Délmagyarország, 1960. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

Szerda, 1960. Július tt>. A tízéves Sztálinváros ünnepe alkalmából AZ ÜJ GYÁRRÓL Valamikor szántófőid te­rült el a mai Dunai Vasmű helyén, Ott pedig, ahol a meleghengermű gigászi csar­noka emelkedik, dim bek­dombok voltak. Egyszer ez­után megjelent vagy tíz bul­dózer nevű földíaló szörnye­teg és simára gyalulta egy hét alatt az egészet Ekkor már tudták a sztálinváro­siak, hogy mi is az a hen­germű, a szállítási vállalat dolgozói pedig olykor ezt a diszpozíciót jegyezték fel a vasúti kocsik továbbítására: •Hengerműi gépalkatrész, 749-es vágány*. 1954-et ír­tunk akkor. Teljesebb vertikalitás De a Nagy Imre-féle ne­hézipar ellenes politika, s azután az ellenforradalom vihara lelassította az építke­zések ütemét A tízéves Sztálinváros avathatta csak fel a meleghengerművet, s ezzel újabb ívvel lett telje­sebb a vertikalitás köre. Mi szegediek a Textilművek esetében tudjuk, hogy mit jelentene a vertikalitás — a Dunai Vasműnél százszo­ros nagyításban érvényesül ez az elv. Induló második ötéves tervünkben érzi meg hatását igazán a népgazda­ság, mikor saját nyersvas­ból olyan gyártmányok áll­hatnak majd rendelkezésre, melyet azelőtt importálni kellett, mert a felavatott meleghengerműből kikerülő lemezfajtákból mindeddig hiány volt. Az előbb elmondottak is­merete feltétlen szükséges ahhoz, hogy az ember meg­értse, mit néz, amikor ma­ga előtt látja az új gyár több mint félkilométer hosz­szú épületét. Különben is, aki még nem járt a Dunai Vasműben, annak csupán csekély fogalma lehet arról, hogy milyen is egy hatalmas özem. De a hengerművet még elképzelni is nehéz. Ta­lán a két óriáskohó és a martin is (melynek emele­tén mozdonyok sétálnak) el­törpül mellette. Műszerek, lámpák ás szakmunkások ' A szakember bizonyára el birná mondani a meleghen­gerlés technológiai folyama­tát, legfeljebb nem értenénk meg. A laikus viszont, ha nem is tekinti át az össze­függéseket, csodálkozni és rajongani jobban tud. Az első -csoda* a mélykemen­cesor, ahol az 1300 fokos lángtengerben fehérre he­vülnek az őntecsek. Azután a magasból lenyúl a futóda­ru harapófogóhoz hasonlatos csápja, mely megragadja az aeéltuskót és ráviszi a gör­gősorra, ahonnan a szikrázó vastömeg beszalad a henge­rek alá. Az előnyújtó szé­lesre lapítja az anyagot, a készsori hengereken pedig már kiformálódik a lemez végleges alakja. Modern, szocialista nagy­üzem a meleghengermű. Gé­pei szovjet gyártmányúak. Hiába próbálnánk izmait fe­szítő munkást keresni (az ózdi hengerdébea bezzeg nem hiába!), nincs egy se. Műszerek, lámpák, kormá­nyosfülkék és nagytudású szakmunkások irányítják a termelést. Ez, ami a legle­nyűgözőbb! Egy olyan méretű csarnokban, melyhez képest még az Országház is apró épület, hatalmas gépek es izzó acéltuskók között — óraművek és fényjelzések se­gítségével — néhány ember alkotómunkájából születik az ipar egyik legfontosabb alap­anyaga, az acéllemez. ftz egész ország Unnepa Igaza lehet a sztálinvárosi mélyépítőknek, akik már előre sejtették, hogy az ó munkájuk eredményét alig­alig veszi észre a szemlélő. Pedig nem kis dolog volt a gépóriások alapjait elkészí­teni, csakúgy, mint a csar­nok vasszerkezetéti S bár a legteljesebb tisztelet az épí­tőknek, a szem mégis elsik­lik a falak mellett, és nem is a föld alá néz, hanem in­kább az ezer színbén játszó vas vakítja,eL Elvakítja, s ezen nincs semmi szégyenkezni való. Amikor vasárnap - Kádár elv­társ felavatta az új gyárat, a tízezres tömeg, amely be­tódult a csarnokba, büszke volt az örömtől. Innen is, onnan is önfeledt felkiáltá­sok, szakértő szavak hallat­szottak, attól függően, hogy egy perkátai parasztember, kecskeméti tisztviselő, vagy mondjuk székesfehérvári munkás állt meg a mélyke­mencesor előtti Igen, mert ez a gyáravatás az egész or­szág ünnepe volt. Talán nincs olyan falu és város az országban, ahonnan ne vet­tek volna részt Sztálinváros és a vasmű építésében. Es most eljöttek ezek az em­berek megnézni a tízéves al­kotást, melynek létezését hovatovább mindenki érzi, hiszen a Dunai Vasműből sok ezer tonna nyersvas és acél kerül a gépgyárakba, ahq] szerszámgépekké, trak­torokká vagy teherautókká formálódnak. A dombok helyén áll és termel a meleghengermű. A próbahengerlések első ered­ményei, a kékesszürke acél­lemezek már elszállításra sorakoznak. 1965-ben száz­ezer tonna vastag és közép­vékony lemezt ad az üzem a népgazdaság számára. A szocializmust építő népek összefogása, a Szovjetunió segítsége ismét lehetővé tett egy előrelépést, hiszen a vasmű termelése nélkül minden bizonnyal hiábavaló lenne a második ötéves terv számtalan ipari célkitűzése. Fehér Kálmán « Á munkapadon a magasabb életszínvonal kulcsa A z év első öt hónap­jának eredményei­ből megállapíthatjuk, hogy a hároméves terv jó •kezdő sebessége* után üze­meinkben ma ls lendületes munka folyik. Ez idő alatt több üzemünk 40—50 száza­lékkal több árut termelt, mint a múlt év hasonló idő­szakában: a többi között a vasöntöde, a bútorgyár, az ecsetgyár és a fonalfeldolgo­zó vállalat. Az egy munkás­ra jutó termelés a minisz­tériumi iparban 9,7, a taná­csi iparban pedig 10,8 szá­zalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első öt hónapjá­ban. Megelégedés tükröződik vállalatvezetőink nyilatko­zataiban is. Alig egy-két he­lyen • panaszkodnak arról, hogy nehezen ment a terv­teljesítés; inkább azért mél­tatlankodnak több helyen, mert a felsőbb szervek nem járultak hozzá tervük lénye­ges túlteljesítéséhez. A több­Szabadtéri E3EB0OÍ3 Nemcsak a művészek, ha­nem a műszaki-technikai személyzet is hosszú hetek óta készül a szambát! nagy premierre, a játékok ez évi megnyitására Elsőnek fel­újították a Hunyadi László tavalyi díszleteit, majd elké­szítették a Csínom Palkó mintegy 2500 négyzetméter­nyi felületű új kuliszáit is. Jelenleg már a Jeanne d'Arc és Az ember tragédiája dísz­leteinek összeállításán fára­doznak. Dolgoznak az ácsok és asztalosok, akik 50 köb­méternyi faanyagot használ­nak fel. Négy-öt méter ma­gas* olyan lépcsősorokat is készítenek, amelyeket kere­kekre szerelnek és így könv­nyítik meg azok mozgatását Áz összes díszletek festésé­hez mintegy 6—8 mázsa fes­ték fogy el. Az előadások egyes jelenetelnek gyors át­rendezésére az idén első íz­ben három forgőszlnpadot is felszerelnek a hatalmas szín­padon. Egy-egy előadás dísz­leteit általában 500 különbö­ző elemből rakják össze. Ez évben jelentősen javították, korszerűsítették a világítást szolgáltató elektromos be­rendezéseket. Ezzel lehetővé tették a színpad megvilágí­tásánál a fényerő bizonyos növelését. Előadásonként annyi energiát használnak fel, amely körülbelül 1500 lakás, csaknem egy egész fa­lu kivilágítását tenné lehető­vé. A játékok hatalmas mé­reteit szemlélteti, hogy a szereplők és a statisztéria beöltöztetéséhez mintegy tiz­A JÁTÉKOK SZAMAI MIKÖ ANDRÁS NYILATKOZATA KIJAVÍTOTTAK A DÓM ORGONÁJÁT ezer öltöny teljes rend ruha áll rendelkezésre. • Mikó András, a Budapesti Operaház rendezője, akinek irányításával a Hunyadi László éa a Csínom Palkó kerül az idén bemutatásra, az előkészületekről a követ­kezőket mondotta: — Mindannyian, akik sze­repet vállaltunk az ez évi szabadtéri játékok megren­dezésében, tudjuk, hogy o múlt évben itt végzett mttn­kánál is nagyobb feladatokat kell megoldanunk. Az ilyen nagyszabású vállalkozásnál ugyanis a közönség a máso­dik évben azt várja, hogy az első év produkcióinál is na­gyobb művészi élményben legyen resze. Ennek érdeké­ben az egyes darabokat meg­kettőzött igényességgel és gondossággal készítjük elő a bemutatókra. Ilyen törekvé­seinket megfelelően szolgálja a Beloiannisz téri hatalmas szabadtéri színpad. Ezért re­mélem, hogy a rendezésem­ben bemutatásra kerülő nyi­tó darab, Erkel Hunyadi László című operája, talán a tavalyinál is nagyobb sikert arat. Ez annál is inkább re­mélhető, mert e darabban a múlt évben már jól össze­szokott szereplőgárdát lát­hatjuk viszont. " A játékokon a Hunyadi mellett a Csínom Palkó ren­dezésével is megbíztak. E darabnak szinte teljesen új változatát láthatja majd a közönség, s ezzel tulajdon­képpen egy új magyar dal­játék bemutatóját üdvözöl­hetjük a " Beloiannisz téri színpadon. Aki a Csinom Palkó régi változatát is is­meri, meglepve tapasztalhat­ja, hogy a cselekmény bo­nyolítása és a szereplők jel­leme is sok ponton megvál­tozott. Ugy érzem, ezzel az átdolgozással a darab jobb és hatásosabb lesz. A zenei anyag átalakítása is szüksé­gessé vált. Ezért a daljáték­hoz több új zenés finálét írt a darab szerzője, Farkas Fe­renc. * A Budapesti Hangszerké­szítő Vállalat dolgozói több hónapos munkával teljesen felújították a szegedi Foga­dalmi templom 30 éves orgo­náját, amelynek bonyolult berendezésében az elmúlt évtizedek alatt, az időjárás viszontagságai es más okok miatt több hiba keletkezett. Ezért valt szükségessé az orgona teljes felújítása. Több mint 11 ezer sípot ja­vítottak meg, jelentős állami támogatással. A felújított hatalmas hangszer az idén ismét szerepet kap a szabad­téri játékokon. A Hunyadi László egyes jeleneteinél hangszórók segítségével köz­vetítik hangját a nézzőtérre. ség azonban nem panasz­kodik, hanem büszkélkedik, a terven felül készített áruk mennyiségéveL Azt mond­ják: •Dolgoztunk és nem is rosszul, elégedettek lehe­tünk* Valljuk be őszintém a nagyobb ünnepek alkalmá­val kifizetett jutalmak, s a néhány hete megkapott nye­reségrészesedési összegek joggal keltették azt az ér­zést, hogy jól tevékenyked­tek üzemeink dolgozói az elmúlt időszakban. Ha most valaki megpró­bálná napról napra vissza­pergetni csak az elmúlt fél­év munkával töltött óráit, megállapíthatná, hogy a tervteljesítés számai nagyon sok múnka, fáradozás ered­ményei. Általában jogos az elégedettség üzemeinkben, de elbizakodottságra, ön­teltségre nem lehet oka sen­kinek. Nem lehet, mert ezek az előzetes jelentések, nyi­latkozatok főként a mennyi­ségről szólnak, és annál ke­vesebbbet beszélnek a gaz­daságosság alakulásáróL Va­lósággal megkerülik a fő dolgot, a magasabb életszín­vonal kulcsát, az önköltsé­get, a termelékenységet, a minőséget. Ha ezek szám­adatairól érdeklődik az em­ber, több helyen kitérő vá­laszt kap. Még nem értékel­ték; még nem ismeretesek a gazdasági mutatók adatai— T avaly meggyorsult nép­gazdaságunk fejlődé­sének üteme. Nőtt a munka termelékenysége, s elérte a tervezeti színvona­lat. Csökkent az önköltség is, s mindennek következ­tében az eredetileg előirány­zottnál jobban növekedett a nemzeti jövedelem és a dol­gozók életszínvonala. Ered­ményeink, amelyekkel jog­gal büszkélkedhetünk, több helyen ismét felélesztgették a mennyiségi szemléletet. E szemlélet nyomában járó gyakorlat bizonyos árnyékot vetett az elmúlt félév során a korábbi egészséges és erő­teljes fejlődésre, fékezte el­ső félévi munkánk gazdasági eredményeinek növelését. Itt­ott kezdték figyelmen kívül hagyni azt, hogy ha bármi­lyen kedvezően is fejlődik a népgazdaság, a beruházá­si vagy létszámemelési igé­nyek kielégítését megszabott keretek határolják. Ezek nem csupán pénzügyi keretek. Általános érvényű igazság például az, hogy építési terveinket nem nö­velhetjük a rendelkezesre álló építőanyag és építési kapacitás határain túl. A z ipari termelési ter­vek túlteljesítésének is határt szabnak egyes területeken a nyers­anyaglehetőségek. S népgaz­dasági kár származik abból, ha bizonyos áruféleségekből annyit gyártunk, hogy az a raktárakban hever, mert nincs, aki megvásárolja. Nem emelhetjük korlátla­nul az üzemi létszámot sem. A fölösleges munkaerő, vagy a belső munkanélküliség nem ösztönöz a munka ész­szerúsítésére, az újításra, te­E hát fékez! a termelékenység emelkedését, növeli az ön­költséget, következésképp rontja a termelés gazdasá­gosságát. A létszám indoko­latlan felduzzasztása tehát befolyásolhatja az életszín­vonal alakulását. Az életszínvonalat nem csupán a •borítékkal* mér­jük. Ez nemcsak a kereset­től, a bérektől, hanem a megvételre kínált áruk mennyiségétől is függ. Hiába van több bér, ha nincs több áru Ha azt akarjuk, hogy emelkedjenek a reálbérek, akkor biztosítanunk kell, hogy a keresők száma csak olvan mértékben emelked­jék, ahogy ezt a termelés felfutása, a termelékenység kívánt emelkedése mellett szükségessé teszi. zzel nem mondjuk azt, hogy Szegeden jelenleg nincs szük­ség a foglalkoztatottság nö­velésére. Hiszen ismeretes, hogy vannak, akik szívesen vállalnának munkát, de nincs hol. Az új munkaal­kalmak teremtéséhez azon­ban itt is és másutt is első­sorban a termelékenységet kell növelnünk. Nem egy­szerű feladat 'ez, de meg­oldható. Gondoljunk csak arra, hogy mennyi érték pa­zarlódik el újítások elfekte­tésével, egyszerűen hanyag­ságból. Az újtól való idegen­kedés, a bürokratikus huza­vona, a selejtgyártás, a mun­kafegyelem lazaságai, vagy a termelés hiányos szervezett­sége mind fékezi a termelé­kenység növelését A kor­szerű gépek beállítása, kor­szerűbb munkamódszerek alkalmazása, a technika é« technológia szakadatlan fej­lesztése mind-mind ipari fejlődésünk varázsvesszői, amelyek kisebb erőfeszítést igényelnek a munkástól és a termelékenység növekedé­sét eredményezik. A nagyobb termelékeny­ség elérésének kime­ríthetetlen tartalékai vannak minden üzemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy elvben a nyereség emelésé­nek sincsenek korlátai. Szinte kiáltanak a lehetősé­gek, vezetőknek és munká­soknak —. itt vagyunk, ké­szen állunk, éljenek velünk; Ha pedig valahol —, mint például most a Szegedi Ken­derfonógyárban — keresik és kutatják a lehet ősegeket, rohamos fejlődést érhetnek el. A jobb élet kulcsa tehát a munkapadokon van, ott a gépeknél születik a több nemzeti vagyon, amely a közösség és az egyén pénz­tárcájába kerül. Mert nép­gazdaságunk fejlődésével mindenre egyre több juti Amire még tegnap nem fu­totta, holnap már megvaló­síthatóvá válik. A szebb holnapot csak így. és akkor hozhatjuk közelebb, ha gon­doskodunk arról, hogy a ter­melékenység emelésével nö­vekedjék a nemzeti jövede­lem, s vele együtt népgaz­daságunk ereje. Nagy Pál Új áramelosztó épül a falemezgyárban Két hétig szünetel a termelőmunka Megbeszélés » Hunyadi László próbája előtt Július 18-án, hétfőn meg­állt a termelés a falemez­gyár lemezüzemében. A most következő napok alatt csak a rönktéri munkáisok dolgoz­nak. Az üzem többi dolgo­tója fizetéses szabadságra ment, legtöbben üdülőkbe, hiszen a szakszervezet erre az időre tartotta vissza a beutalókat. Akik pedig már korábban kivették évi sza­badságukat, azok vagy a kar­bantartók mellett dolgoznak, vagy takarítanak, csinosít­ják a gyárat. Augusztus l-ig, a terme­lés megkezdéséig a karban­tartó részleg dolgotóira vár­nak a legnagyobb feladatok. A TMK-terv szerint sorra­veszik az összes gépet, s el­végzik a szükséges javításo­kat. Most kerül sor az új áramátalakító berendezés felépítésére is. A régi ké­szülék már a jelenlegi kö­vetelményeknek sem tudott eleget tenni, nemhogy az újonnan épülő 6zínfurnér­üzem terhelését kibírta vol­na. A felszerelésre kerülő áramelosztó az előbbinél két. szer akkora. Üj szerelvény­falát Budapestről hozták. A szerelés kőművesmunkával is jár, mert az áramelosztó helyiségét meg kell nagyob­bítani és a földbe ágyazott vezetékeket csatornarend­szerbe kell áthelyezni. A be­ruházás több százezer forint­ba kerül <

Next

/
Oldalképek
Tartalom