Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

Balogh Ádám: ANGYAL SÁNDOR Koriig Balázs: PAGONYI NÁNDOR Csinom Jankó: KATONA LAJOS Feták, szegénylegény: GEMLSI IMRE Megkezdődtek Az ember tragédiája helyszíni próbái A Csinom Palkó és a Hunyadi László bemutatásával szinte egy időben megkezdődtek Az ember tragédiája előadásának szegedi előkészületei is. Ismeretes, hogy a főszereplők Major Tamás rendező irányításával már Budapesten, a Nemzeti Színházban megkezdték a munkát és jól előrehaladtak. Ezt követi most az epizódszereplók és a statisztéria kiválogatása, illetve fölkészítése. E munka megkezdése érdekében Szegedre érkezett Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész és a statisztéria összeállítása az ó részvételével történt meg. A rendező bizottság felhívására számosan jelentkeztek a tragédia tömegjeleneteiben való részvételre, s ugyanakkor a Szính-lűvészcti Főiskola több hallgatója is Szegedre . jött, hogy kisebb-na gyobb feladatot vállaljon Madách monumentális művének szinrevitelében. Mivel Az ember tragédiája száz főnyi slatisztériát igényel, a próbákhoz különlegesen nagy térre van szükség. A színpadon történő próbát egyelőre az estéről estére sorrakerülő próbák is akadályozzák. Ezért a mozgásgyakorlatokat az Ady téri sportpályán tartják meg. A próbatábla ütemterve szerint tegnap délelőtt már rendelkező próbát is tartottak a statisztéria számára. De munkához látott a női tánckar is, amely Eck Imre korreográfus irányításával a Szegedi Nemzeti Színház balett-termében gyakorolta a tragédia táncbetéteit. Az ember tragédiája főszereplői csak később érkeznek Szegedre, akkor,, amikor a statisztéria már annyira gyakorlott lesz, hogy megkezdődhetnek a közös színpadi próbák. Izgalmas feladat volt.. /' ## Eck Imrét, a Budapesti Operaház magántáncosát és koreográfusát nem kell különösképpen bemutatni Sze• geden. Sokszor és sokféle szerepkörben találkoztunk már vele, mint .vendégművésszel az újszegedi szabadtéri színpadon, például a Komédiások-ban és Bartók Magyar képek-jében. Most a Szegedi Szabadtéri Játékok tánckara élén találkozunk vele a Csínom Palkó második felvonásában úgyis, mint táncossá!,' és úgyis, mint a dalműben szereplő produkció-Jellegű balett koreográfusával. A kuruc harci tánc, majd Pi perec báró (Rosta Márton 1 tánca a lányokkal, a második fel vonás-második képében kedves színfoltja a dalműnek, s érdekes kettőssége. hogy egyben produkciói el légii ugyanakkor ' stílusában mégis balett. •<— Feladatnak is izgalmas volt e tánebetét. koreográfiájának elkészítése —. mondja Eck Imre. — A korabeli bécsi tincatílust kellett tükröznie, ugyanakkor be kellett illeszkednie a történetbe, az újvári miliő be, amely a császár pár ti Kohéryék.kal tulajdonképpen Bért egy előretolt állása volt.. Elég nehéz probléma volt megtölteni a kiránt tartalommal a keretadta lehetőéégeket úgy. hogy ne is legyen kevés, de ne. is legyen sok. Eck Imrétől megtudtuk azt. is. hogy a szólistákkal már Budapesten megtaníttatta a táncot, a Szegedi Nemzeti Színház balettkarával pedig jimius 20-a után kezdett próbálni. Ezzel eévidében folyt a Hunyadi Lászlóban szereplő táncbetót. a palotás próbája is. • A kettős feladat kettős •munkát jelentett, s rögtön azután, amint Eck Imre Eck Imre koreográfus a Csinom Palkó és a Hunyadi László táncbetétjeiröl megérkezett a Német Demokratikus Köztársaságban tett tanulmányútjáról, amelyre a weimarl színház igazgatója hívta meg. Ezen az úton soltal tapasztaltam. Megtekintettem hét balettelődást, találkoztam a Német Demokratikus Köztársaság több kiemelkedő balettművészével és kölcsönösen hasznos beszélgetést folytattunk. Eck Imréről tudjuk azt is, hogy sikeresen kísérletezik az úgynevezett kamara-balett műfaj megteremtésével, legalább is ezt bizonyítják eddigi kisebb lélegzetű tánckoreográfiái, s az ezeken is túlnövő tánc kompozíciója a Csongor és Tündé-ben, amelyen éppen akkor kellett dolgoznia, hogy időben kész legyen vele, amikor színháza együttese vendégszereplésre indult Kínába. S Eck Imre jövő évi tervéről mi adunk először hírt olvasóinknak. Az- Állami Operaház tehetséges fiatal magántáncosát és koreográfusát meghívták a pécsi színházba balét tmesternek, ahol egy húsztagú. kimondottan balettintézetben végzett tánccsoport vezetését veszi át. L. F. Mdsutt arany —- itt kár az eső JÓ ELŐRELÁTÁSSAL az esős napokat is •• betervezték* a Szegedi Szabadtéri Játékok programjába, noha az »esős napokon* eső nélkül is van mit. tenni.. Akkor folynak ugyanis a következő darabok próbái, a müszaíú ellenőrzések, apróbb csiszolni valók, javítások st.b. De hogy valójában mit jelent egy igazán rendbontó esős nap az óriási apparátus életében, azt. csak azok tudják, akik ott élnek, dolgoznak. Eső okozta baleseti veszélyek, műszaki és elektromos hibák könnyen adódhatnak ilyen hatalmas építményen, noha a biztonsági intézkedéséig tökéletesek. A világításhoz szükséges nagy Izzólámpák közül azonban ha csak egyet is kicsi nedvesség ér. rögtön eldurran, s máris odavan, kétezer forint. *Közepes* erősségű, szél — 35 kilométeres óránkénti sebességgel — összetörheti a hatalmas díszleteket. Igaz. vtsrovl. hogy a. vasárnapi szélerősség óránként 65 kilométeres sebességű volt, de a (Élílíe Balogh Adjru katonái sora.ba fogadja Csínom Palkót es Csinom Jankót. Jelenet L felvonasbol, (Angyal Sándor, Sárdy János és Katona Lajos) Hunyadi László masszív díszletei minden "éókszónélkül kibírták, vagyis most vizsgáztak »helytállásból AZ ESŐS NAP azonban ott probléma igazán, ahol az adnjiniszrtációs és pénzügyi dolgok bonyolódnak le. Hány em,ber nehéz m,unkája fekszik például az esö miatt egy későbbi időpontban megtartandó előadás előkészületeiben.? Az egyszer már eladott jegyek visszaváltása, cseréje nem kis ügykezelést kíván, különösen vidékiek esetében, hogy kívánságuk pontos és teljes kielégítést nyerjen. Nem is szólva az érzelmi és gondolati tényezőkről, amelyek ezt a felelősségteljes munkát kisérik., ugyanakkor számolni kell már a holnapi nap adta lehetőségekkel és feladatokkal. , RÉGI mondás, hogy nem az aszfaltra kell az eső, oda elég a locsolóautó vize is. Az eső azonban nem tesz kivételt, igazságosan osztódik szét. város és falu közt, noha eshetett volna mostanában hamarabb és többször is és igazságosabban, mert szabadtéri játékok az idén is biztosan lesz Szegeden, de termésben jobb Ls ígérkezhetett volna a földeken. Jatéknaptár: HUNYADI LÁSZLÓ: .július 30-án — a. 23-1 előadást 28-án pótolják CSINOM PALKÓ: julius 27. és 31-én, augusztus 2-án és 3-án. JEANNE D'ARC: augusztus A, •»., 9. és tő-én. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA: augusztus 14.. is.. tT. ?o és 21-áo. AZ ELŐADÁSOK ESTE 8 ÖRAKOS KEZDŐDNEK. A kulisszák m&tyott A szegediek öltözősátrában nagy a sürgés-forgás a tükör előtt. Balról jobbra: Gémesi Imre, Zádori István, Káldor Jenő, Marosi Károly, Mentes József és Pagonyi Nándor Kátay Endre igy változik át Koháry gróffá a maszkmester segé öleiével (Siflis telv-l A jelenésre váró statisztált Lehoczky Zsuzsával 'tereferélnek. Letaoezky Zsuzsa előtt Csíkos Gábor segediigyelő, a Színművészeti Főiskola szegedi hallgatója halad el Farka* Ferenc: CSINOM PALKÓ Daljáték 3 felvonáabon, 5 képben. Szövegét írig: Dékány András és Balint Lajos. Verseket írta: Dékány András. Vezényel: Farkas Ferenc Kossuth-díjas. Rendezte: Mikö András. Balogh Ádám kuruc kapitány Csínom Palkó Csínom Jankó "^nyleetoyek Rceta mézeskalácsos t egyúttal Pi perec báró) Éduska, a leánya Zsuzsika. Balogh Ádám mátkája Tyukodi pajtás, strázsamester Förgeteg, bandavezér Daru, kocsmáros Örzse, a szolgálója . Kati, a leánya ' Koháry gróf, császári mansail J Koháry grófné / Rézangyal t Gócs Fist a Ludas szegénylegények Peták Kucug Balázs, a labanc sógor I.ange őrnagy, császári futár . Udvarmester / Történik 1705-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején. Közreműködik: a Szegedi Szabadtéri Játékok / ének-, zene- és 'tánckara. / Karigazgató- Várady Zoltán. / A táncok koreográfiáját tervezte és betanította: / Eck Imre. / Szólót táncolnak: Boross Erzsébet. Eck Imre, / Végvári Zsuzsa és Rovin Demeíer. r / díszlettervező: Varga. Mátyás Kossuth-díjas, / t érdemes művész. / L

lnieztervezó. Márk Tivadar Kossuth-díjas. / A rendező asszisztense: Versényi Ida. / Angyal Sándor Sárdy János Katona Lajos Szabó Ernő érdemes Ridvétt. némán Állami dija* Hazy Erzsébet Sándor Judit Oomahidy László Fodor János Kossutb-diju, árdemes művésr Káldor Jenő Lőrincz Zsuzsa Lehoczky Zsuzsa Kátay Endre Lontay Margit Mentes József Marosi Károly Zádori István Gémes Imre Pagonyi Nándor Kovács János Futnik Bálint