Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

Vasárnap, 1960. július 3, . 1 Nem a kis parcellák tengere — gazdag emberek birtoka | "Határjáráson a ságváritelepi földeken Mondom Csúcs Mihály Távolabb rengeteg boglya, egy akaraton van itt mindvtársnak, a Táncsics Ter- köztük vagy 60 jókedvű asz- den valamirevaló ember, melöszövetkezet elnökének: szonnyal, férfival találkoz- Nem tudnánk hirtelen megHaJlottam, hogy vannak tünk. Egyik csoportjuk ép- mondani, hogy ki a legjobb: itt olyanok, akiknek kis- pen az e napra eső 120 ke- Fodor Ferenc, Oltványi Pál, 6é töri a lábát az »üj resztet rakta, a többség pe- a Hódiak, vagy a Dobók, csizma*. Szivesebben jár- dig gyűjtötte a bonsót. ök Végtelenül lelkiismeretesek nának még a régi elnyűtt, is, mi is, egyformán csodál- az asszonyok is. Nagygyörgy de megszokott "bakancsban*, köztünk, ennyi jó takarmá- Ferencné, Szigligeti IstvánAzonnal megértette, hogy nya aligha volt még ennek né, Kispéter Jánosné... alighanem a munkaíegye- a gazdaságnak! csupa olyanok, kikkel jól lelemre célzok. Meglett gazdaemberek, fia- het együtt dolgozni. — Szó se róla, hogy nem tal legények tárgyaltak. Ez . - 6ránvl határiáfordulnak elö hibák, én a föld itt jócskán leromlott A f130161 oranyl natar]a azonban nem osztom ezt a egyéni korában, de ez a bor- ras aIatt vagy 200 emberrel véleményt, nem olyan ieke- só most javított rajta. Java- talalkoztam. Tekinteteikből solták többen: ebbe a 170 trefas jókedvükből ero; akaholdnyiba árpát vessünk jö- rat' erezhető büszkeség suvöre mert az szereti ezt a Sózott, melyből ezt lehetett földet kiolvasni: a Táncsics Termelőszövetkezet földje nem A „Király-alakulat" kisparcellák tengere többé, hanem gazdag emberek birTávolabb a repülőtér túl- toka. Csepí József te az ördög..i A „fő-kacsamester" A vitát azzal vágtuk el, hogy amilyen az ember, olyan a munkája, lássuk tehát a kétezer holdas szövetEmiékel(és az új élet Elmondta Varga Lajos sándorfalvi szövetkezeti gazda kezeti határt. Első utunk egy só oldalán dolgozik a Királyholt Tisza menti kis tanyára vezetett. Ugy mondják ez itt a Drinocki bácsi, meg a Farkasné Irodalma, de nem kell nagyon megdicsérni őket, mert a Drinoczki bácsival már így se nagyon bírnak. Borzasztó büszke a kacsákra. Megkerültük a kereken 50 méter hosszú baromfiházat s Drinoczki bácsira a kacsakifutóban 1700 pelyhes gombóc tánsaságá- brigád. Már itt a Kószó-csaban találtunk rá. láthatóan patnál hallottuk, hogy kicsit nem sók dolga lehetett itt irigykednek a »Király-alakuaz öregnek, a kacsák vas- latra*" Ennek van a legtöbb tag hurkásra tömött nya- földje, mégis ök vannak legkakkal pihenteik. — Ugye elöl a munkában. A paprikáhogy szépek — mondta a íjukat is megkapálták már, "fö-kacsamester* aztán pe- és gyűrik az aratást is., dig Szécsénjd Lajosnak, az valóban a Király-brigád agronómusnak hajtott neki, tóblája egy kisebb termelőhogy kicsorbult a szecskevá- szövetkezetnek is elillenék. gó éle amivel a zold lucef- Kezdödik a repüiőtér melnát vágja a kacsáknak, ad- lett B a másik vége egészen jon helyette másikat Az- dorozsmai házak aiá nyútan meg azt tette szóvá, llk Bármelyik vetés végén hogy ha a kacsák meghíztak, ^ az ember, egyforIcéS Sb Sfrke^ Jó mán 3ó"ak' szépnek 1alálI Ketezer darab cbirHe. JO DOBÓ La os éppen most készen tesznek a Kacsa Uj -e visszatekint a fel kimint nyolc hét kaméternyi renden s aztán azt mondja: biztos megadja a 16 mázsát, ha nem a 18-at. váltogatják egymást A dűlőúton ácsorgó fogatok felől érkeznek még néháKocsink nehézkesen vas* nyan aztán ök is azt tetvetag porfelhőbe burkolózva ^ bogy ^ kell majd őszkúszott fel a magas vasúti ^ elrendezni ezt a szép tábtöltésre. Ezt a határrászt ja földet, amikor már a vemég az a kevés esó is el- ^tet is közösen csinálják, kerülgette, ami tavasz óta , , . , esett a környéken. Túl a vas- Ssep aratasunK lesz úton azonban nyoma se lát- , , ...,, szik még az időjárás gonosz- Odább a ket Hodi, Lajos kodásának. Srépen megka- meg József vágják az utat pált, kisebb nagyobb kuko- az aratógépek elé. Nos hát rica, burgonyatáblák közé ^tok a "Zöldfáshoz*, szorult gabonafoldek, helye- u ,.,„ sebben már leginkább tarlók kérdezik, mert hogy így hívváltogatják egymást. Ta- ják ezt a dűlőt. Ugye jó a valy egyéni határ volt ez a paprika is, nem gondoltuk, "puskaporos dűlő* ezért h az ültetógép így megilyen -csíkos* itt még a fold. ,,,, . . . . . Most pedig ez is a Táncsics állja a helyet. A kukoricánk Termelőszövetkezeté. Néhány is jobb, mint a Koszóeké, napja, hogy megkezdődött itt vagy a Kovácséké. az aratás, nem sok idő, de T. mégis megszámlálhatatlanul Találkoztunk Királlyal, a sok már az árpakereszt. A brigád vezető vei is. Nyugodt kötélcsináló munkacsapat megfontoltsággal mondja a f2?1™*—, meUy^„ elsőnek fél é ^ hat holdas g^. találkoztunk —, 800 is van, „ . .. . , az is lehet, hogy az ezernek da- SzeP aratasunk lesz az sincs híja. idén. Legfontosabb, hogy A/ekem nem volt földem. * Munkára jártam, Szeged környékbeli szőlőkbe, évekig utat építettem, kubikoltam s a nyáron mindig elmentem aratni. Vásárhely —Székkutasra, s szinte éjjelnappal dolgoztunk Rostás Józsefnél, akinek négy cséplőgépe is volt. örültünk, hogy kaptunk aratást. Elkezdtük a munkát reggel 4kor és este 10—11-ig csak éppen enni álltunk meg. Vágtuk a rendet, s ha nagy meleg volt, egymást locsoltuk — ing nemigen volt akkor rajtunk. A cséplőgép mögött 10—15 rudas is volt, mert nem győztük meg a kazalozást. Kidőltünk, volt hogy állva elaludtunk. Es mit kerestünk ebben az emkisholdért amit verejtéA cséplésnél 25—30 kilót naponta- Egy hónap alatt összesen 10—12 mázsa búzánk, árpánk volt, ezzel biztosítottuk az évi kenyérellátást. En még aránylag könynyebben bírtam, mert nem volt családom. De ahol 4—5 éhes gyerekszáj tátogott, ott bizony, amit az aratás hozott, csak nagyon szűk jövedelmet jelentett ezért s szenvedő munkáért. Mindez már csak emlék, a piai fiatalok meg sem tudják. érteni. A felszabadulás után én is kaptam földet, s ha mindjárt nem is változott meg minden, de a sajátomon arattam. Tíz évvel ezelőtt beléptem a szövetkezetbe és most már nem is aratok. Eljárt felettem az Már a tarlók h niirr,,ívhpr,7 Ax tezve egy nap alatt vágtunk idö már g3 é k é$ berfeletti gurcolesben? Az íe _ kaptunk ketten a ma- itt a csoportban könnyebb aratásért, nem egészen egy rokszedovel SS kilo gabonat. munkára osztanak. Sajnos, nálunk a fiatalok azt szeretnék, ha nekik kedveznének. Pedig mi a mai dolog a régihez képest! Még az aratás is egyszerűbb, ha kiskaszával is kell vágni. A gépek segítenek. Kombájn is arat, ami el is csépel. Ne is tudják, milyen volt azelőtt. Törjenek csak előre a fiatalok, de becsüljék meg jobban az új életet. A z aratás nagy esemény: most is a falutól távol dolgozók hazajönnek segítkezni. Nacsa Mihály, Balogh András és mások, akik építkeznek a városban, már jelentkeztek az aratásra: itthon töltik a szabad idejüket. Kell a dolgos kéz. Vincze István, Magyar György felesége is jön segíteni. De nem 55 kilót kapnak egy kisholdért, hanem a munkaegység szerint mindenféle terményt és pénzt. Most már bő értéke van az aratásnak. Á sikeres aratás és cséplés alapja a jó sservesés A kübekházi Sarló Kalapács Tsz iapaszíalaiaiból Közel ezer holdon taka- alapján — a gazdák maguk 600 férőhelyes juhhodály téritják be a gabonát a kü- gondoskodnak élelemről, vi- liesítéséhez. bekházi Sarló Kalapács Ter- szont a földművesszővetke- A szerfás munkálatok az melőszövetkezetben. Ez nem zet hetenként kétszer biz- aratással egyidejűleg most kis feladat elé állítja a sző- tosít friss húst. is folynak, vetkezeti gazdákat A ve- A cséplést idegen munka- Mintegy százezer vályogtégzetőség sokoldalúan -, csapatokkal végzik el, lát akarnak készíteni. Jea jelenlegi körülmények mert a szövetkezetnek je- lenleg a jószágok karámokfigyclembe vételével szer- lentős építkezéseket kell be- ban & akiokban vannak és vezte meg a munkát. {ejeznie Két hüszíérőhelyes « állattenyésztés további fejlesztéséhez elengedhetetSzárítják az árpát A deszki Kossuth Termelőszövetkezetben új szovjet kombájnok aratnak, amelyek a cséplést is elvégzik. A kibélelt vontatókocsikba ömlik a még nedves árpa, amelyet a kertészet mellé szállítanak. Itt — mint képünk mutatja, hátul Török József és Todorov Radó, elöl Tóth Mária és Kallcka Józsefné — lesöprik a ponyváról a gabonát, s az asszonyok szétterítik, forgatják: szárítják. Aztán géppel szelelik, hogy tiszta árpa kerüljön a zsákba. Mivel tudták, hogy egy- , _ „„ előre a gépállomásra csak "áztató, ket 50 ferohelyes lenül szükséges az építkezérészben számíthatnak, né- növendékmarha-istálló és sek mielőbbi befejezése; hány héttel ezelőtt vettek, szinte darabokból álló három, lóvontatású aratógépet. A szövetkezet ezermestere, Babilai István — aki szerelőként dolgozik a tsz-ben, elvégzi, ha arra szükség van a bádogos, a hegesztő, a lakatosmunkát is — vállalta, hogy összerakja a gépeket, 0 üzemképessé teszi, így is örtént. Közben, a legutóbbi közgyűlésen Tóth L. Mihály és Hegyes János brigádja önként felajánlotta, hogy a feleségeikkel, nagyobb gyermekeikkel együtt a még szétszórt parcellákon — összesen 1X6 holdon kiskaszákkal vágják le a gabonát. Alakítottak 26 kaszapárt és csütörtökön meg is kezdték a munkát. A nagy táblákon a három saját aratógép, a deszki gépállomás egy aratógépe és egy kombájn vágja az árpát. Ugyanakkor a községbeli középiskolás diákok, 12—14eri segítkeznek az adminisztrációban, a műhelyben és a kévék keresztberakásánál. Mintegy húszan a nem szövetkezetben dolgozó családtagok Is felajánlották, hogy részt vesznek az aratási munkálatokban. Például ftegyes János börtönőr, ifj. Nóvák Ferenc, a községi tanácstól, aki cséplési ellenőr lesz, Lengyel János építészmérnök és tanítónő felesége: ők az irodai munkákban tevékenykednek. Ugy tervezik, hogy három hét alatt elvégzik az összes kalászosok aratását és' a gabonaterületük 60 százalékán a hordást és a nyári mélyszántást. A másodvetést 140 holdon, az őszi takarmánykeverék levágása után már elvégezték, a mostani kalászosok helyén jövőre kapásnövények lesznek. Viszont 60 holdon rövidesen csalamádét vetnek takarmánvnak: a szövetkezeti gazdák háztáii tehenei számára. Az aratás Egészségvédelem a nyári nagy munkák idején Sokan azt tartják, hogy a Természetesen nincs mindé- ez korsóval és ivóvíz szállimezőgazdasági munka a leg- nütt fürdőkád, de ezt he- tására alkalmas más eszköegészségesebb, hiszen min- lyettesíthetjük lavórral is. zökkel is. Ügyelnünk kell dig a friss levegőn van,. aki Helyes, ha a mosakodás azonban arra, hogy ne medolgozik. Ez azonban csak szappannal és langyos vízzel legedjék fel a víz. Helyes, részben igaz. Tiszta levegőn történik azért, hogy a felhe- ha a korsónak, üvegnek verdolgoznak ugyan a parasz- vült test meg ne hűljön, met ásnak a földben. Ártok, de egészségükre a nagy Alkalmas helyen ötletesség- nyékolására felhasználhatnak munkák idején fokozottab- gel zuhanyozót is építhetnek, füvet, gazt. A hordót is érban ügyelniök • kell, mert Erre a célra megfelel akár demes letakarni nedves számtalan baleseti veszély egy ócska benzines hordó, ponyvával vizes szalmakö-' Wsfri « munkát. _ , vagy dézsa is Olyan magas vagy leve]es ággal. A A kapálas, aratás es csép- allvanyra kell helyezni, hogy . . .. ... ~~ lés idején különös gondot alá állhassanak. A víz szó- huvos Vlz udlt Nem helyes kell fordítani az egészség- rására elegendő, ha rászere- azonban jeges vizet adni, védelemre. A kübekházi Sar- lik egy locsoló rózsáját. A mert az könnyen megbeteió Kalapács Termelöszövet- rendszeres tisztálkodás, mo- gfy az ember(. kezetben történt csütörtökön sakodás nemcsak lemossa a délelőtt. A növénytermelő napi port, hanem felüdít és \ HELYES TÁPLÁLKOZÁS brigád egyik tagja kapával véd a betegségektől, fertőzé- —— ;—— elvágta a lábát. A kukorica- sektől. A ne, éz foldrol a tsz kozpontjaba • kellett a brigádvezetönek si- MIVEL OLTSUK A 'dejen a tisztálkodás meletnie, hogy a mentőládából SZOMJÚSÁGOT" lett nagy Sondot kell íorsebkötözőszert vigyen ki. 2 i : dítanunk a helyes tápiálkoA tsz agronómusa figyelmez- A fözd n végzett mun_ zásra is. A kenyér, szalonmunkakö"£égének egyik ^ - -ka s a hasonló étetagja már rendeikezik sete -k ^^Ltdsre- ^ ^ azt kotozo csomaggal. Rendsze- rjnt vízZel szoktuk pótolni szervezetnek, amire szükresen ellenőrizze, hogy a Ez azonban csak mé na: sége van. Mindezek mellett delkezlare ^T^I ^eS éffSSS1 ^ ke" lyik pillanatban és állandóan ^l^tolja* Hel>^ ^f ,^™^ tartsak ott, ahol a brigád ha % arató_Pt% 4éplőn/un: A tejfeleségekre azonban E70ZÍsak eev nélda a sok kások naPközben többször keU ügyelnünk, közül amelv^nind arra tet egy-.egy krumPlis- vagy sós- mert ezek könnyen romlaffi ír^tte2S £önHviinc-s'aki frissete,t tőinek, a brigádok és munka- mennyiséget. A vízhiányt íozzön ® a dolgozó parasztcsapatok veretoinek nagyobb pedi ne vfzzel ótol. asszonyok előző este készíkXreaik egé^égénekmvte jak- hanem nedvdús táplá- tik el a főtt ételt, ügyeljedetoíéro és fel kell készül- Iékok fogyasztásáviü te. Fo- nek annak tárolására. Ha aeimere es lei Ken Keszui gyasszanak jó sok levest, nfn„„ , , niök a balesetet ért munkás fri.ss zöldfőzeléket és sok "CS hldeg pm<:e> akkor- Ila elsősegélyben részesítésére, gyümölcsöt. gondosan lezárták az edé Az alábbiakban néhány taná- Többen úgy tudják, hogy nyek fedelét, leereszthetik az csot közlünk, hogyan óvhat- a,Hbor' vagy akar a fföccs ásott kutakba is, Hasonlóan ják dolgozó parasztjaink hiedelem. merí a ter herit tól;olják a húsféleségeket is. egészségüket a nyári nagy és ezáltal még több hő fejlő- szövetkezetek vezetői, a munkák idején. . dilc a testben, nagyobb iesz falusi önkéntes egészségügyi FONTOS A MINDENNAPI 3 ^^ t ^^.TT^ ^ Igen nagy gondot okoz az őrizzék az üzemi konyhák TISZTÁLKODÁS aratóemberek vízellátása, élelmiszerszállitmányát, neSzövetkezeteink szervezetten hogy romlott étel kerüljön Nagy gondot kell fordíta- biztosítják a vízellátást. Leg- fogyasztásra. Már ezzel is nö^ a Íátekkttezternata^aÖ: helyen, ahol nincs elejét vehetjük a betegségra. Ajánlatos minden este megfelelő kút, lajtokkal nek, óvhatjuk a dolgozó pa' idején — a tagság javaslata tetőtől talpig lemosakodni. hordják a vizet. Történhet rasztok egészségét. I