Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-17 / 142. szám

Péntek, 1968. június 17. Népfrontaktivisták jutalomutazása A Hazafias Népfront Szeded városi bizottsága jutalom társasutazásban részesítette azokat az aktivistákat, akik különösen eredményesen dolgoztak a népfrontban. A társasutazás résztvevői Szegedről Ikarusz autó. busszal indultak. Baján egy órgt időztek s itt, majd később Mohácson megtekintették a város nevezetességeit. Az út következő állomása Villány volt. Itt az Előre Tsz borpincészetét látogatták meg, ahol messze földön híres borok rejtőznek a pincékben. Az utazás résztvevői Siklóson, a várban berendezett túristaszállóban kaptak éjszakai szállást Meglátogatták a szegedi népfrontaktivisták Magyarország legdélibb fekvésű gyógyfürdőjét, Harkányt is. Siklós nevezetességeinek megtekintése után az autóbusz Pécsre vitte a szegedieket Itt is megnézték a város sok nevezetességét, majd a vadregényes völgykatlanban lévő gikondára látogattak, ahol a pécsi és a komlói bányászoknak igen szep üdülőjük van. Utolsó állomásként Komlót ezt a ragyogó új várost tekintették meg. ^lagávalragadó itt is a szocialista munka üteme, hiszen a város ma is épül és szépül. Az emlékezetes utazásban résztvevők ezúton is köszönetet mondanak Bálint Sándor egyetemi tanárnak és Németh István főiskolai tanárnak, akik ismertetőt adtak az út során látott nevezetességekről. Köszönet illeti az IBUSZ-t is az utazás kellemes lebonyolításáért. Nagy József népfront-aktivista m ím sikerűit fényképkiállitást rendezlek a szegedi Nagyáiiornésoh a jijniuet munkavédelmi hónap keretében. A kiállított lényképek a helyes n. unka végzést szemléltetik és felhivjék a figyelmet a baleseti veszélyekre. A felvételeket te a kiállítás megrendezését is társadalmi munkában végezték ei az állomás dolgozói. — A Csongrád megyei KIszöv rendez" seben ma, péntekén délután 5 órakor elóadás az Arany János Utéál szövetkezeti klubhelyiségben. „.Miképpen alakult ki az élet á föLdön"- cimmeL Nemcsak a nyereségrészesedés fontos!] vzewicm. A jutagyár üzemi tanácsának munkájáról Negyedévenként, va® ha lis, sport- és e®éb célokat kell, sűrűbb időközökben is szolgál majd. összeül a Szegedi Jutaáru- Ez volt a tanács második ®ár üzemi tanácsa, ho® ülése az idén. Márciusban határozzon a vállalat életé- 6oron kívül jöttek össze, s ben felvetődő lényege? kér- akkor az első negyedév ered- legközelebb ^^ désekroL Mindenki előtt vi- ményeit, valamint a máso- Yél; ?/, \í C lágos már. hogy szükség van dik ne®edév feladatait be- ko2Js az üzemi tanácsok munk-j- szelték meg, azután pedig - a. jára, és inkább csak az fog- akárcsak legutóbb — a nye- e* .lgy >enetoseg nyuiK lalkoztatja az embereket, reségrészesedésrőj tár®altak. hogy eleget képes-e tenni Kétségtelen, ho®' uJSSSSSSS?* 3 ^ereségrészesedés felVC4Í1 cujciilCB.. osztasa az üzemi Unacs sének alapos megbesaelesére. fontos feladata, részben fel is használják megkérai üzemi tanára létarété- dezése .nelkul ebben az ügyben nem is hozhat dontest másmilyen testület, Most minte® holtponton áll a jutagyár üzemi tanácsának munkája, de minden bizonnyal újra erőteljes fejlődésnek indul. A a termelés megannyi lényegbe vágó — és végső soron a nyeresegrészesedés na®ságával összefüggő — kérdéKezdjük talán azzal, ho® a gyár vezetői elismerik és az üzemi tanács létezéséhen rejlő lehetőségeket. Példa erre éppen a legutóbb megtartott értekezlet, ahol olyan kérdésekről esett szó, melyekben a vezetők önmaguk nem dönthettek. Az ülepen elsősorban az igazgatói Magyar^ szovjet rádió-és to eviz óagyezmenyt írtak a 9 de azért mégsem kizárólag ez a dolga. A juta®ár üzemi tanácsát nem lehet elmarasztalni ebben a kérdésben, de hp a 0 m „„ muno^iuo.-^"míroJ^LS gazdasági és műszaki veze- csa ^Uett működő áU*nú a mmt g ^^ Rá^jó és Telrtízjó Bizottság bizottság még A Magv ar Rádió és Televízió székházában csütörtökön ünnepélyesen írták alá a Szovjetunió Minlsztertanáá nyereségrészesedés idei t6k esaWú®, mint a szakevre szóló szabályzatának szervezeti szolo ^kiuuioa szervezeti bizottság meg és Má®ar Rádió es Teletervezetet tár®alták meg. többször és még több dolog- ^ közötü egyezményt. Az Jellemző és érdekes az a baíl fordulna az üzemi ta- egyezményt szovjet vészről vita, mely az Igazgatói nácshoz, bizonyára sokkal j. $z. Csemyisev. a Rádió és alap felhasználása körül változatosabb képet nyujta- Televízió Bizottság első elkialakult. na a tanács munkája. nökhelyettese, magyar részVolt, aki sokallta a sportcé- . Tavaly mi"th» kisebben ról cacs lw!ó. a Rádió és dolgozott volna ez az üzemi Televízió elnöke írta alá. tanács. Akkor mindannyi- e®ezmény kiterjed rászór összeült, valahányszor dió és televízió műsorok csenagyobb változás következett réjére illetve bővítésére, a io Rcvcaciic H..1W M SUU1, h* az ÜZ€m életében- Ami" rendszeres tapasztalatcserékaphatott. Áz elsó felszó- kor .» fonoda új tPÜlete- re- közös műsorok készrésélaló, Makai Lászlóné vetette ^"d^go^^eSteé^vei W * műnkatetaak cseréjére. lókra fordítandó összeget, s "O!gozoii voma ez gz üzemi na®obb tómogatást kívánt a tanúcp- Akkor mindannyikulturális létesítmények számára, más pedig még azt is keveselte, amit a sport Csehszlovák íilra tal ^msbeeí*' sterölt^ttállárskks í* SJSST. ^Kí ^kerülni. Az ide, két takulturális kiadások emelése. Bozsó Istvánné, a szakszervezet mellett működő ellenőrző bizottság tagja felhívta a figyelmet arra, ho® a könyvtárban nincs elegendő új kön®, s ezen a bajon mielőbb segíteni kell. Felszólalás felszólalást követett, s végül az üzemi tanács ú® határozott, ho® a csónakház betervezett fenntartási nácskozás is arra vall, hogy a nyereségrészesedésen kívül más üzemi problémák ls foglalkoztatják a dolgozókat A márciusi ülésen számtalon termelési kérdést beszéltek meg a tanára tagjai, a májusi pedig élénken tanúskodott arról, ho® mennyire érdekli őket az üzem kulkölteége terhére még négy- tur41is és eportéletének alaszaz forintot a könyvtár fej- kují ^ ^ lesztésére fognak fordítani. De nemcsak pénzről beszéltek a dolgozók. Cserép Istvánné, a kultúrfelelős azt is elmondta, ho® a legutóbbi kulturális versenyre a csoporton kívül senki más nem jött el a vállalattól. Az igazgatói alapon lévő 51 500 forint sorsa tehát eldőlt az üzemi tanács ülésén. Csaknem felét a munkában élenjáró dolgozók jutalmazására fordítják, a többi pénz pedig kulturáJelentősen fejlődik a román műanyagipar A román minisztertanács 1962-ben kezdi meg műkőhatározata értelmében a bor- dését, 12 000 tonna kezdeti zesti ve®ipari kombinát ke- termelőkapacitással, amely retében új polivipüklorid fokozatosan évi 36 000 ton®ár épül.. Az új nagyüzem nára növekszik. A ®ár techjetentékcnyen hozzájárul a nológiai berendezése legnaromán műanyagipar fejlödé- ^ ^^ a Szovjetunió A román ve®ipar új léte- szállítja, de sok gép készül sítménye előreláthatólag a román vállalatoknál is. A MUNKA DICSÉRETE címmel vasárnap képzőművészeti kiállítás nyílik A Képcsarnok Vállalat festményt tartalmazó kiálUrendczéeében vasárnap dél- tást amelyet korábban a ben órakor nyílik meg Csók Galériában, majd Sztá»A munka dicsérete* című linvárosban, Komlón, Debkiájlítás a Móra Ferenc Mú- recenben, Pécsett és Miskolzeumban. Pogány ödön Gá- con mutattak be. bor, a Ma®ar Nemzeti Ga- Képzőművészeink hosszú léria főigazgatója nyitja meg évek óta sikeresen tanulmáa minte® 200 tematikus nyozzák a gyárak és a földek életét, megörökítve munkájában az alkotó, a teremtő embert. Ez a dicséretes törekvés — az embert munkájában ábrázolni, mégpedig sokrétűen, mint amilyen maga az élet is — jellemzi e gazdag tematikájú kiállítást, amelynek e®e® anyaga méltán díszítheti reprezentatív termeinket, üzemek, művelődési otthonok, termelőszövetkezetek és intézmények klubtermeit. t karodban? Persze, te nem emlékszel rám... ezért nem jöhetett a hegyen át, mint ahogy megígérte nekem. Olenka kettesben volt egy férfivel, az erdőnl Szomorú voltam, fojtogatott a. keserű harag. Másnap ki sem hajtottam kecskéimet a legelőre, lementem a patakhoz, csak ültem, ültem és bámultam a vizet. Amíg meg nem eredtek a könnyeim, öz lépett ki a fák közül, a patakhoz jött, belenyalt a vízbe, aztán átjött hozzám, vállamhoz dörzsölte az orrát, de még meg sem cirógattam. Csak néztem a vizet és szerettem volna telesírni a patakot, hogy megduzzadjon a könnyeimtől és a faluban odalent elmosta Andrijék házát, malmát... Harmadnap is ott ültem és az ösvényt lestem. Egyszercsak megjelent rajta az ő drága alakja. — Este erre jövök vissza... Erre röridebb Azt hittem, a képzelet üz játékot velem, de felaz út... — tette hozzá, mintegy magyarázat- ocsúdtam a hangjára. képpen. Aztán felkapta a batyut és elsietett. — Mihajluska! — kiáltotta Olenka és futott Vissza sem nézett. felém, otthagyva batyu ját az ösvényen. -v, , , ... Karjaimba zártam, álltunk némán, összefo(J t alltam mar kora délután es vartam, ^ mint két szomszédos fa. amelyik össze... VY^m Pe. 7Í? Tnar boldogan, remeny- akaszkodott ' ágaival. s nem jött ki Iwng a kedve Akkorakat füttyentettem, hogy az erdo ssánkon szerettem volna ezt mondani Olenkávisszhangozta sokáig a választ. Fiókák csipog- nak. ..Nagyon szeretlek, szeretlek, mint az erdő tak egy feszekben, felmásztam hozzájuk a fára. a csendet) mint az erdei vad a kölykeit. Légy tenyerembe vettem, megcsókoltam Őket, beku- a feleségem, Olenuska!,, — De nem mondtam kucskaltam a mókus odvába és ráhuhogtam a semmit. Éreztem szive dobbanását, teste illakismókusokra. bmm Szép, de szép hajadonná serdültél azóta! Arca talán még pirosabb lett, mint eddig, de nem szólt. Amikor kiértünk az erdőből, megállt. — Most már egyedül megyek tovább — mondta. Nem akarta, hogy meglássa velem valaki a falusiak közül. Még szájukra vennék... Letettem a batyut a földre, megfogtam a kezét. — Te olyan szép vagy, Olenuska, mint «... B hegyi gyopár! — szóltam, és hangom el-elakadt az izgalomtól. — Eddig azt tartottam, a gyopár a legszebb a világon. Amióta láttalak, téged tartalak annak... Elpirult, lesütötte a szemét. Egy rakoncátlan kis hajtincs a homlokába hullott. Drámát különösen érdekes vei Kohout művének mégis más-más feldolgozásban 1át-' sikere van színpadon és filni, színpadon es filmep, men e®aránt?mint aho® most Pavel Ko- A témát új oldalról közehonit Ilyers na® szerelemfc üti meg, mélyreható elemesetében történt. A darabot zéssel keresi a tragédia okoannak idején a Szegedi Nem- zóját, s a történet válazeti Szítjház is műsorára ménnyi részvevőjét odaállittüzte igen erdekes rendezés- Ja a felelősség mérlegére, ben es szinpadtechnikai hogy megmerhessen az egyén megoldásban. A téma, a sze- lelki és cselekvésbeli értéreimi háromszög e®óbként ke, A mérleg serpenyője e®aránt ismerj az életből, azonban úgy biUen, h<°® színpadról és filmről, s ilyen abban benne van a közösség formán nem is hoz újat sem felelőssége, u®anakkor a az eredeti mű, sem a film- humánum é* az őszinte «mvátozat. Mi az oka, hogy P»- berség is. Kohoqt az Ilyen na® fzerelem mondanivalójavai mindkét változatban, színpadon és filmen is az emberek egymás iránti közömbösségének rideg jégfalát akarja áttörni. Azt szeretné, hogy a Lída Matysovák drámája ne váljék tragédiává, hiszen vannak segíteni akarók, akik kérés nélkül is kinyújtják kezüket a bajbajutottak felé. Lebilincselő a filmbeli forma is. A Kohout dráma jó kezekbe került Jiri Wetss rendezésében. Az eltérés • a színpadi változattól Fetrusnak a filmben ®erm'eke van ép Lida kezdettől fogva tud szerelme házasságáról, valamint a környezet megváltoztatása — csak még jobban kiélezi a helyzeteket. A színészgárda kitűnő. A taláros úr szerepében Milos Nedbal sokoldalú alakítást nyújt, s a nálunk már több filmből ismert Marié Tomasova árnyalt játékával jól érzékelteti Lida e®éniségét, Vladimir Ráz pedig Petrus figurájában dicséreteset alkot. Vaclov Hanus operatőr képeinek jó beállításával sikeresen használja ki a film cselekményének újszerű formáját. Igen dicséretes a hangulat festő zene kiválasztása is, Beethoven -Apassionátá—ja, Frantisek Rauch tolmácsolásában. L. r. pár kis holmimat, kendőbe kötöttem gyorsan és most itt vagyok... ' — Gyere, Olenka — mondtam, átkaroltam a vállát és felvittem őt a hegyre. Velem maradt, a feleségem lett és boldogok voltunk, nagyon boldogok. Olenka főzött, mosott ránk, tisztán tartotta a kunyhót, én eladtam pár kecskénket és juhot szereztem az árán, aztán lejártam a vásárba eladni a tejet, túrót. Eltünk hegyipásztor módjára, szegényen. De boldogok voltunk. A ndrijék azonban nem hagyták ám any- i rtl nyiba a dolgot. A csendőrség-e mentek, t feljelentettek, hogy katonaszökevény vagyok. S egy napon behívattak a községházára, bilincsbe vertek: El sem búcsúzhattam Olenkától. Előbb internálótáborba kerültem, aztán munkatáborba tettek át és az erődökön kellett í 'lgoznom, amiket ott építettek a Kárpátokban. De akkor már ki-kigyúltak a hegyeken a ~Borkanyuk őrtüzei*. A partizánok gyújtották és tudtuk, hogy azok a nép álmát vigyázzákEgy napon átszöktem a partizánokhoz ... Azok pontosan tudták, hogy Andrij a csendörök embere és hány ljutai szegényparasztot, adott a kakastollasok kezére. Leszámoltuiik az Aztán lebukott a nap, beesteledett, és Olenus- tott. ka nem jött. Minden kis neszre összerezzen- — Misku, kedvesem — eszméltem fel Olenka tem, minden gallyreccsenés a szívembe nyilam- hangjára —, megszöktem. Hozzád menekültem. Te lott. De Olenka nem jött. Felkelt a hold, az ös- jó vagy, te nem bántottál engem, pedig veled veny a harmattól csillogott, mint egy keskeny, j., voltam egyedül az erdőn. Andrij akkor este, ezüst szalag. S akkor futásnak eredtem Ljuta amikor azt mondtam, várj meg, rámtámadt az telé Fatnrzxekpn riataknkoit xzalcadékoUon. UQ~ CTdÖTl. Iei L-/vWf »/n L* 5\?0Y0m nsóm to tM,(Í..S/.If SZÉtát, és ez valami édes, boldog mámorba bódi- aljas fráterrel. Egy éjjel körülfogtuk a falut. felé. Fatörzseken, patakokon, szakadékokon ug róttam át, végre a kis dombon áiltam, amely alatt ott lapul a falu? Sehol nem égett a lámpa, egyetlen ablak se világított. Aludt a falu. Erre elvesztettem a fejem és beleordítottam az éjszakába Olenka nevel: -Olenuska! Olenuská-a-aV A nevet visszaverték a hegyek, hosszan és kísérteties erővel, hogy magam is megijedtem tőle. Visszafordultam, futottam, mentem fel a hegyek közé. S emlékszem, reggel a patak partján ébredtem. Csak egy hét múlva tudtam meg. arra járó falusiaktól, hogy Olenka menyasszony, a falu legmódosabb gazdájának, a malmosnak a fin veszi el. Andrij Jacko. Megtudtam azt is. hogy a szülők kényszeritik Andrijhoz. Aznap, amikor Olqnkát az erdő szélére kisértem. Andrij is ott vaít * vásárban, ö vitte haza szekéren. Hát Dulakodtunk. Szerencsémre másik szekér is jött az úton. meghallották, hogy segítmagunkkal vittük. Bíróságot ültünk felette, a nép nevében. Aztán siettem fel a hegyre, az osztagommal. Soha sem felejtem el... Szokatlan csend fam gadott a tetőn. Olyan döbbenetes csend, hogy rossz előérzetem támadt. Megyek a kunyhónk felé és gyereksirást hallok. Nagyon gyenge. ségért kiáltozok és odarohantak. Apám otthon vinnyogó sírás volt. Futni kezdtem, belöktem megfenyegetett, hogy kitekeri a nyakamat, ha az ajtóf. Olenuska mozdulatlanul, halottfehéren nem térek észre és mit kényeskedem, Andrij feküdt a vackon, mellette erőilenül vinnyogott a vőlegényem... A mostohám is nekemron- a gyerek. Ez az én kisfiam. Már benne ls alig tott, azt rikácsolta, a malmosék nem engedik el volt élet. Vér, csupa vér az ágy, az ágy körül a tartozásunkat, ha nem 'leszek Andrijé. En a föld. Nem volt vele senki, nem voltam ott Értekezletet tartottak a Hazafias Népfront } megyei és városi vezetői A Hazafias Népfront megyei és városi bizottságainak á elnökei és titkárai csütőrtö! kön megbeszélést tartottak Ja Hazafias Népfront székJ házában. Dr.-Ortutay Gyula , főtitkár és Harmati Sándor i országos titkár beszámolói Után a megjelentek behatói «n megvitatták a Hazafias i Népfrontnak a kongresszus j tanácskozásából eredő felf adatait. * Egysinű fővonalak ' A szovjet tudósok tanuljt mányozzák a főváros és a ^ Kaukázus közti több mint sírtam és csak azt hajtogattam, inkább « patakba ölöm magam, de nem megyek hozzá. Es ma eljött hozzánk Andrij, fogadkozott, hogy nem bánt az esküvőig... Apámék meg magukra hagytak bennünket és Andrij megint nekemtámadt. Dóit belőle ez ital Ellöktem maj 1800 kilométer hosszú egvjínü fiiggópálya megépítésének lehetőségeit. E függopályán a vonatok óránkint 600 kilométeres sebességgel hajadhatnának. A tervek szerint az első Ilyen függőpályás útvonalat é a legközelebbi években ^^P ^^ ^Moszkvában építik meg Az az en karpatukran földijeim vonósai. %Már er- t útvon?j Mos/Jtva de|nyugati tettem, miért nézett olyan szomorú szemmel f részét köti össze a vnukovele én, hogy' segíthettem volna rajta, amikor világra hozza kisfiúnkat. Elvérzett... Sokáig hallgattunk. Hát ez az a szomorú történet, amelynek az emlékétől olyan kemények gamtól, végigvágódott a fáidon, erre felkaptam messze a láthatárra, túl a Dnyeperen-.. * voi repülőtérrel.