Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-11 / 137. szám

Szombat, 1960. június 11, 2 i Nyugati állásfoglalás a leszerelési értekezlet pénteki ulesen Pénteken tartotta 36 ülé- mondotta — az új szovjet szabni a leszerelés egész fosét a tizhatalmi leszerelési javaslatok .-az eddiginél na- lyamatának. bizottság. gyobb teret szentelnek az Zorin külügyminiszterbe Az egyórás ülésen Eaton ellenőrzés kérdésének, s el- lyettes, a szovjet küldötség nagykövet, $z amerikai kül- ső ízben tesznek említést a vezetője rövid válaszában dottseg vezetője a nyugati katonai célokat szolgáló hangsúlyozta, az értekezlét hatalmak nevében állást fog- maghasadásos anyagok gyár- legelső feladata, ho® meglalt az új szovjet lőszereié- tásának megszüntetéséről*. állapodásra jusson a leszeSi tervvel kapcsolatban. Eaton ugyanakkor kifogá- relés egészét felöleiő egvezAz amerikai küldöttség solta, ho® — szerinte — a menyben és kitűzze a határvezetoje bevezetőül mégis- szovjet terv e®es mozzana- időt. amelyen belül a teljes mételte a nyugati hatalfhak- tai -szakaszonként nincse- leszerelést meg kell valósinak a leszerelés kérdésében nek e®ensúlyban*. elfogad- tani. A szovjet küldöttség — vallott és már többször ki- hatatlannak minősítette a mondotta — nem érthet fejtett -általános alapelveit*, külföldi katonai tómaszpon- egyet azzal, hogy az értekezmajd részletesen elemezte, tok felszámolását és az ame- let részleges intézkedésekkel ho® nézete szerint a szov- rikai csapatok visszavonását kezdje munkáját ezekrő1 a támaszpontokról, s Zorin felszólalása után az maz -biztató* és -«1 kedvet- , , , , , lenítő* mozzanatokat hangoztatta, ho® kuldottsé- ülést berekesztették. Az előbbi kategóriába so- Kének véleménye szerint A következő ülést hétfő rolta Eaton, ho® — • mint nem lehet előre határidőt délelőttre tűzték ki. Hogyan fogták el Argentínában Eichmannt? Napokkal ezelőtt ml ls U®ancsak a külföldi saj- akinek eddig sikerült elkehírt adtunk arról a világ- tó adott hírt arról is, ho®an rülnie az akasztófát, szerte feltűnést keltő ese- fogták el Eichmannt, aki 15 IAP7«RTAKnR Frkf ményről, ho® az izraeli év óta állandóan úton volt, EAPZAKTAKÜK LKKE" rendőrség letartóztatta Adolf menekült, változtatgatta lak- " Eichmann volt SS-tisztet, helyét nevét és foglalkozá- Az argentin kulu®miniszhatmillió francia, holland, sát Még náci barátaival tériumhoz közelálló körök kibelga, dán, norvég, cseh- szemben is álnevet használt, jelentették; ha Izrael nem szlovák, len®el, ma®ar és A hajsza néhány héttel ez- tejesíti Argentína kovetelegörög zsidó gyilkosát. Eich- előtt azonban véget ért. Ami- ff. Eichmann visszaszolgalmann legutolsó tényekedósét kor Buenos Aires e®ik kül- taíasara es az -emberrablók* nálunk végezte. 1944. már- városában hazafelé tartott, "legbuntetesere, Argentína cius 19-én Himlerrel és Kai- az autóbuszból kilépve izra- i" diplomáciái kapterbrunnerret érkezett Ma- eli ügynökök gépkocsiba "a" Argentin saitó szerint ®arországra, majd rövidé- tuszkolták, majd e® izraeli haArSna Iz ENSZ hez tP°rifitSJfT^Ó n Telv tVÍVba fordurnl ^rémíthatna a közvel megbízott Endre László szállították. Bár E.chmann més szavazatainak többsé_ államtitkárral került a leg- e® állítólag sajátkezuleg írt g£re mivel mei]ette foglalszorosabb kapcsolatba. Az nyilatkozatában azt vallotta. nán^k állást a latin.ameriegyütt kidolgozott terv alap- ho® -önként* követte az kai országok és több ázsiaiján hatszázezer zsidó valla- izraeli detektíveket. afrikai delegáció. A nyusú magyar állampolgárt de- Amint a ma®ar lapok is gati hatalmakat ' hír szerint portáltatott. közölték, Eichmann letartóz- aggasztja egy ilyesfajta A külföldi sajtó állítása tatásaért Argentína je®zé- ENSZ-vita lehetősége. Éppen szerint Hitler e®ik volt bi- ket intézett Izraelhez és kö- ezért esetleg javasolni fogzalmasának, Eichmannak el- yeteli, ho® e® héten belül ják, ho® a hágai nemzetfogatásában legna®obb sze- szállítsák vissza Eichmannt közi bíróság döntsön Izrael repe a bécsi Tuvi Fi iedman- Izraelből. Sejteni lehet, ós Argentína vitájában, nak volt, aki a háború vé- ho® nem arról van szó, Az Izraeli kormányhoz kögén fogadalmat tett, ho® mintha Izrael a nemzetközi zelálló körök szerint Izrael megbosszulja nővére, több szabályokat mearértve tar- semmiképpen sem teljesíti hozzátartozója éa sok millió tóztatta le a náci tömeg®il- Argentína fél-ultimátumát. zsidó halálát. Friedmann kost inkább az argentin Valószínűleg csak a vasármásfél évtizedes kifartő nyo- kon},ány mentőakciójáról. nopi minisztertanács után mozás után végre megtalál- Erre mutat az argentin kor- v°laszol az argentínai jegyűn Eichmann argentínai re.i- mány jegyzékének az a ki- zékretekhelvét és azt az izraeli tétele is, amely kétségbetitkosrendőrség tudomására vonja Izrael Jogát, ho® izhozta. Ezt a hírt a -Daily rae]j tőrvények szerint vonExpress* tudósítója Is meg- jók felelősségre Eichmannt. erősítette, aki felkereste Az argentin kormány szeIzraelben Tuvl Frledmannt. rjnt ezt a háborús fő'bűnöst A külföldi sajtó azt is állit- csak nemzetközi bíróság ja, ho® állítólag Argentiné- ítélheti el Valószínű, ho® ban még igen sok hitlerista annak az országnak kormáháborús bűnös él. A német nya ahol olyan na® venfegyverletétel után az U— dégszeretet élveznek nem530-as és az U—877-es né- csak a német, hanem a maBefejezte munkáját a KGST külkereskedelmi állandó bizottsága Tovább növekszik a szocialista országok kölcsönös áruforgalma 1960. június 8-án és 9-én ködésének, a szocialista nősen előnyös kereskedelem ülést tartott Moszkvában a nemzetközi munkamegosztás fejlesztését irányozzák elő. Kölcsönös Gazdasági Segít- alapján történő szakadatlan A bizottság megvizsgálta a ség Tanácsának külkereske- kiszélesítéséről és elmé- KGST-tagországok kulkedelmi állandó bizottsága. lyüléséről tanúskodik. reskedelmének fejlesztésével Az állandó bizottság ülé- A bizottság ülésén megál- kapcsolatos, az országokat sán részt vettek a KGST lapították, hogy a KGST érdeklő egyéb kérdéseket is. összes tagországának delegá- tagországok a keleti szocia- Az ülés a baráti együttciói. " lista dtszágokkal való gaz- működés szellemében, a Az ülésen ugyancsak részt dasági kapcsolatok további vettek megfl®előként a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság képviselői. A bizottság megvizsgálta a KGST tagországok közötti, 1961—1965. évi kölcsönös áruszállításokra vonatkozó hosszúlejáratú egyezmények megkötésének kérdéseivel kapcsolatos tárgyalások menetét. A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST tagországok az 1961— 1965. évekre már a kölcsönös szállítások széleskörű programját egyeztették, a gépek, berendezések, nyersanyagok és fűtőanyagok, a gabonafélék és élelmiszerek, valamint a közfogyasztási cikkekre vonatkozóan, s ez hozzájárul majd a szocialista országok újabb gazdasági fellendüléséhez. A bizottság ajánlásokat fogadott el a munkának a közeljövőben történő befejezéséről. A bizottság me®izsgálta a KGST-országok 1960. évi kölcsönös áruszállításaira vonatkozó kétoldaló tárgyalások eredményeit. Az országok által megkötött kölcsönös áruszállítási jegyzőkönyvek 1960-ban a kölcsönös áruforgalom további növelését irányozzák elő 1959hez képest. E jegyzőkönyveknek megfelelően jelentősen nő a gépek és berendezések, a szén és a koksz, a nyersolaj és nyersolaj termékek, a különböző ércek, a fekete- és színesfémek, a faféleségek, a közfogyasztási cikkek és egyéb áruk kölcsönös szállítása. Az 1960—65. évi kölcsönös áruszállítások e®eztetett programja a KGST tagországok gazdasági együttműmegerösítését, valamint az részvevők teljes egyéb országokkal a kölcsö- mellett folyt le. egyetértése A Szovjetunióban állandóan csökken a jogsértések száma Vla®imir Boldirev, az útonállások száma ötven száOSZSZSZK igazságü®mi- zalékkal csökkent nisztere a Szovjetszkaja A jogsértések számának Rosszija pénteki számában szakadatlan csökkenése ankifejti, hogy a Szovjetunió- nak eredménye, hogy a szobán lassanként megszűnnek cialista rendszerben mega jogsértések. Csupán a múlt szűntek a bajt előidéző tárévben átlag húsz százalék- sadalmi okok — hangsúlyoz* kai csökkent a jogsértések za a miniszter. — A Szovszáma Majdnem harminc jetuniótvn megvan minden százalékkal kevesebb lopás ^ fordult elő, a kisebb tolvaj- feltetel a bűnözés teljes meglások, a spekulációk és az szüntetéséhez. Nincs remény a chilei Valdív'a megmentésére A chilei Valdivia várost, a még Valdiviában lévők elamely az első helységek szállítása. e®ike volt, amelyet romok- Jorge Schneider, neves ba döntött a földrengés, chilei közgazdász Washingváltozatlanul fenyegeti a kö- tonban kijelentette, a földjeiében lévő és az esőzések- rengések, a szökőár, a tűztől teljesen megduzzadt Ri- hányó-kitörések és az özönnihue-tő által való elöntés, víz-szerű felhőszakadások A sebtében felépített gátak nyomában keletkezett árviés az elvezető csatornák zek Chile e®harmadát elmínden bizonnyal aligha pusztították. tudják tartani a tóban felgyülemlett roppant vízmenynyiséget. Ha a gátak állják a na® tömegű víz nyomását, akkor ls elkerülhetetlen, ho® a Valdivia környéki né®-öt falut el ne öntse a A LOTTÓ E HETI NYERŐSZÁMAI: 37, 45, 75, 77, 81 A 24. játékhéten 4 221766 körülbelül háromméteres lottószelvény érkezett a ár. Ha a víz nyomása áttör- Sportfogadási és Lottó Igázná a gátat, úgy Valdiviát is gatóságra. E® nyerőosztályés a környező falvakat is kö- ra ennek megfelelően rülbelül 12 méter magas, 1 583 162 forint nyeremény óránként 40 mérföldes se- jut. bességgel rohanó ár önte- A sorsolást a veszprémi né el szabadtéri színpadon renA város lakosságának öt- dezték, mintegy háromezer ven százalékát már kiköltöz- főnyi közönség előtt. A kitették a környező he®ekbe húzott számok a követkes kettőzött ütemben folyik zők: 37, 45, 75, 77 és 81. Ispotályból KÓRHÁZ met tengeralattjárók az ar- gy^ jugoezláv és más nemgentin hatóságoknak adták aetiségú fasiszták, ezzel csak* meg magukat, s feltételezhe- ürii®et akar találni arra, < tő, ho® ezen menekültek el ho® megmentse az igazságe®es náci vezetők. Eich- szolgáltatás elől a sokmillióman-n állítólag azt mon- szoros ®ilkost. Irtat Dr. Erdélyi Jenő főorvos Az 1810-ben alapitott Ispotály a cs. kir. budai helytartóság 1857-ben kiadott rendelete értelmében -Kórházi* jelleget kapott, de a nagypecsétes rendelet nem so- a beteg tüdőrészt kioperáljuk. Na®ot fordult a betegek érdeklődött, -engem nem operál meg?*, határozott nemmer válaszoltunk. A beteg nagyot nyelt és elhallgatott. De midőn szomszédjának távozási ideje elérkezett, s látta, hogy az gyógyult sebbel, maga lábán, egészségesen távozik, ismét megszólalt: -hajjá, va® engemet is megoperál, mint azt a másikat, vagy kimegyek*. Ekkor operáltuk meg. Néhány év alatt me®áltozott a helyzet. A rög megtört. Már nem kellett a beteget a műtétre rábeszélni, a fentemlített fogásokkal élni. Látva és tapasztalva a műtéti eredményeket, most már minden belbetegségtől *s műtét útján szeretett volna szabadulni. Most is előttem áll egy tragikus eset, mikor az apa csak ú® akarta a kórházban benthagyni 18 éves súlyos tbc-s leányát, ha dotta, ho® Bohrmann is Argentínában él. Bohrmannról — aki pártNem tudni, ml lesz a két kormány diplomáciai je®zékvál tásának további kövolt*'— eS^úJ^ulS vetkezménye, hiszen Argenho® a ^DerUni bunkerbőí tína aZZai fenyegetőzik, -gy való menekülése közben go- az ENSZ ele terjeszti az iyó érte. s ezért 15 éve holt- «Syet. ha e® héten belül nak hitték. Hogv a külföldi Izrapl nem adJa vis87a Eichsajtő találsatásaiból mennyi mannt. A világ nepei azona valóság és mennyi a kép- ban most már rajta tartják zelet, ma még nem tudni, szemüket ezen a hitleristán. ÁRAMSZÜNET! Az Áramszolgáltató Vállalat közli, hogy az alábbi helyeken és időpontokban áramszünet lesz: 1960. június 12-én 6—14 óráig a na®állomás és Tisza-part közötti területen és Hattyas-sornak a Szabadsajtó u. és Daru u. közötti szakaszán. 1960. június 13-án 6—14 óráig a Szabadsajtó u, Alsónyomás-sor, Mokrini-sor, Száján u., Horgosi út, Mihályteleki-sor, Ballngitó-sor éa Hattyas-sor által bezárt területen. 1960. június 15-én 6—14 óráig a Petőfi S. sgt., Bécsi krt., Szentháromság u., Szivárvány u., Apácza u., Hámán K. u., Pálfy u., Nyíl u., Tisza" Lajos u„ Közép u. és az ALsónyomás-sor által bezárt területen. 1960. június 17-én 6—14 óráig Újszegeden a Szabó u., Bérkert u.. Töltés u. vonalától keletre eső területen. kat változtatott az oda bekerült betegek sorsán és az akkori viszonyok között nem is változtathatott, maradt továbbra is az ami volt: Ispotály. A változás csak akkor állott be, mikor 1905-ben dr. Boros József, dr. Herczel az akkori híres sebésztanár rókusi kórházi osztályának alöyvosa került a szegedi kórház élére. Midőn 1907 őszén a kórtláz szolgálatába léptem, a sebészeti osztályon már a legszigorúbban keresztülvitt assepsist találtarp Az operálandó betegek már nem meghalni jöttek ide, a megoperált gyógyult betegek már mindenüvé kezdtek vinni a tanyavilágba, majd a távoli vidékekre is a kórház jó. hírnevét. Ez volt a kórház hősi szaka, a -rögtörés ideje*. Az Jelőző 100 év alatt a kórház nem csupán saját hibája, de az orvostudomány akkori lassú és küzdelmes fejlődése nézete a műtétről! A sebészet fejlődése szemünk előtt óriási lépéssel haladt előre, de évtizedek teltek el, míg a mellkasi műtétek mindennapiakká váltak. Dr. Boros József csak a nehéz műtéteket szerette Véleménye az volt, ho® a műtét folyamán felmerülő módosításokat a sebésznek tudnia kell, azért van esze, ho® műtét alatt előve®e, gondolkozzék. Mint említettem, a legszigorúbb assepsist honosította meg az osztályán. Ismerték jól Budapesten a -Boros-féle kabalát«, mely abból állt, hogy nem..-sak a műtéti területet kente be jódtincturával, hanem mindkét kezét is jódtincturába mártotta és az í® végzett műtéteket tucatszámra mutatta be prímára ®ó®ulva, ami akkor még Budapesten nem minden sebészeti osztályon volt álAaz orvostudomány aKKon lassú es suzueimes icuuunc -••-«» « — < Jmiatt nem sok jót hatlathatott magáról. Dr. Singer Ma- talános. Később a sok jódtól eccémát kapctt. De ekkor Jtyás az új, Kossuth Lajos sugárúti front felépítésével vi- mar a gumikesztyű használatára térhetett át. Grossich a tathatatlan nagy érdemet szerzett, de ez akkori igazán jóval késöbb 1908-ban írta meg a jódtincturáről szóló 1 modernnek nevezhető részt mar nem tudta a -Korház* „„.,.. .. . , . . „ , .. }nívóiára emelni. Idős ember volt, a múlt század sebésze- cikket. Midőn erről tudomást szerzett, csak annyit monJtének régi, elavult doktrínáival, melyek lerombolása — dottő -legyen a dicsőség az övé*. Eszeágában sem volt, }mint tudjuk — még a híres, nagy európai klinikák- sebé- ho® az elsőbbségét keresse. Ha más valaki az esetet feljszeti és szülész-nő®ó®ászati osztályain is csak évtizedes hozU és a „Boros_féle kabalát. említette, jólesett neki, l elkeseredett harcok utján vált lehetsegesse. . _ ...... „ , ? . . • ' , , , . . , ,. . de 6 soha nem hozakodott elo vele. Igy a prioritás a vif A kórházzal szemben a lakosság bizalmatlan volt. a ,, . / lA„„. Iműtétek, kis egyszerű esetektől eltekintve, legnagyobbrészt lagirodalomban Grossich-é maradt. A való tényt, az 9halállal végződtek. Operálni — a halált jelentette! Ámult igazságot csak 1941-ben dr. Pólya Jenő sebésztanár irta }század végén a sebészet na® fellendülése korában a sze- meg Az orvostudomány regénye c. munkájában. jjgedi kórház elmaradt 5 Nehéz volt az indulás. Valósággal vadászni kellett !egy-egy operatív esetre, ki azután megoperálva, meggyói®ulva élő reklámmá vált. A műtéttől való idegenkedés \ oly nagy volt, hogy a bejövő, va® behozott beteg kijeilentette: csak úgy marad bent, ha csak kezelik, »koncol• Itatni nem engedi magát*. A beteget megnyugtattuk és a megígértük, hogy kívánságát teljesítjük és egy már megíopeiált beteg mellé • fektettük. A látszat kedvéért valami lártatlan orvosságot is adtunk neki. Megismerkedett szomjszédiával, azt tövipől-hegyire kikérdezte: elaltatták-e. a műtét fájt-e,' meddig tartott stb. S midőn pár nap múlva Hibájanak rótták fel, hogy a sebészeti osztály kivételével a kórház többi részét elhanyagolta. Szándékosan tette. -Hadd dőljön össze, nem érdemes rá egy fillért sem költeni. Le®en országos skandalum, szidni fognak, de kapunk e® új kórházat*. Szeqed városa komolyan foglalkozott is az új kórház építésével. A város 5 millió koronát szavazott meg egy új, 500 ágyas kórházra. Pozsony, és Pécs mellett rivarizálni akart a harmadik egyetem elnyeréséért. Knrb híres kórházépítővel terveztetett kórház makettja 1912-