Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

rf*-. 3 t;. r :u:nia?. Vasárnap. 1940 június ll Á szovjet sajtó ismerteti a magyar kormány* nyilatkozatot A szovjet sajtó nagy terjedelemben ismerteti a Magyar Népköztársaság kormányának az új szovjet leszerelési javaslattal kapcsolatos nyilatkozatát és a kormány elnökének N. Sz. Hruscsovhoz intézett levelét. A péntek délutáni Izvesztyija és a szombat reggeli Pravda teljes terjedelmében közli dr. Münnich Ferenc miniszterelnök levelét és a kormánynyilatkozatot. ,Ünnepi játékok városa" Színes kisfilm készül Szegedről Építőbrigádokat alakítottak a Csongrád megyei fiatalok a termelőszövetkezeti építkezések meggyorsításéra Lapunkban korábban már hírt adtunk arról, hogy Szegedről húszperces vetítési időtartamú színes kisfilm készül. A híradást követően viszont majdnem úgy fordult, hogy mas, nagyobb munkák miatt a felvételek idén elmaradnak. Mártó n f i Emil, a Budapesti Filmstúdió rendezője azonban vállalkozott a nagy munkára és a szükséges feltételeket biztosították is a felvételek megkezdésére. Mintegy félmillió összeg Két köszörűs — egy szemüveg Amikor gép mellé állítják a munkást, előbb kioktatták, hogyan, miként előzheti meg a balesetet. Méais sokan figyelmen kívül hagyják az óvórendszabályokat. A MAV Felépítmény- és Vasanyag javító Vállalat udvari köszörűgépénél Arok Ferencet és Bartók Mihálut látjuk •munka közben. Az előbbi, aki már 12 év óta van a vállalatnál, védőszemüveg nélkül, az utóbbi aki csak egy éve dolgozik itt, szemüveggel. Vajon miért nem használja Arok Ferenc is a védőszemüveget? Talán úau aondolja, hagy öt már 12 év alatt annyira megszokta a köszörűgép, hogy már nem is vághat semmit a szemébe? Uau látszik, ezen a véleményen van művezetője és üzemvezetője is, mert mind a ketten látták, mégsem figyelmeztették. Ezért álljon itt e kép és néhány sor figyelmeztetőül mindhármójuknak és azoknak is, akik ilyen könnyen gondolkodnakráforditasával készül a kisfilm. Mártonfi Emil rendező Németh István főiskola adjunktussal, a forgatókönyv írójával és szakanyaggyűjtőjével most egészíti ki a még hiányzó "filmkockákat*, tgy kap helyet a filmben a Szegedhez tartozó ősi település, Mihálytelek új és modern bölcsődéje-napközije, pontosabban szólva: az „ott lakó* gyermeksereg. — A mindvégig színes kisfilm Szeged történelmi emlékeitől a modern városképig mindent felölel — mondotta munkatársunknak Mártonfi Emil rendező. — Az alsóvárosi napsugaras kiképzésű és paprikafüzéres gangú házak épp úgy szerepelnek, mint a Marx téren és a környékén épült modern épületek, majd a szalámi gyar, a paprikafeldolgozás, a halászmesterség, a füvészkert, a Haladás Termelőszövetkezet országos hírű üvegházai, több egyetemi intézet és kutató laboratórium, a panteon, híres szegedi szobrok, a dóm freskói és világhírű orgonája, a zsinagóga kupolája és színes üvegablakai, speciális szegedi mesterségek és hagyományok, a város régi és üj irodalmi és művészeti élete, a fehértói madárvilág és igy tovább. A felvételek július 10-én Indulnak és augusztus 10-ig tartanak. Különös hangsúlyt kap a filmben maga az ünnepi játékok és közönsége, az ebben az időben megrendezésre kerülő ipari vasár és a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kiállítás, a sport- és kulturális rendezvények sora, a nemzetközi lovasverseny, őzbak-kilövés, úszó- és motorcsónakverseny, városismertető kirándulás stb. A kiszesek vendégeiként, francia diákok sátortáboroznak majd a Tisza-parton, s többek között nyugatnémet autcs turisták érkeznek Szegedre, őket is láthatjuk a filmen. Az ünnepi játékokra Szegedre érkező százezer vendég, külföldi és hazai látogató itt-tartózkodása is szerepet kap a filmben. A filmesek, akik nagy apparátussal jönnek Szegedre, mindenütt ott lesznek az esemény forgatagában, amely a város arculatát jellemzi. Különleges áramfejlesztő berendezést is hoznak magukkal, hogy a nagyarányú felvételeket tökéletesen megoldhassák. A film zenei kíséretéül Erkel-. Liszt- és Dankó-müvek szolgálnak. Tekintve, hogy külföldön is bemutatásra kerül majd a Szegedről készülő színes kisfilm. előreláthatóan orosz, angol, német és olasz nyelvű szövegkísérettel is ellátják. L. F. A megyei KISZ-bizottság kezdeményezésére széleskőI rő társadalmi mozgalom j bontakozott ki Csongrád megyében a termelőszövetkezeti építkezések meggyorsítására. Eddig a KISZ; szervezetek hét segéd- és három szakmunkás-brigádot alakítottak, amelyek rövidesen munkához látnak. Több száz üzemi munkásfiatal ajánlotta fel, hogy a | nyáron a tsz-községekben ; létesítendő építőtáborokban > dolgozik néhány napot. I Mintegy kétezren szombati j és vasárnapi szabad idejükI ben vállalták ezt a munkát. A fiatalok — a tervek szerint — húsz helyen építenek 25 férőhelyes süldőszállásokat. Szegeden és Hódmezővásárhelyen egy száz és egy ötven férőhelyes tehénistálló építésében vesznek részt. Több baromfiéi és juhhodály felépítését is vállalták a fiatal társadalmi munkások. Az építőanyag előteremtésére három hordozható kis vályogvetőgépet készítenek a megye fiataljai. A kövegyi téglagyár ifjúmunkásai pedig társadalmi munkában állítanak elő negyvenezer téglát. amelyet átadnak majd a közös gazdaságoknak. Sok más módon is segítik a KISZ-tagok a szövetkezeteket. A szegedi fiatalok például részt vettek az Uj Élet Tsz központjában a bölcsőde bővítéstloeri és a Rózsa Ferenc Tsz hatkilométeres új bekötőűtjának készítésében. Minden ember drága kincse a béke Nyilatkozatok a leszerelésről fizeted közvéleménye is egységesen helyesli a egész világ érdékait s»!g414 J Szovjetunió javaslatát az általános és teljes le- tervet csak á Szovjetunió szerelésről. A város népe is kifejezésre juttatja, saját tudott készíteni, s a meg* véleménye is tükröződik abban a nyilatkozatban, amely- egyezés érdekében figyelemben a Magyar Népköztársaság kormánya állást foglal a be vette még a nyugati ötleszerelés mellett, örömmel üdvözölve az újabb szovjet lelszeru elgondolásokat is. kezdeményezést a háború nélküli világért. Most a béke Persze, mi azt is jól tudjuk, és a leszerelés kérdéseivel kapcsolatban újabb nyilatko- hogy a ntósik táborban, s zaiokat közlünk. íóleg az Egyesült Államokban erős agresszív körök LOVÁSZI IMRfiNB MUNKÁS ASSZONY: vannak, amelyek tovább akarják folytatni a fegyvérA világ munkásai támogatják a javaslatot j^aPS^k ^mts^nepek^ Az újszegedi szövőgyárban gati imperialista hatalmak Ezért éberek a világ mundolgozik huszonöt éve Lová- agresszív, sót pásszív maga- kásái velünk együtt, maszi lmréné kopszoló. Mun- tartását is. Ugy érzem, a le- gyar dolgozókkal és segítik k ás társaival együtt nagy szereléssel kapcsolatban még a leszerelés ügyét.. Érős szánörömmel fogadták az új le- véleményük sincs a nyuga- dékunk. hogy mi a szociaszerelesi javaslatot. tlaknak ' mitónran lista építőmunkánk még oda- Nagyra értékeljük a ,lakn3k- . "ükeppen lehetne adóbb Pvégzésével segítjük a Szovjetunió újabb kezdemé- megoldani, s biztosítani a ifezerelési terv meevalósítányezéseit — mondotta Lová- világ békéjét. Átfogó, az sát, s a béke megvédését, szi lmréné. — Munkáséletünkben sok-sok erőfeszítés- DR- BÁLINT ALAJOS MÚZEUMIGAZGATÓ: re emlékezünk vissza, me- A kuUúra virágzáSához IS be ke kell! lyet a békéért, az emberiségért tett a világ első szo- A Szegedi Móra Ferenc — Sajnos, kenyerem javat cialista állama. Ezért tekin- Múzeum igazgatója, dr. Bá- már elfogyasztottam. Kozbea tünk bizakodva a szocialista lint Alajos a nagy jelentő- igen sok' embert megismertábor hatalmas, erős vezető- ségú leszerelési javaslattal 'em, de sokan megismertek jére. Viszont elítéljük a nyu- kapcsolatban megállapította: engemet is. Tudjak rólam* hogy egész életemben szó* al és írásban mindig azért fővárosban és másutt az országban már siker- ször azzal védték kJ a követelőző'közvélemény játszani — ez a legfontosabb és legidőszerűbb ^vtaágozzék ^Mintha 'ma^is El rel játszották. A mi színházunk ismételten évközi számonkérését, hogy az új magyar da- kötelesseg. csak kitaposott ösvényen hajlandó járni, jólle- rabok nem elég színvonalasak, a nyugatiak pehet, éppen olyan kötelessége volna a közönség- dig ideológiailag zavarosak, vagy károsak. gel, a szerzőkkel és a szocializmus művelődés- Hogy ez a felfogás nem helytálló, arra elég politikájával szemben, hogy keresse, kutassa és néhány példa. Először is a mai szerzőknek karolja fel a mai szerzők műveit, mint más azzai bs segítséget kell nyújtani, hogy a színszínházaknak. Az nem igaz, hogy nincs új ma- hazak foglalkozzanak darabjukkal és szinpadgyar darab, hiszen a fővárosi színhazak egymás ra érleljék, azokat Bizonyára így cselekedtek után produkálnák bemutatókat magyar szer- a bemutatóra vállalkozó színházak is. Másodzóktol. de még a vidéki színházak is megelőz- szor. álkifogás az, hogy nem nevelő hatásúak ték ebben Szegedet batorsagukkal azok a nyugati drámák, amelyek a haladó szerLehetseges hogy az uj magyar dramak nem zök la,asmod|an kereSztül leleplezik az imperia- h- indokolatlarl volt . ho<isz,-, hllM vbns . minden tekintetben a legkitűnőbbek, hogy ii/miIS pmbertelenséeét a hirirgháhorú lnvae- paz> indokolatlan volt a hosszú huza-vona, a most 1 izmus emberteienseget, a hidegháború lovag már C£ak az üj szezonra tervezett Ivan SzuÍV£ ibb Sü: i 'hallanám Móra Ferenc szarvait: „a kultúrának legalább 'egy kis pislákoló mécsesét 'vigyük ki a tanyákra-. Hat én ezért élek. A kulturának erényeik, értékeik mellett hibákat is hordoz-, jait> az élet ottani üi:ességét, nak. Abban azonban egyetérthet minden szín- ^ a valóság) hogy a szegedi Nemzeti SzinEddig inkább csak a prózai műsorról szóltunk, hovatovább azonban az operára is bizonyos mértékig érvényessé válnak a mondottak, hiszen ott is tapasztalható a kitaposott ösvényen járás. Ha már a magyarországi eredeti bemuta- #, . , tóról, a Báthory Zsigmond-ról lemondott a szín- feh£0íg béke kéli* ' — Múzeumban dolgozom, s szanyin-nal. Az operai tagozat több szép, nagyigényű, magas színvonalú előadást produkált, nemcsak mécsesét, hanem világító fáklyáját szeretném 2 magasra emelni, hogy annak ?fén vénél minél többen mufényénél minél többen művelődhessenek. Tudóm azonházi vezető, hogy ezekkel kísérletezni próbál- Mz nem kumta eU ambicióval az új drámá- j^TtóniTi" már^már^Ihaavo'máúv^ kőzni kell, mert. korszerűségük, problemafel- k , ehelveU jnkább DOL-OS ásatae darabokat - mar-mar -nagyomanyos* vetésflk rokonszenvet kelt a. mai emberben és *, .7 7- ínKaob poros, asatag oaraDoKai opera, műsoron, s merészen, hatarozottan kell tetesuk rokonszenvet keit mai cmoei nen cs szedett eiQ néhány esetben. Tudomásunk sze- <•„]/ f_rri,,iBÍa érdeklődést valt ki a Rinhazlatogatokbol. rint ma sem foglalkoznak érdemlegesen a mai A J 1616 , L' \ . . ....... 4U Tóbb mint egy tucat uj magyar színmüvet es írógenerációval, nagyon keveset tesznek annak ** operal es prozaj tagozat osszefuggeseben vígjátékot mutattak be idén a fővárosban, érdekében hogy az írók a Szegedi Nemzeti feltetlenüi meg kell említenünk a prózának az Fzek között meglehetős sikere volt Molnár színháznak is felajánlják darabjukat. opera elönyere történő elhanyagolását és az Géza Parázs, Mesterházi Lajos Üzenet, Bar- Kétségtelenül hátrányos hogy a vidék egyik ^ö01 eredo színvonalbeli egyenetlenséget. Munassin Anna Idegen partok előtt cimü, téma- legnagyobb és éveken át a vidéki első rang- veszeti síkon az operai színvonal emelkedéséját az ellenforradalom idejéből merítő drámá- jára számottartó színháznak nincsen drama- nek voltunk tanúi ebben az évadban is —, jának. Sok vitát és nagy társadalmi érdeklő- turgja, akinek legfőbb kötelessége lenne az ugyanakk°r fájdalmasan és indokolatlanul zudést váltott ki Gáspár Margit Égiháború és emtite'tt mulasztás° pótlása. Feltétlenül módot hant az 'fényesség prózában, a műsorpolitikai Szabó Magda Kígyómarás című müve. Kelle- kelj találni még áldozal árán is arra hogv szempontokon túl, rendezésben és játékmes és tartalmas szórakoztatást nyújtott Ger- i]yen státuszt teremtsenek. De nemcsak erről ban gely Marta Száz nap házasság, Kállai István van szó Az üj magvar darabokkal szemben Ugorj ki az ablakon és Tabi Laszlo Különleges hangoztatott -igényesség* hamis. Valójában a világnap círrtű vígjateka, hogy csak néhányát szinház egész évben nem volt igényes. Egyetemlítsünk. len mai magyar szerző bemutatott műve sem Nem fordul azonban a szegedi színház kellő iett votna rosszabb, avenaébh. mint. néidAnl a? B a múzeumnak egyik feladata éppen a népművelés. Két világháborút is átéltem és egyik háborúból sem arra emlékszem, hogy akkor a kultúra terjesztése lett volna az elsőrendű föladat Árra ellenben igen, hogy fegvJvereket kellett kovácsolni, J azokkal békés embereket \ megtámadni, városokat bomf bázni és olyan célokért onJ tani vért. amelyek sem a \ munkásoknak, sem a paraszJ toknak, de az értelmiségiek' nek sem' volt érdekük. Ha J hadianyagra, rakétákra, ölJ döklő fegyverekre fordítjuk J az anyagi javakat, akkor a 2 kultúra megismerésére és 2 terjesztéséire sem marad elég : Keuo iett volna rosszabb, gyengébb, mint például Az E várakttzáíőn alul sikerült színiéiva^ végén 2 P«nz figyelemmel es erdeklodessel a magyar klasz- alkalmi férj volt a Kamaraszínházban. S anél- felvetődik a kérdés: merre tart a Szegedi J ~ Boldog voltam tehát, amikor a szovjet kormány [által benyújtott leszerelési szikusok, valamint a külföldi klasszikusok és kdi hogy " Oscar Wild<* érdemeit csorbítani " merre art a modern szovjet, népi demokratikus és nyugati aka'rnánk, valamennyinek lett volna annyi Nemzeti Színház? Folytatja-e a felszabadulás szerzők müvei felé sem. Pedig milyen nagy mondanivalója és művészi értéke is, mint. a ota fokozatosan emelkedő, javuló músorpoli- J javaslatot elolvastam. Misikert hozott az egyik élelmes pesti színház- >.Bunbury*-nek, A hazudj igazat-nak (Ezek tikáját, avagy megmarad idei leggyengébb esz- yyen nagyszerű is lenne, ha nak Földes Imre Hivatalnok urak című szín- közüi egyik ^ szerepelt az év elején meghir- téndejének színvonalán? Jminél előbb megvalósulna műve! Milyen nagy közönségsikere volt Rozov detett műsortervben') . á"z általános es teljes lesze Felnőnek a gyerekek és Arbuzov Tánja című Meggyöződéssel álutjuk ^ ls, hogy egy^g Ez jórészt a színház ^ ' ' " " darabjanak! A nyugatiak kozul Hansberry darab műsorra tűzésénél személyes érdekek is ml^ve&zl 65 P°l">kai elhaUrozasan mu^k A napfény nem eladó; Miller Az ügynök ha- közrejátszottak lála, Max Frisch Biedermann és a gyújtogaégén, ' . hi- J relés, hiszen akkor még jelentősebb összegeket tudunk kulturális célokra is fordiVolt olyan dráma, amelyet szen a tehetséges garda adott, a művelődési ^enC Énnek nyomán valóra ^ ' ~ • áiani-. uinnett nvünxi<in v aiuti tók; És a holtak újra énekelnek című művei m0vész ivéért tűztek műsorra, a jó é!et vtzető testijletei készek a segítségre és a falhatnak vágjfelbk. S béke vitték el a pálmát. Hihetetlen, hogy legalább """ —° ra—Tiraii a fölemlített színpadi művek valamelyikét ne tudta volna megszerezni a Szegedi Nemzeti Színház idejében, esetleg más színházakat megelőzve is. m A színház vezetői az elhibázott évért mentszerep, vagy a jónak vélt rendezési feladat közönség sem rest a színház támogatására. Ha miatt. Ilyen, a régi magánszínházak gyakorla- a párt művelődéspolitikai irányelveit komotara emlékeztető helytelen szemppntok azonban j ' vesgik a színházban - márpedig ez könem irányíthatják ina már hazankban egyetlen 1 „, - m színház vezetését sem, mert a közönség színvo- ta'«sseg, itt tartósan erről letérve dolgozni nalas szórakoztatása és a szocialista színházi kul- nem lehet! — akkor az új évadban ismét visztyra kialakítása érdekében áldoz milliókat álla- sza lehet állítani a Szegedi Nemzeti Szinház mútik egy-egy színházra. tekintélyét Szeged és az ország szemében, A dolgozók igényének és művészi, eszmei- 8 közvélemény előtt. ség'jkre elvi kifogásokat hoztak fel. Legtöbb- politikai nevelésének uolgalataban tervezni és Lökös Zoltán — Simon István t ,kell ahhoz is. hogy maradék 'nélkül teljesítsük azokat a feladatokat, an-slyeket dolgozó népünk' és szocializmust építő országunk joggal ,vár el tőlünk. . — örvendenék, ha a ezovJ jet leszerelési jayaslátot a J genfi tárgj-alóasztálnál is 2 úgy fogadnák, mint én és országunkban sok milliónyian.