Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-16 / 193. szám

írri WassrrirBJ remekművének, Az ember tragédiájának vasárnap astt bemutatóját a Szegedi Szabadtéri Játékokon érthetően előzte meg felfokozott érdeklődés. £ nagy mű ugyanis a múltban is szerepelt az egykori szegedi játékok programján, sőt hovatovább szinte egybekapcsolódott a játékok történetével. A Tragédia előadásaihoz mind nálunk a szabadtéren, mind más színházakban sokféle elgondolás, jó és rossz hagyomány kapcsolódott, mondanivalójának. értelmezésében és az elöadas külsőségeiben is sokféle felfogás érvényesült már a darab hosszú pályafutása során. Ismeretes az is, hogy a múltban az uralkodó osztály, a klérus szája, íze szerint bizonyos változtatásokét, csonkításokat is végeztek a művön. Semmiképpen nem volt tehát könnyű feladat ilyen előzmények és a felfokozott érdeklődés közepette Az ember tragédiája bemutatására vállalkozni. Már elöljáróban is megjegyezhetjük, hogy a vasárnap esti premiernek éppen nz volt az egyik legnagyobb értéke, hogy mert szakítani ez eddigi jó, vagy rossz hagyományokkal és az alapvető madáchi gondolat minél tisztább, világosabb érvényrejuttatása érdekében. bátran folyamodott a rendezés újszerű megoldásokhoz. nyilvánvalóan e helyen nincs lehetőség arra, hogy felvessük mindazokat a probtcmakat. amelyek irodalomtörténészeinket oly hosszú idő óta foglalkoztatják Madách e nagy drámai müvével kapcsolatban. Felesleges ezúttal azt boncolgatni, hogy pesszimista, vagy optimista alkotással állunk-e szemben. A nnyi ugyanis bizonyos, hogy Madách társadalmi és személyes indítékokból eredő elkeseredettsége letagadhatatlan nyomokat hagyott e művén, de az is bizonyos, hogy a bukásokon, csalódásokon át- meg áteső Ember történetével végüUs a biztatást, a reményt, a tisztultabb nemes eszmékért folytatott küzdelem, szükségességét, végeredményben tehát az élet derültebb igenlését állítja olvasói nézői elé. A szegedi előadás erénye. hogy er. utóbbit tette hangsúlyossá, aminek egyebek között a legplasztikusabb megoldását er előadás végén, az Dr szavai után játszódó zárójelenetben. láthatjuk. Csak helyeselhetjük azt a kitűnő rendezői ötletet, hogy itt. felsorakoztatja mindazokat a hősöket, akik, ez. álomképek során a nemes, vagy eszmék hirdetői voltak, s A dám mintegy az ő alakjukból meríti az erőt a bizakodó küzdelemre, amelyben társként áll mellette az anyává lett nő. az élet költészetéAZ EMBER TRAGÉDIÁJA 7° Fer nek. melegségének szimbóluma. Ez előbbihez hasonlóan számos új rendezői elgondolást is láttunk megvalósulni és ezek mindegyike azt a célt hivatott szolgálni, hogy valósággal reflektorsugárba. állítsa a madáchi gondolatot, mondanivalót. Itt cl&ször láthattuk az* a szellemes megoldást, hogy Ádám és Lucifer egy-egy ff lomkép végén paradícsombeli jelmezükben jelennek meg és mennek át a kővetkező képbe, mintegy jelezve, hogy ugyanannak. az embernek az álmáról van szó Ez helyes eszmeileg is, mert így a nézőt állandóan figyelmeztetik, hogy az álomképek, amelyeket Lucifer tár Ádám. elé, bizonyos torz vonásokkal is rendelkeznek, nem szigorúan a történelem képei. Ugyanakkor viszont ez a megoldás rendkívül sokat jetent az előadás pergővé tételében. hiszen a kének így egymás után, minden szünet nélkül sorakozhatnak. Vasárnap valóban szépen pergő előadásnak lehettünk tanúi. ezt egyébként nemcsak a képek gyors egymásutániságára. értjük, hanem magának a. játéknak sodró lendületére, az előadás egyenletes szintű, fegyelmezett egységbe fogott ritmusára is. Az ember tragédiájának mostani felújítása mindenképpen nagy és maradandó élményt jelentett, márcsak azért is, mert itt a szabadtéri játékokon ezúttal hangzott el a maga teljességében Madách e nagy műve és most nyilt először alkalom arra. hogy a legkövetkezetesebben érvényre juthassanak a mély és nagy gondolatok mellett azok a haladó vonások is, amelyek e mű elidegeníthetetlen részeit alkotják. Történtek a múltban is erre kísérletek — különösen Hont Ferenc rendezésére gondolunk —, de ezeknek minden elismerésre méltó és múlhatatlan érdemeik, mellett is meg kellett alkudniok azokkal az eszmei megkötöttségekkel, amelyek. közé a Horthy-korszak politikája ezeket az előadásokat szorította. Gondoljunk csak egyebek között arra, hogy az előadás drámaiságát. a művészek kifejezőbb játéklehetőségét is mennyire Madách Imre drámai költeményének felújítása a játékok színpadán gátolta például, hogy Madách egyenes szerzői utasítása ellenére, az Űmak csak szavát hallhattuk. a korábbi előadásokon. Vagy egy másik példa. A néptömegek szerepe egyébként is egyik sokat vitatott pontja Madách e remekművének, s nyilvánvalóan a maga korában még nem is értékelhette úgy a nép történelemformáló szerepét, mint mi napjainkban . a marxizmus világos iránymutatásával. De hogy hitt a népben, s főként abban, hogy eljön az a kor, amelyben a nép kezébe veheti és veszi sorsának irányítását — az nem lehet vitás egy pillanatig sem. Nemcsak. utalásai, de kifejezett mondatai is vallanak erről a darabnak. A múltbeli rendezések többségével szemben a mostani rendezés igen helyesen törekedett arra, hogy a nép szerepének fon-1 tosságát előtérbe állítsa ésl megmutassa, hogyan így e-1 keztek évszázadokon, sőt évezredeken át a benne rejlő roppant erőt némelyek a maguk önös érdekeiért felhasználni. A Tragédia előadása e rajta végigvonuló egyik gondolat kifejtésére számos szép rendezésbeli ötlettel gazdagodott a mostani bemutatón. Különösen hatásos volt a többi között a londoni szín záróképe. A teljes igazság kedvéért azonban meg kell jegyeznünk, hogy az egyébként kitűnő előadás egyik gyengéjét éppen ezen a ponton, a tömegek pontján találhatjuk: néhol még határozottabb, erőteljesebb mozgatással, színekkel ábrázolhatná az előadás a nép erejét, s magasabbrendűségét a rajta élősködőkön A felújított tragédia sikere, az előbbiekben vázolt erényei, újszerű vonásai mindenekelőtt — a jelenlegi lehetőségek között — annak az alapos tanulmányokon felépülő, gondos és eszmeileg az eddigiekben a lehető legjobban tisztázott rendezőt munkának köszönhető, amelyet Major Tamás végzett. Bátran merte vállalni ez újszerű előadásmód kezdeményezésének kockázatát, de annak feltétlen tudatában, hogy csak ezzel szolgálhatja művészi becsülettel a madáchi mű, a madáchi gondolatok legigazabb színrevitelét. Jogosan váltotta ki ezzel a közönség elismerését. A regdezógek elgondolása megvalósításában a legkiválóbb művészek voltak segítőtársai. Ritkán kapcsolódik olyan szervesen az előadásba a díszlettervező munkája, mint ezúttal V a rg a Mátyás Kossuth-díjas érdemes művészé, aki nemcsak a hármas tagozású, nagyszerűen bevált színpadterei tervezte meg, hanem azokat a kifejező diapozitíveket is, amelyek a hatalmas vetített háttéren a váltakozó színek és jelenetek megragadó hangulati aláfestését nyújtották. S itt kell szólnunk a Kossuthdíjas Nagyajtay Teréz jelmezeiről, amelyek ezúttal szintén a szokottnál jelentősebb tényezőivé nőttek az előadásnak,, hiszen e nagy játék rendkívül kevés megszokott színpadi díszlettel dolgozott, az igazi díszletet, minden képben maguk az emberek, a tömegek, s természetesen az általuk öltött ruhák, jelmezek alkották. A vasárnapi bemutató közönsége új kísérőzenét is hallott: Dávid Gyula Kossuth-díjas zeneszerző kifejező, mind hangulatában, mind, művészi erejében a mű atmoszférájához pompásan alkalmazkodó szerzeményét. Ezúttal is elismeréssel említjük meg a szegedi műkedvelő énekkarokból, középiskolásokból verbuválódott mintegy száztagú kórus teljesítményét, amellyel részt vettek az új zenei kompozíció egyes részeinek tolmácsolásiban. A srereplgltrSI szólva elsőként is azt kell megállapítanunk, hogy e hatalmas drámai költemény népes, nagy szereplőgárdája —, amelynek minden tagjáról nincs módunk szólani — elejétől végig »helyén volt* a csaknem négy órás produkcióban, s valamennyiükön érződött, megmutatkozott az a lelkes művészi helytállás, amellyel e nagy mű minél tökéletesebb bemutatását igyekeztek szolgálni. Adóm, Éva és Lucifer alakítóinak játéka külön részletesebb elemzést is , megérdemelne, mivel mindhárman valóban elmélyült művészi munkával, sokoldalú, megalapozott játékkal illeszkedtek abba a mondhatnánk szokatlan keretbe, amelyet Madách e nagyszabású gondolati műve a szabadtéri színpad körülményei között jelent. Hármójuk közül talán mégis a legszínesebbet Lukács Margit Évája nyújtotta, elénk állítva a számtalan alakban megjelenő nőben is azokat a maradandó, nemes és tiszta vonásokat, amelyek minden korban nagyra és szép re ösztönözni, költészetre ih letni tudják az új meg új eszmékért előretörő férfit. Ádámban Básti Lajos éppen ezt a vonást ragadta meg legjobban, amely valóban leglényegesebb vonása is Ádámnak.: hitét, lelkesedését az újért, mindazért, ami előbbreviheti az embert, az emberiséget. Eröíe'jes, férfias alakítása igazi magaslatokba emelte Ádám alakját. Legfeljebb azt tehetnénk szóvá, hogy némely gondolatra hangsúlyozottabban kellene felhívnia a Hgyelmet. Ungvári László Luciferje fojtott indulatú, s inkább ember, mint szellem figurájával ért el kiváló hatást, igy szolgálva legjobban azt a funkciót, amely c szerepkörre hárul. (Találkoztunk ugyan másrészt azzal az észrevétellel is, amely a »sátánibb" figurát kérte szá* mon.) E hármas mellett az Urat megszemélyesítő Be s sen ff ti Ferencet kell megemlítenünk., aki mélj/zengésü, beérett, erőteljes orgánumával az egészen szűkre korlátozott játéklehetősége ellenére is megragadó pontja volt az előadásnak. A Tragédia, történetében ezúttal fordult elő először, hogy a rendezés tudatos szerepcsoportosítást végzett annak. érdekében, hogy a történet — mondhatni — pozitív, illetve negatív hőseit lehetőleg ugyanazok a színészek játsszák. végig az alapgondolat még világosabbá tétele érdekében. Közülük különösen emlékezetes marad Picti Sástdcr sz t demagóg, Catullus, a pátriárka, Rudolf császár, a londoni szín gyárosa és a fa* lanszter aggastyánjának szerepében. Hasonlóképpen emlékezetes az ellenpóluson. % > ozitív vonalon- Kállai "erene alakítás-sora, mint az egyiptomi szín rabszolgája, majd a 2. demagóg, Saint-Just, s a. londoni szín elítéltje. Különösen szép szövegmondásával tűnt ki La* dány i Ferenc (Péter apostol és az agg eretnek), valamint Téry Árpád is, mini a föld szelleme, Robespierre^ Michelangelo. De szinte egyegy villanásnyiban is művészit, maradandót adott Kálmán György, Rajz János, Símén falvi Sándor, Zolnay Zsuzsa, öze Lojos, M át llé Erzsi és —> mint már említettük — a népes, nagy szereplőgárda szinte minden tagja. A vasárnapi bemuia16 sikere után is azonban végül még fel kell valamire hívnunk a figyelmet. Arra, hogy meggondolandó lenne jobban élni mindazokkal a nagya.ranyú lehetőségekkel, amelyeket éppen a szabadtéri színpad kerete nyújt. Tudjuk, hogy ez nemcsak gyakorlati kérdés. Régóta vitatott, hogy Az ember tragédiáját tulajdonképpen nem kamaraszínpadon kellene-e inkább játszani, a másik oldalon viszont a nagy látványos, szinte revűszerű előadás hívei állanak. A mostani előadásban a rendezés helyesen oldotta fel ezt az ellentétpárt, a *vagy vagy« helyébe az *és«-t téve, vagyis mindkettőből alkalmazva azt, ami helyes és szükséges. Irfy jutottak az előadásban d madáchi gondolatok a monológokban és a dialógusokban sokkal jobban érvényre, de emellett a maga helyén hatásos tömegjeleneteket, látványosságokat is kaptunk. Nem menne azonban a mű gondolati részének rovására, ha e most kialakult helyes elv további figyelembe vétele mellett, is növelné a rendezés bizonyos mértékig a látványosságot, természetesen nem öncélúan, hanem a mondanivalónak alárendelve ugyan, de sokkalta jobban élve a szabadtéri színpad sajátos körülményeivel, adottságaival. Örülnénk, ha a rendezés módot találna erre is és akkor bizonyosak vagyunk benne, hogy nagy, valóban páratlan élményt nyújthatunk a hozzánk sereglő idegennek, szegedinek egyaránt. LŐKÖS ZOLTÁN ) 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 \ 4 4 4 4 4 MADÁCH IMRE: Az ember tragédiája Drámai költemény két részben. 15 képben Adam Eva Lucifer t RÉSZ 1, Kin' a mennyekben Az Ür Gábor főangyal Rafael főangyal Mihály főangyal J. szfn: a paradicsomban Az Or Cherub - - 3. szfn: a paradicsomon kívül a főid szelleme — t. szfn: Egyiptom Rabszolga S. szfn: Athén Klmon 1 népbeli 2 népbetl 3. népbeli 4. nepbell _ _.... 1. demagóg 2. demagóg 1 polgár ... 2. polgár ... Thersites Crispos 6. szín: Róma Catullus Básti Lajos Kossuth-díjas, érdemes mtlvész Lukács Margit érdemes művész Ungvár! I. ászló Kossuth-díjas, Bessenyei Ferenc ketszeres Kossuthdíjas. érdemes műv. Buday István fh Fonyó István fh. Llnka György fh. Bessenyei Ferenr kétszeres Kossuthdijas, érdemes műv. Csurka László Téry Árpád Kállai Ferenc Rácz Tibor Kaksányi Gellért Horkai János Sztankay isuan fh. Gyalog Ödön Pécsi Sándor ketszeres Kossuthdíjas Kállai Ferenr Oze Lajos Fenyó Emil Rajz János Kossuth-díjas á<m*nfalvy Sándor Pécsi Sándot katszeres Kossuthdíjas Hippis Cluvla Péter apostol 7. szín: Bizánc 1. polgár 2. polgár 3. polgár 4. polgár 5. polgár Pátriárka Agg eretnek A barát Egy barát Heléne ......... Csontváz 1. boszorkány 2 boszorkány 3. boszorkány 8. szín: Prága 1. udvaronc ... 2. udvaronc ... 3. udvaronc ... 4 udvaronc ... Rudolf császár 9. szfn: Párizs Újonc ._........ A tiszt — Katona Márki Sansculotte Salnt-Just Robesplerre .... - 10. szfn: Prága Udvaronc Tanítvány 1L szfn: London Bábjátékos Vlrágáruslány Égj anya Egy lánv 1 munkás 2. munkás 3 munkás ...... 1 koldús 1 koldús n. rész Máthé Erzsi Pápai Erzsi Ladányi Ferenc Kossuth-díjas, kiváló múvéáz Rajz János Kossuth-díjas Fenyő Emil Sztankay István fh. Csurka László Gyalog Ödön Pécsi Sándor kétszeres Kossuthdijas Ladányi Ferenc Kossuth-dijas, kiváló művész Raksányi Gellért Horkai János Zolnay Zsuzsa Horváth József Simon Erika Gerber Eva fh. Rajna Mária Fenyő Emi! Sztankay István fh. Csurka László Varga Tibor fh. Pécsi Sándor kétszeres Kossuthdijas Horváth József Tarsoly Elemér Gyalog Odöo Kálmán György Pásztor János Kállai Ferenc Téry Árpád Csurka László Sándor Géza Pásztor János Pápai Erzsi Kerpely Judi Kajns Márttarsoly Elemér Horvátit József Bagó László Raksányi Gellért Siménfalvy Sándor Katona Kocsmáros 1. mesterlegény 2 mesterlegény 1 á rus ..' 2. árus Eva anyja Artúr Cigányasszony 1 tanuló 2. tanuló 3. tanuló 4 tanuló «... t. gyáros Csurka László Rajz János Kossuth-díjas Vargs Ttbor fh. Téry Arpud Sándor Géza Hindi Sándor Sitkey tréD Győri Emil fh. Máthé Erzsi Buday István fh. t.inka György fh. F'onvó István fh. Sztankay István fh. Kátay Endre 2. gyáros ...„ Pécsi Sándor kétszeres Kossuthdijas A nyegle- Horkai János A. zenész — Kálmán György Ekszerárus 1. polgárlány 2 polgárlány Kéjhölgy Elítélt Lovel Fenvő • Emi! Gerher Eva fh. Simon Erika Zolnay Zsuzsa Kállai Ferenc Oze Lajos 12. szín: s falanszter A tudós _ Oze Lajos Aggastyán Pécsi Sándor kétszeres KossuthLuther díjas Ladányi Ferenc Kossuth-díjas, kiváló művész Pásztor János Kálmán György Cassíus Platón ........... Michelangelo — Téry Árpád 13. szfn: az ftr A föld szelleme Téry Árpád 14. szín: a jégvidék Az eszkimó Siménfalvy Sándor 15. szin: a paradicsomon kívül Az Dr ....... Bessenyei Ferenc ketszeres Kossuthdíjas, érdemes műv. A díszleteket VARGA MATYAS. Kossuth-díjas érdemes művész a Jelmezeket NAGYAJTAY TEREZ Kossuth-díjas tervezte A kísérőzenét szerzette: DÁVID GYULA Kossuth-díjas Koreográfus: ECK IMRE Rendezte: MAJOR TAMÁS kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész AZ ELŐADÁSOK $EZDETE: ESTE 8 ORA 4 4 .w -v-s