Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

7 Vasárnap, 196®. július 3A SZÜLETŐ ÚJ VARÁZSA A fejlődő szegedi kábelgyárról, a kommunisták tevékenységéről A születő újnak mindig van varázsa, nagyszerűsége. A tovább épülő, fejlődő szegedi kábelgyárban is ezzel találkozik a látogató, főként akkor, ha az emberekkel beszéL Akik most itt dolgoznak — vezetők és munkások —, szinte valamennyien már akkor kerültek ide, amikor tavaly születni kezdett az új gyár. Most meg a növekedés alkotói és nem szegi cseppet M-m kedvüket, ha ezzel gondok is járnak. Nem túlzás a megállapítás: kommunisták és pártonkívüliek együtt, egymást megértve és megbecsülve, odaadóan végzik munkájukat. Szeretik a gyárat és a fejlődés varázsát is érzik. is pártszerű en, emberségesen. Becsületes, munkáját lelkiismeretesen és jól végző ember Vass József elvtárs, a munkaügyi osztály vezetője. Vele szemben például az az igény, hogy mindig még közvetlenebbül beszélgessen a dolgozókkal. A munkafegyelem megkövetelése nem ellentétes a közvetlenséggel. Két gépsor hamarosan vezetéket gyárt Hiba azonban, hogy az A' téglalap alakú, nagy ket az öt brigád munkájá- üzemrészekben lévő pártcsarnokban jól és begyakor- ról meséltek. Helytállás, csoportok nem tartanak osztottan készítik a kábeldo- egymás segítése, a tudás- sze jöveteleket, pedig erre is bokát. Havonta már egymil- szomj, mind jelek arra, hogy szükség " volna időnként, lió forintra rúg itt a terme- a brigád tagjai jellemben és Élettel kell telíteni a pártlés értéke Most meg az a képzettségben még értéke- csoportokat, mert ez is hozterv, hogy új típusú kábel- sebb emberekké formálód- zájárul ahhoz, hogy a pártdobokat állítanak elő. Olya- nak. szervezet még eredményesebben dolgozzék. A f5 feladat segítése , , . ° Tavozoban feltűnt az üzem , maíH m„„7i földre el. Most az a fő a kábelgyár- előtti szép parkosítás. Kikímel majd, messzi földre el- ^ hQgy a műanyagszige_ vánkozott a kérdés: -Vajon J Holtfoz- telésű vezetékek gyártására mennyibe került?- ElmosoOdabb kőművesek dolgoz- felkészüljenek- Ezért a iyodtak a kérdésen. Kidekommunisták legutóbbi tag- rült, hogy tarsadalmi mungyűlése ezzel is behatóan kában csinálták az üzem foglalkozott. Felszínre került dolgozói, munkaidő után, a nokat, amelyeket külföldön is keresnek. A nagyon ifjú üzem tehát exportra is ternak, fut a sínen a maltert, téglát emelő daru. Vj üzemrész alakul, a volt honvédségi épület átalakításával. aegI JC" 'TXtim a pártonkívüli munkások kommunisták kezdeményezőKet teremnek mar elkeszult " , . . ca™ s vaian ,„1, w-h^a több észrevétele is. sére. S vajon csak bezdeméA nyeztek a kommunisták? Nem, dolgoztak is. Ott volt a párttitkár, a kommunista igazgató és más párttagok, egy sorban a pártonkívülieka födémcseréje. Dicséretére váljék az építőipari vállalat munkásainak, vezetőinek, József és Faragó János elvhogy ezt a határidőt meg- társak felhívták a figyelmet rövidítve végezték. arra, hogy a munkába álló ^ A kialakított munkaterem- két gépegységhez megfelelő k®j ben pedig szerelik a két mennyiségű és minőségű automata gépsort. Eljön ide műanyagot, huzalt kell bizis gyakran az igazgató, Ha- tosítani a folyamatos teriász Árpád. Most Király Ká- meléshez. Javaslatként hangroly üzemvezető, Halász Ká- zott el: a két gépsor szereroly vezető mérnök a szere- léséhez, illetve géppróbájálőkkel együtt a gépegységek hoz osszák be azokat azembeállítása körüli teendőket bereket, akik a gépekkel vitatja. Nem kis dologról termelnek. így jól megisvan szó. A magyar gyártmá- merhetik a gépet és esetlenyú két automatikus gép- Ses hiba esetében is boldosorral ugyanis megkezdheti Su'ni tudnak azzal. Wéber fó feladata: a műanyagszige- Janos elvtárs a karbantartó telésű vezetékek készítését a műhely dolgozoinak azt az gyarn eszrevételet említette, rossz A" napokban -premier- dolog, hogy a premizálások, lesz, megtartják a bonyolult jutalmak odaítéléséhez nem gépsor próbáját. Július 15-én kenk.ki a műhely szakszerpedig kezdődik a termelés. vez«tl bizalmijanak véleméA harmadik negyedévben nyet> akl P^'S tudja, hogy 3800 kilométer hosszú mű- mindennap ki milyen tnunanyagszigetelésű vezetéket at végez. kell előállítaniok. Ezek a vélemények nem is Idén újabb három, német maradnak pusztába kiáltó gyártmányú gépsort kapnak, szavak, hanem nyomukban amelyeknek segítségével szin- intézkedések járnak. Kicsiség? Csakugyan nem világot rengető, mégis szép dolog. Morvay Sándor Szegedi hangbarázdás levelezőlapok A Képzőművészeti Vállalat százezerszámra adja ki az ország üdülőhelyeit ábrázoló képeslapokat, amelyek minősége követi az igények növekedését. A Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmából két újabb, hangbarázdás levelezőlap jelenik meg a boltokban, az egyik a Hunyadi László szabadtéri előadásából mutat be jelenetet, a gramofon tányérjára helyezve pedig Erkel művének toborzója csendül fel, a másikon közölt kép a szegedi városi tanácsházát ábrázolja, a hangbarázdából pedig Dankó Pista Eltörött a hegedűm című nótája hallható. Diákok a szőregi Aranykalász Tsz-ben Á szőregi Aranykalász húsz — nemcsak a munkát Termelőszövetkezetbe hete- ismerik meg, hanem dikes és nyolcadikos általá- anyagilag is jóljárnak, nos iskolások látogattak el mert és előadták, hogy most, a nyári szünetben szívesen dolgoznának a tsz földjein. A szövetkezet vezetősége és tagsága szívesen, szeretettel fogadta a diákokat és részükre könnyebb munkát biztosítottak; A szövetkezetben dolgozó ek is vannak, s vidáman tanulók — számuk eddig végzik a könnyebb munkát munkájukért megfizet a szövetkezet Naponként gondosan jegyzik is, hogy mit végeztek és így a munkaegységeik után kapják meg a tanulók tisztességes járandóságalkat A tanulók között szegedSTÖRTENETTUDOMÁNYÍ SZEKCIÓ tén különböző átmérőjű szigetelt vezetékét készítenek. Mit csinálnak a kommunisták ? A kommunisták, a Ismerik a jó példa erejét Helyesen vigyáz arra is a pártszervezet, hogy tagjai a munkára és a jó emberi gy£r tulajdonságokra példát adjanak. Ellenkező esetben párt-alapszervezetének tag- . ,, jai önzetlenül segítik, hogy JOggM mondanák a parton igazán jól, a dolgozók ked- kívüliek, hogy a kommunisvére, a termelés javára elő- tak v'zet Prédikálnák esbort relépjenek. Sokféle ez a lsznakmunka, akár maga az élet. Előfordul, hogy némelyek Hozzáadják tisztességes szán- nem használják ki megfeledékukat ahhoz is, hogy fej- löen a munkaidőt. Elsődlelődjék az ember öntudata, ges, hogy a párt tagjai köerösödjenek jó tulajdonsá- zött ne legyen egy ilyen gai. Közben a kommunisták ember sem. .Ezekről is beis tanulnak a'' pártonkívü- szélnek a párt-taggyűléseliektől, figyelnek szavukra, ken. Ha pedig egy-egy pártKöztük élnek, egy az örö- nem végzi munkáját mük és egy a gondjuk. úgy, ahogyan kell, akkor öt brigád szeretné kiérde- err® a fbbi kommunista fimelni a szocialista brigád Élelmezteti, címet. Nem kicsik ehhez a Megtörtént, hogy a pártkövetelmények. A pártszer- szervezet egyik tagja gyakvezet minden tekintetben ran a kelleténél jobban a patronálja a szép célra törő borospohár fenekére nézett, munkásokat. A pártszervezet s még a munkába is borgőtitkára, Teiszl István .elv- zösen ment. Ez rossz és kátars szinte naponkent beszel , .. . ,. „ . ros hatasu volt. Ezért hea brigádtagokkal. A kábeldobgyártó üzemben a Berényibrigád tagjai szóltak a párttitkárnak, hogy szeretnének előadást hallgatni a párt kulturális célkitűzéseiről, azután szakmai vonatkozás- senki lyesen jártak el, amikor ezt a párttagot pártbüntetésben is részesítették. A kommunisták — bár magánéletébe nem ban arról, hogyan gyorsít- avatkozhatnak — egy párraVáki ® hegfSZtéSt íA, kf" tonkívüli munkás családi rest termeszetesen teljesí- .. .,,.,„ . , ugyevel is foglalkoztak. Az S hogy minél eredménye- »llető elvégzi munkáját a sebben segíthessék a meg- gyárban, azonban fizetését tisztelő címért dolgozókat, rendre-sorra elitta, családjáezért a párttitkár beszélge- vaJ nem törődött Ez már tett Zóídt Imre elvtarssal, a „ Szegedi Kenderfonógyár túlment a maganugyon. Bepártbizottságának titkárával, széltek hát vele, lakására is A kenderfonógyárban ugyan- elmentek baráti eszmecseréis már van szocialista bri- re A munkás jó útra tért, gád és így Zöldi elvtárs a , ...... ,-j- kábelgyári párttitkárnak rendezodott csaladi elete. hasznos tapasztalatokat adhatott. Jó volt halláni azokat a Egymás hibáit is nyesegehétköznapi tetteket, amelye- tik a kommunisták, és ezt A hibák nyesegetése Új egyetemi kiadványok A Szegedi Tudományegye- körben mozgó kutatásainak munkásmozgalom történetétem tudományos kiadványai- folytatásaként — történettu- nek kérdéseivel foglalkozik, nak, az Acta Universitatis dományunknak azt az újabb Gulyáné Soós Katalin Tíz Szegediensis szaporodó füze- fölfogását segít részletes ad a- év a szegedi kommunista teinek sorozatában a közel- tokkal és elemzésekkel meg- mozgalom történetéből címmúltban néhány, szélesebb alapozni, amely a magyar mel az 1919—1929 közötti évérdeklődésre is számot tartó rendi ellenállásnak koráb- tized, Serfőző Lajos pedig új szám jelent meg. ban túlértékelt pozitívumait a munkásság helyzete és a A kétségbe vonja, s az egyol- kommunisták tevékenysége dalú nemzeti nézőpont he- Szegeden az 1929—33-as gazlyére a társadalomtörténeti dasági válság idején című szempontokat téve kimutat- munkájában a rákövetkező ja, hogy a rendi ellenállás évek pártmunkáját, szervez5. számaként Wittmann Ti- nem esett egybe a magyar kedését és a Horthy-korszak bornak Az osztrák Habsburg- jobbágyság osztályérdekeivel üldöztetéseit, pőréit örökíti hatalom válságos éveinek és a hazai társadalomfejlö- meg Ha figyelembe vesszük, történetéhez (1606—1618) cí- dés igényeivel. A 6. szám hogy korábbi kutatók, Gaál mű tanulmánya azért érde- folytatja a Történeti Intézet Endre (1917 1919) és Gulya mel különös figyelmet, mert szép kezdeményezését, s há- Károly (1933 1939) is fölszerzője — korábbi, e tárgy- rom dolgozatban a szegedi tárták már a szegedi munkásmozgalom egy-egy szakaszát, s fgy 1917-tól 1939-ig főbb vonásaiban ismerjük a tényeket, akkor jogos az igényünk, hogy — a debreceni és pécsi példák szerint is — mihamarabb egy összefoglaló kötetben kapjuk meg a szegedi munkásmozgalom történetét időben és térben is tágabban, tehát az 1917 előtti és 1939 utáni eseményeket, valamint a szociáldemokrata munkásmozgalom problémáit is figyelembevéve. NEPRA.IT A baráf-ság fía/száterei Az utóbbi években széles mozgalommá nőtt a barátot kereső, egymást megismerni vágyó külföldi levelezés. Különösen intenzív ez a mozgalom a tanuló ifjúság körében, de nagyon sok városunk, üzemünk, intézményünk és felnőtt dolgozónk tart levélben állandó kapcsolatot külföldi ismeretlen vagy ismerős barátaival. Ezeknek a levelezéseknek mindig ugyanaz az ihletője: a tőlünk távol élő népek iránti szeretet és a mohó érdeklődés más népek dolgai, eredményei, gondjai iránt. Nagyon sokat mondanak ezek a levelek. Azt bizonyítják, többek között, hogy népünk felocsúdott már a múlt rendszer soviniszta mérgének hatása alól. A magyar nép nemcsak tud, hanem akar is barátságban élni valamennyi néppel, és befogadta a szívéhez mindig is közel álló proletár nemzetköziség eszméjét. Mondhatná valaki, hogy nem lehet ezekből a levelekből, ebből a mozgalomból ilyen messzemenő következ- őket, és könnyű vele megér- Ernő tanár bármely iskolátetéseket levonni. Miről van tetni az emberi élet egyik nak szívesen küld címeket), ugyanis szó ezekben a leve- legnagyobb igazságát: csak a a. szakkör legjobb levelezői lekben? Arról, hogy •»jelesre népek barátsága, testvérisé- Bod Sarolta, Bajszár György, feleltem fizikából«, »varo- gBj szolidaritása és békéje Rózsa Gábor, egész sor őrsünk ban új házakat kezdtek útján lehet és kell az em- szág fiataljaival barátkozépíteni«, ~új darabot mutat- berek szebb életét építeni. nak A ságvári gimnázium tak be a szmhazban- -itt Ezért üdvözöljük és fogad- ieveiezó szakkörének tagjai küldök három szalvetat, va- juk örömmel a Tankönyvki- és az iskola levelezői sok rom a gyufacimkéket...« adó gondozásában megjelenő kedves emléktárgyat kaptak stb. Nem beszelnek ezek a „szovjet—magyar diákieve- és fcüldtefc> és nagyon sok levelek a barátságról, sze- lezés„ címú segédkönyvét, ész életre szóló éiményt mermesen hallgatnak a sze- ameiy a levelezésben haszIevclezó szakkör gazdag anyaga kiállí lásán. iskola retetről is. És mégis — talán nált formák és fordulatok éppen ezért — nagyon igaz összegyűjtésével és közreadáés őszinte népünknek, fia- sával nagy segítséget nyújttaljainknak a barátságba hat fiatal levelezőinknek, vetett hite, a barátot kereső Ugyancsak ezért köszönttörekvése és kitárulkozása a m örömmel a Ságvári gim. , . , , . . nazium nagyon helyes kezjelentkezo baratok befogada- deményezését, a Népek Ba• sára. rátsága Levelező Az utazás mellett nagyon megalakítását. A szereztek. Érdemes és hasznos lenne más iskolákban is egy szakkör segítségével összefogni a spontán kialakult mozgalmat. Szükséges támogatni az olyan törekvést is, amely Szakkör arra irányul, hogy a szoszakkör cialista brigádok levélben fontosak ezek a levelek a Farkas Ernő orosz szakos ta- közvetlen kapcsolatot talalis fontosak ezek a leveieK a ^ vezetésével a múU év- iának, az ugyanazon szakma közvetlen enntkezesek, kap- bgn .nduU 22 taggal és rö_ szovjet kommunista brigádcsolatnak ezek a sok tízezer- videsen az egész iskola le- juivdl. Naponta találkozunk nyi hajszálerei, amelyek nagy- velező mozgalmának motor- dolgozóinknak azzal az igemértékben segítik a gyor- jává, irányítójává vált. Kap- nyével, hogy levelezni sze.. .. -„„„L „ csolatot kereső felhívásukat retnenek, barátot akarnak sabb fejlodest ». Annak a ^ lengyel> maguknak találni más orfiatalnak ugyanis, akinek le- a SZOVjet rádió ifjúsági adá- szagok dolgozói között. E velek utján élményszerű, ér- Sa, több külföldi lap ripor- szép és nemes igények kizelmi benyomásai vannak a tot irt a szakkörről. Az elégítése, támogatása és fejcseh, szovjet vagy német f óbb. hónapokban a leve- lesztese valamennyi .... , . ,, lezes mar olyan szeles ara- Kes szerv pajtasavai kialakított ^barat- nyokat hogy naponta adata. ságról, azzal nehéz lenne csak a szovjetunióból 40— Nagy József, elhitetni, hogy gyűlölni kell 50 levél érkezett (Farkas MSZBT megyei titkár illetémegtisztelö fei. ÉS NYELVTUDOMÁNY' ———————— : \ című Acta-kötetnek 3—4., összevont száma hagyta el a napokban a szegedi nyomdát. Számos értékes nyelvtudományi és néprajzi cikkét (Mészöly Gedeon különféle tárgyakhoz fűzött adalékait, Hajdú Péternek a szamojéd énekek dallama és szövege közötti összefüggéséről szóló vizsgálódásait. Bakos Ferencnek a sztrájk szó fogalomkörének magyar kifejezéseivel kapcsolatos eredményeit, Nyíri Antal fejtegetéseit sző szavunk eredetéről, Velcsov Mártonnénak az öl mértéknév történetéről, Rácz Endrének X-IV. századi rövidüléses becézöneveinket tárgyaló munkájáról, Bodnár Ferenc mondattani kérdésekről vitázó ífcását. Róna Júliának a szlavóniai Haraszti szókincsével foglalkozó dolgozatát) csak fölsorolni tudjuk, hogy kiemelhessünk néhány szegedi vonatkozású munkát. Bálint Sándor a szegedi kirajzású Újkígyósról közli néprajzi jegyzeteit, Szádeczky-Kardoss Samu a Tisza nevének a honfoglalás előtti történeti kútfőkben található változatait vizsgálja, két fiatal kutató, llia Mihály és Juhász Antal pedig a tápai gyékényszövés néprajzi leírását és szakszókincsét adja a korábbi földolgozásoknál alaposabban és részletesebben, s mindenütt különös gonddal törekedve arra, hogy a múlt érdekességeinek Ierögzítése mellett utaljanak a megtett fejlődésre, a gyékénymunka jelenlegi módszereire, s a gyékényszövők mai sorsára. Éppen ez az, ami a különben hagyományosan bevált módszerű földolgozásban a szegedi néprajzkutatók számára általában is követésre méltó példát nyújt. H. J* /