök szerdai újabb saj­tóértekezletén követelte, hogy az ENSZ küldjön sem­leges megfigyelői csoportot a Kongóban tartózkodó ENSZ­csapatok működésének el­lenőrzésére. Lumumba ismé­telten bírálta Hammarskjöld ENSZ-fö(itkár eljárását és sürgette a katangai helyzet rendezését, mivel a katan­gai lakosság követeli a kon­gói központi kormány be­avatkozását a belgák és Csőmbe uralmának megszün­tetésére. Vihar a belga képvIselSházban A belga képviselőházban a kongói helyzet vitájában csü­törtökön- délelőtt felszóialt Gaston Moulin kommunista képviselő és a miniszterek felé fordulva kijelentette, hogy a kormány az Egyesült Államok és az Union Mi­niere kongói bányatársa­ság bérence. Schryver, aki a belga kor­máhyban az afrikai ügyek minisztere, félbeszakította a kommunista képviselő beszé­dé', s tiltakozott a vád el­len. Gaston Moulin azonban nem volt hajlandó vissza­vonni szavait, ezért a kormány tagjai til­takozásul kivonultak az ülés­teremből. Az elnök kényte­len volt az ülést felfüggesz­teni. Hammarskjöld tárgyalt Kongóval Hammarskjöld ENSZ-főtit­kár, aki visszaérkezett New Yorkba, megérkezése után több mint egyórás megbe­szélést folytatott Kuznyecov szovjet külügymlnisztertie­lyettessel. Az AFP francia hírszolgálat értesülése sze­rint a szovjet küldött közöl­te Hammarskjölddel: kormá­nya helyteleníti a főtitkár eljárását és támogatja Lu­mumba kongói miniszterel­nök álláspontját, Hammarskjöld találkozott Honzsi Szlim tunéziai kül­döttel, valamint Armand Be­rarddal, a Biztonsági Tanács elnökével. Esetleg Lumumba is New York-ba érkezik Hammarskjöld főtitkár szerdán este az ENSZ kilenc afrikai tagállamának küldöt­teivel folytatott kát és fél­órás megbeszélése után úgy döntött, hogy a Biztonsági Tanács nem pénteken, ha­nem szombaton foglalkozik ismét a kongói helyzettel. Az afrikai küldöttek ugyanis még az ülés előtt tanácskoz­ni kívánnak a kongói kor­mány New York-ba érkező képviselőível. Lehetségesnek tartják, hogy a Biztonsági Tanács küszöbön álló ülés­szakán Lumumba miniszter­elnök személyesen is részt vesz. ' • öt év alatt egymilliónál is tóbb televíziót gyárt iparunk Híradástechnikai iparunk egyik legfiatalabb ága a te­levíziőgyártás, rohamosan fejlődik és a következő évek­ben igen nagy feladat előtt áll. Az ipar az öiéves terv ide­jén több mint egymillió televíziós készüléket gyárt. Az eddigi tervek S2érint 490 ezer készülék kerül belföld­Túlteljesítette félévi tervét az élelmiszeripar Az Élelmezésügyi Minisz­térium kollégiuma és az Élel­mezési Dolgozók Szakszerve­zetének elnöksége együttes ülésén értékelte a munka­verseny eredményeit az élel­miszeriparban. Megállapítot­ták, hogy az élelmiszeripar 3,9 szá­zalékkal túlteljesítette fél­évi tervét, s a termelés növekedésének "ötvenhat százalékát a terme­lékenység növelésével érte el. A költségszint 0,6 száza­lékkal jobb volt a tervezett­nél. Az élelmiszeripari vállala­toknál is mind jobban fel­ismerik a kiváló dolgozó címért indult versenyben rejlő lehetőségeket. Tavaly égész évben 2792, az idén pedig csupán az első tél év­ben 4463 dólgózó kapta meg a kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt Csaknem harminc vállalatnál végzett vizsgálatból megállapították, hogy most már mindinkább a termelési tanácskozásokon döntenek a kitüntetések odaítéléséről. Szélesedett a szocialista brigád mozgalom is. A múlt év decemberében 383 brigád versenyzett a szocialista cí­mért Azóta számuk megha­ladta a kilencszázat, s kö­zülük kétszáz már el is nyerte a megtisztelő címet. A kollégium határozatot hozott hogy a vállalatok és az iparigazgatóságok fordít­sanak különös figyelmet a rríűszaki fejlesztésre, a ter­melékenység további növelé­sére és a takarékosság javí­tására. K. Az NDK-val hosszúlejá­ratú szerződést js kötöttünk, amelynek értelmében öt éV alátt 169 0ÖÖ készüléket ex­portálunk. Az Orion Rádió­gyárban már a jövő évtől több mint százezer készülé­ket gyártanak, 6 ennek a mennyiségnek mégfelelően fejlesztik a gyártást. Nemrégen kezdték még a nagy távolsági vevőkészülék, az AT 61 l-es gyártását. Az idén elsősorban ex­portra készül, s jövőre je­lenik meg tömegesen a belföldi piacon. A Jövőben egyre inkább törekednek a televíziógyát­tásnál is a tranzisztorok fel­használására, s az ötéves tervben kialakítják a hor­dozható készüléket is. A posta adóhálózat telepítési tervének végrehajtásához az ipar megkezdi a kisebb telje­sítményű, törpe televízió­adók, reléállomások építését, amely lehetővé teszi, hogy a második ötéves terv végén az ország legeldugottabb he­lyein is vehető lesz a .tele­vízióműsór. A Vatikán és a római olimpia V. Pavlov tollából cikk jelent meg a Trudban -Ki akarja megrontani az olimpiai játékok légkörét?-** cím­mel. A szerző rámutat, hogy a nemzetközi reakció -z olimpiát is olyan alantas céljai szolgálatába akarja állí­tani am.elyek ellentétesek a nemzetközi sporttalálkozók békés feliedével, a reakció ezúttal a Vatikánt választotta fő fegyveréül. Különböző vaUááOs Szervezetek prelátusai­ból különleges bizottságot hoztak létre, amely széleskörű propaganda programot dolgozott ki. A cikk elmondhogy a Vatikán segétíéceui Allén Dulles számoé ügynökét a különböző örsíágókban működő kémközpöntokból ideiglenesen Rómába dobták át Az egyik amerikai antikommunista szervezet képviselői azt a feladatot kapták, hogy a szoefnlista Országokból érkezett minél több sportolót és turistát bírjanak rá a disszidálásra. — Rómába sereglettek azok az árulók is — hangoz­tatja a cikkíró —, akik a különböző szocialista országokból megszökve Amerikában és Nyugat-Európában találtak me­nedéket. Az olimpiai játékok légkörének megmérgezésére irá­nyuló tevékenység nyugtalanítja az olasz közvéleményt — írja befejezesül Pavlov.

Next

/
Oldalképek
Tartalom